A magyar helyesírás szabályai Tizenkettedik kiadás: 2015 AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT MUNKATÁRSAI Vezető szerkesztő Pomázi Gyöngyi Számítástechnikai munkatársak Programozók: GÁL ZOLTÁN, MILE ISTVÁN Termékmenedzser KISS ZSUZSA Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Akadémiai Kiadó 2015 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó igazgatója A kiadványért felelős: POMÁZI GYÖNGYI Minden jog fenntartva! A kiadó és a szerzői jogi jogosultak előzetes írásbeli engedélye nélkül, büntetőjogi és polgári jogi felelősség terhe mellett tilos a mű beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is mindennemű jogosulatlan felhasználása, így különösen, de nem kizárólagosan 1. a teljes mű vagy a mű bármelyik fejezetének, avagy bármilyen egyéb részletének bármely technikával, ill. formában fotokópián, mikrofilmen vagy más hordozón másolása, sokszorosítása, illetve bármilyen adatfeldolgozó-rendszerben való tárolása 2. a mű változatlan, avagy bővített, ill. rövidített, átdolgozott változatának bármilyen (pl. papíralapú, CD-ROM) hordozón történő kiadása, nyilvános előadása, rádiós és televíziós műsorszórás útján történő közvetítése, internetes és intranetes felhasználása. A műben megjelenő áruk, árunevek mellett szokás szerint nem tüntetjük fel az azokhoz esetleg kapcsolódó iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy, származási jelzés, eredetmegjelölés) tényét. Az ilyennemű utalás hiánya semmiképp nem értelmezhető oly módon, hogy az adott áru vagy név ne állna iparjogvédelmi oltalom alatt.
ELŐSZÓ A helyesírási szabályzat előző, 11., 1984. évi kiadása három évtizeden át szolgálta használóit. A szabályzat azonban nem lehet örök, nem maradhat változatlan, hiszen folyton változik maga a nyelv és részben a nyelvről való felfogásunk is. Időről időre (húsz harminc évenként) szükség van a mindenkori szabályzat módosítására, a nyelv változásaihoz való hozzáigazítására. Ezért az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága (korábbi nevén Magyar Nyelvi Bizottság) szükségesnek látta, hogy áttekintse és megújítva közzétegye helyesírásunk szabályainak rendszerét. Az előkészítő munkálatok során a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság megvizsgálta helyesírásunk minden kérdéskörét. Áttekintette a magyar helyesírási gyakorlatot és a felvetett módosító javaslatokat. Ez az évtizedes folyamat azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért nem látszott észszerűnek. Nem kívánt mélyreható reformot a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvés Irodalomtudományok Osztálya sem, és a beszélőközösség sem igényelt nagy mértékű változtatásokat. A társadalmi és a tudományos érdek tehát egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik a magyar beszélőközösség tudatában, hogy teljesíthetetlennek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. A különírás és egybeírás hagyományos rendszerét is célszerűbb volt megtartani, ugyanakkor az erre vonatkozó fejezet felépítésében a felhasználókat támogató átalakítás történt. A bizottság célja az volt, hogy nagyobb változtatások nélkül, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot adjon a használók kezébe. Ezt a célt szolgálja a szabálypontokban szereplő kivételek számának csökkentése, a példaszavak esetében a sok, kevés megjelölés helyett listák közlése, továbbá egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tétele. Ennek érdekében születtek új szabálypontok vagy szabálypontrészek, történtek módszertani átszerkesztések, illetőleg maradtak el olyan szabálypontok vagy szabálypontrészek, amelyeket meghaladott az idő, vagy nem a helyesírás körébe tartoznak. A bizottság a szabályzat megszövegezésében érthetőségre és világosságra törekedett, igyekezett közismert, nem csak a nyelvészetben használt értelmezéseket alkalmazni. A helyesírás hagyományos rendszerét érintő legfőbb változások a jelenlegi, 12. kiadásban a következők: a tulajdonnevek toldalékolásában egységesen nem érvényesül az egyszerűsítés a korábban egyszerűsítés alá tartozó magyar utónevek körében; a képzőszerű utótag kategóriájába sorolt (pl. fajta, féle, szerű) elemeket szabályos utótagoknak tartjuk, tehát az ilyeneket tartalmazó alakulatokat összetett szavaknak tekintjük. Annak ellenére, hogy a bizottság tartózkodott a helyesírási szabályok rendszerének megváltoztatásától, a szabályzat 12. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. A szabályzat 12. kiadása, bár (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 11. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg a helyesírás több vitatott kérdését, így például: az ingadozó kiejtésű h végű szavak val, vel és vá, vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni; nem kötelező az elseje, elsejei stb. szóalakok számjegyes írásakor a j t kiírni; vagy például: megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, 6 szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A 11. kiadás tizenkettedik lenyomatához képest mintegy 8000 új szóval (köztük a külhoni magyarság nyelvhasználatára jellemző szavakkal is) gyarapodott a szótári anyag, illetőleg kimaradtak az időszerűtlenné vált elemek. Helyükre (a szabálypontok példái esetében is) a mai magyar nyelvhasználók társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életének fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után
következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírásiegybeírási kérdésekben segítenek. A szavak helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, elismerve a már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. A szótári részben nagy figyelmet fordított a szerkesztőség arra, hogy a magyar helyesírás értelemtükröző jellege szerint eligazítást adjon a különböző jelentéseknek megfelelő írásmód alkalmazásához. A szerkesztők ügyeltek arra, hogy a helyesírás egységét szem előtt tartva figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját is (ezt megkönnyítette, hogy a szakmai helyesírások megalkotásában a Magyar Nyelvi Bizottság is közreműködött). A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. Köszönet illeti az akadémiai osztályok bizottságba delegált képviselőit, akik javaslataikkal sokat segítettek a szótári rész kialakításában és olykor a szabálypontok megfogalmazásában is. Külön köszönet illeti a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság által megválasztott 11 tagú szűkebb munkabizottság tagjait is, akik öt éven keresztül azon dolgoztak, hogy a szabályzat és a szójegyzék mind tartalmát, mind szerkezetét tekintve minél tökéletesebb formában kerüljön a nagyközönség elé, s akik egyúttal a jelen szabályzat szerkesztői és lektorai is. Az Akadémiai Kiadó végezte a bizottsági előterjesztések, valamint a szabályzati fejezetek és a szótár változatainak sokszorosítását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket a bizottság tagjai a munka minden fázisában alaposan áttanulmányozhassák, és az első változat elkészülését követően az addig összeállított, módosításokat, javaslatokat tartalmazó munkaanyag véleménykérési céllal eljusson különféle szakmai fórumokhoz: az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, a gyakorlóiskolákba és különböző középiskolákba, a magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékekre, illetve a magyar nyelvészettel foglalkozó határon túli és más európai tanszékekre. Felhívásunkra több mint ezer javaslat érkezett, ezeket a bizottság mind megfontolta, és lehetőség szerint meg is fogadta. A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága (korábbi nevén az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága) dolgozta ki, és az MTA Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hagyta jóvá. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága Elnök: Keszler Borbála; társelnök: Grétsy László; titkár: Tóth Etelka. Tagok: Antalné Szabó Ágnes, Bańczerowski Janusz, Földi Ervin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Heltainé Nagy Erzsébet (2006 2011 ig a bizottság titkára is), Hőnyi Ede, Kemény Gábor, Kiss Jenő, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Nyomárkay István (2006 2008 ig a bizottság elnöke is), Prószéky Gábor, Siptár Péter, Szathmári István, Tolcsvai Nagy Gábor, Zimányi Árpád. Osztályképviselők: Bősze Péter (Orvosi Tudományok Osztálya), Csiszár Imre (Matematikai Tudományok Osztálya), Kádár Béla (Gazdaság és Jogtudományok Osztálya), Michelberger Pál (Műszaki Tudományok Osztálya), ifj. Nagy József (Kémiai Tudományok Osztálya), Pócs Tamás (Biológiai Tudományok Osztálya), Sólyom Jenő (Fizikai Tudományok Osztálya), Székely György (Filozófiai és Történettudományok Osztálya), Tomcsányi Pál (Agrártudományok Osztálya). A fentieken kívül a bizottság tagjai voltak még (2006 és 2011 között): Adamikné Jászó Anna, Balázs Géza (korábban társelnök is), Bencédy József, Benkő Loránd, Deme László, Fábián Pál, Minya Károly, Posgay Ildikó, Sebestyén Árpád, Szűts László, Varga László. Korábbi osztályképviselők még (2006 és 2011 között): Bíró Péter, ifj. Kázmér Miklós (Földtudományok Osztálya); Bócsa Iván, Szűcs Iván (Agrártudományok Osztálya); Császár Ákos (Matematikai Tudományok Osztálya); Hartmann Ervin (Fizikai Tudományok Osztálya); Horváth Tibor (Műszaki Tudományok Osztálya); Mahunka Sándor, Vene aner Pál (Biológiai Tudományok Osztálya); Mátyás Antal (Gazdaság és Jogtudományok Osztálya); Nyitrai József (Kémiai Tudományok Osztálya).
Tudnivalók A magyar helyesírás szabályai használatával kapcsolatban A magyar helyesírás szabályai három részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató. A szabályzat szerkezetében és tartalmában is a korábbi hagyományokat követi. A fő fejezetek kisebb egységekre oszlanak, amelyeket külön alcímek és egyéb figyelemfelhívó jelek tagolnak. A szabályzat nemcsak közli, hanem olykor meg is magyarázza a szabályokat. Az egyes szabálypontok mellett bőséges példaanyag található, és utalószámok mutatják, hogy a szabálypontok milyen más szabályokkal állnak kapcsolatban. A jelenlegi 12. kiadás követi a 11. kiadást, de olyan kérdésekre és problémákra is megpróbál választ adni, amelyek nem szerepeltek az előző kiadásban. A szabályzati résszel szoros összefüggésben használható a szótár. A szótár betűrendben közölt anyaga mindenekelőtt azokat a köznyelvi szavakat és szókapcsolatokat tartalmazza, amelyek helyesírási szempontból eligazítást kívánnak. Ezek mellett helyet kaptak egyes, szaktudományi szempontból fontos szavak, továbbá olyan, különféle típusú tulajdonnevek is, amelyek többé kevésbé közkeletűnek tekinthetők. A szótár használatát segítő megjegyzések 1. A szerkesztésben számolni kellett azzal a ténnyel, hogy a különírandó kapcsolatok és az egybeírandó összetételek hatalmas száma nem teszi lehetővé olyan szótár összeállítását, amelyben a megfelelő betűrendi helyen minden adódó írásprobléma megoldása fellelhető. Ezért az anyagközlésben a szógyűjtemény használhatóságának érdekében sok címszó mellett szóbokrokban szerepelnek olyan összetételek és kapcsolatok is, amelyekben az illető címszó elő vagy utótagként fordul elő. Ezzel persze együtt járt, hogy sok alakulat nem a maga betűrendi helyén, hanem az elővagy az utótag bokrában kapott helyet (így pl. a konferenciaturizmus a turizmus bokrában). Ennél a hátránynál azonban sokkal jelentősebb az az előny, hogy a bokrok anyaga útbaigazít az azonos típusú, de a szótárba fel nem vett alakulatok írásmódjában. (A csomagküldő szolgálat szókapcsolat pl. nem található a szótárban sem önálló címszóként, sem a csomag, sem pedig a szolgálat bokrában, de az utóbbi helyen megvan a keresettel teljesen azonos típusú gyermekmentő szolgálat.) 2. A szótár igen gyakran nemcsak arról tájékoztatja használóját, hogy mit hogyan kell írni, hanem a miért kérdésére is felel. Ezért sok adat mellett sorszám (és betűjel) utal a szabályzati résznek arra a pontjára (és alpontjára), amely az illető alakulat írásmódjáról rendelkezik. 