Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának évi munkájáról

Átírás

1 1 Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának évi munkájáról A bizottságról A Magyar Nyelvi Bizottságnak 25 nyelvész tagja van. Közülük ketten akadémikusok, kilencen a nyelvtudomány doktorai, illetve az MTA doktorai, tizenhárman kandidátusok, illetve PhD-vel rendelkeznek. A bizottságban az ortográfia, valamint a lexikográfia, a grammatika, a fonetika, a dialektológia, a nyelvmővelés és számos alkalmazott nyelvészeti tudományterület mővelıi vannak jelen. A Magyar Nyelvi Bizottságban az MTA valamennyi osztálya képviselteti magát, akadémikusi vagy professzori szinten. Az üléseken állandó, esetenként alkalmi meghívottak is jelen vannak, egyetemi és fıiskolai oktatók, tudományos munkatársak, egy-egy terület szakemberei vagy egyes intézmények vezetıi, illetve képviselıi. 1. A Bizottság mőködésére vonatkozó adatok A Magyar Nyelvi Bizottság 2009-ben a szokásos mőködési rendben folytatta szakmai munkáját. Négy ülést tartott: január 27-én, március 17-én, május 12-én és június 16-án; a bizottsági tagok %-os részvételével, a jelen lévık aktív közremőködésével. Az ülések fı témája folytatólagosan A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának (AkH. 11.) a rendszeres és módszeres felülvizsgálata, illetıleg a helyesírási szabályzat következı, 12. kiadásának az elıkészítése volt. A bizottság legfontosabb tudományos témáját az akadémiai helyesírási szabályzat ezen újabb kiadásával kapcsolatos munkálatok folytatása jelentette 2009-ben is. A tárgyév során alkalomszerően aktuális nyelvhasználati és ortográfiai kérdésekkel is foglalkozott a bizottság. Továbbá számos tudományos, oktatási, kulturális rendezvényen képviseltette magát. 2. Az üléseken saját kezdeményezésként megvitatott tudományos témák tárgya, a véleménynyilvánítás hasznosulása A Magyar Nyelvi Bizottság legfıbb munkaterülete általában is az akadémiai helyesírási szabályzat folyamatos gondozása, illetıleg az aktuálissá váló új kiadás elkészítése. A bizottság többéves munkával végezte el A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának (AkH. 11.) rendszeres és módszeres áttekintését, felülvizsgálatát, javítását, amelynek nyomán mostanra lehetıvé vált az újabb, immár 12. kiadás elıkészítése. A munkálatok elızményei több évre nyúlnak vissza. A Magyar Nyelvi Bizottság saját kezdeményezésként, tudományos és társadalmi okokat mérlegelve 2004-ben fogott hozzá A magyar helyesírási szabályai 11. kiadásának felülvizsgálatához és egy újabb kiadás elıkészítéséhez. A munka az MTA I. osztályának jóváhagyásával folytatódott tovább az évek során, így 2009-ben is. A bizottság törekvése mindvégig az volt, hogy egyrészt megırizze A magyar helyesírás szabályainak az érvényben lévı, 11. kiadásból is ismert és megszokott jellegét, amely több évszázados, fokozatosan kialakult, grammatikai alapú ortográfiai hagyományt jelent, másrészt pedig elvégezze azokat az aktuális változtatásokat, amelyek

