Mi is a terrorizmus? A terrorizmus elleni küzdelem és az emberi jogok előadás vázlat Sonnevend Pál A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény 2. Cikk 1. Az Egyezmény értelmében bűncselekményt követ el az, aki bármely eszközzel, közvetlenül vagy közvetve, jogellenesen és szándékosan, forrást biztosít vagy gyűjt azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt részben vagy egészben a következő cselekmény elkövetésére használják fel: a) olyan cselekmény, amely a mellékletben szereplő valamely szerződés hatálya alá tartozó és az abban meghatározott bűncselekményt valósít meg; vagy b) bármely egyéb olyan cselekmény, amely polgári személy vagy fegyveres konfliktus esetén az ellenségeskedésben tevőlegesen részt nem vevő más személy halálának vagy súlyos testi sérülésének okozására irányul, ha a cselekmény célja, annak természetéből vagy összefüggéseiből következően az, hogy a lakosságot megfélemlítse, vagy egy Kormányt vagy nemzetközi szervezetet valamely cselekmény megtételére vagy ennek megtételétől történő tartózkodásra kényszerítsen. Kötelező-e az Egyezmény definíciója? 2002 április 10. óta hatályban Formálisan csak a szerződő feleket köti de 173 állam a tagja* Így érvelhető, hogy a nemzetközi közösség által elfogadott definíciót tartalmaz, szokásjogot tükröz * Forrás: http://treaties.un.org/pages/viewdetails.aspx?src=ind&mtdsg_no=xviii- 11&chapter=18&lang=en Az általános meghatározás Bármely olyan cselekmény, amely polgári személy vagy fegyveres konfliktus esetén az ellenségeskedésben tevőlegesen részt nem vevő más személy halálának vagy súlyos testi sérülésének okozására irányul, ha a cselekmény célja, annak természetéből vagy összefüggéseiből következően az, hogy a lakosságot megfélemlítse, vagy egy Kormányt vagy nemzetközi szervezetet valamely cselekmény megtételére vagy ennek megtételétől történő tartózkodásra kényszerítsen 1
Specifikus tényállások megtalálási forrásai 1. A légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970. december 16- án aláírt egyezmény. 2. A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény. 3. A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1973. december 14-én elfogadott egyezmény. 4. A túszszedés elleni, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1979. december 17- én elfogadott nemzetközi egyezmény. 5. A nukleáris anyagok fizikai védelméről Bécsben, 1980. március 3-án aláírt egyezmény. 6. A nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló egyezményt kiegészítő, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyv. 7. A tengeri hajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Rómában, 1988. március 10-én aláírt egyezmény. 8. A kontinentális talapzaton létesített rögzített létesítmények biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Rómában, 1988. március 10-én aláírt jegyzőkönyv. 9. A terrorista bombatámadások visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény. + 10. A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény (2005) Tágabb definíció? GA Resolution 49/60. (Measures to eliminate international terrorism) Annex I. 3. Criminal acts intended or calculated to provoke a state of terror in the general public, a group of persons or particular persons for political purposes are in any circumstance unjustifiable, whatever the considerations of a political, philosophical, ideological, racial, ethnic, religious or any other nature that may be invoked to justify them; Tágabb definíció: Btk. 261. (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.. Tágabb definíció Btk.261 (9) E alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. ), az emberrablás (175/A. ), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. ), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. ), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. ), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. ), a közveszélyokozás [259. (1)-(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. (1)-(4) bek.], a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. ), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. (1)-(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés [263/B. (1)-(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. ), a rablás (321. ) és a rongálás (324. ), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése 2
