ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI

A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI CSOPORTJA 2005 BEVEZETÉS A 1990-2002 évek közötti időszak csapadékszegény volt, ekkor még nagyobb jelentőséget kaptak a különböző mesterséges vizes élőhelyek, így a hígtrágyaszikkasztók is. Ezt figyelembe véve jártam néhány társammal a fent említett területet, és kísértük fokozott figyelemmel mind a fészkelő, mind a vonuló madárállományt. Elmondható, hogy egyes fajok esetében, mint a gulipán és a gólyatöcs, legalább olyan jó fészkelő állomány tartózkodott a szikkasztón, mint a környékbeli szikes pusztákon és mesterséges halastavakon. A költés eredményességét itt csak a tavaszi esők veszélyeztették, míg az utóbbi területen a tavaszi mederárasztások, tófeltöltések is. A TERÜLET BEMUTATÁSA A vizsgált területek Szeged-Kiskundorozsma és Szatymaz között elterülő szántóföldi környezetben helyezkednek el. Vonzáskörzetükben találjuk északi irányban a szegedi Fehér-tavat, kb. 1 km-nyire, déli irányban kb. 2-3 km-re pedig a Dorozsmai Nagyszék e lege területet. A közeli sertéstelep hígtrágya-szikkasztója (későbbiekben csak szikkasztó) szabálytalan alakú terület, melynek medrében, hosszanti irányban egy bakhát található, mely kb. 5 m széles és 80-100 m hosszú. Magassága nem egyforma, így a víz több helyen ellepi, ezáltal 3 szigetet alkot. Valójában az egész egy 223

A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve sziget, mivel két tagtársam korábbi években 5 m széles szakaszon átvágta a bakhátat, így egy vizes árokkal védte meg a fészkelő madarakat a szőrmés ragadozóktól. A bakhát utolsó 15-20 m-es szakasza, valamint a szigetek teljesen növénymentesek a fészkelési időszakban, mivel a téli csapadék miatt megemelkedő vízszint ellepi ezeket a részeket. A szikkasztó mellett keleti irányban egy mélyebb fekvésű területet találunk, mely a szikkasztó öntésterülete. Ez a terület egész évben mocsaras jellegű, a csapadékviszonyoknak megfelelően változik mérete és a vízmélysége, néhány cm-től a 150-170 cm-es mélységig. A területet zömmel nád borítja, ideális élőhelyet teremtve a nádi énekeseknek, bölömbikának. A homokbánya a szikkasztótól nyugati irányban helyezkedik el. Itt a termelést sokáig szüneteltették, de az autópálya építkezések miatt most újra termelésbe vonták. A vizsgált területeket földúton, az ún. Hosszúhát dűlőn lehet megközelíteni. (De rövidesen autópályáról is látható lesz.) A megfigyeléseket ezeken a területeken általában heti rendszerességgel végeztem, 2000-2005-ig. FÉSZKELÉSEK A sziget kopár részein figyeltem meg a küszvágó csérek 5-30 párból álló fészkelő telepeit 2003-ig, de itt költöttek a gulipánok is. A növényzettel sűrűn benőtt magasabb fekvésű területen a dankasirályok kolóniái alakultak ki évről-évre, számuk 2-80 pár között mozgott. A szikkasztó tavi részéhez két öböl is kapcsolódik, melyekben a trágyalé szikkadtabb állapotú. Ezt az öblöt részesíti előnyben a gólyatöcs, melynek fészkelő állományát javarészt ezen a részen találtam. Sajnos az autópálya nyomvonalát a szikkasztó szélesebbik részére jelölték ki. Az építkezést 2003-ban kezdték el, a szikkasztó egy részének betemetésével. Ez önmagában kiváltott egy nagy mértékű vízszintemelkedést. Ennek köszönhetően a három sziget és a bakhát teljes hosszúságában víz alá került, megszüntetve a csérek és gulipánok fészkelő területét, illetve nagyban befolyásolta a dankasirályok későbbi területválasztását. Ezek arra ösztönöztek, hogy a sziget (egészet nem is, de) egy részét pótoljam. Egy korábban másik tóra épített és kipróbált mesterséges sziget mintájára, erre a területre is építettem 2 db. úszószigetet. A sziget paraméterei a következők: 1m 2m-es deszkalap, melynek szélein 10 cm magas perem van. Az úszó képességet zsákba tett pillepalackokkal értem el, zsákonként 14 db 2 literes palackkal. Mind a két sziget alá 5-5 zsák került. A deszkalapra a helyszínről szerzett iszapot terítettem. A szigetek rögzítését lánccal, valamint 1-1 db. karóval oldottam meg úgy, hogy a két sziget egymástól függetlenül tudjon mozogni. Ennek előnye, hogy követik a vízszintingadozást, illetve ha az egyik karó elszabadul, attól csak az egyik sziget sodródik el, a másik a helyén marad. A két sziget együttes felülete 4 m 2. Még a sziget elkészítésének évében költött rajta 4 pár küszvágó csér, és repítette ki sikeresen fiókáit. Dankasirály (Larus ridibundus):. A 2004-2005-ös tél és a 2005-ös év tavasza kiadós mennyiségű csapadékot hozott, ami jelentősen megemelte az egyébként is, az átlagosnál magasabb vízszintet. Mindezt fokozta az autópálya-építés miatti további mederbetemetés. Ennek következtében ez a félig természetes sziget is víz alá került. Ettől kezdve csak az úszószigetek maradtak. Ide épített egy hatalmas fészekkupacot 1 pár dankasirály. Az erősen megemelkedett vízszint miatt a szikkasztó több helyen is kiöntött, tocsogóssá téve a szélső 15-20 m széles búzaföldet. Ez új lehetőségeket adott a dankasirályoknak, és ide építették a legtöbb fészket, így kialakult a legnagyobb fészekkolónia. A 2005-ös év volt az elmúlt 5 év második legjobb költési éve a fészkelő párok számát tekintve. Itt 40 madár költött laza telepet alkotva. Sajnos a hideg, esős időjárás katasztrofális következményekkel járt. Hiába voltak művészi módon felépí- 224

