AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL IRATANYAGÁNAK JEGYZÉKEI I.

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 17. AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL IRATANYAGÁNAK JEGYZÉKEI I. ADATTÁR Magyar Országos Levéltár

AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL IRATANYAGÁNAK JEGYZÉKEI I. ADATTÁR

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 17.

AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL IRATANYAGÁNAK JEGYZÉKEI I. ADATTÁR Összeállította és a bevezetőt írta: Dr. Kisasszondy Éva Budapest 2005

A jegyzék elkészítésében részt vett: Katona Klára A névmutatót készítette: Kurecskó Mihály A jegyzéket számítógépen rögzítette: Jánossy Krisztina Lektorálta: Dr. Szabó Csaba ISBN 963 631 1765 ISSN 1417 1848 Megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Nemzeti Kulturális Alapprogram AAAA támogatásával Magyar Országos Levéltár, 2005. Minden jog fenntartva. A kiadásért a Magyar Országos Levéltár főigazgatója felel. Készült 15 A/4-es nyomdai ív terjedelemben.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 7 A HIVATAL RÖVID TÖRTÉNETE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE... 7 AZ ADATTÁR (ARCHÍVUM) TÖRTÉNETE... 12 ÚTMUTATÓ AZ ADATTÁR HASZNÁLATÁHOZ... 20 JELZŐSZÁMOK MUTATÓJA...Hiba! A könyvjelző nem létezik. ADATTÁR... 39 ÁLTALÁNOS ÜGYEK... 39 RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ... 74 PROTESTÁNS EGYHÁZAK ÁLTALÁBAN... 131 REFORMÁTUS EGYHÁZ... 133 EVANGÉLIKUS EGYHÁZ... 152 IZRAELITA HITFELEKEZET... 167 SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA... 188 ORTODOX EGYHÁZ... 205 ÖKUMENÉ... 211 SZEMÉLYNEVEK MUTATÓJA... 251 5

6

BEVEZETŐ I. A HIVATAL RÖVID TÖRTÉNETE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE Az országgyűlés 1951. május 18-án fogadta el az 1951. évi I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról, amelynek részletes végrehajtási szabályait a 110/1951. (V. 19.) MT. számú rendelet tartalmazta. Ezzel megvalósult a Magyar Dolgozók Pártja Titkársága által 1949 óta szorgalmazott terv: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházakkal kapcsolatos ügykörét megszüntették, helyette létrehoztak az egyházak állami ellenőrzésére egy önálló hivatalt, amelynek feladata az egyházakkal kapcsolatos munka irányítása. A törvény indoklása szerint az Alkotmánynak az állam és az egyház szétválasztásáról szóló rendelkezését a hivatal felállításával végrehajtják, az állami szervek és felekezetek együttműködésének biztosítása ezzel garantált, a közoktatásügy az oktatásra koncentrálhat. A Hivatal a Minisztertanács felügyelete alá tartozott, szervezetével és működésével kapcsolatos kiadásainak fedezéséről az állami költségvetés gondoskodott. Az ÁEH az egyházak feletti teljes körű adminisztratív felügyeleti jogot megkapta. Fő feladata az egyházak politikai befolyásolása, széles körű megfigyelése, ellenőrzése és korlátozása volt. Tevékenységének középpontjában állt az egyházakkal és a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása, az állami támogatással kapcsolatos ügyek intézése, a megmaradt egyházi iskolák fenntartására államsegély folyósítása, az iskolai hitoktatás költségeinek biztosítása, az egyházi alapítványi és egyéb egyházi vagyonjogi ügyek intézése, az egyházakra vonatkozó jogszabályok előkészítése és azok végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése. 1951. augusztusában az MDP úgy értékelte a Hivatal felállítását, hogy ezzel megteremtették azt az állami operatív szervet, amely alkalmas a klérus tevékenységének hivatali ellenőrzésére és részben politikai irányítására. 1951. júliusában 39 dolgozója volt az ÁEH-nak, a szervezet létszáma általában 50 fő körül mozgott. A munkatársakat a pártközpontból, a vidéki pártszervezetekből és a minisztériumokból válogatták ki. A Hivatal élén az Elnökség állt, amely a hivatalvezetőt, a helyettesét, az elnökségi titkárt és az adminisztrátort foglalta magába. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozott a személyzeti osztály, az ellenőrzési csoport, az egyházpolitikai osztály, a könyvelési csoport, az ügyviteli csoport, a budapesti előadó és a vidéki megbízottak. Később ez a szervezeti felépítés a feladatok bővülésével többször módosult, főként 1956 után, amikor a magyar egyházak nemzetközi tevékenysége megnőtt, és így részt vehettek különböző egyházi világszervezetek munkájában, természetesen az ÁEH szoros instrukcióival és ellenőrzésével a háttérben. A Hivatal a munkáját két irányban végezte: politikai szempontból mindig az aktuális párthatározatok végrehajtása volt a feladata, igazodva az adott egyházpolitikai irányvonalhoz. Az 50-es években például a protestánsoknál a reakciós alsópapsággal szembeni fellépés, a katolikusoknál az alsópapság szembeállítása a püspökökkel, később az egyházak haladó erőivel való politikai együttműködés és a reakció visszaszorítása volt az elsőrendű feladat. Adminisztratív szempontból a Hivatal irányította az egyházi kinevezéseket, kongrua ügyeket, nyugdíjazásokat, áthelyezéseket, reakciós papok felfüggesztését, előléptetéseket. 7

