FADD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 októberében.
2 ALÁÍRÓ LAP Fadd településképi arculati kézikönyvéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1 02-0034 építész szaktervező: dr. Csaba Ders építészmérnök, településmérnök TT, É 02-0637 tervező munkatárs: Kiszely Szabolcs településmérnök főépítész: Béres István építészmérnök
3 TARTALOMJEGYZÉK TELEPÜLÉSTÖRTÉNET 4 A HAGYOMÁNYOS TELEPÜLÉSKÉP SAJÁTOSSÁGAI 6 A TELEPÜLÉSKÉP ÉS A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME 14 MELLÉKLET Helyi értékvédelmi kataszter 15
4 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Fadd építéstörténete a három katonai felmérés segítségével és a jelen helyzetet ábrázoló topográfiai térképpel érzékeltethető. Ezek alapján látható az egyes területrészek beépítésének időrendje. 1782-1785 1829-1866 1872-1884 2002 Fadd a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál a Holt-Duna mellett fekszik. A középkori mezőváros lélekszáma a XVIII századra elérte az 5-6000 főt. A XIX. század második felében elszakadt az élő Dunától, és a szabályozással új szántóterületeket nyert. A múlt század 60-as éveiben Dombori üdülőterületté fejlesztésével új fejlesztési lehetőség indult el.
5 Fadd történeti magját a Mátyás király, Etelköz, Széchenyi, Öreg utcák által határolt tömbök alkották. A XIX. században a nyugati irányú terjeszkedés elérte a temetőt, majd a XX. században ez egészült ki északi és déli tömbökkel. A 60-as 70-es években épült ki Dombori majd a Volent öböl. Valamikor a Mátyás király utca vezetett Tolnára, ez volt a település főutcája, a mai településszerkezet - amiben már a Templom és a Váczi Mihály utak jelentik a település tengelyét - a XX. század második felében alakult ki. Ez az oka annak, hogy a két út találkozásánál még nem alakult ki igazi központi tér.
6 A HAGYOMÁNYOS TELEPÜLÉSKÉP SAJÁTOSSÁGAI TELEPÜLÉS A TÁJBAN A települést a tájban a két templom tornya jelöli ki. A településhatárhoz érve a házak és a növényzet már takarják a templomot, a településen belül sétálva pedig csak egész közelről jelennek meg újra a templomok.
7 UTCAKÉPEK A XIX. század végéig beépült terület utcarendszere nőtt jellegű, a keskeny egytraktusos épületek fésűs beépítésűek, falusias karakterűek, csak a Mátyás király utca és a Templom utca központi szakaszán épültek a polgárosodás jegyeit mutató, utcával párhuzamos gerincű hajlított házak, amelyek egy kisváros hangulatát idézik. A fésűs beépítésű területen a gyakran 20 méternél is szélesebb utcákban a közel azonos tömegű oldalhatáron álló lakóépületek közel azonos ritmusban követik egymást. A tömör kerítések intim udvarokat létesítenek, és zárt utcaképet eredményeznek. Sajátos utcaképet ad az épületek fűrészfogas elrendezése Az utcakép leghangsúlyosabb elemei az utcafrontra épülő házak. Hagyományosan így épültek a házak, csak a XX. század második felében épültek a kertvárosi jellegnek megfelelő előkertes épületek. Mivel ma már több helyen keveredik az előkertes és előkert nélküli beépítés, új ház építésénél az előkert méretével az adott környezethez kell alkalmazkodni.
8 Az utcák zöldfelületeinek kialakításánál, fásításánál az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni. A telepített növényzet nem képezhet olyan sűrű növényfalat, ami az átlátást akadályozza. Az örökzöld fákkal és a tujafélékkel érdemes csínján bánni, mert ezek még a téli hónapokban is a házak jelentős árnyékolását okozzák. A fák lombkoronája idős korukban sem lóghat be az úttest űrszelvényébe és nem érheti el illetve közelítheti meg a házak homlokzatát 1-1,5 m-nél jobban. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fák a közvilágítás érvényesülését nagymértékben ne akadályozzák, és az alattuk való átközlekedés biztosított legyen. Ezért a fák alsó oldalágait 2,2-2,5 m magasságig el kell távolítani. Ezek figyelembevételével a 12-18 m széles utcákban csak akkor szabad fásítani, ha az épületek előtt előkert van. Ha nincs előkert, akkor csak 18 m-nél szélesebb utcákban szabadi ÉPÜLETTIPUSOK ÉS JELLEMZŐ RÉSZLETEK A település történek megjelenítését a még megmaradt hagyományos épületek tudják legjobban megőrizni. Az idők során Faddon az alábbi épülettípusok alakultak. A község történeti része jellemzően fésűs beépítésű, az itt lévő védelemre javasolt épületek a XX. század első feléből származó tornácos épületek. A széles tornácot jellemzően falazott pillérek támasztják alá, utcai homlokzatuk vakolatarchitektúrában gazdag. Az épületek 7,0 m- nél nem szélesebbek, épületmagasságuk 3,0m alatt van. Közülük a legszebbet áttelepítették a szentendrei skanzenbe.