3. A gyűjtemény számos címszavát kétféle alakban közöljük. Ha az ilyen alakváltozatok azonos értékűek, s ezért a közlés sorrendjétől függetlenül mindkét formájukban egyaránt helyesek, akkor a v. (= vagy) kötőszót találjuk közöttük: advent v. ádvent; szörföl v. szörföz v. szörfözik; stb. Ha ellenben az alakváltozatok jelentés, illetve használatbeli különbséggel párosulnak, az és kötőszó kapcsolja össze őket: párhuzamosok és párhuzamosak; siket és süket; stb. 4. Azok az igei utótagú különírt kapcsolatok, amelyeknek ás, és képzős származéka egybeírandó, mind alapformájukban, mind említett származékukban megtalálhatók a maguk betűrendi helyén: hatályba lép, de: hatálybalépés; nagyra vágyik, de: nagyravágyás; stb. Sokszor azonban csak a különírt származékot adjuk meg: életben tartás, szóba hozás stb. Az ilyen alakulatok írásmódjából világosan következik, hogy az életben tart, szóba hoz stb. alapformát is külön kell írni. 5. Ha a szótárban a kötőjeles kapcsolású összetétel kötőjele egybeesik a sor végi elválasztás jelével, a kötőjel (figyelmeztetve állandó meglétére) a következő sor elején is megtalálható. 6. Az új szavakra vonatkozó helyesírási javaslatok a meglévő szabályozás kiterjesztésén túl az írásgyakorlat figyelembevételével alakultak ki. Ehhez tekintélyes korpuszok (elsősorban a Magyar
nemzeti szövegtár, valamint főként történeti kérdések esetén a Magyar történeti korpusz) és az egyetemi, főiskolai hallgatók bevonásával végzett tesztfelmérések adatai nyújtottak segítséget. A szótári rész után következik a szabálypontokban való eligazodást segítő tárgymutató. Rövidítések jegyzéke elv.: = az elválasztás módja (mn.) = melléknév (fn.) = főnév (műv.) = műveltető ige (hsz.) = határozószó (nm.) = névmás (ik.) = igekötő (nu.) = névutó (isz.) = indulatszó röv.: = rövidítve (ksz.) = kötőszó (tört.) = történelmi l. = lásd v. = vagy *** A szerkesztők és a kiadó leggondosabb munkája ellenére is minden könyvben, kiadványban vannak, maradnak kisebb nagyobb hibák és hiányok. Ha a használó ilyet talál, vagy ha szeretné, hogy más helyesírási problémák, illetve szavak is bekerüljenek a következő lenyomatba, kérjük, értesítse a kiadót. Észrevételeikkel hozzájárulhatnak, hogy a következő lenyomatok még jobbak lehessenek. *** A 12. kiadás szerkesztői és lektorai Keszler Borbála, Tóth Etelka, Siptár Péter Antalné Szabó Ágnes, Földi Ervin, Gerstner Károly, Heltainé Nagy Erzsébet, Hőnyi Ede, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Zimányi Árpád Lengyel Klára, Nádasdy Ádám
VÁLTOZÁSOK A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI 12. KIADÁSÁBAN A SZABÁLYZATI RÉSZ VÁLTOZÁSAI A helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változások nincsenek, csak különféle kisebb változtatások. Ezek a következők: 1. a nyilvánvaló hibák kijavítása, 2. a fogalmazás pontosítása, 3. a sok, kevés megjelölés helyett listák adása, 4. egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése, 5. szabálypont vagy szabálypontrész kihagyása, 6. bizonyos szabályok enyhítése, azaz a korábban szabályozott kérdések alternatívvá tétele, 7. a szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok beiktatása, 8. szabályváltozás. 1. A nyilvánvaló hibák kijavítása: Például az AkH. 11 62. pontjának második sorában mássalhangzó helyett magánhangzó van: 62. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. sakk), utótagja pedig ugyanolyan magánhangzóval [!] kezdődik (pl. kör), a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. 2. Példák a szöveg pontosítására: Az AkH. 11 20. pontja így kezdődik: Szavaink többségében az i, u, ü az egész magyar nyelvterületen rövid. Mivel ezt az állítást eddig még konkrét vizsgálatokkal senki sem igazolta, a bizottság a következőképpen változtatta meg a szabálypont szövegét: A szavak egy részében az i, í, u, ú, ü, ű ejtése ingadozhat. Írásban azonban a kialakult szabályokat kell követni. A szabályzat több pontjában szerepel az, hogy egy szót nagybetűvel írunk. Helyesen: nagy kezdőbetűvel. 3. A sok, kevés megjelölés helyett listák adása, például: Az AkH. 11 23. pontjában a hosszú ú, ű végű főnevekre 18 példa volt. Most 57 van. Az AkH. 11 27. a) pontja tárgyalja az í i, ú u, ű ü váltakozást mutató szavakat, de csupán két példát említ. Most fel van sorolva az összes ilyen váltakozást mutató szó. 4. Egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése. Például: Az AkH. 11 ben az első két fejezet: az Általános tudnivalók és A betűk. Ezeket követte eddig A kiejtés szerinti írásmód, anélkül, hogy szó esett volna a helyesírás alapelveiről. Most a harmadik fejezet címe: A hangjelölés. A jelenlegi fejezetek: Általános tudnivalók, A betűk, A hangjelölés. Az utóbbi fejezetnek az első pontja a következő: 17. A magyar helyesírás egyik jellemzője, hogy a betűk legtöbbször a kiejtett beszédhangoknak felelnek meg. A szavak és a szóalakok leírását a következő elvek határozzák meg: a kiejtés szerinti írásmód, a szóelemző írásmód, a hagyomány szerinti írásmód és az egyszerűsítő írásmód. Változott A különírás és az egybeírás fejezete is, mivel a legnagyobb problémát mindig az összetételek tanítása és tanulása jelentette. Az összetételek gondját teljesen megoldani nem tudtuk, de átszerkesztettük A különírás és az egybeírás fejezetet. A 11. kiadásban a mellé és alárendelő szóösszetétel típusok alkották a rendező elvet, s az egyes típusokon belül magyarázta a szabályzat az egybeírás szükségességét. Most a fejezet elején felsorolja a szabályzat az összetétel keletkezésének forrásait, s a továbbiakban e szerint a rendező elv szerint tárgyalja az egyes típusokat. 5. Korábban szabályozott kérdések kivétele a szabályozás alól (szabálypont vagy szabálypontrészek kihagyása). Kimaradt például a 11. kiadás 36. pontja, mivel a képzőváltozatok kérdése nem helyesírási probléma. Ezután a korábbi szabálypontban szereplő szavak csak a szótárban szerepelnek. Általában kimaradtak a szavak ejtésére vonatkozó részek is, főként azért, mivel pontos adatokkal nem rendelkezünk az egyes szavak ejtésével kapcsolatban. Így van ez a 37. pontnál is ( A tárgy ragját, a t t mindig röviden ejtjük. ). Kimaradt az asszonynevek írásáról szóló rész is (AkH. 11 159.), mivel az asszonynevek típusairól nem a helyesírási szabályzatok rendelkeznek.