Az Állami Egyházügyi Hivatal megalakulásával egyidejűleg vidéken is megindult az egyházi szakigazgatási szervezet kiépítése. A megyei tanácsokhoz, valamint a fővárosi tanácshoz egy-egy egyházügyi előadót, míg a püspökségekre és a főpapi székhelyekre egyházügyi megbízottakat állítottak. Az állásokat fokozatosan töltötték be. Először a püspökségeket és főpapi székhelyeket látták el egyházügyi megbízottakkal, akik megbízható káderek voltak és közvetlenül az ÁEH-hoz tartoztak. Munkájukhoz minden pénzt és technikai eszközt megkaptak, gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkeztek: a papok káderezése, a pásztorlevelek cenzúrázása is a feladataik közé tartozott. Az egyházügyi előadók megyei tanácsi státuszban álltak, közvetlen felügyelőjük a megyei tanács elnöke volt. Feladatuk az alsópapság körére terjedt ki, itt kellett érvényesíteni az állami célkitűzéseket: a begyűjtés, tszcs-szervezés, a békekölcsönjegyzés támogatása, propagálása, stb. A Kommunista Párt az 1951 1953 közötti időszakban az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül is a vallásosság teljes felszámolására törekedett, ezért minden eszközt felhasznált a hitoktatás akadályozására, a papok átnevelésére, a korlátozott vallási élet politikai befolyásolására. Az 1953. július 4-én megalakult Nagy Imre kormány csak jelentéktelen mértékben enyhítette az egyházakra nehezedő nyomást. Az 1956-os forradalom elsöpörte az Állami Egyházügyi Hivatalt. Az 1956. december 29-én megjelenő 1956. évi 33. sz. tvr. megszüntette az ÁEH-t és feladatkörét a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe utalta. A szerv neve Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala lett, azaz nem főosztályként, hanem lényegesen nagyobb önállósággal rendelkező Hivatalként a művelődésügyi tárca felügyelete alá rendelték. Létszámát 25 főre csökkentették. Munkáját közvetlenül a miniszter irányította. A megyei tanácsoknál megszűnt az egyházügyi főelőadói státusz, feladatukat a művelődésügyi osztályok vezetői vették át. A püspökségeken lévő megbízottak státuszát 1956. decemberében megszüntették. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1045/1957. (IV. 25.) számú határozata rendelkezett a Művelődésügyi Minisztérium ügyköréről, melyben a Hivatal feladatául az állam és az egyház közötti egyezményekből folyó jogok és kötelességek gyakorlását, az egyházi kinevezésekhez és egyházi törvények megalkotásához való hozzájárulást, az egyházak külföldi kapcsolatainak koordinálását, az egyházakkal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek teljesítését jelölte meg. A Hivatalt továbbra is elnök vezette, akit a művelődésügyi miniszter nevezett ki. Az elnöknek alárendelten működött a titkárság, a pénzügyi osztály és az elnökhelyettes, aki közvetlenül irányította az elvi politikai osztályt, a propaganda ügyintézőt és az igazgatási ügyintézőt. Az elvi politikai osztály két csoportra oszlott: a katolikus és a protestáns csoportra, ezek irányították a megyei egyházügyi előadók munkáját. Az új szervezeti felállás ellen már kezdettől fogva tiltakozott a Hivatal. Horváth János elnök 1957. március 1-jén előterjesztést készített az MSZMP Intéző Bizottságához, melyben hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom napjaiban és utána előtérbe kerültek az ellenséges erők ezért négy egyházmegyében újra miniszteri biztosokat állítottak, majd minden püspökségben ugyancsak visszaállították az egyházmegyei főelőadói státuszokat. A Hivatal elnöke politikai és adminisztratív okokra hivatkozva folyamatosan sürgette az önállóság visszaállítását. Többször hangsúlyozta, hogy nem illik bele az egyházi ügyek intézése a Művelődésügyi Minisztérium feladataiba, mert így nehézkessé, bürokratikussá vált az ügymenet. A nemzetközi egyházi szervezetek főleg a Vatikán szocialista országok elleni tevékenységének ellensúlyozására országos szerv működése szükséges, amely tanulmányozza ezek működését, és javaslatot dolgoz ki az egyházpolitikai módszerekre és konkrét akciókra. Utalt arra is, hogy a többi szocialista országban az egyházügyekkel foglalkozó szerv a Minisztertanács mellett működik, illetve a felügyelete alatt áll. Az 1958 59-es években az MSZMP vezető politikusai meghatározták az állam és az egyházak közötti kapcsolat irányvonalát és kijelölték a vallásos világnézet elleni eszmei harc útját. E célból három 8

lényeges egyházpolitikai párthatározat született: az 1958. június 10-i, az 1959. május 12-i és az 1960. március 1-jei PB határozat. Ezek kimondták, hogy az állam és a különböző egyházak együttműködése lehetséges és szükséges, kivéve az egyházi reakcióval való kompromisszumot. Hangsúlyozták, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal fő feladata az, hogy az egyházakkal való politikai együttműködést a saját hatáskörében biztosítsa és e téren maximálisan segítse a pártbizottságok és tömegszervezetek munkáját. Feladata továbbá, hogy az egyházi reakció tevékenységét visszaszorítsa és ebbe a harcba bevonja az egyház haladó erőit is. A határozatok tulajdonképpen meghatározták az ÁEH további működését egészen 1989-ig. A Politikai Bizottság 1959. május 12-i határozata alapján az 1959. évi 25. számú tvr.-el létrejött az ismét önálló, a Minisztertanács mellett működő országos főhatóságú szerv, az Állami Egyházügyi Hivatal. Az 1959. évi 25. számú törvényerejű rendelet és a 36/1959. (VI. 2.) Korm. sz. rendelet szabta meg a Hivatal feladatkörét, melyek a következők voltak: az egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása, az egyházak és vallásfelekezetek állami támogatásával kapcsolatos személyi és dologi ügyek intézése, a mentesített egyházi és vallásfelekezeti általános gimnáziumok fenntartására szolgáló személyi és dologi államsegélyek folyósítása, az iskolai hitoktatásra biztosított költségvetési hitelek felosztása és felhasználásuk ellenőrzése, egyházi alapítványi és egyéb egyházi vagyonjogi ügyek intézése, az egyházi vonatkozású jogszabályok előkészítése és azok végrehajtásának biztosítása, a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásának biztosításával összefüggő kérdések intézése, az egyházi funkciók zavartalan menetének biztosítása, a Minisztertanács által az egyházak ügyeiben tett intézkedések végrehajtása és annak ellenőrzése. A Hivatal elnöki tisztségét a megalakuláskor Kossa István, 1952-től Horváth János, 1959-től Olt Károly, 1961-től Prantner József töltötte be. 1971-ben foglalta el az elnöki széket Miklós Imre, aki a Hivatal megalakulásától egészen 1989-ig szolgálta a párt és az állam egyházpolitikáját, és a megszűnés előtt pár hónappal ment nyugdíjba. Az ÁEH utolsó vezetője 1989-ben Sarkadi Nagy Barna volt, aki elnökhelyettesi rangban töltötte be ezt a tisztséget. 1961-re készült el a Hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint ügyrendje. Ekkor 47 fő dolgozott a szervezetben, melyből kimondottan politikai munkát 19-en végeztek, a többiek adminisztratív és kisegítő munkakört töltöttek be. A következő szervezeti egységeket alakították ki: Titkárság, Katolikus Főosztály, Protestáns és más Felekezetek Főosztálya, Pénzügyi és Igazgatási Osztály. Tulajdonképpen ez a szervezeti felépítés kisebbnagyobb változtatások mellett 1989-ig megmaradt. (Két jelentős csoport jött még létre: a külügyi illetve nemzetközi és az elvi elemző.) Az utolsó szervezeti és működési szabályzat 1988 márciusában készült. A dolgozók száma ekkor 44 fő volt. (Elnök, két elnökhelyettes, Titkárság, Katolikus Főosztály, Protestáns Főosztály, Pénzügyi Osztály, Tájékoztatási Osztály és a területfelelősök). A Hivatal élén az államtitkári rangú elnök állt, aki mint országos hatáskörű állami szerv vezetője a vonatkozó jogszabályok keretei között egyszemélyi felelős volt. Hatásköre a következőkre terjedt ki: részt vett a párt és a kormány egyházpolitikájának kialakításában, közreműködött az egyházpolitika és a kapcsolódó politikai területek összehangolásában, meghatározta a konkrét egyházpolitikai célkitűzéseket és gondoskodott az ezeket megvalósító politikai és igazgatási tevékenység összehangolt irányításáról és ellenőrzéséről. 9

