VIII. évfolyam 1. szám, 2017. január A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja TARTALOM 2 Dr. Csátaljay Zsuzsanna Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2017-es változásai (1. rész) A 2017-től hatályos rendelkezések Adómérték-változások Étkezőhelyi véndéglátásban az ételforgalom és a helyben készített nem alkoholtartalmú italforgalom 18%-os áfakulcsa Az internethozzáférési szolgáltatás 18%-os adómértéke Egyes baromfitermékek adókulcsának 5%-ra csökkenése A tojás és a tej értékesítésénél alkalmazandó 5%-os adómérték 11 Bonácz Zsolt Az időszakos elszámolású ügyletek ellenértékének kezelése az alanyi adómentesség értékhatáránál Az időszakos elszámolású ügyletek adózási lényege Időszakos elszámolású ügylet figyelembe vétele az alanyi adómentesség értékhatáránál A bevételalapú arányosítás egyes szabályai Az arányosításba bevonható beszerzések köre A levonási hányados számítása Időszakos elszámolású ügyletek 17 Vira Sándor Utazásszervezési szolgáltatás Az utazásszervezés személyi kérdései Mit nevezünk utazásszervezési szolgáltatásnak? A teljesítés helye Az utazásszervező költségeinek áfavonzata Az adóalapképzés két módszere Az adó meghatározása Belföldi és nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása VÁLTOZÁSOK 2017 Promóciók és árengedmények
DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2017-ES VÁLTOZÁSAI (1. RÉSZ) Cikksorozatunkban az áfatörvény és a kapcsolódó jogszabályok 2017-től hatályos változásait mutatjuk be. Az első részben a több termék és szolgáltatás adómértékét is érintő módosításokat tárgyaljuk. 1. A 2017-től hatályos rendelkezések Az étkezőhelyi szolgáltatás áfakulcsának 18 százalékra, majd 5 százalékra csökkenése (2017. január 1-től, majd 2018. január 1-től) Az internethozzáférési szolgáltatás áfakulcsának 18 szá zalékra csökkenése (2017. január 1-től) A baromfihús, a tojás, a tej áfakulcsának 5 százalékra csökkentése (2017. január 1-től) A számla tartalmi kellékeinek változása (2017. január 1-től) A számlázórendszerek online bekötése az adóhatósághoz (2017. július 1-től) A belföldi összesítő nyilatkozat értékhatárának csökkentése (2017. július 1-től) Az online pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség kiterjesztése (2017. január 1-től) Adatszolgáltatás a személygépkocsik alvázszámáról (2017. január 1-től) Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár 8 milló forintra emelése (2017. január 1-től) A fordított adózás körének bővülése (2017. január 1-től) Viszonosság Norvégiával Új ingatlanfogalom (2017. január 1-től) 2. Adómérték-változások A jogalkotó több terméknek, szolgáltatásnak csökkentette az adómértékét. 2.1 Étkezőhelyi véndéglátásban az ételforgalom és a helyben készített nem alkoholtartalmú italforgalom (az SZJ 55.30.1-ből) Az Áfa tv. 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítása az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására a 18 százalékos kedvezményes adómértéket rendeli alkalmazni. Ennek alkalmazásához együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatásjelleg érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adó mértéket alkalmazni. A jogszabályi háttér áttekintése Az Áfa tv. 82. (3) bekezdése alapján az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. Az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének szolgáltatásokra vonatkozó II. része s ebből következően a 18 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatások köre 2017. január 1-jével egy új, 4. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza: Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből). Ahhoz, hogy az adott ügylet e pont alapján 18 százalékos adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia: az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia; ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint az SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia; a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia. A feltételek konjuktív jellegűek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes áfakulcs nem alkalmazható. Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy az SZJ szerinti fogalmak, valamint az Áfa tv. és az Európai Unió 2 ÁFA & SZÁMLÁZÁS
Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet (Áfa vhr.) szerinti fogalmak tartalmilag nem feltétlenül fedik egymást, így nem azok elnevezését, hanem a szolgáltatás tartalmát kell meghatározónak tekinteni. Az alábbiakban részletes áttekintés található arról, hogy az egyes, fentebb felsorolt feltételeknek történő megfelelés mit takar. A szolgáltatásnyújtáskénti megítélés szempontjai A kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adóalany által teljesített ügylet az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak minősüljön. Tehát először is meg kell határozni, hogy milyen szempontok szerint határolható el, hogy termék (étel, ital) értékesítése vagy étkeztetési szolgáltatás nyújtása történik. E tekintetben az európai bírósági ítéletekre alapozva az Áfa vhr. 6. cikke tartalmaz szempontokat. A hivatkozott jogszabályhely a következőket mondja ki: (1) Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása. (2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok olyan értékesítése függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás. A fentiek alapján kiemelendő, hogy az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. A fentiek értelmében nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg például a következő esetekben: az étel, helyben készített alkoholmentes ital elvitelre történő értékesítésekor; az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan értékesítésekor, amely a házhoz szállítást is magában foglalja; az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy körbefutó deszka biztosított (jellemzően ide tartoznak pl. a lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfékocsiból történő értékesítései). Ez esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások vannak túlsúlyban az ügyletben. Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta stb.), és azok tisztántartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), szolgáltatásnyújtás valósul meg attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja. Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtás történik pl. a plázák éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés esetén akkor is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy pl. a fogyasztáshoz kapcsolódó mosdóhasználatot, illetve az előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem (illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja. A megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termék érté ke sí tés kénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Ha például a vevő az étteremből, cukrászdából elvitelre kéri az ételt, süteményt, majd amikor becsomagolva átveszi, mégis leül egy asztalhoz, és azt ott helyben elfogyasztja, akkor az emiatt nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, hanem az eredeti szándékának megfelelően kezelendő, termékértékesítésként, az annak megfelelő adómértékkel. A statisztikai besorolás elvei, kérdései A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának második feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet az SZJ 55.30.1. Éttermi szolgáltatás kategóriába tartozzon. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. (13) bekezdés c) pontja alapján az Áfa tv.-ben hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. ÁFA & SZÁMLÁZÁS 3
A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. A Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint az SZJ 55.30.1 Éttermi szolgáltatások körébe a következők tartoznak: SZJ 55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás Idetartozik: az ételek és italok elkészítése és pincér általi felszolgálása olyan éttermek, kávéházak és hasonló étkezőhelyek által, amelyek asztalnál (pultnál vagy bárpultnál) ülő egyéni vendégek számára történő felszolgálással teljes szolgáltatást nyújtanak szórakoztató műsorral vagy anélkül. Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (SZJ 55.40.10). A nem ide tartozik az ital étel nélküli felszolgálása megjegyzés azt jelenti, hogy ha a vendég olyan vendéglátó-ipari egységben fogyaszt, ami nem rendelkezik melegkonyhával, akkor a szolgáltatás az SZJ 55.40.10 tételébe tartozik, így arra a kedvezményes adómérték nem alkalmazható. Az SZJ 55.40.10 Bárok, hasonló vendéglátás elsősorban azoknak a vendéglátó egységeknek a szolgáltatása, amelyeknek főtevékenysége az SZJ 55.40 Bárok, hasonló vendéglátás. Például: bár, diszkó, kocsma, italbolt, söröző (nem melegkonyhás), borozó (nem melegkonyhás), teázó, kávézó (nem melegkonyhás). A nem melegkonyhás kitétel azt jelenti, hogy nincs helyben ételkészítés, azonban nem a helyszínen készített egy szerű étel (kelt és zsíros tésztából készített finom pék áru, pogácsa, szendvics stb.) értékesíthető. Amenynyiben azonban melegkonyhával rendelkező étteremben fogyasztanak étkezés nélkül, helyben készített nem alko hol tartalmú italt (például csak kávét vagy helyben, fris sen csavart narancslét), az tartozhat a kedvezményes adó mérték alá. Az SZJ 55.30.11 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátóegység-kategóriák: étterem, szállóvendégeken kívül másokat is kiszolgáló szállodai étterem, vendéglő, kávéház (melegkonyhás), söröző (melegkonyhás), pizzéria, a hajók fedélzetén önálló egységként működtetett étterem, cukrászda stb. Az olyan vendéglátóhely, amely nem rendelkezik étkezőhellyel, ezért nem biztosítja az általa elkészített étel elfogyasztását a helyszínen, hanem kizárólag kiszállításra termel (házhoz szállítja az ételt), az SZJ 55.52.1 Közétkeztetés tételébe tartozó tevékenységet végez. Kedvezményes adómérték erre nem alkalmazható. SZJ 55.30.12 Étkeztetés járművön Idetartozik: az ételek és italok elkészítése és felszolgálása közlekedési eszközön, például vasúti étkezőkocsiban vagy hajón. A teljes szolgáltatás általában asztalnál (pultnál vagy bárpultnál) ülő egyéni vendégek számára, pincér által történik. Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10). SZJ 55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés Idetartozik: az étel és ital készítése, felszolgálás (pincérszolgáltatás) nélkül olyan étkezőhelyen, ahol ülőhely rendelkezésre áll. Az SZJ 55.30.13 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátóegység-kategóriák: gyorsétterem, büfé (melegkonyhás). Nem ide tartozik: a pincér nélküli ételszolgáltatás, ami általában ülőhelyet nem biztosító egységben történik (SZJ 55.30.14), az ital étel nélküli felszolgálása (SZJ 55.40.10). SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás Idetartozik: például a hal- és pecsenyesütő bódék, ülőhely nélküli gyorsétkezdék, elvitelre készítő étkezdék stb. ételés italkiszolgálása. Ezek az étkezőhelyek általában nem biztosítanak ülőhelyet vendégeik számára és nem szállítanak házhoz. Idetartozik: a mozgó fagylalt- és süteményárusítás is. Nem ide tartozik: az étel-, italautomata által történő kiszolgálás (SZJ 52.63.10.2), az étel készítése és kiszállítása a háztartásoknak (SZJ 55.52.11.0). Az SZJ 55.30.14 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátóegység-kategóriák: büfé (hidegkonyhás), pecsenyesütő, kolbász- és hurkasütő, halsütő, lángossütő, kürtőskalácssütő stb. Az egyébként a kedvezményes adómérték szempontjából meghatározó besorolási szám alá tartozó SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás kategóriába sorolható értékesítések, ügyletek kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azok nem feltétlenül minősülnek szolgáltatásnyújtásnak az Áfa tv. alkalmazásában (így nem alkalmazható rájuk a 18 százalékos kulcs), mivel az említett EU végrehajtási rendelet szerinti fontos feltétel, a szolgáltatásjelleg nem dominál ebben az értékesítési formában. Nem tartozik az Áfa tv.-ben hivatkozott SZJ 55.30.1 alá a munkahelyi étkeztetés (SZJ 55.51) és a közétkeztetés (SZJ 55.52) sem, így arra kedvezményes adómérték nem alkalmazható. Az SZJ-besorolás értelmében az alábbi jellemzőknek megfelelő tevékenységeket kell munkahelyi (SZJ 55.51) illetve közétkeztetésnek (SZJ 55.52) tekinteni. SZJ 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés (nem kedvezményes adómérték) Idetartozik: az ételek és italok elkészítése, és meghatározott személyeknek (pl. munkavállalók, tanulók, sportolók) általában kedvezményes áron történő kiszolgálása. Idetartozik még az iskolai oktatásban részesülő fiataloknak 4 ÁFA & SZÁMLÁZÁS