Ugyancsak kimaradt a géptípusok stb. betű vagy szó és számjelzésének kapcsolásáról szóló rész [AkH. 11 263. d)], mivel ezeket a gyártók szokták meghatározni. Kimaradt a postai címzésre vonatkozó szabálypont is (AkH. 11 298.), mivel a címzést a posta írja elő, s annyi változata létezik a címzésnek, hogy nehéz azt pontos szabályba foglalni. 6. Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele: Ezután az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjait kétféleképpen is lehet írni: AkH. 12 82. e) Azoknak a h végű főneveknek, amelyeknek a kiejtése ingadozik (düh: [dü] v. [düh]; méh [mé] v. [méh] stb. [vö. 74.]), a val, vel és a vá, vé ragos alakját írni is kétféleképpen lehet: dühvel [düvel] dühhel, méhvé [mévé] méhhé stb. Az AkH. 12 74. pontja pedig így hangzik: A h végű szavak közül jellemzően a céh, düh, juh, méh, rüh ejtése alapalakban és a mássalhangzós kezdetű toldalékos alakokban ingadozhat: düh: [dü] v. [düh]; dühnek: [dünek] v. [dühnek]; méh [mé] v. [méh]; méhtől: [métől] v. [méhtől]; stb. Írásban azonban a szavak minden alakjában jelen van a h. Ezután bizonyos közszavak nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban. A 148. pont szövege az új változatban a következőképpen fog hangzani: A köznevek nagybetűs kezdése nem szokásos a magyar írásgyakorlatban, kivéve a hivatalos iratokban, például: Alperes, Felperes, Eladó, Vevő, Szerző. Megengedőbb a szabályzat az intézménynevek írásában, például: AkH. 12 188. d) Az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos [!] kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár belső használatra [!] az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható [!], például: Földrajztudományi Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta v. a Kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint v. a Bizottság véleménye szerint. Nem írja elő a szabályzat az eddig kötelező kisbetűs írást a következő esetekben: az intézmények kisebb egységei megnevezésének írásában [AkH. 12 189. c): Az intézmények kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését helyesebb [!] kis kezdőbetűvel írni ]; a nem állandó jelleggel működő bizottságok megnevezésének írásában [AkH. 12 189. c): A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén ajánlatos [!] kis kezdőbetűvel írni. ]; a rendezvénynevek írásában [AkH. 12 191.: A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. nevét ajánlatos [!] kis kezdőbetűvel írni ]. A 291. a) pontot kiegészítettük a következőképpen: [Ha a tő és sorszámneveket betűvel írjuk] Kétezren felül (kivéve az évszámokat), ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk. Kibővítettük a 291. b) pont második bekezdését a következőképpen: Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba, ezeket is közzel (esetleg ponttal) tagoljuk, például: 21 126 4 210 112 305 9 258 Elfogadható ezután az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok többféle számjegyes írása is: AkH. 12 298.: 1. vagy 1 je, 1 én vagy 1 jén, 1 ig vagy 1 jéig stb. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1 i vagy 1 ji vagy 1 jei. AkH. 12 300.: A számjegyekkel írt óra és perc közé kettőspontot is lehet tenni a korábban megengedett ponton kívül (pl. 10.35 ~ 10:35). 7. Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok. A betűrendbe sorolás 14. a) szabálypontja a következőkkel bővül: A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis és a nagybetűk között. Ha azonban két besorolandó egység között csupán ebben a vonatkozásban van különbség, akkor a kis kezdőbetűs szó megelőzi a nagy kezdőbetűst, például: jácint, Jácint, opera, Opera, szűcs, Szűcs, viola, Viola.