2 2 következtében jobbá, pontosabbá válhat egy újabb kiadás. Ezt szolgálják az elvégzett munkaszakaszok: a 11. kiadás hibáinak kijavítása; a megfogalmazások pontosítása; a példák megváltoztatása, bizonyos esetekben példák helyett teljes listák mellékelése; a kisebb kiegészítések és bıvítések; illetıleg néhány esetben új részszabály bevezetésének tervezete. A bizottság a következı munkamódszert követte: kezdetben tematikus elıtanulmányok készültek a helyesírás helyzetérıl, illetve egyes, a legtöbb vitát és felhasználói bizonytalanságot kiváltó témakörökrıl (összesen 11). A tematikus tanulmányokat a bizottsági tagok együttesen megvitatták, kiegészítéseiket, javaslataikat folyamatosan a bizottság elnöke, Keszler Borbála fogta össze, és dolgozta be a konkrét helyesírási fejezettervekbe, közben összeállította a függıben maradt, illetıleg újratárgyalandó kérdések és problémák listáját ben a részben vagy egészében már megvitatott és újra átdolgozott fejezeteket tekintette át a bizottság, és készítette el a korrekciókat a vitás pontokkal kapcsolatban. A munkaanyagokat, elıterjesztéseket a bizottsági tagok az ülések elıtt mindig idıben megkapták, és azokat az üléseken aktív részvétellel, a viták során kompromisszumkészségüknek is jelét adva, eredményesen megtárgyalták. A bizottság vezetısége az ülések közti idıben gondoskodott a korábbi bizottsági anyagok, az elhangzott hozzászólások és kiegészítések magnófelvételeinek feldolgozásáról. A bizottság tervezett szándékának megfelelıen és az MTA I. Osztályának ez irányú javaslatával is egyetértve szükségesnek tartotta a minél szélesebb körő szakmai konszenzus megteremtését az esetleges változtatásokkal, módosításokkal kapcsolatban. Ennek érdekében a munkaanyagot véleményezéskérési céllal eljuttatta szélesebb körben szakmai fórumokhoz, illetve a tárgykörben nyilvános ülést tartott. A vitaanyagra összesen mintegy 500, konkrét nyelvi jelenségekkel foglalkozó hozzászólás érkezett ben folytatódott a hozzászólások és javaslatok áttekintése és lehetıség szerinti feldolgozása. A bizottság a javaslatokat köszönettel fogadta, tematikus csoportba rendszerezve egyenként mérlegelte, és a javaslatokat, pontosításokat számos esetben beépítette, illetve folyamatosan beépíti a szabályzattervezetbe. A hozzászólások különféle arányban érintették az egyes témaköröket: a szóösszetételeket, a szótagszámlálási szabályt, a -h végő szavakat, a földrajzi neveket stb. Köszönettel fogadta a bizottság a szabályzat elvi kérdéseivel, hátterével, grammatikai szemléletével kapcsolatos észrevételeket is, ezeket azonban, mivel a tervezettnél nagyobb arányú változtatást jelentettek volna, nem minden esetben állt módjában érdemben figyelembe venni. A évi ülések tárgya a szabályzattal kapcsolatos aktuális teendık folytatása volt. Így januárban az elızı ülésen jóváhagyott és megszavazott változtatások korrigálása után a módosítások jóváhagyására került sor. Ilyen volt például az -i végő földrajzi nevek írásmódjának eldöntése, a címrendszer végiggondolása, a -forma, -szerő stb. utótagot tartalmazó példák kiterjesztése, az intézménynevek kérdése vagy a kitüntetések írásmódja. A bizottság szükségesnek tartotta a szóösszetételekkel kapcsolatos írásmód más szempontú, pedagógiailag, didaktikailag kívánatos újbóli áttekintését, összefoglalását. Ennek összeállításával Antalné Szabó Ágnes bizottsági tagot bízta meg. A különírás és az egybeírás címő elıterjesztés szövegét minden bizottsági tag a márciusi ülés elıtt megkapta. A bizottság megtárgyalta a fenti elıterjesztést. Az anyag lényegében megtartva az AkH.11. egyazon fejezetének szerkezetét és tartalmát, némileg módosítja a csoportosítási szempontokat. Középpontba állítja a jelentésváltozást, a

