AZ IRINYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hosszúpályi 2013.
TARTALOM BEVEZETŐ... 0 I.HELYZETKÉP... 1 I. 1. Az intézmény adatai... 1 I.2. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása, helyettesítési rendje... 2 I.2.1. Az intézmény szervezeti egységei:... 2 I.2.2. Az iskola helyzetéről, települési környezetéről... 2 I.2.3. Az intézmény tárgyi-dologi feltételrendszere... 4 I.2.4. Oktatástechnikai eszközök állapota... 6 I.2.5. Személyi feltételek... 6 II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 8 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 II.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 20 II.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 31 II.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 32 II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje... 34 II.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét... 38 II.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái... 38 II.9. A tanulmányok alatti vizsgák rendje... 40 II.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 41 II.11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 42 III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 45 III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, előírt tananyagok és követelményeik.... 45 III.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 62 III.3. A válaszható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályai... 63 III.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 63 III.5. Atanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus szummatív fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 65 III.5.1. Az iskola helyi értékelési rendszere... 65 III.5.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 66 1
III.5.3. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos, egész napos iskolai és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 67 III.5.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése... 68 III.5.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek... 69 III.5.6. A erkölcstan/ hit- és erkölcstan tantárgy értékelése... 70 III.6. A tanulók fizikai állapotának mérése... 70 III.7 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 70 III.9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 73 IV. 1. A pedagógiai program elfogadása, nyilvánossága... 74 IV. 2. A pedagógiai program mellékletei... 74 2
BEVEZETŐ Az 1998-ban elkészített pedagógiai program az intézménytársulás megalakítása, Hosszúpályi-Monostorpályi-Hajdúbagos közös iskolai programjának elkészítése miatt került alaposabb átdolgozásra. A 2012-ben elfogadott, érvényben lévő pedagógiai program módosításának oka a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről, a 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a fenntartóváltás, valamint a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, ill. fenti törvénynek megfelelő változtatások bevezetése. Pedagógiai programunkban igyekszünk a kezdetektől formálódó iskolakultúránkat fejlesztve, a modernizációs műveltség terjesztését, a közoktatás legújabb kihívásainak (pl. kompetencia alapú oktatás, idegen nyelvi alapozás, integrált nevelés, stb.) való nevelési-oktatási tartalmi szabályozást tervezni a törvény által előírt módosításokkal összhangban. Hosszúpályi Monostorpályi - Hajdúbagos, 2013. március 30. Kiss Csaba igazgató Merkószki András tagint. vez. Németh Vilmos tagint. vez.
I.HELYZETKÉP I. 1. Az intézmény adatai (az Alapító Okirat szerint) Az intézmény: Neve: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola Székhelye: 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 30. Típusa: Általános iskola Az intézmény telephelyei: 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 30. 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 15. Az intézmény tagintézményei és telephelyei: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola Sinay Miklós Tagiskolája 4273 Hajdúbagos, Iskola u. 18. Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola Thuolt István Tagiskolája 4275 Monostorpályi, Landler tér 5. Az intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 083007 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény felügyeletét gyakorló szerv: Derecske Tankerület 4230 Derecske, Rákóczi u. 12. Az intézmény működési területe: Hosszúpályi Nagyközség közigazgatási területe Hajdúbagos Község közigazgatási területe Monostorpályi Község közigazgatási területe OM-azonosító: 031154 Az iskola szerkezete: 8 évfolyamos általános iskola, mely ellátja a működési területéhez tartozó 6-16 éves tanköteles korú gyermekek nevelését, oktatását. Az általános iskolán belül működik a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai tagozat, ahol az enyhe- és középfokban sérült, tanulásban és értelmileg akadályozott tanulókat látjuk el. Az intézmény alaptevékenysége - A tankötelezettség teljesítése elsőtől nyolcadik évfolyamig a többször módosított 1993. évi LXXIX.tv. 6-7., 108-110., 131. -ai értelmében. - Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása az 1-8. évfolyamon (gyógypedagógiai tagozat) - Napközi otthoni, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás. - A tanulásban lemaradók tanulási nehézségekkel küzdők nevelése. - Diáksport működtetése. - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató és integrációs nevelése. 1