A fenti hatáskörben a következő feladatokat látta el: gondoskodott a párt és a kormány által meghatározott egyházpolitikai irányelvek és feladatok gyakorlati megvalósításáról, jogszabályok, irányelvek, tájékoztatók útján elősegítette az egyházpolitikai célkitűzések érvényesülését és biztosította, hogy a hivatal munkájában azok megvalósuljanak, ellenőrizte és elemezte az egyházpolitikai feladatok elvégzését, értékeléséről tájékoztatta a pártot és a kormányt, a megyei párt- és tanácsi szerveket és javaslatot tett a szükséges intézkedésekre, irányította az egyházak és vallásfelekezetek vezetőivel, papjaival történő tervszerű politikai és egyházpolitikai foglalkozást, figyelemmel kísérte és elemezte a Vatikán és más nemzetközi egyházi központok tevékenységét, gondoskodott az egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtásáról, a részükre biztosított állami támogatás elosztásáról, rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről, felügyeletet gyakorolt az egyházi intézmények, szervezetek, sajtó- és könyvkiadás működése felett, intézkedett a hivatalra tartozó esetekben a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásának biztosításával összefüggő kérdésekben. A Minisztertanács a mindenkori jogszabályok rendelkezései szerint, a vezetése alatt álló Hivatal útján meghatározott ügykörben az alábbi hatósági jogköröket gyakorolta: döntött a hatáskörébe tartozó esetekben az egyházi állások betöltéséhez és felmentéséhez szükséges előzetes állami hozzájárulás megadásáról, engedélyezte az országos egyházi rendezvények és nemzetközi egyházi konferenciák hazai megtartását, jóváhagyta az egyházi kiadók terveit, engedélyezte külföldiek felvételét a hazai teológiákra, döntött mindazon esetekben, amikor valamilyen jogszabály államigazgatási intézkedés megtételét az ÁEH elnökének engedélyezéséhez, előzetes hozzájárulásához vagy véleményéhez kötötte. Az elnökhelyettesek támogatták az elnököt feladatai ellátásában. A Hivatal tevékenysége teljesen átszőtte az egyházak életét, ellenőrizte hitéletük minden területét, és habár a módszerek finomodtak, az alapvető politikai célok nem változtak. Az 1989. évi 14. sz. tvr. rendelkezett az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről. A Minisztertanács 65/1989. (VI. 30.) sz. rendeletével a Hivatalt jogutód nélkül felszámolta, de az iratanyag sorsáról nem rendelkezett. * Az 1969. évi 27. tvr. értelmében az Új Magyar Központi Levéltárnak kellett volna átvenni a dokumentumokat, azonban politikai megfontolásból a Művelődési Minisztérium 1989. szept. 11-iki miniszteri értekezlete úgy határozott, hogy az ÁEH iratanyagát át kell venni és a Művelődési Minisztérium intézkedési jogkörében tartani. Az Állami Egyházügyi Hivatal irattárában lévő anyag a következő részekből állt: Általános, nyílt iratok 1955-1989 Elnöki iratok 1951-1989 Szigorúan titkos iratok 1957-1989 Archívum, más néven Adattár vagy Dokumentáció Gazdasági iratok ezeket közvetlenül az Új Magyar Központi Levéltár vette át. 10

A művelődési tárca az iratok átvételét 1989 decemberében lebonyolította. A nyílt iratokat a Művelődési Minisztérium irattárában, a többi dokumentumot pedig a minisztérium TÜK irattárában helyezték el. Az Archívum anyagát is a TÜK irattárban helyezték el, ugyanis minősített iratokat is tartalmazott. 1990-ben az Országgyűlés Emberijogi-, Kisebbségi- és Vallásügyi Bizottsága albizottságot hozott létre, amelynek feladata az Állami Egyházügyi Hivatal működésére vonatkozó adatok feltárása volt. A társadalmi nyomás és a parlamenti interpellációk sora miatt a minisztériumnak döntenie kellett a végleges elhelyezés ügyében és a kutathatóság kérdésében. Ezért 1991. január 15-én a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban 1 létrehoztak egy tárcaközi ad hoc bizottságot, amely többek között a következő intézkedéseket hozta: a miniszterelnök a 30/1969. évi MT rendelet értelmében hozzon határozatot, hogy az ÁEH iratai feletti rendelkezési jogot a Miniszterelnöki Hivatalnak tartja fenn vagy átruházza más szervre, esetleg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumra, a nyílt iratokat 1991. június 30-ig a Minisztérium adja át az Új Magyar Központi Levéltárnak, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint kutathatóvá válnak, 2 az elnöki és a szigorúan titkos iratokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium TÜK dolgozói vizsgálják át tételesen, készítsék el a hiányjegyzéket és készítsék elő az iratok minősítésének felülvizsgálatát. A visszaminősítés után ezeket az iratokat is az 1961. évig bezárólag át kell adni az Új Magyar Központi Levéltárnak, a TÜK iratok felülvizsgálata a későbbiekben is időszakonként történjen meg, az Adattárból vissza kell adni az egyházaknak azokat az iratokat, amelyek egyértelműen az ő tulajdonukat képezik, a gyűjteményt levéltáros szakember rendezze és jegyzékelje, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium értesítse az egyházakat az iratanyag sorsáról. A fenti döntések nyomán a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban 1991 decemberére befejeződött a minősített iratanyag egészének tételes felmérése és a hiánylista elkészítése. A nyílt iratokat 1992 márciusában átadták az Új Magyar Központi Levéltárnak és itt kutathatóvá váltak. Az Adattárból l992. június-július folyamán átadták az egyházaknak azokat az iratokat, amelyek egyértelműen az egyházak tulajdonát képezték. Így például a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolának a Hittudományi Karra vonatkozó l95l előtti iratokat, az Evangélikus Országos Levéltárnak a Tiszai Evangélikus Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyveit és Ordass Lajos püspök emlékiratait, a Csanádi Püspöki Levéltárnak a püspökség iratait. Az Archívum anyagát l992-ben átadták a Magyar Országos Levéltárnak, 3 ahol a minősített dokumentumok felülvizsgálata megtörtént és az iratok kutathatóvá váltak. A szigorúan titkos minősítésű és az elnöki iratok átvételéről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Jogi és Igazgatási Osztálya, a Levéltári Osztály és a MOL közösen úgy döntött, hogy darabszintű átadás-átvétel történjen. Ez a munka 1993. februártól 1994. márciusig tartott. A kutathatóság érdekében a kormány 2026/1993. (VII. 13). Korm. sz. határozata a jogutód nélkül megszüntetett ÁEH minősített iratainak felülvizsgálatát rendelte el. A visszaminősítésre a kormány tárcaközi bizottságot hozott létre a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Országos Levéltár szakértőiből. Az iratfelülvizsgáló bizottság munkája nyomán az iratanyag több részletben került a Levéltárba: 1996-ben az elnöki iktatású iratok, majd 1998-ban a szigorúan titkos iratok. 11 1 A Művelődési Minisztérium nevét 1990. május 23-án Művelődési és Közoktatási Minisztériumra változtatták. 2 Ekkor még a 118/1989. sz. MT rendelet szabályozta a kutatást. 3 1992. július 1-jén az 1991. évi LXXXIII. törvény értelmében egyesül az Új Magyar Központi Levéltár és a Magyar Országos Levéltár.

