10. Értelmezze az időskor pszichés jellemzőit az alábbi eset alapján! Told Ildikó B. Zoltánné házi segítségnyújtásban részesül. Tíz éve, a férje halála óta egyedül él. Gyermekei másik településen élnek, nem tudják minden nap látogatni. Több gondozó látta már el, legutóbb 2 hete veszett össze egyikükkel, amiért szerinte durván szólt hozzá. Az éppen nála lévő gondozónőt dicséri, míg az előzőt folyamatosan szapulja. Azt is megszabja, hogy a felmosó vízbe hány ml fertőtlenítőszert kell tenni, vagy a fürdővízbe mennyi habfürdőt. Nem mindegy, hogy ágyazáskor melyik oldalról közelíti meg az ágyat a gondozó. Számos, a gondozó számára értelmetlennek tűnő rituáléhoz ragaszkodik, amivel megnehezíti az ellátását. Információtartalom vázlata A szükségletek változása az időskorban A biztonság fontossága az idős emberek életében A kapcsolati szükségletek módosulása időskorban A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási lehetőségei időskorban A szerepek változása időskorban Az emberi játszmák fogalma Az emberi játszmák felismerése A szorongás okai A szorongás felismerése A gondozó feladatai a szorongás oldásában Típus B B C Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Az életút pszichológiai fejlődési szakaszai A pszichológiai megfigyelés módszere Az együttműködés szociálpszichológiai jellemzői Az információtartalom vázlata alapján Pontszámok Max. A szükségletek változása az időskorban 10 A biztonság fontossága az idős emberek életében 5 A kapcsolati szükségletek módosulása időskorban 5 A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási lehetőségei 5 időskorban A szerepek változása időskorban 10 Az emberi játszmák fogalma 5 Az emberi játszmák felismerése 10 A szorongás okai 10 A szorongás felismerése 10 A gondozó feladatai a szorongás oldásában 10 Elért 1
A szükségletek változása idős korban: Maslow piramis Az öregkori változások lassan, évek hosszú során alakulnak ki, és közben az egyén igyekszik a változásokhoz idomulni. Fiziológiai változások: Bőr védőrendszere: - subcutan szövet és a rugalmas rostok tömege csökken, ezáltal a bőr vékonyabb és rugalmatlanabb lesz - faggyúmirigyek kisebbek lesznek, a kiválasztásuk csökken, a nedvességképzés lelassul, viszketést okozva: bőrkárosodás kockázata magas - csökkenő mértékű izzadás miatt a test hőmérséklet-szabályozása károsodik: hatástalan hőszabályozás - a hajszálerekben a véráramlás csökken: sebgyógyulás lelassul, fertőzés magas kockázata - vérellátás csökken különös tekintettel az alsó végtagokra: megváltozott szöveti perfúzió magas kockázata - erek törékenyekké válnak - a bőr megváltozott nyomás- és hőérzékenysége: decubitusok és hő okozta sérülések magas kockázata - csökken a melanintermelés, amely következménye a szürkésfehér haj 2
- haj elvékonyodik, szemérem- és hónaljszőrzet nőknél csökken, de az arcon szőrnövekedés tapasztalható Az önbecsülés lehetséges csökkenése a fizikai megjelenés változása miatt. Váz- és izomrendszer: - az izomzat tömege és rugalmassága csökken, ezáltal csökken az erő- és a tűrőképesség, a reakcióidő hosszabbá válik, és koordinációs zavarok keletkezhetnek - a csontok ásványianyag-tartalma csökken, ez a csontváz instabilitásához és a csigolyaközi porckorong zsugorodásához vezet, a gerinc rugalmassága csökken, és meghajlása is bekövetkezhet - ízületeken degeneratív elváltozások alakulnak ki, amely fájdalom, merevség kialakulásához és mozgássor elveszítéséhez vezet /fizikai mobilitás károsodása, sérülés magas kockázata, trauma magas kockázata/ - fizikai gyakorlatok hiánya miatt kialakult székrekedés - funkcionális incontinencia, oka: beteg nem képes eljutni időben a fürdőszobába Az inakivitásból