WORKSTREAM-2 ORSZÁGJELENTÉS

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 ORSZÁGJELENTÉS Programértékelés a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációja területéről Magyarországon Szerző: Szomor Katalin Delegált szakértő Koordinátor: Prof. Dr. Szilárd István Tudományos főtanácsadó Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Migrációs-egészségügyi Programok 2012 Co-funded by

Tartalomjegyzék 1. HÁTTÉR... 3 1.1. Intézményi struktúra, jogi és politikai keretek... 5 1.1.1. Jogi keret... 5 1.1.2. Intézményi keret... 11 1.1.3. Intézkedések a gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és az áldozatok reintegrációja érdekében... 13 1.1.4. Politika, stratégia és koordináció... 15 1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről... 17 2. MÓDSZERTANI BEVEZETÉS... 18 3. ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS... 22 3.1. Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia értékelése... 22 3.1.1. A Stratégia szerkezete... 22 3.1.2. A stratégia megvalósítása... 23 3.2. A gyermekkereskedelem áldozatai átfogó reintegrációs megközelítésének értékelése 24 3.2.1. A költségvetés megfelelősége... 25 3.2.2. Az emberi jogokon alapuló megközelítés... 26 3.2.3. Kormányzati tulajdon, intézményi felépítés... 28 3.3. A statisztikai adatgyűjtés értékelése, mely a nemzeti szakpolitika-készítés alapja... 32 3.3.1. Megbízható statisztikai adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége... 32 3.3.2. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái (BÁH)... 34 3.3.3. Adatok a hazatelepülésről illetve a Magyarországra történő újbóli belépésről... 35 3.3.4. A Központi Statisztikai Hivatal projektterve... 35 3.3.5. Egészségstatisztikák az emberkereskedelem áldozatairól... 35 3.3.6. Statisztikák a kísérő nélküli kiskorúak oktatási szintjéről... 36 3.3.7. Tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi bűnelkövetők Magyarországon... 36 3.3.8. Statisztikai adatok a sikeres hazatelepülésről és/vagy többszöri belépésről vagy a visszatérítésről... 36 3.3.9. Bűnelkövetési adatok bevándorlók körében... 36 3.3.10. Adatok nemzetközi jelentésekből... 37 3.3.11. Statisztikák a releváns civil szervezetektől... 37 3.3.12. Életkor, nem és az emberkereskedelem célja a statisztikai táblázatokban... 38 3.4. Értékelés a reintegráció szakterülete szerint... 39 3.4.1. Interdiszciplináris és szektorközi megközelítés... 39 3.4.2. Fenntarthatóság... 39 3.4.3. Emberi jogi megközelítés... 40 3.5. A civil társadalom szereplőinek értékelése... 41 3.5.1. Szakosított civil szervezetek hálózata... 41 3.5.2. Az emberkereskedelem gyermek és felnőtt áldozatainak rehabilitációja és reintegrációja pszichoszociális gondozással a Cordelia Alapítványnál... 42 3.5.3. Menedékház a kísérő nélküli kiskorúaknak és a gyermekkereskedelem áldozatainak Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány... 43 3.5.4. Pedagógiai segítség a külföldi gyerekek tanulási problémáiban - Református Menekült Misszió Oktatási Csapata... 45 1

4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK... 46 4.1. Következtetések... 46 4.1.1. Jobban igazodni a gyermek szükségleteihez... 46 4.1.2. A (re)integráción javítani kell... 47 4.1.3. Az életkor becslése... 47 4.1.4. Szakmai továbbképzés... 48 4.1.5. Javítási javaslatok... 49 4.2. AJÁNLÁSOK... 50 4.2.1. Kiskorúak határon történő azonosításakor végzendő interjú és kihallgatás... 50 4.2.2. Életkor felbecslése... 50 4.2.3. Gondosabb orvosi ellenőrzés... 51 4.2.4. Pszichoszociális rehabilitáció... 51 4.2.5. Statisztikai adatgyűjtés átfogó rendszerének kialakítása... 52 4.2.6. A civil szervezetek finanszírozásának folyamatossága... 53 4.2.7. Szakértők és néhány további civil szervezet bevonása a Nemzeti Koordinációs Mechanizmusba... 53 4.2.8. A jogi szabályozás továbbfejlesztése... 53 4.2.9. A gyermek áldozatok speciális szükségleteinek tudatosítása... 54 4.2.10. Szakkönyvtár és bibliográfia... 54 KÖSZÖNET-NYILVÁNÍTÁS... 55 Referenciák és források... 56 Rövidítések listája... 58 1. MELLÉKLET... 59 WS-2 Országjelentéshez... 59 ESETLEÍRÁSOK... 59 Az emberkereskedelem három áldozata a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány menedékházában... 59 1.eset: Emberkereskedelem rabszolgaság céljára... 59 2. eset: Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljára... 60 3. eset: Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljára és egy fiatal prostituált meggyilkolása... 61 2