II. AZ ADATTÁR 4 (ARCHÍVUM) TÖRTÉNETE Az ÁEH iratanyagának speciális része az ún. Adattár, vagy ahogy a Hivatalban nevezték az Archívum. Itt gyűjtötték azokat a kiadványokat és iratokat, könyveket, folyóiratokat, amelyek segítették a hivatal napi munkáját. A dokumentációs anyag egyedülálló a levéltári források között, ugyanis betekintést nyújt abba, hogy egy elsősorban politikai feladatokat végző Hivatal dolgozói milyen háttéranyagokat használtak, milyen információkra támaszkodtak, és ezeket hogyan rendszerezték. Az Állami Egyházügyi Hivatal megalakulása óta gyűjtötte azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmuknál fogva sem az általános, sem a titkos ügykezeléshez nem tartoztak, egyik rendszerbe sem lehetett besorolni azokat, de a napi munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek voltak, ugyanis egyes kérdések megválaszolásához fontos támpontot nyújtottak. Ezeket a dokumentumokat az általuk Archívumnak nevezett szervezeti egységben helyezték el, amely a könyvtárat is magában foglalta. A Hivatal első Archívuma a feljegyzések szerint 1956-ban megsemmisült, illetve szétszóródott. Ez után újragyűjtötték az Archívum anyagát és igyekeztek felkutatni minden olyan dokumentumot, amely a Hivatal szakmai és politikai munkájához segítséget adott, ezzel fokozatosan bővítve az állomány profilját. Kezdetben az Archívum a Hivatal Titkárságához tartozott. Itt kísérték figyelemmel a külföldön és itthon megjelent sajtótermékeket, cikkeket és tanulmányokat, amelyek a magyarországi egyházakkal, a vallási élettel, az ÁEH-val és a különböző egyházi szervezetekkel kapcsolatban megjelentek. Ezeket a dokumentumokat gyűjtötték és próbálták úgy csoportosítani, hogy minél célszerűbben és gyorsabban lehessen az információhoz hozzájutni. Az l968. évi MSZMP PB határozat az Állami Egyházügyi Hivataltól színvonalas munkát követelt meg, hangsúlyozva az elmélyült elemző munka fontosságát, ezért l969-ben a Hivatal hatékony szervezetének kialakítása során a Nemzetközi és Tájékoztatási Főosztályon belül működő Információs és Dokumentációs Csoport része lett az Archívum. Napirendre került rendezésének és fejlesztésének megoldása, az információk minősítése, rendszeres feldolgozása, elemzésre való előkészítése, a könyvtár kezelése és a többi részleg munkájának anyagokkal, dokumentumokkal való segítése. Ekkor összegyűjtötték a dolgozók igényeit is, azt hogy milyen fejlesztéseket várnak el az Adattárral kapcsolatban. Ezek a következők voltak: a külföldi egyházi témájú könyvkiadás állandó figyelése és az ezzel kapcsolatos tájékozódás, a népi demokratikus országok egyházi és egyházpolitikai eseményeinek nyomon kísérése, a nyugati világban élő magyarság egyházi sajtójának állandó figyelemmel kísérése, a hazai egyházak kiadásában megjelenő könyvek, folyóiratok, hetilapok köteles példányainak szabályozása, a könyv és folyóiratok beszerzésének bővítése, az MSZMP Marxista Esti Egyetem, az MSZMP Pártoktatás, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, a Népművelési Intézet egyházi munkával kapcsolatos kiadványaikat juttassák el az Archívumba is, a Hivatalban készült tanulmányok, fordítások egy példányának az Archívumba való elhelyezése. 4 Az Állami Egyházügyi Hivatalban a dokumentációt Archívum -nak nevezték, a Művelődési Minisztériumban a gyűjteményt már Adattár néven kezelték, a levéltári átvétel után is ezt a megnevezést tartották meg. 12

Az Archívumban felgyűlt anyag a 70-es évek elejére olyan mennyiségű lett ekkor 20.000 egységre becsülték, hogy szükségessé vált az anyag rendezése, selejtezése és egy jól kezelhető átfogó struktúra kialakítása, amelynek alapján könnyen el lehetett igazodni a dokumentumok között. 1973 decemberében készült el az ÁEH Archívumának átfogó rendezési terve, amelyet könyvtáros szakember készített. Ezt a tervet a Hivatal dolgozói megvitatták és elfogadták. Műfajilag az Archívum anyagát az alábbi kategóriákba sorolták: I. Könyvek II. Dokumentumok III. Fordítások I. A könyvek tartalmi feltárása az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) rendszer szerint történt. Szakkatalógust és egy szerzői betűrendes katalógust készítettek. E kettős feltárás tájékoztatott arról, hogy egy témáról milyen művek vannak meg, illetve egy bizonyos mű megvan-e. Az 1976-os adatok szerint a könyvtárban 3600 db könyv volt, ennek 80%-a szakmai, 20%-a szépirodalmi. A szakmai könyvtárállomány teljesebbé tétele érdekében szerződést kötöttek a Könyvtárellátó Vállalattal, innen évente kb. 90 könyvet rendeltek meg. A felhalmozódott duplum anyagokat a Római Magyar Intézetnek, az ELTE Filozófiai Tanszékének és a megyei egyházügyi titkároknak adták át. A leggazdagabb készlet a hazai szakirodalom mellett az emigráns külföldi egyházi jellegű könyvekből és folyóiratokból keletkezett, amelyeket "az illetékes állami szervek" juttattak el a Hivatalnak. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésekor a könyvtár anyaga nem került a Művelődési Minisztérium kezelésébe, további sorsa ismeretlen. * II. Az Adattárban a következő dokumentumokat gyűjtötték: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irattárából az Állami Egyházügyi Hivatalhoz került iratokat (Ezek közül a legfontosabbak az egyes egyházakkal kötött megállapodások voltak, amelyek még a Hivatal létrejötte előtt keletkeztek.), az egyházak belső életére vonatkozó információkat, a külképviseletek által megszerzett különböző dokumentumokat, prospektusokat, újságkivágásokat és különféle információkat, a Belügyminisztérium által megküldött dokumentumokat és információkat, az egyházi világszervezetek anyagait, a konferenciákon elhangzott előadások szövegeit, az ökumenikus tevékenységről szóló anyagokat, és a konferenciákról, tanulmányutakról szóló egyes útijelentéseket (Akiket 1945 és 1989 között kiengedtek Magyarországról külföldre, azoknak útijelentést kellett írniuk.), a népi demokratikus országok egyházpolitikájára vonatkozó elemzéseket, a jelentősebb egyházi események dokumentumait, a papi békemozgalommal kapcsolatos iratokat, egyházi körleveleket, az egyházak történetével és tevékenységével kapcsolatos tanulmányokat, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács által átadott dokumentációkat, a Pártfőiskolákon, és MSZMP Oktatási Igazgatóságokon készített elemzéseket, a Magyarok Világszövetsége által megszerzett információkat, a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait, a Hivatal dolgozói és az egyháztörténetben jártas szakemberek által készített tanulmányokat, a Vámhivatal által elkobzott kiadványokat. A dokumentumok rendszerezésénél három problémát kellett megoldani: 13

ki kellett jelölni az anyag helyét, azaz biztosítani kellett, hogy valaki egy konkrét anyagot megtaláljon, tartalmilag fel kellett tárni a dokumentumokat, azaz, ha valaki egy témára kutatott, megfelelő tárgyszó segítségével el kellett jutnia az adott témához, ha egy egyházi személy tevékenységét feltáró dokumentumra volt szüksége, akkor névmutató karton segítségével meg kellett találnia az illetőre vonatkozó iratot. A rendezési terv az anyag feltárását a következő csoportosításban javasolta, amely kijelölte egyben a dokumentum helyét is: 1. Egyházak az illető egyházakat egészében érintő kérdések és központi irányító szerveik, béketevékenység, az egyházak szervezetei (betűrendben), külföldi utakról jelentések, meghívások (országonkénti csoportosításban), egyéb anyagok. 2. Nemzetközi szervezetek konferenciák időrendben. 3. Körlevelek időrendben. A dokumentumokat dossziékba kellett rendezni, ezeket be kellett számozni. Minden egység után üresen kellett hagyni néhány számot, hogy a később keletkezett anyagot is el lehessen helyezni a rendszerben. A tervezet célszerűnek tartotta a számozást egyházanként újrakezdeni, mert így kisebb számokkal kellett dolgozni. Az egyes dossziékba kerülő dokumentumokat sorszámokkal tervezték ellátni. A számozásnak a tartalmi feltárásnál lett jelentősége. 1973-ban az iratok elhelyezésére a következő rendszer kialakítását tervezték ennek bővített, módosított változata a most közreadott Adattár szerkezetének is az alapját képezi: 1. RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ a/ Az egyházat egészében érintő kérdések és irányító szerveik: Katolikus Püspöki Kar Elnöke Titkára Iroda Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottsága b/ Béketevékenység: Opus Pacis Országos Béketanács Katolikus Bizottsága c/ Az egyház szervezetei: Actio Catholica Cecilia Társaság Országos Magyar Egyházművészeti Tanács Országos Kántorképző Tanfolyam Országos Karitász Központ Országos Középiskolai Főhatóság Könyvkiadás, sajtó Központi Hittudományi Akadémia Liturgikus Tanács Országos Római Pápai Magyar Intézet Szemináriumok és teológiák (szükség esetén bontásuk helységenként) Szerzetesrendek: Bencések Ferencesek 14

