ANNEX 5. Mértékegységek használata a légi és a földi üzemeltetésben 4. kiadás 1979 16. módosítással Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok 5. Annex Mértékegységek használata a légi és földi üzemeltetésben Negyedik kiadás 1979 július 16. módosítással A jelen kiadvány magába foglalja az 5. Annex-nek a Tanács részéről 1979. március 24-e előtt elfogadott összes módosítását és 1981. november 26-tól hatálytalanítja az 5. Annex összes korábbi kiadásait. Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet ICAO Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális képzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazás időpontja bevezette Negyedik kiadás 1979. július 23. 1981. november 26 Tartalmazza a Tanács által 1979. március 24. előtt elfogadott összes módosítást 14. módosítás 1984. július 30. 1984. november 22. (a Tanács 1984. február 27-én fogadta el) 15. módosítás 1987. április 19. 1987. november 19. (a Tanács 1986. november 24-én fogadta el) 16. módosítás (a Tanács 2000. február 21-én fogadta el) 2000. július 17. 2000. november 2. Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja bevezette Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 1. FEJEZET Meghatározások 2. FEJEZET Alkalmazhatóság 3. FEJEZET A mértékegységek szabványos alkalmazása 4. FEJEZET A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő mértékegységek Oldal
használatának megszüntetése Az ANNEX 5. MELLÉKLETEI A. MELLÉKLET A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer fejlesztése B. MELLÉKLET. Útmutató az SI alkalmazásához C. MELLÉKLET Átváltási tényezők D. MELLÉKLET Egyeztetett Egyetemes Idő E. MELLÉKLET Dátum és időjelzés számjegyes fromában Előszó Történeti háttér A levegő föld összeköttetéseknél alkalmazandó mértékegységekre vonatkozó nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat a Tanács először a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944.) 37. Cikkelyének rendelkezései alapján 1948. április 16-án fogadta el és foglalta az 5. számú Annex-be. Az előírások 1948. szeptember 15-én léptek hatályba és 1949. január 1-től alkalmazhatók. Az A. táblázat a vonatkozó tárgy és az időpontok megjelölésével mutatja a módosításokat, amely időpontokban azokat a Tanács elfogadta, azok érvénybe léptek illetve alkalmazhatóvá váltak. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. Cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos szabványai és gyakorlata, illetve a jelen Annex nemzetközi szabványai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlatokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesen. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről, valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadása után külön az eltérésekről szóló értesítést kérő levelet küldünk majd minden szerződő államnak. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk, valamint a vonatkozó ICAO szabványok és ajánlott gyakorlatok közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. Cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok alapján biztosított, a légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását, illetve megszüntetését a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész minden egyes Annex-ben megtalálható legyen. Az egyes részek jogállása a következő: 1. - Az Annex anyaga: a) Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő:
Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében, valamint amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlatok: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi szabványok és az ajánlott gyakorlatok ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi szabványnak vagy ajánlott gyakorlatnak, amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása a specfikációt befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Nemzetközi szabványt vagy ajánlott gyakorlatot egészítenek ki vagy szemléltetnek, és amelyekben adott nemzetközi szabványra vagy ajánlott gyakorlatra hivatkoznak, ezáltal a nemzetközi szabvány vagy ajánlott gyakorlat részét képezik és jogállásuk azokkel egyező. 2.- A nemzetközi szabványokkal és az ajánlott gyakorlatokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit, illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi szabványok és gyakorlatok alkalmazására az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően. b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez, illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást tartalmaz a szóbanforgó nemzetközi szabványra, vagy ajánlott gyakorlatra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi szabványt és ajánlott gyakorlatot kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et hat nyelven angolul, arabul, franciául, kínaiul, oroszul és spanyolul fogadták el. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előírt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Kérjük, erről értesítsék a Szervezetet. Szerkesztői gyakorlat Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A nemzetközi szabványokat vékony álló, az ajánlott gyakorlati
eljárásokat vékony dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását Ajánlás felirattal is jelezzük. A vékony dőlt betűvel szedett megjegyzéseket a Megjegyzés: felirat egészíti ki. Az írásmód / stílus szempontjából az angol szövegben az előírásokat "shall - kell/köteles" kifejezéssel és az ajánlott gyakorlati eljárásokat should - szükséges/kívánatos" kifejezéssel jelezzük. (Mindazonáltal a magyar fordítás alkalmával ezt a gyakorlatot nem minden esetben alkalmazzuk, mert a jelzett jogállás és a nyelvi sajátosságok ezt szükségtelenné teszik. Ha ez szükséges, a fordításban nyomatékos (kell) felszólító módot alkalmazunk.) A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás - akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is. A. táblázat Az 5. Annex módosításai (tagolás sorrendben: Módosítás Forrás Tárgya Elfogadás/Hatályba lépés/alkalmazhatóság időpontja) Első kiadás A Tanács tevékenysége az A1-35 Közgyűlési Határozat alapján 1948. április 16. 1948. szeptember 15. 1949. január 1. 1-11) Második kiadás Léginavigációs Bizottság A mértékegység táblázatok számának ötről kettőre történő csökkentése 1951. december 11 1952. május 1. 1952. szeptember 1.. 12) Harmadik kiadás Léginavigációs Bizottság Azonos mértékegységek alkalmazása az ICAO és a Kék Táblázatokban, kivéve a tengerszint vagy földfelszín feletti magasságok, általános magasság és függőleges sebesség mérésére használt mértékegységeket. 1961. december 8. 1962. április 1. 1964. július 1. 13) Negyedik kiadás A Tanács tevékenysége az A22-18 Határozat F. Függelék alapján Az Annex címének megváltoztatása és a témakörök kibővítése a légi és földi üzemeltetés összes területére, szabványos mértékegység rendszer bevezetése az SI i 1 alapján, a nemzetközi polgári légiközlekedésben használatra engedélyezett nem-si mértékegységek meghatározása; bizonyos nem- SI mértékegységek megszüntetése. 1979. március 23. 1979. július 23. 1981. november 26. 14) Léginavigációs Bizottság tanulmánya A bar mértékegység megszüntetési időpontjának pontos kijelölése és útmutató anyag bevezetése az Egyeztetett Egységes Idő (UTC) vonatkozásában; tájékoztató a dátum és idő jelzésére, 1984. február 27. 1984. július 30. 1987. november 22. 15) Léginavigációs Bizottság A méter új meghatározása; a különleges sievert név bevezetése; a továbbiakban már nem használatos ideiglenes nem-si mértékegységekre való hivatkozás törlése. 1986. november 24. 1987. április 19. 1987. november 19. 16) Az 1. Annex 162. Módosítása Az emberi tényezők alapelveire vonatkozó új előírások bevezetése. 2000. február 21. 2000. július 17. 2000. november 2.
