OTP Bank Rt. 2004. évi Éves Jelentése Budapest, 2005. április 29.
2
TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2004. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2004. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYÉRŐL 23 AZ OTP BANK RT. TÁRGYÉVI MÉRLEGE, EREDMÉNY-KIMUTATÁSA ÉS CASH-FLOW KIMUTATÁSA 26 AZ OTP BANK RT. 2005. ÉVI ÜZLETPOLITIKAI TERVE 36 EGYÉB INFORMÁCIÓK 54 A TÁRGYÉVET MEGELŐZŐ ÉV KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT ADATAI, A KÖNYVVIZSGÁLÓ JELENTÉSE 57 3
AZ OTP BANK RT. 2004. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4
AZ OTP BANK RT. 2004. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (továbbiakban: a Bank) kiemelkedően sikeres üzleti évet zárt 2004-ben: üzleti aktivitásának és jövedelmezőségének jelentős növelésével megerősítette helyét a régió vezető bankjai között. A Bank konszolidált mérlegfőösszege 4.182,4 milliárd forint volt 2004. december 31-én, 19,4%-kal, 679,8 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, és 37,4%-kal haladta meg az anyavállalat ugyanezen időszaki mérlegfőösszegét. A Bank 2004. évi konszolidált adózás utáni eredménye 125,9 milliárd forint, amely 51,6%-kal több mint az előző évi, és 20,1%-kal haladja meg az anyavállalat tárgyidőszaki adózás utáni eredményét. A Bank 2004. évi konszolidált átlagos eszközarányos jövedelmezősége (ROAA) 3,28%, konszolidált átlagos tőkearányos jövedelmezősége (ROAE) 36,3% volt (2003-ban 2,66%, illetve 30,6%). A konszolidált mérlegfőösszeghez és eredményhez legnagyobb mértékben hozzájáruló anyavállalat nem konszolidált eredményei alapján is sikeres évet tudhat maga mögött. A Bank jövedelmezőségi és hatékonysági mutatói tovább javultak 2004-ben. Ezt a nem kamatjellegű bevételek és az összes bevétel dinamikus, 32,2%-os, illetve 28,1%-os növelésével, illetve a kiadás/bevétel arány jelentős javításával valósította meg. A Bank 2004. évi eredményéhez hozzájárult a befektetései után kapott 8,5 milliárd forint osztalékbevétel is. A Bank a nyereség abszolút nagysága alapján őrzi vezető helyét a bankok között, adózás előtti eredménye a bankrendszer becsült adózás előtti eredményének 37%-a, az eszközarányos, illetve a tőkearányos jövedelmezősége pedig nemcsak a magyarországi bankok között, hanem a térségben is kiemelkedő. A Bank kimagasló teljesítményét különböző hazai és nemzetközi elismerések, illetve részvényeinek kedvező árfolyam-alakulása is tükrözik. 2004-ben is több neves nemzetközi gazdasági és pénzügyi szaklap, így a Global Finance, az Euromoney és a The Banker, az OTP Bankot választotta a legjobb és egyben a legjobban fejlődő magyarországi banknak, melyek indoklásában szerepel a Bank kimagasló pénzügyi teljesítménye és sikeres határon túli expanziója. Az Emerging Markets című kiadvány az Európai Unióhoz csatlakozó országok Legjobb általános bankja, Legjobb kereskedelem finanszírozási bankja és Legjobb projektfinanszírozási bankja elismerésben részesítette, a Forbes amerikai üzleti magazin pedig a világ legvonzóbb befektetési lehetőségeit jelentő nagyvállalatainak négyszázas listáján szerepeltette az OTP Bankot. Az OTP Bank részvényeinek árfolyama 2004-ben több mint kétszeresére, a 2003. december végi 2.675 forintról 2004 végére 5.570 forintra emelkedett, eközben a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX egy év alatt 57%-kal, 9.380 pontról 14.683 pontra nőtt. Az OTP részvény árfolyamának emelkedése az elmúlt években jellemzően meghaladta a Budapesti Értéktőzsde részvényeire jellemző értéket, és 1995 végétől 2004. december végéig közel hatvanszorosára emelkedett (57%-os éves átlagos növekedés), míg ugyanezen időszak alatt a BUX index nagyrészt az OTP Banknak is köszönhetően - közel tízszeresére nőtt (29%-os évi átlagos növekedés). A Bank piaci értéke 2004. december végére 1.560 milliárd forintra, 6,3 milliárd euróra emelkedett, így piaci kapitalizációja alapján az európai blue chipek körébe emelkedett. AZ OTP BANK RT. PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYE 2004-BEN 1 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK Konszolidált mérleg A konszern 2004. december 31-i mérlegfőösszege 4.182,4 milliárd forint, amely 19,4%-kal, 679,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év végi, és 37,4%-kal haladja meg a Bank 2004. év végi nem konszolidált mérlegfőösszegét. A konszolidált mérlegfőösszeg 2004. évi növekedésének fő tényezői forrásoldalon a kötelezettségek 557,0 milliárd forintos, ezen belül az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 212,5 milliárd forintos, a 1 MSZSZ szerint 5
hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 128,3 milliárd forintos, a saját tőke 84,2 milliárd forintos és a céltartalékok 19,1 milliárd forintos növekedése. A kötelezettségek 18,3%-kal bővültek az előző évhez képest, ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek növekedtek dinamikusabban, állományuk 71,7%-kal haladta meg a 2003. év végit. Ennek következtében a rövid lejáratú kötelezettségek részesedése 2004-ben kismértékben csökkent, de így is az összes kötelezettség 87,6%-át képviselték. A kötelezettségek több mint 80%-át az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek tették ki, állományuk 2004. év végén 2.910,4 milliárd forint volt. Az ügyfelektől származó betétek 7,8%-os növekedéssel 2.914,8 milliárd forintra növekedtek 2004 végére, amelynek több mint 75%-át a lakossági betétek tették ki. A vállalkozói betétek részesedése az összes ügyfélbetétből 18,5%, az önkormányzati betéteké 6,4% volt az év végén. A konszolidált betétállományból a külföldi leányvállalatok 500 milliárd forinttal, 17,2%-kal részesedtek, amely 3%-ponttal haladja meg a 2003. év végit (384,7 milliárd forint, 14,2%). A hitelintézetektől származó források az előző évinek több mint duplájára, 254,6 milliárd forintra bővültek, azonban részesedésük az összes forrásból mindössze 6,1% volt. A céltartalékok állománya a konszolidált mérleg forrásai között 19,1 milliárd forinttal, 135,3 milliárd forintra nőtt. A saját tőke 84,2 milliárd forinttal, 27,6%-kal gyarapodott az év során, és év végén a források 9,3%-át jelentette (2003. év végén 8,7%). A konszolidált mérleg eszköz oldalán a legjelentősebb változás az ügyfelekkel szembeni követelések 24,0%-os, 485,4 milliárd forintos növekedése, amelynek következtében részarányuk az összes eszközön belül a 2003. évi 57,8%-ról 60,0%-ra emelkedett. Az ügyfélhitelek 2.583,4 milliárd forintos állományából a lakossági hitelek 60,4%-kal részesedtek, állományuk 1.559,7 milliárd forintot ért el. A vállalkozói hitelek 927,1 milliárd forintos állománya a portfolió 35,9%-át jelentette, míg az önkormányzati hitelek 96,6 milliárd forintot, 3,7%-ot képviseltek a portfolióból. A hitelintézetekkel szembeni követelések állománya 24,7%-kal 314,7 milliárd forintra nőtt, a pénzeszközök állománya a 2003. év végi 276,5 milliárd forintról 425,3 milliárd forintra, több mint másfélszeresére emelkedett. Az állampapírok 13,0%-os csökkenés eredményeként az összes eszköz 13,1%-át adták 2004 végén, állományuk 548,9 milliárd forint volt. Az állampapír-állomány 60%-a befektetési célú állampapír volt. A Bank 100%-os tulajdonában lévő, hitelintézeti tevékenységet végző magyarországi leányvállalatai piaci részesedését is figyelembe véve, azaz a bankcsoport szintjén mért piaci részesedése a magyar bankrendszer mérlegfőösszegéből 25,8%, betétállományából 30,8%, összes hiteléből 21,4% volt 2004. év végén. A bankcsoport a háztartások befektetési jeggyel együtt, egyéb nem hitelintézeti értékpapírok nélkül számított megtakarításainak több mint 30%-át kezelte. Konszolidált eredmény A konszolidált 2004. évi adózás előtti eredmény 151,4 milliárd forint, amely 47,3%-kal haladja meg az előző évit és 22,5%-kal több, mint az anyavállalat tárgyidőszaki adózás előtti eredménye. Ez 177,4 milliárd forintos üzleti eredmény, 0,6 milliárd forintos osztalékbevétel, 18,0 