az oktatási intézmény keretei között biztosított saját konyhás menzai étkeztetése, a munkahelyi, hivatali, sport-, honvédségi kantinok, büfék étkeztetési szolgáltatása. Az étkezési szolgáltatást biztosítót jellemzően a munkáltató bízza meg az étkezést igénybe vevők ellátásával. A munkahelyi étkeztetés statisztikai besorolásánál lényeges szempont, hogy ezt elsősorban egy meghatározott kör veheti igénybe, az adott helyen dolgozó emberek és, hogy a kiszolgáló egység megfeleljen az SZJ 55.30.1 alá tartozó vendéglátó-ipari egységek valamelyikének. E szolgáltatáscsoportba tartozáshoz nem szükséges az, hogy a munkahely, iskola stb. kedvezményesen nyújtsa az étkezési szolgáltatást a munkavállalók, diákok stb. számára, és az sem, hogy zárt legyen az étkeztetés, azaz, hogy ott kizárólag a saját alkalmazottak étkezhessenek. Abban az esetben, amikor egy üzemi étkezde helyben készíti az ételt, amelyet vagy önkiszolgáló rendszerben vagy ételautomatából vesznek meg a munkavállalók, ez utóbbi is az SZJ 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés tételbe tartozik. (Helyben készítik az ételt, és az ételautomata a felszolgálás meggyorsításának módját jelenti.) Amenynyiben azonban egy központi konyhán készítik az ételt, amelyet helyszínre kiszállítanak, és ott ételautomatából megvásárolható, akkor ez a tevékenység az SZJ 52.63.10.2 Árusító automatából történő értékesítés tételbe tartozik. SZJ 55.52 Közétkeztetés (nem kedvezményes adómérték) A központi konyhák besorolása Azok a vendéglátó-ipari egységek, amelyek az ételeket megrendelésre és kiszállításra készítik, a következő kategóriába tartoznak: Amennyiben természetes személy a megrendelő: SZJ 55.52.11 Ételkészítés lakosságnak Idetartozik az étel készítése és kiszállítása háztartások számára, amelybe beletartozhat az étel és ital megrendelőnél történő felszolgálása is. Idetartozik a mozgó ételárusítás, az étel házhoz szállítása is. Ha gazdasági egység rendeli meg: SZJ 55.52.12 Ételkészítés közlekedési szervezetnek Idetartozik a közlekedési szervezetek részére történő ételkészítés, italellátás (pl. légiforgalmi társaságoknak). SZJ 55.52.13 Ételkészítés más szervezeteknek Idetartozik az étel elkészítése és iskolákhoz, üzemekhez, egyéb intézményekhez, éttermekhez, étkezdékhez, kantinokhoz, büfékhez stb. való eljuttatása. Amennyiben a központi konyha valamilyen módon tartósított ételt készít, a TEÁOR 03 értelmében élelmiszeripari tevékenységet folytat. Az alábbi esetekben a következő SZJ besorolások az irányadók: Ételszolgáltatás rendezvényeken: Az ételszolgáltatás rendezvényeken magánszemélyek számára az SZJ 55.52.11 ( Ételkészítés lakosságnak ), a vállalati, intézményi stb. rendezvényeken az SZJ 55.52.13 ( Ételkészítés más szervezeteknek ) szám alá sorolható. Az SZJ alá sorolás tekintetében a KSH Módszertani Főosztályától, a modszertan@ksh.hu címen kérhető tájékoztatás. Az étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának szempontjai A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága szempontjából meghatározó jelentősége van annak is, hogy az adott étkezőhelyi vendéglátás keretében milyen étel-, italforgalom valósul meg. Mindenekelőtt jelezzük, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön. Mindemellett, ahogy az előzőekben már szerepelt, jellemzően nem tartozik az SZJ 55.30.1 alá az olyan szolgáltatás, amelynek keretében kizárólag italforgalom valósulhat meg, így a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik kedvezményes adómérték alá, ha a felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint a szolgáltatás az SZJ 55.30.1 alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg. Amennyiben az adott (egyéb törvényi feltételeknek megfelelő) szolgáltatás keretében kizárólag ételforgalom vagy ételforgalom és helyben készített, alkoholmentes italforgalom valósul meg, 18 százalékos adómérték alkalmazandó. Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem helyben készített italforgalmat is, a 18 százalékos adómérték akkor sem terjedhet ki a helyben készített alkoholtartalmú italforgalomra, illetve a nem helyben készített italforgalomra, ha az egyébként az összes étel- és italforgalmon belül elhanyagolható mértékű. Ha a szolgáltató az ilyen étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül nem határozza meg külön az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontjában foglaltaknak megfelelő (kedvezményes adómérték alá tartozó) forgalom és az azon kívüli italforgalom adóalapját (ide tartozik például az az eset, amikor a szolgáltató fix áron korlátlan étel- és italfogyasztást biztosít a vendégeinek), és e megosztást nem jeleníti meg a szolgáltatást kísérő bizonylaton, akkor a szolgáltatás egészére 27 százalékos adómérték alkalmazandó. Amennyiben viszont az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó részének önálló adóalapja van, arra 18 százalékos adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy ez a meg- ÁFA & SZÁMLÁZÁS 5
osztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik. Az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó része adóalapjának meghatározása jellemzően az egyes ételekre, italokra meghatározott egyedi árak alapulvételével történhet. Azokban az esetekben, amikor erre bármely oknál fogva nincs lehetőség, a meg osztást a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét betartva, vagyis oly módon kell elvégezni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve, a kedvezményes adómérték alá eső szolgáltatás adóalapja ne legyen indokolatlanul magas. A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint például a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, valamint a helyben készített alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé. A helyben készített, nem alkohol tartalmúitalok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is. A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy az adózó azt kitölti és a kitöltött üdítőt pl. citromkarikával ízesíti, díszíti. Hatálybalépés Az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 305. (2) bekezdése értelmében a törvény 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 84. (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontjának megfelelő vendéglátó szolgáltatás nyújtása esetén akkor alkalmazható a 18 százalékos adómérték, ha e szolgáltatásnak az Áfa tv. szerint meghatározott teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. (2) bekezdése szerint termék Közösségen belüli beszerzésénél, előleg fizetése esetében, a 60. -ban említett fordított adózással érintett esetekben, valamint a 64. (2) és (3) bekezdésében termékimportra vonatkozóan említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. E szabály alkalmazása a vendéglátási szolgáltatás esetében az előleggel összefüggésben merülhet fel. Előleg átvétele esetén a 18 százalékos adómérték akkor alkalmazandó, ha annak átvételére, jóváírására, megszerzésére 2017. január 1-jén vagy azt követő időpontban kerül sor egy, az említett feltételeknek megfelelő vendéglátó szolgáltatással összefüggően. 2.2 Az internethozzáférési szolgáltatás 2017. január 1-jétől az internethozzáférési szolgáltatás áfakulcsa 18 százalékra csökken (Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részének új 3. pontja). Internethozzáférési szolgáltatás az Áfa tv. 259. új 7/B. pontja szerint a csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internethozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internethozzáférési szolgáltatás. A 2015/2120/EU tanácsi végrehajtási rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internethozzáférési szolgáltatás nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely internetcsatlakozást és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre. Az internetszolgáltatás adókulcscsökkenésének hatálybalépése 2017. január 1. [Áfa tv. 259., Módtv. 66., 262. (6) bek.]. Tekintettel arra, hogy az internetszolgáltatást jellemzően az Áfa tv. 58. -nak megfelelően időszaki elszámolású szolgáltatás keretében nyújtják, erre az esetre külön átmeneti rendelkezés vonatkozik. Az időszaki elszámolással megvalósuló internetszolgáltatásra vonatkozó átmeneti rendelkezés szerint [Áfa tv. 305. (1) bek., Módtv. 71. ] arra az időszakra kell először alkalmazni a kedvezményes áfakulcsot, ahol az elszámolási időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége és a számla (nyugta) kibocsátási dátuma 2016. december 31-ét követő időpont. Ez azt jelenti, hogy amennyiben például az elszámolási időszak 2016. december 22-én indul, arra még nem lehet alkalmazni a kedvezményes adómértéket akkor sem, ha a számla kiállítására már 2017-ben kerül sor és a fizetés is 2017-ben esedékes. Ugyanakkor a szolgáltatónak lehetősége van arra, hogy december 31-ével lezárja a 2016-ra eső időszakot, ezzel csak erre a részidőszakra érvényesítve a 27 százalékos áfát, a 2017-ben kezdődő részidőszakra pedig már a 18 százalékos áfa alkalmazható, feltéve, hogy a számla kiállítási dátuma és az esedékessége is már 2017-re esik. Egyéb esetben tehát ha nem időszaki elszámolású a megállapodás, arra az ügyletre kell először alkalmazni a kedvezményes áfakulcsot, ahol az Áfa tv. 84. szerinti 6 ÁFA & SZÁMLÁZÁS
adókötelezettség keletkezési időpont (teljesítési időpont) 2016. december 31-ét követő napra esik. 2.3 Egyes baromfitermékek adókulcsának 5 százalékra csökkentése Az Áfa tv. 82. (2) bekezdése alapján az e törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része s ebből következően az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre 2017. január 1-jével egy új, 52. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza. A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva vtsz. 0207. E pont alapján azokra a termékekre alkalmazandó 5 százalékos adómérték, amelyek a Kereskedelmi Vámtarifának (a továbbiakban: Vámtarifa) az Art. 176. (13) bekezdés a) pontja szerinti időállapotú 2002. július 31-ei besorolási rendje szerint a 0207 vámtarifaszám (vtsz.) alá tartoznak. A 0207 vtsz. alá sorolt termékek Az Áfa tv.-ben hivatkozott 0207 vámtarifaszámhoz a Vámtarifában a következő megnevezés kapcsolódik: A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva. A megnevezést az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 52. pontja teljes egészében tartalmazza, ebből következően a kedvezményes adómérték kiterjed a baromfi húsára, vágási melléktermékére és belsőségére is. Mindezekből adódóan a jelen tájékoztatóban felsorolt megmunkálási és elkészítési módokból fakadó vámtarifaszám-váltásokat értelemszerűen alkalmazni kell nem csak a húsokra, de a vágási melléktermékekre vagy belsőségekre is. A hivatkozott 0105 vtsz. alá tartozó baromfi a Gallus domesticus (közönséges házityúk) mellett a kacsa, a liba, a pulyka és a gyöngytyúk is. Nem tartoznak azonban a 0105 vtsz. alá más szárnyasok, még akkor sem, ha azokat háztájiként tenyésztik, pl. galamb, vadkacsa, vadliba, fácán, fogoly, fürj stb.. [Az utóbb említett nem 0105 vtsz. alá tartozó szárnyasok húsának értékesítése során tehát nem alkalmazható kedvezményes