1. fejezet Meghatározások A nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésénél használt mértékegységekre vonatkozó nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok esetére alkalmazott egyedi kifejezések jelentése az alábbiakban található. Amper (A) Ampere Az amper olyan állandó elektromos áram erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny keresztmetszetű és vákuumban egymástól egy méter távolságra levő vezetőben áramoltatva a két vezető között méterenként 2 x 10 7 newton (tér) erőt hoz létre. Becquerel (Bq) Olyan radioaktív sugárforrás hatóereje, amelyben egy másodperc időtartam alatt egy spontán nukleáris lebomlás következik be. Candela Gyertyafényerő (cd) 1/600 000 négyzetméter felületű, a platina dermedési hőmérsékletével azonos hőmérsékletű fekete test függőleges irányú fényereje ii 1 101 325 Newton/m 2 nyomáson. Celsius fok ( C) -Degree Celsius A kelvin egység speciális neve ahhoz, hogy a Celsius hőmérséklet értékeit megállapítsuk. Celsius hőmérséklet (t C) - Celsius temperature A Celsius hőmérséklet értéke, amely egyenlő t C = T - T 0 különbséggel két termodinamikus hőmérséklet T T0 között, ahol a T0 értéke 273.15 kelvin. Coulomb (C) 1 amper áramerősség által egy másodperc alatt szállított elektromosság mennyisége. Csomó Knots (kt) Óránként egy tengeri mérfölddel egyenlő sebesség. Emberi teljesítmény/teljesítőképesség Human performance Az egyéni emberi képességek és korlátozó tényezők, amelyek hatással vannak a légiközlekedési üzemeltetés biztonságára és hatékonyságára. Farad (F) Két fémlemez közötti kondenzátor kapacitása, amelyek között 1 coulomb töltés hatására ténylegesen 1 volt feszültség különbség tapasztalható. Gray (G) 1 joule/kg tömegre ható ion-sugárzás által leadott energia mennyisége. Henry (H) Olyan zárt áramkör indukciója, amelyben 1 volt elektromos erő keletkezik, amikor az áramkörben az elektromos áram 1 amper/másodperc arányban változik. Hertz (Hz) Egy másodperc periódusú periodikus jelenség frekvenciája. Joule (J) 1 newton erő előre, az erő irányába mutató egy méter távolságra történő áthelyezése során keletkező munkamennyiség. Kelvin (K) Termodinamikai hőmérséklet egység, amely a víz hármaspontja hőmérsékletének 1/273.16 része.
Kilogramm (kg) A kilogramm súly nemzetközi prototípusának tömegével megegyező tömeg mértékegysége. Láb Foot (ft) Pontosan 0.3048 méter távolságnak megfelelő hosszúság. Liter (L) A folyadékok és gázok mérésére korlátozott térfogat egység, amely egyenlő 1 köbdeciméterrel. Lumen (lm) 1 steradian térszögben egy candela egységes intenzitású fényforrás pont által sugárzott fényáram iii 2 mennyiség. Lux (lx) 1 négyzetméter felületen egységesen eloszló 1 lumen fényáram mennyiséggel létrehozott fényhatás. Másodperc Second (s) A cézium 133 atom alapállapotának két hiper-finom szintje közötti átmenetnek megfelelően sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Méter -Metre (m) A fény vákumban megtett útja a másodperc 1/299792458-ad része alatt Mole (mol) Egy rendszer anyagának olyan mennyisége, amely annyi elemi részecskét tartalmaz, mint amennyi a szén-12 0.012 kilogrammjában levő atomok száma. Megjegyzés: Amikor a mole-t használják, meg kell határozni az elemi részecskéket, amelyek atomok, molekulák, ionok, elektronok vagy egyéb részecskék illetve részecske csoportok lehetnek. Newton (N) 1 kilogramm tömegre ható erő mennyisége, amely ezzel az adott tömeggel 1 méter/négyzet-másodperc gyorsulást hoz létre. Ohm (Ω) Egy vezető két pontja között tapasztalható elektromos ellenállás, amikor a két pont közötti 1 volt állandó feszültség különbség a vezetőben 1 amper áramerősséget hoz létre és ez a vezető elektromotoros erőnek nem forrása. Pascal (Pa) 1 newton/négyzetméter (N/m 2 ) nyomás vagy fizikai igénybevétel. Radián - Radian (rad) Két kör sugara közötti síkszög, amely a kör kerületén a sugárral egyenlő hosszúságú ívet zár be. Siemens (Sv) 1 joule/kilogramm értéknek megfelelő sugárzási mennyiség egysége. Steradian (sr) Az a térszög, amelynek csúcs a gömb közepén helyezkedik el és a gömb felületén olyan területet jelöl ki, amely azzal a négyzettel egyenlő, aminek oldalhosszai azonosak a gömb sugarával. Tengeri mérföld (tmf) Nautical Mile (NM) Pontosan 1852 méternek megfelelő hosszúság. Tesla (T) 1 weber/négyzetméter mágneses térerősség által keltett mágneses fluxus-sűrűség. Tonna (t) Tonne 1000 kilogrammal egyenlő tömeg. Volt (V) Az elektromos feszültség különbség és az elektromos erő egysége, az 1 amper állandó áramot
szállító vezető két pontja közötti elektromos feszültség különbség, amikor a két pont között megoszló teljesítmény értéke 1 (W) watt. Watt (W) Olyan teljesítmény, amelynek során az energiatermelés növekedés 1 joule/másodperc. Weber (Wb) Az a mágneses térerő, amely az egy menetből álló vezetőben 1 volt elektromotoros erőt létesít, amint 1 másodperc alatt egyenletesen nullára csökkentik. 2.Fejezet Alkalmazhatóság Bevezető megjegyzés: A jelen Annex a nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeletetésénél alkalmazott szabványos mértékegység rendszer használatára vonatkozó specifikációkat tartalmzza. Ez a szabványos mértékegység rendszer a Nemzetközi Mértékegységrendszeren (SI) és egyes nem-si mértékegységeken alapszik, amely utóbbiak a nemzetközi polgári légiközlekedés sajátos követelményeinek kielégítéséhez szükségesek.lásd az A. Függeléket az SI fejlődése részleteinek megismeréséhez. 2.1.Alkalmazhatóság A jelen Annex-ben meghatározott nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok a nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésének minden területén alkalmazandók. 