A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László tett fészkek, a nagy részük mégis tojásos állapotban tönkrement. A kirepült fiatalokból alig tudtam 20-30 pld-t megfigyelni. Ugyanakkor ezzel egy időben láttam pótköltő madarakat. Küszvágó csér (Sterna hirundo): a magas vízszint miatt a teljes fészkelő állomány a mesterséges szigetre szorult. Meglepetésemre szolgált, hogy a madarak kitartottak a terület mellett és inkább összetömörültek. Így 2005-ben 9 pár fészkelt, az előző évi 4 párhoz képest. Az időjárás talán a küszvágó cséreket érintette a legrosszabbul. A csupasz földön lévő tojásaik a sok eső miatt szétgurultak, kihűltek. Egyetlen tojásból sem kelt ki fióka. Ezek után felhagytak a költéssel, és csak pihenni jártak vissza a szigetre. Július 17-én már 20-25 öreg madár tartózkodott a sziget körül, de fiatal madár egy sem. A bakhát legmagasabb -félig szárazon maradt- részét, egy kb. 4-5 m 2 -es területet sikerült 2-3 cm-rel megemelni. A tavaszi csapadék miatt csak ez a megemelt szakasz maradt szárazon, a többi teljesen elmerült. Nagyon örültem, hogy itt is fészkelt 6 pár küszvágó csér. A gólyatöcsök (Himantopus himantopus) a szikkasztón maradtak, azon belül is az ingoványosabb részen. Sajnos a fészkelési időben történt folyamatos esőzések nem kedveztek számukra sem. A 2005-ös évben a gólyatöcs 2 párja fészkelt a területen, de csak a második pótköltése lett sikeres. Még a két fészekaljat is megtaláltam, melyeket egyértelműen az esővíz mosott el. A gulipánok (Recurvirostra avosetta) közül 2005-ben 2 pár maradt a szikkasztón, de a gólyatöcsökhöz hasonlóan csak a második pótköltésük lett sikeres. Valószínűleg szintén a megnövekedett vízszintnek köszönhető, hogy olyan fajok is megjelentek költő-fajként a területen, mint pl. a feketenyakú vöcsök 1 párral, ill. a cigányréce szintén 1 párral. Míg a szikkasztó területéből az autópálya-építés csak elvett területet, addig a régi homokbánya területénél újabb élőhelyek alakultak ki. Az egykori jó partifecske és gyurgyalag fészkelőhelyek most ismét felvirágoztak. A homokfal 2004-ben 1,5-2 m magas és 40-50 m hosszú volt. Mára a bánya mérete elérte a kb. 800-1000 m 80-100 m-t, különböző hosszúságú és méretű falakkal. Ezen a hatalmas területen a kotrás mélységétől függően, különböző méretű és mélységű tavak is kialakultak, melyek kiváló fészkelőhelye a gulipánnak és kis lilének. A gulipánok (Recurvirostra avosetta) fel is fedezték a jobb fészkelő helyeket, ezért elhagyták a szikkasztó területét és a homokbányában két kisebb alapterületű szigeten kapartak maguknak fészekmélyedést. Ide rakták le 3-3 tojásukat, és nevelték fel fiókájukat. A kis lile (Charadrius dubius) költéséről pontos információm nincs, sem a fészket, sem pedig a kotló madarat nem sikerült megfigyelni. Először július 14-én találkoztam fiatal kis lilékkel, de ezek csapatba verődtek több öreg madárral. Először két pár volt a fiataljaikkal, majd később, augusztus közepére már 5-8 pár mozgott. Így nem lehet kizárni, hogy más területen fészkelő madarak keveredtek a bányába. A partifecskék (Riparia riparia) 2004-ben egy 190 párból álló telepet alakítottak ki. A később létrejött nagy méretű meredek partfal adta lehetőségeket kihasználták, és rekord mennyiségű, kb. 650-700 párra becsült fészekkolóniát hoztak létre. A kolónia felmérését költőüreg-számlálással végeztem, két hónapon keresztül, összesen négy alkalommal. Így a megsemmisült, illetve az időközben felhagyott fészkeket ki tudtam hagyni a számlálásból. A lyukak számlálásánál figyeltem föl arra, hogy július végén, augusztus elején újabb lyukak keletkeztek. Ezek azonban feltehetően pihenő helyként szolgáltak, ezekben fészkelés nem történt. Összesen kb. 100-150 ilyen pihenő üreget találtam. Augusztus 04-én tapasztaltam, hogy a bányát elkezdték betemetni. Egyelőre nem tudni, ez a munka mekkora területet fog érinteni. A gyurgyalagok (Merops apiaster) száma 2004-ben 1 pár volt, ami 2005-re, 5 párra bővült. 225

