INTERNET: ÜZLET A JÖVŐBEN

Külkereskedelmi Főiskola Külgazdasági szak Másoddiplomás képzés INTERNET: ÜZLET A JÖVŐBEN Készítette: Mecséri Ildikó Budapest, 1997. 2

Tartalomjegyzék I. A téma aktualitása 4 II. A számítógépes hálózatok kialakulása és fejlődése 5 III. Az Internet szolgáltatásai 7 IV. Hálózati körkép Magyarországon 9 V. Az Internet jelentősége makrogazdasági szinten 14 V.1. Nemzetközi kapcsolatokban: 14 V.1.1. Befektetés: 14 V.1.2. Kutatás: 16 V.1.3. Kultúra: 16 V.1.4. Bűnüldözés: 16 V.1.5. Egészségügy: 16 V.1.6. Globális problémák: 17 V.2. Az adott országok makrogazdasági szintjén: 17 V.2.1. Államigazgatás: 17 V.2.2. Oktatás 18 VI. Az Internet lehetőségei az üzleti életben 19 VI.1. Felhasználási területek 19 VI.1.1. Piackutatás 19 VI.1.2. Termék-tesztelés 20 VI.1.3. Új munkaerő felvétele 21 VI.1.4. Gyors információ-elérés 21 VI.1.5. Hirdetés 21 VI.1.6. Olcsó dokumentum továbbítás 23 VI.1.7. Értékesítés 23 VI.1.8. Raktárkészlet feltöltés: 26 VI.1.9. Intranetek: 26 VI.2. A hálózat hatékony használatának kulcstényezői: 27 VII. Felhasználási területek ma és holnap 30 VII.1. A fogyasztói piacokon 30 VII.2. Viszonteladói piacokon 37 VII.3. Intézményi, ipari felhasználói piacokon 39 VIII. Problémák és nehézségek 42 VIII.1. Technikai nehézségek: 42 VIII.2. Hibás szemlélet: 43 VIII.3. Biztonsági hiányosságok: 43 IX. Vélemények, javaslatok 45 X. Irodalomjegyzék 51 I. 3

A téma aktualitása N apjainkban, egy ország komparatív előnye nagymértékben függ információs technológiájának (IT) fejlettségi szintjétől. Egyre inkább megfigyelhető, hogy az információs technológiák beépülnek a gyártási folyamatokba és a termékekbe, robotokkal és számítógépekkel helyettesítve a munkaerőt. Egyre több és több funkciót integrálnak egyetlen szilikon chipbe. A megmaradó munkaerő-szükséglet viszont magasabban képzett munkaerőt igényel. Ha egy ország aktív szerepet kíván játszani a nemzetközi kereskedelemben, akkor ehhez a hatékony telekommunikációs rendszer megléte elengedhetetlen szükséglet. Ennek működtetéséhez természetesen nélkülözhetetlen egy stabil és megbízható áramszolgáltató rendszer és végül de nem utolsósorban a hatékony oktatási rendszer. Másrészt viszont a K+F költségek növekedése és a termékéletciklusok lerövidülése is megfigyelhető. Ez maga után vonja, hogy a legtöbb nemzeti piac önmagában nem képes biztosítani a gyártott termékek felvételét, a gazdaságos kibocsátási mennyiségben. Így szükségessé vált a piacok összeolvadása ill. az egyszerre több piacon történő megjelenés. Az egyes piacok, vagy a különböző országokban lévő gyáregységek közötti kapcsolattartáshoz nyújtanak hatékony eszközt a nemzetközi számítógép hálózatok. Mára ahhoz, hogy egy szolgáltató jelen legyen a nemzetközi piacon elegendő kapcsolódnia egy ilyen hálózathoz, amelyek kialakulását két kulcságazat, a távközlés és az informatika összekapcsolódása tett lehetővé. Ezt az irányt jelzi napjainkban az információs szupersztrádának nevezett Internet felhasználói táborának száma és növekedési üteme. Ennek az eszköznek a használata révén a résztvevők túlnyomó többsége, nemcsak befogadója, hanem aktív előállítója is az információnak. Ilymódom a különböző döntési folyamatokba többen bevonhatók, akár makro szinten is. Érdekes tehát megvizsgálni, az élet mely területein használjuk illetve használhatjuk ezt az új kommunikációs hálózatot, figyelembe véve az előnyöket és a használatból adódó veszélyeket, problémákat. 4

A számítógépes hálózatok kialakulása és fejlődése "Ahogyan a háló csomók sorozatából áll, úgy ezen a világon is mindent kötések sorozata tart össze. Ha bárki azt hiszi, hogy egy hálószem valami független, elszigetelt dolog, akkor téved. Azért nevezik hálónak, mert összekapcsolt hálószemek sorozatából áll össze, és minden csomónak megvan a saját helye és feladata a többi hálószemhez viszonyítva " Buddha A számítástechnikai alkalmazások egyre szélesebb körű elterjedése magával hozta a külön-külön működtetett gépek összekapcsolásának igényét, mind a cég irodaépületén belüli adatátvitelhez, mind a különböző telephelyek és egyéb információszolgáltatók közötti kapcsolattartáshoz. Így alakultak ki elsőkét a helyi hálózatok (LAN). A nagyméretű, földrészeket összekötő hálózatok kezdete, mint sok más csúcstechnológia a hadiiparba nyúlik vissza. Az 1960-as években a RAND Corporation, az USA legnagyobb hidegháborús stratégiai vállalata vetette fel egy olyan kommunikációs hálózat kifejlesztésének kérdését, amely biztosítaná az amerikai kormányhivatalok közötti összeköttetést akár egy esetleges atomháború idején is. A megoldás a decentralizációban látszott. Az első ilyen hálózatot 1968-ban az angliai National Physical Laboratory szerelte fel. 1969 decemberére már az amerikai csomópontokat is üzembe helyezték, így összesen 4 szupergép alkotta a legnagyobb támogatójáról ARPANET-nek elnevezett hálózatot. Az 80-as években a hálózatok, hálózata, melyet időközben összefoglaló néven Internetnek kezdtek nevezni, gyors ütemben növekedett. Százasával, majd ezresével kezdték csatlakoztatni hozzá a számítógépeket. A felhasználók azonban eleinte csak akkor tudtak bekapcsolódni a számítástechnika mindent átszövő vérkeringésébe, ha a hálózatba közvetlenül bekötött intézményekben tanultak vagy dolgoztak. Ma már szerencsére egyre nô az Internetes szolgáltatást nyújtó cégek száma, így a "Net populáció" is egyre bővül. 5

