A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 55. kötet. (2001) p. 155-162 "Tiszta Környezetünkért" Szénerőműi pernyék hasznosításával tudományos konferencia SZÉNERŐMŰVEK FELADATAI A PERNYEHASZNOSÍTÁSBAN Takács Károly vezérigazgató Vértesi Erőmű Rt. 1. A Vértesi Erőmű Rt. Igazgatósága A Vértesi Erőmű Rt. három erőmű üzemét az erőmű igazgatóság fogja össze Berki Ferenc erőmű igazgató vezetésével. Ezek az erőművek a tatabányai, bánhidai, és oroszlányi erőmű üzemek. ] MVM Rt. APV Rt. y Magyar Állam J Tabax Holding Rt. jj Önkormányzatok, egyéb A Vértesi Erőmű Rt. jegyzett tőkéje 27.967.580 E Ft. A társaság az 1999. évben gazdasági társasággá alakulását követő nyolcadik évét zárta. A társaság tevékenységeit Oroszlány Külterület székhellyel, Oroszlányi Erőmű telephely, Tatabánya, Bánhida és Pusztavám fióktelepeken végzi. A Vértesi Erőmű Rt. Igazgatósága 1998. december 18-tól Takács Károlyt bízta meg a társaság vezetésével.
156 Takács Károly Tatabányai Erőmű A Tatabányai Erőmű a Vért legrégebben épült erőmüve. Az 1898-ban telepített erőmű többszöri megújulás után ma alapjában fűtőerőműként működik - 22 ezer tatabányai lakás fűtését látja el. A nyolc darab kazán láng típusú, besugárzott tűzterű, kéthuzamú természetes cirkulációjú falazott kazán, melyből négy szénpor saroktüzeléses. négy pedig olaj fenéktüzeléses. A fűtőerőmű évente 121 kilótonna szenet, valamint 17,7 kilótonna fűtőolajat és 0,2 kilótonna ipari tüzelőolajat tüzel el. így évente 74,99 GWh villamos energiát ad el, és 1,35 PJ hőenergiát ad ki. A zagy eltávolítás a környezetet kevésbé szennyező sűrűzagyos technológiával történik, melynek következtében a zagytérre kerülő sűrűzagy a nehézfémeket, szennyező anyagokat magában megköti, a talajba káros anyagok nem szivároghatnak be. Bánhidai Erőmű A Magyar Dunántúli Villamossági Rt. jelentős angol tőke bevonásával kezdte meg a Bánhidai Erőmű építését a földrajzi, természeti, közlekedési adottságok szempontjából is kedvező területen. Az 1930-ban átadott erőmű európai összehasonlításban is a legkorszerűbbek közé tartozott. Beépített teljesítménye induláskor 63 MW, később 84 MW volt. 1968-tól az első erőmű fő berendezéseit fokozatosan leállították. A ma is üzemelő 100 MW-os erőmű építési munkái 1963-ban kezdődtek és 1967. január 7-én adott először energiát az országos hálózatra. A Bánhidai Erőmű ezáltal az ország egyik legnagyobb és leggazdaságosabban termelő erőmüve lett, ami magyar tervek alapján - néhány speciális gépegység kivételével - teljes egészében magyar berendezésekből épült. Az erőmű a társaság mányi bányájából kapja a szenet, ami tehergépkocsin kerül a XV/b. aknai feladóállomásra. A Bánhidai Erőmű évente 520 GWh villamos energiát ad el; 2003. végéig rendelkezik lekötött versenyalapú áramvásárlási szerződéssel. Oroszlányi Erőmű Az Oroszlányi Erőmű négy széntüzelésű blokkal, 240 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik. Az. éves szénfelhasználás mintegy 1700 kilótonna energetikai szén.
Szénerőművek feladatai a pernyehasznosításban 157 Építését 1958-ban kezdték meg. Az első blokkot 1961-ben helyezték üzembe, majd félévenként a többit. 1978-tól megindult Oroszlány város távfűtése. A nyolcvanas évek elejére az erőmű főberendezései a nagy kihasználtság miatt elhasználódtak, szükségessé vált a rekonstrukció. A rekonstrukció után az erőmű villamos teljesítőképessége 40 MW-tal nőtt. A jelenlegi erőműnek 2003. végéig van kapacitás-lekötési termelési szerződése, és 2011 -ig működési engedélye. A Vértesi Erőmű Rt. Vezetése előkészületeket tesz a 2004-2014 közötti további működésre, amely az Európai Uniós környezetvédelmi normáknak megfelel, és a Magyar Kormány által elfogadott Energetikai Üzleti modellnek megfelelő versenyfeltételeken alapul. Ennek érdekében fel kell építeni egy teljes kéndioxid-mentesítő egységet, valamint el kell végezni egy retrofit programot és bányászati mezőcsatolást. 2. A Vértesi Erőmű Rt. Bányászati Igazgatósága A Vértesi Erőmű Rt. termelő bányaüzemeit a Bányászati Igazgatóság fogja össze Havelda Tamás bányászati igazgató irányításával. Ezek a bányaüzemek Mány, Márkushegy, valamint a Külfejtés. A Vért bányászati tevékenysége Az 1891-ben alakult Magyar Általános Kőszénbánya Rt. a 19. század utolsó éveiben kezdte meg a szénkutatásokat a Vértes-Gerecse hegységek medencéiben. Az első csille szén 1896. december 24-én gördült ki az I. sz. aknából. Már 1898-ban az ország első erőművei között megindult az áramtermelés az akkor még a bányához tartozott tatabányai erőműben. A tatabánya-oroszlányi régióban összesen közel 320 millió tonna szenet termeltek az elmúlt több mint 100 évben. Az 1994-ben bekövetkezett erőmű-bánya integráció következtében napjainkban a Vértnél a Bányászati Igazgatóság irányításával három mélymüveléses bánya és egy külfejtés termel szenet, három erőmű számára. A 2000. évi tervben szereplő, 2244 kilótonna összes széntermelésből Mány 540 kilótonna, Márkushegy és a külfejtés pedig 1704 kilótonna szenet ad.