I.2. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása, helyettesítési rendje I.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: A közoktatási intézmény vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi egységekre tagolódik: Irinyi József Általános Iskola + iskolaotthon Sinay Miklós Tagintézmény + napközi otthon Thuolt István Tagintézmény + napközi otthon Közoktatási intézményünk magasabb vezetői szintjén az igazgató áll. Felelős beosztású vezetők: tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek. Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, az ésszerű és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények érdekében határoztuk meg. I.2.2. Az iskola helyzetéről, települési környezetéről Az intézmény székhelye Hosszúpályi nagyközség. A megyeszékhely, Debrecen vonzáskörzetében fekszik. Lakóinak száma 2012. januári adatok alapján: 5848 fő. Településünk lakóinak száma kis mértékű, de folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ennek oka a születések számának emelkedése mellett a Debrecenből illetve Erdélyből történő beköltözés. A község közlekedési lehetőségei jók. A település közművekkel való ellátottsága jó. Folyamatosan fejlődik az infrastruktúra. Víz, gáz, villany 100%-os mértékű, az úthálózat 70%-ban aszfaltozott, a szennyvízelvezetés 40%-os. Az egészségügyi ellátás jó, a szolgáltatások megfelelőek.. Az itt élő lakosság döntő többsége mezőgazdaságból, a helyi szolgáltatások és vállalkozások által biztosított munkalehetőségekből él, valamint debreceni bejáró munkahellyel rendelkezik. A települést, ill. a térséget különösen érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai. A debreceni gyárak, nagy vállalatok megszűnése tömeges munkanélküliséget idézett elő. A helyzet nem sokat javult, helyben kevés a munkalehetőség, a helyi kis és közepes vállalkozások nem elég tőkeerősek. A lakosság szociális, anyagi helyzete, kulturális és művelődési igénye igen nagy szóródást mutat. A lecsúszott, egzisztenciát vesztett családok hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, nem ritkán veszélyeztetett gyermekei mellett jelen vannak a középosztály és a tehetős vállalkozók csemetéi is. Ezért intézményünk kettős szorításban vergődik. Egyrészt saját és településünk érdekében folyamatosan végeznünk kell a leszakadók felzárkóztatását, másrészt ki kell szolgálnunk a tehetősebbek magas igényeit is. Ha e kettős elvárásnak nem tudunk megfelelni, felerősödik az elvándorlás, és visszafordíthatatlan lesz az etnikai szigetté válás. A lakosság összetételében erőteljesen növekszik a romák aránya. A születések számának emelkedése összefügg az állam szociálpolitikájával, ami a 3 vagy több gyermeket vállaló családok esetében a lakáshoz jutást segítette elő. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk kezelni e hátrányos, veszélyeztetett gyerekek problémáit: a részképesség-zavarokkal, kulturális hátrányokkal küszködők esetében szakszerű pedagógiai szolgáltatás megszervezésével, megfelelő szociális jelzőrendszer működtetésével. Az iskola folyamatosan alakítja, formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a gyermekpopuláció hátrányokkal, devianciákkal érkező körének erőteljes növekedése, s ezzel párhuzamban a tehetséges tanulók esélyeinek megteremtése. E szélsőséges igényeknek történő eredményes megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagy felelősséget és szakmai felkészültséget igényel. 2
A tagintézmények települési környezetének jellemzői Monostorpályi A település Debrecentől 25 km-re található. Infrastruktúrája közepesnek mondható (ivóvíz, gázvezeték lefedettsége 100%, vezetékes szennyvízelvezetés nincs). Tömegközlekedéssel jól megközelíthető, igaz a vasúti közlekedés 2009 decemberében megszűnt. A település lakosságának száma 2140 fő körül. Elöregedő település, hisz a népesség szintentartását a beköltözők biztosítják. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból tartja el magát. Kevés helyi vállalkozó ad munkalehetőséget családtagokon kívül másnak. elég sok a munkanélküli. (Bár a közmunka program jelentősen csökkenti ezek arányát.) A település önkormányzata igyekszik a lehetőségeket kihasználva fejleszteni a falut. Monostorpályi nevezetessége a Tubus magtár épületegyüttes, a mi műemlék. Az iskola nyolc évfolyamos, 9 tanulócsoportban tanulnak a gyerekek. Iskolaotthonos osztály, napközi és tanulószobai csoport biztosítja másnapra való felkészülést. Hátrányos helyzetű tanulók arány 40%, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 15%. Nemzetiség mérhető arányban nincs a településen, így az iskolában sem. A továbbtanulók döntően a debreceni középiskolákat választják. Amíg az önkormányzat látta el az iskola működtetését, minden évben igyekezet korszerűsíteni, felújítani az iskola egyes épületeit. Hajdúbagos Hajdúbagos 20 km-re helyezkedik el Debrecentől. A község infrastruktúrája közepesnek mondható (posta, gázszolgáltatás, jó minőségű ivóvíz, kövezett utak, telefon, kábeltévé). A községben egy oktatási intézmény működik. Az általános iskolában kap helyet a könyvtár, mely összevont községi-iskolai könyvtárként működik. Az iskola a hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tagintézményeként működik, fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az épületek állagának megőrzését, a vagyon feletti rendelkezés jogát a Hajdúbagosi Önkormányzat gyakorolja. Alaptevékenysége: általános iskolai nevelés és oktatás, napközi otthonos ellátás, diáksport-tevékenység. A tanulócsoportok száma: 8 normál tantervű és 1 összevont eltérő tantervű osztály, valamint 2 napközis csoport. A családok jövedelmi és társadalmi pozíciója a népesség egészéhez képest az elmúlt években romlott, emellett a családok jövedelmi helyzetében igen nagy differenciálódás történt. Magas a tartósan munkanélküli szülők aránya, melynek főbb okai: a debreceni vállalatok, gyárak radikális létszámcsökkentése, illetve bezárása, valamint helyben kevés a munkalehetőség. Ezért sok a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló (csonka családban élő, illetve elvált szülők gyermekei), akik különféle szociális támogatásra, ingyenes étkezésre és tankönyvekre jogosultak. A hátrányok enyhítése érdekében a 2005-06-os tanévtől részt veszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjában. A tehetséges tanulók a 8. évfolyam befejezése után főleg Debrecen és Derecske gimnáziumaiban illetve szakközépiskoláiban folytatják tanulmányaikat. Minden évben egy-egy tanulónk az Arany János Tehetséggondozó Programon belül tanul tovább. 3