A küzdelem eszközei Aut dedere aut judicare A speciális egyezmények: aut dedere aut judicare Az ENSZ rendszere: erőszak tilalom VII. Fejezet alapján Önvédelem Pld. A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény. 3. Cikk A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az 1. Cikkben meghatározott bűncselekményeket súlyos büntetéssel rendelik büntetni 7. Cikk Ha az a Szerződő Állam, amelynek a területén a gyanúsított kézrekerült, a gyanúsítottat nem adja ki, köteles gondoskodni arról, hogy az ügy - mindennemű kivétel nélkül és függetlenül attól, hogy a bűncselekményt a területén követték-e el - a büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes hatóság elé kerüljön. E hatóság a határozatát ugyanolyan módon hozza meg, mint az említett Állam jogszabályai szerint súlyosnak minősülő közönséges bűncselekmény esetében. Miként kényszeríthető ki a kiadás? Főszabály szerint: sehogy Vö. 1971. évi montreali egyezmény 5. Cikk 1. Mindegyik Szerződő Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a bűncselekmények tekintetében joghatósága legyen a következő esetekben: a) ha a bűncselekményt ennek az Államnak a területén követték el; b) ha a bűncselekményt az ebben az Államban lajstromozott légijármű ellen vagy annak fedélzetén követték el; c) ha a légijármű, amelynek fedélzetén a bűncselekményt elkövették, a gyanúsítottal a fedélzetén ennek az Államnak a területén száll le; d) ha a bűncselekményt személyzet nélkül bérelt légijármű ellen vagy fedélzetén követték el és a bérbevevő üzleti tevékenységének a központja vagy - ennek hiányában - a lakóhelye (székhelye) ebben az Államban van. 2. Mindegyik Szerződő Állam hasonlóképpen megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy joghatósága legyen az 1. Cikk 1. bekezdésének a)-c) pontjában, valamint az ezekre a bűncselekményekre vonatkozóan az 1. Cikk 2. bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében abban az esetben, ha a területén levő gyanúsítottat a 8. Cikk rendelkezései szerint nem adja ki az e cikk 1. bekezdésében említett Államok egyikének sem. 3. Az Egyezmény nem zárja ki a büntető joghatóságnak a belső jogszabályokkal összhangban történő gyakorlását. A terrorizmus mint az erőszak tilalom megsértése? A terrorista főszabály szerint nem állami szereplő, így főszabály szerint nem tartozik az ENSZ Alapokmány szerinti erőszak tilalom alá. De: államilag támogatott terrorizmus büntetés vagy kiadás elmaradása 3
A biztonsági Tanács lehetőségei a VII. fejezet alapján A terrorizmus és az Alapokány VII. fejezete Lockerbie A terroristák kiadásának kikényszerítése: Lockerbie Smart sanctions: terroristák pénzeszközeinek befagyasztása Pan Am 103. járat felrobbantása Skócia (Lockerbie) felett (1988) A feltehető felelősök líbiai állampolgárok Kiadás az 1971 Montreali egyezmény alapján elmarad ENSZ BT 731. sz. határozata kötelezi Líbiát a kiadásra ENSZ BT 748. sz. határozata gazdasági szankciókkal sújtja Líbiát a VII. Fejezet alapján Nemzetközi Bíróság: döntés az ideiglenes döntés elrendeléséről (1992): ENSZ Alapokmány 103. cikk Lockerbie order (provisional measures) 42. Whereas both Libya and the United States, as Members of the United Nations, are obliged to accept and carry out the decisions of the Security Council in accordance with Article 25 of the Charter; whereas the Court, which is at the stage of proceedings on provisional measures, considers that prima facie this obligation extends to the decision contained in resolution 748 (1992); and whereas, in accordance with Article 103 of the Charter, the obligations of the Parties in that respect prevail over their obligations under any other international agreement, including the Montreal Convention; 43.Whereas the Court, while thus not at this stage called upon to determine definitively the legal effect of Security Council resolution 748 (1992), considers that, whatever the situation previous to the adoption of that resolution, the rights claimed by Libya under the Montreal Convention cannot now be regarded as appropriate for protection by the indication of provisional measures ; 45. the Court is not called upon to determine any of the other questions which have been raised before it in the present proceedings, including the question of its jurisdiction to'entertain the merits of the case; and whereas the decision given in these proceedings in no way prejudges any such question Smart sanctions ENSZ BT 1267 (1999) majd 1390 (2002) hat. Szankcióbizottság a BT tagjaiból Lista a szankciók hatálya alá tartozó személyekről és entitásokról A listán lévők pénzeszközeinek befagyasztása A Szankcióbizottság által megjelölt természetes vagy jogi személy, csoport, illetve szervezet tulajdonát képező, illetve birtokában lévő pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani. Tilos a Szankcióbizottság által megjelölt bármely természetes vagy jogi személy, csoport, illetve szervezet részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. Tilos a Szankcióbizottság által megjelölt természetes, vagy jogi személy, csoport, illetve szervezet részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon, pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából bármely gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani. 4