158 Takács Károly A Vértesi Erőmű Rt. jövője A Vértesi Erőmű Rt. középtávú terveiben nem a teljesítmények számszerű növelésére, hanem a hatékonyság növelésére és a természetet kevésbé szennyező technológia megújítására törekszik. 2004. december 31. után a környezetvédelmi törvény levegőtisztasági moratóriuma csak olyan erőművet enged működni, amely kielégíti az Európai Uniós normákat is. A megújítás elsősorban az Oroszlányi Erőműre vonatkozik, amelynek 240 MW-os beépített kapacitása a legnagyobb a három erőmű közül. Egy korszerű kéntelenítő berendezés beépítésével a meglévő berendezések 2004 után további 10 évre folytathatják a villamos energia termelését és Oroszlány város hőellátását. Ehhez a műszaki tervek már szinte teljesen készen állnak. Megvalósítása jóval kevesebb befektetést igényel, mint egy zöldmezős beruházás, vagy a meglévő telephelyen új erőműi blokk felépítése. Az oroszlányi térségben még további jelentős szénvagyon van. Erre alapozva tervezi a Vértesi Erőmű Rt. is a társaság 2004-2014 közötti villamosenergia-termelését. A Bányászati Igazgatóság jövőbeni működése a Kőhalom-Márkushegyi bányaműben rejlik, gazdaságos szénkitermeléssel. Pernye hasznosítás az Oroszlányi Erőműnél tonna/év Székesfehérvár Alba Regia Építőipari Vállalat Gipszkarton előállítás Cementipari felhasználás Lábatlan, Beremend
Szénerőművek feladatai a pernyehasznosításban 159 A salak és pernyeeltávolítás kapcsolási sémája 1: Kazán; 2: Luvo; 3: Salakkaparó; 4: Zagy szivattyú; 5: Zagycsatorna; 6: Elektrofilter; 7: Fluidizációs csatorna; 8 : Ventilátor fűtéssel; 9: Pernye nyomótartály; 10: Füstgázkilépés; 11: Pernyesiló; 12: Kompresszor állomás; 13: Blokkokhoz menő levegő vezeték; 14: Blokki öntözővíz vezeték; 15: Pernyenyomó vezeték a blokkoktól; 16: Blokkoktól jövő zagyvezeték; 17: Központi zagy szivattyúház; 18: Zagymedencék; 19: Zagy szivattyú és hidrodinamikus tengelykapcsoló; 20: Olajhűtő ventilátor; 21: Öblítővíz medencék; 22: Öblítővíz szivattyúk; 23: Résvíz szivattyúk; 24: Zagytér; 25:Retourvíz szivattyúház; 26: Retourvíz szivattyúk; 27: Öntözővíz szivattyúk;28: Csurgalékvíz szivattyúk; 29: Hütőtó; 30: Meleghűtővíz csatorna; 31: Pótöblítővíz vezeték; 32: Öblítővíz vezeték; 33: Zagytáwezeték; 34: Zagyvezeték
160 Takács Károly Vért pernyekinyerés bővítés kapcsolási rajz További felhasználási lehetöségek A CEMKUT Kít. 1999-es..Erőművi pernye cementipari hasznosításának lehetőségei, különös tekintettel az Oroszlányi pernyére" című tanulmányban jelzi, hogy a deponált pernye is alkalmas cementipari felhasználásra. Ezáltal lehetőség nyílik például az Oroszlányi Erőműnél felhalmozott kb. 23*106 tonna deponált anyag hasznosítására. Kísérletek folynak a HUNGARONAFTA Kft. Szabadalmaztatott összetételű additív anyagának deponált pernyével történő összekeverésére. Az eljárásban a pernye beton keménységűre szilárdul és várhatóan felhasználható útburkolatok, térburkoló idomok készítésérc. A pernye felhasználása az útépítésben (útalap) az. 1980-as évek végéig jelentős volt, mintegy 2 millió m2 utat építettek pernyeadagolású eljárással.
Szénerőművek feladatai a pernyehasznositásban 161 Kísérletek folynak a kinyert száraz pernye kommunális szennyvíziszappal történő keverésére. Az eljárásban a pernye aktív kalcium-oxid tartalmát kívánjuk felhasználni a szennyvíziszap kémiai stabilizálására. A keletkezett földszerű anyag felhasználható ipari depóniák lefedésére, zöld felületek kialakítására. A francia SURSCHISTE vállalat megkereste társaságunkat egy általunk kidolgozott pernyehasznosítási eljárás megvalósításának ügyében. Társaságunk vizsgálja az együttműködési megállapodás lehetőségét. Az elektrofilterbe belépő pernye Scanning-elektronmikroszkópos felvétele 1000x-es és 3000x-os nagyításban. Salak-pernye keletkezése és hasznosítása 1975-ben es 1985-öen Salak pernye keletkezése és hasznosítása
162 Takács Károly Magyarországon 1993 és 1997 között keletkezett veszélyes hulladék A Magyarországon 1993 és 1997 közötti időszakban keletkezett veszélyes hulladék mennyisége fizikai megjelenési forma szerint, vörösiszap nélkül (tonna/év) A keletkezett salak-pernye mennyiségéről nincs elkülönített adat.