I.2.3. Az intézmény tárgyi-dologi feltételrendszere Hosszúpályi Néhány százméteres körzetben, a település központjában találhatók az iskola épületei. A legrégibb épület 1912, a legújabb 1996-ban épült. Valamennyi épületünk teljesen komfortosított, földgázzal fűthető. Tantermei tágasak, az egy tanulóra jutó hasznos terület: 6,6 m 2. Komfortérzetünk hiányait a szertárak és egyéb kiszolgáló helyiségek szűkössége adja. Az iskolához tartozó udvarok parkosítása folyamatos. Halaszthatatlan a központi iskola külső tatarozása, a nyílászárók cseréje, a fűtés, víz-és csatornahálózat korszerűsítése, a konyha és az ebédlő bővítése, és egy fedett rendezvénytér kialakítása. Az önkormányzat 1998-ban szükségmegoldásként egy szolgálati lakást és a hozzá tartozó egy tantermet adta a sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezésére. Ezeknek a szükségtantermeknek a kiváltását is meg kell oldani. Keresni kell a lehetőséget az EU-s iskolafejlesztési támogatásokban, pályázatokban. Gond az iskola udvarainak védelme, különösen a nyári hónapokban. Az épületekben történt rongálás ebben az időben felerősödik. Az évenkénti tanulólétszám emelkedés, a szükségtantermek felszámolása iskolabővítést követel. Az önkormányzat a problémánkat tudomásul vette, és a központi épület bővítését tervezi pályázati forrásból. Az iskolaotthonos nevelési-oktatási forma bevezetésével-2008. szeptemberétől a tantermek berendezését fokozatosan átalakítottuk, alkalmassá téve az egész napos foglalkoztatásra. A Nkt. elvárásainak megfelelően az iskolaotthont egész napos iskolává kívánjuk átalakítani, felmenő rendszerben. Épületeink elhelyezkedése: Szabadság tér 30. Az 1960-ban épült ún. régi emeletes iskola területe 1000 m 2, melyet 1979/80-ban vizesblokkal bővítettek. 7 tanterem, 3 fejlesztő szoba és a kiszolgáló helyiségek megfelelő körülményeket biztosítanak az itt tanuló alsós diákok számára. Szükség volt egy tanulócsoport elhelyezése miatt az alsós szertár kiemelésére. Ennek az épületnek a felújítása is elengedhetetlenné vált. A központi épület a régi iskolával egy udvaron található, 1978-ban épült. Területe 2028 m 2, 16 tanteremnek, tornateremnek, könyvtárnak, főzőkonyhának, étkezőnek, irodának, nevelői szobának, szertáraknak és kiszolgáló helyiségeknek ad helyet. Állapota folyamatosan romlik, szükséges az évenkénti folyamatos karbantartás. Gondot jelent hosszabb távon a lapos tető, mely folyamatosan beázik, ezért hamarosan fel kell újítani, vagy nyeregtetővel kiváltani. Az étkező és a folyosó szűk, a megnövekedett létszámnak már nem felel meg. A központi épület felújítása is halaszthatatlan, a tornaterem padozatának cseréje a kialakult balesetveszély megszüntetése érdekében indokolt. A vagyonvédelmet itt riasztóberendezés biztosítja. Termeink felszereltsége közepesnek mondható. 14 teremben található interaktív tábla. Ezekhez folyamatosan próbálunk digitális tananyagokat szerezni. A számítógépeink 2 évvel ezelőtt lecserélésre kerültek, a rendszergazdai teendőket az egyik informatika tanárunk látja el. A térképek, valamint szemléltető eszközök egy része cserére szorul. A megnövekedett igénybevétel miatt a fénymásolóink rendszeres karbantartást igényelnek, szükség lenne néhány nagyobb teljesítményű készülék beszerzésére. Szabadság tér 12. 1996-ban épült fel az új négy tantermes iskola, melyhez tornaterem és öltözők csatlakoznak. Az épületegyüttes korszerű körülményeket biztosít a nevelő-oktató munkához. A tetőtér hőszigetelése hiányzik, a nyílászárók is megértek egy cserére. Az iskola udvarán fajátékok segítik a szabadidő 4
hasznos eltöltését, de ezek eléggé elhasználódtak, felújításukra rövidesen szükség lesz. Problémát jelent, hogy nem tudtuk megoldani kellő füvesítéssel és fásítással az udvar pormentesítését. Az 1912-ben épített épület egy része szolgálati lakásként működött évtizedeken át. A szükség hozta, hogy itt tantermeket alakíttatott ki az önkormányzat. Ezek a termek nem alkalmasak a tanításra, szükségtanteremnek minősülnek. Alapterületük kicsi, rossz a természetes megvilágítás, nincs folyosó, a gyermeklétszámnak nem megfelelő a WC-k száma, nagysága. Ezeknek a szükségtermeknek a kiváltása az egyik legfontosabb feladat. A tagintézmények tárgyi feltételei Thuolt István Tagintézmény Az iskola épülete a község centrumában található, így jól megközelíthetőek kerékpárral és gépjárművel egyaránt. Tömegközlekedési eszközök közül az autóbusz megállója 100 m-en belül van. Valamennyi osztály a Landler téren lévő épületekben tanul. A tanítás 12 osztályteremben melyből 6 szaktanterem -, 1 számítástechnika terem és 1 12X24 m-es tornaterem - zajlik. A legszükségesebb kiszolgáló helyiségek megtalálhatók (szertárak, mosdók, WC-k), bár nem a legkorszerűbbek. A tágas udvar nem csak a sportoláshoz biztosít jó feltételt, hanem a szünetekben is kellő teret nyújt a tanulók mozgásához 1db bitumenes kézilabdapálya, 1 db 30X40 m-es füves pálya, és 1 db 100 m- es futópálya kielégíti a testneveléshez szükséges feltételeket. A több éven keresztül történt kisebb felújításokkal (járólapcsere, olajlábazat kiváltása, folyékony szappan- és papírtörölköző adagoló elhelyezése a vizes blokkban) viszonylag korszerű körülmények között tanulhatnak a diákok. További feladatok: A tornaterem nyílászáróinak cseréje, sport burkolatának telje felújítása. Kémia terem padlózatának cseréje. Vizesblokk felújítása. Számítógéppark korszerűsítése. Két régi épület héjazatának cserje. Az épületek energetikai felújítása. A sportpályák burkolatának felújítása. (füves, aszfaltos) Rajz tanterem bútorzatának cseréje. Szaktantermek felszereltsége: Szaktantermeink a hasonló nagyságú iskolákhoz viszonyítva jól felszereltek. Minden terem rendelkezik írásvetítővel, melyeket az elmúlt években újakra cseréltünk. Az oktatást segíti 6 db cd lejátszó, 4 db videó lejátszó és tv készülék, videó kamera, DVD lejátszó, 5 db digitális tábla. A felső tagozatos tantermekben az évek folyamán megújultak az asztalok és a székek. Valamennyi teremben kerámia táblák kerültek felszerelésre, kiváltva a krétával írható fatáblákat. A szertárak felszereltsége megfelelő, mely a pedagógus igényszintjétől függően folyamatosan fejleszthető. Az elavult térképek, diasorok és transzparensek cseréjét folyamatosan meg kell oldani. Sinay Miklós Tagintézmény Az iskola épülete a falu központjában, jól megközelíthető helyen található. A tanítás 1997 óta egy épületben, 8 osztályteremben, 3 szakteremben folyik. 3 szertárunk, 1 tornatermünk és 2 sportpályánk van. Az igazgatói és a titkári helyiség a tetőtérben kapott helyet. Termeink felszereltsége közepesnek mondható. Mindegyikben található digitális tábla vagy írásvetítő. Az oktatást 3 darab CD-s magnó, 4 db tv, 1 db videó és 1 db DVD-lejátszó segíti. 5
