GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA Készítette Pannon Projekt Kft Lektorálta Dr. Palancsa Attila, PhD. Nyugat-Magyarországi Egyetem 2008 1

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 I. HELYZETELEMZÉS... 7 1. SZAKMAI TARTALOM... 7 1.1. Célok meghatározása... 7 1. ábra - A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével... 9 1.2. A terv elkészítését meghatározó tényezők... 10 1.3. A jelenlegi magyarországi turizmuspolitika fejlesztési mozgástér kínálata... 11 1.4. A tervezés folyamata, módszerei... 14 2. ábra - A kutatás és stratégia-készítés logikai menete... 14 2. AZ IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZETE, A TURIZMUS HUMÁN FELTÉTELEI... 19 2.1. Általános demográfiai jellemzők (lakosságszám mutatók) és ennek turisztikai vonatkozásai... 19 2.2. Idegenforgalmi vállalkozások, idegenforgalmi vállalkozások szerepe... 30 2.3. A lakosság idegenforgalmi szakmai tudása, nyelvtudás... 32 2.4. Foglalkoztatás, munkanélküliség... 34 2.5. A lakosság vendégszeretete, turizmushoz való hozzáállás... 35 3. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI JELLEMZŐI ÉS KÖRNYEZETE... 36 3.1. A társulás bemutatása... 36 3.2. A társulás tevékenysége... 38 3.3. Turisztikai térbeli elhelyezkedés, elérhetőség... 39 3.4. A turizmus trendjei, nemzetközi és hazai fejlődési irányok... 40 3.5. Törvényi szabályozás, magasabb szintű tervek... 44 3.6. Győri Többcélú Kistérségi Társulás történelmi áttekintése... 46 3.7. A térség természeti, környezeti adottságai, általános gazdasági jellemzői... 47 3.8. Idegenforgalom, turisztikai kereslet jellemzői... 51 3.9. Jelenlegi helyzet... 81 3.9.1. Az idegenforgalom környezeti, közlekedési, infrastrukturális, humán és gazdasági feltételei... 81 3.9.2. A gazdaság meghatározó tényezői az idegenforgalommal kapcsolatban... 84 2

3.9.3. Turisztikai adottságok és vonzerők... 87 3.9.3.1. Lakossági szolgáltatások az egyes településeken... 87 3.9.3.2. Az egyes települések turisztikai vonzerői... 93 1. táblázat - A Győri kistérség településeinek turisztikai termékei... 93 3.9.3.3. Szálláshelyek... 95 3.9.3.4. Vendéglátás... 99 3.9.3.5. Kultúrtörténeti értékek, múzeumok, gyűjtemények a turizmusban... 101 2. táblázat - A Győri kistérség eseménynaptára... 102 3. táblázat - Múzeumok, kiállítások a Győri kistérség településein... 108 3.9.3.6. Az épített és kulturális értékek bekapcsolásának lehetőségei a Győri kistérség turizmusában... 109 4. táblázat - A Győri kistérség településeinek épített örökségei... 110 3.9.3.7. A téma általános megközelítése... 113 3.9.3.8. A települések története és értékeinek megjelenítése... 113 3.9.3.9. A hagyományos gazdálkodás megjelenítése... 115 3.9.3.10. Ökoturizmus a természeti értékek bevonása a turizmusba... 117 3.9.3.11. A természet értékei, mint turisztikai vonzerők... 118 3.9.3.12. A Győri kistérség morfológiája és turisztikai értéke... 119 3.9.3.13. Az élővilág... 121 3.9.3.13.1. Az élővilág a turizmusban... 123 5. táblázat - Természeti értékek a Győri kistérség településein... 124 3.9.3.13.2. Az élővilág megjelenítése... 125 3.10. Turisztikai kínálat jellemzők, célcsoport meghatározás, szegmensek rangsorolása motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján... 125 3.11. Turisztikai infrastruktúra... 128 3.12. Turisztikai marketing, kiadványok, idegenforgalmi promóció, célcsoportokra lebontott ajánlat... 129 6. táblázat - Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben... 131 3.13. A kistérségen belüli településközi, turisztikai kapcsolatok... 134 7. táblázat - A települések kistérségen belüli jelenlegi és jövőbeni együttműködő partnerei... 136 3.14. A kistérség településeinek külső (térségen túlmutató) turisztikai kapcsolatai... 137 8. táblázat - A települések külső turisztikai kapcsolatai, testvértelepülései... 137 3