Most már bárki, egy számítógéppel és egy modemmel hozzákötheti magát a világhoz. "Az Interneten ma becslések szerint közel 13 millió szerver, vagyis kiszolgáló számítógép működik, a rajtuk tárolt és róluk lekérhető adatok terjedelme milliárd oldalakban mérhető, és félévenként megduplázódik." 1 Az Internet mellet természetesen léteznek más, kereskedelmi hálózatok is, úgymint a CompuServe vagy a Prodigy, de ezeknél az Internettel ellentétben van központi üzemeltető számítógép vagy számítógépek. Az Internetnél a központi gépek erőforrásait elosztották sok, önálló számítógép között. A gerincvezetéken lévő gépekhez kisebb hálózatok csatlakoznak, melyek egy bizonyos földrajzi körzetet szolgálnak ki. Ezekhez még további kisebb hálózatok, vagy számítógépek kapcsolódnak. Egy számítógép többféleképpen csatlakoztatható az Internetre, így például modem segítségével kapcsolt vonalon, vagy ISDN vonalon, esetleg bérelt vonalon. A különféle kapcsolódási módszerek természetesen nagymértékben befolyásolják a költségeket és a hálózati használat sebességét. Míg egy modemes kapcsolat esetén a 28,8 Kb/s sebesség biztosított a legtöbb esetben, addig egy ISDN vonalon 64 vagy 128 Kb/s is elérhető, de léteznek már szolgáltatók akik még ezt is felülmúlják. A decentralizált hálózati lánc adja az Internet legnagyobb erejét, de ugyanígy ez jelenti a leggyengébb pontját is. A rendszer egyidejű összeomlása szinte teljesen kizárt, viszont az összekapcsolt számítógépek megnehezítik a navigálást. Nem lehetséges egyetlen adatbázisként keresni a rendszerben. Az adatok és a felhasználók egyre növekvő száma a kezelhetetlenség veszélyével fenyeget és arra ösztönzi a fejlesztőket, hogy egy második generációs Internet kifejlesztését kezdjék meg. III. 1 Szendrei Tibor: Jól keresni kunszt HVG Melléklet: Hétköznapi komputer 1996. október 19. 6

Az Internet szolgáltatásai Elektronikus levél: A hálózaton keresztül más felhasználóknak másodperceken keresztül juttathatjuk el leveleinket, illetve számunkra is küldhetnek levelet, annak ellenére, hogy nem tartózkodunk mindig a hálózaton. Leveleink egy szerveren jelszóval védett elektronikus postaládába kerülnek, ahonnan bármikor lekérhetők, elolvashatók. Telnet: Segítségével más szerverekre lehet bejelentkezni, azaz egy általunk kiválasztott számítógépet használhatunk úgy mintha saját terminálja, végfelhasználói állomása lennénk. FTP : Adatállományok mozgatását teszi lehetővé a felhasználó gépe és a kiválasztott szerver között. Segítségével a hálózatról különféle programok is letölthetők. News: Hálózati hírek. A felhasználó az előfizetett rovatoknak megfelelően kapja meg a világszerte e témakörökben születő híranyagokat elektronikus postaládájába. A felhasználó maga is írhat cikkeket, amelyek megjelennek a világ valamennyi, e témájú rovatokra előfizetők újságos ládájában. Gopher: Témák szerinti keresőrendszer. Arra fejlesztették ki, hogy könnyebben lehessen megtalálni a szükséges információt a hálózaton. WWW: Multimédia adatbázis, amelyben könnyen kereshetők a dokumentumok a megadott témában. A használónak nem kell tudnia, hogy a keresett anyag hol található a rendszerben. A kapcsolat kétirányú, a felhasználó információt kaphat és ő is eljuttathat a rendszerbe. 7

A fenti szolgáltatásokon kívül természetesen a hálózat egyéb lehetőségeket nyújt, amelyek például kiegészítik vagy olcsóbbá teszik a hagyományos távközlési szolgáltatásokat. Így például: Konferencia beszélgetés (IRC): Többszereplős Internet szolgáltatás. Itt is szükség van egy saját gépünkön futó programra, amely képes együttműködni egy szerverrel, amely ezt a szolgáltatást nyújtja. Képes a föld különböző részein lévő embereket interaktívan összekötni és biztosítani a beszélgetést közöttük. Internet phone: Egy emberi hangot digitalizáló szoftver, amellyel lehetőség van a telefonálásra az Interneten keresztül. Egyenlőre még csak úgy, ha a két fél előre megbeszél - mondjuk hagyományos telefonon keresztül - egy találkozót az Interneten és ott már helyi díjért beszélgethetnek például a világ túlsó végével. Video phone: Ugyanaz mint az előző csak továbbfejlesztve mozgókép átvitelével is. IV. 8

Hálózati körkép Magyarországon Hazánkban a COCOM tilalom feloldása után szinte azonnal 1991-92 folyamán teljesültek a kapcsolódás feltételei, majd 1993-ban a Budapesti Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszékén elindították az első WWW-szervert. Kiépítés alatt vannak a hálózati hírek hazai rovatai is. Jelenleg kb. 30 magyarnyelvű rovat van a kb. 10 000 külföldi mellett. A Magyar Elektronikus Könyvtár pedig biztosítja a klasszikus magyar irodalom hálózati megjelenését. Azóta folyamatosan bővül a felhasználói tábor, havonta átlag 6,9%-kal, de a felmérések azt mutatják, (Medián: http://www.eunet.hu/median/) hogy még mindig csak nagyon szűk réteget érintett meg a számítástechnika és ezen belül még kevesebben vannak akik ugyanezt elmondhatják magukról az Internettel kapcsolatban. Ha belenézünk egy kicsit a statisztikák által tálcán nyújtott adatokba, azt tapasztaljuk, hogy már magával az Internet fogalmának az ismertségével is problémák vannak: 1 A Medián 96. áprilisában végzett kutatása szerint a magyar népesség 61%-a nem hallott az Internetről. 34% pontos meghatározás 39% hallott 41% homályos meghatározás 5% téves válasz 20% nem tudja A számítógép használatára vonatkozó 1996. augusztusában készült felmérés szerint csupán minden hatodik felnőtt polgár, körülbelül 1,2 millió fő használ számítógépet otthon, vagy munkahelyén. Az otthonok 8 százalékában van számítógép, ami kevesebb mint 200 000 otthont jelent. Ez az adat is némileg csalósnak mondható, hiszen ebben a számban bennefoglaltatik a Commodore, Spectrum vagy más nem éppen újfejlesztésnek számító gépállomány is. 1 http://www.eunet.hu/median/ 9

1. sz. diagram: Számítógép-használat Magyarországon Van-e lehetősége számítógép használatára? 84% 3% 4% 9% Nincs Csak a munkahelyén Csak otthon Is-is Forrás: HVG Melléklet: Hétköznapi komputer XVIII. évfolyam 42. szám. 1996. október 19. Az Internet csatlakozáshoz nélkülözhetetlen modemmel, azonban csak minden tízedik gép van felszerelve. A számítógép vásárlását elsősorban nem a jövedelmi viszonyok határozzák meg, hanem az iskolai végzettség, hiszen a diplomás megkérdezettek háztartásai közül, minden negyedikben volt számítógép. Tovább növeli a számítógéppel való ellátottság valószínűségét, ha a családban van gyermek. Így a diplomás gyermekes családok körében a legmagasabb az arány, minden harmadik család rendelkezik számítógéppel. 2.sz. diagram: Forrás: http://www.eunet.hu/szonda/ 10

