Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények között alakul ki, - a szomszédos társulásoktól elhatárolható
Fontos társulástani fogalmak A reális növénytársulásoknál - a határok elmosódhatnak, - a fajkészlet átmeneti jellegő lehet, - az emberi hatások nagyban átalakíthatják a természetszerő állapotot
A társulások szerkezete: - vertikális struktúra (szintezettség) - horizontális struktúra (mozaikosság)
Fontos társulástani fogalmak Aszpektus a társulások képe, megjelenése egy adott vegetációs periódusban A társulások fluktuációja (hullámzása) a társulások jellemzı fajainak arány-változásai (általában több év viszonylatában)
Fontos társulástani fogalmak Szukcesszió a társulások fejlıdése, átalakulása egymásba Pionír (kezdı, úttörı) társulások Átmeneti társulások Klimax (záró) társulások (valódi klimax, szubklimax, paraklimax állapotok)
Jellemzı szukcessziós (társulásfejlıdési) sorok: tavi zonáció: nyílt víz hínaras gyékényes nádas magassásos lápi fás társulások folyóparti zonáció: pionír lágyszárú növényzet bokorfüzes puhafás ligeterdı keményfás ligeterdı síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes sztyepréti zonáció: nyílt sziklafelszín sziklahasadéknövényzet sziklagyepek sztyeprétek bokorerdık zárt molyhos tölgyesek
A társulások kialakulását meghatározó legfontosabb tényezık - klíma (klímazonális és klímaregionális társulások, extraregionális társulások) - talaj, domborzat, hidrológiai viszonyok (edafikus v. azonális társulások) - vegetációtagozódás (klímaövek növényzeti övek)
Klímaregionális társulások Nálunk erdık! (500-1000 mm csapadék mellett) 1. Erdıssztyep erdık (tölgyesek) 450-550 mm csapadék, 10-12 C évi khg, a legterjedelmesebb klímarégió hazánkban Három alaptársulás: homoki, sziki és lösztölgyesek Ligetesség, mozaikosság (tisztások, szegélyek) Kevés maradt belılük (élıhelyfragmentáció), régen és ma is erıs antropogén hatás alatt álltak/állnak
Homoki tölgyesek
Sziki tölgyesek
Lösztölgyesek
2. Zárt tölgyesek (cseres-tölgyesek) 500-600 mm csapadék, 9-10 C évi khg Zárt, de fényben gazdag tölgyes társulások Ma is nagy kiterjedésőek, de erıs antropogén hatás alatt állnak, kevés jó állapotú állományuk van
3. Gyertyános-tölgyesek 600-800 mm csapadék, 8-10 C évi khg Definíciós nehézségek (a síkságoktól a hegyvidékig akadnak állományok) Síkvidéki társulások: gyertyános-kocsányos tölgyesek Hegy- és dombvidéki társulások: gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Számos állomány képét a korábbi használat erısen átalakította
4. Bükkösök 600-1000 mm csapadék, 4-8 C évi khg Viszonylag jól felismerhetık (végre egy igazi, társulást meghatározó fafaj!) Viszonylag ép állományok
5. Fenyvesek 800-2000 mm csapadék, 2-5 C évi khg Hazánkban egykor talán voltak a Ny-Dunántúlon Ma nincs tipikus állomány, a telepített fenyvesek nem tartoznak ebbe a kategóriába
Nem klímaregionális (=edafikus) erdıtársulások Kialakulásukban meghatározó valamilyen lokálisan jelentkezı termıhelyi ok (többletvíz, szélsıséges talaj, különleges domborzat vagy akár ezek közül több tényezı együtt)
1. Ligeterdık Kialakulásukat az oxigénben gazdag többletvíz határozza meg Fıleg folyók és patakok árterén fordulnak elı A vízrendezések következtében életterük beszőkült, állományaik nagy része erısen átalakult Rengeteg inváziós növényfaj fordul elı ligeterdıkben
Hordalékcserjések
Bokorfüzesek
Puhafás ligeterdık
Keményfás ligeterdık
Égerligetek
2. Láperdık Kialakulásukat az oxigénben szegény többletvíz határozza meg Fıleg medencékben, lefolyástalan helyeken fordulnak elı A vízrendezések következtében életterük beszőkült, állományaik döntı része erısen átalakult
Égerlápok
Főz- és nyírlápok
Hegyvidéki tızegmohás lápok
3. Mészkedvelı erdık Kialakulásukban a száraz, sekély termırétegő, gyakran vázrészekben gazdag talaj és a meszes alapkızet a legfontosabb Fıleg déli kitettségő, meredek oldalakon fordulnak elı
Mész- és melegkedvelı tölgyesek ( molyhos tölgyesek )
Bokorerdık
4. Mészkerülı erdık Kialakulásukban a száraz, sekély termırétegő, gyakran vázrészekben gazdag, viszont tápanyagban igen szegény talaj és az erısen savanyú alapkızet a legfontosabb Fıleg meredek oldalakon fordulnak elı, kitettségtıl nagyjából függetlenül
Mészkerülı tölgyesek
Mészkerülı bükkösök
5. Szikla- és szurdokerdık Kialakulásukban a sekély, gyakran törmelékes, mozgó talajfelszín, a nagy sziklakibúvások a meghatározók Fıleg meredek oldalakon fordulnak elı, fıleg szurdokokban vagy északi kitettségben
Sziklaerdık
Szurdokerdık
Köszönöm a figyelmet!