A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett formája: a bankrendszer A bankok a pénzügyi közvetítés közvetett formájával foglalkozó szervezetek, amelyek minden országban jól szervezett munkamegosztási rendszerben tevékenykednek. A bankrendszer a bankok összessége, bankok meghatározott szempontok szerinti együttműködő rendszere. A magyar bankrendszer ún kétszintű bankrendszer: Első szint: Jegybank Második szint: üzleti bankok (kereskedelmi bankok): nagy, közepes és kisbankok 1
BANKRENDSZEREK Egyszintű bankrendszer: - a központi bank a gazdaság minden szereplőjének szolgáltatást nyújthat, - mellette szakosított bankok működnek - előnye: jobb áttekintést, ellenőrzést biztosít - hátránya: rugalmatlan Kétszintű bankrendszer: - központi bank csak a kereskedelmi bankokkal és egyéb hitelintézetekkel áll kapcsolatban - a gazdasági szereplők csak a kereskedelmi bankokhoz és egyéb hitelintézetekhez fordulhatnak - előnye: hatékonyabb - hátránya: nehezebb az ellenőrzés BANKRENDSZEREK Specializált vagy kettéosztott bankrendszer: bankok egyik csoportja csak lakossági ügyletekkel, rövid távú finanszírozással foglalkozik (retail bank) bankok másik része csak hosszú távú befektetésekkel, értékpapír-ügyletekkel foglalkozhat (angolszász országokban, főként USA-ban jellemző) tevékenységi körök elkülönítésének oka: lakosságot terhelő kockázatok csökkentése Univerzális bankrendszer: Minden bank mindenféle banki tevékenység és szolgáltatás végzésére, befektetési tevékenységre is jogosult (európai országokban jellemző, főleg Németország) 2
BANKOK TÍPUSAI Jegybank = Központi bank Üzleti bankok 1. Monetáris bankok (közvetítők): közvetlenül hat a jegybank monetáris politikája, amely szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Ezek az ún. kereskedelmi bankok. 2. Nem monetáris közvetítők: Bankszerűen működő közvetítők: lakástakarék-pénztár, jelzálogbank, lízingtársaság, fejlesztési bank Nem bankszerűen működő közvetítők: befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok BANKOK TÍPUSAI Kereskedelmi bankok: a legáltalánosabb banktípus Területi, tevékenységi és ügyfélkorlát nélkül az egész országban bárkitől vállalhattak megbízást. Regionális bankok: széleskörű tevékenységgel rendelkeztek, de területileg korlátozottak voltak. Takarékpénztárak: a lakosság számára végeznek mindenféle műveletet (betétgyűjtést, hitelnyújtás és pénzforgalom lebonyolítása) Hitelszövetkezetek: csak a szövetkezeti tagok számára nyújtottak szolgáltatásokat. Jelzáloghitelbankok: hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkoznak, fedezeteként ingatlanokat kérnek Földhitelintézetek: a hitel fedezetét mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület képezte. 3
MAGYAR BANKRENDSZER 1987-től kétszintű bankrendszer: - Jegybank: Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi intézmények: a) hitelintézetek: bankok: univerzális hitelintézetek (JT 2mrd) szakosított hitelintézetek: tevékenysége vagy ügyfélkörük korlátozott (3 féle van: lakástakarék-pénztárak (JT 3mrd), jelzálogbank, fejlesztési bank) szövetkezeti hitelintézet: (JT 100 mft) a) hitelszövetkezetek b) takarékszövetkezetek b) pénzügyi vállalkozások (JT 50mft): betétgyűjtésen számlavezetésen kívül minden egyéb szolgáltatás végzésére jogosultak JEGYBANK SZEREPE Bankok bankja Monetáris politika irányítása Prudenciális szabályozás Bankellenőrzés Végső hitelező Fizetési és elszámolási rendszerek működtetője Emisszió: a forgalom készpénzszükségletének kielégítése. Készpénz 10%-a hitelintézeteknél, 90%-a bankrendszeren kívül. Deviza- és aranytartalék kezelése Államháztartási kapcsolat Statisztikai tevékenység: monetáris, fizetési mérleg, háztartás- és értékpapír-, ár- és árfolyam-statisztika. 4