1 Összehasonlítva ezeket az adatokat az amerikai statisztikákkal - természetesen elismerve, hogy az összehasonlítás nem egészen fair - azt láthatjuk, hogy 9,5 millió felhasználó, köztük 1,1 millió gyermek használja rendszeresen az Internetet. Ez a szám az összlakosság 3,7 százalékát jelenti. A felhasználók 51 százaléka 1995-ben hajtott rá először az információs szupersztrádára. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy ott a helyi telefonhívások díjtalanok, szemben az európai gyakorlattal. Mindenesetre ezt a hazánkban viszonylag szűknek mondható réteget szolgáltatók tucatjai célozzák meg ajánlataikkal. Mára a távközlési monopol cégnek számító MATÁV is megkezdte szolgáltatását ezen a területen, de jó néhány kisebb cég is felsorakozott, úgymint DataNet, ISYS Hungary, Eunet Hungary, Elender Computer, Syneco stb. Felmérésem során 25 szolgáltató céget találtam, de számuk folyamatosan nő. A MATÁV Rt-nél interjút készítettem Nagy Robin, Internet termékmenedzserrel, aki tájékoztatott, hogy cégüknek jelenleg 1400 ügyfele van és szeretnék a jó műszaki hátterükhöz fejleszteni szolgáltatásaikat. Az Internet szolgáltatás jelenleg nem tartozik a fő tevékenységi körükbe, de felismerték az ágazat növekvő jelentőségét és ezért próbálnak nyitni ezen a területen is, hiszen rövid időn belül üzleti kommunkációból szeretné a cég megszerezni bevételének 40%-át. Véleményem szerint egyenlőre főként műszaki szemlélet jellemzi a cég Internet szolgáltatását. Nincs tudatos marketing politika, a hozzájuk forduló cégeket sem tudják ilyen ügyekben segíteni. A support is hiányzik az ügyfelek problémáinak folyamatos kezelésére, de tervezik ezen gyenge pontok fokozatos felszámolását. Budapesten 4 munkatárs foglalkozik az Internet témakörével, de ha valaki vidékről akar csatlakozást igénybe venni, akkor ezt csak a budapesti irodán keresztül igényelve teheti meg. 1 FIND/SVP: http://etrg.findsvp.com/ 11

Visszatérve a hálózatra kapcsolódás lehetőségeihez elmondható, hogy az érdeklődők továbbra is használhatják az Internetet az egyetemeken ill. főiskolákon, amennyiben ezek oktatói ill. hallgatói. Erre az 1986-ban útjára indított Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) révén van lehetőség, amely lehetővé teszi a kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák számára a hálózathoz való hozzáférést. (Kivételek persze vannak, hiszen e sorok írójának sem engedélyezték a Külkereskedelmi Főiskolán a hálózat használatát.) A Budapesti Műszaki Egyetemen minden érdeklődőt szeretettel várnak. Valamint egyre inkább elterjedőben van a középiskolákban is a hálózat. Megnyílt a C3 is, a Soros alapítvány jóvoltából, ahol szintén ingyenesen gépek várnak minden érdeklődőt. Ezenkívül általában vállalkozói alapon jöttek létre az Internet kávéházak is, ahol óradíj ellenében egy csésze ital mellett használhatják az érdeklődők a szupersztrádát. A felmérések azt mutatják, hogy habár az Internet-felhasználók köre rohamosan bővül, összetétele nem változik. A felhasználás igényéhez vezető kulcstényezőt tehát, az oktatás és művelődés fejlesztésében kell keresni. Az USA és Európa nyugati fele már a diplomások számában is jelentős előnnyel rendelkezik Magyarországhoz képest, és úgy tűnik ez már önmagában is nagymértékben determinálja a felhasználói kört. A hazai számítástechnikai és hálózati felhasználás szélesebb körű elterjedéséhez nyújt iránymutatást a kormányzati és társadalmi szervezetek kezdeményezésére kialakított Nemzeti Informatikai Stratégia. A tanulmányban foglaltak 5-15 évre határozták meg az iránymutatásokat., hangsúlyozva az információs társadalom kialakulásának szükségességét (http://www.mtesz.hu/nis/). A szerzők az informatikát a modernizáció pillérének 12

tekintik és hangsúlyozzák kormánytámogatásoktól sem mentes fejlesztésének szükségességét. V. 13

Az Internet jelentősége makrogazdasági szinten V.1. Nemzetközi kapcsolatokban: Az információs társadalom jelenségei, és közöttük természetesen az Internet, egy sor olyan lehetőséget is jelentenek, amelyek a földrajzilag elzártabb vagy kisebb méretű országokat is bekapcsolhatják a világgazdasági folyamatokba. Így például egy országnévre rákeresve bepillantást kaphatunk az adott ország történelmébe, gazdaságába, politikai viszonyaiba vagy a turistákat vonzó látványosságok interaktív világába. Ezek az adatok pedig nagy valószínűséggel teljesen naprakészek, akár a jövő heti fesztiválprogram is megtudható belőlük ugyanakkor archív adatbázissal is rendelkeznek, a korábbi információk tetszés szerint kikereshetők belőlük. Ezt a fajta naprakészséget ilyen széles körben terjesztve, egyetlen hagyományos nyomtatott média sem tudja nyújtani. Nézzük meg a lehetőségeket egy kicsit részletesebben: V.1.1. Befektetés: Vegyük például az átalakulóban lévő Közép-kelet európai régiót, mint a külföldi tőke egyik befektetési célpontját. A hálózaton naprakész befektetési lehetőségek láthatók például a privatizációba bevont vállalatokról. Jó példát láthatunk az összefogott információs rendszerre az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége által készített tanulmány felkeresésekor. Az anyag az 1996-os pénzügyi évre épül és bemutatja Magyarország kereskedelmi környezetét. 1 Részei: 1. Gazdasági trendek és kitekintés: fő trendek a gazdaságban, a kormány szerepe a gazdaságban, fizetési mérleg, infrastruktúra 2. Politikai környezet: Bilaterális kapcsolat az USA-val, fő politikai kérdések, melyek az üzleti életre hatással vannak, 1 http:www.tradecompass.com/library/books/com-guide/hungary01.htm 14

rövid szinopszis a politikai rendszerről 3. Marketing U.S. termékek és szolgáltatások disztribúciós és kereskedelmi csatornák, ügynökségek és disztribútorok, partnerkeresés, franchise, direct marketing, licenc, irodaalapítás lépései, eladási technikák, hirdetés és reklám, árazás, vevőtámogatás, eladás a kormánynak 4. Vezető kereskedelmi kilátások: ipar, mezőgazdaság 5. Kereskedelem szabályozás: tarifák, import adók, import engedély, export szabályozás, tiltott import stb. 6. Beruházási klíma: szabályozórendszer, statisztika, magántulajdon védelme stb. 7. Kereskedelem és project finanszírozás: bankrendszer, export finanszírozás stb. 8. üzleti utazás: vám, vízum, ünnepek, infrastruktúra Ehhez hasonló tanulmányokat találhatunk Magyarország más országokkal kialakított kapcsolatainak és potenciális lehetőségeinek leírására, úgymint: Svéd kereskedelmi kamara -Magyarország, magyar-finn, magyar-norvég kapcsolatok stb. 15

I.1.2. Kutatás: A különböző nemzetiségű kutatók folyamatosan információhoz juthatnak a kutatási problémákkal kapcsolatos változásokról, így elkerülhető a párhuzamosan végzett ugyanabban a témakörben folytatott felesleges kutatás. I.1.3. Kultúra: Különböző turisztikai adattárak találhatók a hálózaton, amellyel régiók szerint lehet keresni. Így információt kaphatunk a kiválasztott célpont múzeumairól, történelmi épületeiről, kulturális eseményekről, kiállításokról stb. A Travel File például egy ilyen kereső rendszer és 280 000 travel agent terminált tartalmaz. 1989 óta működik, eleinte a SABRE Travel Information network-ön keresztül. Szolgáltatásait az utazni vágyók ingyenesen vehetik igénybe. Travel File tagok: Hotelek Utazási irodák Idegenvezetők Szórakoztató ipar Múzeumok, történelmi nevezetességek pihenőhelyek sí/golf/teniszpályák éttermek Magyarországról még viszonylag kevés látnivaló szerepel, így például a Vasi Falu múzeum, Zalaegerszeg, Szendrő, Szombathely, Szentendre nevezetességei stb. I.1.4. Bűnüldözés: Lehetővé válik a körözés alatt állók naprakész, világszerte elérhető nyilvántartása és a nemzetközi kapcsolattartás a rendőrségek között. I.1.5. Egészségügy: Az adott szakterület legnevesebb szaktekintélyei a hálózat segítségével diagnózisokat állíthatnak fel vagy akár műtéteket is végezhetnek. A leleteket és a javasolt terápiát akár egy ország más-más kórházában dolgozó orvosaival is megbeszélhetik. 16