adómérték.] A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi húsát, vágási melléktermékét vagy belsőségét abban az esetben kell élelmezési célra alkalmasnak tekinteni, amennyiben azt az illetékes hatóság emberi fogyasztásra, illetve emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállításához felhasználhatónak minősítette. A minősítés tekintetében a jövőbeni felhasználási cél nem releváns, ide tartozik a hús abban az esetben is, ha az emberi fogyasztásra alkalmas, de abból később állateledelt (pl. kutyák vagy macskák etetésére szolgáló konzervet) készítenek. (Az említett elhatároló szempontok alapján élelmezési célra nem alkalmas baromfihús értékesítése során tehát nem alkalmazható kedvezményes adómérték.) A Kereskedelmi Vámtarifa 2. Árucsoporthoz tartozó 4. számú Kiegészítő megjegyzése az egyes baromfirészek vonatkozásában nem teljeskörűen, mindazonáltal meghatározza bizonyos részek fogalmát az alábbiak szerint: A baromfi felezve : a baromfi teste hosszában, a szegycsont és a hátgerinc közötti síkban félbevágva. A baromfi negyedelve : a félbevágott baromfitestből keresztirányú vágással nyert combnegyed vagy mellnegyed. Az egész szárny, a szárnyvéggel együtt is : a felkarcsontot, a sing- és az orsócsontot, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfidarab. A szárnyvéget, a kéztőcsontokat is beleértve, el is távolíthatják róla. A vágásokat az ízületeknél kell végrehajtani. A mell : a szegycsontot és az annak két oldalán lévő bordákat, a mindezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfidarab. A comb : a combcsontot, a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfirész. A két vágást az ízületeknél kell elvégezni. A pulykacomb : a combcsontot és az azt körülvevő izomszövetet vagy a combcsontot, a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó pulykadarab. A két vágást az ízületeknél kell végrehajtani. A pulyka alsócomb : a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó pulykadarab. A két vágást az ízületeknél kell végrehajtani. A kacsa- vagy libakabát : a megkopasztott és teljesen kivéreztetett kacsa vagy liba fej vagy lábak nélkül, a testi csontok (mellcsontok, bordák, gerinc és keresztcsont) nélkül, de a combcsonttal a sípcsonttal és a felkarcsonttal együtt. A baromfirészek csonttal kifejezés azt jelenti, hogy az adott baromfirész az összes csontot tartalmazza, abból még részlegesen sem távolítottak el csontot vagy csontrészt. A baromfirészek lehetnek továbbá nyúzva, mely tény nem változtatja meg a megítélésüket. Vágási melléktermék : a fej és annak részei, a láb, a nyelv, a nyak és a bőr. Belsőség : a szív, a máj, a vese, a tüdő, a hasnyálmi- ÁFA & SZÁMLÁZÁS 7
rigy, a zúza, a lép, a gerincvelő, a petefészek, illetve a tojáskezdemények, valamint a here. A 6. számú Kiegészítő megjegyzés a) pontja alapján nem tartozik a 2. Árucsoportba (ennek megfelelően a 0207 vtsz. alá) a nyers fűszerezett hús. A pácolás olyan megmunkálás, mely túlmutat a 2. Árucsoportban megengedett megmunkálásokon, miáltal az ilyen áruk (pácolt húsok) nem tartozhatnak a 2. Árucsoportba. Nem megengedett továbbá a 0207 vtsz. alkalmazása során a fűszerek, olaj, különféle savak (pl. ecet) stb. hozzáadása, valamint a sózás, a sós lében tartósítás (a sózás tekintetében lásd a 2. Árucsoporthoz tartozó 7. Számú Kiegészítő megjegyzést) vagy a füstölés (pl. füstölt libacomb 0210 vtsz.). Lehet viszont a hús gyengén cukrozva vagy cukros vízzel meglocsolva, illetve fehérjét bontó enzimekkel (pl. papainnal) kezelve, illetőleg a 0207 vtsz. alá tartozik a hús akkor is, ha porhanyósító eljáráson ment keresztül, lehet továbbá vágva, szeletelve, aprítva (darálva) is. Megjegyzendő, hogy a darált húsok keverékeinek osztályozása során a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer alkalmazására vonatkozó általános szabályok közül a 2. és a 3. szabályban foglaltak az irányadók. Ennek megfelelően a darált húsok keverékeinek esetében a legnagyobb arányban jelen lévő alkotórész alapján kell osztályozni a terméket. Amennyiben ez nem állapítható meg, vagy azonos arányban vannak jelen az alkotórészek (pl. 50% sertés és 50% csirke), abban az esetben a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni a keveréket. Ha a kevert darált hústermék már nem 0207 vtsz. alá tartozik, akkor az értékesítés során értelemszerűen nem alkalmazható a baromfihúsra vonatkozó kedvezményes adómérték. A Kereskedelmi Vámtarifa az egyes baromfikat azok feldolgozottságától függően az alábbiak szerint írja le: 83%-os csirke: a tisztított és belezett csirkét jelenti; 70%-os csirke: a tisztított, bontott, fej és láb nélküli, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával együtt bemutatott csirkét jelenti; 65%-os csirke: a tisztított, bontott csirke, fej és láb, nyak, szív, máj zúza nélkül; 80%-os pulyka: tisztított, bontott pulyka, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal, zúzával; 73%-os pulyka: tisztított, bontott pulyka, fej, láb, nyak, szív, máj, zúza nélkül; 85 %-os kacsa: tisztított, kivérzett, belezett, de nem bontott, fejjel és lábbal; 70%-os kacsa: tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával; 63%-os kacsa: tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül; 82%-os liba: tisztított, kivérzett, nem bontott, fejjel és lábbal; 75%-os liba: tisztított és bontott, fej és láb nélkül, szívvel és zúzával, vagy anélkül. Az így feldolgozott baromfik amennyiben azokon nem végeztek a fentiekben említett, a 0207 vtsz. alkalmazását kizáró megmunkálást (pl. nem fűszerezték) értékesítése során a kedvezményes adómérték alkalmazandó. Amennyiben a baromfihús, -vágási melléktermék, -bel sőség olyan megmunkálására (pl. pácolás) került sor, amelynek alapján az adott termék az előzőek szerint már nem tartozik a vtsz. 0207 alá, annak értékesítésekor nem alkalmazható kedvezményes adómérték. Hatálybalépés Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 52. pontjának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 304. (1) bekezdése tartalmazza, amelynek értelmében a hivatkozott pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 84. (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 52. pontjának megfelelő termék 84. (1) bekezdés alá tartozó értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha a termékértékesítés (Áfa tv. szerint meghatározott) teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 64. (2)-(3) bekezdései szerinti termékimportot és az Áfa tv. 60. -a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezek megvalósulása esetén a 3. számú melléklet I. rész új pontja alá tartozó termék értékesítése esetében akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. 