Terrorizmus és önvédelem A küzdelem korlátai az emberi jogok 2001. szeptember 11.-i merényletek ENSZ BT 1368 (2001) határozata: Determined to combat by all means threats to international peace and security caused by terrorist acts, Recognizing the inherent right of individual or collective self-defence in accordance with the Charter, 1. Unequivocally condemns in the strongest terms the horrifying terrorist attacks which took place on 11 September 2001 in New York, Washington, D.C. and Pennsylvania and regards such acts, like any act of international terrorism, as a threat to international peace and security; Majd ENSZ BT 1373 (2001) határozata Reaffirming the inherent right of individual or collective self-defence as recognized by the Charter of the United Nations as reiterated in resolution 1368 (2001), Nincs felhatalmazás erőszak alkalmazására de Afganisztán bombázása 2001 október 7-én elkezdődik Kínzás tilalma Habeas corpus Tulajdonhoz való jog Adatvédelem Kínzás, embertelen és megalázó elbánás tilalma Univerzális Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. cikk A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény Regionális Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikk A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény Emberi Jogok Amerikai Egyezménye 5. cikk Kínzás, embertelen és megalázó elbánás tilalma mi is a kínzás? A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény 1. Az Egyezmény szempontjából a kínzás kifejezés minden olyan cselekményt jelent, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak valakivel szemben, 3 hogy tőle, illetőleg harmadik személytől értesüléseket vagy vallomást csikarjanak ki, vagy hogy olyan cselekmény miatt büntessék, amelyet ő, vagy harmadik személy követett el, illetőleg amelynek elkövetésével őt vagy harmadik személyt gyanúsítanak, hogy megfélemlítsék, vagy nyomást gyakoroljanak rá, illetőleg hogy harmadik személyt félemlítsenek meg, vagy hogy harmadik személyre gyakoroljanak nyomást, valamint bármilyen megkülönböztetési formára alapított más okból alkalmaznak, ha az ilyen fájdalmat vagy szenvedést közfeladatot ellátó személy vagy hivatalos minőségben eljáró bármely más személy vagy ilyen személy kifejezett vagy hallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával bárki más okozza. 5
Ketyegő bomba? Kínzás, embertelen és megalázó elbánás tilalma abszolút tilalom Ld. például Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. cikk Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Különösen tilos bárkit szabad hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletnek alávetni. Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikk Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni Kínzás tilalma szükséghelyzetben sem függeszthető fel! Ld. pld. Egyezségokmány - 4. cikk 1. A nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején az Egyezségokmányban részes államok az adott helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben tehetnek olyan intézkedéseket, amelyek eltérnek az Egyezségokmányban vállalt kötelezettségeiktől, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem állnak ellentétben egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeikkel és nem jelentenek kizárólag faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést. 2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 6., 7., 8., (1. és 2. bekezdés), 11., 15., 16. és 18. cikktől. Emberi Jogok Európai Egyezménye - 15. cikk Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel. 2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől. 6
Kiadás harmadik államba, ahol kínzás fenyeget? Rendition A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ egyezmény 3. cikk 1: Egyetlen részes állam sem utasít ki, fordít vissza ( refouler ), vagy ad ki valakit egy másik olyan államnak, ahol nyomós okoknál fogva tartani lehet attól a veszélytől, hogy az illető személyt megkínozzák. Emberi Jogok Európai Bíróság: Soering v. UK Harmadik államban kínzással szerzett információ felhasználása? House of Lords, A and other v. Secretary of State for the Home Department [2005] Bevándorlási eljárásban harmadik államban kínzással szerzett információ nem használható fel Habeas corpus - Európa Habeas corpus - Guantanamo Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. cikk 3. bekezdés E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést Haladéktalan: 48 óra Derogáció alá eshet (ld. 15. cikk) Lawless v. Ireland 5 hónap 7
Habeas corpus - Guantanamo Tulajdonhoz való jog Enemy combatant: sem hadifogoly, sem bűncselekmény gyanúsítottja Hadifogoly =) Humanitárius jog (Genfi Egyezmények) Gyanúsított =) Bírósághoz fordulás US Supreme Court: Hamdi v. Rumsfeld [2004] amerikai polgár Rasul et al v. Bush [2004] szövetségi bíróságon támadható a fogvatartás Hamdan v. Rumsfeld [2006] katonai bizottságok nem járhatnak el elnöki rendelet alapján Boumediene v. Bush [2008] az alkotmány írja elő a szövetségi bírósághoz fordulás lehetőségét Smart sanctions Az EU ülteti át rendelettel Európai Bíróság: Yassin Abdullah Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra az Európai Unió Tanácsa és Az Európai Közösségek Bizottsága. (2008) tulajdonhoz való jog sérül Köszönöm a figyelmet www.nemzetkozijog.hu 8