Piaristák Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek Feloszlatott szerzetesrendek tagjainak működése Szeretetszolgálat, szociális otthonok Nemzetközi kapcsolataik (kivéve a több egyházat tömörítő nemzetközi szervezeteket): Apostoli Szentszék Berlini Konferencia Caritas Internationalis Keresztény Dolgozók Világmozgalma Laikusok Tanácsa Nemhívők Titkársága Pacem in Terris Pax Christi Internationalis Pax Romana Püspöki Szinódus d/ Külföldi utak jelentései, meghívások országonkénti betűrendben e/ Egyéb anyagok 2. ÖKUMENIKUS TANÁCS 3. REFORMÁTUS EGYHÁZ a/ Az egyházat egészében érintő kérdések és irányító szerveik: Református Egyház Zsinata Magyarországi püspök elnök Világi elnök Zsinati Iroda b/ Béketevékenység /Lásd: Ökumenikus Tanács címszónál/ c/ A református egyház szervezetei: Könyvkiadás, sajtó Református Világszövetség Szociális intézmények Teológia d/ Külföldi utak jelentései, meghívások országonkénti betűrendben e/ Egyéb anyagok 4. EVANGÉLIKUS EGYHÁZ a/ Az egyházat egészében érintő kérdések és irányító szerveik: Evangélikus Egyház Országos Zsinata Magyarországi püspök elnök Országos főfelügyelő b/ Béketevékenység /Lásd: Ökumenikus Tanács címszónál/ c/ Az evangélikus egyház szervezetei: Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya Magyarországi Evangélikus Teológiai Akadémia Könyvkiadás, sajtó Szociális intézmények Nemzetközi kapcsolata: Egyházak Világtanácsa Lutheránus Világszövetség d/ Külföldi utak jelentései, meghívások országonkénti betűrendben e/ Egyéb anyagok 15

5. SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA a/ A kisegyházakat egészében érintő kérdések és irányítószerveik: Szabadegyházak Tanácsa Elnöke Kisegyházak vezetői b/ Béketevékenység c/ Könyvkiadás, sajtó Tagegyházak: Adventista Egyház Transmediterrán Divízió Baptista Egyház Baptista Teológiai Szeminárium Baptista Világszövetség Élő Isten Gyülekezete Evangéliumi Keresztyének /Pünkösdisták/ Isten Egyháza Keresztyén Testvérgyülekezet Metodista Egyház Egyesült /világ/ Metodista Egyház Zürichi Püspöksége Metodista Világszövetség Őskeresztyén Felekezet Apostoli Őskeresztyén Egyház Európai Tanácsa Apostoli Őskeresztyén Egyház Világtanácsa Szabad Egyházak Gyülekezete Szabadegyházak Tanácsán kívül működő legális felekezetek Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet Magyar Ókatolikus Egyház d/ Külföldi utak jelentései, meghívások országonkénti betűrendben e/ Egyéb anyagok 6. ORTODOX EGYHÁZAK a/ Az egyházat egészében érintő kérdések és irányító szerveik b./ Béketevékenység c/ Ortodox egyház ágai: Budai Görögkeleti Szerb Püspökség Görögkeleti Román Orthodox Egyház Magyar Orthodox Egyház Nemzetközi kapcsolataik: Görög Orthodox Egyház Orosz Orthodox Egyház d/ Külföldi utak jelentései, meghívások országonkénti betűrendben e/ Egyéb anyagok (sajtó is) 7. MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ a/ Az egyházat egészében érintő kérdések és irányító szerveik: Püspök Világi főgondnok Az anyag mennyiségétől függően bontható a fenti /a-e/ pontok szerint 16

8. MAGYAR IZRAELITA EGYHÁZ a/ Az egyház egészét érintő kérdések és irányító szerveik: Elnök Izraeliták Országos Képviselete b/ Béketevékenység c/ Az egyház szervezetei, külföldi kapcsolatai: Angol Zsidó Egyház Magyar Zsidók Világszövetsége Országos Rabbitanács Osztrák Zsidó Egyház Szocialista országok egyházai d/ Külföldi utak jelentései, meghívások országonkénti betűrendben e/ Egyéb anyagok 9. MAGYARORSZÁGI BUDDHISTA MISSZIÓ Az anyag mennyiségétől függően bontható a fenti /a-e/ pontok szerint 10. SZEKTÁK Engedély nélküli felekezetek A fenti szerkezetet tárgyszórendszer egészítette ki, amely a tartalmi feltárást segítette. Ez betűrendes volt, szükség szerint lehetett bővíteni, egy dokumentum ugyanis egy fő téma mellett több más jelentős tárgyat is érintett. Magát a dokumentumot csak egy helyre, a legrészletesebben tárgyalt témakörhöz helyezték el, az érintett egyéb témáról a tárgyszórendszer segítségével szerezhettek tudomást. Minden tárgyszó külön kartonra került, és megkapta a dokumentumoknak azt a számát, melyek az illető témával foglalkoztak. Az 1973-ban készült tervezet a következő tárgyszavakat határozta meg: 17 állam és egyház viszonya, anglikán egyház, antikommunizmus, ateizmus, béke, békeszolgálat, békevilággyűlés, békehatározatok, (európai) béke, bencések ld. szerzetesek, Biblia, Biblia-tanítása, buddhista egyház, cionizmus, cisztercita ld. szerzetesek, diakónia, dialógus, dogmatika, egyház, egyház-egysége, egyházak közti kapcsolat, egyházi befolyás, egyházkerületek, egyházpolitika, egyháztörténet, elidegenedés, emberi jogok, emigráció, emigrációs központok, emlékünnep, erkölcs, európai béke ld. béke, európai, evangélikus egyház, fajüldözés, fegyelmi eljárás, fegyverkezés, fellazítás, ferencesek ld. szerzetesek, hagyaték, harmadik világ, hitélet, indokínai kérdés, ingatlanügy, Izrael, izraelita egyház, Jehova tanúi szekta ld. szekta, jelentés, (elnöki) jelentés, jogszabály, (lakásügyi) jogszabály, kántorképzés, katolikus egyház, katonai szolgálat teológiai hallgatóknál, kerületek, keresztyénmarxista párbeszéd ld. dialógus, Keresztyén Békekonferencia hatása, jelentősége, Kína, kulturális