3.15. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás idegenforgalmi versenyképessége, a fejlődés eddigi irányai, turisztikai termékek, célcsoportok... 138 3.16. Versenytársak elemzése, együttműködési kapcsolatok... 140 4. TURISZTIKAI TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA, TÉRSÉGI FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI... 143 4.1. Az idegenforgalmi fejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 143 4.2. Győri Többcélú Kistérségi Társulás fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében... 145 4.3. Az egyéni vállalkozók, vállalkozások fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében... 150 4.4. Megoldandó feladatok köre pályázatok felkutatása, tervek készítése, megvalósítandó feladatok pontos meghatározása... 150 5. SWOT ANALÍZIS... 161 3. ábra - SWOT-analízis... 161 4. ábra - 3x3-as SWOT-analízis... 162 II. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA... 163 STRATÉGIA... 164 6.1. Hosszú távú stratégiai célok... 165 6.2. Középtávú célok... 169 6.3. Rövid távú lehetőségek... 184 6.4. A turizmusfejlesztés alapkoncepciója, stratégiák... 191 6.4.1. A megcélzott vendégkör... 204 6.4.2. A turizmusfejlesztés időintervalluma... 208 6.4.3. Megvalósítás feltétele... 218 6.4.4. Megvalósítás szereplői... 221 6.4.5. A turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakítása, működtetése / Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szervezeti-intézményi rendszer kialakítása... 224 6.4.6. Megvalósítás menete... 228 6.4.7. Finanszírozás rendszere... 229 6.4.8. Befektetés-ösztönzési program kidolgozása, lebonyolítása... 259 6.4.9. Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával... 261 4

7. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA... 267 7.1. Elérhető eredmények rövid-, közép- és hosszútávon... 268 7.2. Célcsoportok, szegmensek rangsorolása az eredményekhez, motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján... 271 8. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI ALTERNATÍVÁK... 277 8.1. Forgatókönyvek bemutatása... 277 8.2. Csomagajánlat, termékajánlat... 280 8.3. Marketing eszközök hozzárendelése az egyes forgatókönyvekhez, csomagokhoz, illetve termékekhez szegmensenkénti bontásban... 289 III. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI JÖVŐKÉPE... 291 9. JÖVŐKÉP VÁZOLÁSA, LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA... 292 9.1. A turizmus alapfeltételeinek kialakítása... 293 9.2. Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése, vonzerő leltár, alternatív attrakciók bemutatása... 294 9.3. Fogadókészség javítása, a humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése... 296 9.4 Idegenforgalmi intézményrendszer kialakítása... 297 9.5. Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával... 298 9.6. Kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turizmus fejlesztése... 299 9.7.Befektetési-ösztönzési program... 300 ÁBRÁK JEGYZÉKE... 301 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 302 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE... 303 MELLÉKLETEK... 307 FELHASZNÁLT IRODALOM... 371 5

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Győri Kistérség idegenforgalmi koncepciójának és marketing tervének elkészítését a Győri Többcélú Kistérségi Társulás kezdeményezte, elkészítésével a Pannon Projekt Korlátolt Felelősségű Társaságot bízta meg. A koncepció keretében a Kistérség idegenforgalmi helyzetelemzése, turizmusfejlesztési stratégiája, valamint a Társulás idegenforgalmi jövőképe került meghatározásra. A helyzetelemzés átfogó képet ad a Kistérséget alkotó 27 település aktuális idegenforgalmi helyzetéről és megfelelő alapot biztosít a stratégia kidolgozásához. A stratégia feltárja a Kistérség lehetséges fejlesztési alternatíváit, kidolgozza a fejlesztésben szerepet játszó főbb funkciókat és meghatározza a megvalósítás feltételrendszerét. Elkészítésének elsődleges célja a Győri Kistérség táji-, természeti adottságainak kiaknázása, a turizmusban rejlő lehetőségek feltárása, a társulást alkotó települések ezáltal a Kistérség turisztikai kínálatának bővítése, színvonalának emelése, valamint a mindenkori keresletnek megfelelő idegenforgalmi attrakciók kialakítása. A stratégiában a partnerség a kistérségi összefogás kiemelt szerepet játszik. Megvalósításának egyik lehetséges változata a kistérségi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet kialakítása. A megfelelő intézményrendszer létrehozása mellett azonban fontos feladat, mind a kistérségi, mind pedig a környező térségek turisztikai szereplőinek összefogása, a meglévő kapcsolatok erősítése és új kapcsolatok kialakítása. A stratégiában a megvalósításhoz szükséges forráslehetőségek is kidolgozásra kerültek, melyek iránymutatásul szolgálnak a fejlesztési alternatívák további alakulásához. A koncepció illeszkedik az országos-, regionális- és megyei fejlesztési koncepciókhoz, integrálható azok feltételrendszerébe. A javasolt stratégiai fejlesztési irányvonalak eredményesen mozdítják előre a térség turisztikai desztinációként való kiemelkedését a hazai kulturális- és aktív turizmus keretein belül. 6