3. Fejezet A mértékegységek szabványos alkalmazása 3.1. SI mértékegységek 3.1.1. A 3.2. és 3.3. előírások alapján a nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésének minden területén szabványos mértékegység rendszerként alkalmazandó a Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer, amelyet az Általános Súly és Mértékügyi Konferencia iv 3 (CGPM) dolgozott ki és vizsgál felül. 3.1.2. Előtagok v 4 Az SI mértékegységek tízszeres többszöröseinek illetve tizedes törtrészeinek jelzésére a 3-1. Táblázatban felsorolt előtagokat és szimbólumokat használják. 1. Megjegyzés: Az SI mértékegységek kifejezés itt magában foglalja az alapegységeket, az ezekből számolt (levezetett) egységeket, valamint azok többszöröseit és törtrészeit is. 2. Megjegyzés: Az előtagok általános alkalmazására vonatkozó útmutatás a B. Mellékletben található. 3-1. táblázat SI mértékegység előtagok 1 Szorzó tényező Előtag Szimbólum 1 000 000 000 000 000 000 = 1 000 000 000 000 000 = 1 000 000 000 000 = 1 000 000 000 = 18 10 exa E 15 10 peta P 12 10 tera T 10 9 giga G
1 000 000 = 1 000 = 100 = 10 = 0.1 = 0.01 = 0.001 = 0.000 001 = 0.000 000 001 = 0.000 000 000 001 = 0.000 000 000 000 001 = 0.000 000 000 000 000 001 = 10 6 mega M 10 3 kilo k 10 2 hecto h 1 10 deca da -1 10 deci d -2 10 centi c -3 10 milli m -6 10 micro µ -9 10 nano n -12 10 pico p -15 10 femto f -18 10 atto a 3-2. táblázat Nemzetközi Mértékegység Rendszerrel (SI) együttesen használt nem-si mértékegységek A 3-4. Táblázatban jelzett egyedi mennyiségek A mértékegység neve A mértékegység jele tömeg tonna t sík szög fok o perc A mértékegység meghatározása SI mértékegységben 1 t = 10 3 kg 1 o =(π/180)rad 1 = (1/60) o = (π/10 800 rad) másodperc 1 = (1/60) o =(π/648 000 rad) hőmérséklet Celsius fok o C o a) 1 C = 1 egység K idő perc min 1 min = 60 másodperc óra h 1 h = 60 min = 3600 másodperc nap d 1 d = 24 h = 86 400 másodperc hét,hónap,év - - térfogat liter L 1 L = 1 dm 3 = 10-3 m -3 Megjegyzés: a) = Lásd C. Melléklet, C-2. átváltási táblázat 3.2. Nem-SI mértékegységek 3.2.1. A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő állandó használatra engedélyezett mértékegységek
A 3-2. táblázatban felsorolt nem-si mértékegységeket elsődleges mértékegységként az SI mértékegységek helyett vagy mellett, azonban kizárólag a 3-4. táblázatban előírtak szerint használják. 3.2.2. A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő ideiglenes használatra engedélyezett mértékegységek. A 3-3. táblázatban felsorolt nem-si mértékegységeket választható mértékegységként az SI mértékegységek helyett, azonban kizárólag a 3-4. táblázatban előírtak szerint ideiglenesen használják. Megjegyzés:- Célkitűzés az, hogy a 3-3. táblázatban felsorolt és a 3-4. táblázat szerint alkalmazott alternatív nem-si mértékegységek használatát a Tanács által meghatározott egyedi megszüntetési időponttal befejezzék. Az egyedi megszüntetési időpontokat meghatározásuk után a 4. fejezetben tesszük közzé. 3.3. Az egyedi mértékegységek alkalmazása 3.3.1. A nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésénél használt mértékegységek mennyiségeit a 3-4. táblázatnak megfelelően alkalmazzák. Megjegyzés: A 3-4. táblázat célja a légi és földi üzemeltetésnél általánosan használt mennyiségek (beleértve az előtagokat is) szabványosítását. Az Annex alapvető előírásai azokra a mértékegységekre is vonatkoznak, amelyek mennyiségét a kiadványban nem jeleztük. 3.3.2. Ajánlás Dolgozzanak ki és vezessenek be megfelelő tervezési, eljárási és kiképzési módszereket a szabványos, valamint a nem-si alternatív mértékegységek alkalmazásával történő üzemeltetésre, a különböző mértékegységeket használó szervezeti egységek közötti összhang kialakítására és a megfelelő átmenetre. A tevékenységek során vegyék figyelembe az emberi teljesítőképességre vonatkozó alapelveket. Megjegyzés: Az Emberi Tényezők Alapelveivel kapcsolatos tájékoztatót a következő Körlevelek tartalmazzák:emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv (Doc 9683) Alapvető Emberi Tényező Elméletek; 238. Körlevél (Emberi Tényezők 6. kiadvány Ergonómia). 3-3. táblázat Nemzetközi Mértékegység Rendszernél (SI) ideiglenes használatra engedélyezett alternatív nem-si mértékegységek A 3-4. táblázatban jelzett egyedi mennyiségek A mértékegység neve A mértékegység jele A mértékegység meghatározása SI mértékegységben hossztávolság tengeri mérföld NM (tmf) 1 NM = 1852 méter Távolság (függőleges a ) láb ft 1 ft = 0.3048 méter sebesség csomó kt 1 kt = 0.514 444 m/s Megjegyzés: a) = közepes tengerszint vagy földfelszín (tereppont) feletti magasság, függőleges sebesség 3-4. táblázat A mértékegységek szabványos alkalmazása a nemzetközi polgári légiközlekedésben Hiv.szám Mennyiség SI mérték jele nem-si m.jele 1. Irány / Tér / Idő 1.1 közepes tengerszing feletti magasság m ft 1.2 terület m2
1.3 hossztávolság km NM (tmf) 1.4 távolság (rövid) m 1.5 tengerszinthez viszonyított magasság m ft 1.6 időtartam h és min 1.7 magasság m ft 1.8 földrajzi szélesség o/ / 1.9 hosszúság m 1.10 földrajzi hosszúság o/ / 1.11 sík szög (szükség szerint a fok érték o tizedesei) 1.12 futópálya hosszúság m 1.13 futópálya látástávolság m 1.14 légijármű tüzelőanyagtartály kapacitás L 1.15 idő (másodperc, perc, óra,nap) s/min/h/d (hét,hónap, év) 1.16 (körkőrös) látástávolság km 1.17 űrtartalom m3 1.18 szélirány ( le- és felszálláshoz mágneses fokban, ezeken kívül földrajzi fokokban kifejezendők) week/month/year 2. Tömeg mértékegység 2.1. légsűrűség kg/m3 2.2. terület egységre jutó tömeg kg/m2 2.3. áru rakomány befogadóképesség kg 2.4. áru rakomány sűrűség kg/m3 2.5. (tömeg) sűrűség kg/m3 2.6. tüzelőanyag befogadóképesség (súlymérés) kg 2.7. gáz (tömeg) sűrűség kg/m3 2.8. összsúly vagy teljes terhelés kg/t 2.9. emelési (csőrlési) képesség kg 2.10. hosszegységre számított tömeg kg/m 2.11. folyadék sűrűség kg/m3 2.12. tömeg kg 2.13. tehetetlenségi nyomaték kgxm2 2.14. impulzus nyomaték (mozgásmennyiség) kgxm2/s 2.15. mozgásmennyiség kgxm2/s 3. Erő meghatározására szolgáló egységek 3.1. (általános) légnyomás kpa 3.2. nyomásmagasságmérő beállítás hpa 3.3. légköri (atmoszférikus) nyomás hpa 3.4. hajlító nyomaték knxm 3.5. erő N o