2.4 A tojás értékesítésénél alkalmazandó 5 százalékos adómérték Az Áfa tv. 82. (2) bekezdése alapján az e törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része s ebből következően az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre 2017. január 1-jével egy új, 53. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza: 8 ÁFA & SZÁMLÁZÁS
Madártojás héjában, frissen vtsz. 0407-ből Az előzőek szerinti tojás értékesítése 2016. december 31-ig az Áfa tv. 82. (1) bekezdése alapján 27%-os adómérték alá esett. A 0407 vtsz. alá tartozó madártojás héjában, frissen A madártojás 5 százalékos adómérték alá tartozásának feltétele, hogy a konkrét termék a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje szerinti 0407 vtsz. alá tartozzon. A hivatkozott 0407 vtsz. alá tartozik a keltetésre szánt megtermékenyített tojás és minden más madártojás, frissen (hűtve is). A madártojások legfeljebb tisztítási és/vagy fertőtlenítési eljáráson mehetnek keresztül. Nem megengedett az olyan hőkezelési eljárás, melynek következtében a tojás anyagszerkezete megváltozik. A friss tojás esetében nem megengedett továbbá tartósítási eljárás. Fontos kiemelni, hogy csak abban az esetben osztályozható a 0407 vtsz. alá a friss tojás, ha az a héjában van! Az aszeptikus zsákba töltött, ömlesztett ún. létojás (tojásmelanzs), melyet előzőleg már feltörtek, nem tartozik ide. Kivétel a tartósított vagy főzött madártojás Ahhoz, hogy a madártojás értékesítése 5 százalékos adómérték alá essen, nem elégséges, hogy az értékesített termék a 0407 vtsz. alá tartozzon, a terméknek a törvényben szereplő szöveges meghatározásnak is meg kell felelnie. A 3. számú melléklet I. rész 53. pontjában szereplő szöveges meghatározásból következően csak a friss madártojás értékesítése tartozik 5 százalékos adómérték alá, a tartósított vagy főzött madártojás értékesítésére a kedvezményes adómérték nem terjed ki. Amennyiben bármilyen hőkezelési eljárás következtében a tojásban lévő fehérjék és egyéb anyagok részben vagy egészben kicsapódnak, azt a továbbiakban már nem lehet a 0407 vtsz. értelmében vett friss tojásnak tekinteni. (A fehérjében lévő albumin 43 C fölött csapódik ki. A tojás sárgája egy zsír a vízben emulzió, melyben szárazanyagként lipidek és fehérjék dominálnak. A sárgájában lévő anyagok 65 70 C közötti hőmérsékleten csapódnak ki.) A 0407 vtsz. alá tartoznak ennek ellenére nem kedvezményes adómértékkel adóznak azok a tojások is, melyeket bármilyen tartósítási eljárásnak vetettek alá. Ilyen lehet a fagyasztás mint fizikai eljárás, azonban erre az egész tojás héjában eleve alkalmatlan. A tojás eltarthatóságának növelésére különböző bevonatokat is kialakíthatnak. A paraffinolaj például csökkenti a tojás vízvesztését. Más bevonatok pl. polivinilidén-klorid, hidrolizált cukorszármazékok hatásosan akadályozzák meg különféle kórokozók bejutását a tojásba. Hatálybalépés Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 53. pontjának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 304. (1) bekezdése tartalmazza. Előírása szerint a 3. számú melléklet I. rész 53. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 84. (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 53. pontjának megfelelő madártojás 84. (1) bekezdés alá tartozó értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha a termékértékesítés (Áfa tv. szerint meghatározott) teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 64. (2)-(3) bekezdései szerinti termékimportot és az Áfa tv. 60. -a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezek megvalósulása esetén a 3. számú melléklet I. rész új pontja alá tartozó madártojás értékesítésekor akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. 2.5 A tej értékesítése esetén alkalmazandó 5 százalékos adómérték Az Áfa tv. 82. (2) bekezdése alapján az e törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része s ebből következően az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre 2017. január 1-jével egy új, 54. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza: Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) vtsz. 0401 10-ből, vtsz. 0401 20-ból Az e pont szerinti tej értékesítése 2016. december 31-ig az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontja és 82. (3) bekezdése alapján 18 százalékos adómérték alá esett. A törvény változásának eredményeként 2017. január 1-jével a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő tej adómértéke 18 százalékról 5 százalékra csökken. A tejtermékek, valamint az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 54. pontja szerinti tejtől eltérő tejek értékesítése esetén alkalmazandó adómérték 2017. január 1-jétől ÁFA & SZÁMLÁZÁS 9
