Országos kompetenciamérés 2007 Év végi értékelés Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola Bevezető Az Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal zajlott le, a mi iskolánkban a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulók oldották meg a kapott feladatokat. Iskolánkban került sor a negyedik és hatodik évfolyam valamennyi feladatlapjának javítására, a nyolcadikosoké pedig központilag történt. Negyedik évfolyam A tesztek a negyedik évfolyamon a több év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérték. A vizsgálatban ezen az évfolyamon húsz tesztfüzet változat készült. Egy tanuló csak egy tesztfüzetet töltött ki. Az elemi olvasáskészséget mérő feladatok a formai hasonlóság ellenére nem feleletválasztóak, nem a jó megoldást kellett megtalálni és bekarikázni, hanem valamennyi elemről külön-külön kellett dönteni, és a döntésnek megfelelően be kellett karikázni vagy áthúzni a számjelüket. Az elemi számolási készséget mérő feladatok nyílt végűek, amelyek rövid válaszokat igényeltek. Az elemi gondolkodási képességet mérő feladatok többsége nyílt végű, de az olvasáskészséget mérő feladatokhoz hasonló, zárt feladatok is voltak. Az íráskészség mérése nyomtatott szöveg másolásával történt, pontosan öt perc alatt. Matematika Összesen 66 tanuló írta meg a tesztet. A legnehezebbnek mindhárom osztályban a mértékváltás bizonyult, ebben a feladatcsoportban átlagosan 67 % - os eredmény született.
Feladat: számírás mértékváltás összeadás kivonás szorzás osztás Eredmény: 98% 67% 99% 93% 99% 96% 100% 90-99% 80-89% 70-79% 60-69% 50-59% 40-49% 30-39% 20-29% 1 fő 60 fő 4 fő - 1 fő - - - - Magyar Összesen hatvanhat tanuló írta meg a tesztet, az íráskészség mérésén egy tanuló késése miatt még csak hatvanöten voltak.
Az egyes feladatokhoz tartozó eredmények osztályonként, illetve évfolyam szinten az alábbiak. elemi olvasás készség elemi gondolkodási kép. íráskészség képes szinoníma szójelentés leírt betűk szóolv. olv. olv. rendszerezés kombinálás olvashatóság külalak száma /5'alatt/ 89% 87% 82% 72% 73% 82% 74% 54% A tendencia mindhárom osztályban és évfolyamszinten is ugyanaz, nagyon szép eredmények születtek az elemi olvasási készség mérésénél, és az írás olvashatóságával kapcsolatosan is. A legtöbb gondot a rendszerező feladatok okozták, melyekben definícióalkotás, csoportosítás és halmazképzés is található. A leírt betűk száma szintén gyengébb eredményt adott.
100% 90-99% 80-89% 70-79% 60-69% 50-59% 40-49% 30-39% 20-29% - 19 fő 43 fő 4 fő - - - - - Hatodik évfolyam Mindkét kompetenciaterületen szép eredmények születtek. A szövegértésnél kevésbé erős a szórás, mint a matematikánál. Szélsőséges értékek mindkét esetben előfordulnak az eredmények között. Szövegértés Kiugróan jó eredmények az egyszerűbb szövegértési feladatoknál születtek, gyengébb eredményt hoztak, azok a feladatok, amikor a sorok között olvasva kellett értelmezni valamit illetve nehezebbnek bizonyultak azok, amelyek önálló fogalmazást igényeltek.
Az átlagos képességek évfolyamátlaga egyaránt az országos és budapesti szint felett van. Ennél az ábratípusnál feltétlenül szükséges megjegyezni, hogy az oszlopok sávjainak magassága nem tanuló létszámot, hanem képességpont tartományokat jelöl.
A képességeloszlás ábrán jól látszik, hogy a hatodik évfolyam tanulóinak eredményei széles tartományt alkotnak, főleg a 25 percentilis vonal alatt (az összlétszám 25 %-a található ebben a képességtartományban). Ez a sáv jelzi az úgynevezett leszakadó tanulókat. Az átlagos teljesítmény képességtartománya elég szűk, a legtöbb diák ebben a szakaszban teljesített. A 75 percentilis vonal felett is viszonylag széles sáv van, a teljes tanuló létszám 25%-ának eredményei találhatók ebben a tartományban. Itt vannak azon diákok képességpontjai, akik kimagasló eredményt értek el.
A képességszinteket vizsgálva a negyedik szinten találjuk az évfolyam tanulóinak nagy részét, a harmadik szinten és annak felső határán is sok gyerek van. A második szinten, ami a minimális elvásási szint, alig találunk gyereket, az elsőben pedig mindössze egy tanuló van. A
százalékos megoszlást illetően, 70-90 % között negyvenhat, 40-69% között huszonnégy, 20-39% között pedig egy tanuló teljesített. Matematika Kiugróan jó eredmények elsősorban azoknál a feladatoknál születtek, melyeknél mennyiségi viszonyokat, hozzárendeléseket, egyszerűbb és már mechanikusabb műveleteket kellett kezelniük, megoldaniuk, illetve elvégezniük a tanulóknak. Ez a megállapítás az említett témakörök négyes szint alatti feladataira vonatkozik, míg a négyes szintű feladatok esetében már az országos és budapesti átlagok is gyengébbek, és a mi tanulóink is fejlesztésre szorulnak. Jellemzően gyenge eredmény mindhárom osztály esetében ugyanannál a szokatlan feladatnál (faiskola) született. Az évfolyameredmények az országos, illetve a budapesti átlag felett vannak.