forradalom, kitüntetések, kollégium, kollégiumi szabályzat, konferenciák programja, könyvkiadás, könyvtárak, egyházi körlevél ld. időrendben elhelyezve, köszöntő, (újévi) köszöntő, közel-keleti kérdés, közgyűlés, közgyűlési beszámoló, külügyi, külügyi bizottság, ld. szervezeteknél egyházanként, külügyi értékelés, külügyi irányelvek, külügyi tapasztalat, külügyi tevékenység, látogatás, látogatásról feljegyzés, lelkész, lelkészképzés, lelkésztovábbképzés, lelkészlakás ld. ingatlanügy, lelkészmagatartás, lelkészutánpótlás, lelkészüdültetés ld. szociális ügyek, lelkész világi másodállása, lelkészi munkaközösség, leszerelés, levéltár, meghívás ld. országonként vagy személyenként a névkartonon, metodisták, Nemhívők titkársága, ortodox egyház, ökumené, ökumené és a római katolikus egyház, ökumené és a nemkatolikus egyház, ösztöndíj, (külföldi) ösztöndíjasok, (magyar) ösztöndíjasok, pápa, papi szolgálat, pasztorális kérdések, piaristák ld. szerzetesek, protestáns egyház, püspöki jelentés, rabbi, református egyház, református sajtó, Szabadegyházak Tanácsa szekták (Jehova tanúi), szekták (nazarénusok), szekularizáció, szentírás ld. Biblia, szervezeti szabályzat, szerzetesek (bencések), (ciszterciták), (ferencesek), (piaristák), szociális ügyek, szeretetotthonok, teológia, teológiai nézetek, teológiai reform, teológiai tanulmány, tudományos-technikai forradalom, újévi köszöntő ld. köszöntő, unitárius egyház, utazás, utazás külföldre, utazás Magyarországra, emigránsok utazása Magyarországra, utazási engedély, útijelentés ld. országonként, ld. még ösztöndíj, üdültetés, ld. szociális ügyek, választás, valláskritika, vallásszabadság, Vatikán, Vatikáni Zsinat, vegyesházasság, világgyűlés, világgyűlés munkacsoportjai, világgyűlés programja, világgyűlésre témajavaslat, zsidókérdés. Az elhelyezés fent ismertetett szám szerinti csoportosítása lehetővé tette, hogy valaki egy konkrét anyagot megtaláljon. A tárgyszórendszer abban segített, hogy valaki egy témához találjon anyagot. Akinek egy egyházi személy tevékenységét feltáró dokumentumra volt szüksége, annak a névkarton állt rendelkezésére. Ezen tüntették fel egy-egy személy nevét és funkcióját, valamint egy-két szóval feljegyezték mikor, hova utazott, milyen célból, nemzetközi szervezetben milyen tisztséget töltött be, kongresszusokon, konferenciákon való felszólalását, tanulmányait és ezek megjelenésének helyét. Minden személy neve külön kartonon szerepelt, a kartonokat betűrendben helyezték el. Sajnos az Archívumhoz tartozó katalógusok nem kerültek beszállításra, feltehetőleg nem fordítottak rá figyelmet és megsemmisültek. * 18

III. Az Archívum anyagának a könyvtáron és a dokumentumokon kívül a harmadik fontos része a fordítások gyűjteménye volt. Itt gyűjtötték össze azoknak a könyveknek, cikkeknek, alapvető egyházi dokumentumoknak, konferenciákon és egyéb módon megszerzett ismertetőknek a fordításait, amelyekről úgy ítélték meg, hogy a munka során fel tudják használni azokat. Ennek érdekében a külföldön megjelenő sajtótermékeket figyelemmel kísérték, és az olyan cikkeket, tanulmányokat, amelyek a magyarországi egyházakkal, a vallásos élettel vagy közvetlenül az Állami Egyházügyi Hivatallal voltak kapcsolatosak lefordíttatták és rendszeresen összegyűjtötték. A rendezési terv a fordítások tartalmi feltárására szintén a tárgyszórendszert ajánlotta, valamint további elhelyezésükre is a többi anyagtól való elkülönítést javasolta. Ez végül nem valósult meg, mert a fordításokat idővel besorolták a dokumentumok közé, ezek az Adattár jelenlegi rendszerében is az adott témánál találhatók meg. * A rendezési terv az Archívum feltárásának elkészítését intenzív munka mellett 1975-re jelezte. 1976. október 26-án a Hivatal vezetése újra megvizsgálta az Archívum helyzetét. Megállapították, hogy a könyvek tartalmi feltárása megtörtént, a könyvkölcsönzésnél viszont a dolgozók nem mindig tartották be a szabályokat, ugyanis vannak könyvek, amelyek évek óta nem kerültek vissza a könyvtárba. A Hivatalba beérkező mindenfajta folyóirat, újság, illegális anyag, esetenként kapott lapok elhelyezése is a tervben megjelölt módon történt. A dolgozók kéthetenként megkapták az ajánlásokat. Hetenként cikkismertető készült az egyházi sajtókból, és rendszeres összeállítást készítettek Fordítások címmel a tájékozódást leginkább elősegítő témákból. A Hivatal 42 féle újságra fizetett elő, az illegális anyagok száma kb. 40 volt. A jelentés szerint megoldatlan a pártszervezet régebbi propaganda-kiadványainak, és a vámosoktól a korábbi években érkezett anyagnak a minősítése, besorolása illetve selejtezése. Meg kellet oldani továbbá, hogy az egyházmegyei körlevelek, sematizmusok, teológiai jegyzetek, vagyis az osztályok által engedélyezett egyházi dokumentumok egy-egy kötelező példánya az Archívumba kerüljön. Az Archívum legnagyobb problémája az állapítja meg a jelentés, hogy megoldatlan a dokumentáció rendezésének kérdése. A régi anyagot illetően nagyon kevés előrelépés történt és ez kihat az újonnan keletkezett anyagok szakszerű kezelésére is. A tapasztalat szerint egy-egy nagyobb munka kapcsán igény lenne a régebbi anyagok ismeretére, azonban az anyag rendezése, besorolása nélkül ez nem lehetséges. A fenti jelentés következtében Miklós Imre elrendelte, hogy a munkatársak a rendezési tervben leírtak szerint kezeljék és adják le az Archívumba tartozó dokumentációt. A nagytömegű régi dokumentáció szétválogatásában, tárgy szerinti csoportosításában, illetve szükség szerinti selejtezésében az Archívum munkatársaival együtt folyamatosan vettek részt az osztályok adminisztratív és politikai munkatársai. Az Archívumban haladéktalanul meg kellett kezdeni a nyilvántartás vezetését a rendezési tervben előírtak szerint. A többévi erőfeszítés eredményeként végül kialakult a dokumentumok sajátos rendje, amely tulajdonképpen könyvtári szisztémára épült. A számrendszert azért is alakították így ki, mert az 1970-es években divatos fénylyukkártya rendszert akarták bevezetni. Ez azonban ismereteink szerint nem valósult meg. Az Archívum a Tájékoztatási és Dokumentációs Osztály része volt egészen a Hivatal megszűnéséig. Az osztály munkatársai az egyházpolitikai célkitűzéseket megvalósító politikai és igazgatási feladatokat láttak el. Figyelemmel kísérték és segítették a párt és a kormány egyházpolitikájának érvényesülését, ellenőrizték a hatályos rendeletek betartását. Tevékenységük túlnőtt a Hivatal keretein, mert a rendelkezésre álló információs anyagokból a Hivatal elnökének döntése alapján ellátták a központi és megyei párt-, állami- és népfrontvezetők, esetenként szélesebb körök tájékoztatását. Ilyen vonatkozásban az Adattár információi is túlnőttek a Hivatalon. 19