3.6. tüzelőanyag betáplálási rendszer nyomása kpa 3.7. hidraulika nyomás kpa 3.8. rugalmassági tényező Mpa 3.9. nyomás kpa 3.10. mechanikai feszültség terhelés Mpa 3.11. felületi feszültség mn/m 3.12. tolóerő kn 3.13. nyomaték Nxm 3.14. vákuum Pa 4. Mechanikai egységek 4.1. levegőhöz viszonyított repülési sebesség km/h kt 4.2. szöggyorsulás rad/s 4.3. szögsebesség rad/s 4.4. energia vagy munka J 4.5. egyenértékű tengely teljesítmény kw0 4.6. frekvencia Hz 4.7. földhöz viszonyított repülési sebesség km/h kt 4.8. érintési energia, becsapódás j/m2 4.9. a fékek által felvett mozgási energia MJ 4.10. lineáris gyorsulás m/s2 4.11. teljesítmény kw 4.12. trimmelési arányérték o/s 4.15. függőleges sebesség m/s ft/min 4.16. szélsebesség km/h kt 5. Áramlástani egységek 5.1. hajtóművön áthaladó levegő mennyiség kg/s 5.2. hajtóművön áthaladó víz mennyiség kg/h 5.3. fajlagos tüzelőanyag fogyasztás dugattyús motorok légcsavaros gázturbina hajtóművek gázturbina sugárhajtóművek kg/(kwxh) kg/(kwxh) kg/(kwxh) 5.4. tüzelőanyag áramlás mennyisége kg/h 5.5. tüzelőanyagtartály feltöltési sebesség kg/min 5.6. gázáramlás kg/s 5.7. folyadékáramlás (súly mérési) g/s 5.8. folyadékáramlás (tömeg mérési) L/S 5.9. tömeg áramlás kg/s 5.10. olajfogyasztás gázturbina hajtóművek dugattyús motorok kg/h g/(kwxh) 5.11. átáramló olajmennyiség g/s 5.12. szivattyú szállító-teljesítmény l/min 5.13. átáramló levegőmennyiség g/s 5.14. dinamikus viszkozitás Paxs
5.15. kinematikus viszkozitás m2/s 6. Termodinamikai egységek 6.1. hőátadási együttható W/(m2xK) 6.2. fajlagos hőáramlás J/m2 6.3. hőáram érték W 6.4. (abszolút) páratartalom g/kg 6.5. hőtágulási együttható (lineáris) C-1 6.6. hőmennyiség J 6.7. hőmérséklet C 7. Elektromos és mágneses egységek 7.1. elektromos kapacitás F 7.2. elektromos vezetés S 7.3. fajlagos vezetés S/m 7.4. áramsűrűség A/m2 7.5. elektromos áramerősség A 7.6. elektromos térerő C/m2 7.7. elektromos feszültség V 7.8. elektromos erő V 7.9. mágneses térerő A/m 7.10. mágneses fluxus Wb 7.11. mágneses indukció T 7.12. elektromos teljesítmény W 7.13. elektromos töltés C 7.14. elektromos ellenállás W 8. Fénytani és kapcsolatos elektromágneses sugárzás egységek 8.1. megvilágítás lx 8.2. fényerősség cd/m2 8.3. fajlagos kisugárzott fényáram lm/m 2 8.4. fényáram5 lm 8.5. fényerősség6 cd 8.6. fényenergia mennyiség lmxs 8.7. kisugárzott energia J 8.8. hullámhossz m 9. Hangtani (akusztikus) egységek 9.1. frekvencia Hz 9.2. tömeg sűrűség kg/m3 9.4. rezgésidő, periódus idő db e) 9.5. hang intenzitás W/m 2 9.6. hangerő W 9.7. hangnyomás Pa 9.8. hangerő szint db e)
9.9. pillanatnyi statikus nyomás Pa 9.10. hangsebesség m/s 9.11. pillanatnyi (hangtömeg) hangsebesség m3/s 9.12. hullámhossz m 10. Magfizikai és ionizálós sugárzás egységek 10.1. elnyelt sugárdózis Gy 10.2. elnyelt sugárdózis teljesítmény arányérték Gy/s 10.3. radioaktív sugárforrás aktivitása Bq 10.4. sugárdózis egyenérték Sv 10.5. besugárzási dózis mennyisége C/kg 10.6. besugárzási teljesítmény C/kgxs Megjegyzések: a) Léginavigációhoz történő felhasználásnál, általában 4000 méter magasság felett. b) Mint például légijármű tüzelőanyag, hidraulika folyadék, víz, olaj, nagy nyomású oxigén tartályok. c) Az 5 kilométernél kisebb látástávolságot méterben is megadhatják. d) A repülés végrehajtás alkalmával a levegőhöz viszonyított repülési sebességet időnként MACH szám arányértékben jelentik. e) A decibel (db) a hangnyomásszint és a hangteljesítményszint meghatározására használható mértékegység. Alkalmazásához referencia szintet kell megállapítani. 4.fejezet A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő mértékegységek használatának megszüntetése Bevezető Megjegyzés: - A 3-3. táblázatban felsorolt nem-si mértékegységek széles körben elterjedt alkalmazásuk miatt alternatív lehetőségként ideiglenes használatban maradnak, hogy ezzel elkerüljük ezen mértékegységek alkalmazásának átfogó nemzetközi egyeztetés nélkül történő megszüntetéséből származó tényleges repülésbiztonsági nehézségeket. Ha a Tanács kidolgozza a megszüntetési időpontokat, ezeket a jelen fejezetben nemzetközi szabványként tesszük közzé. Várható, hogy a megszüntetés időpontjainak kiadása jóval megelőzi majd a megszüntetés tényleges időpontját. Bármely egyedi mértékegység használatának megszüntetését célzó különleges eljárást körlevél formájában a jelen Annex-től külön fogjuk az összes szerződő állam számára közzétenni. 4.1. A 3-3. táblázatban meghatározott, a Nemzetközi Mértékegység Rendszerrel (SI) együttesen ideiglenes használatra engedélyezett nem-si mértékegységek használatát a nemzetközi polgári légiközlekedésben a 4-1. táblázatban található időpontoktól megszüntetjük. 4-1. táblázat A nem-si mértékegységek megszüntetési időpontjai alternatív nem-si mértékegységek megszüntetési időpont csomó (kt) tengeri mérföld (NM) nincs meghatározva a) láb (ft) nincs meghatározva b) Megjegyzés: a) A tengeri mérföld és a csomó mértékegységek használatának megszüntetésére időpont még nincs meghatározva b) A láb hosszmérték mértékegységek használatának megszüntetésére időpont még nincs meghatározva.
