Ökoetika
Oikos- ház A ház etikája Környezet etika A Föld, mint környezet és vele szemben tanúsított etikus magatartás
Föld Termőföldet Természetes energiák forrását Kozmoszt is jelenti minden létezővel együtt Az ökoetika tudatos etikus magatartás a fentiekkel szemben - Ezen etikának tárgya is morális státusszal kell bírjon
A környezetetikákat alapvetően három csoportba oszthatjuk aszerint, hogy mit tekintenek morális státusszal rendelkezőnek, s így a legfőbb védendő értéknek. 1. Az antropocentrikus környezeti etikák az embert és csak az embert 2. a biocentrikus környezeti etikák az egyedi élőlényeket és magát az életet is, 3. míg az ökocentrikus környezeti etikák az ökoszisztémát mint egészet is morális státusszal rendelkezőnek tekintik, és ezt tartják a legfőbb védendő értéknek.
Antikvitás: a környezet, azaz a természet tisztelete vallási alapokkal keveredett Görögség: a fontos természeti kincsek mindegyikét istenségek reprezentálták, akiktől félnek, tisztelik és óvják A vallásos kultikus gyakorlat szorosan összekapcsolódott a termeléssel, a természetes energiák kiaknázásával, de óvásával is A területekkel és energiákkal való együttélés a mértékletesség jegyében zajlott
Technika fejlődése és a kitermelés A kitermelés közben számos emberi energia és élet veszett el Éppen a veszteség és a humán energia esetlegessége miatt a technika fejlődése kezdett előtérbe kerülni A technikai fejlődéssel a humán munkavégzés kevésbé lesz kiaknázva, de annál gyorsabb ütemben használjuk ki/el égetjük el a természetes javainkat Minél fejlettebb a technika, annál nagyobb méretű és gyorsabb a kitermelés (Verespatak) (Kényelmesebb élet = a természetes javak gyors elégetése)
Miközben egyre könnyebb életet élünk, egyenesen arányosan egyre több energiát emésztünk fel Az aránytalanság egyre durvább méreteket ölt (béka a langyos kocsonyában) A környezettudatos magatartás a modern kor technikai fejlődésével eltűnt
A régi korok embere még figyelt az általa felhalmozott melléktermékek környezetbarát felhasználására Az újrahasznosítás sokkal inkább volt jelen a hétköznapi háztartásokban mint manapság Egy családi gazdaság egészen a múlt századig nem termelt le-nem-bomló káros szemetet
A háziasszonyok és a gazdaemberek minden háztáji szemétnek funkciót találtak A műanyag és az elektronikai szemét megjelenésével a mindennapok használatában ez már a múlté A modern kor embere egy év alatt saját tömegének több százszorosát halmozza fel szemét formájában bármilyen közegben is él
Fogyasztás A fogyasztási szokások szintén csak rontják a környezettudatos lét minőségét Egyszer használatos eszközök A műanyag fokozott jelenléte már az előállítással is szennyezi a környezetet Az évente/gyakorta lecserélt elektronikai eszközök és közlekedési eszközök még csak rontják a helyzetet De nem mondunk le róluk, mert kényelmünket szolgálják
Az utóbbi évtizedekben egy-egy magánszemély és társaság próbálkozott felhívni a figyelmet az amorális környezeti magatartásunk következményeire Greenpeace
Ökoetika magyarországi nagy képviselői Lányi András Endreffy Zoltán Jávor Benedek
Mindenkit érintő problémák Az ökoetika problémái globális problémák, legégetőbb problémáink - éghajlatváltozás - természeti csapások - természetes energiák - állatfajok védelme - kozmikus szemét - káros gáz kibocsátás - esőerdők pusztulása
Egyéni probléma is Környezettudatos magatartás választása a mi ügyünk, rajtunk múlik. - mit vásároljak a pénzemen - járjak-e autóval dolgozni - szelektíven gyűjtsem a szemetet - energiahasználat tudatossága - tiltakozás a pazarlás ellen - figyelemfelkeltés - menteni a menthetőt- nevelés!
A probléma felmerülése és megoldások törvényes keretek között! Az ENSZ első környezetvédelmi konferenciája 1972- ben, Stockholmban volt És az 1970-es évek elején készült el a Meadows-féle világmodell. Öt alapvető paramétert határoztak meg: a világ népessége a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek az egy főre jutó élelmiszerkészletek az egy főre jutó ipari termelés a környezeti szennyezettség foka Ennek az 5 paraméternek 99 változójának alakulását vizsgálta számítógépes modell segítségével.
Azt próbálta előrevetíteni, hogy az egyes paraméterek alternatív változtatásával hogyan fog alakulni a világ helyzete az elkövetkező 100 évben. Sok lehetséges jövőbeli szcenáriót dolgoztak ki attól függően, hogy melyik paraméter hogyan fog változni a jövőben. A világmodell végkövetkeztetése az volt, hogy az emberi termelés növekedésének szigorú határai vannak, s e határok közelébe érkeztünk. (A béka a kocsonyában szabadulása utolsó esélyével.) Megoldása: A környezeti krízis csak úgy kerülhető el, ha sikerül korlátozni az emberiség számát. Vagyis hosszú távon sajnos túl sokan vagyunk.