Az Adattár végleges szerkezetét, a dokumentumok elhelyezésének rendszerét a jegyzék előtt közöljük. Ez egyben tartalomjegyzékül is szolgál. III. ÚTMUTATÓ AZ ADATTÁR HASZNÁLATÁHOZ A fent felsorolt szerkezet egyes témákon belül alá- és fölérendeltséget jelöl. Az egyes számoknak, ill. témáknak dossziékat nyitottak és ide helyezték el meghatározott sorrendben a begyűjtött anyagot. Némely helyen hiányzik a sorszámból egy-egy szám. Ez azért van, mert fenntartották olyan témáknak, amelyben végül is nem keletkezett dokumentum. A dokumentumok rendezése során az eredeti rendet megtartottuk, csak kisebb korrekciókat hajtottunk végre. Az átvételkor az Adattár anyaga 24,72 ifm volt, ami az átdobozolás során 15,60 ifm-re csökkent azért, mert az átadásnál a dobozok többsége nem volt megtöltve, mivel a várható gyarapodással is számoltak, valamint az egyházaknak visszaadott iratokkal is csökkent a mennyiség. A dokumentumok túlnyomó többsége gépelt feljegyzés, tájékoztató, fordítás, cikkmásolat, kézirat. A külföldről megszerzett anyagok legtöbbje másolat. Jelen segédletünk műfaja darabszintű jegyzék, ezért a dokumentumoknak csak a címét közöltük, megtartva az eredeti írásmódot is. A címhez tartozó minden fellelhető adatot közöltünk, azonban többször előfordult, hogy a keletkezés évét, a szerző nevét nem sikerült megállapítani. A címleírásnál törekedtünk a pontos meghatározásra. A nyomtatott kiadványoknál jelöltük a könyvészeti adatokat, tehát a kiadás helyét, idejét és a paginaszámot. Az anyag végén az archívumhoz tartozó fotók gyűjteménye található ezeknek a beazonosítása folyamatban van. Az Állami Egyházügyi Hivatal Adattárának levéltári jelzete: XIX A 21 c. A darabszintű jegyzék elején közöljük a tartalomjegyzéket, amely megmutatja, hogy hányadik dobozban, melyik jelzőszám és sorszám alatt lehet az iratot megtalálni. Az Adattár anyagát A köziratokról a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló l995. évi LXVI. törvény és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásai szerint lehet kutatni. A kérőlapon a jelzőszámot, a sorszámot és a raktári egység számát kell megjelölni. 20

JELZŐSZÁMOK MUTATÓJA Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 1. doboz 0 ÁLTALÁNOS ÜGYEK 39 1. doboz 00 E GYHÁZAK ÁLTALÁBAN 1 14. 39 2. doboz 000 Magyarországi egyházak általában 1 27. 39 3 5. doboz 000.0 Állam és egyház viszonya 1 71. 41 6. doboz 000.1 Állami Egyházügyi Hivatal 1 38. 44 7 8. doboz 000.2 Egyházi szertartások 1 57. 46 8 9. doboz 000.3 Könyvkiadás, sajtó, rádió 1 40. 49 9. doboz 000.4 Egyházi adatok és az egyházak anyagi helyzete 1 17. 51 9. doboz 000.5 Gyűjtemények, műemlékek 1 6. 51 9. doboz 000.6 Hitélet 1 4. 52 9 10. doboz 001 Országos Béketanács 1 4. 52 10 11. doboz 001.0 Országos Béketanács kiadványai 1 42. 52 11 12. doboz 002 Hazafias Népfront 1 27. 54 12. doboz 01 D IALÓGUS A HÍVŐK ÉS NEMHÍVŐK KÖZÖTT 1 16. 55 12 13. doboz 01.0 Konferenciák 1 12. 56 13. doboz 01.1 Marxizmus a vallásról és az ateizmusról 1 16. 57 14. doboz 01.2 Keresztények a vallásról és az ateizmusról 1 9. 57 15. doboz 02 E MIGRÁCIÓ 1 17. 58 15. doboz 020 Katolikus emigráció 1 17. 59 15. doboz 021 Református emigráció 1 18. 59 21

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 15. doboz 022 Evangélikus emigráció 1 8. 60 15. doboz 023 Zsidó emigráció 1 8. 61 15. doboz 024 Kisegyházak emigrációja 1 3. 61 16. doboz 025 Útijelentések 1 11. 61 16. doboz 03 R EAKCIÓ 1 36. 62 16. doboz 030 Ezerkilencszázötvenhat 1 36. 63 16. doboz 031 Katolikusok reakció 1. 65 17. doboz 032 Egyéb reakció 1 12. 65 17. doboz 04 N EMZETKÖZI ÁLLANDÓ SZERVEZETEK 1 6. 66 17. doboz 040 Egyesült Nemzetek Szövetsége 1 10. 66 17. doboz 041 Béke Világtanács 1 5. 66 17 18. doboz 042 Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia 18. doboz 042.0 Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága 1 12. 67 1 5. 67 18. doboz 043 Nemzetközi Vallásszociológiai Szövetség 1. 68 18. doboz 044 Nemzetközi Valláspszichológiai Szövetség 1. 68 18. doboz 045 Societas Ethica 1 6. 68 18. doboz 049 Bibliatársulatok Világszövetsége 1 4. 68 18 19. doboz 05 N EMZETKÖZI ALKALMI KONFERENCIÁK 1 31. 68 22

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 19. doboz 08 E GYHÁZAK A NEMZETKÖZI ÉLETBEN 1 13. 70 19. doboz 080 Katolikus 1 2. 70 19. doboz 081 Egyéb 1. 71 20 21. doboz 09 E GYES ORSZÁGOK ÁLTALÁBAN 1 58. 71 22. doboz 1 RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ÁLTALÁBAN 1 6. 74 22. doboz 1.0 V ATIKÁN 1 11. 74 23. doboz 1.00 Titkárságok 1 14. 74 23 24. doboz 1.10 Pápák, név szerint 1 32. 75 24. doboz 1.11 Enciklikákról általában 1 12. 76 24 25. doboz 1.110 Enciklikák 1 34. 77 26. doboz 1.12 Dekrétumok 1 6. 78 26. doboz 1.13 Konstitúciók 1 2. 79 26 27. doboz 1.14 Nyilatkozatok, levelek 1 67. 79 27. doboz 1.140 Magyarországról 1 16. 81 27. doboz 1.2 ZSINAT 1. 82 27 29. doboz 1.20 Zsinat dokumentumai 1 64. 82 29 30. doboz 1.21 A Zsinatról 1 32. 86 30. doboz 1.22 Magyarok a Zsinaton 1 6. 87 23

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 30. doboz 1.3 S ZINÓDUS 1. 88 30. doboz 1.30 I IV. Püspöki Szinódus 1 25. 88 30. doboz 1.32 A Rendkívüli Szinódus összefoglaló jelentése 1 4. 89 31. doboz 1.40 Berlini Konferencia (1964-től) 1 66. 89 31. doboz 1.400 Berlini Konferencia bizottságai 1 12. 92 32. doboz 1.401 Berlini Konferencia nagygyűlései 1 21. 92 32. doboz 1.41 Európai Püspökkari Konferencia, szimpózium 1 4. 93 33. doboz 1.42 Pax Christi 1 13. 93 33. doboz 1.43 Pacem in Terris 1. 94 33. doboz 1.47 Karizmatikus mozgalom 1 3. 94 33. doboz 1.48 Eucharisztikus kongresszusok 1 2. 94 33. doboz 1.49 Egyéb állandó szervek 1 30. 95 34. doboz 1.5 E GYES KONFERENCIÁK 1 8. 95 34. doboz 1.6 J ÉZUS TÁRSASÁGA 1 5. 96 34. doboz 1.7 K ÖNYVKIADÁS, SAJTÓ 1 7. 96 35 37. doboz 1.9 E GYES ORSZÁGOK 1 61. 97 24