eredő problémák magas kockázata. Cardiovascularis rendszer: - csökken a szívteljesítmény, és a megterhelés utáni helyreállás ideje hosszabb - a szívnek sokkal több időre van szüksége a fizikai aktivitás utáni normál szívfrekvencia helyreállításához - szívfrekvencia a kor előrehaladtával lassúbbá válik - a szervekbe áramló vér mennyisége csökken /agy és a szívkoszorúerek nagyobb mennyiségű vért kapnak a több szervnél - csökken az artériák rugalmassága, amely csökkent perifériás ellenállást eredményez, ebből következi, a systolés vérnymás megemelkedése, és a diastolés vérnyomás is enyhe emelkedést mutat - vénák kitágulnak, és a feszíni véredények jobban kiemelkednek Légzőrendszer: - légzőrendszerhez tartozó izmok merevebbekké válnak, amelynek következtében - a tüdő vitálkapacitása csökken, míg a reziduális kapacitása nő - tüdőhólyagocskák elvékonyodnak, így a gázcsere kevésbé hatékonnyá válik: - fizikai megterhelés hatására szapora légzés alakulhat ki - köhögés mechanizmusa kevésbé hatékony, légúti fertőzés magas kockázata Gastroitestinais rendszer: - fogzománc elvékonyodik - periodontalis megbetegedések fokozódnak, kezelés nélkül a fogak kihullásához vezet - ízlelőbimbók száma, és ezzel az étvágy is csökken - nyáltermelés kevesebb, nehezebbé válik a rágás és a nyelés - a gyomorürítés késleltetett, az étel hosszabb ideig marad a gyomorban, ez csökkenti a gyomor kapacitását, és túl hamar okoz telítettséget: szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása - a garatreflex kevésbé hatékony, az aspirácó magas kockázata - vastagbél perisztaltikus mozgása és idegi érzékelése csökken, ez hozzájárul a székrekedés kialakulásához 3
- 70 éves kor utána máj mérete csökken - máj enzimtermelése csökken, hatással van a gyógyszer metabolizálásra és a detoxicatiós folyamatra - epehólyag ürülése kevésbé hatékony, epe vastagabbá válik, koleszterin szint megnő, epekő előfordulásának gyakoribbá válása Vizeletrendszer: - csökken a nephronok száma, vesecsatorna kiválasztó és újra felszívó képessége is fokozatos gyengülést mutat. - csökken a glomerularis szűrés - a vérkarbamid nitrogén szintje 70 éves korra 20%-kal emelkedik - csökken a szervezet nátrium-visszatartó képessége - csökken a hólyag kapacitása, vizeletürítés gyakorisága nő - lefekvéskor a vesefunkció nő, a vizeletürítés lefekvés után azonnal szükségessé válhat - a hólyagizmai és a gátizmok gyengülésével az idős emberek képtelenek a hólyag teljes kiürítésére, ez pedig ürítés utáni vizeletmaradványt eredményez, húgyúti fertőzése magas kockázata - prostata megnövekedhet - vizeletcsöpögés gyakorisága Idegrendszer: - agyi keringés és az oxigén hasznosítása csökken: több időre lesz szükség a gyorsaságot koordinációt, egyensúlyérzést és finom kézmozdulatokat igénylő motoros és szenzoros feladatok teljesítéséhez, ha nem áll fenn patológiás eset, akkor elmondható, hogy az intelligencia, a tanulási képesség nem romlik - rövid távú emlékezet valamennyire csökkenhet, de a hosszú távú memória változatlan marad - éjszakai alvás csökken az egyre gyakoribb és hosszabb ébrenléti periódusok miatt - alvászavar Érzékelés változásai: Látás: - a lencse kevésbé hajlékony, besárgul, ez zavart okoz a színlátásban, a zöldek és kékek összemosódnak, meleg színek sokkal jobban elkülönülnek, hályog keletkezésének valószínűsége megnő - pupilla összeszűkül, kevesebb fényt engedve át - csarnokvíz konzisztenciája megváltozik, homályos látást okozva - a retina megváltozik, késleltetve érzékeli a fényváltozásokat, gyengébb a fényerősség tűrés - szemcsarnok előkamrájában történt változások hatására növekedhet a csarnokvíz nyomása, amely glaucoma (zöld hályog) kialakulásához vezethet Hallás: - fülkagyló rugalmatlanabb, szőrzet a fülben megvastagodik, sorvadás alakul ki, fülzsír mennyisége megnő - neuronok száma csökken, és a vérellátás gyengébb, csigaszövete leépül, és a hallócsontocskák degenerálódnak - kialakul az időskori halláscsökkenés /presbyacusia, először a magas frekvenciájú hangok érzékelése szűnik meg 4