A számítógépeink 2 évvel ezelőtt lecserélésre kerültek, de rendszergazdai ellátásuk a mai napig nem megoldott. Szakmai anyagok, személtető eszközök beszerzésére önkormányzati támogatás híján a pályázati lehetőségeket használtuk ki annak érdekében, hogy a hiányzó eszközöket pótolni tudjuk, az elavultakat pedig cserélhessük. A fénymásolást néhány éve bérelt eszközzel látjuk el. Bizonyos alkalmakkor viszont nagy szükségünk lenne egy projektorra. Az iskola udvara nagy, a fajátékok és a pagoda segítik a szabadidő hasznos eltöltését, de ezek eléggé elhasználódtak, felújításukra rövidesen szükség lesz. Problémát jelent, hogy nem tudtuk megoldani kellő füvesítéssel és fásítással az udvar pormentesítését. I.2.4. Oktatástechnikai eszközök állapota A taneszközök fejlesztése állami keretből, pályázati úton, szülői támogatással történik. - Az elavult oktatástechnikai eszközeinket (írásvetítők, magnók, Tv, videó, stb) folyamatosan cseréljük. A legszükségesebbeket anyagi helyzetünkhöz mérten mindig biztosítjuk. - A számítógéppark folyamatos fejlesztés mellett használható. Két tanteremben történik a számítástechnika oktatása. Mindkét teremben hálózati rendszerben működnek a gépeink. Biztosított az internet Sulinetes és szélessávú kábeles kapcsolat révén. - A földrajz és történelem tárgyak oktatásához a megváltozott helyzethez igazodó térképeket vásároltunk. - A természettudományos tárgyak oktatásánál a tanári bemutató kísérletekhez, és tanulói kísérletekhez folyamatosan biztosítjuk az anyagszükségletet. - A napközis csoportok bővülésével igyekszünk az udvari és tantermi játékokat biztosítani a csoportok számára. - Folyamatos az oktatást segítő DVD lemezek, videofilmek beszerzése, audiovizuális-tár kialakítása a könyvtárban. A könyvtár szakirodalmát folyamatosan bővítjük pedagógiai szakkönyvekkel, lexikonokkal, enciklopédiákkal. A kötelező és ajánlott olvasmányok példányszámát folyamatosan bővítjük. - A multimédiás eszközök folyamatos karbantartása szükséges. - A tornatermek és a hozzájuk tartozó szertárak felszereltsége elfogadható, fejlesztésük folyamatos. I.2.5. Személyi feltételek Tanulói adatok: A társult intézmények tanulóinak száma: 872 fő, akik 46 tanulócsoportban vannak elhelyezve. Dolgozói adatok: Az intézményben dolgozó alkalmazottak száma 114 fő, közülük 84 fő a pedagógusok létszáma 30fő az oktató-nevelő munkát segítők száma. A nevelőtestület megoszlása: Tanár: Tanító: Gyógypedagógus: Fejlesztő pedagógus Pedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens Könyvtáros pedagógus: 8+7+23 fő 7+8+28fő 1+4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 6
Egyéb alkalmazottak: Iskolatitkár Takarító Karbantartó: Portás 1+1+2 fő 15 fő 4 fő 1 fő Továbbtanuló pedagógusok: A nevelők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken. A nevelők nagy számban végeztek számítástechnikai alaptanfolyamot. Továbbá részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken másoddiplomát kapnak, vagy egyéb szakirányú végzettségekhez jutnak. A kor követelményeinek megfelelően többen mesterképzésben vesznek (vettek) részt és szakvizsgáztak. 7
II. Nevelési program II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.1.1. Az iskola ars poeticája Az Irinyi József Általános Iskola és tagintézményei nyolc évfolyamos alapfokú intézmények. Nevelőtestületünk a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekszerető pedagógusok közössége. Nevelő-oktató munkánk során legfontosabb elvünk, a tanulásra fogékony, új információk befogadására érzékeny, sokoldalúan művelt, tisztességes, becsületes gyermekek nevelése. Mottónk: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szentgyörgyi Albert) II.1.2. Pedagógiai alapelvek 1. Demokratikus légkör biztosítása 2. Autonómia az intézményegységek és a tanulók önmegvalósításban, fejlődésben 3. Az iskola nyitottsága 4. Gyermekközpontúság 5. Hátránykompenzáció, tehetséggondozás az életesélyek növelése 6. Kulcskompetenciák fejlesztése Demokratikus légkör biztosítása: Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket, az iskolán belüli szolgáltatásokat az adott település lehetőségeinek figyelembevételével. A partneri viszony a nevelő szülő tanuló együttműködés alapján valósul meg. Biztosítjuk a tanuló tudáshoz való jogát, felelősséggel dolgozunk a tehetségek fejlesztésében, segítséget adunk a hátrányok leküzdéséhez, egyenlő esélyt adunk a tanuláshoz. Az iskola vezetése demokratikus légkört biztosít a nyugodt, kiegyensúlyozott munka végzéséhez. 8
Autonómia: Iskolánk három községben működik. Közös fenntartásban a települések egyéni arculatának megtartásával dolgozunk. Minden intézmény maga dönt hagyományainak megőrzésében, ápolásában, újak kialakításában. Az iskolai autonómia kibontakozásában lehetőséget adunk a pedagógusoknak a szakmai önállóságra, a megfelelő innovatív munka végzésére, az önképzésre, az önmegvalósításra, az alkotásra. Nyitottság: - Célunk az ismeretanyag megértetése és alkalmaztatása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. - Tanulóinkkal megismertetjük az európai és nemzetközi törekvéseket, hogy képesek legyenek más népekkel, népcsoportokkal kapcsolatos toleranciára. Gyermekközpontúság: Pedagógus közösségünk a gyermekek mindenek feletti érdekeit képviseli. Személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket a tanulók fejlődéséhez, az esélyteremtéshez. Törekszünk arra, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában, érzelmi biztonságot jelentsünk számukra. Megfelelő környezetet teremtünk a mindennapjainkhoz. Erősítjük bennük a kulturált környezet megóvásának és a környezettudatos magatartás kialakulásának igényét. Ügyükben méltányosan, humánusan járunk el. Intézményeinkben biztosítjuk a megfelelő színvonalat, segítséget nyújtunk a gyermekek személyiségének fejlesztéséhez, képességei kibontakoztatásához, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Intézményeinkben sem etnikai, nemzetiségi, szociális, vallási helyzetük, sem egyéb okok miatt a tanulókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Esélykompenzáció érvényesítése: Az iskola sokféle tevékenységet kínál arra, hogy megismerjük a tudomány mai állását, eredményeit és a kulturális örökségünket. Nevelő-oktató munkánkat úgy alakítjuk, formáljuk, fejlesztjük, hogy a művelődési és szociális hátrányokat kompenzálja. Ennek érdekében fejlesztő foglalkozásokat tartunk, bővítjük nevelőtestület kompetenciáit, a tanuló érdeklődésének megfelelő programokat választhat aszerint, milyen irányú képességeit akarja fejleszteni. Differenciált és kooperatív tanulásszervezéssel, programjainkkal a tehetséggondozást szolgáljuk. Segítjük a tanulók pályaorientációját. Kulcskompetenciák fejlesztése - Fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden tanulónak szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. - Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük tanulóinkat. 9