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 37. doboz 11 M AGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ÁLTALÁBAN 1 10. 99 38. doboz 110 Állam és egyház viszonya 1 22. 99 38. doboz 111 Hitélet, templom 1 12. 102 38. doboz 111.0 Hitoktatás 1 4. 103 38. doboz 111.1 Turizmus 1. 103 38. doboz 111.2 Világiak 1. 103 38. doboz 112 Liturgia 1. 103 38. doboz 113 Anyagi helyzet 1. 103 38. doboz 12 S ZERVEZETEI 1. 104 38. doboz 120 Magyar Katolikus Püspöki Kar 1 6. 104 39. doboz 120.1 Bizottságok 1. 104 39. doboz 120.3 Társulatok 1 4. 105 39. doboz 120.4 Sajtóiroda 1 11. 105 39. doboz 120.5 Határozatok, rendelkezések, nyilatkozatok 1 10. 105 39. doboz 120.6 Bíboros 1 2. 106 39. doboz 120.7 Püspökök 1. 106 39. doboz 120.8 Ad limina 1 2. 106 40. doboz 120.9 Körlevelek 1 34. 106 41. doboz 122 Könyvkiadás, sajtó 1 9. 107 41. doboz 122.0 Szent István Társulat 1 6. 107 41. doboz 122.1 Ecclesia Szövetkezet 1 31. 108 42. doboz 122.2 Sajtó 1 28. 109 42. doboz 123.0 Egyházi középiskolák 1 18. 110 43. doboz 123.1 Teológiák 1 22. 111 25

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 43. doboz 124 Szociális Intézmények 1. 112 43. doboz 125 Gyűjtemények 1 4. 112 43. doboz 126 Szolidaritás Szövetkezet 1 7. 112 43. doboz 13 E GYHÁZMEGYÉK 1 12. 113 43. doboz 131 Hajdúdorog 1 4. 113 43 45. doboz 139 Körlevelek, Eger 1 7. 113 46. doboz 139 Körlevelek, Győr 8. 114 47 48. doboz 139 Körlevelek, Veszprém 9. 114 48 49. doboz 139 Körlevelek, Esztergom 10. 114 50 51. doboz 139 Körlevelek, Vác 11. 114 51. doboz 139 Körlevelek, Kalocsa 12. 114 52. doboz 139 Körlevelek, Székesfehérvár 13. 114 53. doboz 139 Körlevelek, Pécs 14. 114 53 54. doboz 139 Körlevelek, Szombathely 15. 114 55. doboz 139 Körlevelek, Hajdúdorog 16 17. 114 55 56. doboz 139 Körlevelek, Csanád 18 114 56. doboz 14 S ZERZETESRENDEK 1 3. 115 56. doboz 140 Bencések 1 19. 115 56. doboz 141 Ferencesek 1 14. 116 57. doboz 142 Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek 1. 116 57. doboz 143 Piaristák 1 6. 116 57. doboz 144 Jezsuiták 1 12. 117 57. doboz 145 Johanniták 1 2. 117 26

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 57 58. doboz 15 B ÉKETEVÉKENYSÉG, KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG 58. doboz 150 Opus Pacis, Országos Béketanács Katolikus Bizottsága 1 25. 117 1 15. 118 58. doboz 150.0 Opus Pacis 1 11. 119 58. doboz 150.1 Országos Béketanács Katolikus Bizottsága 1 7. 119 59. doboz 16 K ÜLÜGYI TEVÉKENYSÉG 1 3. 120 59. doboz 160 Kiutazások 1 6. 120 59. doboz 161 Beutazások 1 8. 120 59. doboz 17 S ZEMÉLYI ANYAGOK 1 18. 121 60 61. doboz 17.1 Mindszenty József hercegprímás 1 157. 121 61. doboz 17.2 Brezanóczy Pál II. világháborús dokumentumgyűjteménye 1 21. 129 62. doboz 18 E GYHÁZTÖRTÉNET 1 6. 130 62. doboz 2 PROTESTÁNS EGYHÁZAK ÁLTALÁBAN 1 5. 131 62. doboz 2.0 M AGYARORSZÁGI PROTESTÁNS EGYHÁZAK 1 10. 131 62. doboz 2.1 E GYHÁZKÖZI BÉKEMOZGALOM 1 5. 131 63. doboz 2.01 Külügyi tervek 1 2. 132 63. doboz 20 Á LLANDÓ SZERVEK 1 10. 132 63. doboz 21 A LKALMI KONFERENCIÁK 1 3. 132 63. doboz 22 F ELHÍVÁSOK 1. 132 27

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 63. doboz 3 REFORMÁTUS EGYHÁZ ÁLTALÁBAN 1. 133 63. doboz 3.0 R EFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG 1. 133 63. doboz 3.01 Egyes bizottságok ülései 1 7. 133 63. doboz 3.02 Alkalmi konferenciák 1 2. 133 63. doboz 3.03 Református Világszövetség kapcsolatai 1 2. 133 63. doboz 3.04 Nagygyűlések 1 6. 134 63. doboz 3.1 Á LLANDÓ SZERVEK 1. 134 63. doboz 3.10 Oberwarti Konferencia 1 5. 134 64. doboz 3.11 Felekezettudományi Munkaközösség 1 3. 134 64. doboz 3.2 E GYES KONFERENCIÁK 1 3. 135 64. doboz 3.8 E GYHÁZTÖRTÉNET 1. 135 64. doboz 3.9 E GYES ORSZÁGOK 1 7. 135 64. doboz 31 M AGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1 12. 135 65. doboz 310 Állam és egyház viszonya 1 37. 136 65. doboz 311 Hitélet 1 4. 137 65. doboz 312 Anyagi helyzet 1 3. 138 65 66. doboz 320 Magyarországi Református Egyház Zsinata 1 15. 138 66. doboz 320.0 Zsinati Iroda 1. 138 66 67. doboz 320.1 Zsinati Tanács 1 11. 138 68. doboz 320.9 Körlevelek 1 4. 139 28

Raktári egység Jelzőszám Jelzőszám megnevezése (tárgya) Sorszám Oldalsz. 69. doboz 321 Könyvkiadás, sajtó 1 14. 139 69 70. doboz 322 Oktatás 1 40. 140 70. doboz 323 Szociális intézmények 1 11. 141 70. doboz 324 Gyűjtemények 1 10. 142 70 71. doboz 328 Lelkésztovábbképző tanfolyamok 1 9. 142 71 72. doboz 329 Esperesi konferenciák 1 10. 143 72. doboz 33 E GYHÁZKERÜLETEK 1 29. 143 73. doboz 339 Körlevelek 1 9. 144 73. doboz 34 B ÉKETEVÉKENYSÉG, KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG 1. 145 73. doboz 35 K ÜLÜGYI TEVÉKENYSÉG 1 19. 145 73. doboz 350 Kiutazás 1 49. 146 74. doboz 351 Beutazás 1 40. 148 74. doboz 36 S ZEMÉLYI ANYAGOK 1 26. 150 74. doboz 38 E GYHÁZTÖRTÉNET 1 2. 151 74. doboz 4 EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 152 74. doboz 4.0 L UTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG 1 7. 152 74. doboz 4.00 Vegyesbizottsági ülések 1. 152 74 75. doboz 4.01 Egyes bizottságok ülései 1 18. 152 75. doboz 4.02 Egyéb állandó szervek 1 2. 153 75. doboz 4.03 Alkalmi konferenciák 1 4. 153 29