I.1.6. Globális problémák: Például a környezetszennyezés, esőerdők irtása, éhínség mind-mind olyan kérdések, amelyekhez szükséges a nemzetközi mértékű összefogás és a jólinformáltság. A különböző országokban élő aktivisták egymással véleményt cserélve hasznos ötletekkel segíthetik az előrelépést és együtt fellépve nyomásgyakorlással az érintetek felé elérhetik a problémák csökkentését. Az Internet közösség 50 milliós táborát megnyerve hatalmas tömeget sorakoztathatnak fel maguk mögé, tovább erősítve a demokratikus állásfoglalást ezekben a kérdésekben. I.2. Az adott országok makrogazdasági szintjén: I.2.1. Államigazgatás: Az elektronikus kormányzat, amely lehetővé teszi a jobb kapcsolattartást a választókkal nem képzelhető el hálózat nélkül A téma aktualitását ismerték fel annak a huszonöt országnak a szakértői is, akik részvettek az ICA (International Council for IT in Government) 1996. október 8-10.-ig tartott kongresszusán, melynek témája "Az elektronikus kormányzat az információs társadalomban." címet kapta. (http://www.itb.hu/dokumentumok/b8.html) Természetesen az előadók is jelentős szerepet szánnak a feladatok megvalósítása során az Internetnek. Érdekes adatként említhetjük meg, hogy minden eddigi hiedelem ellenére, miszerint az USA magasan vezet a hálózatot használók számát tekintve, a valóság az, hogy a finnek körében sokkal nagyobb népszerűségnek örvend az Internet. Hiszen náluk az egy főre eső Internet hozzáférés kétszerese az USA-énak. Természetesen magyar kezdeményezést is találhatunk ebben a témakörben. Egy olyan honlapot, ahol az érdeklődő levelet küldhet Horn Gyulának, természetesen e-mail segítségével, bepillanthat a parlamenti képviselők önéletrajzába és az általuk indítványozott törvényjavaslatok, módosítások szövegébe vagy akár az eddig megjelent törvényeket olvasgathatja (igaz egyenlőre csak az 1990 után megjelenteket). A Nemzeti Informatikai Stratégia pedig további javaslatokkal szolgál, hogyan lehetne továbbfejleszteni a szolgáltatásokat és csökkenteni a költségeket: pl. Elektronikus közlöny, tenderezés, adatbázisokban használható azonosítók kialakítása, digitális aláírás jogi erejének biztosítása stb. 17

I.1.2. Oktatás A hálózat olyan oktatási segédeszközként funkcionálhat, amely segítségével szemléletesen taníthatók a különböző tárgyak. A tanár a legkülönbözőbb földrajzi térképeket hívhatja a képernyőre és ezekről tetszés szerinti nagyításokat készíthet. A diákok láthatják a csillagászati távcsövek által real-time küldött képeket a különböző bolygókról. Biológia órán szemléletes betekintést kaphatnak a szervezet működéséről. Angol vagy német órán pedig akár egy ausztrál vagy német testvériskola diákjaival beszélhetnek a nebulók hangkártya segítségével. A lehetőségek szinte határtalanok. Ennek elősegítésére indult el az a kezdeményezés, amelynek keretében 1998-ra minden magyar középiskolában lesz internetes kapcsolat. A kultusztárca elképzelései között szerepel egy központi közoktatási adatbázis létrehozása is, amelyre folyamatosan frissített oktatási anyagokat vinnének fel, amelyeket aztán bárki bárhonnan lehívhatna. VI. 18

Az Internet lehetőségei az üzleti életben Egy vállalat munkájában a Világháló rendkívül sok területen nyújt alkalmazási lehetőséget. A felhasználási terület és annak hatékonysága pedig csak a cégtől függ. Így lehet például: piackutatás termék-tesztelés új munkaerő felvétele gyors információ-elérés hirdetés olcsó dokumentum továbbítás kereskedelem készlet utánpótlás stb. 1 Az Active Media piackutató intézet felmérése szerint 1996-ban 518 millió USD volt a hálózat kiskereskedelmi forgalma, amely 2000-re elérheti a 6,6 milliárdot. I.1. Felhasználási területek I.1.1. Piackutatás Ennek a feladatnak a végrehajtásához többféle lehetőség is kínálkozik, de talán ezek együttes alkalmazása vezet a legkielégítőbb eredményre. Tegyük fel, hogy a cég elhelyez egy honlapot a hálózaton, amelyben bemutatja termékeit, szolgáltatásait. Az oldalt, ha jól helyezte el azt, és sok keresőgép megtalálja feltehetően több ezren meglátogatják néhány hét leforgása alatt. A kérdés csupán annyi, hogy kik ők, mi érdekelte őket és mennyire voltak megelégedve a látottakkal. Erre megoldásként elhelyezhetnek egy számlálót, amely rögzíti a látogatók számát, de egyebet nem tud. Ráadásul a megbízhatósága is kétséges. Igaz ugyan, hogy mára több cég végez úgynevezett "számláló auditálást" (Pl. a Medián), 1 http://www.active-media.co.uk 19

vagyis hitelesítést, amellyel mint egy mérlegnél, garantálják a számláló hitelességét. A rendszer azonban nem tud mit kezdeni a visszatérő látogatókkal. Hiszen 1000, gyakran visszatérő látogató nem ugyanaz mint 10 000 különböző. Ehhez találták ki az un. "cookie"-t, amely képes azonosítani a látogatót, méri a Web lapon töltött idejét és ha esetleg többször visszatérő látogatóról van szó, célirányosan megmutathatja részére a Web lapon legutolsó látogatása óta történt változásokat. Hogy, honnan tudja mindezt? A látogató gépén egy file-ban tárolt információ közli ezt vele. Ám elméletileg ez lehetőséget teremt a "túlkiváncsi" cégeknek, hogy betekintsenek a látogató számítógépének egyéb adataiba is, vagy esetleg megnézzék, hogy meglátogatta e a konkurenciát is a hálózaton és mennyi időt töltött nála. A Web lapon található "vizsgáló" szoftver természetesen rendes körülmények között nem ad információt a látogató személyéről, csak annyit rögzít, hogy egy látogató érkezett, ennyi és ennyi időt töltött a lapon. A legújabb browserek például az Internet Exproler 3.0 már rendelkezik egy figyelővel, amely üzenetet küld a felhasználónak, hogy egy Web lap "cookie"-t küldött a gépre és megkérdezi, hogy elfogadjuk e vagy sem. Közli továbbá, hogy amennyiben nem fogadjuk el, akkor a behívandó lap lehet, hogy nem lesz látható. Ez a piackutatási forma mindenesetre lehetővé teszi a cégek számára, hogy kielégítő információhoz jussanak látogatóikról, főként ha azt kiegészítik elektronikus igényfelmérő lapokkal vagy megrendelőlappal. A vállalatnak azonban rendelkeznie kell megfelelő apparátussal, akik a kapott információt kiértékelik és a cég marketing és fejlesztési munkájához használható formába hozzák. A net-et természetesen konkurencia analízisre is fel lehet használni, hiszen egyre inkább elmondható, hogy nem csak egy cég jelenik meg egy adott témában a hálózaton. Nemcsak egy témában nem, de régiónként is egyre több a hirdető. Így az esetleg földrajzi elhelyezkedés miatt nem konkurens cégek Web lapjairól is vehetünk ötleteket marketing munkánkhoz. Bár ugyanez igaz a többi cégre is, akik ugyanilyen könnyen hozzáférhetnek a mi Web oldalainkhoz. I.1.2. Termék-tesztelés Ahogy a termékek életciklusa csökken, a piacra jutás sebessége egyre inkább lényegesebb tényezőnek számít. A még fejlesztés alatt lévő termékek vagy 20