milliárd forintos céltartalékképzés, értékvesztés és hitelezési veszteség, valamint 8,6 milliárd forint üzleti/cégérték elszámolásból adódó veszteség eredőjeként alakult ki. A bázis időszakhoz viszonyítva az üzleti eredmény 50,9%-kal, a céltartalékképzés és értékvesztés 34,0%-kal nőtt, míg az üzleti/cégérték elszámolásból adódó veszteség 6,6 milliárd forinttal volt magasabb. A konszern nettó kamatbevétele 2004-ben 250,9 milliárd forint volt, 41,7%-kal magasabb, mint az előző évben. A nettó kamatbevétel növekedése 424,1 milliárd forintos kamatbevétel (52,0%-os növekedés) és 173,2 milliárd forintos kamatkiadás (69,8%-os növekedés) eredményeként alakult ki. A nem kamatjellegű bevételek 13,0%-kal bővültek és 149,5 milliárd forintot értek el. A nem kamatjellegű bevételeken belül a legnagyobb mértékben az értékpapír-forgalmazás és a devizakereskedelem nettó árfolyam eredménye növekedett (9,4 milliárd forinttal, illetve 7,0 milliárd forinttal), az ingatlanforgalmazás eredménye 22,1%-kal bővült, ugyanakkor a biztosítási díjakból származó bevételek és az egyéb nem kamatjellegű bevételek csökkentek (-9,3%, ill. -24,6%). A konszern összes bevétele így 309,4 milliárd forintról 400,4 milliárd forintra, 29,4%-kal növekedett. Ebből a nem kamatjellegű bevételek 37,3%-ot tettek ki. A konszern nem kamatjellegű kiadásai a bevételek növekedésétől elmaradva, 16,2%-kal növekedtek, így a konszern szintű kiadás/bevétel arány mutató jelentősen, 62,0%-ról 55,7%-ra, 630 bázisponttal javult. 6
2003-hoz viszonyítva csökkenő (19,3%-ról 16,8%-ra) tényleges adózási kulcs mellett a konszolidált adózott eredmény 125,9 milliárd forint, 42,9 milliárd forinttal, 51,6%-kal magasabb, mint 2003-ban. 2004-ben az egy részvényre jutó konszolidált hígítatlan eredmény 2 (EPS) 483 forint, higítottan 3 450 forint, amely 50,2%-kal, illetve 51,6%-kal haladja meg az előző évi értéket. 2004-ben a Bank konszolidált átlagos eszközarányos megtérülése (ROAA) 3,28%, az átlagos saját tőke arányos megtérülése (ROAE) 36,3% (2003-ban 2,66%, illetve 30,6%). A reál saját tőke arányos megtérülés 4 29,5%-ot tett ki a 2003. évi 25,9%-kal szemben. NEM KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK OTP BANK RT. MÉRLEG A Bank a magyar bankrendszeren belül továbbra is a legnagyobb bank, 3.044,8 milliárd forintos mérlegfőösszege a bankrendszer összes eszközének 19,4%-a. A mérlegfőösszeg 2004. évi 286 milliárd forintos, 10,4%-os növekedése jelentős, 4,9%-os reálértékű növekedést jelent (dec./dec. infláció: 5,5%), de elmarad a magyar bankrendszer átlagától (15,9%). A Bank részesedése a bankrendszer összes betétállományából 29,5%, összes hitelállományából 13,1% volt 2004 végén. A Bank forrásainak döntő többségét továbbra is az ügyfelek betétei tették ki, 2004. év végén a forrásállomány 76,2%-át képviselték. Állományuk 83,7 milliárd forinttal, azaz 3,7%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, és meghaladta a 2.318,5 milliárd forintot. A forintbetétek az összes ügyfélforrás növekedését meghaladó növekedés eredményeként az ügyfélbetétek 88,4%-át képviselték az év végén (előző év végén 87,5%). A devizabetétek állománya a forint megtakarítások kedvezőbb kamatozása következtében 279,3 milliárd forintról 269,8 milliárd forintra csökkent, így részaránya a Bank ügyfélforrásaiból 11,6%-ra mérséklődött. Az ügyfélbetétek ügyfélcsoportok szerinti összetétele kismértékben módosult. A vállalkozói betétek részaránya a 0,1%-os csökkenés eredményeként a 2003. évi 18,9%-ról 18,2%-ra változott. A lakossági betétek 4,9%-kal bővültek, az összes ügyfélbetét 75,0%-át képviselték (2003-ban 74,1%). Az önkormányzati betétek súlya kismértékben csökkent (7,0%-ról 6,9%-ra) az átlagtól elmaradó, 1,6%-os állománynövekedés következtében. A Bank forrásainak 6,7%-át jelentették 2004. végén a bankközi források, amelyek állománya 112,8 milliárd forinttal, 203,9 milliárd forintra nőtt. A Bank forrásaiban az előző év végi 26,8 milliárd forintról 32,6 milliárd forintra növekedett a céltartalékok állománya. A Bank a Hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően teljes mértékben megképezte az általános kockázati céltartalékot, állománya az előző évhez képest 26,5%-kal növekedett, 2004. év végén 21,6 milliárd forintot ért el. A függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékok állománya 23,4%-kal, 9,0 milliárd forintra nőtt. Az egyéb céltartalékok állománya 0,4 milliárd forinttal mérséklődött az év során és 2,0 milliárd forintot tett ki az év végén. Ebből 0,7 milliárd forint volt a korengedményes nyugdíjra és végkielégítésre képzett céltartalék. 2004-ben a Bank eszközein belül az ügyfeleknek nyújtott üzleti hitelek részaránya 41,8%-ot ért el a hitelállomány 16,9%-os, 183,8 milliárd forintos bővülése következtében. Az ügyfélkihelyezéseken belül az átlagot meghaladóan, 19,9%-kal bővült az önkormányzatoknak nyújtott hitelek állománya és év végén 94,6 milliárd forintot ért el. A lakossági hitelek 53,1 milliárd forinttal növekedtek, állományuk az év végén 371,3 milliárd forintot tett ki, ami 16,7%-kal haladja meg az előző évit. A lakossági hitelállományon belül a lakáshitelek 7,2%-kal, 170,4 milliárd forintra csökkentek a folyósított hitelek Jelzálogbanknak történő értékesítése következtében, míg a fogyasztási hitelek állománya közel 50%-kal, 200,9 milliárd forintra bővült. A vállalkozói szektornak nyújtott hitelek 2 Az egy részvényre eső hígítatlan nyereség kiszámítási módja: adózott eredmény/(törzsrészvény-saját részvény). 3 Kiszámítási módja: adózott eredmény/ törzsrészvény. 4 Kiszámítási módja: ROAE mínusz infláció %-a 7
16,6%-kal bővültek, állományuk 806,3 milliárd forint volt december 31-én. Az üzleti hiteleken összetétele az év folyamán lényegesen nem változott. A vállalkozói hitelek az ügyfélkihelyezések 63,4%-át képviselték, míg a lakossági hitelek részesedése 29,2%, az önkormányzati hitelek részesedése 7,4% volt az év végén. A Bank eszközeinek 6,2%-át jelentették 2004. év végén a hitelintézetekkel szembeni követelések, melyek állománya 13,7%-kal, 188,0 milliárd forintra növekedett az év során. A Bank portfoliójában az előző évhez képest számottevően mérséklődött az állampapírok részaránya (14,6%-ról 9,7%-ra csökkent). Állománya 2004. december végén 294,8 milliárd forint volt, 107,7 milliárd forinttal, 26,8%-kal kevesebb, mint az előző év végén. Az állampapír-állomány összetétele nem változott jelentősen. Közel 59 milliárd forinttal, 22,0%-kal csökkent a befektetési célú állampapírok állománya, így a befektetési célú állampapírok év végén 208,6 milliárd forintot tettek ki, a teljes állampapír állomány 70,8%-át képviselték (előző év végén 66,5%). A forgatási célú állampapírok állománya 36,2%-kal, 48,8 milliárd forinttal csökkent, részaránya az állampapír portfolióból 29,2% volt az év végén (2003-ban 33,5%). A Bank portfoliójában növekedett az OTP Jelzálogbank által kibocsátott az állampapíroknál kedvezőbb hozamú - jelzáloglevelek állománya, 2004 végén 518,8 milliárd forintos állománnyal az összes eszköz 17,0%-át képviselték. A Bank eszközei között 146,4 milliárd forinttal nőtt a pénzeszközök állománya, amely 2004. december végén 399,4 milliárd forintot, az összes eszköz 13,1%-át jelentette. EREDMÉNY A Bank 2004. évi adózás előtti eredménye 123,5 milliárd forint volt, mely 36,8 milliárd forinttal, 42,5%-kal magasabb, mint a 2003. évi. Ez 136,0 milliárd forintos üzleti eredmény, 8,5 milliárd forintos osztalékbevétel, 13,4 milliárd forintos céltartalékképzés, értékvesztés és hitelezési veszteség, valamint 7,7 milliárd forint goodwill (üzleti/cégérték) elszámolásból adódó veszteség eredőjeként alakult ki. A bázis időszakhoz viszonyítva az üzleti eredmény 42,5 milliárd forinttal, 45,5%-kal nőtt, a céltartalékképzés, értékvesztés és hitelezési veszteség lényegében nem változott (0,7%-os növekedés). A Bank befektetéseiből származó osztalékbevétele az előző évi 7,7 milliárd forintról 8,5 milliárd forintra emelkedett. Az üzleti vagy cégérték (OBS, DSK) elszámolás eredménye 7,7 milliárd forint volt a 2003. évi -1,3 milliárd forinttal szemben. 