Válasz a rasszizmusra Magyarországon european network against racism európai hálózat a rasszizmus ellen
Magyarországi helyzet: a rasszizmus hazai tekintetben Sok előítélet és tévképzet áll fenn a romákkal, színesbőrűekkel és más kisebbségi csoportokkal szemben. Egy friss közvélemény-kutatás szerint, a megkérdezettek többsége előítéletes a romákkal és a színesbőrűekkel szemben. A felnőtt lakosság 24%-a nyíltan idegenellenesnek bizonyult. Ugyanilyen számban azt gondolják, hogy Magyarországnak nem kellene menekültkérőket befogadnia. A megkérdezettek ¾-e gondolja azt, hogy a kínaiak, a romák és az oroszok nemkívánatosak Magyarországon, továbbá 2/3-uk érez ugyanígy a románokkal szemben. A terrorizmustól való félelem és a hiányos információk kettősének hatására a megkérdezettek többsége az arabokat nem tartja szívesen látottnak. Sajnos a legtöbb ember azonosítja az iszlámot és az arabokat a terrorizmussal. Az előítéletesség jellemző az állami közigazgatási szerveken belül is a romákkal és külföldiekkel szemben. Az időszakos összehasonlítások azt mutatják, hogy az idegenellenes nézetek elszaporodnak a parlamenti választások közeledtével. A nacionalisták és a jobboldali pártok a külföldiek jelenlétét és a romákat állítják bűnbaknak a szociális és gazdasági problémák okozóiként. A jobboldali politikusok szándékosan gerjesztenek antiszemita és idegenellenes érzéseket, hogy több szavazatot szerezzenek. Magyarország tett lépéseket azon diszkriminációval kapcsolatos jogszabályok megvalósítása érdekében, amit minden EU-hoz csatlakozó államnak teljesítenie kell, de ezeknek a jogszabályoknak a gyakorlati megvalósítását nem tekintik nagyfontosságúnak. Határozott lépéseket kell tenni a diszkrimináció felszámolása érdekében. Alapvető jogokat, mint orvosi ellátás, információ-hozzáférés, oktatás, munkához való jog, társadalombiztosítás, emberi méltósághoz való jog, kulturális és sport tevékenységekre való jogot kell biztosítani minden embernek.
Az ENAR Magyarország fő tevékenysége A European Network Against Racism Magyarország (ENAR Magyarország) magyar nonprofit szervezetek hálózata, melyek együttesen küzdenek a magyarországi diszkrimináció ellen. 11 hasonló gondolkodású non-profit szervezet képviselője hozta létre 2005 áprilisában azért, hogy harcoljanak a faji vagy nemzetiségi hovatartozásból származó megkülönböztetés felszámolásáért. Bármilyen csoport tagságot vállalhat. Ez igazolja azt a tényt, hogy együttes erőfeszítéseken keresztül lehet a diszkrimináció elleni küzdelem hatékony és sikeres. Az ENAR Magyarország nem versenyezni kíván a hasonló szolgáltatást nyújtó, már létező csoportokkal, hanem ellenkezőleg, együttműködni és koordinálni szeretne, azért hogy befolyásolja a rasszizmussal, az egyenlő jogokkal és egyenlő esélyekkel kapcsolatos hazai politikai döntéseket. Az ENAR Magyarország közös nézeteket és értékeket határoz meg, melyeket a szervezet minden tagja elfogad, stratégiákat dolgoz ki, munkaközösségeket épít ki, fejleszti az egyéni képességeket, lehetővé téve ezáltal a szervezet fejlődését. ENAR - Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen Az ENAR európai non-profit szervezetek hálózata, melyek a rasszizmus ellen küzdenek az EU tagállamaiban. A non-profit szerveztek minden tagországban létrehoztak Nemzeti Koordinációs Szervezeteket (NKSZ), melyek az ENAR tagságát alkotják, és etnikai kisebbségeket, bevándorlók szervezeteit, információs központokat, tanácsadó csoportokat, szakszervezeteket, vallási gyülekezeteket és sok más szervezetet foglalnak magukba. Minden NKSZ demokratikusan megválasztott képviselője részt vesz a hálózat ülésein, ahol tanácsot kérnek tőlük politikai és törvényhozási kérdésekben. Minden NKSZ egy képviselőjének valamely etnikumhoz kell tartoznia. Az ENAR elszántan küzd a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen, az egyenlő bánásmód támogatásáért az EU és nem EU - tagállamok állampolgárai között, és helyi, regionális, országos és az európai kezdeményezések összekapcsolásáért.