Az AkH. 12 139. pontja bővül: A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül egybeírjuk. [ ] A szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát értjük. [ ] A képző az i kivételével beleszámít a szótagszámba. (A következő típusok miatt változtattunk: gépjárművezető, de [eddig]: gépjármű vezetői; magánnyugdíjpénztár, de [eddig]: magánnyugdíjpénztári; vendéglátóipar, de [eddig]: vendéglátó ipari stb.) A 139. pont utolsó előtti bekezdése kiegészült az alábbi módon: Az idegen szavakat és előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, például: miniszoknya, miniszoknya viselet, vagy ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk: antialkoholista, antialkoholista klub, biotechnológia, biotechnológia ipar; stb. Az AkH. 12 141. c) pontjába utolsó bekezdésként betoldottuk: A szaknyelvben bizonyos esetekben nem kifogásolható (az értelem pontos tükröztetése érdekében) a nagykötőjel használata sem. Az AkH. 12 181. pontjába utolsó bekezdésként betoldottuk: Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt, földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot a helységrésznevek gyakori párhuzamossága miatt egybeírás váltja fel, például: Csörszárok Csörszárok utca, Ferenc hegy Ferenchegyi út. [Ez a szabály a szaknyelvi szabályozásba, illetve a szabályzati példaanyagba már korábban bekerült.] Az AkH. 11 190. pontját a következőkkel egészítettük ki: A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk, például: Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Corvin mozi, Vadszőlő szálloda, Kis Rabló étterem, Apacuka internetkávézó, Vén Diák eszpresszó, Kaiser s szupermarket, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető, Sasadliget lakópark, Kossuth rádió, Gombocz Zoltán terem (tanterem neve), Nádor terem (a Vakok Állami Intézetének hangversenyterme). Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k), például: a Keletiből indul, a Lukácsba jár úszni, a Kis Rablóban vacsoráztak, a Kossuthon hallottam. [ ] A mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is, például: Corvin Budapest Filmpalota, Vadszőlő Szálloda, Sport és Rendezvényközpont, Rózsakert Bevásárlóközpont, Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, Erzsébet Szálloda, Platán Panzió, Klasszik Rádió, Csontváry Terem, Derkovits Terem. [Vö. 187.] A 214. pontnak új a 3. bekezdése: Az idegen nevek névkiegészítőjét (bin, d, de, ten, van, von stb.) nagy kezdőbetűvel írjuk, ha a családnév címszóként szerepel, illetve kiemelten, szöveg élén áll (címben, aláírásban), például: De Gaulle, Van Dyck (flamand festő), Von Dyck (német matematikus). A teljes névben azonban általában a kis kezdőbetűs írás a helyes, például: Charles de Gaulle, Sir Anthonis van Dyck, Walther von Dyck. Új a 217. pont d) része: Ha az idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: couchette rendelés, lime likőr, ragtime koncert. Tulajdonnévi előtagú összetételek esetén mindig a tulajdonneves összetételek általános szabálya szerint járunk el: Baudelaire vers, Loire part, Shakespeare dráma. Új szabálypontok. 140. Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt), például: C vitamin adagolás, Kossuth nóta éneklés, Nobeldíj átadás, sakk készlet gyűjtemény, tarokk kártya játékos, tb járulék csökkentés. A tárgynevek. 171. A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei. Jellemzőjük a nagy kezdőbetűs írás. Nemzeti ereklyék neve: Szent Jobb, Szent Korona stb. Hajónevek: Kisfaludy Sándor, Titanic, Santa Maria stb. Régi mozdonynevek: Nádor, Deáki stb. Űrjárművek neve: Apollo, Luna, Szaljut stb. Fegyvernevek:
Durandal (Roland kardja), Excalibur (Artúr kardja), Baba, Kövér Berta (ágyú) stb. Hangszernevek: Lady Blunt (egy Stradivari hegedű), Ignác (a székesfehérvári bazilika harangja) stb. Gyémántnevek: Kohinoor, Rózsaszín Párduc stb. 185. Ha egy csillagászati név utolsó tagja köznév (felhő, köd, üstökös stb.), kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: Magellán felhő, Androméda köd, Jászol köd, Orion köd, Rák köd, Hale Bopp üstökös, Kopernikusz kráter. A melléknévképzős származékokban megőrződik a nagy kezdőbetű, például: Androméda ködbeli. Új az írásjelek rendszerével és formai sajátosságaival foglalkozó pont is (240.). 8. Szabályváltozás. Igen kevés esetben változott szabály vagy szabálypontrész. Ilyen a 93. [az AkH 11 ben 94.] szabály, amelynek az első része így hangzik: A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük, például: orra (= orr + ra) [ ]. A szabály második része azonban változott, az új rész így hangzik: A szabály nem érvényesíthető a tulajdonnevekre [a 11. kiadásban magyar családnevek szerepeltek csak!] (még akkor sem, ha kisbetűs elemükről van szó) [ ]: Hermann nál, Széll lel, Tarr ról, Wittmann né; Bernadett től, Mariann nal; Bonn nal, Bükk kel, Tallinn nak; Elzett tel, Knorr ral; Blikk kel, Szerelmes szonett tel [ ]. [A tulajdonnevek toldalékolásakor tehát egységesen nem érvényesül az egyszerűsítés, a korábban az egyszerűsítés alá tartozó magyar utónevek körében (pl. Bernadettől Bernadett től), illetve a korábban nem szabályozott esetekben sem (pl. Blikk kel, Szerelmes szonetttel)]. Ezután a fajta, féle, nemű, rét, rétű, szerű szavakat nem képzőszerű utótagnak, hanem utótagnak, azaz összetételi tagnak tekintjük. A 132. szabálypont kimondja, hogy A fajta, féle, nemű, rét, rétű, szerű stb. utótagot a közszókkal egybeírjuk, például: másfajta, tízféle (de: 10 féle), többféle, egynemű, negyedrét, sokrétű, gipszszerű, nagyszerű. Ebből az következik, hogy ha a szerű utótag sz végű szóhoz járul, nem egyszerűsítjük a kétjegyű betűket. A PÉLDAANYAG ÉS A SZÓTÁR MEGÚJULÁSA A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult, a 11. kiadás legutóbbi, tizenkettedik lenyomatához képest mintegy 8 000 szóval gyarapodott. Új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, s régi, elavult alakok elhagyása is szükségessé vált (például: agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb). A szótári rész kiegészült a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak felvételével, ami szintén régi adóssága volt a szabályzatnak, hiszen a szabályzat szándéka szerint nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól. A szerkesztők ügyeltek arra, hogy a helyesírás egységét szem előtt tartva, figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját is (ezt megkönnyítette, hogy a szakmai helyesírások megalkotásában a Magyar Nyelvi Bizottság is közreműködött). A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. Bizonyos esetekben különféle okokból sor került egyes szavak írásának megváltoztatására. Néhány jellemző ok: a szó ejtésének megváltozása (például: árboc > árbóc, bedekker > bédekker, biennale > biennálé, bura > búra, immúnis > immunis, reverzíbilis > reverzibilis, rühvel > rühvel v. rühhel, samanizmus > sámánizmus, sarlatanizmus > sarlatánizmus, satanizmus > sátánizmus); az egybeírást a jelentésváltozás indokolja [például: nagyra törő > nagyratörő (= nagyravágyó), tenyérbe mászó > tenyérbemászó (= pimasz, ellenszenves)]; a szaknyelvben másként írják a szót, például: első fokú ítélet > elsőfokú ítélet, fekete doboz > feketedoboz (pl. repülőgépen), házinyúl > házi nyúl, paraolimpia > paralimpia, szabad vers > szabadvers, vegyes úszás > vegyesúszás (sportág);