I. HELYZETELEMZÉS 1. SZAKMAI TARTALOM 1.1. Célok meghatározása A 27 település alkotta Győri kistérség rendkívül heterogén szerkezetű. Mindez értendő a települések földrajzi, közlekedés-földrajzi elhelyezkedésére, természeti-környezeti adottságaira, infrastrukturális és technikai jellegű felszereltségére, szolgáltatásokkal történt ellátottságára, ugyanakkor méretére, lakosságszámára, a lakosság összetételére, az egyes települések gazdaságának szerkezetére vagy gazdasági teljesítőképességére stb. is. A kistérségi turizmus fejlesztésébe szintén eltérő módon kapcsolódnak/kapcsolódhatnak be ezen települések. Adottságaik, potenciális vonzerőt jelentő természeti értékeik, épített örökségük, gazdag hagyományaik, helyi sajátosságaik, rendezvényeik, program- és szálláskínálatuk, éttermeik révén egyesek gazdaságában jelentős szerepet tölt, illetve tölthet be a turizmus, míg mások esetében ezen ágazat jelentősége elhanyagolható. A Győri kistérség turizmusának fejlesztése pozitív hozadékkal járhat valamennyi település számára. A turizmus lehetőséget ad a helyi gazdaság diverzifikálására; a potenciális helyi attrakciók és turizmushoz köthető lehetőségek kihasználása segítségével jövedelemszerzési lehetőséget jelent nem csak a vállalkozók, de a foglalkoztatottság növelésén keresztül a lakosság szélesebb rétegei számára is. Mindez részben a helyi adókon keresztül többletbevételt jelent az önkormányzatok számára, illetve csökkenti a transzfer jellegű kifizetéseik (pl. segélyek) nagyságát. A gazdasági élénkítő hatás a megnövekedett helyi jövedelmek, illetve a térségbe látogató turisták számának növekedése hatására további keresletet jelent, mely nem kizárólag a turizmushoz köthető termékek és szolgáltatások (pl. rendezvényeken részvétel, éttermi étkezés) iránt jelenik meg. Az úgynevezett multiplikatív hatás érinti a közszolgáltatások, az élelmiszer- és egyéb kiskereskedelem, az ajándéktárgyak, a közlekedés, az építőipar stb. terén érdekelt vállalkozásokat is. A gazdasági előnyökön keresztül elérhető a térség (és az egyes települések) népességmegtartó erejének javulása, mely a társadalom kiegyensúlyozottabb szerkezetét, a 7

helyi munkaerőpiac egyensúlyát, a helyi értékek megismerésén keresztül erőteljesebb lokális identitást, hosszabb távon a gazdasági mellett társadalmilag is fenntartható fejlődést eredményez. A turizmus segítségével gazdaságilag is hasznosítható értékké alakíthatók a természeti környezet egyes elemei (pl. sajátos flóra és fauna, tájkép, természeti attrakciók, vagy éppenséggel a nyugodt környezet), valamint a társadalom által létrehozott adottságok (pl. népszokások, hagyományok, kézműves mesterségek, tájjellegű gasztronómia, épített örökség, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények). Ezáltal összegyűjtésre és megmentésre kerülnek a számos esetben már a 24. órában járó a helyi értékek, melyek a gazdasági eredményeken túlmenően jelentős szerepet játszanak a helyi identitás erősítésében, a közösségek formálásban, az egyes települések és a kistérség egészének imázsában. A turizmus azonban egy komplex rendszer, mely számos szereplő együttműködését igényli. A keretfeltételek kialakításában aktív szerepet kell vállalnia az államnak, a helyi önkormányzatoknak, illetve a két szint között helyet foglaló, a helyi feladatok koordinálását végző kistérségnek. Ezen keretfeltételek főként olyan területeket érintenek, melyek nagyságrendje feladat vagy költségek tekintetében meghaladja az egyes helyi szereplők teljesítőképességét, illetőleg olyan feladatokat, melyekben az alacsony megtérülés következtében nem várható el a vállalkozói tőke részvétele. E feladatok közé tartoznak az infrastruktúra-rendszerek kialakítása, a közterek fejlesztése, a közszolgáltatások nyújtása, részben a turisztikai szuprastruktúra 1 kialakítása, továbbá a komplex turisztikai termékek kialakításához, értékesítéséhez és közösségi marketingjéhez kapcsolódó koordináló tevékenység. A közös fellépés kölcsönös előnyökkel jár a kistérség és valamennyi, a turizmusban közvetlenül vagy akár csak közvetetten érintett helyi szereplő, illetve a kistérség egésze számára mind gazdasági, mind környezeti, társadalmi vagy kulturális téren egyaránt. Ehhez azonban hosszú távú tudatos tervezésre, illetve annak következetes megvalósítására van szükség, mely kistérségi szinten a következő feladatokat jelenti: 1 Azon infrastrukturális elemek (és azok kialakításához kapcsolódó beruházások), melyeket kizárólag a turizmus, illetve a turisták szükségletei kielégítése érdekében hoztak létre. 8