A sérülés, trauma magas kockázata. Társadalmi elszigeteltség. Az önbecsülés zavara. Ízlelés: - ízlelőbimbók száma csökken, ízlelő-érzékenységük gyengül - szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása Orr: - orrban lévő receptorok megváltozása a szaglóérzék csökkenéséhez vezet Mozgásérzékelés: - csökkent helyzetérzés, egyensúly- és koordinációs problémát okoz, sérülés és trauma kockázata megnő Immunrendszer: - növekedik az autoantitestek száma, amely növeli az autoimmun megbetegedések előfordulási arányát - fertőzések magas kockázata Endokrin rendszer: - pancreas béta-sejtei késleltetik az inzulintermelést, vércukorszint megemelkedését okozza - a pajzsmirigy változásai csökkentik az alapanyagcsere-értékét Pszichoszociális változások: - a szeretet lény elvesztése halál, áthelyezés, válás, elidegenedés következtében - kapcsolatok elveszítése a veszteségek miatt - veszteség miatti szerepvesztés - érzékelés károsodása miatt kialakuló szocializációs nehézségek - egészségi állapot, a kapcsolatok és az anyagi helyzet változásaihoz való alkalmazkodás szükséglete: társadalmi elszigeteltség, megváltozott szerepvállalás, megváltozott családi folyamatok, megváltozott szexuális szokások, bánkódás Ezen változások következtében a geriátriai igényszint, hierarchia, a Maslow által használt piramis formában ábrázolva megváltozik: Testi szükségletek Szeretet Elismerés Biztonság Önmegvalósítás 5
A biztonság fontossága az idős emberek életében: A biztonság a legfontosabb szükségletek egyike az idős emberek életében, melyet sok esetben az állandóság biztosít, mint esetünkben B. Zoltánné viselkedésében is felfedezhető a túlzott ragaszkodás a jól megszokott dolgokhoz, hiszen számára ez egyenlő a biztonsággal. A kapcsolati szükségletek módosulása időskorban: Miután öregedőben van a társadalom, egyre nagyobb mértékben növekszik az egyedül élő, különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő idősek száma. Különös gondot jelent az egyedül élő idős emberek helyzete, akik kevésbé számíthatnak környezetük segítségére. Külön érdemes megnevezni a magány kérdését, mivel igen magas az egyedül, család vagy közeli barátok nélkül élő, magányos öregek száma. Az idős emberek társas kapcsolatai meggyengülnek, munkatársak, barátok, hozzátartozók elvesztésével elszigetelődnek, világuk beszűkül. Fizikai, szellemi képességeik fogyatkozásával csökken önértékelésük, önbecsülésük. Növekedett az időskori depresszió. A családok értékrendjében változások történtek, az anyagias világkép került a középpontba, ami az idősebb embereket frusztrálttá tette, és teszi. Az idős emberek érzelmi és anyagi biztonságérzetének hiánya, a depressziós tünetek indikálhatják pszichés és ebből kialakuló testi betegségek láncát. A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási lehetőségei időskorban: Önellátó képességük fokozatos csökkenésével egyenes arányban nő a kiszolgáltatottságuk, hiszen az adott tevékenységek elvégzésében másra vannak utalva. A gondozó igyekszik kompenzálni azzal, hogy értékeli az ellátott élet-tapasztalatait, bölcsességét, tiszteli, becsüli, folyamatosan tudatosítja azt, hogy nem felesleges és nyűg a társadalom számára. Az ellátottak körében sokszor megfigyelhető B. Zoltánné magatartása, amivel saját kiszolgáltatottságát próbálja kompenzálni, ez a túlzott tudálékosság : Ha én nem is bírom már megtenni, akkor is csak én tudom, hogyan kell és az csak úgy jó! A szerepek változása időskorban: Szerep: az a magatartás, amelyet a csoport tagjai elvárnak attól, aki a csoport bizonyos pozícióját betölti. 