nem változik. Ezt biztosítja az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontjának 2017. január 1-jétől hatályos módosítása, vagyis a 18 százalékos adómérték alá tartozó termékek körének az 5 százalékos adómérték alá sorolt tejekkel való szűkítése. A vtsz. 0401 10, 0401 20 alá tartozó tej A tej 5 százalékos adómérték alá tartozásának egyik feltétele, hogy a konkrét termék a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje szerint a vtsz. 0401 10 vagy 0401 20 alá tartozzon. A Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazása szempontjából a tej megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni. Az alszámos besorolás esetében azt kell figyelembe venni, hogy a tej mennyi tejzsírt tartalmaz. A 0401 10 vtsz. alá tartozik a tej legfeljebb 1% zsírtartalommal. A 0401 20 vtsz. alá tartozik a tej 1%-ot meghaladó, de legfeljebb 6% zsírtartalommal. Ebből következően a 1,5%, 2,8% illetve 3,5% zsírtartalmú tejek a 0401 20 vtsz. alá tartoznak. A tej lehet pasztörizálva, csírátlanítva vagy másképpen tartósítva, homogenizálva vagy peptonizálva is; de nem tartozik ide az a tej és tejszín, amelyet sűrítettek vagy hozzáadott cukorral vagy más édesítőanyagokkal édesítettek. A tej lehet továbbá fagyasztva is, és tartalmazhat a természetes tej-alkotórészeken felül még kis mennyiségben stabilizáló anyagokat, amelyek megóvják a termék természetes állagát a szállítás ideje alatt folyékony állapotban (pl. dinátrium-foszfát, trinátrium-citrát és kalcium-klorid), továbbá tartalmazhatnak nagyon kis mennyiségű oxidációgátló anyagot vagy vitaminokat is, amelyek egyébként nem találhatók meg a termékben. Az említett termékek közül néhány a feldolgozáshoz szükséges kis mennyiségű vegyi anyagot is tartalmazhat (pl. nátriumkarbonát). E vtsz. alá tartozik az olyan mesterséges tej is, amelynek minősége és mennyiségi összetétele ugyanolyan, mint a természetes terméké. Kivétel az UHT és az ESL tej Ahhoz, hogy a tej értékesítése 5 százalékos adómérték alá essen, nem elégséges az értékesített termék vtsz. 0401 10, 0401 20 alá tartozása, a terméknek a törvényben szereplő szöveges meghatározásnak is meg kell felelnie, vagyis nem lehet ultramagas hőmérsékleten kezelt tej vagy ESL tej, illetve anyatej. [Az anyatej értékesítése 2017. január 1-jét megelőzően és azt követően is adómentes az Áfa tv. 85. (1) bekezdés d) pontja alapján, a 3. számú melléklet I. rész 54. pontja és 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontja ezen adómentességre tekintettel kezeli kivételként.] Az előzőek alapján az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tej és az ESL tej értékesítése esetén 2017. január 1-jétől sem alkalmazható 5 százalékos adómérték. A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletnek (továbbiakban: FVM rendelet) a tejtermékekről rendelkező 1-3/51-1 számú előírás A rész III. 9. pontja a hőkezelés definiálása során az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelés esetében hivatkozik az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról rendelkező, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendeletére, mely az alábbiakat tartalmazza. A tejtermékekre és a kolosztrumalapú termékekre vonatkozó követelmények [ ] II. A hőkezelésre vonatkozó követelmények 1. Amikor a nyerstej, kolosztrum, tejtermék vagy kolosztrum alapú termék hőkezelésen esik át, az élelmiszer-ipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az megfelel a 852/2004/ EK rendelet II. melléklete XI. fejezete követelményeinek. Az alábbi eljárások alkalmazása során különösen arról kell gondoskodniuk, hogy azok eleget tesznek az említett előírásoknak: a) A pasztőrözést a következőket tartalmazó kezeléssel érik el: i. magas hőmérséklet rövid ideig (legalább 72 C 15 másodpercig); ii. alacsony hőmérséklet hosszú ideig (legalább 63 C 30 percig); vagy iii. az idő hőmérséklet feltételek bármely más kombinációja az egyenértékű hatás elérése érdekében, hogy a termékek adott esetben az ilyen kezelés után az alkalinfoszfatázvizsgálatra negatív reakciót adjanak. b) Az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést (UHT) a következőket tartalmazó kezeléssel érik el: i. magas hőmérsékleten rövid ideig történő folyamatos hőhatás (135 C-nál nem kevesebb hőmérsékleten, megfelelő idő kombinációjával), hogy ne legyenek olyan életképes mikroorganizmusok vagy spórák, amelyek a kezelt termékekben növekedésre képesek, amikor azt aszeptikus zárt tartályban szobahőmérsékleten tartják; és ii. elegendő annak biztosításához, hogy a termékek mikrobiológiailag stabilak maradjanak azt követően, hogy azokat zárt tartályban 15 napig 30 C-on vagy 7 napig 55 C-on inkubálták, vagy bármely más olyan módszert követően, ami kimutatja, hogy megfelelő hőkezelést alkalmaztak. Az FVM rendelet tejtermékekről rendelkező 1-3/51-1 számú előírása A rész III. 9. pontja alapján a nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés) olyan 100 C feletti hőkezelés, amelynek során a tejet, a tejszínt, illetve a tejterméket legfeljebb 134 C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hőkezelik. 10 ÁFA & SZÁMLÁZÁS
Hatálybalépés Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 304. -a tartalmazza, melynek (1) bekezdése értelmében a hivatkozott pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 304. (2) bekezdése alapján pedig az előzőekkel összhangban a 3/A. számú melléklet I. rész módosított 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 84. (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának megfelelő tej 84. (1) bekezdés alá tartozó értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha a termék értékesítés (Áfa tv. szerint meghatározott) teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 64. (2)-(3) bekezdései szerinti termékimportot és az Áfa tv. 60. -a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezek megvalósulása esetén a 3. számú melléklet I. rész új pontja alá tartozó tej értékesítése esetében akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Dr. Csátaljay Zsuzsanna BONÁCZ ZSOLT ROVATA AZ IDŐSZAKOS ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK ELLENÉRTÉKÉNEK KEZELÉSE AZ ALANYI ADÓMENTESSÉG ÉRTÉKHATÁRÁNÁL Tapasztalataim szerint az időszakos elszámolás alá eső ügyleteket teljesítő alanyi adómentes státusú vállalkozások olykor bizonytalanok