Az emberiség előtt ma négy alapvető megoldandó probléma áll: 1. a népességnövekedés megállítása 2. a fenntartható fejlődés kérdése 3. a béke megőrzése 4. a környezet megóvása a jövő számára Ezek globális, s egymással összefüggő problémák.
Környezeti krízis A ma is zajló fegyverkezési verseny és a fenntarthatatlan fejlődés miatt kialakuló környezeti krízis a szegényebbeket már ma is egyre komolyabb mértékben sújtja, s hamarosan a gazdagabbakra is egyre nagyobb hatást fog gyakorolni, sőt gyakorol is. E nehézségek megoldásán fog múlni az emberiség jövője.
A megoldás problémákba ütközik A megoldás korlátai: politikaiak; egyes országok gátként értelmezhetők A jelenlegi környezeti krízis alapvető ellentmondása ugyanis az, hogy a ma ismert és elfogadott politika eszközeivel megoldhatatlannak tűnik. Politika + gazdaság
E korlátok egy része helyi, egy-egy országra kiterjedő, másrészt nemzetközi Helyi korlát. a mai demokratikusan választott kormányok mindenütt megválasztásukat, illetve újraválasztásukat kockáztatnák, ha az életszínvonal jövőbeni csökkentését kívánnák megvalósítani a hosszú távú környezeti előnyök érdekében.
Nemzetközi korlát: Ha ma minden ember azonos magas színvonalon akarna élni 30 milliárd hektár termőföldre volna még szükség a Wilson számítás szerint Vagyis! Még két Földre lenne tehát szükség!!!
Megoldások Mivel nincs még két Földünk ezért más megoldást kell keresnünk: 1. a szegény országok fogyasztásának növekedése csak a gazdagok fogyasztásának csökkentése mellett lehetséges 2. a gazdag országok viszont nem hajlandók lemondani kényelmi szempontok miatt A probléma továbbra sem megoldott
A jelenlegi egyre labilisabb egyensúly is csak azért létezik, mert az emberiségnek csak egy kis töredéke él ma magas életszínvonalon.
Elvben tehát a fő dilemma, hogy mit részesítsünk előnyben? A) - az emberiség hosszú távú túlélését vagy B) - a rövid távú túltermelést és túlfogyasztást
Szemléletváltás A lakosság szemléletének megváltoztatása szükséges, ebben sajnos a törvényi szabályozás nem elegendő. Etikai normák rögzítése, népszerűsítése elmélyítése talán segíthet - szelektív szemétgyűjtés -ökológiai lábnyom kicsinyítése -környezettudatosság
A környezeti etika feladata - ökológiai tudatosságot és felelősségérzetet alakítson ki az emberekben így egy ökológiailag felelősségtudatos társadalmat hozzon létre!!!
A környezeti etika kapcsán a consilience (megegyezés) követelménye azt a kérdést veti fel: Képes-e egyáltalán az ember a környezetetika által megfogalmazott követelmények szerint viselkedni? Hajlandó-e törődni az ember a természettel, s ennek érdekében akár saját érdekeit is korlátozni? Nem idegen-e az önös érdekről való lemondás az emberi természettől? E kérdésnek a megválaszolása során bevezetik a biophilia fogalmát. Ugyanis az ember bizonyos sajátos természetes módon mégis etikus viszonyban van a környezetével.
Eszerint az emberekben van egy evolúciósan kialakult fokozott érzékenység (pozitív és negatív) az élőlények iránt, mely kevésbé létezik az élettelen dolgokkal szemben. Az élőlényekre jobban odafigyelünk, mint az élettelen dolgokra.
A biophilia (az élő szeretete) lehet a környezeti etika pszichológiai alapja, ez teszi lehetővé egy valóban működőképes környezeti etika létrehozását Ennek az elvnek a kiszélesítése: ne csak az élőlényekkel szemben tanúsítsunk érzelemi kötődést
A környezeti etikának tehát abból kell kiindulnia, hogy az ember a természet része, s nem egy fölötte álló lény ezért morális univerzumunkban bele kell foglalnunk a világban rajtunk kívül létező többi lényt, esetleg az összes élőlényt, és dolgot
A bophilia nem volt idegen a természeti népeknél, ma sem az, ellenben a civilizált népek már idegenként kezelik Ez a fajta gondolkodás csak a civilizáció fejlődésével és a városiasodással szűnt meg az ember egyre jobban izolálódott a természettől, s egyre kevesebb kapcsolatot vélt felfedezni maga és a természet között.
Környezet etikai megközelítés nem játék! A jövőnkről van szó tennünk kell érte környezettudatos életmóddal!