Az 5. Annex mellékletei A. MELLÉKLET A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer kialakulása 1. Történelmi háttér 1.1 Az SI megnevezés a Systeme International d Unités francia kifejezésből származik. A rendszer hossz és tömeg (méter illetve kilogramm) mértékegységekből keletkezett, amelyeket a PárizsiTudományos Akadémia dolgozott ki és az iparban, valamint a kereskedelemben alkalmazott mérésekhez a Francia Nemzetgyűlés 1975-ben fogadott el. Az eredeti rendszer mint metrikus rendszer vált ismertté. A fizikai tudományok szakemberei felismerték a rendszer előnyeit és azt tudományos, valamint műszaki körökben is hamarosan elfogadták. 1.2 A nemzetközi szabványosítás megvalósítása 15 állam Párizsban, 1870-ben megtartott találkozójával kezdődött meg. Ennek eredményeképpen 1875-ben létrejött a Nemzetközi Méterrendszer Megállapodás és megalakították a Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodáját. A méterrendszer összes nemzetközi ügyeinek intézése érdekében létrehozták a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciáját (CGPM) is. Ennek első, 1889-ben megtartott értekezletén a hosszúság és a tömeg mérésének nemzetközi szabványos egységeként jóváhagyták a méter és kilogramm régi prototípusát. Az ezt követő üléseken egyéb mértékegységeket is elfogadtak, majd a CGPM tizedik, 1954. évi értekezletén ésszerű és átfogó, egységes rendszert dolgoztak ki. Ennek a rendszernek alapja a korábban kifejlesztett méter/kilogramm/másodperc/amper (MKSA) rendszer, valamint a hőmérséklet mérésére jóváhagyott kelvin és a fényerősség mértékeként elfogadott candela lett. A 36 résztvevővel 1960-ban megtartott 11. CGPM ülés elfogadta a Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer elnevezést, kialakította a jelzések, származtatott és kiegészítő egységek és egyéb kérdések alapszabályait, ezzel lefektetve a mérések nemzetközi egységeinek átfogó specifikációit. 1964-ben a 12. CGPM ülés bizonyos finomításokat végzett a rendszeren, majd az 1967-es 13. ülés újra meghatározta a másodpercet, megnevezte a hőmérséklet mérésére használt kelvint (K) és felülvizsgálta a candela (ca) meghatározását. A 14. ülés felvett egy hetedik alapegységet, a mole-t (mol), és jóváhagyta a pascal (Pa) mint a nyomás vagy igénybevétel, a newton/négyzetméter (N/m 2 ), valamint a siemens (S) mint az áramvezetés mérésére szolgáló SI mértékegységeket. A CGPM 1975- ben elfogadta a becquerel (Bq) egységet a rádionuklidok Azonos rendszámú és tömegű atomok7, valamint a gray-t (Gy) az elnyelt sugárdózis mértékegységeként. 2. Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája 2.1. A Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája (BIPM) vi 8 az 1875. május 20-án Párizsban 17 ország részéről a Nemzetközi Méter Konferencia utolsó napján aláírt Méter Egyezmény keretében alakult meg. Az Egyezményt 1921-ben módosították. Az Iroda Párizs közelében működik és fenntartását a Méter Egyezmény tagállamai fedezik. A BIPM feladata a fizikai mértékegységek nemzetközi egységesítésének biztosítása és felelős az alábbiakért: az alapvető fizikai mennyiségek méréséhez szükséges alap szabványok és mérőeszközök kialakításáért, valamint a nemzetközi prototípusok őrzéséért; a nemzeti és nemzetközi szabványok összevetéséért; az egyes mérési módszerek egyeztetéséért;
az alapvető fizikai állandókra vonatkozó meghatározások kidolgozásáért és egyeztetéséért. 2.2. A BIPM a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciája fennhatósága alá tartozó Nemzetközi Súly és Mérték Bizottság vii 9 kizárólagos felügyelete alatt működik. A Nemzetközi Bizottság az egyes különböző tagállamokból delegált 18 tagból áll és legalább kétévenként egyszer ülésezik. A bizottság tisztviselői Éves Jelentést adnak ki a BIPM adminisztratív és pénzügyi helyzetéről, amelyet megküldenek a Méter Egyezmény tagállamainak kormányai számára. 2.3. A BIPM tevékenysége amely kezdetben a hossz- és tömeg mérésekre, valamint ezen mennyiségekkel kapcsolatos mértékismereti tanulmányokra korlátozódott később kiterjedt az elektromosság (1927), a fényerősség mérés (1937), valamint az ionizáló sugárzás (1960) mérésének szabványaira is. Ennek érdekében az 1876. és 1878. között épített eredeti laboratóriumokat 1929-ben megnagyobbították, és 1963-64-ben két új épületet építettek az ionizáló sugárzás tanulmányozására. A BIPM laboratóriumaiban mintegy 30 fizikus vagy más műszaki szakértő dolgozik, akik mértékismereti kutatással foglalkoznak, valamint a fent említett mértékegységek (anyag) szabványainak mérését és hitelesítését végzik. 2.4. A Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodájára bízott feladatok megnövekedése következtében a CIPM viii 10 1827-től Tanácsadó Bizottság elnevezéssel különböző testületeket hoz létre azzal a céllal, hogy a számukra tanulmányozásra és tanácsadásra átadott anyagokról szakvéleményt adjanak. Ezek a Tanácsadó Bizottságok, amelyek egyes kérdések vizsgálatára ideiglenes vagy állandó munkacsoportot alkothatnak, felelősek a területükön végzett nemzetközi munka egyeztetéséért, valamint a mértékegységek meghatározására és értékeire vonatkozó ajánlások kidolgozásáért. A mértékegységek világméretű egységességének biztosítása érdekében a Nemzetközi Bizottság közvetlenül működik és ajánlásait közvetlenül a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciájának nyújtja be. 2.5. A Tanácsadó Bizottságok működési szabályzatai ix 11 egységesek. Mindenegyes bizottság, amelynek elnöke általában a CIPM tagja, az egyes jelentős mérésügyi laboratóriumok és szakintézetek különféle szakértőiből áll. A laboratóriumok és szakintézetek kiválasztását a CIPM végzi. A bizottságok nem rendszeres időközökben tartják üléseiket. Jelenleg 7 ilyen bizottság van, az alábbiak szerint: 1. Elektromossággal foglalkozó Tanácsadó Bizottság (CCE) alapítás 1927; 2. Fényerősség és Sugárzás mérési Tanácsadó Bizottság (CCPR),amely az 1933-ban alapított Fényerősség mérési Tanácsadó Bizottság x 12 1971-ben kapott új elnevezése; 3. Hőtani Tanácsadó Bizottság (CCT) alapítás 1937; 4. Méter Meghatározási Tanácsadó Bizottság (CCDM) alapítás 1952; 5. Másodperc Meghatározási Tanácsadó Bizottság (CCDS) alapítás 1956; 6. Ionizáló Sugárzás Mérések Szabványosítási Tanácsadó Bizottság (CCEMRI) alapítás 1958; A bizottság 1969 óta négy részlegből áll: I. részleg (röntgen és gamma sugárzás mérés); II. részleg (rádionuklida mérés); III. részleg (neutron mérés); IV. részleg (alfa energia szabványok); 7. Mértékegységek Tanácsadó Bizottsága alapítás 1964. A Súlyok és Mértékek Általános Konferenciája, a Nemzetközi Súly és Mérték Bizottság, a Tanácsadó