Ki tapasztalja meg a rasszizmust? Magyarország, csakúgy mint a térség többi országa, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változásokon ment keresztül. Sajnos, a társadalom bizonyos részének jogait tartósan figyelmen kívül hagyták. Jelenleg ezek a legfőbb kérdések: 1. 2. 3. 4. A romák elleni faji diszkrimináció a lakáskérdés, oktatás, foglalkoztatás, szociális ellátás, egészségügy, és a közszállásokhoz illetve szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén A faji hovatartozás miatti támadások a romák és színesbőrűek ellen A bevándorlási és menedékjogi esetek, ahol nyilvánvaló, hogy az emberi jogok súlyosan sérültek. Olyan esetek, ahol az igazságszolgáltatásban is megjelenik a diszkrimináció Nyilvánvaló, hogy bár Magyarország azt állítja, a legmodernebb jogi és intézményi keretekkel rendelkezik, a valóságban a romák széleskörű diszkriminációval szembesülnek. Ezt nem lehet kizárólag gondosan kidolgozott jogi és intézményes keretek között felszámolni. Javítani kell a romák életkörülményeit azáltal, hogy biztosítjuk számukra az egyenlő esélyeket és egyenlő hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz. Fontos, hogy magukat a roma közösségeket is bevonjuk bármilyen kezdeményezésbe. Bár van pozitív irányú változás, a menedékjogot kérőkkel és menekültekkel való kedvezőtlen bánásmód továbbra is megmaradt. Az államhatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a menekültként elismertek beilleszkedésének folyamata olyan zavartalan legyen, amennyire lehet, és további kezdeményezéseket kell indítaniuk annak érdekében, hogy a menekültek végül gazdaságilag függetlenné válhassanak. Azok számára, akik nem menekült státuszt, hanem befogadott státuszt kapnak, lehetőséget kell nyújtani a nyelvtanulásra és a munkavállalásra. A színesbőrűek, a homoszexuálisok elleni rasszista támadásokat és a családon belüli erőszakot a hatóságoknak komolyan kell venniük, és a felelősökre súlyos büntetést kell kiszabni.
Politikai valóság: nemzeti szabályok a rasszizmus ellen A Magyar Alkotmány garantálja az egyenlő bánásmódot, és tiltja a faji, etnikai, nemzetiségi és vallási alapon történő megkülönböztetést. Továbbá, a büntető törvénykönyv határozottan tiltja a fent említetteken alapuló diszkriminációt és gyűlöletkeltést. A Polgári Törvénykönyvben is találhatók diszkrimináció elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezések. Az egyenlőség elvét biztosító speciális törvénykezés mellett létezik törvényi szabályozás, amely biztosítja az egyenlőséget az oktatásban és tiltja a diszkriminatív üzenetek megjelenését a médiában. A gyermekek jogairól szóló törvény egyenlőséget teremt a gyermekek között faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Az egyenlő bánásmód elve a közigazgatási törvényben is szerepel. Bár Magyarország azt állítja, hogy kidolgozott törvényi keretekkel rendelkezik, több figyelmet kell fordítani a diszkrimináció elleni intézkedések végrehajtására és a nemzetközi, illetve regionális jogszabályok nemzeti törvénykezésbe való átültetésére. A politikusok felelőssége, a non-profit szervezetek segítségével minden egyes ember tiszteletben tartásának elősegítése faji, vallási vagy nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az országgyűlés időnként vonakodónak bizonyult a törvényi szabályozás megteremtésére ezen a területen. Azoknak, akiket megbíztak azzal, hogy győződjenek meg a fenti intézkedések figyelembevételéről és/vagy azoknak, akik az állami hatóságoknál dolgoznak, képzésen kell részt venniük azért, hogy biztosítva legyen az, hogy magukévá tették az alapvető fontosságú elveket. Ez a civil társadalom együttműködésével lehetséges. Egy hálózat, mint az ENAR lehetőséget nyújt a különböző európai uniós országokban működő szervezeteknek arra, hogy véleményt, ötleteket cseréljenek, s átvegyék egymástól a legjobb módszereket.