2003-hoz viszonyítva csökkenő (17,5%-ról 15,1%-ra) tényleges adózási kulcs mellett az adózott eredmény 104,8 milliárd forint, 33,3 milliárd forinttal, 46,5%-kal magasabb, mint 2003-ban. A 10,5 milliárd forintos általános tartalékképzés és a névértékre vetített 146%-os aránynak megfelelő osztalékalap (41,2 milliárd forint) képzése után az OTP Bank mérleg szerinti eredménye 2004. évben 53,1 milliárd forint. 2004-ben az egy törzsrészvényre jutó hígítatlan eredmény 5 (EPS) 391 forint, higítottan 6 374 forint, 45,1%-kal, illetve 46,5%-kal több, mint a 2003. évben. 2004-ben a Bank átlagos eszközarányos megtérülése (ROAA) 3,61%, az átlagos saját tőke arányos megtérülése (ROAE) 35,7% lett (2003-ban 2,78%, illetve 30,6%). A reál saját tőke arányos megtérülés 7 29,0%-ot tett ki a 2003. évi 25,9%-kal szemben. Mind az eszközarányos, mind a reál tőkearányos jövedelmezőség a Bank terveinek megfelelően alakult. A Bank nettó kamatbevétele 2004-ben 148,0 milliárd forint volt, 25,2%-kal magasabb, mint az előző évben. A nettó kamatbevétel növekedése a kamatok év közbeni jelentős ingadozása mellett 288,2 milliárd forintos kamatbevétel (40,1%-os növekedés) és 140,2 milliárd forintos kamatkiadás (60,3%- os növekedés) eredményeként alakult ki. 5 Az egy részvényre eső hígítatlan nyereség kiszámítási módja: adózott eredmény/(törzsrészvény-saját részvény). 6 Kiszámítási módja: adózott eredmény/ törzsrészvény. 7 Kiszámítási módja: ROAE mínusz éves átlagos infláció %-a 8
A Bank átlagos eszközállományára (2.785,4 milliárd forint) vetített kamatkülönbözet (kamatmarzs) 2004-ben 5,31% volt, 68 bázisponttal magasabb, mint 2003-ban. A bankközi számlákról elért kamatbevétel - a swap ügyletek 16,8 milliárd forinttal növekvő eredménye mellett - 91,7%-kal növekedett az átlagos kihelyezés 1,1%-os növekedése, és a bankközi kamatszint növekedése következtében. Ennek eredményeként e kamatbevételek aránya a teljes kamatbevételből 14,3%-ról 19,5%-ra emelkedett. A 7,7%-os átlagos állomány növekedés és az évi átlagban 318 bázispontos hozamnövekedés következtében 29,4%-kal növekedtek a lakossági számlákról származó kamatbevételek, arányuk a teljes kamatbevételből 22,0% volt. A vállalkozói hitelezés dinamikus, 17,4%-os bővülése és a 106 bázispontos hozamemelkedés hatására - 34,6%-kal növekedtek az ezen kihelyezésekből származó kamatbevételek, arányuk az összes kamatbevételen belül 21,1%-ot ért el. Az önkormányzati kihelyezésekből származó kamatbevétel 3,3 milliárd forinttal 13,5 milliárd forintra növekedett az év során. A 2003. évihez viszonyítva 28,4%-kal, több mint 18 milliárd forinttal növekedtek az értékpapírok után kapott kamatok, az átlagállomány 11,3%-os és az átlagos hozam 340 bázispontos növekedésének együttes hatására. Az értékpapírok után kapott kamatok a teljes kamatbevétel 28,5%-át képviselték. 2004-ben a teljes átlagos kamatozó forint és deviza eszközállomány hozama 11,63%-ot ért el, ami 254 bázisponttal több, mint 2003-ban. A kamatkiadások - a saját kibocsátású értékpapírokat kivéve - minden számlacsoport esetében számottevően növekedtek. A bankközi számlákra fizetett kamatok 8,7 milliárd forinttal, 77,2%-kal magasabbak voltak, mint az előző évben, amihez az átlagállomány jelentős növekedése mellett hozzájárult a swap ügyletek volumenének növekedése miatt az itt elszámolt veszteség növekedése (7,4 milliárd forint) is. A legnagyobb mértékben az önkormányzati és a lakossági számlákra fizetett kamatok növekedtek (75,3%-kal, illetve 61,6%-kal). A vállalkozói számlákra fizetett kamatok 41,6%- kal növekedtek. A lakossági forrásokra fizetett kamatok részesedése az összes kamatkiadásban a forrásszerkezetnek megfelelően 63,2% volt. A teljes átlagos kamatozó forint és devizaforrásokra vonatkoztatott forrásköltség 2004-ben 5,96% volt, 197 bázisponttal több, mint 2003-ban. A teljes kamatozó eszköz és forrás átlagállományra vetített kamatkülönbözet 5,68% volt, 57 bázisponttal magasabb, mint 2003-ban. A nem kamatjellegű bevételek 2004-ben 32,2%-kal, 113,1 milliárd forintra növekedtek, arányuk az összes bevételből 42,0%-ról 43,3%-ra emelkedett. A nem kamatjellegű bevételek között a nettó jutalék és díjbevételek 22,1%-kal, a 2003. évi 85,1 milliárd forintról 103,9 milliárd forintra bővültek. A kapott díjak és jutalékok 18,3%-kal voltak magasabbak, mint 2003-ban, míg a fizetett díjak, jutalékok 11,2%-kal mérséklődtek az előző évhez képest. A hitelezési tevékenység felfutásának köszönhetően kimagasló volt a hitelekhez kapcsolódó jutalékbevételek növekedése (36,6%). A vállalkozói hitelezés dinamikus bővülése a forint és devizahitelek utáni jutalékbevételeket is bővítette, míg a lakossági üzletágban a saját forrásból, illetve konzorcionálisan nyújtott Forráshitelek, valamint az OTP Jelzálogbank részére értékesített hitelek átadásához kapcsolódó költségtérítés, a visszavásárlási kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó díj és a Jelzálogbanktól kapott egyéb megbízási díj növekedése volt számottevő. A Bank jutalékbevételeiből 40,9 milliárd forint kapcsolódott a jelzáloghitelezéshez, ebből 37,4 milliárd forint a Jelzálogbanktól származott (2003-ban 25,1 milliárd forint). A jutalékbevételek között jelentősen, 26,4%-kal nőtt a kártyaüzletág díjbevétele, és meghaladta a 27,2 milliárd forintot. A közel 6 milliárd forint díjbevétel növekmény elsősorban a készpénzfelvételi tranzakciós díjak és a kereskedői jutalékok a forgalom emelkedésével összefüggő - gyarapodásából származott. A lakossági folyószámla jutalékbevételei 13,6%-kal növekedtek az év során. A betét üzletág jutalékbevételei 10,5%-kal, 5,9 milliárd forintra növekedtek, a pénzforgalmi jutalékok pedig 3,8%-kal gyarapodtak. Az értékpapír üzletág jutalékbevétele 3,8%-kal, 7,5 milliárd forintra mérséklődött a megelőző évhez képest, elsősorban a letétkezelési díjak és az értékpapír forgalomba hozatalhoz kapcsolódó szervezési díjbevétel csökkenése miatt. Az értékpapírforgalmazás nettó árfolyam eredménye 3,0 milliárd forint nyereséget mutatott szemben a 2003. évi 0,9 milliárd forintos veszteséggel. A devizakereskedelem nettó árfolyam nyeresége 2004-ben 4,5 milliárd forint volt szemben az előző évi 1,4 milliárd forintos veszteséggel. Az egyéb nem kamatjellegű bevételek 1,1 milliárd forinttal, 1,8 milliárd forintra csökkentek. A Bank összes bevétele 2004-ben 261,1 milliárd forintot ért el, ami 2003-hoz viszonyítva 28,1%-os növekedésnek felel meg. 9
A Bank nem kamatjellegű kiadásai 2004-ben 13,5%-kal, 125,1 milliárd forintra nőttek. A növekedés a különböző fejlesztések miatt megnövekedett kiadások következtében meghaladta az infláció mértékét, jelentősen elmaradt azonban a bevételek növekedésétől. A személyi jellegű ráfordítások 19,3%-kal voltak magasabbak, mint 2003-ban. A Bank összes bevételének csökkenő részét, 20,0%-át fordította személyi jellegű kiadásokra, a 2003. évi 21,5%-kal szemben. A Bank összes foglalkoztatottainak létszáma 2004 végén 7.777 fő volt, ami 203 fővel, 2,5%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éves átlagos állományi létszám ugyanezen időszakban 350 fővel, 4,1%-kal csökkent. Az értékcsökkenés 9,6 milliárd forintot ért el, összes bevételhez viszonyított aránya 3,7% volt az egy évvel korábbi 4,9%-kal szemben. Az egyéb nem kamatjellegű ráfordítások 11,7%-kal voltak magasabbak, mint 2003-ban. Az összes bevétel 28,1%-os, illetve a nem kamatjellegű kiadások 13,5%-os növekedése eredményeként a Bank kiadás/bevétel mutatója az előző évi 54,1%-ról 6,2%-ponttal, 47,9%-ra javult. A banki kintlévőség állomány minősége kismértékben romlott az előző évhez képest. 