a szó írása nem felel meg a (korábban már rögzített) szabályoknak (például: élethalálharc > élet halál harc, napéjegyenlőség > nap éj egyenlőség, örökkön örökké > örökkön örökké, sete suta > setesuta, szaltó mortále > salto mortale); szabály megváltozása, például: ésszerű > észszerű, penésszerű > penészszerű, viasszerű > viaszszerű; Bernadettel > Bernadett tel, Ivettel > Ivett tel, Mariannal > Mariann nal; május 1 jén > május 1 jén v. 1 én; 3:0 s győzelem > 3:0 s v. 3 0 s győzelem); idegenből átvett szavak esetében olykor a magyaros vagy az idegen és a magyaros írásmód is elfogadható: metropolis > metropolisz, e mail > e mail v. ímél, pacemaker > pacemaker v. pészméker, spray > spray v. spré v. szpré. A MEGVÁLTOZOTT HELYESÍRÁSÚ SZAVAK JEGYZÉKE AkH. 11 AkH. 12 advent alkotó munka alsó fokú árboc bedekker Bernadett, Bernadettel, Bernadettől biennále advent v. ádvent alkotómunka; de: újat alkotó munka alsófokú árbóc bédekker Bernadett, Bernadett tel, Bernadett től biennálé B. ú. é. k. = Boldog új évet kíván BÚÉK = boldog új évet kíván v. kívánok v. kívánunk bura; lámpabura céh, céhvel célratörés cigány gyerek; de: még ha cigánygyerekek potyognak is az égből (átvitt értelemben) Cirill, Cirillel Constanța, constanțai copfstílus cserbenhagy csodaszép disztinkció búra; lámpabúra céh, céhvel v. céhhel célra törés cigány gyerek; még ha cigány gyerekek potyognak is az égből Cirill, Cirill lel Constanța l. Konstanca copf stílus cserben hagy csoda szép disztinkció v. distinkció
düh, dühvel dzsessz elektroencefalogram élethalálharc előre gyártott elemek első fokú ítélet e mail e mail cím e mail kapcsolat eszencia (= sűrített ízesítő); de: esszencia (= a lényege valaminek) észre térítés ésszerű ésszerűsít éti csiga fantaziál fejbelövés fejbentartás fejbeütés fekete doboz (repülőgépen) fekvő beteg Forma 1 frizsider Golf áram, golf árambeli görög katolikus gúzsbakötés gyengén látó düh, dühvel v. dühhel dzsessz v. jazz elektroencefalogram élet halál harc előregyártott elemek elsőfokú ítélet e mail v. ímél e mail cím v. ímélcím e mail kapcsolat v. ímélkapcsolat esszencia (= sűrítmény; lényeg) észretérítés észszerű észszerűsít éticsiga fantáziál fejbe lövés fejben tartás fejbe ütés feketedoboz (pl. repülőgépen) fekvőbeteg (= kórházban kezelt beteg) Forma 1 v. Formula 1 fridzsider Golf áram, Golf árambeli görögkatolikus gúzsba kötés gyengénlátó (fn.)
hájas tészta harcbavetés házinyúl himnusszerű hozsanna immúnis intellektuel Internet (intézmény); de: internet (távközlési rendszer) irreverzíbilis Ivett, Ivettel, Ivettől járó beteg javító érettségi juh, juhval Kamill, Kamillal Kaszás csillag kemény tojás kerékbetörés keresztes pók kezelésbevétel kisalakú kisméretű köszönő viszony lágy tojás légiforgalmi társaság magasrendű május; május elseje v. 1 je; május elseji v. elsejei v. 1 ji v. 1 jei, május elsején v. 1 jén hájastészta harcba vetés házi nyúl himnuszszerű hozsanna v. hozsánna immunis intellektuel v. entellektüel internet irreverzibilis Ivett, Ivett tel, Ivett től járóbeteg (= ambulánsan kezelt beteg) javítóérettségi juh, juhval v. juhhal Kamill, Kamill lal Kaszáscsillag keménytojás (= főtt) kerékbe törés keresztespók kezelésbe vétel kis alakú kis méretű köszönőviszony lágytojás légi forgalmi társaság magas rendű május; május elseje v. 1. v. 1 je; május elseji v. elsejei v. 1 i v. 1 ji v. 1 jei, május elsején v. 1
én v. 1 jén Mariann, Mariannak, Mariannal, Mariannál másodiki v. 2 i méh, méhvel mésszerű metropolis nagyfokú Nagymedve (csillagkép) nagyméretű nagyra törő napéjegyenlőség nemzetiszínű nullás; három nullás v. 3:0 s győzelem nüánsz, nüánsza, nüánsszal nyakoncsapás nyakoncsípés nyakonvágás nyitva tartás okarína on line osztályozó értekezlet Otília örökkön örökké pacemaker paralel v. parallel paraolimpia Mariann, Mariann nak, Mariann nal, Mariannnál másodiki v. 2 i v. másodikai v. 2 ai méh, méhvé v. méhhé, méhvel v. méhhel mészszerű metropolisz nagy fokú Nagy Medve (csillagkép) nagy méretű nagyratörő (= nagyravágyó) nap éj egyenlőség nemzeti színű nullás; három nullás v. 3:0 s v. 3 0 s győzelem nüansz, nüansza, nüansszal nyakon csapás nyakon csípés nyakon vágás nyitvatartás (= üzemidő) okarina online osztályozóértekezlet Otília és Ottilia örökkön örökké pacemaker v. pészméker paralel paralimpia
partraszállás penésszerű PIN kód piranha pornó film programozó matematikus rali; Párizs Dakar rali recés gyomor reváns reverzíbilis rubeóla rüh, rühvel samanizmus sarlatanizmus satanizmus savanyútojás leves sete suta síkraszáll sorbaállás sóskifli sósperec spartakiád partra szállás; de: a normandiai partraszállás (hadművelet) penészszerű PIN kód piranha v. pirája pornófilm programozómatematikus rali; Párizs Dakar rali recésgyomor revans reverzibilis rubeola rüh, rühvel v. rühhel sámánizmus sarlatánizmus sátánizmus savanyú tojásleves setesuta síkra száll sorba állás sós kifli sós perec spartakiád v. szpartakiád spray, spray je v. spraye, spray vel v. sprayjel spray v. spré v. szpré, spray je v. spréje v. szpréje, spray vel v. sprével v. szprével standard státus státusszimbólum standard v. sztenderd státus v. státusz; de: status quo státusszimbólum v. státuszszimbólum