A civil társadalom infrastruktúrájának jelentősége Egy egészséges és sokszínű civil társadalom megjelenése attól függ, hogy az emberek mennyire juthatnak hozzá az életüket befolyásoló, kulcsfontosságú eseményekkel kapcsolatos információkhoz, és hogy a polgároknak, illetve a szervezeteknek milyen lehetőségei vannak arra, hogy a közéletben és a politikai életben hallassák a hangjukat. A civil társadalom közösségeket, vallási, pártfogói, szakmai és más nem kormányzati szervezeteket foglal magába, akiknek a részvétele igen lényeges, mert biztosítják az állampolgári részvételt az ország ügyeiben. A civil társadalmi csoportok fontos szerepet játszhatnak a kiszorított csoportok új és erősebb védelmében. Tulajdonképpen a civil társadalom fő szerepe az, hogy építse a politikai akaratot, hogy a szükséges változások és átalakulások megtörténjenek, ezért erősítenie kell a civil társadalmat, főleg a demokratikus társadalom előnyeinek hirdetésében. A civil társadalom anyagi lehetőségekkel és szakmai képességekkel egyaránt rendelkeznek, így jobb helyzetben vannak arra, hogy biztosítsák, hogy az állami hatóságok és mások tiszteletben tartják az alapvető jogokat. A különböző területeken dolgozó non-profit szervezetek együttes erőfeszítésein keresztül, az erőforrások és a tapasztalat összeadódásával lehetséges az emberi méltóság védelmezése. Az olyan hálózatok, mint az ENAR lehetőséget kínálnak a civil társadalom szervezetei számára, hogy információt, szakértelmet és tanácsokat cseréljenek, képzéseket és szemináriumokat tartsanak javítva az eredményességet és hatékonyságot. Magyarországon a civil társadalom jobb helyzetben van ahhoz, hogy pontosan rámutasson az állam hiányosságaira, ugyanakkor tapasztalatokkal és szaktudással segítse az államot többek között tréningeken, szemináriumokon keresztül, hogy az teljesítse az európai és nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit. A civil társadalomnak jobb esélyei vannak, hogy hozzájusson azokhoz a (pénz)alapokhoz, melyekre egy adott jog fejlesztésénél szükség lehet, például az iskolarendszer javításánál, közfigyelem felkeltő kampányok során, csak néhányat említve. A diszkrimináció elleni jogszabályok új terület Magyarországon és a térség egészében is, ezért a civil társadalom az, amely jobb helyzetben van ahhoz, hogy az egyenlő esélyek biztosítását elősegítse, mivel ő rendelkezik a hatékony munkához szükséges keretekkel és hálózattal.
Stratégiai pereskedés Sok antirasszista non-profit szervezet hagyományosan nem bocsátkozott jogi procedúrákba. Ennek az az egyszerű oka volt, hogy kevés jogszabály létezett, amire hivatkozhattak volna. Azonban az EU Faji Irányelvek elfogadása (lásd az 'EU és antirasszizmus' részt), valamint a nemzeti törvénykezés fejlődése az jelenti, hogy ma - jobban mint valaha - a pereskedésnek megvan a lehetősége arra, hogy valódi változásokat érjen el a rasszizmusnak és diszkriminációnak kiszolgáltatott emberek számára. Mivel az diszkriminációellenesség egy viszonylag új területe a jognak, a non-profit szervezetek szerepe az, hogy felhívják a figyelmet a lehetőségekre. Annak következtében, hogy a stratégiai pereskedés egy hasznos jogi képviseleti technikaként tört elő, a non-profit szervezetek közvetlenül is foglalkozhatnak ezzel, és támogathatnak másokat is adatgyűjtéssel, az áldozatok felbecsülésével, jogi képviselettel. "A stratégiai vagy befolyásoló pereskedés arra használja a bírói rendszert, hogy széleskörű társadalmi változásokat próbáljon meg elérni" A stratégiai pereskedés elsődleges célpontja a jogi vagy politikai változás, inkább mint a jóvátétel az egyén számára, bár ez a két cél nem zárja ki egymást kölcsönösen. A stratégiai pereskedés egy egyéni eset vagy áldozat felkarolásán túl arra törekszik, hogy teret biztosítson bárkinek a fokozott védelmére, aki ki van téve a diszkriminációnak. A jogszabályok megváltoztatása vagy precedens teremtése által egy egyéni esetnek olyan hullámszerű hatása lehet, mellyel sokkal szélesebb körben vezethet változásokhoz. A stratégiai pereskedés fogalma magában foglalja az esetek kiválasztását, az eset megtervezését és kezelését, és annak biztosítását is, hogy kedvező végeredmény születik. Nem minden non-profit szervezetnek van meg a jogosultsága vagy képessége, hogy pereskedéssel foglalkozzon, s a per sem minden esetben lehet a megfelelő stratégia. Mégis, minden rasszizmus ellen küzdő szereplő számára alapvető, hogy felismerje a stratégiai pereskedés jelentőségét, mint egy változásokat elindító eszközt.