2004. december 31-én a teljes követelésállományon belül a minősített állomány 4,8%-ot képviselt, míg a megelőző év végén 4,4% volt, ugyanakkor minősítési kategóriák szerinti összetétele jelentősen átalakult az év során. Számottevő növekedés következett be a külön figyelendő és a rossz minősítésű állományban (156,1%, illetve 17,0%), ugyanakkor az átlag alatti és a kétes minősítésű állomány jelentősen csökkent (24,3%, illetve 18,1%-kal). A problémás állomány 14,6%-os csökkenéssel a kintlévőség 2,4%-át képviselte. 2004-ben a teljes kintlévőség 17,3%-kal nőtt (ezen belül az ügyfélkintlévőségek 17,9%-kal voltak magasabbak), a minősített kintlévőségek állománya (amely 2004-ben teljes egészében az ügyfélkövetelések közül került ki) 28,3%-kal nőtt. A teljes kintlévőség állományon belül az ügyfélkintlévőségek minősített állományának aránya 5,0%-ról 5,5%-ra növekedett, a hitelintézeti követelések teljes egészében problémamentesek voltak. Az ügyfélkintlévőségeken belül a lakossági üzletágban a minősített állomány aránya a 2003. évi 3,6%-ról 4,8%-ra, a vállalkozói üzletágban 6,4%- ról 6,6%-ra növekedett. Az önkormányzati üzletág követelésállománya továbbra is nagyon jó minőségű volt. A 71,6 milliárd forintos teljes minősített állományra a Bank 20,8 milliárd forint értékvesztés és kockázati céltartalékkal rendelkezett, ami 29,0%-os fedezettségnek felel meg. A minősített állományból 74,7%-kal a vállalkozói, 25,2%-kal a lakossági üzletág részesedett, az értékvesztés és kockázati céltartalék állomány 58,7%-át a vállalkozói üzletágban, 41,2%-át a lakosságiban képezte a Bank. Az önkormányzati üzletág hiteleinek minősége továbbra is kiemelkedő, a minősített állomány aránya ebben az üzletágban nem éri el az összkövetelés 0,1%-át. A Bank ügyfélkintlévőségei után elszámolt értékvesztés, kockázati céltartalék képzés és hitelezési veszteség 7,9 milliárd forinttal terhelte az eredményt 2004-ben, ami az éves átlagos állományra vetítve 0,67% volt, amely kedvezőbb a 2003. évi értéknél (0,78%). A Bank megképezte a Hitelintézeti törvény által előírt általános kockázati céltartalékot (4,5 milliárd forint növekedés). A nem fedezeti határidős ügyletekre (opciós ügyletek nélkül) képzett tartalék 395 millió forinttal növekedett, a korengedményes nyugdíjra és végkielégítésre képzett céltartalékból 806 millió forint, az egyéb céltartalékokból 80 millió forint felszabadításra került. Az OTP Bank saját tőkéje 2004. december 31-én 325,0 milliárd forint volt, 24,1%-kal több mint egy évvel korábban. A 63,2 milliárd forintos növekmény az általános tartalék 10,5 milliárd forintos, az eredménytartalék 46,9 milliárd forintos növekményéből, a lekötött tartalék 0,3 milliárd forintos növekedéséből és az 53,1 milliárd forintos tárgyévi mérleg szerinti eredményből adódik. Az 1 darab 100 forint névértékű részvényre jutó saját tőke 1.160,6 forint volt. A visszavásárolt saját részvények állománya 2004. év végén 13,8 milliárd forintot tett ki, amely 0,5 milliárd forinttal elmarad az előző év végitől. 10
A Bank szavatoló tőkéje 2004. december 31-én 193,0 milliárd forint, korrigált mérlegfőösszege 1.725,7 milliárd forint volt. A magyar előírások szerint számított fizetőképességi mutató 2004. december 31-én 11,19% volt, ami lényegesen magasabb a Hitelintézeti törvényben meghatározott 8%-os követelménynél. INTÉZMÉNYI, ÜZLETÁGI EREDMÉNYEK 2004. KIEMELT FEJLESZTÉSEI A Bank 2004-ben is jelentős fejlesztéseket hajtott végre versenyképességének erősítése, a működés racionalizálása, hatékonyabbá tétele, költségcsökkentés, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. A Back-Office Racionalizálás projekt második fázisában folytatódott a háttérműveletek 2003-ban a hitelek számlakezelésének centralizálásával megkezdett folyamata. Az év során a fiókhálózatból a háttérműveleti központba kerültek többek között a csoportos beszedési megbízásokkal, a hitelkeretek túlhívásával kapcsolatos feladatok, illetve jelentős automatizációs előrelépések történtek különböző bizonylatok kiküldésében. 2004-ben elindult és le is zárult a fióki értékesítési lehetőségeket átvilágító és ösztönző START projekt. A meglévő termékekre és infrastruktúrára építve célként tűzte ki a Bank az eladott termékek számának lehető legnagyobb növelését és az értékesítés, de egyszersmind ügyfélorientált szemlélet erősítését. A fióki értékesítés hatékonyabb támogatásának és az aktív ügyfélszerzés javításának érdekében napi frissítésű belső információs és új teljesítménymérési rendszer került bevezetésre, a fiókvezetők és az ügyintézők munkáját értékesítési tanácsadók fogják segíteni. 2004 végén megkezdődött a hálózati munkatársak új ösztönzési rendszerének kialakítása. 2004-ben is folytatódott a termékfejlesztés és értékesítés támogatását szolgáló Tranzakciós Adattárház (TA) rendszerének fejlesztése. 2004-ben a nagyobb technikai fejlesztések lezárása után a hangsúly az adattartalom tisztításán, bővítésén, új rendszerek adatainak betöltésén és a riportok fejlesztésén volt. Az adattárház 2004-től napi szinten szolgálta az elemző felhasználók munkáját és jelentős mértékben segítette a Mini CRM projekt továbbfejlesztését. A Mini CRM rendszer, melynek célja az egyes ügyfelek igényeihez igazodó termék ajánlatok révén az értékesítés támogatása, jelenleg már a fiókok nagy részében sikerrel fut. Az adattárház adattartalmának bővítése a közeljövőben kiterjedhet a leányvállalatoktól származó információkra is. A Back-Office Racionalizálás, a START, a Hálózat-Optimalizálási és a Fiókmenedzselési projektek célja a kiszolgálási színvonal javítása, a sorbanállási idő lerövidítése és a keresztértékesítésben rejlő üzleti potenciál jobb kiaknázása volt. A projektek a legnagyobb 100 fiók működésében már 2004-ben is szignifikáns változást eredményeztek, 2005. során a fiókmenedzselési módszerek bevezetésre kerülnek a Bank további fiókjaiban. 2004-ben a terveknek megfelelően folytatódott az SAP rendszer bevezetése, melynek célja a Bank irányítási-, illetve vezetői döntéshozó rendszerének modernizálása, az információ előállítás és feldolgozás minőségének javítása, a pénzügyi folyamatok racionalizálása, központosítása, és a szigorú költség kontroll. Az SAP Projekt II. fázisának lezárása 2004-ben megtörtént, az SAP valamennyi modulja működik. Az év folyamán megtörtént az egyes modulok működésének kontrollja, és a visszacsatolások alapján a szükséges módosításokat elvégezték. Az SAP fejlesztések egyik további iránya a rendszer leányvállalatoknál történő bevezetése, így megkezdődött a rendszer üzembe állítása az OBS-nél. Az OTP Bank 2004-ben is folytatta a fiókhálózat megújítását, ennek keretében a 2003. évinél 70-76%- kal magasabb összegben költött fiókberuházásokra és ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésre. Az informatikai projektek, fejlesztések közül kiemelkedő volt a kártya és ATM rendszerek fejlesztése, a tranzakciós adattárház fejlesztése, a UNISYS és az SAP rendszer továbbfejlesztése, a központi és fióki eszközbeszerzések nagysága. 11