szolgáltatások tesztelését teszi lehetővé a hálózat azáltal, hogy a potenciális felhasználók millióit nyújtja, valamint a cég folyamatosan, már ebben a kezdeti stádiumban is együtt tud működni a szállítókkal. Ma főként a szoftverek tesztelésére használják ezt az eszközt. Miszerint az un. Beta verziójú szoftverek a hálózatról ingyenesen letölthetők és használhatók. A gyártók pedig gyűjtik a használat során felmerült észrevételeket. Ez a módszer a szoftverpiacon nagyon gazdaságos eszköznek tekinthető, hiszen gyakorlatilag nem jár semmiféle költséggel (lemez, másolás, postaköltség stb.) Természetesen ez a módszer jól alkalmazható lenne más termékek esetében is, ahol a mintát ingyenesen küldenék el a potenciális ügyfeleknek és e-mailben elküldött kérdőíven kérnék a tesztalanyokat tapasztalataik beszámolására. I.1.3. Új munkaerő felvétele A hálózati felhasználók között a munkaerő adatbankokba hirdetéseket helyezhet el a cég, így világszerte kereshet például különleges szakértelemmel rendelkező munkaerőt. Lehetőség van továbbá a hálózaton bemutatkozó álláskeresők közül is a megfelelő szakember kiválasztására. Ezek a módszerek a hagyományos munkavállaláshoz használhatók, de elterjedőben van egy újfajta munka is, a távbedolgozás. Ebben az esetben a dolgozó a hálózaton keresztül kapja meg a feladatokat, otthon végzi el, és szintén hálózaton juttatja el a cégnek. Ez a módszer hatékony, költségkímélő megoldás lehet például a szoftverfejlesztők, fordítók, statisztikusok foglalkoztatására. I.1.4. Gyors információ-elérés Az üzleti életben nemcsak a jó minőségnek és a megbízhatóságnak van kiemelkedő szerepe, hanem legalább ilyen, vagy talán még elsőrendűbb tényező, a sebesség. A gyorsaság az információk megszerzésében és felhasználásában. Ehhez nyújt ideális eszközt a hálózat. Legyen szó akár a tőzsdei hírekről, akár statisztikai adatokról, kutatási-fejlesztési eredményekről. Kiemelkedő előnye, az időfüggetlen felhasználás. Tehát ki-ki a számára legkedvezőbb időpontban, a nap 24 órájában elérheti a keresett információt. I.1.5. Hirdetés Mióta 1993-ban kifejlesztették a World Wide Web-et kettős folyamat indult meg. Egyrészt a nem szorosan tudományos körökbe tartozó felhasználók milliói kezdték 21

használni a hálózatot, másrészt az eredetileg nonprofit jellegű Interneten egyre szaporodni kezdtek a kereskedelmi hirdetések, reklámok. Az ilyen típusú hirdetések nemcsak szöveggel és képpel, hanem akár hanggal és animációval vagy videóval is kombinálhatók. Ezenkívül összeköthetők megrendelőlappal is. A probléma csak abból adódik, hogy a potenciális vevőnek tudatosan keresnie kell a hirdető Web lapját különben nem ér célba a hirdetés. Persze azért vannak kivételek is a hatékonyság javítására. Így például a cégek a keresőgépek használatakor a képernyő felső és alsó mezőjében egy szalag formájú felületen elhelyezik villogó-mozgó hirdetésüket, amelyet aztán egy egér kattintással el lehet érni, ha valakinek felkeltette az érdeklődését. Egy másik formája a "hívatlan reklámnak" az, amikor a hirdető cégek különféle témájú hírcsoportok tagjait veszik célba és az ő levelesládáikba küldik el hirdetési anyagokat. Ez a módszer esetleg visszatetszést szül a tagok körében és a cég könnyen a hálózati feketelistán találhatja magát, ahol az agresszíven reklámozó cégeket gyűjtik csokorba, felsorolva az általuk elkövetett "bűnöket" is. Harmadik fajta hirdetési módszer a "szponzorálásos" reklám. Ekkor a cégek szponzorálnak különféle hálózati szolgáltatásokat, például hírújságokat, amelyeket az érdeklődők ingyenesen megrendelhetnek elektronikus postaládájukba. Ennek fejében megkapják a hírcsokrot támogató cégek reklámajánlatait is. Ebben az esetben például a hirdetők célzottan tudják eljuttatni hirdetéseiket, hiszen a hírcsoport előfizetésekor egy kérdőívet kell kitöltenie az előfizetőnek, amelyben szerepel életkora, neme, foglalkozása esetleg jövedelme és az érdeklődési köre, amely témában a hírcsokrot kéri. A negyedik módszer, az egyszer már igénybevett szolgáltatáshoz kapcsolódik. Például ha egyszer ingyenesen letöltjük az egyik szoftvercég termékét, 22

akkor a gyártó az új termékeiről automatikusan reklámajánlatot küld a postaládánkba. (Az ügyfelek adatait az ingyenes letöltéskor kitöltendő regisztráció során gyűjti össze a cég.) I.1.6. Olcsó dokumentum továbbítás Azt hiszem ez a címszó nem igényel részletesebb kifejtést, hiszen teljesen egyértelműnek látszik, hogy főként nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégek esetén egy-egy dokumentum továbbítása sokkal gazdaságosabb a hálózat segítségével helyi telefondíjért, mint a nemzetközi távhívási díjakat fizetve, mondjuk egy fax készülékkel. I.1.7. Értékesítés Mivel a hálózat egy interaktív eszköz, és visszacsatolást tesz lehetővé, ezért mód van a hálózaton boltok, vagy akár bevásárlóközpontok elhelyezésére is. Az áruk körét elsősorban az Internetet használó réteg összetétele és a hosszú idők során kialakult berögződött bevásárlási szokások befolyásolják. Az eddigi példák szerint sokféle témában találhatunk kereskedelmi tevékenységet folytató céget. Így élelmiszerek, számítástechnikai termékek, mezőgazdasági gépek, ajándéktárgyak, ruhák, könyvek stb. Elsősorban azonban az olyan cikkek a legkeresettebbek, amelyek előzetes információ-felderítést igényelnek és műszaki paraméterekkel jól behatárolhatók: pl. autók tapasztalati termékek: a vásárlók viszonylag gyakran fogyasztják és jól ismerik őket: pl. parfümök, borok, CD-k a hálózat eszközeivel is jól bemutathatók: pl. könyvek, amikor a fogyasztó nem igényli a kipróbálást, szaglást, tapintást hírnéven alapuló szolgáltatások, amikor a szolgáltatás minősége utólag nehezen összehasonlítható más cég szolgáltatásával. Pl. utazási iroda Az Interneten történő értékesítés előnyei: Költségmegtakarítás a 23