intézményrendszer 2 kialakítása és működtetése közgazdasági és jogi szabályozás fejlett infrastruktúra kialakítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, szakképzett munkaerő biztosítása turisztikai létesítmények megteremtése, működtetése hatékony kistérségi és vállalati szintű marketing lakosság, vállalatok és intézmények kölcsönös együttműködése közbiztonság és megfelelő egészségügyi körülmények A turizmus összetett rendszer, melynek elemei, szereplői kölcsönösen egymásra utaltak. Szükséges a keretfeltételekhez való igazodás, ugyanakkor a helyi turizmus is hatással van a feltételrendszer alakulására. A kistérségi menedzsment legfőbb feladata a kedvező feltételrendszer ki-, illetve a fenntartható turizmus igényeinek megfelelő átalakítása, valamint a helyi szereplők kölcsönös együttműködésének megszervezése biztosítása. 1. ábra - A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével A turizmus rendszere Gazdaság Kereslet A turista motiváció szabadidő szabadon elkölthető jövedelem PIAC Környezet Utazás DM szervezet Marketing Társadalom Kínálat A termék vonzerő szállás, étkezés közlekedés programok, szolgáltatások biztonság, higiéné vendégszeretet, nyelvtudás együttműködés információ ár DESZTINÁCIÓ Kultúra Forrás: Lengyel M. 3 (2004) 4 alapján saját szerkesztés 2 A szolgáltatókhoz és a turistákhoz legközelebb álló szinten, a turisztikai vonzerők megfelelő gondozása, megismertetése, illetve kihasználása érdekében szükséges önkéntes alapon szerveződő helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása. E szervezet ösztönzi és felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, koordinálja az elszigetelt szereplők együttműködését, közös fejlesztéseit, részben az informális kapcsolatok formálissá tételével lehetőséget biztosít a kétirányú kommunikációra. A térség egészére vonatkozóan pedig kialakítja a kistérség sajátos turisztikai profilját, gondoskodik annak helyi szintű promóciójáról, ezzel hozzájárul a térség idegenforgalomban érdekelt vállalkozásainak versenyképességéhez. 9

A turizmusfejlesztés célja, hogy a rendelkezésre álló természeti és kulturális erőforrásokat kihasználva a fenntartható fejlődés célkitűzéseit figyelembe véve a gazdasági élénkítés eszköze legyen, ezáltal: teremtsen jövedelemszerzési lehetőséget a térség lakosságának, javítsa a helyi életkörülményeket, védje a természeti és az épített környezet értékeit járuljon hozzá a regionális egyenlőtlenségek felszámolásához, segítse az elmaradott térségek felzárkózását Ehhez azonban szükséges az állam központi, regionális és helyi szervei, valamint a non profit szféra és a vállalkozások felelősségének, kompetenciájának és eszközrendszerének, illetve az együttműködésük játékszabályainak világos meghatározása! 1.2. A terv elkészítését meghatározó tényezők A Győri Többcélú Kistérségi Társulás 2007 novemberében pályázatot írt ki a kistérségi turizmusfejlesztési koncepció és marketingstratégia kidolgozására. A december 15-én tartott döntés során a Társulás a Pannon Projekt Kft-t bízta meg a feladat elvégzésével. A Győri kistérség fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt években több fejlesztési stratégia és koncepció is készült, mind Győr Megyei Jogú Város részéről, mind a megyei Önkormányzat megrendelésében, mind pedig a Győri Többcélú Kistérségi Társulás területén található kistérségi társulások (Alsó-szigetközi, Rábcatorok, Bakonyér, stb.) részéről. Átfogó, a győri kistérségi települések fejlesztését egységesített formában kezelő dokumentum idáig még nem készült el. Időszerűvé vált a győri kistérség idegenforgalmi koncepciójának elkészítése, mely felszínre hozza a következő problémákat, illetve igényeket: 3 Lengyel Márton nemzetközileg elismert turisztikai szakember, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1992) Kutatási területe a turizmus általános elmélete, a turisztikai desztinációs menedzsment. Nevéhez köthető a turizmus ma érvényes nemzetközileg elfogadott definíciója, Magyarországon pedig a turizmus rendszerszemléletű kezelése, és oktatásának bevezetése. Több mint 100 publikáció, konferencia-előadás, jegyzet és tankönyv szerzője. A magyar turizmus fejlődését szolgáló számos kutatás vezetője, illetve turizmusfejlesztési stratégia megalkotója. 4 Lengyel M. (2004): A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Főiskola, Budapest 10