svábbál szabad kereskedelem szabad piac szabad piaci szabad strand szabad vers szabad vezeték szakkör; kémia szakkör szaltó mortále számon kér számon tart száraz borsó szárazbab főzelék Szent (állandó jelzőként): aquinói v. Aquinói Szent Tamás, assisi v. Assisi Szent Ferenc, páduai v. Páduai Szent Antal, szalézi v. Szalézi Szent Ferenc szóvégi szt. = szent sztyep v. sztyepp taj szám talián teljes körűen tenyérbe mászó tervbevétel tovább tanul; de: továbbtanulás útbaigazít sváb bál szabadkereskedelem szabadpiac szabadpiaci szabadstrand (= nem fizetős, fürdésre kijelölt hely) szabadvers szabadvezeték (vezetéktípus) szakkör; kémiaszakkör szaltó, szaltója; de: salto mortale számonkér számontart szárazborsó szárazbabfőzelék Szent (állandó jelzőként); Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, Szalézi Szent Ferenc szó végi Szt. = Szent sztyepp v. sztyeppe tajszám talján teljeskörűen (hsz.) tenyérbemászó (= pimasz, ellenszenves) tervbe vétel továbbtanul; továbbtanul érettségi után; de: tovább tanul este, mint ahogy tervezte útba igazít
vállalkozó szellem valószínűség számítás véghezvisz vegyes úszás vendéglátó ipari viasszerű vízbefúlás zártkörű Zsanett, Zsanettal v. Zsanettel zsoldoshadsereg (= zsoldosokból álló hadsereg); de: zsoldos hadsereg (= fizetett hadsereg) vállalkozószellem valószínűségszámítás véghez visz vegyesúszás (sportág) vendéglátóipari viaszszerű vízbe fúlás zárt körű Zsanett, Zsanett tal v. Zsanett tel zsoldoshadsereg
SZABÁLYZAT Általános tudnivalók Írás és helyesírás A magyar helyesírás A betűk A magánhangzók jelölése A mássalhangzók jelölése Az ábécé A betűrendbe sorolás A hangjelölés A kiejtés szerinti írásmód A szótövek írása Az i, u, ü és az í, ú, ű Az alakváltozatok A tőváltozatok A toldalékok írása Magánhangzók a toldalékokban Mássalhangzók a toldalékokban Egyéb esetek Toldalékolásbeli kettősségek A szóelemek elhomályosulása A szóelemző írásmód A szóelemek alakját tükröző írásmód A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó hasonulás A mássalhangzó összeolvadás A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó rövidülés A mássalhangzó kiesés Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása A d végű igék Az l és ll végű igék A hosszú magánhangzóra végződő igék Egyéb esetek A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód A mássalhangzók minőségi változásainak jelölése az igealakokban A t végű igék Az s, sz, z és dz végű igék A mássalhangzók minőségi változásainak jelölése a névszóalakokban A val, vel és a vá, vé alakmódosulásai Az az, ez névmás A hagyományos írásmód Az egyszerűsítő írásmód A különírás és az egybeírás A jelentésváltozás mint az egybeírás forrása A szóismétlések írása A valódi mellérendelő összetételek írása Az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és szóösszetételek írása A jelentésváltozás miatt egybeírt szóösszetételek egyéb fajtái Az alaki jelöletlenség mint az egybeírás forrása Az íráshagyomány mint a különírás és az egybeírás forrása A rendszert alkotó íráshagyomány Az alkotó tagok szerkezete mint meghatározó tényező Az igekötős kapcsolatok írása A névmási szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb esetek
A kialakult szokás mint a kivételes különírás és egybeírás forrása A többszörös összetételek írása A kis és a nagy kezdőbetűk A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek A tulajdonnevek írása A személynevek Az állatnevek A tárgynevek A földrajzi nevek Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek A különírt elemekből álló földrajzi nevek A csillagászati elnevezések Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása A magyaros írásmód szerinti írás A közszavak írása A tulajdonnevek írása A toldalékok és az összetételi utótagok kapcsolása Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás A közszavak írása A tulajdonnevek írása A toldalékok és az összetételi utótagok kapcsolása Az átírás elvei A toldalékok kapcsolása Az elválasztás A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavak elemeik szerinti elválasztása Az írásjelek Az írásjelek rendszere és formai sajátosságai A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés A megszólítás Az idézés Szavak és szórészek közötti írásjelek A toldalékok kapcsolása Egyéb írásjelhasználati tudnivalók A rövidítések, a jelek és a mozaikszók A rövidítések és a rövidítésszerű jelek A mozaikszók A számok és a keltezés A számok A keltezés Az óra és a perc írása Ál t a l á no s t udniva l ó k
Í r á s é s h e l y e s í r á s 1. Az írás a közlendők rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott módja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer. A m a g y a r h e l y e s í r á s 2. Írásunk jellege: a) Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szavakat vagy szótagokat rögzítő írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk. b) Írásunk a latin betűs írások közé tartozik, mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. c) A magyar írás hangjelölő, mert betűi legtöbbször a kiejtett hangokat jelölik. d) Helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk az összetételi tagok határára; stb. Mindez hozzásegít a közölnivaló árnyalt kifejezéséhez és értelmezéséhez. Helyesírásunkat többek között ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. A be t űk 3. A beszédhangok írott jeleit betűknek nevezzük. A magyar beszédhangok egy részét egyjegyű betű jelöli: á, e, í, ü; b, r, s, v; más részét többjegyű: cs, sz, ty, zs; dzs. Kézírásban is, nyomtatásban is vannak kisbetűk és nagybetűk: a, ő; c, r, gy, zs, dzs; A, Ő; C, R, Gy, Zs, Dzs (csupa nagybetűs szövegben, valamint betűszókban: GY, ZS, DZS) [vö. 5., 8., 10., 285. a)]. akar akár bal bál oda óda koros kóros áru árú A m a g á n h a n g z ó k je l ö l é s e 4. A magyar magánhangzókat egyjegyű betűk jelölik. a) A rövid magánhangzók a következők: a, e, i, o, ö, u, ü. b) A hosszú magánhangzók a következők: á, é, í, ó, ő, ú, ű. 5. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban, mind nyomtatásban ugyanúgy fel kell tenni az ékezeteket, mint a kisbetűkre, például: Ödön, Ürményi, Ázsia, Óbuda, Őriszentpéter. Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont, például: Ilona, Izland. A hosszú nagy Í re azonban ki kell tenni az ékezetet, például: Írország, Írott k ő. 6. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós, például: kemény kémény veréb véreb irt írt öt őt tüzért tűzért Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is, például: Één? Góóól! Neeem. A m á s s a l h a n g z ó k je l ö l é s e 7. A magyar mássalhangzókat a kis j kivételével mellékjel nélküli betűvel jelöljük.