gyártásban, például szoftvereknél nincs szükség hordozó elemre, mert a szoftver a hálózatról letölthető disztribúcióban, mert lerövidül az út a gyártó és a felhasználó között a reklámozásban, mert a drágább médiákban csökkenthetjük a megjelenések számát a bolti polcok megszerzésében, hiszen gyakorlatilag nincs szükség kiskereskedelmi bolthálózatra Távoli és niche piacok elérése: A hálózat segítségével például a speciális igényekkel rendelkező de földrajzilag elszórtan élő fogyasztók részére is gazdaságosan gyártható akár kis mennyiségben is az adott termék. A University of Michigan Business School által 1995 novemberében készített kutatás szerint a válaszadók 11%-a használja a WWW-t vásárlásra, de ebben a körben a vásárlási információ megszerzése és az online vásárlás is beletartozik. A legnépszerűbb termékek: könyv, zene, utazás. A válaszadók meglehetősen szkeptikusak voltak az online vásárlás valódi elterjedésével kapcsolatban. Az egyik gátló tényezőnek a biztonság hiányát tekintették. Ilyen egyenlőre még nem teljesen megoldott probléma a fizetés. 1 A virtuális pénz Bevezetésével már több cég próbálkozik, jó nevű bankokkal összefogva. Nézzünk erre néhány példát: CyberCash: 1995 áprilisától élő szolgáltatás. A vásárló letölt egy "elektronikus pénztárcát" (electronic wallet) a CyberCash Web lapjáról. Ez a pénztárca információkat tartalmaz a hitelkártyákról. A CyberCash technológia a meglévő bankrendszerhez kapcsolódik. Amikor a vásárló egy elektronikus pénztárcával vásárol a technológia lehetővé teszi az eladónak, hogy gyorsan megszerezze a banktól az engedélyt és 1 http://www.smartbiz.com/sbs/cats/dobiz.htm 24

kiadja az elektronikus számlát a vevőnek. A CyberCash a kisösszegű vásárlásokhoz (10 USD alatt) CyberCoin-t ajánl, így az összeget hitelkártya helyett csekkszámláról egyenlítik ki, amely szintén része a pénztárcának. Jelenleg több mint 30 bank és 200 elárusítóhely kapcsolódott hozzá. Eddig több mint 700 000 pénztárcát értékesítettek. Költségek: ingyenes a vásárlónak a bankok, amelyek ezt a technológiát használják, az eladókat terhelik meg tranzakciónkénti díjjal. A CyberCash egy kis összegű jutalékot kap. Alliance: 1994 október-től élő szolgáltatás. A vásárlók PIN kódot kapnak a First Virtual-tól, ezt használják vásárláskor. 2700 eladó csatlakozott hozzá és a First USA Paymentech Inc. of Dallas kezeli az eladók számláit. Költségek: A vásárlók 2 USD éves díjat fizetnek. Az eladók 10-350 USD-ig terjedő díjat fizetnek évente, tranzakciónként 29 cent és 2% további költség terheli őket, illetve további 1%, amikor a pénz beérkezik a bankba. Mastercard and Visa Secure Electronic Transactions SET 1997 második felétől induló szolgáltatás. Visa vagy MasterCard tulajdonosok használhatják ezt a fajta elektronikus pénztárcát, amely tartalmaz egy digitális igazolást a credit kártya kódolt információiról. Amikor a vásárló megrendel egy árut megadja a jelszavát, ezután az eladó és a vevő pénztárcája között elektronikus üzenetváltás következik. Amikor az eladó komputere megkapja az információt, továbbítja a banknak. Az eladó sohasem látja a hitelkártya információit. Amikor a vásárlást a bank jóváhagyta, visszaigazolja a vevőnek. Költségek: a digitális igazolás, amelyet a vásárlók váltanak változó díjú, illetve a bevezető időszakban ingyenes. 25

Az eladók 50-100 USD-ig terjedő összeget fizetnek a belépéskor és minden tranzakció után egy bizonyos százalékot. I.1.8. Raktárkészlet feltöltés: A vállalatok, gyárak a hálózaton keresztül könnyen kapcsolatba léphetnek beszállítóikkal, megnézhetik, hogy van e raktáron a keresett termék és lefoglalhatják, megrendelhetik azt. Így azonnali pontos visszajelzést kaphatnak a keresett termékekről. Természetesen egy kellő védelemmel ellátott, például jelszókkal védett rendszer képzelhető el ezen a területen. I.1.9. Intranetek: A hálózatot, mint összekötő kapcsot nem csak a világpiac szereplőivel való kapcsolattartásban lehet elképzelni, hanem a cégen belüli kacsolattartásban és információtovábbításban is. Erre olyan belső hálózatokat hoznak létre, amelyek ugyanazzal az infrastruktúrával működnek, mint az Internet, azzal a különbséggel, hogy míg kifele ugyanúgy el lehet érni az Interneten tárolt információkat, kívülről senki nem érheti el az intranetek adatait. Ezeket ugyanis biztonsági hardver-szoftver rendszer, úgynevezett tűzfal védi az illetéktelen felhasználástól. Az intranet legfőbb előnye más rendszerekkel szemben a platformfüggetlenség, tehát így a vállalatnál található különböző gépeken dolgozók is képesek az egymással történő kommunikációra. Így a nagyszámítógépek, pc-k vagy Macintoshok is képesek együtt dolgozni. A gyártási folyamatok internacionalizálódása figyelhető meg világszerte és nem ritka, hogy egy cég különböző részlegeit más-más országokba telepíti. Például egy terméket az USA-ban terveznek, Japánban továbbfejlesztenek, Koreában összeszerelnek, Csehországban csomagolnak és Németországban adnak el. Az intranet az ilyen gyáregységek, telephelyek között lehetővé teszi a legmagasabbszintű koordinációt, gyorsítja a szállításokat, csökkenti a költségeket. Az AT&T-nek például, 300 000 dolgozója van és közülük 50 000 használ Internetet Miután kialakították a saját belső hálózatukat, lehetővé vált a hálózatról történő referenciakérés, a cég fejlesztői által készített több ezer műszaki fejlesztési 26

dokumentum lehívása, a cég belső elszámolásai és a rendelések is a hálózat segítségével történnek, kiküszöbölve ezáltal a papírmunkát. Mivel ennek a hálózatnak sincs központja, ezért valamely gép meghibásodása esetén sem omlik össze a rendszer. Megoldható továbbá a cég dolgozói számára hozzáférési szintek meghatározása is, így jelszóval védhetők, a nem minden munkatárs számára publikus anyagok, így ezekhez csak az illetékesek férhetnek hozzá. I.2. A hálózat hatékony használatának kulcstényezői: A hálózatból való profitáláshoz tehát nem elegendő egyetlen Web oldal megtervezése és elhelyezése. Hiszen a kapott információkat elemezni és feldolgozni kell. Az ehhez szükséges kritériumokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: marketing stratégiai tervezés Internet kultúra műszaki háttér Ha valamely cég nem használ marketing eszközöket, akkor az Interneten történő megjelenést sem tudja összehangolni. Nem tudja felmérni, hogy a megjelenéshez milyen kiszolgáló alapinformációkra van szükség, hogyan kell folyamatosan ellenőrizni a Web oldal sikerességét, hogyan lehet megrendeléseket felvenni és a beérkező megrendeléseket a leghatékonyabban kiszolgálni stb. A sikeres és hatékony hálózati jelenléthez tehát szükség van egy Internet stratégia kidolgozására, amely része kell, hogy legyen a vállalati marketing tervnek. A stratégiai tervezés szükségszerűsége szintén nyilvánvaló, hiszen a cég profilja vagy egy megkezdett beruházás jövője nagymértékben függ a környezeti tényezőktől. Ha ki akarjuk használni az Internet nyújtotta gyors információhoz jutás előnyeit, akkor ezeket az információkat fel kell tudni használni. Ehhez nyújt keretet a stratégiai terv, amely nagymértékben előreláthatóvá képes tenni a vállalkozási tevékenységet, így lecsökkenthetők a váratlan meglepetések és a bizonytalanság 27