A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 1. Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 2. Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 1997.aug. 09-én(Kókai) Biztos fészkelési adata 2000-ben volt (1 pár), a szikkasztót övező 3. Bölömbika Botaurus stellaris nádasban, ezt azóta az autópálya kettévágta, a megmaradt rész az emelkedő vízszint miatt ritkul. 4. Bakcsó Nycticora nycticora A megfigyelt legnagyobb csapata 50 egyedből állt.(2005) Üstökösgém Ardeola ralloides 5. Kis kócsag Egretta garzetta 6. Nagy kócsag Egretta alba Főként a környező szántókon. 7. Szürke gém Ardea cinerea Főként a környező szántókon. 8. Vörös gém Ardea purpurea Fehér gólya Ciconia ciconia 9. Nagy lilik Anser albifrons 2005.ápr. 04-én. 10. Nyári lúd Anser anser 1997.márc. 15-én. (Kókai) 11. Bütykös ásólúd Tadorna tadorna 2005.jan., 6 pld. táplálkozott a szántón, majd a homokbánya befagyott vizére szálltak. 12. Fütyülő réce Anas penelope 13. Kendermagos réce Anas strepera 1997.márc. 15-én, 1 pár. (Kókai & Mészáros) 14. Csörgő réce Anas crecca A legnagyobb csapata 140 egyedből állt. 15. Nyílfarkú réce Anas acuta 1997. aug. 09-én, 1 pld. (Kókai & Mészáros) 16. Böjti réce Anas querquedula A legnagyobb csapata 60 egyedből állt. 17. Kanalas réce Anas clypeata 18. Barátréce Aythya ferina 19. Cigányréce Aythya nyroca Kókai 1 sérült példányt észlelt a szikkasztón 1997. aug. 09-én, majd 2005-ben 1 pár fészkelt. 20. Barna rétihéja Circus aeruginosus 21. Kékes rétihéja Circus cyaneus 22. Hamvas rétihéja Circus pygargus 1996.aug. 16-án, 1hím. (Kókai & Mészáros) 23. Héja Accipiter gentilis 226