3 3 grammatikai jelöletlenséget és az íráshagyományt mint a külön- és egybeírás forrását. A bizottság az elınyöket és a hátrányokat mérlegelve döntött arra nézve, hogy a vitában elhangzottaknak megfelelıen a szerzı finomítsa tovább a rendszert. A májusi ülésen a bizottság több fejezet elfogadásáról határozott. Áttekintette A földrajzi nevek címő fejezetre vonatkozó elıterjesztést. A fejezet módosítására nézve nem hozott határozatot. Változtatásokat fogadott el Az írásjelek és A rövidítések, a jelek és a mozaikszók címő fejezetekkel kapcsolatban. A bizottság tervbe vette, hogy negyedik ülésén lényegében befejezi a szabályzati rész tárgyalását, és elfogadja a szabályzat szövegét. Egyedi esetként a bizottság a Hajdúdorogi Püspöki Hivatal kérése alapján foglalkozott az eddig görög katolikus-ként kodifikált írásmóddal. Állást foglalt arra nézve, hogy elvileg lehetségesnek tartja, fajtanévi jellegőként értelmezve, a görögkatolikus írásmódot. A negyedik ülés tárgya is a szabályzattal kapcsolatos aktuális teendık folytatása volt. Az anyagot ezen ülésre is elızetesen kézhez kapták a bizottság tagjai. A különírás egybeírás elıterjesztésének folytatólagos vitájában szavazással született meg a többségi döntés: legyen érvényes az új változat az összetételek írásmódjára. A rendezvénynevek írását illetıen a bizottság támogatta a nagybetős írásmódot; az intézménynevek részlegeinek írásmódjára nézve (pl. tanszékek), az eddigi gyakorlatra tekintettel elfogadta a nagybetős írást. A lakótelepek, lakóparkok esetében az utcanevekhez hasonló írásmódot tartott célszerőnek. A bizottság egyetértıleg elfogadta, hogy már a szabályzat is tartalmazzon határon túli magyar közszavakat és tulajdonneveket. Nagyobb arányban erre a Helyesírási szótár bıvítése során kerülhet majd sor. Köszönettel fogadta a bizottság a Termini Kutatóhálózattól kapott anyagot: az erdélyi, a szlovákiai, kárpátalji, muravidéki, ausztriai szólistákat. Ezen az ülésen a bizottság szavazással elfogadta, hogy a szabályzat átdolgozásának többéves folyamata lezáruljon. 3. Fıhatóságok, illetve más szervek által megvitatásra, véleményezésre megküldött koncepciók, tanulmányok, fejlesztési elképzelések tárgya, a bizottság munkájának hasznosítása A Magyar Nyelvi Bizottság osztályközi jellege révén természetes és folyamatos kapcsolatban van az MTA egyes osztályaival. Az osztályok képviselıi rendszeresen részt vettek a bizottság ülésein, és kifejtették véleményüket a helyesírási szabályzattal kapcsolatos munkálatok során. A különbözı tudományterületekkel való kapcsolattartás intenzitása változó, a szükséglethez igazodik. A bizottságnak különösen szoros kapcsolata van (Hınyi Ede és Földi Ervin révén) a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében mőködı Földrajzinév-bizottsággal. A bizottság egyes tagjai, Heltainé Nagy Erzsébet, és Posgay Ildikó a Nyelvtudományi Intézet nyelvmővelı csoportjának munkatársai, esetenként a fıhatóság, az MTA kérésére szakértıi, szaklektori munkát végeztek. A bizottság a határon túli szóanyag összeállításában együttmőködött az MTA keretében mőködı, a Kárpát-medence magyar nyelviségével kapcsolatos kutatásokat tömörítı Termini Kutatóhálózattal. Az együttmőködést a bizottság oldaláról Heltainé Nagy Erzsébet, a bizottság titkára, a kutatóhálózat részérıl pedig Pintér Tibor, a Termini munkatársa fogta össze. 4. A bizottság által kidolgozott, illetve kidolgoztatott tudományos helyzetképek, prognózisok, azok hasznosítása A helyesírás gondozása és szabályozása szükséges folyamat, ezt a tevékenységet a bizottságnak folyamatosan végeznie kell. A bizottság kodifikáló munkájának hasznosítása mind szakmai, mind társadalmi téren jogos és szükséges elvárás, beleértve a különféle színvonalú és tartalmú helyesírási szabályzatok használatából adódó problémákat is.