Bizottságok és a Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája tevékenységéről az utóbbi védnöksége alatt a következő sorozat kiadványok jelentek meg: Comptes rendus des séances de la Conférence Générale des Poids et Mesures; Procés-Verbaux des séances de Comité International des Poids et Measures; Sessions des Comités Consultatifs; Recueil de Travaux de Bureau International des Poids et Measures; (az összeállítás tartalmazza a tudományos és szakmai könyvekben valamint folyóiratokban megjelent cikkeket és bizonyos sokszorosított jelentésekben közölt munkákat). 2.6. A Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája időről-időre jelentést ad ki a méterrendszer az egész világot átfogó fejlődéséről. A Travaux et Memories du Bureau International des Poids et Measures című kiadvány (1881. és 1966. között kiadott 22 kötet) a CIPM határozata alapján 1966-ban megszűnt. A Metrologia című nemzetközi folyóirat a CIPM kiadásában 1965. óta cikkeket közöl a tudományos mértékismerettel kapcsolatosan világszerte megjelent fontosabb munkákról, a mérési módszerek, szabványok, egységek stb. fejlődéséről valamint jelentéseket ad ki a Méter Egyezmény keretében létrehozott különféle testületek tevékenységéről, határozatairól és ajánlásairól. 3. Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet az országos szabványügyi intézetek világszövetsége, amely bár nem része a Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodájának, ajánlásokat ad az SI és bizonyos más mértékegységek használatára. A légiközlekedésben használt SI mértékegységek szabványos alkalmazása érdekében az ICAO rendszeres kapcsolatot tart fenn az ISO-val. Az SI mértékegységek alkalmazásáról részletes tájékoztatást biztosítanak a következő kiadványok: ISO Document 1000 valamint ISO Recommendation R131. B. MELLÉKLET Útmutató az SI alkalmazásához 1. Bevezető 1.1. Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer teljes és átfogó rendszer, amely három mértékegység csoportot tartalmaz: a) alap mértékegységek; b) kiegészítő mértékegységek; és c) származtatott mértékegységek. 1.2. Az SI a dimenzió szempontjából független hét egység alapján került kidolgozásra és alkalmazásra, amelyek a következő B-1. táblázatban találhatók. 1.3. Az SI kiegészítő egységeit a B-2. táblázat tartalmazza, amelyek alapegységek vagy származtatott egységek is egyaránt lehetnek.
1.4. Az SI származtatott egységei az alap, kiegészítő és más származtatott egységek kombinációjából, a megfelelő mennyiségeket összekapcsoló algebrai összefüggés alapján kerülnek meghatározásra. A származtatott egységek jelét a szorzás, osztás és a hatvány-kitevők matematikai jelölésének felhasználásával kapjuk meg. A külön névvel és jellel rendelkező származtatott egységek felsorolása a B-3. táblázatban található. Megjegyzés: A B-3. táblázatban felsorolt származtatott valamint a nemzetközi polgári légiközlekedésben használatos egyéb mértékegységek felhasználása a 3-4. táblázatban található. B-1. táblázat SI alapegységek Mennyiség (Mérték) egység Jel egy anyag mennyisége mole mol elektromos áram amper A hosszúság méter m fényerő kandela cd tömeg (súly) kilogramm kg termodinamikai hőmérséklet kelvin K idő másodperc s B-2. táblázat SI kiegészítő egységek Mennyiség (Mérték)egység Jel síkszög radián rad térszög szteradián sr B-3. táblázat SI egységből származtatott különleges elnevezésű mértékegységek Mennyiség Egység Jel Származtatás elnyelt sugárzás dózis gray Gy J/kg rádió-nuklidok aktivitása becguerel Bq I/s elektromos kapacitás farad F C/V elektromos vezetőképesség siemens S A/V sugár-dózis egyenérték sievert Sv J/kg elektromos feszültség, feszültség különbség, elektromotors erő volt V W/A elektromos ellenállás ohm Ω V/A energia,munka,hőmennyiség joule J NxM erő newton N Kgxm/s 2 periodikus jelenség frekvenciája hertz Hz Is megvilágítás lux lx lm/m 2 induktivitás henry H Wb/A fényerő lumen lm cdxsr mágneses fluxus weber Wb Vxs mágneses fluxus sűrűség tesla T Wb/m 2
teljesítmény,sugárzási fluxus watt W J/s nyomás,fizikai igénybevétel pascal Pa N/m 2 elektromos(villamos coulomb C töltés)mennyiség A x s elektromos töltés coulomb C A x s 1.5. Az SI a méterrendszer egységeinek olyan racionalizált kiválogatása, ami magában véve nem új. Az SI nagy előnye, hogy minden egyes fizikai mennyiségre csak egy egység van a hosszúságra a méter, a tömegre a kilogramm /gramm helyett/, az időre a másodperc stb. Ezekből az elemi vagy alapegységekből származtatják az egyéb mechanikai egységeket. Ezeket a származtatott egységeket egyszerű összefüggések alapján határozzák meg, így pl. a sebesség a távolság változásának arányával egyenlő, a gyorsulás egyenlő a sebesség arányának változásával, az erő a tömeg és a gyorsulás eredménye, a teljesítmény egységnyi idő alatt végzett munka stb. Néhány ilyen egységnek csak általános neve van, pl. a sebességnek méter/másodperc; néhánynak pedig külön neve van, így pl. erőre a newton /N/, az energiára a joule /J/, a teljesítményre a Watt /W/. Az erő, az energia és a teljesítmény SI egységei ugyanazok mechanikai, elektromos, kémiai vagy nukleáris folyamat esetén is. 1 newton erő,1 méter távolságból 1 joule hőt hoz létre, ami azonos azzal, amit 1 Watt villamosenergia 1 másodperc alatt hoz létre. 