fontos a már meglévő koncepciók, programok és stratégiák egymással való összehangolása a korábban készült anyagok aktualizálását el kell végezni a legtöbb anyag még csak stratégiai szintű, a programozásuk, illetve a végrehajtásuk még csak részben kezdődött el célszerű lenne egységes szerkezet és terjedelem kialakítása vannak még fehér foltok, amelyek lefedése időszerű, annak ellenére, hogy ezekre a területekre még nem készült fejlesztési koncepció A fenti kérdésekre adandó válaszok egyrészt tényként figyelembe venni a már korábban meghozott társulati, önkormányzati testületi döntéseket, mivel ezek a tanulmányok széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés után kerültek elfogadásra másrészt az elkészült anyagok időhorizontját ki kell terjeszteni a területfejlesztési koncepcióknál használt 10-15 éves időtávra, ami sok esetben a korábbi anyagok kiegészítését jelenti harmadrészt az eddig nem kezelt témákban és ágazatokban a fehér foltokat meg kell szüntetni, és ezekre a területekre vonatkozóan is meg kell határozni a hosszú távú fejlesztési irányokat Az idegenforgalmi koncepció többek között az ezen követelményeknek való megfelelés jegyében készült. 1.3. A jelenlegi magyarországi turizmuspolitika fejlesztési mozgástér kínálata A nemzetgazdaságban betöltött szerepe ellenére a turizmus háttérbe szorul a kormányzati és politikai véleményformálók körében. Az ágazat alkupozíciója gyenge, a döntések során a turizmus szakmai érvei, a fejlesztési igények nem kellő súllyal jelennek meg. Az EU 2007-2013-as pénzügyi ciklusához kapcsolódóan részben a fejlesztési célzatú források lehívása érdekében a tervezési folyamat során kialakításra került az ún. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, mely egyrészt megteremti a kapcsolatot az általános, a további ágazati és az egyes 11

területi stratégiák között, másrészt meghatározza a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit és a prioritások az említett időszakra. Az EU szabályozása értelmében támogatandó a természeti értékek népszerűsítése, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetősége a természeti örökség védelme és hangsúlyozása a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében a kulturális örökség védelme, népszerűsítése és megőrzése a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztése a nagyobb hozzáadott értéket képviselő idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése a természeti és kulturális értékek terén, mely az idegenforgalom új, fenntartható fejlesztése során mintaként szolgálhat a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése terén Az EU irányelveinek, valamint a turizmus szakmai érveinek figyelembevételével a hazai turizmuspolitika az attrakciófejlesztést, a turisztikai fogadóképesség javítását, valamint a szervezetfejlesztést kiemelt célként fogalmazza meg. A regionális operatív programok a pályázati rendszeren keresztül a turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére, kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére, valamint a térségi desztináció menedzsment szervezeti hátterének megteremtésére és fejlesztésére, marketing tevékenységre, valamint a turisztikai szektor szereplői közötti együttműködés erősítésére nyújtanak támogatást. Az elkövetkezendő időszakban a Regionális Operatív Programok, a Győri kistérség esetében a Nyugat-Dunántúli Régió Operatív Programja jelenti a turisztikai fejlesztések legjelentősebb forrását. A Nyugat-Dunántúl összesen 135,3 Mrd Ft fejlesztési forrással rendelkezik, melyből 32 Mrd Ft, azaz a teljes keretösszeg 23,6%-a fordítható turisztikai jellegű fejlesztésekre. A turisztikai termék-, illetve attrakciófejlesztésen belül a hazai turisztikai központi elemei egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus, öko- és aktív turizmus kiemelt területnek számítanak. 12

A turisztikai fogadóképesség javításának keretén belül elsősorban meglévő kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi és/vagy mennyiségi fejlesztése támogatható, ugyanakkor egyes régiókban lehetőség nyílik új három- és négycsillagos szállodák építésére is a kiemelt desztinációk területén. Ezen konstrukció keretében támogatható a konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése is. A turisztikai desztináció menedzsment témakörben támogatható többek között a szervezetfejlesztés, a turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása, az elektronikus foglalási és turisztikai vonzerőket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási célzatú informatikai hálózati rendszerek létrehozása, valamint a turisztikai vállalkozások teljes körű információellátása és a regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása is. A pályázati rendszer mellett a stratégiai fontosságú, nagyobb beruházást igénylő turisztikai fejlesztések kiemelt projektek formájában kerülnek megvalósításra. 13

1.4. A tervezés folyamata, módszerei 5 A tervezés során a helyzetelemzés (1), stratégia meghatározása (2), operatív tervezés (3) hármasának összhangjára törekedtünk. A következő ábrán bemutatásra kerülő logikai kapcsolat biztosította, hogy a célként kitűzött turisztikai fejlesztési koncepcióhoz szükséges releváns információkat gyűjtsük össze, a valós helyzet feltárását követően megvalósítható, valóban fejlődést szolgáló stratégiát dolgozhassunk ki, melyet az operatív tervezés során konkrét, a jövőben megvalósítandó hatékony feladatokra bontottunk le. 2. ábra - A kutatás és stratégia-készítés logikai menete Kereslet-elemzés - vendégforgalom (szezon, szegmens) - imázs Dokumentum -elemzés Stratégiai irányvonalak Operatív tervezés Megvalósítás - jövőkép - kapcsolódó koncepciók - jogi környezet - versenytársak - országos, régiós prioritások - forrástérkép Kínálat-elemzés - attrakció - elérhetőség - belső közlekedés - infrastruktúra - programkínálat - vendéglátás - szálláshelyek - humán erőforrás - lakossági attitűd - eü. viszonyok - közbiztonság - turisztikai szervezetek - együttműködés - marketing és információ - árszínvonal - fizikai tényezők - szervezés - kommunikáció - turisztikai feltételrendszer - komplex termékek Forrás: saját szerkesztés 5 A tervezés során az adatok kiértékelése és a stratégiai irányvonalak kialakítása során számos módszert alkalmaztunk. Ezek egy része (pl. probléma-fa, cél-fa) azonban eltér a tanulmány megbízó által megadott tematikájától, így azokat írásban nem jelenítettük meg, csak mint háttéranyagot használtuk. 14