4 4 A bizottság helyesírási kérdésekben kialakított állásfoglalása számos esetben közvetlenül hasznosult a nyelvi, helyesírási tanácsadó szolgálatban, így például az MTA Nyelvtudományi Intézete nyelvmővelı csoportjának munkájában. A bizottság által kidolgozott helyzetképek egyedi munkákban is hasznosulnak. A bizottság tagjai közül Balázs Géza és Posgay Ildikó részt vettek a Magyar Terminológiai Tanács munkájában. Mások pedig, Antalné Szabó Ágnes, Zimányi Árpád, Balázs Géza, Keszler Borbála és Laczkó Krisztina a helyesírás-tanításban, illetve az országos középiskolai és felsıoktatási helyesírási versenyek szervezésében hasznosították közvetlenül is a bizottság által kidolgozott helyzetképeket. A bizottság fontosnak tartotta a készülı 12. kiadásról a pedagógusok tájékoztatását. Heltainé Nagy Erzsébet mint a bizottság titkára a szervezık meghívására részt vett az Implom József középiskolai helyesírási verseny Kárpát-medencei döntıjén, Gyulán, február én. A felkészítı tanárok számára elıadást tartott a szabályzattal kapcsolatos munkálat formájáról, a tervezett módosításokról. A tanárok pedig kérdıív megválaszolásával járultak hozzá az egyes vitás kérdések további mérlegeléséhez. Keszler Borbála két alkalommal is tartott elıadást a készülı 12. kiadásról: április 25- én Egerben a Nagy J. Béla helyesírási versenyen Tájékoztató A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának munkálatairól, november 28-án pedig a Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia ülésén A helyesírási szabályzat készülı 12. kiadásáról. A bizottság a tudományos közvélemény tájékoztatása céljából több helyesírási vitacikket jelentetett meg a Magyar Nyelvırben (részben a 2008-as konferencia anyagából): Zimányi Árpád: A magyar helyesírás szabályzatának változásairól. A kis és a nagy kezdıbetők. A tulajdonnevek. (AkH ) Magyar Nyelvır (132. évf. 4.) Farkas Tamás: Hozzászólás az új akadémiai helyesírási szabályzat tervezetének a tulajdonnevek írásával kapcsolatos szabálypontjaihoz. Magyar Nyelvır (132. évf. 4. szám) 2008: Dobsonyi Sándor: A tulajdonnevek helyesírásának néhány kérdése a szabályzattervezet tükrében. Magyar Nyelvır (132. évf. 4. szám) 2008: Havas Ferenc: Hozzászólás a különírás és egybeírás kérdéséhez. Magyar Nyelvır (133. évf. 1. szám) 2009: Antalné Szabó Ágnes: A különírás és az egybeírás rendszerérıl. Javaslat egy helyesírási fejezet megújítására. Magyar Nyelvır (133. évf. 2. szám) 2009: Bíró János: Az igei alaptagú határozós szerkezetek ás, -és képzıs alakjainak írásmódja. Magyar Nyelvır szám (megjelenés alatt). 5. A bizottság kapcsolatai az MTA más bizottságaival, kutatóintézetekkel, külsı fıhatóságokkal, vállalatokkal A Magyar Nyelvi Bizottság, lévén az MTA osztályközi bizottsága, jellegébıl adódóan folyamatos kapcsolatban van az egyes akadémiai osztályokkal. A Magyar Nyelvi Bizottság állandó kapcsolatban van az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvmővelı és nyelvi tanácsadó csoportjával. A bizottság titkára, Heltainé Nagy Erzsébet az osztály fımunkatársa, részt vesz a nyelvi közönségszolgálatában, és közvetíti a bizottság, illetve a tanácsadás közti kérdéseket, javaslatokat. A bizottságnak szoros kapcsolata van, Hınyi Ede és Földi Ervin révén a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében mőködı Földrajzinévbizottsággal is. A bizottság tagjai nyelvészeti folyóiratok, periodikák szerkesztıi. Magyar Nyelvır: Keszler Borbála; Édes Anyanyelvünk: Grétsy László; Alkalmazott Nyelvtudomány: Gósy Mária, Beszédkutatás: Gósy Mária; Acta Linguistica Hungaricae: Siptár Péter. Többen pedig szerkesztıbizottságok tagjai.