A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 24. Karvaly Accipiter nisus 25. Egerészölyv Buteo buteo 26. Pusztai ölyv Buteo rufinus 1997.aug. 08-án, 1pld. (Kókai) 27. Vörös vércse Falco tinnunculus Szarkafészekben fészkel. 28. Kis sólyom Falco columbarius 29. Kabasólyom Falco subbuteo 1996-97-ben a közelben fészkelt. 30. Kerecsensólyom Falco cherrug 31. Vándorsólyom Falco peregrinus 32. Fürj Coturni coturni 33. Fácán Phasianus colchicus 34. Guvat Rallus aquaticus 35. Vízityúk Gallinula chloropus 1997.aug. 09-én, 1pld. (Kókai) 36. Szárcsa Fulica atra Rendszres költő faj. (ma. 50 pár) 37. Daru Grus grus Az őszi vonulás során a környező szántókon táplálkoznak. Legnagyobb csapatukat 2002. nov. 24-én láttam ekkor kb. 3000 pld. volt a területen. 38. Gólyatöcs Himantopus himantopus 39. Gulipán Recurvirostra avosetta 40. Székicsér Glareola pratincola 2004- ben, (Domján) 41. Kis lile Charadrius dubius 1 fészkelési adata ismert (Mészáros) 42. Parti lile Charadrius hiaticula 43. Ezüstlile Pluvialis squatarola 44. Bíbic Vanellus vanellus 45. Apró partfutó Calidris minuta 46. Temminck-partfutó Calidris temminckii 2 alkalommal figyeltem meg, 2004.aug. 10-én 3 pld-t., 2005. Máj. 16-án 6 pld-t. 47. Sarlós partfutó Calidris ferruginea 2 alkalommal figyeltem meg, 2003.júl. 17-én 1 pld-t., 2005. júl. 27-án 1 pld-t. 48. Pajzsoscankó Philomachus pugna Legnagyobb csapata 2003-ban volt, ekkor 500 pld.-t figyeltem meg. 49. Sárszalonka Gallinago gallinago 50. Nagy goda Limosa limosa 51. Kis póling Numenius phaeopus Legnagyobb csapata 28 pld-ból állt. 52. Nagy póling Numenius arquata 53. Füstös cankó Tringa erythropus 54. Piroslábú cankó Tringa totanus Fészkét a gólyatöcsök közelébe rakja. 227

A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 55. Tavi cankó Tringa stagnatilis 56. Szürke cankó Tringa nebularia 57. Erdei cankó Tringa ochropus 58. Réti cankó Tringa glareola 59. Billegetőcankó Actitis hypoleucos 60. Szerecsensirály Larus melanocephalus 61. Kis sirály Larus minutus 62. Dankasirály Larus ridibundus 63. Sárgalábú sirály Larus michahellis 64. Küszvágó csér Sterna hirundo 65. Fattyúszerkő Chlidonias hybridus 66. Kormos szerkő Chlidonias niger 67. Fehérszárnyú szerkő Chlidonias leucopterus 68. Parlagi galamb Columba livia f. domestica 69. Örvös galamb Columba palumbus 70. Balkáni gerle Streptopelia decaocto 71. Vadgerle Streptopelia turtur 72. Kakukk Cuculus canorus 73. Erdei fülesbagoly Asio otus 74. Sarlósfecske Apus apus 75. Gyurgyalag Merops apiaster 76. Szalakóta Coracias garrulus 77. Búbosbanka Upupa epops 78. Mezei pacsirta Alauda arvensis 79. Partifecske Riparia riparia 80. Füsti fecske Hirundo rustica 81. Molnárfecske Delichon urbica 82. Parlagi pityer Anthus campestris 83. Réti pityer Anthus pratensis 84. Havasi pityer Anthus spinoletta 85. Sárga billegető Motacilla flava Legnagyobb csapata 2005. júl. 27- én volt, ekkor 19 pld.-t figyeltem meg. 1997. máj. 27-én, (Kókai) Legnagyobb csapata 2004. szept. 12-én volt, ekkor 33 pld.-t figyeltem meg. 1997. máj. 17-én, (Kókai & Mészáros) Legnagyobb csapata 2004. ápr. 1- én volt, ekkor 80 pld.-t figyeltem meg. A dorozsmai Nagy széken, ill. Zsombó külterületén kihelyezett "D" odúkban fészkelő madarak látogatják a területet. A területen megtalált alfajok: tuhnbergi, feldeggi, superciliaris. 228