A logikus kapcsolódás mellett a feladatnak megfelelően a turizmus szakmai követelményeinek megfelelően történt mind a kutatási módszerek kiválasztása, mind a koncepció kidolgozásához szükséges információk körének meghatározása. A kutatás során áttekintettük a kapcsolódó dokumentumokat, kiemelten a Győri Többcélú Kistérségi Társulás szervezetére és működésére, a kistérség településeire, illetve a kistérség egészére vonatkozó elfogadott fejlesztési dokumentumokat, összegyűjtöttük a kistérségben a közelmúltban elkészült, illetve tervezett projekteket. A kapcsolódó nagyobb területi egységek, a Győr-Moson-Sopron megye, a Nyugat-Dunántúli Régió, valamint a nemzeti általános és ágazati (turizmus) fejlesztési dokumentumokat. Ezen dokumentumok segítségével megvizsgáltuk az ajánlatos fejlesztési irányvonalakat, a támogatások terén meghatározott prioritásokat, illetve a potenciálisan bevonható pályázati források körét. A hasonló adottságú térségek, nagyvárosi vonzáskörzetek turizmusának teljesítményét, illetve tervezett fejlesztési irányvonalaikat tanulmányozva megismertük a Győri kistérség lehetséges versenytársait a turizmus terén. A kistérség turisztikai fejlesztésének alapját jelentő belső adottságokat Lengyel Márton modelljének logikáját követve tártuk fel. Ennek feltérképezése a korábbi fejlesztési dokumentumok, az egyes települések kínálata és a szekunder adatok elemzése, valamint a helyi polgármesterekkel folytatott rugalmas interjú és a turizmusban érintett helyi szereplőkkel folytatott fókusz-csoportos beszélgetések segítségével történt. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás szervezetének, működésének és tevékenységének részletes elemzésén túl az információgyűjtés és - elemzés során megvizsgáltuk a kistérség: potenciális turisztikai attrakcióit /épített örökség, kultúra, rendezvények, természeti attrakció, szabadidő eltöltési, aktív- és sportturizmusban hasznosítható lehetőségek, bor- és gasztronómia, konferencia, egészségturizmus-wellness, stb./ a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét, megközelíthetőségét, illetve a belső közlekedési lehetőségeket; az infrastrukturális rendszerek úthálózat, kerékpárúthálózat kiépítettségét és a tömegközlekedést a kistérség infrastruktúra és a szolgáltatási ellátottság feltérképezésén belül kiemelten vizsgáltuk az ún. turisztikai szuprastruktúra elemeit /attrakciókhoz kapcsolódó, turisták igényeinek kielégítését célzó fejlesztések és szolgáltatások/ 15

az attrakciók mellett összegyűjtöttük a kistérség településeinek turisztikai jellegű, illetve a helyi közösséget célzó rendezvénykínálatát, valamint a kapcsolód programlehetőségeket összegyűjtöttük és elemeztük a kistérség vendéglátó és szálláshelyet nyújtó egységeit a lakosság összetételének vizsgálata során a vendégfogadó/vendégszerető közeg, valamint a turizmusban hasznosítható potenciális humán erőforrás megismerése volt a cél; a turistákkal kapcsolatos attitűd mellett a helyiek nyelvtudását is vizsgáltuk külön kitértünk a településkép, a higiénés viszonyok, valamint a közbiztonság helyzetének meghatározására az interjú-alanyok segítségével meghatároztuk a turizmusban érdekelt szervezeteket, illetve a turisztikai fejlesztésekben potenciálisan résztvevők körét, elemezve korábbi és lehetséges jövőbeni együttműködéseiket megvizsgáltuk a kistérség, az egyes önkormányzatok és turisztikai szervezetek korábbi marketing-tevékenységét, a kistérség feltételezett turisztikai imázsát A kistérség iránti turisztikai keresletet a helyi szereplőkkel folytatott fókuszcsoportos beszélgetések, valamint a korábbi vendégforgalomra, annak összetételének és nagyságának változására, illetve a turisztikai szervezetek számára és összetételére vonatkozó szekunder adatsorok segítségével határoztuk meg. Megvizsgáltuk a különböző vendéglátó egységek számának változását, az eltérő színvonalú szálláshelyek vendégforgalmának nagyságát, összetételét, és annak változását, a vendégéjszakákra és a tartózkodási időre vonatkozó adatokat. Valamennyi esetben meghatároztuk a kistérségen belüli egyenlőtlen eloszlást is. A kistérség vendégfogadó imázsáról a szezonalitás következtében csak közvetett módon nyerhettünk információkat. A helyzetelemzésből nyert információkat 2x2-es és 3x3-as SWOT-analízis 6 és turizmus SWOT-profil formájában foglaltuk össze. A követendő releváns stratégiai alternatívák kiválasztásához meghatároztuk a Győri kistérség turizmusát leginkább akadályozó tényezőket, melyek logikai kapcsolódásait probléma-fa formájában ábrázoltuk. A problémák 6 A tanulmányok és fejlesztési stratégiák túlnyomó többségénél alkalmazzák az ún. SWOT-analízist, annak azonban csak a 2x2-es mátrix változatát. Ez a módszer főként statikus elemzésekre szolgál, illetve a jelen helyzet feltárását rögzíti. Stratégiai szemléletű változata a 3x3-as mátrix, mely az előző módszer információin túlmenően, a jelen adottságaira épülő jövőorientált stratégiai alternatívákat is megfogalmaz. E változat azonban hasznosabb volta ellenére kevésbé ismert és alkalmazott. 16