LAKOSSÁGI ÜZLETÁG Az OTP Bank továbbra is a legnagyobb szereplője a magyar lakossági banki piacnak. A Bank - monetáris intézmények összevont mérlege alapján számolt - piaci részesedése 2004. végén a háztartások forint betéteiből 33,3% (2003-ban 35,8%), míg a devizabetétekből 36,0% (2003-ban 35,9%), míg a háztartások hiteleiből 13,0%-os (2003-ban 14,2%) volt. Lakossági betétek 2004. év végére a Banknál elhelyezett lakossági betétek állománya elérte az 1.737,8 milliárd forintot, ami 4,9%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A lakossági betétállományon belül a forintbetétek 6,8%-kal, 95,9 milliárd forinttal 1.506,0 milliárd forintra bővültek 2004-ben. A kiemelt termékként kezelt folyószámlán elhelyezett betétek aránya a lakossági forint betéteken belül 75,1% (2003-ban 70,6%). A könyves betétek állománya 11,2%-os csökkenés után 2004. december 31-én 339,8 milliárd forintot tett ki, ezzel részesedése a forint betétek állományán belül 22,5%. Ezen belül 9,5%-os csökkenéssel 236,8 milliárdos forintos volument ért el az éven belül lekötött takarékbetét állomány. A devizabetétek 5,9%-kal, 14,5 milliárd forinttal, 231,7 milliárd forintra csökkentek, így 2004. év végén a lakossági betéteknek csupán 13,3%-át tették ki (2003-ban 14,9%). A devizabetétek fogyása 2004-ben jelentős mértékben lassult, de nem állt meg. A csökkenés oka elsősorban a lakossági forint kamatok kedvezőbb alakulása, másrészt a forint árfolyam erősödése volt. Lakossági hitelek A Bank lakossági hitelállománya december végén 371,3 milliárd forint volt, 16,7%-kal több mint 2003. év végén, ami a fogyasztási hitelek közel 50%-os bővülésének köszönhető. A lakáshitel állomány az előző évhez hasonlóan csökkent, mivel a Bank által folyósított hitelek legnagyobb része átadásra került az OTP Jelzálogbanknak. A lakástámogatási rendszer újabb változása miatt 2003 decemberében jelentős hiteligény érkezett a bankokhoz, melyek folyósítása az OTP Bank esetében is nagyrészt 2004 első negyedévében történt meg. Ezt követően a lakáshitelek iránti igény érezhetően visszaesett országosan és a Bank esetében egyaránt, és a piacot a deviza lakáshitelek keresletének dominanciája jellemezte. Ennek hatására 2004 közepén az OTP Bank is megjelent a piacon EUR és CHF alapú lakáshitel termékekkel. A Bank lakáshitel állománya az év végére 7,2%-kal 170,4 milliárd forintra csökkent, ezzel 9,0%-os piaci részesedést tudhatott magáénak 2004 végén. A Jelzálogbanknak átadott közel 62 ezer darab konzorciális jelzáloghitel állománya 210,2 milliárd forint volt, 52,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csoport szintű piaci részesedés az OTP Jelzálogbank és OTP Lakástakarékpénztár hiteleit is figyelembe véve 49,7% volt. A fogyasztási hitelek állománya 49,2%-kal, 200,9 milliárd forintra nőtt 2004-ben, ami a piac növekedését 16,6%-ponttal haladta meg, így év végére a Bank piaci részesedése 26,8%-ra emelkedett. Az előző évben bevezetett személyi hitel állománya 2004 végére elérte a 73,8 milliárd forintot, fokozatosan kiváltva a B és C hiteleket, melyek állománya az év folyamán 27,0%-kal, 50,8 milliárd forintra csökkent. A folyószámlához kapcsolódó, megújított A-hitelek állománya továbbra is dinamikusan emelkedik, 2004. december 31-re 52,6%-kal, 31,5 milliárd forintra nőtt. A jelzálog típusú hitelek állománya az előző évhez képest a magas forint kamatok miatt 33,1%-kal csökkent, így 2004. év végén 20,9 milliárd forint volt. 12
Az áruhitelezéshez kapcsolódóan 7,1 milliárd forint, míg az 52 ezer hitelkártyához kapcsolódóan mintegy 4,8 milliárd forint kihelyezés-állomány halmozódott fel 2004. december 31-re. BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Értékpapír-forgalmazás és számlavezetés A befektetési piacon 2004-ben nagyrészt az előző év kedvezőtlen makrogazdasági változásainak hatása volt érezhető. A 2003. júniusi és novemberi jegybanki kamatemelések, valamint a befektetési adóhitel megszűnése következtében a befektetési alapok, elsősorban a kötvény, illetve pénzpiaci alapok állománya drasztikusan csökkent. A 2004-ben az év eleji pánikszerű, 150 milliárd forintot meghaladó tőkekivonás után, az év végi kamat környezetbeni változásnak köszönhetően az OTP Alapok állománya újra dinamikus növekedésbe kezdett, és év végére gyakorlatilag elérte a 2003. év végi értéket. A lakossági piacon egyedülálló termékkel, kifejezetten a magánszemélyek részére kibocsátott 1 és 3 éves jelzáloglevelekkel, illetve a hazai megtakarítási palettán unikumnak számító 10 éves OTP Járadék levéllel jelent meg a Bank, és megvalósult a nemzetközi részvények Xetrán keresztüli forgalmazásának bevezetése a Privát Banki ügyfélkörben. A Bank által kezelt befektetési állomány 2004 végén - piaci értéken - meghaladta az 1.525 milliárd forintot, ami több mint 36%-os növekedést jelent. Az üzletág értékpapír jutalékbevétele 14,6%-kal emelkedve, elérte a 6,5 milliárd forintot. Privát banki üzletág A 2003-ban megújított értékajánlat kedvező fogadtatásra talált az ügyfelek körében, ezt jelzi az ügyfélkör jelentős bővülése. 2004. év végére megközelítőleg 9.600 ügyfél vette igénybe a bank private banking szolgáltatását. Az egy ügyfélre jutó átlagos vagyon 2004-ben 25,2 millió forintot ért el, ami 23%-os növekedést jelent 2003-hoz viszonyítva. A privát banki üzletág kezelésében lévő záró állomány 2004. december 31-én 241,8 milliárd forint volt, ami 42%-os, 71,6 milliárd forintos növekedést jelent egy év alatt. Az év során végzett konkurencia elemzések, MNB statisztikák, illetve egyéb független elemzések alapján valószínűsíthető, hogy a közel 25 ezer fős és 700 milliárd forintra becsült hazai private banking piacon a Bank az ügyfélszám tekintetében 36-38%-os, míg a kezelt állományból mintegy 33-34%-os piaci részesedéssel rendelkezik. A privát és kiemelt privát banki szegmensen realizált nettó kamat és nem kamatbevétel 2004-ben mintegy 50%-kal emelkedve, meghaladta a 3 milliárd forintot. BANKKÁRTYA ÜZLETÁG 2004 végén a Bank által kibocsátott kártyák száma 3.641 ezer darab volt (2003-ban 3.522 ezer darab), amely 3,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A lakossági üzletágban kibocsátott forint alapú bankkártyák száma 2004. december végén 3,1%-os növekedéssel megközelítette a 3.530 ezer darabot, szemben a 2003. év végi 3.423 ezer darabbal. Ezen belül a folyószámla tulajdonosok számára kibocsátott klasszikus betéti kártyák száma 2.865 ezer darab, a Multipont betéti kártyák száma 274 ezer darab volt, a B- és C-hitel kártyákból 227 ezer darabot értékesített a Bank 2004 végéig. A 2003 év végén bevezetett klasszikus hitelkártyák száma 2004. év végére közel 28 ezer darabra duzzadt. A régebb óta forgalmazott termékek közül a legnagyobb 30% feletti növekedést a Multipont és az Arany betéti kártyák érték el. A Bank 2004-ben tovább bővítette a hitelkártya portfoliót, immár minden fogyasztói réteget megcélozva. A 2004. júniusától forgalmazott Arany hitelkártyából 232 darabot, a novembertől forgalmazott MC Multipont hitelkártyából 251 darabot, míg a júliusban kibocsátott komfort hitelkártyából 23 ezer darabot 13
igényeltek az ügyfelek. A Bank 2004-ben az ügyfélkiszolgálás minőségét tovább javítva bevezette, illetve kibővítette a számla és kártyakontroll szolgáltatást. Az üzleti kártyák száma 11,7%-os (12 ezer darab) növekedéssel közel 103 ezer darabot tett ki 2004. év végén. Ezen belül a legnagyobb súlyt a belföldi vállalkozói és üzleti kártyák jelentették, melyek száma megközelítette a 78 ezer darabot. Továbbra is nagy siker a Széchenyi kártya: számuk 2004. végére több mint kétszeresére, közel 7 ezer darabra nőtt. A Bank által kibocsátott devizakártyák száma 30,5%-os növekedéssel megközelítette a 9 ezer darabot. A Bank ATM-jeinek száma az egy évvel korábbi 1.305-ről 1.400-ra emelkedett. 2003-ban a Bank saját ATM hálózatában 75,2 millió darab tranzakciót bonyolítottak le 2.028 milliárd forint értékben, míg a Bank által kibocsátott kártyákkal 70,7 millió ATM tranzakció valósult meg 1.855,7 milliárd forint értékben. Összehasonlítva az előző évivel a tranzakciók száma 4,1%-kal, illetve 1,6%-kal növekedett, a forgalom pedig 11,3%-kal, illetve 9,3%-kal bővült az elfogadói, illetve a kibocsátói oldalon. A POS terminálok száma 2004. december 31-én 21.744 darab volt, 1.292 darabbal több, mint egy évvel korábban. Ezekből a Bank 2.990 POS terminált a saját fiókjaiban és 13.812 darabot kereskedelmi, 4.942 terminált pedig postai elfogadóhelyeken üzemeltetett. A kereskedelmi elfogadóhelyekre kihelyezett POS terminálok száma 9,3%-kal növekedett 2003 során. A Bank saját kereskedelmi POS termináljain 2004-ben 51,9 millió darab tranzakciót hajtottak végre 433 milliárd forint értékben, ezzel a tranzakciók száma és a forgalom 22%, illetve 23%-kal nőtt. A kibocsátói oldalon mind a tranzakciók száma, mind a forgalom 22%-kal növekedett 2003-hoz képest, így 42,5 millió tranzakcióval 316 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az ügyfelek. ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK A Bank az elektronikus csatornák tekintetében megőrizte piacvezető pozícióját (internetes szolgáltatás 74%, mobil telebank 43%, telefonos szolgáltatás 41% becsült piaci részesedés). Az elektronikus csatornák használatára szerződött ügyfelek száma 2003-ban dinamikusan bővült. A telefonos ügyintézői szolgáltatást 613 ezer ügyfél vette igénybe, több mint 1 millió hívást bonyolítva. Az internetes szolgáltatás 312 ezer ügyfele közel 6 millió tranzakciót végzett, míg a mobil telefonos szolgáltatást 270 ezer ügyfél vette igénybe. 2004 során bevezetésre került az elektronikus csatornákat használó ügyfelek egységes szerződésnyilvántartó rendszere, melynek révén lehetővé vált az ügyfél alapú nyilvántartás, illetve elérhető vált minden információ az ügyfelek elektronikus szolgáltatás-igénybevételéről. Az elektronikus szolgáltatások köre 2004-ben tovább bővült. Az internetes szolgáltatások keretében lehetővé vált a számlakivonat elektronikus elérése, valamint a prepaid kártyák feltöltése, bevezetésre került a Mobil Aláírás, a mobil szolgáltatások köre a Beszedés kontrollal bővült. KERESKEDELMI BANKI ÜZLETÁG Vállalkozói üzletág A Bank vállalkozói üzletága 2004-ben is a piacvezetők közé tartozott. A vállalkozói ügyfélkör betétállománya 13,2%-kal, hitelállománya 12,1%-kal részesedett az országos állományból 2003. december 31-én. A vállalkozói betétállomány a 2003. decemberi szinten maradva 421,1 milliárd forintot ért el 2004. december 31-én. A teljes betétállomány 46%-át a jogi személyiségű vállalkozások betétei tették ki, melyek 23,9%-kal nőttek egy év alatt. A jogi személyiségű vállalkozások devizabetéteinek állománya 2004-ben közel megkétszereződve 20,0 milliárd forintra nőtt. 14
A kisvállalkozások betétállománya 20,1%-kal, 39,6 milliárd forintra, az egyéni vállalkozóké 7,2%-kal 21,8 milliárd forintra csökkent 2004 végére. A vállalkozói hitelállomány 16,6%-os növekedéssel 806,3 milliárd forintot ért el, melynek több mint felét a közel 40%-kal bővülő deviza hitelek állománya tette ki. A nem pénzügyi vállalkozók hitelállománya 9,2%-os növekedéssel 596,9 milliárd forintot ért el, deviza hitelük 28,4%-kal, 267,8 milliárd forintra emelkedett. A kisvállalkozók hiteleinek állománya több mint kétszeresére, 24,4 milliárd forintra nőtt, deviza hiteleik állománya több mint hatszorosára emelkedett. Az egyéni vállalkozók hitelei 25,7%-kal, 14,0 milliárd forintra nőttek. 2004 végén a hitelállomány legnagyobb része, 18,0%-a az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó szektor állományát képezte, 15,9%-a a villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátási, 14,7%-a a kereskedelmi, 12,9%-a feldolgozóipari, 9,6%-a a szállítás, raktározás, posta és távközlési tevékenységet folytató vállalatokhoz kihelyezett hitel volt. A mezőgazdasági szektor aránya a hitelállományból 4,5%-ot tett ki. Egy év alatt legnagyobb mértékben a villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás szektorba tartozó vállalkozásokhoz kihelyezett hitelek állománya nőtt, 22,7 milliárd forinttal, de jelentős, 16,0 milliárd forintos növekedés volt tapasztalható a kereskedelmi szektor hitelállományában is. A Bank 2004-ben is folyamatosan fejlesztette és megújította kereskedelmi banki szolgáltatásait, kiemelt figyelmet fordítva a KKV ügyfélkörre, illetve az EU csatlakozás okozta megváltozott finanszírozási szabályokra. Az év folyamán megújult, és új szolgáltatásokkal bővült a vállalkozói ügyfélterminál, bevezetésre került a megítélt EU pályázatok előfinanszírozása a vállalkozások részére. Önkormányzati üzletág A Bank 2004-ben is megtartotta vezető szerepét az önkormányzati üzletágban. 2004-ben az ügyfélkör több mint 77,1%-a, 2.456 önkormányzat és a finanszírozási körükbe tartozó intézmény vezettette az OTP Banknál a pénzforgalmi számláját. 2004. végén az önkormányzatok betétállománya 159,7 milliárd forint volt, ami 1,6%-kal volt több mint 2003. év végén. A betétállomány tekintetében a versenytársak intenzív piacszerzési törekvése következtében a Bank piaci részesedése 74,9%-ról 66,2%-ra mérséklődött. Az önkormányzati hitelek állománya 2003. végétől folyamatosan bővült 19,9%-kal 94,6 milliárd forintra, ezzel a Bank piaci részesedése 52,0%-ot ért el. Az önkormányzati ügyfelek és intézményeik körében folyamatosan (a 2003. évi 3.972-ről 2004. végén 4.581-re) emelkedett az ügyfélterminált használók száma, e mellett növekedett azoknak az önkormányzati ügyfeleknek a száma is, melyek a kiskincstári és a Cash Management rendszert használták. Treasury és Strukturált finanszírozás A treasury terület fő feladatát, a likviditásgazdálkodást illetően 2004-ben jelentős hangsúlyváltás következett be: a korábbi fő feladat a forint likviditási felesleg kihelyezése volt, ezzel szemben 2004- ben a deviza forrás hiány kezelése került előtérbe a devizahitelezés lakossági és vállalkozói üzletágban egyaránt jelentős felfutásának következtében. A Bank rendelkezésre álló deviza források mintegy 39%-át a treasury biztosította külföldi forrás bevonáson keresztül (szindikált, bilaterális hitelek felvétele; forint-deviza swapokon keresztül). 2004-ben a Bank befektetési célú értékpapír portfoliójának átlagállománya 321 milliárd forint volt. A kereskedési célú értékpapír portfolió átlagosan 28 milliárd forintot tett ki, és a Bank 2,7 milliárd forint eredményt realizált az értékpapír forgalmazási tevékenységen. A tőkepiaci tranzakciókból 741 millió forint nettó jutalékbevétel származott 2004-ben, a 2003-ban elért 1.700 millió forinthoz képest. A csökkenés a jelzáloglevél kibocsátások erőteljes visszaeséséből 15
adódó szervezési jutalékbevétel kiesésének, valamint a forrásbevonás jelentős emelkedéséből adódó jutalékkiadás növekedésének tudható be. A terület sikeres projektjei közül kiemelendő az 1 milliárd EUR összegű EMTN (nemzetközi jelzáloglevél) program felállítása a Jelzálogbank részére, melyből 200 millió EUR kibocsátásra került 2004 decemberében, valamint az EVN (az egyik legnagyobb osztrák energiaszolgáltató) részére nyújtott akvizíciós tanácsadás, a bolgár energiaszektor privatizációja során. A Bank 2004-ben is megőrizte piacvezető pozícióját a magyarországi szindikált hitelezés terén. Az év során 21 hitelügyletben vett részt. Projektfinanszírozás A projektfinanszírozás terén 2004-ben tovább folytatódott az erőművek növekedése, a kintlévő hitelállomány 27%-a ebbe a szektorba irányult, ami 2003-hoz képest 33%-os növekedést jelent. Az üzletág teljes záró állománya 2004. december 31-én 176,3 milliárd forint volt. A legjelentősebb ügyletek között kell megemlíteni a Budapesti Erőmű, a Toptorony Rt. és a Mammut Bevásárló és Szórakoztató Központ refinanszírozását. A belföldi ügyletek mellett kiemelt jelentőségű külföldi ügyleteket is lebonyolított a Bank, melyen belül a legtöbb bolgár ügyletekhez kötődött. TŐKEBEFEKTETÉSEK Az OTP Bank különböző társaságokban lévő részesedésének bruttó könyv szerinti értéke 106,8 milliárd forintról 115,4 milliárd forintra emelkedett 2004-ben. A stratégiai tőkebefektetések legnagyobb részét jelentő bankcsoport befektetések állománya 114,2 milliárd forint volt 2004. december 31-én. Az OTP Bank középtávú stratégiájában kiemelt hangsúlyt helyez a nemzetközi terjeszkedésre, a részvényesi érték növelése, a Bank jövedelmezőségének középtávon történő fenntartása, illetve regionális pozíciójának javítása érdekében. 2004-ben a Bank megvásárolta a romániai Robankot, amely várhatóan 2005. közepétől OTP Bank Románia néven folytatja tevékenységét, és megkezdődött a horvát Nova Banka akvizíciója, amely 2005 márciusában zárult le. A FŐBB LEÁNYVÁLLALATOK EREDMÉNYEI A leányvállalatok 2004. évi tevékenysége alapvetően megfelelt a Bank által támasztott követelményeknek, tulajdonosi elvárásoknak. A teljes körűen konszolidált leányvállalatok összesített mérlegfőösszege 1.550 milliárd forintról 2.010 milliárd forintra, 29,7%-kal emelkedett (ebből a 2004- ben megvásárolt Robank mérlegfőösszege 44,6 milliárd forint). 2004-ben a teljes körűen konszolidált leányvállalatok összesített adózás előtti eredménye 39,4 milliárd forintot ért el, amely 14,2 milliárd forinttal, 56,4%-kal haladja meg a 2003. évit. OTP Jelzálogbank Rt. A lakástámogatási rendszer 2003. évi szigorításai hatására a lakáshitelek növekedési üteme visszaesett 2004-ben, így az OTP Bank hálózatában kihelyezett támogatott lakáshitelek volumene is elmaradt az előző évekétől. 2004 során mintegy 214 milliárd forint lakáshitel átadására került sor, ami elmarad az előző évitől. Így az OTP Jelzálogbank lakáshitel állománya 2004 végére meghaladta a 770 milliárd forintot (2003-ben 605 milliárd forint volt). A kibocsátott jelzáloglevelek miatt fennálló kötelezettség 2004. év végére 190,5 milliárd forinttal, 789,5 milliárd forintra nőtt. A Társaság a hitel és jelzáloglevelek tekintetében 60% feletti piaci részesedésével továbbra is vezető szerepet tudhat magáénak a három magyarországi jelzáloghitel intézet között (OTP, FHB, HVB). 16