KÖVTELMÉNYEK A JEGYBANKKAL SZEMBEN Jegybanki függetlenség (működési, intézményi, személyi és pénzügyi függetlenség) Jegybank céljai az EU szerződésnek megfelelően Jegybank és az államháztartás közötti kapcsolatrendszer szabályozottsága MÁGIKUS HÁROMSZÖG Jövedelmezőség Kockázat Likviditás Fizetőképesség Likviditás: a bank azon képessége, hogy a vele szemben aktuálisan felmerülő jogos követeléseknek eleget tud tenni, azaz elegendő likvid eszközzel rendelkezik mindenkori kötelezettségei kielégítésére Fizetőképesség: A bank követeléseinek piaci értéke meghaladja a kötelezettségei piaci értékét. A bank tágan értelmezett saját tőkéje pozitív, kötelezettségeinek hosszú távon is képes eleget tenni Jövedelmezősség: A nyereséges működés elve, azaz a bank hosszú távon úgy alakítja működését, hogy az számára a lehető legnagyobb nyereséget biztosítsa 5
ELLENTMONDÁSOK Túlzott likviditás: hitel-kihelyezési képesség csökken jövedelmezősség csökken Túlzott jövedelmezősség: magas hozam növekvő kockázat csökkenő biztonság/fizetőképesség Túlzott biztonság a kockázat minimalizálása jövedelmezősség csökkenése Következtetés: a 3 feltételnek egyidejűleg megfelelni NEM LEHET!! BANKMŰVELETEK Passzív bankműveletek forrásgyűjtés (kamatkiadás) Aktív bankműveletek kihelyezések (kamatbevétel) Semleges bankműveletek banki/bankári szolgáltatások (jutalék- és díjbevételek) 6
PASSZÍV BANKMŰVELETEK,, Passzív"-nak nevezzük mindazokat a műveleteket, amelyek a források mértékét és összetételét módosítják, kötelezettségeket fejeznek ki. A forrásképzés főbb módozatai: Ø számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése, Ø értékpapírok kibocsátása, Ø jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, Ø váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, Ø bankközi hitelfelvételek, Ø nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, Ø tőkeemelés, Ø alárendelt kölcsöntőke igénybevétele. SZÁMLANYITÁS, BETÉTGYŰJTÉS A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is a legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása. A bankszámlák megkülönböztethetőek funkcióik szerint: pénzforgalmi, folyó, betét, elkülönített és letéti számlákat. A számlát nyitó vagy betétet elhelyező ügyfelek a következők lehetnek: Ø vállatok, vállalkozók, szövetkezetek, Ø költségvetési szervezetek és intézmények, önkormányzatok és egyéb közületek, Ø lakosság, Ø egyéb szervezetek, Ø külföldiek. 7
A lekötés módját illetően lehetnek: Ø látra szóló betétek, Ø határidős betétek (lekötött és felmondásos betét). A lekötés idejét tekintve: - rövid (éven belüli), - közép- (1-5 év) és - hosszúlejáratú (5 éven túl) betétek. A kamatozás alapján: fix (rögzített) kamatozású, változó kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik), lebegő kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik); A megtakarítások kezelési formáját tekintve lehetnek: Ø folyószámlabetétek Ø takarékbetétek Ø értékpapírok Ø egyéb betétek. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betéteket: Ø hazai és Ø külföldi pénznemben egyaránt. 8
AKTÍV MŰVELETEK Aktív bankműveletek azok az ügyletek, amelyekkel a bankoknak követelésük vagy vagyonra szóló joguk keletkezik. Az aktív bankműveletek főbb módozatai a következők: ü hitelnyújtás (hitelközvetítés), ü bankgarancia nyújtása, banki kezességvállalás ü pénzügyi lízing, ü követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, ü befektetések, értékpapírügyletek (tőkeérdekeltségek szerzése), ü bankközi hitelkihelyezések, ü egyéb aktív bankműveletek. SEMLEGES BANKMŰVELETEK Jutalék és díjbevételek aránya növekszik Típusai: Pénzforgalmi szolgáltatások Széfbérlet Letétkezelés Vagyonkezelés Tanácsadás 9