1. Univerzális vagy pervazív szerepek: a biológiai funkciók köré csoportosulnak, kultúránként mások pl.: nemi és családi szerepek. 2. Foglalkozási szerepek. 3. Csoporton belüli szerepek pl.: kezdeményező, problémafelvető, összegző, hírharang, bűnbak, általánosító, békítő stb. Társadalmi szerepek, politikai kívánalmaknak megfelelően Az egyénhez egyidejűleg több szerep is tartozik, ezért minden ember sajátos szerepkészlettel rendelkezik. A szerepek életünk folyamán állandóan változnak, minden élet-szakaszban, helyzetben vannak új/más szerepeink. Nehezen élik meg a szerepek változását főleg 6
azok az idős emberek, akik fiatalon mindig vezető/irányító szerepet játszottak, hiszen erről le kell mondani és szerényebb szerepet játszani. Az emberi játszmák fogalma: Miközben két ember egyre közelebbről igyekszik megismerni egymást, egyre több és több egyéni programozás csúszik be, és incidensek is adódnak, amik bizonyos mintákat követnek: ezek csoportosíthatóak és osztályozhatóak, egymásra következésüket pedig kimondatlan szabályok és előírások irányítják. Eric Berne 138 játszmatípust ír le, melyek család- és személyközi kapcsolatban zajlanak, és amelyek szintúgy megtalálhatók a segítő-kliens viszonyában is. A társas érintkezés (segítő kapcsolat is) legtöbb örömet nyújtó formái-akár beágyazódnak valamilyen tevékenységi sémába, akár nem a játszmák és az intimitás. A hosszú ideig tartó intimitás ritka, és akkor is elsősorban magánjellegű. A társadalmi érintkezés nagy általánosságban játszmaformát ölt, és bennünket elsősorban ez a téma érdekel. A társadalmi érintkezés háromféle én-állapot (összefüggő magatartás mintakészlet és bizonyos lelki állapotok rendszere) mozgatja az embert: szülői én-állapot felnőtti én-állapot gyermeki én-állapot A személyiség mindhárom arculatának igen nagy az értéke, mind a fennmaradás, mind az életvezetés szempontjából. A társas érintkezés egységét tranzakciónak nevezzük. Az egyszerű tranzakciós elemzés annak a megállapításával foglalkozik, hogy mely én-állapotok mozgósították a tranzakciós ingert és melyek váltották ki a tranzakciós választ. A tranzakciók osztályozása kiegészítő (pl.: Felnőtt én állapot kommunikál a Felnőtt én- állapottal vagy a Gyermek én-állapot a Szülő én-állapottal és viszont). A keresztezett tranzakcióban az inger a Felnőttől a Felnőtthöz érkezik, a válasz viszont a Gyermektől a Szülőhöz vagy fordítva, a Szülőtől a Gyermekhez érkezik. Sokkal összetettebbek a rejtett tranzakciók, amelyek egyidejűleg kettőnél több én-állapotnak megfelelő tevékenységet jelenthetnek: ez a kategória a játszmák alapja. A szöveget bezáró tranzakciók három én-állapotot mozgósítanak egyidejűleg a kommunikációban. A dupla fenekű rejtett tranzakciókban négy én-állapot vesz részt: rendszerint flörtjátszmákban fordul elő. A tranzakciók rendszerint sorozatban zajlanak le. A játszma fogalma tehát a következő: kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látató kimenetel felé halad; csapdás lépések sorozata, melyre jellemző a rejtett jelleg és a nyereség. A játszmákban részt vevő kommunikáló feleket a háromféle én-állapot mozgatja. Minden játszma alapvetően tisztességtelen, kimenetele pedig nem csupán izgalmas, hanem drámai jellegű is. A játszmák Berne szerint olyan képződményei az interakcióknak, melyekben jelentősebb lesz a nondirektív közlés, mint a direkt kommunikációs mondanivaló. A játszmák nemzedékről nemzedékre szállnak. Megfigyeljük valakinek a kedvenc játszmáját, gyakran visszavezethetjük a szülőkig, sőt a nagyszülőkig. A gyerekeknek, 7