feloldására vonatkozóan meghatároztuk a követendő célrendszert, mely a kistérség turizmus stratégiájának alapját jelenti. Ezek alapján kijelöltük a kiemelt és fejlesztendő területeket, a fejlesztések kívánatos irányait mind a fizikai és humán tényezők, mind a szervezetfejlesztés és helyi koordináció, mind a kistérségi turizmusmarketing vonatkozásában. A fizikai és humán tényezők alatt a kistérség turisztikai üzleti környezetét értettük; azon tényezőket vázoltuk, melyek részt vesznek a komplex termék megvalósításában, így az attrakciók, szálláshelyek, vendéglátó egységek, rendezvények, kísérő programok, infrastruktúra, elérhetőség és helyi közlekedés, valamint a potenciális helyi munkaerő, a vendégszerető helyi közeg, a turizmus helyi társadalmi és mentális környezetének elemeinek fejlesztésére vonatkozóan tettünk javaslatokat. A szervezetfejlesztés, szervezés kapcsán a Győri Többcélú Kistérségi Társulás, mint egyfajta desztináció menedzsment felépítésére, működésére, valamint a helyi turizmusban betöltendő szerepére, feladataira (helyi értékek, turizmusban hasznosítható tényezők felkutatása, helyi szereplők bevonása, koordináció, tervezés, ösztönzés, tanácsadás és finanszírozás, kétirányú információs-rendszer működtetése, a helyi turizmus keretfeltételeinek kialakítása, kistérségi közös marketing, kapcsolattartás és lobby a magasabb szintű egységeknél) dolgoztunk ki fejlesztési lehetőségeket. A kistérségi kommunikációs stratégiára vonatkozó javaslatainkat kiemelten, részletesebben is kifejtettük. Ez részben jelenti a kistérségen belüli, a turizmusban érdekelt személyekkel és szervezetekkel történő kapcsolattartást, az információs rendszer formáját és működtetését. Másrészt a kistérségi marketing alatt a turisták releváns szegmenseit, valamint az esetükben alkalmazandó célcsoport-specifikus kommunikációt (üzenet, kommunikációs csatornák és eszközök) határoztuk meg. A kialakított stratégia vonatkozó elemeit hosszú, közép és rövid távú célok formájában is megfogalmaztuk, illetve kidolgoztuk a (rész)célok eléréséhez szükséges konkrét, operatív teendőket. Valamennyi esetben meghatároztuk a konkrét tevékenységek mellett a potenciális megvalósítók, lehetséges partnerek körét, a bevonható forrásokat, az egyes fejlesztésekhez kapcsolódó célcsoportokat, valamint a várható eredményeket is. Az operatív tervezés során is elkülönítettük a turisztikai üzleti környezet formálásával, a komplex termék kialakításával, a 17

szervezet és működés fejlesztésével, valamint a kistérségi marketinggel kapcsolatos tevékenységeket, feladatokat. 18