abban, hogy az ügylet ellenértékét mely időszakban kell figyelembe venniük az alanyi adómentesség értékhatárának számításánál. Az alanyi adómentesség értékhatárának jelentős mértékű emelkedése miatt vélhetően sok vállalkozás választotta az alanyi adómentességet, ezért ez a kérdés az érintettek körében egyre többször merülhet fel. Az időszakos elszámolású ügyletek adózási lényege Időszakos elszámolású ügyleteknél a tényleges teljesítés az elszámolási időszakban valósul meg. Tipp Az elszámolási időszakot az ügyletben érintett felek szabadon határozzák meg, s azt bármikor jogosultak módosítani. Ugyanez vonatkozik az esedékesség(ek) időpontjára is. Időszakos elszámolású ügyleteknél is érvényesül az az alapelv, miszerint az adójogi teljesítésnek egy konkrét időpontban kell bekövetkeznie, mivel az adófizetésre kötelezett személynek egyértelműen meg kell tudnia határozni, hogy mely bevallási időszakban kell az adóalapot és/vagy a fizetendő adót elszámolnia. Időszakos elszámolású ügyletek esetében az adójogi teljesítés az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. -ában meghatározott időpontban keletkezik, függetlenül attól, hogy az a tényleges teljesítés időszakára esik-e, vagy sem. ÁFA & SZÁMLÁZÁS 11
Amennyiben az elszámolási időszakra megállapított ellenértéket a felek megállapodása alapján a vevő (megrendelő) több részletben fizeti meg, akkor az egyes részlethez kapcsolódó esedékességi időpont külön teljesítési időpontot generál. Ennek következtében minden egyes részletet a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának külön kell számláznia. Példa A Kft. óradíjas tanácsadási tevékenységet végez B Kft. részére. A felek megállapodása szerint a tanácsadói díjat havonta állapítják meg, a tárgyhónapot követő 10-éig történő elszámolás útján. B Kft. a tárgyhónap 20. napjáig köteles megfizetni A Kft. részére az előző hónapra megállapított tanácsadói díj 50%-át, a havi elszámolás alapján A Kft. javára mutatkozó különbözetet pedig a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig. Tegyük fel, hogy A Kft.-t 2016. december hónapra 1000 egység + áfa, 2017. január hónapra 1500 egység + áfa tanácsadói díj illette meg. A Kft. a 2017. január hónapra vonatkozó, 2017. január 15-ig esedékes 500 egység + áfa tanácsadói díjról számlát köteles kibocsátani. Tegyük fel, hogy a számlát 2017. január 5-én állította ki. A számlában teljesítési időpontként 2017. január 5-ét kell feltüntetnie, tekintettel arra, hogy az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját (2017. január 31.) megelőzi, és a számla ezt megelőzően kiállításra került. A Kft. a 2017. január hónapra vonatkozó, 2017. február 25-ig esedékes 1000 egység + áfa tanácsadói díjról is számlát köteles kibocsátani. Azon teljesítési időpontként az esedékesség napját, azaz 2017. február 25-ét kell feltüntetnie, tekintettel arra, hogy az esedékesség nem későbbi mint az elszámolási időszak utolsó napját (2017. január 31.) követő 60. nap. Abban az esetben, ha a felek a szerződésben egyöszszegű fizetésben állapodtak meg, de a vevő (megrendelő) a szerződéstől eltérően több részletben fizeti meg az elszámolási időszakra meghatározott ellenértéket, akkor az egyes fizetéshez nem kapcsolódik esedékességi időpont [hiszen a vevőnek (megrendelőnek) az ellenértéket egy összegben kellett volna megfizetnie], tehát a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának az elszámolási időszakra megállapított ellenértékről egy számlát kell kiállítania. A Kft. óradíjas tanácsadási tevékenységet végez B Kft. részére. A felek megállapodása szerint a tanácsadói díjat havonta állapítják meg, a Példa tárgyhónapot követő 10-éig történő elszámolás útján. B Kft. a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles a tárgyhónapra megállapított tanácsadói díjat megfizetni. Tegyük fel, hogy a 2017. január 5-én megtörtént elszámolás alapján az A Kft.-t 2016. december hónapra 2000 egység + áfa tanácsadói díj illette meg. B Kft. az elszámolást követően 1270 egység tanácsadói díjat utalt át A Kft.-nek. A Kft. nem állíthat ki számlát a beérkezett 1270 egység tanácsadói díjról, tekintettel arra, hogy ahhoz a felek által megállapított esedékességi időpont nem kapcsolható, hiszen a felek egyösszegű fizetésben állapodtak meg. Az 1270 egység tanácsadói díj előlegnek sem tekinthető, hiszen az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont (esedékesség) előtti fizetésre B Kft. nem volt kötelezett, hanem azt saját döntése alapján teljesítette. Időszakos elszámolású ügylet figyelembe vétele az alanyi adómentesség értékhatáránál Az alanyi adómentesség 2017. január 1-jétől érvényes 8 millió forintos értékhatára az Áfa tv. 2. a) pontja szerinti összes, az értékhatárba beszámítandó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét magában foglalja. Az Áfa tv. 2. a) pontjára való hivatkozásból következően az alanyi adómentesség értékhatárába a belföldön teljesített és az értékhatárba beszámító ügyletek ellenértékét kell figyelembe venni. A teljesített kifejezés alatt azt kell érteni, hogy az értékhatárba beszámítandó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont amelyet az Áfa tv. 55 59. -ai határoznak meg bekövetkezett. Időszakos elszámolású ügylet tekintetében az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot az Áfa tv. 58. -a határozza meg. Tehát időszakos elszámolású ügyletet akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az Áfa tv. 58. -a szerinti időpont beállt, még abban az esetben is, ha a tényleges teljesítésre még nem is került sor. Az előző részben, a példában is tárgyalt előrefizetett összeget az alanyi adómentesség értékhatárának számításánál figyelmen kívül kell hagyni, mivel nem tekinthető termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Az előzőeket a következő példák szemléltetik (abból indultam ki, hogy az esedékességet a felek nem módosítják). 12 ÁFA & SZÁMLÁZÁS