1.6. Az SI azon előnye mellett, hogy minden egyes fizikai mennyiségre külön egység használatos, előnyös a jelek és rövidítések egyedi és jól meghatározott rendszerének használata is. Ezek a jelek és rövidítések kizárják az összetévesztés lehetőségét, melyek a különböző tudományágak jelenlegi gyakorlatából eredhetnek, mint pld. a b jel használata a bar-ra /nyomásegység/ és a barn-ra /területegység/. 1.7. Az SI másik előnye, hogy a fizikai mennyiségek alapegységeinek többszörösei és osztói közötti decimális viszonyt fenntartja. Többszörös és osztó egységek jelölésére prefixumokat /jelzéseket/ hoztak létre exa -tól /10 18 / egészen atto -ig /10-18 /, az írás és a kiejtés megkönnyítése céljából. 1.8. Az SI további fő előnye annak összefüggősége. Bármelyik egységet választhatjuk, de ha az összehasonlítható mennyiségek egyes csoportjaihoz független egységet választunk, akkor különböző kiegészítő numerikus tényezők jelennek meg a számértékek egyenletében. Azonban lehetséges, és a gyakorlatban sokkal egyszerűbb, ha az egységek rendszerét úgy választjuk meg, hogy a számértékek ideértve a numerikus tényezőket is között ugyanolyan formájú egyenlőség van, mint a megfelelő mennyiségek között. Az így meghatározott egységrendszert összefüggőnek nevezzük, a mértékek rendszerére és a szóbanforgó egyenlőségekre való tekintettel. Összefüggő egységrendszer egységei közötti egyenletek numerikus tényezőként csak az 1-es számot tartalmazzák. Egy összefüggő rendszerben két egység szorzata vagy hányadosa az eredő mennyiség egysége. Pl. bármelyik összefüggő rendszerben egységterület jön ki, ha az egységhosszat egységhosszal szorozzuk és egységsebességet kapunk, ha egységidővel osztunk egységhosszat, egységerőt, ha egységtömeget egységgyorsulással szorzunk. Megjegyzés. A B-1. ábra mutatja az SI egységek összefüggését. SI EGYSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE
2. Tömeg, erő és súly 2.1.Az SI alapkiindulása a metrikus egységek gravimetrikai rendszeréből a tömeg és erő kifejezetten elhatárolható egységeinek használata. SI-ben a kilogramm elnevezés a tömeg egységére korlátozódik, és a kilogramm-erő /amelyből az erő toldalékot a gyakorlatban többször hibásan elhagyják/ nem használandó. Ehelyett az SI erő egysége, a Newton használatos. Hasonlóképpen az erőt magukban
foglaló származtatott egységeknél is inkább a newtonból indul ki, mint a kg-erőből, pl. a nyomás vagy igénybevétel /N/m 2 =Pa/, energia /N. m=j/ és teljesítmény /N. m/s=w/. 2.2.Nagy zavar van a súlykifejezés erő vagy tömeg mértékeként történő használatánál. Közhasználatban a súly majdnem mindig tömeget jelent, így amikor valaki egy személy súlyáról beszél, a kapott mennyiség tömegként jön szóba. A tudományban és technikában a test súlyának kifejezése általában azt az erőt jelenti, amit ha a testre gyakorolnak, annak olyan gyorsulást ad, ami egyenlő a szabadesés helyi gyorsulásával. A helyi jelző a szabadesés helyi gyorsulása kifejezésben általában a föld felszínén levő helyet jelenti; ebben az értelemben a szabadesés helyi gyorsulásának a jele g /néha úgy említik gravitációs gyorsulás /, a föld felszínén különböző pontokon a 'g' értékek több mint 0,5 % eltérést mutatnak, és ahogy a földtől való távolság nő, a 'g' értékek úgy csökkennek. Igy, mivel a súly erő = tömeg x gravitációs gyorsulás, egy személy súlya attól függ, hogy hol tartózkodik, de a tömege nem. Egy 70 kg tömegű személy a földön 686 N /kb. 155 lbf/ erőt /súlyt/ ad, a holdon csak 113 N erőt /megközelítőleg 22 lbf/. A mennyiségként használt súly kettős használata következtében a súly kifejezést a műszaki gyakorlatban el kell kerülni, hacsak annak jelentése nem teljesen tisztázott. Amikor a kifejezést használják, szükséges annak ismerete, hogy tömegről vagy erőről van-e szó és ismerni kell az SI egységek helyes használatát, vagyis tömegre kgot és erőre newtont kell használni. 2.3. A tömeg mérleggel történő meghatározásánál a gravitáció szerepet játszik. Amikor egy szabványtömeget használunk, a mért tömeg méréséhez a gravitáció a két tömegre kiegyenlítődik, de a közvetett hatás a levegő vagy más folyadék felhajtó erején keresztül általában nem egyenlítődik ki. Ha rugós mérleget használunk, a tömeg mérése indirekt történik, mivel a műszer reagál a gravitációs erőre. Igy a mérlegeket tömegegységben hitelesíteni akkor lehet, ha a gravitáció és a felhajtóerő korrekciókban levő különbségek használatuknál nem jelentősek. 3. Energia és forgatónyomaték 3.1. Az erő és a nyomatéki kar vektoriális szorzatát általában newton méterrel határozzák meg. A hajlító nyomaték vagy torzíós nyomaték ezen egysége összekeverhető az energia egységével, ami szintén newton-méter. Ha a torziós nyomatékot newton-méter/radianban fejezik ki, az energiával való összefüggés világos, mivel a torziós nyomaték és a szögelfordulás szorzata az energia: /N m/rad/ rad = N m 3.2. Ha vektorok szerepelnek, az energia és a forgatónyomaték közötti megkülönböztetés világos, mivel az erő és a hossz orientációja más a két esetben. Az energia és a torziós nyomaték használatánál ennek a különbségnek az ismerete fontos, s a joule-t sosem szabad torziós nyomatékhoz használni. 4. SI prefixumok /jelzések/ 4.1. - Jelzések kiválasztása 4.1.1 Az SI jelzéseket azért használják általában, hogy nagyságrendet jelöljenek velük, igy a nem jelentős számjegyeket kiküszöbölik és a nullákat tizedestörtre hozzák, megfelelő változatot kialakítva a tizes számrendszerű hatvány számításokhoz. Pl. 12 300 mm 12.3 m lesz 12,3 x 10 3 m 12.3 km lesz 0,00123 µ A 1.23 na lesz. 4.1.2 Amikor egy mennyiséget számértékkel és egységgel fejezünk ki, a jelzéseket mindenekelőtt úgy kell megválasztani, hogy a számérték 0,1 és 1000 között legyen. A különféleség csökkentése érdekében az 1000 hatványait mutató jelek használata ajánlatos, azonban a következő esetekben a fent említettől való eltérés jelölhető:
a) terület és térfogat kifejezésekor a hekto, deka és centi lehet szükséges, pl. négyzethektométer, köbcentiméter; b) ugyanazon mennyiség értékeinek táblázatában vagy adott összefüggésen belül ilyen értékek megvitatásakor általában célszerű ugyanazt az egységtöbbszöröst használni végig és c) egyedi alkalmazásoknál bizonyos mennyiségekre egy külön sorozatot használnak általában. Pl. magasságbeállításoknál hectopascalt használnak és műszaki rajzok hosszirányú méreteihez millimétert használnak még akkor is, ha az értékek kívül esnek a 0,1 1000 értéktartományon. 4.2 - Jelzések összetett egységeknél xi 1 Ajánlatos, hogy egy összetett egység többszörösének kifejezésére csak egy jelzést használjunk. A jelzés általában egy egységnél a számlálóban szerepel. Kivétel, ha az egyik egység a kilogramm. Pl.: V/m, nem mv/mm; MJ/kg, nem kj/g 4.3. - Összetett jelzések ét vagy több SI jelzés egymás mellé helyezésével keletkező összetett jelzések nem használatosak. Pl. 1 nm nem 1 mµ m; 1 pf nem 1 µµf Ha a jelzések által kifejezhető tartományon kivüli értékekre van szükség, akkor azokat az alapegységből 10 hatványaival képezzük. 4.4 - Egységek hatványai Ha egy jelzést tartalmazó kifejezésnél hatványkitevő van, akkor az egység többszöröse vagy osztója /a jelzéssel ellátott egység/ a kitevő által kifejezett hatványra kerül. Pl.: 1 cm 3 = /10-2 m/ 3 = 10-6 m 3 1 ns -1 = /10-9 s/ -1 = 10 9 s -1 1 mm 2 /s = /10-3 m/ 2 /s = 10-6 m 2 /s 5. - Stílus és használat 5.1 - Egységjelek írásának szabályai 5.1.1 Az egységjeleket antikva /álló/ betűkkel kell írni, attól függetlenül, hogy a szövet milyen típusú betűkkel íródott. 5.1.2 Az egységjelek többesszámban változatlanok. 5.1.3 Az egységjelek után nem áll pont, csak ha a jel a mondat végére kerül. 5.1.4 A betűjeleket kisbetűvel írjuk, ha a jel nem tulajdonnévből ered, amikor is a jel első betűje nagy /W, Pa/. A jelzések és egységjelek megtartják előírt formájukat a környező betűszedéstől függetlenül. 5.1.5 Egy mennyiség leírásakor közt kell hagyni a számérték és az egységjel között. Például 35 mm-t írunk és nem 35mm-t, 237 lm-et és nem 237lm-et. Amikor a mennyiséget jelzői értelemben használjuk, kötőjelet teszünk, pl. 35 mm-es film.
Kivétel: Nem hagyunk közt a számérték és a jel között síkszög fok, perc és másodpercnél, valamint Celsius foknál. 5.1.6 A jelzés és a jel között nem hagyunk helyet. 5.1.7 Jeleket és nem rövidítéseket használunk az egységeknél. Pl. ampernél írjunk A-t és nem amp-ot. 5.2 - Egységnevek írásának szabályai 5.2.1 A kiejtett egységnevek az angolban köznévként kezelendők. Igy az egységek első betűjét csak akkor írjuk nagybetűvel, ha mondatot kezdünk vele, vagy nagybetűs anyagot írunk, pl. címet, még akkor sem írjuk nagybetűvel, ha az egység neve tulajdonnévből származik és jelként nagybetűvel szerepel /lásd 5.1.4./ pl. azt írjuk newton és nem Newton, még akkor is, ha a jel N. 5.2.2 Többesszámot akkor használunk, ha a nyelvtani szabályok azt megkívánják és azt a szabályoknak megfelelően képezzük, pl. henries a henry többesszáma. A következő rendhagyó többesszámokra hívjuk fel a figyelmet: Egyesszám lux hertz siemens Többesszám lux hertz siemens 5.2.3 A jelzés és az egységnév között nincs köz vagy kötőjel. 5.3 - Szorzással és osztással képzett egységek 5.3.1 Egységnevekkel: Közt /gyakoribb/ vagy kötőjelet használunk szorzatnál: newton méter vagy newton-méter A watt óra esetében a köz elhagyható, így: wattóra Hányadosnál a per szót és nem per-jelet használunk: méter per másodperc és nem méter/másodperc Hatványnál az egység neve után tesszük a négyzeten vagy köbön szót: méter per másodperc a négyzeten Terület vagy térfogat esetén ezt az egység neve elé is tehetjük: négyzetmilliméter, köbméter Ez a kivétel származtatott terület vagy térfogategységekre is vonatkozik:
watt per négyzetméter Megjegyzés Bonyolult kifejezéseknél a félreértés elkerülése érdekében jeleket és nem szavakat használunk. 5.3.2 Egységjelekkel: Szorzat a következető módok mindegyikén kifejezhető: Nm vagy N m newton-méter esetén Megjegyzés. Amikor prefixumként olyan jelet használunk, amely az egység nevének jelével megegyezik, különös figyelmet kell fordítani a félreértés elkerülésére. A torziós nyomatékra a newton méter egységet Nm vagy N. m formában írjuk, hogy ne keverjük össze az mn-nel, a millinewtonnal. Ennél a gyakorlatnál kivételt képeznek a számítógépes, automata írógéppel készülő munkák, stb., ahol a félsorral megemelt pont nem lehetséges és ezért a pont a sor alján használandó. Hányadosnál a következő formák valamelyikét használjuk: m/s vagy m s -1 vagy m s Ugyanabban a kifejezésben egynél több per-jel nem használható, hacsak a félreértések elkerülése végett zárójelet nem kell használni. Pl.: J/ /mol K/ vagy J mol -1 K -1 vagy /J/mol/K de nem J/mol/K 5.3.3 Jelek és egységnevek nem keverendők össze ugyanabban a kifejezésben: vagy azt írjuk, hogy joule per kilogramm vagy J/kg ill. J kg -1 de nem joule/kilogramm vagy joule/kg v. joule kg -1 5.4 Számok 5.4.1 A használatos tizedesjelző a pont a vonalon; azonban a vessző is elfogadott. Amikor egynél kisebb számokat írunk, a zérót oda kell írni a tizedespont elé. 5.4.2 Számjegyek elkülönítésére vesszőt nem használunk. Ehelyett a számjegyeket hármas csoportokban írjuk a tizedesponttól számítva balra és jobbra és kis közt hagyva a csoportokat elkülönítjük. Pl.: 73 655 7 281 2.567 321 0.133 47 5.4.3 A számok szorzásának jele egy kereszt /x/ vagy egy fél sorral megemelt pont. Azonban ha a fél sorral megemelt pontot használjuk szorzójelként, akkor ugyanabban a kifejezésben nem használhatunk vonalon levő pontot a tizedes jelölésére.