5 5 6. A bizottság kapcsolatai tudományos egyesületekkel, az együttmőködés megnyilvánulási formái A bizottság tagjai révén szoros kapcsolatban van a Magyar Nyelvtudományi Társasággal. Kiss Jenı a Társaság elnöke, Nyomárkay István a Társaság egyik alelnöke, többen vezetı funkciót töltenek be, Benkı Loránd, Gósy Mária, Keszler Borbála. Mások pedig tagként vesznek részt benne. A Magyar Nyelvi Bizottság gazdája a Magyar Nyelvır címő folyóiratnak, amelynek szerkesztıje és a szerkesztıbizottság tagjai valamennyien a bizottság tagjai. Felelıs szerkesztı Keszler Borbála; a szerkesztıbizottság tagjai: Balázs Géza, Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet, A. Jászó Anna, Kemény Gábor, Tolcsvai Nagy Gábor. A folyóirat internetes megjelenítését Mártonfi Attila készítette el (jelenleg azonban anyagi okokból Beke András gondozza), aki ugyancsak a bizottság tagja. A Magyar Nyelvır a pedagógustársadalom nyelvi-nyelvmővelıi igényeinek szolgálatán túl törekszik a legszélesebb értelemben vett nyelvtudomány hazai és nemzetközi eredményeinek tudományos közlemények formájában való megjelentetésére. A folyóiraton keresztül a Magyar Nyelvi Bizottság jelentıs tudománynépszerősítı és ismeretterjesztı szolgálatot végez. A bizottság tagjai állandó kapcsolatban vannak a Magyarországi Alkalmazott Nyelvészek Egyesületével (MANYE). Gósy Mária, a bizottság tagja a tárgyévben is fı szerevezıje volt a Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemnek és a Beszédkutatás 2009 konferenciának, amelyeken beszéd és helyesírás összefüggésének részterületei is megjelentek. Gósy Mária az Országos Felsıoktatási Kazinczy Szépkiejtési Verseny elnöke. A Magyar Nyelvi Bizottság hagyományosan támogató viszonyban van az Anyanyelvápolók Szövetségével, annak ifjúsági szervezeteivel. Több bizottsági tag a szövetség választmányának is tagja: Grétsy László, Balázs Géza, Heltainé Nagy Erzsébet, A. Jászó Anna, Bencédy József. A szövetség folyóiratát, az Édes Anyanyelvünket a Magyar Nyelvi Bizottság támogatja. Az évente ötször megjelenı ismeretterjesztı folyóirat felelıs szerkesztıje Grétsy László, a szerkesztıbizottság tagjai Balázs Géza és Kemény Gábor, ugyancsak a bizottság tagjai. Többen a bizottsági tagok közül tagjai a Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának (Balázs Géza, Bencédy József, Deme László, Szathmári István), valamint szerkesztıi, illetıleg szereplıi több rádiós és televíziós anyanyelvi mősornak (Balázs Géza, Deme László, Grétsy László), és alkalmanként más bizottsági tagok is vállalnak közszerepléseket. A bizottság kapcsolatban van a Tudományos Ismeretterjesztı Társulattal ben is részt vállalt a magyar nyelv hetének szervezésében, továbbá Balázs Géza, Grétsy László révén a 2009-es Kazinczy-év rendezvényein, a Magyar Nyelv Éve programjaiban, a Magyar Nyelv Múzeuma helyszínén és egyéb ünnepi rendezvényeken. 