II.1.3. Az iskola legfontosabb céljai A./ Alapkészségek differenciált fejlesztésével, életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a gyerekek képességei, alakuljon ki helyes ön- és világképük. a) gyermeki kíváncsiságukra alapozva fejlődjön kreativitásuk, mozgáskultúrájuk, manuális, koordinációs képességeik, vizuális befogadó-készségük, kifejező- és beszédkészségük, logikus gondolkodásuk, helyesírás és olvasáskészségük. b) Az önálló ismeretszerzés, önálló tanulás igényének megalapozását, az önálló tanulás technikáinak elsajátítását tűzzük ki célul. Az életkori sajátosságok figyelembevételével kialakítani a tanulási stratégiákat. c) Fontos célunk a gyerekek érzelmi nevelése, a biztonságos, nyugodt munkalégkör kialakítása. Munkafegyelem javítása. d) A részképesség-zavarokkal rendelkező tanulók esetében szakszerű terápiával, egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással igyekszünk az adott évfolyam minimumkövetelményeinek megfelelni, kiugró tevékenységterületeken sikerhez juttatni. e) Alakuljon ki tanulóinkban az önmegvalósítás, önkifejezés iránti igény, valamint a pozitív szemléletre törekvés. f) Fejlesztjük tanulóinkban a kritikus gondolkodás képességét, a kezdeményezőkészséget, problémamegoldást, a kockázatértékelés és döntéshozatal képességét. B./ Váljanak tanulóink az erkölcsi normákat elfogadó, azokat betartó kulturált magatartású egyénekké: a) Az alapvető magatartási szabályok elsajátításával és betartásával. b) A felnőttek és kortársaik személyiségi jogai, ill. a személyes és közösségi tulajdon tiszteletben tartásával. c) Tiszteljék az emberi méltóságot, legyen modelljük, példaképük. d) Rendelkezzenek egészséges éntudattal, váljanak a társadalomért, családjukért, közösségükért felelősséget vállaló autonóm személyiséggé. e) Alakuljon ki egészséges nemzeti identitásuk, hazaszeretetük. C./ Tehetséggondozás: - a tehetség ígéretű tanulók képességeinek kiemelt fejlesztése. Művelt, olvasott a tudásukat folyamatosan gyarapító tanulóifjúság nevelése. Differenciált, az adott csoportra, személyre szabott feladatokkal irányítani a tehetséges tanulók fejlődését. a) Rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, a mindennapok során alkalmazható, konvertálható tudással. b) Tanulják meg és alkalmazzák az önálló tanulás technikáit, hasznosítva a könyvtár-, informatika és médiaismeretet is. c) Sajátítsák el az iskola által közvetített alapműveltségi elemeket, ezek között az iskola profiljának megfelelően mélyebb tudásszinttel az anyanyelvi kommunikációt, az adott idegen nyelvek országainak ismeretét, az informatika műveltséget, a modern információhordozók alkalmazását, a hagyományokat, a népi kézműves mesterségek alapjait. d) Készüljenek fel a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények teljesítésére, a zökkenőmentes átlépésre. D./ A mindennapi testnevelés feltételeinek megvalósításával az egészséges életmód megalapozását a gyerekek edzettségének, állóképességének javítását tűztük ki célul az iskoláztatás teljes intervallumára. 10
a) A higiénés szokások megszilárdításával alakuljon ki a játék, sport-, testnevelés foglalkozásokat követő tisztálkodás igénye. (Ennek feltételeit bővíteni kell iskolánkban.) b) Szabadidőben játékkal, természetes mozgásokkal (futás, ugrás, gyaloglás, stb.) téli sportokkal, túrákkal, kirándulásokkal, népi gyermekjátékokkal, a néptánc és társastánc elemeinek elsajátításával érjük el a szervezett testnevelésen kívül is a rendszeres testmozgást a gyengébb adottságú gyerekek körében is. c) Váljon rendszeressé a gyógytestnevelésre, gyógyúszásra kötelezett és a részlegesen felmentett tanulók rekreációja. d) Tudatosan készüljön a káros szenvedélyektől mentes egészséges életre. e) A gyerekek időjárási és terepviszonyokba történő alkalmazkodása kapjon szerepet a testi nevelés, a szabadidős tevékenységek körében: kirándulások, túrák hegyi terepen, télen, tavaszi, őszi időben. f) Kapjon megkülönböztetett figyelmet a gyenge adottságú, rossz mozgáskondícióval rendelkező, az akceleráció következtében ügyetlenné, sikertelen teljesítményt nyújtó gyerekek átsegítése a kudarcokon. E./ Kiemelt célunk a hátrányos helyzetű gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdők esélyeinek növelése, a felzárkóztatás. A sajátos nevelési igényű tanulóinkat segítjük az elvárható alapműveltségi szint elsajátításában, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen készségek elsajátításában. Pedagógiai, szociális és mentális eszközökkel enyhítjük nehézségeiket. a) A sajátos nevelési igényű tanulókat külön program alapján, egyénileg alakított rehabilitációs terv szerint kell eljuttatni a társadalmi beilleszkedés lehetséges szintjére. b) Az iskola megfelelő jelzőrendszer segítségével követi a veszélyeztetett tanítványai sorsát és következetes intézkedéseket tesz, eljárásokat kezdeményez a gyermekek és ifjúságvédelem keretében. c) A magatartási devianciák, aszociális megnyilvánulások kezelését kisgyermekkortól fokozottan figyeljük, kezeljük. d) Az általános iskolában az integrált osztályközösségek kialakításával segítjük a hátrányos helyzetű tanulók szocializációját. F./ A tanulókból a társadalomba beilleszkedő, a demokrácia szabályait, közösségi szerepek gyakorlása közben elsajátító emberek váljanak. Ismerjék meg a család, a település, az ország működését, készüljenek fel a rájuk váró állampolgári szerepekre. a) Az iskolába lépő, közösséget váltó gyermek életében meghatározó a zavarmentes beilleszkedés, az új