A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 86. Kucsmás sárgabillegető Motacilla flava feldeggi 87. Barázdabillegető Motacilla alba 88. Ökörszem Troglodytes troglodytes 89. Vörösbegy Erithacus rubecula 90. Fülemüle Luscinia megarhynchos 91. Cigánycsuk Saicola torquata 92. Hantmadár Oenanthe oenanthe 93. Fekete rigó Turdus merula 94. Fenyőrigó Turdus pilaris 95. Énekes rigó Turdus philomelos 96. Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides 97. Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus 98. Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris 99. Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus 100. Nádirigó Acrocephalus arundinaceus 101. Karvalyposzáta Sylvia nisoria 102. Kis poszáta Sylvia curruca 103. Mezei poszáta Sylvia communis 104. Barátposzáta Sylvia atricapilla 105. Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita 106. Kék cinege Parus caeruleus 107. Sárgarigó Oriolus oriolus 108. Tövisszúró gébics Lanius collurio 109. Kis őrgébics Lanius minor 110. Nagy őrgébics Lanius ecubitor 111. Szarka Pica pica 112. Csóka Corvus monedula 113. Vetési varjú Corvus frugilegus 114. Dolmányos varjú Corvus corni 115. Holló Corvus cora 116. Seregély Sturnus vulgaris 117. Házi veréb Passer domesticus 118. Mezei veréb Passer montanus 119. Erdei pinty Fringilla coelebs 120. Zöldike Carduelis chloris 121. Tengelic Carduelis carduelis 122. Süvöltő Pyrrhula pyrrhula A homokbánya területén lehetett megfigyelni. 2005. júl. 17-én,2 ad. és 2 juv. 229

A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 123. Meggyvágó Coccothraustes coccothraustes 124. Citromsármány Emberiza citrinella 125. Nádi sármány Emberiza schoeniclus 126. Sordély Miliaria calandra 2004 telén összeverődött csapata elérte az 50 pld.-t A dankasirály és küszvágó csér fészkelése (2000.-2005.) 80 75 70 Fészkelő párok száma 60 50 40 30 20 10 0 40 30 20 10 10 9 5 0 2 0 2 2000 2001 2002 2003 2004 2005 dankasirály küszvágó csér 230

A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László Gyurgyalag és partifecske fészkelések a homokbánya területén (2000.- 2005.) 100 100 190 700 75 Költő üregek száma 50 35 30 25 0 12 4 6 5 2 1 2000 2001 2002 2003 2004 2005 gyurgyalag partifecske Gulipán és gólyatöcs fészkelése (2000.-2005.) 35 32 30 Fészkelő párok száma 25 20 15 15 17 12 11 10 5 7 6 3 4 2 2 3 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 gulipán gólyatöcs 231