okozta károk. Az előre kidolgozott alternatívák és ezek folyamatos alakítása a lehető legrövidebb időn belüli reagálást teszik lehetővé a cég számára. Ez pedig kulcstényező az üzleti életben. Amikor az Internet kultúra fontosságát említem, akkor nem csak arra gondolok, hogy a hálózatra kerülő oldalakat esztétikus grafikai megjelenésben kell megtervezni, hanem az Internet vállalaton belüli használatát is értem alatta. Így ebbe a fogalomkörbe tartozik annak szabályozása, hogy a cégen belül mely munkatársak és mire használhatják az Internetet. Ki kell alakítani egy biztonsági szabályzatot a céges adatok kezelésére és a jelszók védelmére. Ide sorolnám még az ügyfelekkel történő kapcsolattartás egységesítésének kialakítását is. Így az elektronikus levelek formátuma, a beérkező kérésekre történő reagálási idő leghosszabb idejének meghatározása stb. Végül, de nem utolsósorban említeném a műszaki hátteret, amibe a hálózati csatlakozást lehetővé tevő számítógépes háttéren és infrastruktúrán kívül, az ezt karbantartó, üzemeltető és továbbfejlesztő műszaki szakembergárda s beletartozik. Az ISYS Hungary média igazgatójával, Steven Carlson-al készített interjúm alapján is a fenti tényezők szerepét lehet hangsúlyozni. Az ISYS Kft. 1995 szeptemberében alakult. Média és marketing szolgáltatással foglalkozik. Fő tevékenységi körük: Web oldalak tervezése, Internet stratégia kidolgozása, szoftverek készítése. Főbb ügyfeleik közé leginkább külföldi cégek, vegyes vállalatok tartoznak, úgymint: SCALA ECE., GREY ADVERTISING AGENCIES, BATES, SAATCHI & SAATCHI stb. Carlson úr a magyar Internet felhasználás legfőbb akadályának nem az infrastruktúra alacsony szintjét tartja, hanem a marketing hiányát és azt, hogy a magyar üzletemberek nem értik a menedzsment lényegét. Véleménye szerint a jövőben az Internet kapcsolódást nyújtó szolgáltatók száma csökken (3-4 cég lesz) és 28

elterjedőben lesznek a Web tervezőházak, valamint ezzel párhuzamosan egyre többen tervezik meg sajátmaguk Web oldalaikat, a könnyen kezelhető szoftverek segítségével. VII. 29

Felhasználási területek ma és holnap VII.1. A fogyasztói piacokon Ezeken a piacon a felhasználás körét nagymértékben befolyásolják a kulturális hagyományok és bevásárlói szokások. Az üzlet-üzlet kapcsolatokban ezek szerepe nem annyira jelentős, hiszen az érzelmi oldalt ellensúlyozzák a gazdasági megfontolások. Az alábbiakban egy olyan vizsgálat eredményeit mutatom be, amely szemlélteti, hogy a felnőtt Internet felhasználók mire használják jelenleg leginkább a hálózatot. 3. sz. diagram: A legnépszerűbb hálózati helyszínek Forrás: http://etrg.findsvp.com Mint már fentebb említettem elsősorban az alábbi termékek vásárlását részesítik előnyben az online vásárlók: könyv, hanglemez, élelmiszer, szoftver, műszaki cikk, utazás, befektetés. Ezen termékek vásárlói tehát bizonyára előnyösebbnek látták e vásárlási forma használatát az adott termékek esetén. Vizsgáljuk meg tehát az Internet előnyeit az eladási folyamatban illetve azt, hogy milyen hátrányai vannak a hálózati vásárlásnak. 30

Az Internet előnyei a vásárlási folyamatban: gyors bármikor elérhető képet és hangot is közvetít írásos visszaigazolás a megrendelésről hátrányai: a szaglást és tapintást nem teszi lehetővé nem eléggé biztonságos személytelen Összehasonlítva más kereskedelmi csatornákkal, például a Direct Mail útján történő megrendeléssel, szembetűnő előnye ezzel szemben a gyorsaság és a hang továbbítása. Így könnyebbé válik például a CD-k vásárlása. Ezenkívül e-mail segítségével lehetőség van a rendelés néhány percen belüli írásos visszaigazolására. Amennyiben a televízió, shopping szolgáltatásával hasonlítjuk össze, szintén előnyként értékelhetjük a gyorsaságot és a visszaigazolást. Fő előny tehát mindkét esetben az interaktivitás. Tehát a vásárló azonnal kiöltheti a megrendelőlapot, sőt némely esetben, például szoftvereknél, vagy magazinok eléfizetésénél azonnal hozzá is juthat a termékhez és a fizetést is lebonyolíthatja. A hagyományos kiskereskedelmi üzlettel elvégezve ugyanezt az összehasonlítást, láthatjuk, hogy itt már más tényezők is közrejátszanak. Vegyük például a ruhaneműk vásárlását, melyet leggyakrabban ilyen üzletekben vásárol a fogyasztó. Itt lehetőség van a ruha felpróbálására és az anyagok tüzetes átvizsgálására, megtapintására is. Ez pedig az ilyen termékkör esetén lényeges előnye ennek a vásárlási formának. Igaz ugyan, hogy az ilyen jellegű vásárlások egy bizonyos százaléka például katalógusból történő rendelés útján kerül a fogyasztóhoz, de ezekben az esetekben nagy szerepe van a visszavásárlási garanciának. Ugyanez igaz az Interneten történő eladásokra is. 31

A vásárlók sokkal jobban igénylik az ilyen garanciákat, mint más típusú vásárlások esetén. Ebből a szempontból megvizsgálva az előbb említett legnépszerűbb termékek körét láthatjuk, hogy a szoftverek és a műszaki cikkek jól leírhatók műszaki paraméterekkel. A hagyományos bolti kereskedelem sem nyújt ennél sokkal többet. A könyvek szintén egy jól megfogalmazott ismertetővel jellemezhetők és az író neve is utal a tartalomra. A zenei anyagok, CD-k esetén szintén egyszerű a vásárló feladata, hiszen akár bele is hallgathat a kiválasztott zeneművekbe. Az utazások vásárlása a hagyományos vásárlás során is mindössze egy utazási katalógus rövid útleírására és néhány fényképre korlátozódik, ezt a szolgáltatási szintet pedig Interneten keresztül is könnyedén lehet teljesíteni. Fontos persze az utazási iroda jól csengő márkaneve is. Első látásra érdekes adatként szolgál azonban a befektetések online vásárlásának viszonylag magas szintje. Ezekben az esetekben a döntést meghatározó legfontosabb tényezők a hozam és a befektetés megbízhatósága. A hozam, legalábbis a tervezete jól számszerűsíthető ezért éppúgy mint a műszaki paraméterek kitűnően bemutatható a hálózaton. A megbízhatóság megítélése pedig nagy mértékben függ az ismertségtől, ami szintén adott tényező. Ezenkívül a hálózaton neves pénzügyi cégek helyezik el kockázatelemzési és befektetési tanácsaikat, ami szintén befolyásolja az ilyen irányú döntéseket. Ez magyarázza talán a University of Michigan Business School által végzett felmérés alapján azt, hogy az emberek befektetési döntéseiknél előnyben részesítik az online utat, a direct marketinggel szemben. Ezeket a tényezőket figyelembe véve próbálom meg csoportosítani a fogyasztói piacok részére sikerrel bevezethető termékek és szolgáltatások körét az Interneten. Online vásárlásra lenne lehetőség: Bank és pénzügyi tevékenységek Biztosítások Élelmiszerek (elsősorban az exclusivabb termékek) 32