környezet, a változó szabályok és a közösségi kapcsolatok kialakítása. Az óvoda-iskola, alsó-felső tagozat, ill. az iskolafokozatok közötti átmenetek pedagógiai kezelését, az érintett felnőttek (nevelők-szülők) megkülönböztetett figyelemmel kezelik. b) Nyitottan, a társadalom, a gazdaság működését, változásait életkori szintjükön tisztázó oktatással, orientálással, a nemzedékek közötti társadalmi szereposztás értelmezésével tudatosítjuk helyüket a világban. c) Alapozzuk meg a gyerekek felelősségtudatát közösségük, társaik, a vállalt feladatok, megbízások iránt. d) Sajátítsa el a család életének szabályait. Vállaljon részt a család munkájában. Becsülje, tisztelje szüleit és azok munkáját. e) A szocializáció elősegítése érdekében ismerje meg a helyi település önkormányzatát, annak tevékenységét. f) Olyan személyiségjegyek erősítése, alakítása a célunk, melyek lehetővé teszik a kritikus alkalmazkodást, az együttélést, együttműködést a nemzedéki és kortársaikkal: a toleranciát, a kooperációs készséget és képességet, az alkalmazkodóképességet. 11
g) Tanulóink szerezzék meg azokat a kulcskompetenciákat, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. G./ Iskolánk tanulói váljanak az épített és természeti környezet megbecsülőivé, a természet értékeinek gondozóivá, az ökológiai egyensúly védelmezőivé. Életük, munkájuk, mindennapi tevékenységük során alkalmazzanak természetbarát technológiákat, eszközöket, anyagokat és eljárásokat. Alakuljon ki környezettudatos magatartás a tanulókban. a) Tartsák tisztán, ápolják, védjék környezetüket, gondozzák az őket körülvevő parkot, udvart, települési környezetet. b) Ha lehet, válasszanak a természetben fellelhető alapanyagokat tárgyaik elkészítéséhez. A keletkezett hulladékokat a háztartásban, iskolában, játékaik, alkotásaik során gyűjtsék szelektív módon. c) Legyenek érzékenyek a földünket érintő globális problémák egyensúlya iránt, figyeljék e tendenciákat. d) Takarékoskodjanak az energiával (víz, villany, gáz). e) Váljanak a társadalom tudatos fogyasztóivá, akik mérlegelni tudják döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot és a költséget. f) Legyen a személyiségnevelés fontos része a pénzzel való gazdálkodás, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak és szolgáltatások, valamint a marketinghatások között. H./ Alapvető célunk tanulóink felkészítése a munkavállalói, gazdálkodói szerepekre az öntevékeny, értékteremtő alkotásra. a) Célunk a tanulók munkakultúrájának megalapozása, a közösségen belüli feladat és felelősség megosztás kialakítása. b) Rendelkezzenek a gazdálkodás, a háztartásökonómia elemi ismereteivel. c) Vegyenek részt az iskola, a család munkamegosztásában, végezzenek példamutató munkát a munkacsoportban. (Legyenek kitalálói, szervezői, értékelői, élvezői munkájuknak.) Leljék örömüket a végzett munkában. I./ Tanulóink ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb, néphagyományait. a) Minden tanuló ismerje meg települése földrajzi adottságait, természeti környezetét, történetét. Ápolja a meglévő hagyományokat. b) A tanulók ismerjék meg iskolájuknak névadóját (életét, munkásságát). c) Ismeretit bővítse a megye és a régió történelmi, földrajzi tájairól. d) Legyen tájékozott Magyarország földrajzi és történelmi emlékeiről. J./ Az iskola a művészeti nevelésben közvetíti az egyetemes és magyar műveltséganyagot. Célunk a tanulóinkat megismertetni a különböző művészeti ágakkal, vizuális kultúra, zene, tánc, dramatikus játék. (színjátszás) - a régió népművészeti értékeinek megismerése, - településünk művészeti értékeinek ápolása - településünk roma közösségének művészeti (ének, tánc) hagyományainak megismertetése a nem cigány gyerekekkel. 12
Gondoskodni kell: Az alapvető és a széles alapműveltség megalapozásáról,.. A tanulási kudarcok megelőzéséről. A sikeres beilleszkedés elősegítéséről. A szociális hátrányokból adódó nehézségek pedagógiai eszközeinkkel történő kompenzálásáról. Az önismeret fejlesztéséről. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztéséről. Arról, hogy a tanulók betartsák, megtartsák az alapvető normákat, a tanórák alatti munkafegyelmet, rendszeresen készítsék el a házi feladatokat, tartsák be az iskola házirendjét. Az iskolaotthonos és napközis foglalkozások szervezett keretein belül az önálló tanulás és az e-learning technikáinak megalapozása. a tanulók alapkészségeinek alakítása elsősorban az anyanyelvi, informatikai, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésével II.1.4. Az iskola fő céljai megvalósítását szolgáló eljárások Az óvoda-iskola átmenet A zökkenőmentes átmenet érdekében kölcsönös hospitálásokat, csoportmegfigyeléseket, megbeszéléseket szervezünk az óvónők és a tanítónők között. Tavasszal a leendő első osztályt tanítók, ősszel óvodapedagógusok látogatnak az intézményekhez. Nyílt napot szervezünk az óvónők számára a bevezető szakaszon. Az óvodás csoportoknak lehetőséget adunk az iskolalátogatásokra. Közös ünnepeken, rendezvényeken veszünk részt. Ünnepélyesen fogadjuk az elsősöket a tanévnyitón. Az alapkészségek kialakítását szolgáló programok Az alapkészségek kialakításának folyamatában (1-4. évfolyam) lehetőséget adunk arra, hogy a pedagógus maga válassza ki a neki legjobban tetsző, az általa leghatékonyabban alkalmazható programot. Törekszünk az új modern tanítás-tanulási módszerek megismerésére. Módot adunk ezek kipróbálására, így a kooperatív tanulásra, vagy a projekt módszerre. Az új módszerek bevezetése testületi együttműködést, közös döntést kíván. Az alsó tagozaton már használt módszereink tovább vihetőek a felső tagozatban is. a) NYIK módszer szerinti írás-olvasás tanítás 1-4. évfolyam (1984/85-től) b) Az iskolaotthonos nevelés-oktatás (1-4. évfolyamon) folyamatos átalakítása egész napos oktatássá felmenő rendszerben. c) Hangoztató-elemző-összetevő-szótagoló módszerrel tanítunk, valamint egyéb, a tanár által választott módszerrel. d) Külön tanterv alapján tanulnak: - eltérő tantervű tanulócsoportok Idegen nyelv oktatás: Az idegen nyelv oktatása emelt óraszámban és kötelező tantervi órakeretben valósítható meg. Az Irinyi József Általános Iskolában: a) A 1. osztálytól a nyelvi orientációs osztályban fél osztály angolt, fél osztály németet tanul. b) A 4. osztálytól kötelező idegen nyelvi képzés angol vagy német nyelven. c) Második idegen nyelv tanulásának lehetősége: 7. osztálytól választható fakultatív formában - német, angol (versenyeztetés, továbbtanulás) 13