A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve BOTULIZMUS Nem volt célom a tavi bénulás részletes nyomon követése, bemutatása, de a 2005-ös évben bekövetkezett nagy mértékű madár elhullást látva, nem hagyhattam figyelmen kívül. A fertőzés mindkét területen megfigyelhető volt. A szikkasztó területén általában récéket, szárcsát találtam, ritkábban gólyatöcsöt. A homokbányában a limicola fajok voltak többségben. A homokbánya alacsony vize a nyári melegben gyorsan felmelegszik, így a baktériumok nagy számban tudnak elszaporodni. A területen két pár gulipán összesen 6 fiókát röptetett. Augusztus 04-én az elhullott gulipánok száma összesen elérte a 11 pld-t. Vegyes korú madarak hullottak el. Gyakorlatilag a teljes költés az öregekkel együtt megsemmisült. A gólyatöcspusztulás ugyanekkor 5 pld. volt. Július 14-e gólyatöcs: 8 pld., elhullás nincs gulipán: 8 pld., +5 tetem. Július 17-e gólyatöcs: 4 pld., elhullás nincs gulipán: 16 pld., 1 legyengült madár. Július 27-e gólyatöcs: 41 pld., +3 tetem gulipán: 22 pld., +4 tetem. Július 30-a gólyatöcs: 24 pld., 1 legyengült madár gulipán: 12 pld., +1 tetem. Augusztus 04-e gólyatöcs: 4 pld., 1 legyengült madár gulipán: 3 pld., elhullás nincs. Összesen augusztus 04-ig gólyatöcsből 5 pld. hullott el, míg a gulipánból függetlenül, hogy kevesebb mozgott a területen, 11 pld. Érdekes, hogy az egyik területbejárás során találtam egy ad. kőforgatót is, ezzel a fajjal ezen a területen még nem találkoztam. Vélhetőleg a táplálkozásbeli különbségek az okai az eltérő mortalitásnak. Míg az egyik faj a táplálékkal kevesebb, addig a másik több fertőzött vizet vesz fel. Ha a területen legyengült madarat találtam, akkor azt a Szegedi Vadasparkba vittem, vagy vitettem. Összesített táblázat a tavibénulásban elhullott madarakról (2005. júl.-szept.-ig) Sorszám Magyar név Latin név Tetem (db.) 1. Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 1 2. Csörgő réce Anas crecca 9 3. Tőkés réce Anas platyrhynchos 98 4. Nyílfarkú réce Anas acuta 1 5. Böjti réce Anas querquedula 52 6. Kanalas réce Anas clypeata 5 7. Szárcsa Fulica atra 32 8. Gólyatöcs Himantopus himantopus 18 9. Gulipán Recurvirostra avosetta 12 10. Kis lile Charadrius dubius 1 11. Bíbic Vanellus vanellus 3 12. Pajzsoscankó Philomachus pugna 19 13. Piroslábú cankó Tringa totanus 1 14. Szürke cankó Tringa nebularia 1 15. Réti cankó Tringa glareola 14 16. Billegetőcankó Actitis hypoleucos 1 17. Kőforgató Arenaria interpres 1 18. Küszvágó csér Sterna hirundo 1 19. Kormos szerkő Chlidonias niger 1 Összesen 271 232

A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László ÖSSZEGZÉS A vizsgált területek teljesen mesterségesek, folyamatosan változnak, ennek ellenére a madarak előszeretettel választják ki táplálkozó, illetve fészkelő helyükül. Úgy gondolom a megfigyelt madarak különösen a fészkelők- mennyisége érdemessé teszi a területet a további vizsgálatokra és újabb fészkelést segítő eszközök telepítésére. Célom, hogy egy másik úszószigetet is kihelyezek a szikkasztóra, így több madárnak nyílik majd lehetősége a fészkelésre. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm dr. Kókai Károlynak, Mészáros Csabának, Puskás Józsefnek és több MME tagnak a közreműködését, akik technikai segítséget nyújtottak, valamint hozzájárultak a megfigyelési adataik közzétételéhez. SUMMARY The addle-reservoir and sand-mine at the Hosszúhát near Dorozsma, are artificial, continuously changing areas, but birds use them as feeding- and breeding-sites. The observed birds, specially the breeding species, makes the area worthy for further surveys and for creating breeding opportunities for several species. The breeding population of bee-eater (Merops apiaster), sand martin (Riparia riparia), little ringed plover (Charadrius dubius), avocet (Recurvirostra avosetta), black-winged stilt (Himantopus himantopus), common tern (Sterna hirundo), black-headed gull (Larus ridibundus) was surveyed. 233

A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 234