még az unokáknak is tovább adhatják, ha csak nem történik valamilyen sikeres közbelépés, pl.: egy eredményes segítő kliens kapcsolatban. A szorongás okai, felismerése: Told Ildikó A félelemmel rokon fogalom. A szorongás leginkább abban különbözik a félelemtől, hogy azt közvetlen ok váltja ki, míg a szorongás oka közvetett és távoli. A félelem egyszeri érzés, amely a kiváltó helyzet megszűnésével elmúlik. A szorongás generalizált, rögzült tárgytalan félelmi állapot, kellemetlen bizonytalan érzése valamilyen nyugtalanságnak. A szorongás központi szerepet játszik a lelki működésben, mint tünet pedig minden neurózis kísérője. Mindennapjainkban kisebb-nagyobb szorongással találkozunk, és csak az válik traumatikussá és okoz neurózist, amely nem oldható fel. A többi szorongás olyan hajtóerő, melyek cselekvésre késztetik az egyént. Sok élethelyzet van, mely bizonytalanságaival, félelmi jellegénél fogva, ha tartós, szorongásos neurózist okoz. Ilyenek, például a háztartási konfliktusok, az egzisztenciális problémák, a gyermeknevelési hibák. A szorongást kiváltó oka a stressz: 1. külső:- tárgyvesztés (haláleset vagy személy elvesztése) -sok munka 2. belső: -konfliktusok A stressztényezőket kivédeni nem mindig sikerül, többnyire csak erős én -nel lehet. Ha nem képes kezelni az egyén stressz okozta traumákat, szorongani kezd, kimerül, meg is betegedhet. mozgósítás adaptáció elhúzódó adaptáció kimerültség betegség jelei stresszteli környezet ÉRZELMEK támadó vagy menekülő viselkedés átmeneti adaptáció visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz A szorongás megnyilvánulásának három szintjét különböztetjük meg: neuroendokrin (hormonok hatása) motoros ( pl.: megmerevedik) 8
tudatos (pl.: meg sem tudtam szólalni ) Told Ildikó Felismerése: Fontos kérdések: Milyen szokott lenni a hangulata? Csökkent-e az érdeklődése vagy aktivitása a korábbihoz képest? Képes-e örömet érezni? Változott-e az étvágya? Változott-e jelentősen a testsúlya? Van-e alvászavara? Van-e napszaki vagy évszakhoz köthető ingadozás hangulatának a változásában? Vannak-e szorongásai? Sokat foglalkozik-e testi tüneteivel? Érez-e bűntudatot? Foglalkoztatja az elszegényedés gondolata? Időskori jellegzetességek depresszió és szorongás esetén: Gyakran állnak előtérben testi panaszok, vegetatív tünetek és koncentrációs zavarok, melyek elfedhetik a hangulatzavart, s melyek miatt ismétlődő kórházi kezelésben részesül. Gyakori, hogy a páciens tagadja mások számára nyilvánvaló depresszióját Nem boldogul a feladataival, feladja. Csökkent az életereje. Gyakran túlzottan izgatott, felfokozott a viselkedése. Memóriazavarra panaszkodik objektíven kimutatható emlékezetzavar nélkül. A depresszió következtében butábbnak tűnik, gyakoriak a nem tudom válaszok. Túl sokat alszik. Spontán beszéde csökken. Gyakran kifejezetten elutasító a viselkedése. Kényszeres tépelődés, döntésképtelenség jelentkezhet. Gyakori az elhízás. A gondozó feladatai a szorongás oldásában: Az alkati szorongás a személyiség jellemző vonása. A szorongást egyértelműen két tényező határozza meg: a biztonságérzet és kommunikáció. Minél alacsonyabb a beteg biztonságérzete, annál magasabb a szorongása, és megfordítva. Minél rosszabb ( alacsonyabb ) a beteg ápolószemélyzettel kapcsolatos kommunikációja, annál magasabb a beteg szorongásérzete, és megfordítva. A szorongás oldásában az ápolók szerepe jelentős lehet. Fontos, hogy felismerjék a szorongás jeleit, majd irányított beszélgetéssel, a beteg biztonságérzetének fokozásával csökkenthetik a szorongását 9