a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z: pálma, fejtegetés, kér stb. Nyolc betű kétjegyű: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs: batyu, csökönyös stb.; egy pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz: add, aggot, kellett stb. A többjegyűeket csak az összetett szavak tagjainak határán kettőzzük teljesen, például: jegygyűrű, fénynyaláb, díszszemle; egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket, vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs, például: loccsan, eddzük, asszonnyal [vö. 92.]. De elválasztáskor, például: locs csan, edz dzük, asz szonynyal [vö. 226. f), 227.]. 8. Nagy kezdőbetűk írásakor a többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel, például: Csoma, Dzsingisz, Szolnok, Zsolt. A csupa nagybetűvel írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk, például: ENSZ, GYSEV [vö. 285. a)]. Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk, például: CSOMAGMEGŐRZŐ; TILOS A DOHÁNYZÁS! 9. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid, és más a hosszú mássalhangzós, például: megy meggy feje fejje hal hall len lenn orom orrom eset esett hason hasson kasza kassza Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is, például: Nnem! Terringettét! Pssszt! A z á b é c é 10. Az ábécé a betűk meghatározott állománya és felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű (a magyar ábécé): a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanez, alakjuk a következő: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs. [Vö. 3., 5., 8.] 11. Az írásgyakorlatban gyakran előforduló q t, w t, x et és y t így soroljuk be a magyar ábécébe: p, q, r v, w, x, y, z, zs; P, Q, R V, W, X, Y, Z, Zs. A ch t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. [Vö. 15.] 12. Bizonyos családnevekben régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűk is előfordulnak. [Vö. 86., 155.] Ezeknek a többnyire kétjegyű betűknek egy része magánhangzókat, más része mássalhangzókat jelöl, például: aa [á]: Gaal [gál] ch [cs]: Madách [madács] eé [é]: Veér [vér] cz [c]: Czuczor [cucor] eö [ö]: Eötvös [ötvös] s [zs]: Jósika [józsika] ew [ö]: Thewrewk [török] th [t]: Csáth [csát] oó [ó]: Soós [sós] ts [cs]: Takáts [takács]
y [i]: Kölcsey [kölcsei] w [v]: Wesselényi [veselényi] Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. pont szól. 13. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók jelölésére, például: angol: Greenwich [grinics], joule [dzsúl] cseh: Dvořák [dvorzsák], Škoda [skoda] francia: Eugène [özsen], Nîmes [nim] német: Schäfer [séfer], Werther [verter] olasz: Bologna [bolonya], quattrocento [kvatrocsentó] portugál: Guimarães [gimarajs], você [vuszé] román: Sighişoara [szigisoára], piaţa [piaca] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. pont tartalmazza. acél kettő remény cukor Nagy sokáig csók nyúl szabad gép olasz Tamás hideg öröm vásárol jácint Jácint opera Opera cudar cukor cuppant csalit csata Csepel A b e t ű r e n d b e s o r o l á s 14. A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat, szókapcsolatokat általában a magyar ábécé alapján sorrendbe szedjük. A fontosabb általános szabályok, amelyek a szótárakban, lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat a c) pontban jelzett kivételekkel az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg, például: A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis és a nagybetűk között. Ha azonban két besorolandó egység között csupán ebben a vonatkozásban van különbség, akkor a kis kezdőbetűs szó megelőzi a nagy kezdőbetűst, például: szűcs Szűcs viola Viola Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (illetve háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb, például: Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg, például:
lom pirinkó tükör lomb pirinyó Tünde lombik pirít tünemény Lontay pirkad tüntet lovagol Piroska tüzér Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (illetve háromjegyű) betűtől, tehát az egyjegyű betű itt is mindig megelőzi a megfelelő többjegyűt. Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön külön betűnek számít. (Vagyis: bb = b + b, rr = r + r stb.) A többjegyű betűk kettőzött változatait tartalmazó szavakat sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. (Vagyis: ccs = cs + cs, ggy = gy + gy, ddzs = dzs + dzs stb.) Például: kas mennek nagy Kasmír mennének naggyá Kassák menü nagygyakorlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybolt nagyol kaszt mennyi nagyoll c) A magánhangzók rövid hosszú párjait jelölő betűk (a á, e é, i í, o ó, ö ő, u ú, ü ű) betűrendbe soroláskor a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak. A hosszú magánhangzót tartalmazó szó tehát meg is előzheti a megfelelő rövid magánhangzót tartalmazót, például: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha a két szó betűsora csak a megfelelő magánhangzók hosszúságában különbözik, például: Eger kerek szel egér kerék szél egyfelé keres szeles egyféle kérés széles elöl (hol?) koros szüret elől (honnan?) kóros szűret d) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. Például: kis részben márvány tiszafa kissé márványkő Tiszahát Kiss Ernő márvány sírkő Tisza Kálmán kis sorozat Márvány tenger Tisza menti kissorozat gyártás márványtömb Tiszántúl kis számban Márvány Zsolt Tisza part kistányér másféle tiszavirág