A faji diszkrimináció áldozatai számára elérhető szolgáltatások Magyarországon mindenkinek joga van a faji vagy etnikai megkülönböztetés ellen az állam védelmére. A diszkriminatív cselekedetekre jogorvoslatot a Polgári Törvénykönyvből, a Munka Törvénykönyvéből és különböző közigazgatási eljárásokon keresztül lehet kérni. A faji diszkriminációval kapcsolatos panaszokkal foglalkozó elsődleges szerv a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, aki felelős az esetek kivizsgálásáért vagy a kivizsgálás kezdeményezéséért. Bárki fordulhat az ombudsmanhoz, aki úgy érzi, hogy egy hivatal cselekedete, mint például az alább felsoroltaké, vagy egy hivatal döntésének az eredménye, események vagy gondatlanság a nemzeti vagy etnikai kisebbségi jogait megsértette, vagy a megsértés közvetlen veszélye fenyeget. Bíróságon történő jóvátétel kérése mellett, a panaszosok egyéb állami intézményekhez is fordulhatnak, úgy mint az Esélyegyenlőségi Hivatal, vagy az Oktatási Minisztériumban az oktatási jogok vagy roma oktatási jogok országgyűlési biztosához. Bár a magánszférában nehezebb bebizonyítani a diszkriminációt, a bizonyítási kötelezettség megváltoztatása bizonyos esetekben könnyebbé tette a panaszemelést. A munkaerő felügyeletről szóló 2000- ben hozott jogszabály bevezette a fordított bizonyítási kötelezettséget a diszkrimináció esetében. A bizonyítás kötelessége most a munkaadóé. Azokban az esetekben, ahol kimerült a helyi jogorvoslat lehetősége, lehetőség van nemzetközi fórumon továbbvinni az ügyet, úgy mint az Európai Emberi Jogi Bíróság, ha a szükséges feltételek teljesülnek. A Büntető Törvénykönyv bünteti a bárki ellen történő támadást vagy zaklatást faji, vallási és/vagy nemzeti hovatartozása miatt. A rendőrség és az államügyész vizsgálatot kezdeményezhet ilyen bűntettekben.
EU és antirasszizmus A rasszizmus ellen dolgozó nemzeti non-profit szervezetek már most komolyan túlterheltek a rasszizmussal és a diszkriminációval való szembeszállásban. Miért kell akkor még azzal is foglalkozniuk, hogy mi történik más európai országokban, és magában az Európai Unió intézményeiben? A rasszizmus megértésének fejlesztése két fő ok miatt fontos Európában. Először is, támogatni a tanulást és ismeretszerzést arról, hogy mi a rasszizmus és hogyan küzdjünk ellene, másodszor pedig közös eszközöket teremteni az Európai Unióban a rasszizmus elleni küzdelemben. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok meggyőzhetők, hogy európai szinten cselekedjenek, ahol egyedül nem lennének képesek. A rasszizmusnak van egy határozott európai folyamata. Európa gyarmati múltja jól mutatja a rasszizmus történelmi és jelenkori formáinak támogatásában való szerepét, és a XX. század nem túl kedvező fényben világítja meg az európai örökséget. A hosszú történet ellenére Európa az utóbbi időkben kezdte komolyan venni a fajgyűlöletet. Európa felelős azért, hogy vezető szerepet játsszon a rasszizmustól mentes világ képének támogatásáért mind a határain belül élő emberek számára, mint nemzetközi szinten. Az 1997-es Amszterdami Egyezmény 13. cikkelye jogi alapot teremtett az Európai Unió számára hogy 'megfelelő intézkedéseket fejlesszen ki a nemi, faji, etnikai hovatartozáson, vallási vagy hitbeli meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális hajlamon alapuló diszkrimináció elleni küzdelemhez.' Ezt a hatáskört kihasználva az Európai Unió 2000 júniusában elfogadta a Faji Egyenlőség Irányelveket (később ugyanebben az évben pedig a Foglalkoztatási Egyenlőség Irányelveket).