A bővülő hitelezési aktivitás nyomán kedvezően alakult a Társaság eredménye is. Az OTP Jelzálogbank adózás előtti eredménye a 2003. év végi 8,5 milliárd forinthoz képest 12,7 milliárd forintra növekedett, míg az adózott eredmény 10,7 milliárd forint volt 2004-ben. A Társaság mérlegfőösszege 2004. december 31-én 885,9 milliárd forint volt, 31,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A hitelállományra vonatkozó prudenciális előírásoknak való megfelelés az OTP Jelzálogbankot 2003. év folyamán tőkeemelésre késztette, mely ténylegesen csak 2004. év elején került bejegyzésre, a Jelzálogbank jegyzett tőkéje 2004. végére 20 milliárd forintra, saját tőkéje 31,4 milliárd forintra emelkedett. Az átlagos eszközarányos megtérülés (ROAA) 1,37% volt, az átlagos tőkearányos jövedelmezőség (ROAE) 46,7%-ról 38,0%-ra változott 2004-ben. Az OTP Banknak 2004-ben fizetett 38 milliárd forint jutalék mellett az OTP Jelzálogbank 2004. évi eredménye után 7 milliárd forint osztalék fizetését tervezi az OTP Banknak. Merkantil Csoport 2004-ben a Merkantil Csoport erős verseny mellett olyan piacon volt képes fokozni a tevékenységét, s így pozícióját erősíteni, melyre a személygépkocsi-eladások stagnálása, a haszongépjármű-értékesítés 5%-os visszaesése volt jellemző. A Merkantil Csoportnál 2004-ben több mint 60 ezer gépjármű finanszírozási kötés realizálódott, ami 10,6%-kal, közel 6 ezer darabbal haladja meg a 2003. évi szerződésszámot. Az új kihelyezések állománya 94,9 milliárd forint volt, 20,3 milliárd forinttal meghaladva a 2003. évit. A hitellel finanszírozott új gépkocsi értékesítések piacán a Merkantil Csoport piaci részesedése 20% körüli volt 2004-ben. Az egy gépkocsira jutó kihelyezési összeg 1,6 millió forint volt, az előző évinél 15,0%-kal magasabb. Az új kötések nagy részét a deviza hitelek tették ki, melyek az állományból 90,6%-kal, az ügyletek számából 82,7%-kal részesedtek. Deviza hitelek esetében az egy gépkocsira jutó kihelyezési összeg majdnem kétszerese volt a forint hitelek átlagos összegének. Merkantil Bank Rt. A 2004-es évet a Merkantil Bank 3,1 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zárta, mely 17,1%- kal haladta meg az előző évit. 2004-ben a Társaság mérlegfőösszege a gépjármű kötések Merkantil Car-ba történt átstrukturálása következtében - 58,9 milliárd forintra, 10,0%-kal csökkent. A hitelek állománya 2004 végére 50,5 milliárd forintra (18,0%-kal), míg a betéteké 39,7 milliárd forintra (15,5%-kal) csökkent. A Merkantil Bank saját tőkéje 2004. december 31-én 11,4 milliárd forint volt, ami 13,4%-kal magasabb az előző évi záró állománynál. A Bank tőkemegfelelési mutatója 19,69% volt az év végén. A Bank 2004. évi eredménye után 1,4 milliárd forint osztalék fizetését tervezi az OTP Banknak. 2004-ben a Merkantil Bank átlagos eszközarányos nyeresége (ROAA) 4,42%-ot, az átlagos saját tőkére számított megtérülése pedig (ROAE) 25,5%-ot ért el. Merkantil Car Rt. 2004 során tovább folytatódott a devizahitelek iránti érdeklődés, ennek eredményeképpen a termékstruktúrában a devizahitel konstrukció aránya meghaladta a 99%-ot. A Car 2004-ben 50.003 db gépjárművet finanszírozott. A Car mérlegfőösszege 2004. év végén 135,4 milliárd forint volt, ami 49,1%-kal haladja meg az előző évit. A növekedés egyértelműen a gépjármű portfolió növekedésének köszönhető. A Car saját tőkéje 1,9 milliárd forint volt. 17
A Társaság adózott eredménye 29,7%-kal 916 millió forintra nőtt 2004 végére, átlagos eszközarányos nyeresége (ROAA) 0,81%, átlagos tőkearányos megtérülése (ROAE) 54,6% volt. OTP Lakástakarékpénztár Rt. Az OTP Lakástakarékpénztár Rt. a 2004. évet 65,8 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 783 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta, az átlagos eszközarányos megtérülés (ROAA) 1,12%, az átlagos tőkearányos megtérülés (ROAE) pedig 26,3% volt. Az év során a Lakástakarékpénztár a terveket túlteljesítve közel 113.500 ezer szerződést kötött 158,3 milliárd forint szerződéses összeggel. A szerződésszerű betétgyűjtés és kiutalások eredményeként a Lakástakarékpénztár betétállománya 27,7%-kal, 59,5 milliárd forintra növekedett, hitelállománya a támogatott hitelek kedvező feltételei hatására a vártnál alacsonyabb hitel-igénybevétel miatt csupán 796 millió forinttal, 7,9 milliárd forintra csökkent. Az év során csökkent az OTP Bank hálózatában megkötött szerződések aránya (szerződéses összeg vonatkozásában 30,6%-ra, szerződés darabszám szerint 27%-ra). A keresztértékesítésekért fizetett díjból az OTP Bank 669 millió forinttal részesedett. Az OTP Lakástakarékpénztár Rt. a kétszereplőssé vált lakás-takarékpénztári piacon az élő (beváltott) szerződésszámok tekintetében 50,2%-os, a szerződéses összeg tekintetében 47,9%-os, betétállomány szerint pedig 46,0%-os becsült piaci részesedést ért el. A Társaság 2004. évi eredménye terhére 600 millió forint osztalékot fizet tulajdonosának, az OTP Banknak. DSK Bank EAD A DSK Bank jelentős sikereket ért el OTP csoporttagkénti első teljes pénzügyi évében. A Bank 2004. évi adózott eredménye 9,1 milliárd forint, ami 51%-os növekedést jelent a 2003. évi eredményhez képest, így ROAA mutatója az év végén 2,49%, ROAE mutatója 20,2% volt. A DSK Bank mérlegfőösszege 2004. december 31-én több mint 408 milliárd forint volt, ami 27%-kal haladja meg a 2003. év végi értéket, saját tőkéje 2004. év végén 48,9 milliárd forint (18%-os növekedés). A bank hitelei és betétei 2004-ben rendre 63%-kal és 22%-kal nőttek, állományuk év végére 274,1 és 331,3 milliárd forintot tettek ki. 2004. évben a DSK Bank a teljes üzleti volument tekintve mind a betét, mind a hitelpiacon megszerezte a piacvezető helyet. Ennek ellenére a DSK Bank mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése a 2003 végi 13,8%-ról 2004 végére 13,1%-ra csökkent, amit jórészt néhány állami betét év végi kivonása és egyes privatizációs bevételek más banknál történő átmeneti elhelyezése magyaráz. A DSK Bank mérlegfőösszeg alapján 2004 végén a bolgár bankpiac második legnagyobb bankja volt a Bulbank után. Lakossági termékkörben jelentős választékbővítést hajtottak végre, 20 termék került új termékként a piacra vagy korábbi termék módosításával átalakult. Ilyenek voltak többek között a hitelkártya, diákkártya, devizaszámla, hosszú lejáratú betétek, áruhitelek, sávos kamatozású megtakarítási számla, új elektronikus szolgáltatások és ügyfélterminál bevezetése. A DSK Bank 2004 végén több mint 320 fiókkal állt az ügyfelek rendelkezésére. A bank által kibocsátott lakossági bankkártyák száma 2004. év végén közel 700 ezer volt, ami közel 53%-os növekedést jelent a 2003. év végéhez képest. 44%-kal nőtt az ATM-ek, 76%-kal a POS terminálok száma, így év végén 351, illetve 462 volt belőlük. A DSK átalakítását, versenyképességének javítását, illetve OTP Bankcsoportba illesztését célzó transzformációs projekt már 2003 nyarán megkezdte munkáját, és meghatározta a legfontosabb feladatokat, intézkedéseket, az átvételt követően pedig megkezdődött ezek végrehajtása. A 2004. évre kitűzött feladatok teljesültek. 18