Tagintézmények esetén Sinay Miklós Tagintézmény a) 4. osztálytól kötelező jelleggel - angol b) 5. osztálytól többletórában - angol. Thuolt István Tagintézmény a) 4. osztálytól kötelező jelleggel - német b) fakultatív formában 5. osztálytól angol Testnevelés Irinyi József Általános Iskola A 1. osztálytól a testnevelés orientációs osztályban kiemelt szerepet kap a labdarúgás, és a kézilabda. Az iskolában működik a Bozsik program, a csoportok 1. osztálytól felmenő rendszerben, négy korcsoportban ismerkednek a labdarúgás alapjaival I. korcsoport: 1-2. osztály II. korcsoport: 3-4. osztály III. korcsoport: 5-6. osztály IV. korcsoport: 7-8. osztály (Óvodás csoportok is bekapcsolódnak a programba) Ezekben a korcsoportokban versenyeztetés is folyik. Informatika Irinyi József Általános Iskola Az informatika emelt óraszámban és kötelező tantervi órakeretben valósítható meg. A 1. osztálytól az informatika orientációs osztályban. Cél: Az informatika oktatásunk célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és a problémamegoldás tanítása. A műveltségi terület fontos feladata, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai eszközök, információforrások önálló és csoportos használatára. Tagintézményeknél A kötelező tanórai keretben a kerettanterv szerint. Az önálló életkezdés esélyeit segítő iskolai programok: I. A technika és életvitel, valamint a rajz tantárgyakon belül. - kézműves technikák, manuális készségfejlesztés, - az anyagkezelés, technológiák fokozatossága - háztartásvezetés, háztartásökonómia - egyszerűbb gépek, berendezések ismerete, kezelése, stb. - közlekedés II. Tanórán kívüli tevékenykedtetés - diákönkormányzati munka, - ügyelet. Cél: - a gyakorlatias, praktikus ismeretek közvetítése - természetes alapanyagok, hagyományos, környezetkímélő technológiák alkalmazása - öngondoskodás 14
Eszköz: - önkiszolgáló tevékenységek kiszélesítése, részvétel a diákönkormányzat munkájában, ügyeleti teendők végrehajtása, - környezetgondozás, parkosítás. - az iskola tantermeinek esztétikussá tétele. Helytörténet oktatása: Hajdú-Bihar megye Debrecen és környéke a települések (Hosszúpályi, Hajdúbagos, Monostorpályi) történetének megismertetése. A népi életmód bemutatása, a Bődi István Falumúzeum kiállítása alapján, a Hajdúbagosi Élő Tájház valamint a települések helytörténeti emlékei alapján. A helytörténet oktatásának színterei: - alsó tagozat: környezetismeret, anyanyelv - felső tagozat: földrajz, történelem, anyanyelv, idegen nyelv, technika-életvitel, hon- és népismeret, stb. Cél: A tanulók ismeretkörének fokozatos bővítése a településről és annak közvetlen környezetéről, a járásról illetve a megyéről. Módszer: helytörténeti kutatás. A helytörténeti anyagok megismerése, feldolgozása. Szociális gondoskodás A szociális jelzőrendszer hatékony működtetése. Iskola család családsegítő gyermekjóléti szolgálat önkormányzat. Krízisproblémák napi kezelése. Tanulóink részére a törvény által meghatározott tankönyveket biztosítjuk. Iskolaotthonos tanulásszervezési formával segítjük 1-4. évfolyamon, felmenő rendszerben a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek hátránykompenzációját A gyermek- és ifjúságvédelem: a gyermekvédelmi felelősünk foglalkozik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekkel, és tartja a kapcsolatot a szülőkkel és a gyermekjóléti szolgálattal. Kulturális funkciók ellátása: a) Hagyományőrzés: - ünnepkörökhöz kapcsolódó népszokások felelevenítése, gyakorlása, ajándékkészítő műhelyek (iskolában, Művelődési Házban: játszóházi programok) - az iskolai élethez kapcsolódó események - az iskolai szolgáltatások: könyvtár nyitvatartási időben áll a tanulók rendelkezésére. számítógép-használat a tanórákon kívül szakköri foglalkozásokon tanári felügyelet mellett internetes hozzáférés: tanítási órákon kívül, tanári felügyelet mellett, szakkörökön b) Névadóink emlékének ápolásához kapcsolódó programok: - megemlékezések, munkásságát megismerő vetélkedők. c) A település felnőtt, ifjúsági és gyermekgenerációit mozgósító műsorok, zenés-táncos rendezvények, előadói estek, kiállítások, színházi előadások szervezése. d) A kábeltelevízió és önálló honlap lehetőségeinek hasznosítása: a lakosság, szülők tájékoztatása az iskola meghatározó programjairól, kulturális rendezvényeiről, nevelésioktatási eredményeiről, terveiről, működési körülményeiről. e) A települések helyi lapjában, rendszeres tájékoztatás az iskola életéről, rendezvényeiről, eredményeiről, sikereiről. 15
Pedagógiai szakszolgáltatások a) A sajátos nevelési igényű gyerekek kezelése az áthelyezést követően gyógypedagógusok közreműködésével, szakszerűen történik. b) A Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek segítségével az óvodáskorú gyerekek, ill. az iskolába lépők körében folyamatos, megelőző logopédiai fejlesztést alkalmazunk. Lehetőleg az írás-olvasás tanításáig a súlyosabb hibák korrekciójára törekszünk. Folyamatosan szűrjük a diszlexiásokat. A felső tagozatban, súlyosabb esetekben ezeket a gyerekeket, szakértői javaslat alapján az idegen nyelv osztályozása alól felmenthetjük. c) A magatartási devianciák különösen ha az pszichikai, idegrendszeri zavarokkal összefüggő eredetű kezelése a Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusának munkájával történik, rendszeresen. d) Fejlesztő pedagógus alkalmazása a részképességek fejlesztésére. A tagintézményeknél 1-1 fő alkalmazására lenne szükség. e) Gyógytestnevelés lehetőségének biztosítása igény szerint a szakszolgálat segítségével. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A nevelési módszereket hozzá kell igazítani a nevelés céljaihoz, mégpedig úgy, hogy azok: - igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez az SNI tanulóknál a sérülés típusához, a súlyosság fokához - igazodjanak a nevelők pedagógiai kultúrájához személyiségéhez, felkészültségéhez vezetői stílusához - igazodjanak a mindenkori szituációhoz. - Az integráltan nevelt SNI gyermekek számára biztosítsuk az egyéni szükségleteiknek megfelelő fejlesztési feltételeket, pedagógiai módszereket. Ennek érdekében pedagógusaink módszer-specifikus képzéseken vesznek részt. Eljárások, módszerek a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítva a) A meggyőzés, a tudatosítás módszerei: minta, példa, eszménykép, bírálat, önbírálat, előadás, vita, beszámoló stb. b)a tevékenység megszervezésének módszerei: a követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás stb. c) A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: biztatás, elismerés, dicséret stb. - kényszerítő módszerek: követelés, felszólítás, büntetés stb. - gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés stb. d) Az integrált nevelőmunka eszköz-, és eljárásrendszere: - A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettséghez, képességeihez, a nevelők személyiségéhez. 16