Az utcai homlokzat és ezen belül is az oromfal megmaradt gazdag vakolatarchitektúrájának motívumai az épületeken kisebb variációkkal ismétlődnek. 9
10 A széles tornácot támasztó falazott oszlopok többsége kör keresztmetszetű dór jellegű fejezettel. Néhány fa, vagy öntöttvas oszlop teste kannelurázott, és korinthoszi jellegű oszlopfővel ellátott.
11
12 Ezeknek az épületeknek a fejlesztésénél a legjellemzőbb hiba a tornác beépítése és az utcai páros ablak egy nagy ablakra való cserélése. Pedig ezeknek az épületeknek a tömegén kívül ezek a legjellemzőbb részei. Fejleszteni ezeket az egytraktusos házakat utca vonalától hátrahúzva egy keresztszárnnyal lehet anélkül, hogy az utcakép érdemben megváltozna. A tornác beüvegezését, ha elkerülhetetlen úgy kell megoldani, hogy az az épület eredeti tornácosságát megjelenítse. Az eredeti utcai ablakok természetesen cserélhetők, de a nyílások méretét nem kellene megváltoztatni, és ha lehet az ablakok belső osztását is át kellene venni. Újonnan épített utcára merőleges gerincű házaknál a legfontosabb szempont, hogy az épület szélessége ne nagyon haladja meg a régi épületeknél megszokott 7 m-t. Természetesen a hátrahúzott keresztszárny itt is jó megoldás. Ha mindenképpen szélesebb házat kellene építeni, akkor annak a gerincét - a hajlított házakkal analóg módon - az utcával párhuzamosan kellene kialakítani. A Mátyás király, a Templom és a Dózsa utca központi részén gyakoriak a polgárosodás jeleit tükröző kisvárosias, az utcafrontra párhuzamos gerinccel forduló hajlított házak. Az utcai szárny tetőidoma aszimmetrikus nyeregtető, mert az utcai homlokfal térdfallal megemelt. Így a tetőnek a térdfal nélküli udvari szárnyra való átfordulásánál az utcai párkány a tetőn túlemelkedve fut a sarokig. A főhomlokzatát főpárkány, vakolatkeretes ablakok és lizénák tagolják. Az utcai szárny szélessége eléri a 8,0 m-t, párkánymagasságuk 4,5-5,0 m.
13 Ezeknek az épületeknek a nagy padlásterei felvetik a beépítésük lehetőségét, ami, ha elkerülhetetlen, nem járhat a tető megemelésével, és nem létesíthető tetősíkból kiugró ablak, csak tetősíkban fekvő, amelyeket az utcai oldalon a homlokzati nyílásokkal azonos ritmusban kell elhelyezni. Nem létesíthető az utcai oldalon tetősíkból kiharapott erkély. Az utcai homlokzat felújításánál meg kell őrizni a gazdag vakolatarchitektúrát és azokat nem szabad erős színekkel túlhangsúlyozni. Az udvart záró tömör téglakerítések nagy kapuoszlopai díszes oszlopfőt kaptak.
14 A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME A nagyközség településképi sajátosságainak meghatározásán túl, az ezeket a sajátosságokat megjelenítő épületek eredeti formában való megtartása is szükséges. Ezeket az épületeket mutatja be a helyi értékvédelmi kataszter, amely az egyes épületek védelemre érdemes elemeit rögzíti és felsorolja az esetleges szükséges korrekciókat. A 2003-ban készült helyi építészeti értékvizsgálatot a most készült helyi értékvédelmi kataszter felülvizsgálta A 72 db korábban védelemre javasolt építményből 35 törlésre került és 2 új javaslat készült. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER A védett építmények területi elhelyezkedése a településen.
15
16 OLDALHATÁRON ÁLLÓ TORNÁCOS ÉPÜLETEK
17
18
19
20
HAJLÍTOTT HÁZAK 21
22
23
24 EGYÉB RANGOS ÉPÜLET
25
26 SZOBROK ÉS VALLÁSI ÉPÍTMÉNYEK
27
28
29