A Faji Irányelvekben szereplő elveknek a diszkrimináció elleni törvények és gyakorlat alapelemeivé kell válniuk az egész Európai Unióban. A stratégiai pereskedés az eszköze annak, hogy ez biztosan megtörténjen. Amíg ez lezárul, addig határozottan lehetővé teszi a non-profit szervezetek számára, hogy foglalkozzanak a történésekkel az áldozatok nevében vagy az áldozatok támogatására. Míg az Amszterdami Egyezmény 13. cikkelye egy kontextust nyújtott a diszkrimináció elleni terület fejlődéséhez, az Európai Unióról szóló 29. cikkely hivatkozásokat foglalt magába a rasszizmus megelőzéséhez és legyőzéséhez. Míg az Európai Bizottság egy Keretdöntést javasolt a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen (rasszizmus mint bűn) 2001-ben, a fejlődések a politikának ezen a területén eltűntek; a Tanács nem fogadta el a Keretdöntést. Ráadásul az Európai Unió más politikai területen is illetékes, hogy akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolja a rasszizmus elleni küzdelmet, beleértve a társadalmi integrációt, a migrációt és menedékkérést, és az oktatást. Az Európai Unió egy sor más tevékenységben is részt vesz, mint például a tudatosság növelése (a 'Különbözőségért. A diszkrimináció ellen' kampányon keresztül) és rasszizmus ellenes projektek támogatása. 1997- ben megalakult az Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Megfigyelő Központ (EUMC). Bár a Központ 2007-ben valószínűleg Alapvető Jogok Hivatalává fog kiszélesedni, továbbra is a rasszizmus európai problémájára fog fókuszálni.
Fontos linkek több információért Nemzeti szint Magyar Alkotmánybíróság: www.mkab.hu Magyar Helsinki Bizottság: www.helsinki.hu Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Alapítvány: www.indok.hu Migránsokat Segítő Egyesület: www.menedek.hu Emberi Jog Védelméért és Nemzetközi Jog Kutatásért Közhasznú Egyesület: www.nemzetkozijogert.hu Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda: www.neki.hu Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület: www.gandhi.ini.hu Nap Klub Alapítvány: www.napklub.hu Országgyűlési Biztos Hivatala: www.obh.hu Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal: www.meh.hu/nekh Open Society Intézet: www.osi.hu Országgyűlés: www.parlament.hu Rádió C: www.radioc.hu Roma Sajtóközpont: www.rroma.hu Soros Alapítvány: www.soros.hu Fontos linkek több információért Európai szint Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Megfigyelő Központ: www.eumc.eu.int Európai Bizottság - Anti-diszkrimináció és civil kapcsolatok: www.europa.eu.int/comm/employment_social/fundamental_rights/index_en.htm Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen (ENAR): www.enar-eu.org Európai Roma Információs Központ: www.erionet.org Európai Unió: www.europa.eu.int Különbözőségért. A diszkrimináció ellen: www.stop-discrimination.info Stratégiai Pereskedés a Faji Diszkriminációról Európában: az elvektől a gyakorlatig: www.migpolgroup.com/documents/2498.html Stratégiák a diszkriminációt érintő pereskedésről az Eu-tagállamokban: www.solid-eu.org
ENAR Hungary Több információ az ENAR Magyarország Nemzeti Koordinációról: Esther Holbrook: Roma Sajtóközpont,1078 Budapest, Nefelejcs utca 39, Magyarország Tel.: 06-1-321-1801, Fax: 06-1-321-1810 Email: est19751005@yahoo.com Dr. William Ejalu: Emberi Jog Védelméért és Nemzetközi Jog Kutatásaért Közhasznú Egyesület 1094 Budapest, Angyal u. 29. 2/2, Magyarország Tel.: 06-70-555-95725, Tel./Fax: 06-1-216-0592 Email: william.ejalu@nemzetkozijogert.hu, info@nemzetkozijogert.hu Ennek a röplapnak a szövege az ENAR Magyarország és az ENAR Európai Titkársága részére készült. A tájékoztató letöltheto: http://www.enar-eu.org/en/publication/national_leaflets/ ENAR 43, Rue de la Charité B-1210 Brussels Belgium Tel.: +32 (0)2 229 3570 Fax: +32 (0)2 229 3575 Email: info@enar-eu.org Web: www.enar-eu.org E jelentés elkészítését az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, és a Compagnia di San Paolo finanszírozta.