Az ábráról jól látszik diákjaink teljesítményének viszonya az országos és budapesti eredményekhez. Harmonikusabbak, szélsőségekkel kisebb mértékben rendelkezők ezek az ábrák, mint a szövegértésnél kapottaké. A középső sötét sávban található mindegyik oszlopon a legtöbb tanuló, míg alsó és felső régiók itt is az átlag konfidencia-intervallumban teljesítő csoporttól elszakadók teljesítményét mutatják.
A képességszinteken az eloszlás az évfolyam tekintetében egyenletes, a negyedik szinten, és annak határán is sok gyerek van, míg az alsóbb régióra ez nem jellemző. A tanulók nagy része a minimális, második szint feletti eredményt ért el.
A százalékos megoszlást illetően, 70-90 % között huszonhat, 40-69% között negyvenhárom (szinte fordítva, mint a szövegértésnél), 20-39% között pedig két tanuló teljesített. Nyolcadik évfolyam Szövegértés Az átlageredmények jóval az országos, és némiképp a budapesti átlag felett vannak, a tanulók nagy része a magas elvárásoknak megfelelően teljesített.
A minden diákra vonatkozó, és az egyes osztályokat jelző oszlopok is azt mutatják, hogy néhány leszakadó tanuló is akad, amit a 25 percentilis érték alatti mező magasságából tudunk kikövetkeztetni. Ebben az esetben is a 75 percentilis értékét jelző vonal feletti értékek jelzik a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulókat.
Szövegértésben a tanulók több mint fele a 3. szinten, 13 % -uk a negyedik szinten van. A második, minimális szinten 30 %, az alatt pedig csak 6% az arány.
Matematika Az átlagos képesség évfolyam eredményei az országos szint felett vannak, a budapesti átlagtól minimális mértékben maradnak el.
Az évfolyam szintű képességeloszlást ábrázoló oszlopról jó leolvasható, hogy a 75 percentilis érték felett is van tanulói teljesítmény, tehát néhány diák kimagaslóan teljesített. Az osztályokhoz tartozó ábráról láthatjuk, hogy feltehetően ezek a b osztály tanulói. Az a osztály teljesítménye igen homogén, és kissé elmarad az országos és budapesti átlagtól, ez A b osztályban nagy különbségek figyelhetők meg, érdemes megfigyelni, hogy a 75 percentilis értéket jelző vonal az átlag konfidencia-intervallumba esik. A zeneisek teljesítménye a leghomogénebb, és mindkét viszonyítási érték fölé emelkedik.
A három középső képességszintet figyelem bevéve a tanulók eloszlása egyenletes, 20-30 % közötti.
Tizenkét százalékuk van a negyedik szinten, sajnos az 1. szint alatt illetve ennek határán is körülbelül ilyen arányban vannak diákok. Következtetések, célok, teendők Összességében megállapítható, hogy diákjaink mindkét kompetenciaterületen megfelelően, sokan kimagaslóan jól teljesítettek. Néhányan viszont sajnos kiugróan gyenge eredménnyel szolgáltak. Negyedik évfolyam Tanulóink kimagaslóan jól teljesítettek mindkét kompetenciaterületen. A három osztály teljesítménye között nincs nagy eltérés. Azokon a részterületeken ahol kicsit gyengébb eredmények születtek, megfogalmaztuk a teendőket. A 2008. évtől a negyedikes mérés eredményei alapján alakítjuk ki a nem szakrendszerű oktatás nívócsoportjait. Hatodik évfolyam Mindkét kompetenciaterületen szép eredményeket értek el tanulóink, szövegértésben jobban teljesítettek, mint a matematikában. Az évfolyam átlageredményei magasan az országos átlag felett vannak, és ennél valamivel kisebb mértékben ugyan, de meghaladják a budapesti átlagot is. Az elért eredmények, és a belőlük elkészített mutatók alapján Hausenblaszné Csoma Mária és Hammer Mariann elkészítették a következő évi fejlesztési és munkatervet. Nyolcadik évfolyam Szövegértésben a tanulók több mint hatvan százaléka magas szinten teljesített, a minimális szintet az összlétszám egyharmada teljesítette. Az előző évek tendenciájához képest alakult a 2007. évi mérés eredménye is, a két szélső képesség szinten mutatkozik látványosabb, míg a többiben csupán némi létszámcsökkenés, az évfolyam összlétszámának csökkenése miatt.
Matematikából a tanulók egyharmada magas szinten, körülbelül negyven százalékuk pedig közepesen teljesített. Az előző mérésekhez mérten laposabb, széthúzódóbb lett ez az eloszlás, és sajnos inkább az alsó régió felé tolódott el. Megállapítható, hogy egyik évfolyamon, és egyik tárgyból sem változtak szignifikánsan az eredmények az előző évi méréshez képest. Budapest, 2008. június 20. Arányiné Haman Ágnes mérési felelős