Turisztikai szolgáltatások Háztartási cikkek Szoftverek Műszaki cikkek Kozmetikai cikkek Könyvek, CD-k Tanfolyamok Ruházati cikkek Dísznövények és haszonnövények Kertészeti és mezőgazdasági cikkek területén Ajándéktárgyak Nemzeti specialitások területén. Előkészítő, tájékoztatási szerepe lehet a Bútorok Ékszerek Gépkocsik, haszonjárművek Ingatlanok vásárlásakor. A Lycos keresőgép például a mall szóra keresve 41677 dokumentumot talált. Ezek között természetesen megtalálhatók a hálózati bevásárlóközpontok de olyan szöveges dokumentumok is amelyekben szerepel a mall szó. 1 A PRONET Global Interactive Business Directory régiók ill. országok szerint teszi lehetővé a keresést. Ki lehet választani, hogy mely földrészen, mely országban szeretnénk üzleti lehetőségeket találni. Pl. Kiválasztom Európát, ezután megjelennek az országnevek, zászlóikkal. Kiválasztom Nagy-Brittaniát. Megjelennek a különböző üzleti kategóriák: Accounting Advertising/marketing Aerospace/aviation 1 http://www.pronet.com 33

Agriculture Arts and entertainment Banking/financial services Business Services stb. Több mint 50 kategória szerepel. Kiválasztom a mezőgazdaságot és az equipment/machinery címszót. David Tanstall: mezőgazdasági kereskedés és traktor dealer szerepel az adatbázisban. Konkrét árlistákat láthatunk új és használt gépekről. A listát havonta egyszer frissítik. A mezőgazdaság címszónál szerepelnek még könyvek, konzultációk, export/import kategóriák is. Az országlistából Hungary-t kiválasztva, sokkal kevesebb címszót, mindössze 10-et láthatunk. Bank/pénzügyi szolgáltatás kommunikációs szolgáltatás Computer HW, SW Tanulás Kormány Egészség Internet Hírek Utazás Láthatunk egy bemutatót Budapest bevásárlóközpontjáról (Virtual Shopping Mall): Váci utca Foto Porst Interchange Christian Dior Clara Liska divat szerepel benne egyenlőre választékként. A http://home.acl.com/hung/mprts címen a californiai Ottó cyber boltját találhatjuk, amely Otto's Hungarian Import Store and Deli nevet viseli. Itt élelmiszereket (méz, 34

csokoládé, italok, hurka stb) lehet postán vásárolni. A hálózaton szereplő megrendelési lapot az áruház címére postán vagy faxon kell visszaküldeni. A kezdeményezés valószínűleg az Amerikában élő magyar származású lakosságot célozza. 1 A TESCO, angol szupermarket lánc is próbaképpen beindított egy szolgáltatást, 1996 novemberében, Londonban, amely lehetővé teszi az Interneten keresztüli bevásárlást, egy több mint 20 000 különböző terméket tartalmazó listáról. A vásárlók kiválaszthatják a lakóhelyükhöz legközelebb elhelyezkedő Tesco áruházat a listáról és megtekinthetik az árucsoport listából kiválasztott termékeket, árukkal együtt. A kiválasztott termék ezután a vevő "bevásárlókosarába" kerül. A bevásárló lista öntanuló, ezért a rendszeresen vásárolt termékeket nem kell újra és újra kikeresni az adatbázisból. A vásárlóknak meg kell adniuk a szállítási adatokat és a hitelkártyájuk számát. Így a megrendelés a szerverre kerül, ahonnan eljut a cég e- mail rendszerére és felvételi listaként kinyomtatásra kerül. Minden megrendelést a Tesco munkatársai állítanak össze és ellenőriznek le, valamint a cég másnapra házhoz szállítja a megrendelt árut. Ennek költsége 5 GBP körül van. A TESCO honlapját, csak a Microsoft Explorer-t használók érhetik el, mivel a fejlesztő szoftver, amellyel a lapot tervezték csak ezt teszi lehetővé. A browser háború tehát ezen a területen, szintén kompatibilitás-hiányokat okoz és a felhasználók egy részét (pillanatnyilag a többséget) kirekeszti bizonyos szolgáltatások igénybevételéből. 2 A Karstadt - Németország vezető áruházlánca - is megnyitotta "my-world" nevű elektronikus bevásárlóközpontját, ahol több mint 150 000 termék és szolgáltatás közül lehet választani a last-minute utazásoktól, a virsliig. 1 http://www.tesco.co.uk/superstore/ 2 http://www.my-world.de 35

1 Az első magyar hálózati boltok is megnyitották már "kapuikat", így a Zenebona CD-boltban kb. 30 000 zenemű közül lehet válogatni. Lencsés Gyula, az Ad Libitum Bt. vezetője elmondta, hogy az MKM pályázatán nyerte el az induláshoz szükséges 800 000 Ft-ot. Igaz CD értékesítéssel, már korábban is foglalkozott, ritkaságszámba menő zenei albumokat szerzett be és értékesített szűkebb környezetében. Így a hálózati bolt lehetőséget nyújtott számára, hogy vevőkörét bővítse. A szegedi székhelyű Bt. két fős. Lencsés Gyula és felesége alkotja a tagságot. Ezenkívül négy fő segítségét veszik még igénybe, akik a szoftver fejlesztését, az adatbázis fejlesztését és a grafikai megjelenést segítik. Az 1996 novemberi indulás óta a forgalom fokozatosan nő. Jelenleg 100 körüli rendelés érkezik hetente, ami ugyan jórészt csak a költségek fedezésére elég, de ilyen rövid időszak alatt általában a hagyományos vállalkozási formák sem produkálnak nagyobb eredményt. Főként ha figyelembe vesszük, hogy a cég eddig nem fordított túl nagy figyelmet a bolt megismertetésére. Mindössze néhány hálózati keresőhelyen regisztráltatták magukat, illetve megjelent róluk egy cikk a HVG-ben, igaz ugyan itt nem tűntették fel a pontos címet. A kezdeti tapasztalatok után szeretnék hagyományos médiákat is magába foglaló kampány keretében tovább növelni ismertségüket. Így Lencsés Gyula a napokban indít útjára egy Internet rejtvényműsort a Bartók Rádióban, amely kéthetente jelentkezik és alkalmat ad boltjuk bemutatására. A rejtvény megoldásait a Zenebonához kell majd elküldeni, a nyeremények pedig CD-k lesznek. Ezenkívül a Gramofon című újságban és a Magyar Narancs című lapban történő megjelenésüket tervezi. Az Intereneten pedig az Internetto-ban kíván hirdetést elhelyezni, hiszen ez az egyik legolvasottabb magyar nyelvű hálózati kiadvány. Az Internetes forgalmazás előnyeként lehet megemlíteni, hogy a honlapot külföldiek, elsősorban külföldön élő magyarok is felkeresik és főként a magyar albumokból szeretnének rendelni. Az ilyen igények kielégítése hagyományos bolton keresztül nem lehetséges. Végezetül néhány szó magáról a szolgáltatásról: 1 http://www.zenebona.hu 36