7. A bizottság tevékenysége a tudományos utánpótlás és felsıfokú képzés szolgálatában A bizottság tagjai folyamatosan részt vesznek a tudományos utánpótlás nevelésében: a felsıfokú képzésben, a PhD-képzésben és az akadémiai fiatal kutatók támogatásában. A bizottsági tagok közül többen (volt vagy jelenleg is) egyetemi és fıiskolai tanszékvezetı professzorok: Adamikné Jászó Anna, Balázs Géza, Banczerowski Janusz, Gósy Mária, Kemény Gábor, Keszler Borbála, Kiss Jenı, Nyomárkay István, Tolcsvai Nagy Gábor, Zimányi Árpád; docensek: Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Minya Károly, Posgay Ildikó; nyug. professzorok: Bencédy József, Benkı Loránd, Grétsy László, Sebestyén Árpád, Szathmári István. A bizottsági tagok különbözı egyetemeken PhD-témavezetık, TDK-dolgozatok irányítói, szakirányú szakdolgozatok vezetıi. Irányításukkal több helyesírási és nyelvmővelı szakdolgozat készült el. Állandó tagként vagy felkérésre rendszeresen látnak el opponensi,

6 6 bizottsági feladatokat. A bizottság tagjai, Balázs Géza, Minya Károly, Zimányi Árpád szervezik az évente sorra kerülı ifjú nyelvmővelık és ifjú szemiotikusok konferenciáját. 8. Nemzetközi kapcsolatok, hazai és nemzetközi rendezvények (kapcsolatok a határon túli magyar tudományossággal) 2009-ben a bizottság tagjai egyénileg több helyen is képviselték a magyar nyelvi kultúra ügyét, különös tekintettel a magyar nyelvközösségekre. Többen a bizottsági tagok közül rendszeres munkakapcsolatban vannak határon túli kutatóállomásokkal, nyelvi irodákkal A bizottság elnöke és tagjai nemzetközi konferenciákon tartottak elıadásokat, nemzetközi tudományos szervezetek és intézmények munkájában vesznek részt folyamatosan. 9. A bizottság mőködésének általános értékelése A Magyar Nyelvi Bizottság tevékenysége 2009-ben eredményes volt. A bizottság a tagok aktív részvételével és eredményes közremőködésével, a megszokott mőködési rendben folytatta az elızı években megkezdett szakmai munkáját, valamint ebben az évben is számos tudományos, oktatási és kulturális rendezvényen képviseltette magát. A tárgyév során alkalomszerően egyes konkrét, aktuális nyelvhasználati kérdésekkel is foglalkozott. A helyesírás gondozása és szabályozása továbbra is szükséges tevékenység, ezt a bizottságnak folyamatosan végeznie kell. A bizottság munkájának hasznosítása fontos szakmai kérdés, valamint a társadalom felıl is folyamatos elvárás. 10. A további mőködéssel kapcsolatos tervek, elképzelések A bizottság el kívánja végezni és befejezni A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása alapján a helyesírási szabályzat újabb, 12. kiadásának elkészítését. Folytatódik az eddig már több alkalommal megvitatott fejezetek végleges formába öntése és az egész szabályzattervezet átnézése. Erre a bizottság tagjai egy szőkebb körő operatív bizottságot jelöltek ki, Keszler Borbálának, a bizottság elnökének vezetésével. Tagjai elvégzik a teljes szabályzatszöveg végsı korrekcióját, ezután kerülhet sor A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása szövegezésének véglegesítésére és elfogadására. A munkafolyamat 2009 második felében tart, és várhatóan átnyúlik a következı, a 2010-es évre. A szabályzat szövegének elkészülése után a szótári rész összeállításával és vitájával folytatódik a munka. Budapest, november 24. Keszler Borbála az MTA doktora a Magyar Nyelvi Bizottság elnöke Heltainé Nagy Erzsébet a nyelvtudomány kandidátusa a Magyar Nyelvi Bizottság titkára

7 7