2. AZ IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZETE, A TURIZMUS HUMÁN FELTÉTELEI 2.1. Általános demográfiai jellemzők (lakosságszám mutatók) és ennek turisztikai vonatkozásai A Győri kistérséget alkotó 27 település a társadalmi környezet, népesedési viszonyok tekintetében is nagy változatosságot mutat. A kistérség területe 743 km 2, lakosságának száma 176.269 fő volt 2006-ban. 7 A népsűrűség átlagosan ezen adatok alapján 237,24 fő/km 2. A 27 település átlagos területe 27,52 km 2, míg az átlagos lakosságszám 6.528 fő. A népességi alapadatok tekintetében azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak. A legnagyobb lakosságszámú Győrben (126.322 fő) több mint 760-szor annyian élnek, mint az e tényező alapján legkisebbnek tekinthető Véneken (166 fő). A települések területében is jelentősek az eltérések, mely azonban nem követi a lakosságszám aránytalanságait. A 175 km 2 alapterületű Győr mellett Vének és Győrújfalu mindössze 7 km 2 -en terül el. A legsűrűbben lakott Győr (721,84 fő/km 2 ) ellentétét Mezőörs jelenti, melynek népsűrűsége mindössze 20,19 fő/km 2. A kistérség központja és egyben Győr-Moson-Sopron megye székhelye Győr, mely a lakosság 71,66%-ának lakhelye. Az egyetlen város régiós és országos viszonylatban is jelentős település, melyhez agglomerációként kapcsolódik a kistérséget alkotó további 26 község. Győr vonzásrendszere foglalkoztatottság, munkaerő-piac, valamint a közigazgatás és a közszolgáltatások tekintetében is túlmutat a kistérség határain. Ugyanakkor megfigyelhető a környező településekre történő kiköltözés a nyugalom, pihenés céljából, így Győr közvetlen közelében ún. alvótelepülések alakulnak/alakultak ki. Győr mellett (ugyan a nagyságrend tekintetében messze lemaradva) kistérségi szinten mérve további jelentős népességű települések alakultak ki a főútvonalak mentén: 10. sz. főútvonal esetében Gönyű (3187 fő), Abda (3121 fő), Öttevény (2856 fő); a 82. sz. főútvonalnál Győrújbarát (5480 fő), Nyúl (3985 fő). Kisebb lakosságszámmal a 85. sz. főútvonal mellett Ikrény (1837 fő), Rábapatona (2522 fő), valamint 81. sz. főútvonal mentén Töltéstava (2107 fő) és Pér (2438 fő). További szervező-erőt jelentettek a múltban a folyók, illetve a jövőre vonatkozva az autópálya hálózat. A közlekedési és részben ezért gazdasági tekintetben fejletlenebb, valamint a periférián található települések népességszáma alacsonyabb: Dunaszentpál (699 fő), Kisbajcs (809 fő), Mezőörs (969 fő), Nagybajcs (937 fő), Rétalap (572 fő), Vének (166 fő). Különösen jellemző 7 Hivatkozás: 1. számú melléklet 19

mindez az országhatár felé (külső periféria), a megyehatár felé (belső periféria), valamint egyéb irányokban Győrtől távolodva. Az egyes települések területe Győr (175 km 2 ) kiugró értékétől eltekintve nincs összefüggésben a lakóövezettel, illetve közvetlenül a lakosság számával, inkább a külterületek nagysága befolyásolja e téren a kialakult rangsort (mely állítást a népsűrűség vizsgálata szintén alátámasztja). A legjelentősebb területű települések Bőny (50 km 2 ), Mezőörs (48 km 2 ), Rábapatona (40 km 2 ), Győrújbarát (34 km 2 ). A legkisebbekre azonban jellemző az átlaghoz viszonyított alacsonyabb népességszám: Vének (7 km 2 ), Győrújfalu (7 km 2 ), Nagybajcs (8 km 2 ), Győrladamér (9 km 2 ), Kisbajcs (9 km 2 ), illetve Dunaszentpál (10 km 2 ). A földrajzi elhelyezkedés kevésbé, míg az egyes települések múltja, a korábbi uradalmi birtokszerkezet, illetve a gazdasági struktúra, különösen a mezőgazdaság jelentősége befolyásolja települések területét. Győr kiemelkedően magas népsűrűsége (721,84 fő/km 2 ) mellett meglehetősen sűrűn lakott települések találhatóak a központ közvetlen közelében a fő közlekedési tengelyekre települve. Többségében a jó közlekedés-földrajzi helyzet, valamint a nagyváros közvetlen vonzásában az átlagot meghaladó gazdasági fejlettség alakult ki, mely a település területének nagyságától függetlenül népességkoncentrációt okozott. Ezek átlagos területű, a Győr kivételével tekintett kistérségi átlagot meghaladó népességű települések: Abda (164,26 fő/km 2 ), Győrújbarát (161,18 fő/km 2 ) és Nyúl (159,4 fő/km 2 ). Győrújfaluban kialakult jelentős népsűrűség (179,29 fő/km 2 ) oka pedig inkább speciális helyzetéből fakad, miszerint Győr közvetlen közelében nyugodt közeget képes nyújtani, így fokozatosan ún. alvótelepülés kategóriát jelent. Legalacsonyabb népsűrűség főként a kis lélekszámú településeken mutatható ki: Vének (23,71 fő/km 2 ), Rétalap (44 fő/km 2 ), illetve Mezőörs (20,19 fő/km 2 ). Ráadásul, míg az előbbiek esetében az alacsony népességszám átlagos, vagy nagyon kicsi területű településen él, addig a szintén kis népességű Mezőörs az egyik legnagyobb külterülettel rendelkezik a kistérségben. Az átlagos népességűnek számító Bőny esetében szintén a jelentős településméret okozza az alacsony népsűrűséget (44,32 fő/km 2 ). 20