Ennek megfelelően megtörténtek a hatékony működést elősegítő szervezeti átalakítások, megkezdődtek és 9 hónap alatt befejeződtek az új integrált informatikai rendszer bevezetésének feladatai. Megkezdődött a fiókhálózat racionalizációja, a régió-összevonás és a háttértevékenységek központosításának előkészítése. A DSK Bank alkalmazottainak létszáma 2004-ben közel 300 fővel, 8%-kal csökkent. Az OTP Bank közreműködésével folyamatos, a korábbinál intenzívebb marketing kampányok zajlanak az új termékekhez, illetve a bank image-ének átalakításához kapcsolódóan, 2004. február elejétől pedig a DSK Bank új, az OTP Bankcsoporthoz tartozást kifejező arculattal jelent meg a piacon. A pénzügyi csoportépítés jegyében a DSK Bank az OTP Garancia Biztosítóval közösen 2004-ben bulgáriai székhelyű élet és nem-élet biztosító társaságokat alapított, melyek közül az életbiztosító (DSK Garancia Life AD) szeptemberben megkezdte működését, a nem-élet biztosító a bolgár felügyeleti hatóság engedélyeztetési eljárása alatt áll. A DSK Bank 2005 elején 66%-os részesedést szerzett az OTP Alapkezelő Rt. által alapított DSK Asset Management AD társaságban. A cégalapításokkal párhuzamosan a Bank az év folyamán eladta a Bulstrad DSK Life AD biztosítótársaságbeli kisebbségi részesedését, illetve a DSK Rodina AD-ban 1 millió BGN tőkeemelést hajtott végre. OTP Banka Slovensko, a. s. A szlovák bank mérlegfőösszege 2004. év végén 215,1 milliárd forint, ami 34%-os növekedést jelent 2003. év végéhez, ezzel év végén a szlovák bankpiacon 2,8%-os piaci részesedést ért el. A bank saját tőkéje ugyanezen időszak alatt 1,4%-kal, 14,2 milliárd forintra emelkedett. Az OBS 2004. évi adózott eredménye magyar számviteli szabályok szerint 57 millió forint veszteség volt, ami javulást jelent az előző évi 207 millió forintos veszteséghez képest. Az OBS ROAA mutatója 2004. év végén -0,03%, ROAE mutatója -0,4% volt. Az OBS szlovák számviteli szabályok szerint 2004-ben 500 millió forintot meghaladó adózott eredményt ért el. 2004-ben az OBS több új termékkel jelent meg a szlovák bankpiacon. Így elindította a Solvent Biznis Kártya - a Széchenyi Kártyához hasonló termék - vállalkozói ügyfelek részére történő kibocsátását, illetve 2004-ben bevezette az Eurocsomag, megtakarítási számla, alszámla termékeket, és ezentúl komplex ajánlattal áll a lakástulajdonosi közösségek rendelkezésére. 2004-ben mind a jelzáloghitelezés mind a fogyasztási hitelezés dinamikusan bővült, év végén a lakossági hitelek 26,7 milliárd forintot tettek ki. A vállalkozói és önkormányzati hitelezésben a 2004. évi szintén jelentős növekedés után év végén a kereskedelmi banki állománya 115,9 milliárd forint volt. A bank betétállománya 2004. év végén 139,9 milliárd forint volt, ami 25%-os növekedésnek felel meg. 2004 során ügyfeleinek számát több mint 9 ezer fővel, 156 ezer fő fölé növelte, amiből a lakossági ügyfelek száma meghaladta a 139 ezer főt. Az OBS által kibocsátott bankkártyák száma 2004. év végén több mint 100 ezer darab volt, ami 2003. év végéhez viszonyítva 16%-os növekedés. Az említett darabszámból közel 91 ezer lakossági, 9,6 ezer vállalkozói bankkártya. A Bank ATM-jeinek száma év végén 102 darab, az ATM-en végrehajtott tranzakciók száma 1,6 millió darab volt, ami 13%-kal több mint 2003-ben. A saját tulajdonban lévő POS terminálok száma 2004. év végén 479 volt, a POS tranzakciók volumene 2004 során 120%-kal bővült. A szlovák bank az év során 8 új fiókot nyitott meg, 2004. év végén 68 fiókban állt ügyfelei rendelkezésére. Robank SA A Robank és annak leányvállalata, a Robinv SA 2004. július 30-án került az OTP Bank (99,99%) és leányvállalatai (0,01%) tulajdonába. A megvásárlást követően az OTP Bank 10 millió EUR összegű 19
tőkeemelést hajtott végre a társaságban, melynek eredményeként a bank jegyzett tőkéje közel megduplázódva 5,3 milliárd forintra emelkedett. A társaság nevét az OTP Bank az arculatváltás, transzformáció keretében a 2005. február 15-i közgyűlésén OTP Bank Romania SA-ra változtatta. A román bank mérlegfőösszege 44,6 milliárd forint volt 2004. év végén, ami 0,8%-os piaci részesedést jelent. A bank 2004-ben az akvizíció után 52 millió forint adózott eredményt ért el. A bank hitelállománya 16 milliárd forint volt 2004. év végén, aminek 98,5%-a vállalkozói kihelyezés, betétállománya 28,7 milliárd forint, melynek közel fele lakossági betét. A bank saját tőkéje 2004. év végén 7,7 milliárd forint volt, amely a tőkeemelés következtében közel megduplázódott. OTP Garancia Biztosító Rt. Az OTP Garancia Biztosító Rt. 2004-ben 55,6 milliárd forint díjbevételt ért el, amely 9,1%-kal, 5,5 milliárd forinttal elmarad az előző évitől. Piaci részesedése a teljes biztosítási díjbevételből az előző évi 10,9%-ról 9,3%-ra mérséklődött, azonban változatlanul a piac ötödik legnagyobb szereplője volt. Az élet és bankbiztosítási üzletág díjbevétele 26,7 milliárd forintot tett ki, amivel a Társaság piaci részesedése az életbiztosítási piacon 11%-ot ért el (2003-ban a részesedés 12,9% volt). Az életbiztosítási díjbevételből a folytatólagos díjú életbiztosítások díjbevétele dinamikusan, 28%-kal bővült, az egyszeri díjfizetésű életbiztosítások díjbevétele azonban 31%-kal, 5,6 milliárd forinttal elmaradt a 2003. évitől. A nem-élet üzletág díjbevétele 28,9 milliárd forint volt 2004-ben, ami 3,1 milliárd forintos, 9,9%-os csökkenést jelent. Ez nagyrészt a mezőgazdasági biztosítások kedvezőtlen jogszabályi változások miatti - visszaesésével magyarázható. Számottevően nőtt azonban a lakás, a vagyon és felelősségbiztosítások díjbevétele. A Társaság piaci részesedése 2004-ben 9,6%-ról 8,1%-ra változott a nem-élet üzletágban. Az OTP Garancia Biztosító a piac negyedik legnagyobb szereplője volt az élet, harmadik a nem élet üzletágban. Az OTP Garancia Biztosító díjbevételében továbbra is jelentős, 30% feletti arányt képvisel a bank hálózatában értékesített biztosítások díjbevétele. A bruttó károk összege az előző évihez viszonyítva lényegében véve nem változott, 27,0 milliárd forintot tett ki. Ezen belül az élet üzletági kárráfordítások az egyszeri díjas visszavásárlások megemelkedése miatt 37%-kal emelkedtek, míg a nem élet ági károk összege mivel mezőgazdasági kárkifizetés nem volt 28%-kal csökkentek. A díjbevételre vetített kárhányad a tartalékváltozással együtt a nem-élet üzletágban 48,1% lett. A tartalékváltozás összege 14,5 milliárd forintot tett ki, amely 17,2%-os növekedést jelent az előző év végi értékhez képest, így a biztosítástechnikai tartalékok állománya 98,7 milliárd forintot ért el 2004. december 31-én. A Társaság mérlegfőösszege 2003 végéhez viszonyítva 17,4%-kal 116,3 milliárd forintra, saját tőkéje az előző évi 10,7 milliárd forintról 12,0 milliárd forintra növekedett. A Társaság adózás előtti eredménye az előző évi több mint másfélszeresére, 4.049 millió forintra nőtt, átlagos eszközarányos megtérülése (ROAA) 2,41%-ról 3,16%-ra, átlagos tőkearányos megtérülése (ROAE) 22,6%-ról 30,0%-ra növekedett. A társaság a 2004. évi eredménye után 2,0 milliárd forint osztalék fizetését tervezi az OTP Banknak. OTP Alapkezelő Rt. Az értékpapír alapok piacán az év első két hónapjában még folytatódott a 2003. évre jellemző tőkekivonási hullám, melyet a második és a harmadik negyedévben stagnálás, majd a negyedik negyedévben ismét jelentősebb tőkebeáramlás követett. A jegybanki alapkamat többszöri csökkenésére reagáló befektetők csak az év utolsó két hónapjában tértek vissza a kötvényalapokhoz. A háztartások inkább az alacsony kockázatú megtakarítási formákat, így a pénzpiaci alapokat választották, ennek köszönhető, hogy azok súlya jelentősen nőtt az értékpapír alapokon belül a 20