A nevelő-oktató munka folyamatában alkalmazott módszerek: motiválás, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, követelés, elismerés, büntetés. - A magatartásra ható módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret. - Verbális módszerek: legjelentősebb a beszélgetés, irányított, egyéni vagy csoportos - Szociális képességfejlesztő technikák: minta- és modellnyújtás, megerősítés, buzdítás, jutalmazás, szerepjáték, dramatizált tevekénység. Eszközök, módszerek a nevelés folyamatában, amelyeket a köznyelv gyakran azonosít a) Nyelvi (verbális) eszközök - a beszéd - a beszélgetés - az interjú - érvelés b) Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés - szemmozgás, tekintet - testhelyzet, testtartás - gesztusok, mozdulatok - testközelség, térközszabályozás c) Szociális technikák Ezeket a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban, majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos a minta szerepe. - Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez, amelyek a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait alakítják (fejlesztő beszélgetés, interjú) - Szociális képességfejlesztő technikák, amelyek a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő képességeit fejlesztik (minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték). Az egységes alapokra épülő differenciálás Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi az iskolánkban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulóknak adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben fejlődhessen személyiségük II.1.5. Az iskolai oktató-nevelőmunka színterei, a csoportszervezés elvei Az Irinyi József Általános Iskolában Belépő csoport Az első osztályba lépő csoport kialakításánál figyelünk a roma nemzetiséghez tartozó tanulók és a fiúk-lányok arányának kialakítására. A csoportok kialakításában az intézmény vezetősége dönt. - Az alsó tagozaton elengedhetetlen a differenciált képességfejlesztés az adott osztályközösségen belül. Ebben a szakaszban fejlesztőpedagógust alkalmazunk a részképességek fejlesztésére. 17
- az informatika, tanítása csoportbontásban az informatika orientációs osztályban 1. osztálytól osztályonként 2 csoportba, a többi osztályban a 4. évfolyamtól hasonló módon bontunk. Felmenő rendszerben a korábbi csoportalakítás elvei érvényesülnek: 3. és 4. évfolyamon, osztályszinten folyik az oktatás 5. évfolyamtól 8-ig osztályonként 2 csoportba osztjuk a tanulókat. - Az 5-8. osztályban képesség szerinti csoportbontás matematikából és magyarból. Az évfolyamonkénti 3 osztályból 4 csoportot alakítunk ki - haladó, középhaladó, felzárkóztató1, felzárkóztató2. A csoportok kialakítását az alsós osztályfőnökök javasolják az elért matematika és anyanyelvi jegyek alapján. Cél: olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, mellyel a gyermek a jövőbeni pályaválasztását alapozza meg. A csoportok között az átjárhatóság biztosított. - Nyelvi csoportok kialakítása tanulói és szülői vélemény kikérésével nyelvi orientációs osztálynál 1. osztálytól két csoport jön létre (1 angol-1 német), nem nyelvi orientációs osztályoknál 4. osztálytól (angol, német tanulócsoportok) évfolyamonként 1-1. Felmenő rendszerben a korábbi csoportalakítás elvei érvényesülnek: Az emelt óraszámú oktatás szervezésével folyik a nyelvoktatása. Az osztálykereteket felbontva az azonos évfolyam osztályaiból képességekhez igazodó csoportokat szervezünk. Indokolt esetben a csoportok összetétele félévkor és tanév végén változhat. A nyelvoktatással kapcsolatban, a második évfolyam végén, az igazgatóhelyettes felméri a szülői igényeket. A kiértékelés után az igazgató dönt. Az emelt óraszámú képzésre felvett tanulók a helyi tantervnek megfelelően tanulják az idegen nyelvet két csoportban (emelt angol és emelt német). Az emelt óraszámú oktatás lehetőséget nyújt a csoportok képességek szerinti szervezéséhez. Az azonos nyelvet tanuló csoportok közötti évenkénti átjárhatóságot, a nyelvtanárok állandó szoros munkakapcsolata garantálja. Az emelt óraszámú nyelvi csoportba felvehetők számát az igazgató által engedélyezett csoportszám és csoportlétszám alapján állapítjuk meg. Azok a tanulók, akik nem kerültek be az emeltszintű nyelvi csoportba, azok a negyedik évfolyamon normál tantervű nyelvi képzést kapnak két csoportban (normál angol - normál német). Lehetőség van a 2. idegen nyelv tanulására 6. évfolyamtól fakultáció keretében tanulói és szülői igény felmérése alapján. Tanulószoba, lehetőség szerint osztályonként, de legalább évfolyamonként szülői igény felmérése alapján. Napközi otthon az eltérő tanterv szerint tanulóknak szülői igény felmérése alapján. Szakkör. a tanuló érdeklődési köre szerint. Az iskolai osztályok kialakításánál a jogszabályban előírt létszámhatárokat illetve átlaglétszámokat vesszük alapul. Tagintézményeknél - A Sinay Miklós Tagintézményben Nem alkalmazunk csoportbontást - A Thuolt István Tagintézményben Az óvodából érkező valamennyi gyereket tudjuk fogadni az iskolában. A csoportbontás elveinél a törvény által előírt létszámhatárokat vesszük figyelembe. Az ettől eltérő megoldásokat az adott tanterem mérete, illetve a szakos ellátottság határozza meg. Így: - informatika: 22 főt meghaladó osztálylétszám esetén. - idegen nyelvi fakultáció: 15 fő feletti csoportlétszám esetén. 18