1. HÁTTÉR Magyarország 9.8 milliós lakosú közép-európai ország, 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ország az Európai Unió közép-kelet európai határa mentén helyezkedik el. Az EU ú.n. Schengeni határának keleti és délkeleti leghosszabb határ-szakasza Magyarországnak Ukrajnával, Romániával 1, Szerbiával és Horvátországgal közös határa. 2007 óta Magyarország az irreguláris migránsok kedvenc országává vált (2.824 személy folyamodott menekült státuszért 2 2007-ben, 4.446 személy 2009-ben). A migránsok összetétele szintén jelentősen megváltozott és ma a többség távoli földrajzi régiókból érkezik (Közép és Délkelet Ázsia, Közép-Afrika,). Az emberkereskedelem vonatkozásában Magyarország már az 1990-es években eredet és tranzit országgá, illetve végállomássá is vált. Különösképpen bizonyos EU tagállamok felé szolgál tranzit-országként, így elsősorban az Afganisztánból, valamint az Iránból, Bangladesből, Pakisztánból és Vietnamból, illetve Moldáviából, Szerbiából és Koszovóból, meg az Afrikából (Szomália, Nigéria) érkező irreguláris migránsok számára. 2011 augusztusában Magyarországot is elérte az Arab tavasz menekült-áradata, mely növekvő nyomás alá helyezte Magyarország Ukrajnával, Romániával és Szerbiával közös határát. Magyarországról kifelé irányuló emberkereskedelem létezett egy ideig. Különösen a roma kisebbségbe tartozó lányokat forgalmazták szexuális kizsákmányolás céljára, az utóbbi időben főként Hollandiába, Svájcba és Olaszországba. Háttér-információk szerint vannak köztük kiskorúak is (18 év alattiak vagy akörüliek) de erről hiteles adatokat nem találtunk. 2011. szeptember 23-n a nemzeti THB koordinátor (Dr. Berta Krisztina) egy sajtótájékoztatón azon véleményének adott kifejezést, hogy áttörés ugyan nem várható, de kisebb lépésekkel előre jutunk az emberkereskedelem elleni küzdelemben. A megelőzés és a gyermekek védelme a legfontosabb - mondta egy kormánypárti képviselő (Dr. Ékes Ilona, FIDESZ) ugyanezen az értekezleten, amikor a prostitúció problémájával és az azzal kapcsolatos emberkereskedelemmel foglalkoztak. 1 2 Románia még nem tartozik az ún. Schengen országok körébe A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikai adatai 3

Három nagyon fontos mérföldkő volt eddig, melyek az utóbbi időben az emberkereskedelemre vonatkozó politikákat befolyásolták. Az első mérföldkő Magyarország Schengeni Egyezményhez való csatlakozása volt 2007- ben (2004-ben került aláírásra). Azóta Magyarország részese lett az Egyezménynek, azaz ún. Schengen-ország lettünk és azóta a határellenőrzési feladatokat új szervezet, a Határrendőrség 3 látja el, mely a korábbi Határőrség és a Rendőrség integrációjával alakult meg. A második mérföldkő 2010-ben volt, amikor a választások után alakult új kormány új emberkereskedelem ellenes politikát vezetett be. Ez az emberkereskedelem ellenőrzésének javítását célozza meg a külső határokon és a Magyarországra csempészett gyerekek helyzetének javítására koncentrál. Konkrétabban: a Kormány elrendelte, hogy az összes, kísérő nélkül utazó kiskorút telepítsék át a bicskei menekülteket befogadó állomásról (ahol a kísérő nélküli gyerekeket együtt helyezték el a felnőttekkel és a családokkal) Fótra, ahol az Király István Gyermekközpont akkor megalakult kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonában helyezték el őket, 2010 nyarától kezdődően. 2011-től a Határrendőrség már közvetlenül Fótra szállította a határon illegális átlépés közben rajtakapott külföldi gyerekeket. A harmadik mérföldkő 2012-ben volt, amikor jelentős változásokra került sor a nemzeti jogszabályokban, különösen az emberkereskedelem terén (sokkal súlyosabb lett a büntetés a gyermekkereskedelem, a gyermekekkel való szexuális célú visszaélés és a gyermekek testi szöveteinek és szerveinek illegális felhasználása esetében), valamint a kísérő nélküli kiskorúak és a gyermekkereskedelem áldozatainak védelme, gondozása és reintegrációja érdekében. ***** Jelen ország-tanulmány az Európai Igazságügyi Bizottság Alapvető Jogok és programja által támogatott ARECHIVIC projekt második munkafolyamatának (WS-2) keretében, a koordinátor által megadott szempontok alapján készült. A kutatás a gyermekkereskedelem áldozatainak és kísérő nélküli kiskorúaknak magyarországi reintegrációs programjait tekintette át és értékelte. (Ez az angol eredetiben készült tanulmány magyar fordítása.) 3 A korábbi Határőrség feladatait a Rendőrség részét képező új testület, a Határrendőrség vette át. 4

1.1. Intézményi struktúra, jogi és politikai keretek 1.1.1. Jogi keret A jogszabályokat részletesen tárgyalta a Magyar Országjelentés, Munkafolyamat 1: Politikai, Intézményi és Jogi elemzés, melyet 2011 szeptemberében nyújtottunk be, majd azt a jelentést még kiegészítettük a 2012 év végén elfogadott vonatkozó új jogi szabályozással. Itt és most csak a legfontosabb témákat hangsúlyozzuk, nevezetesen a vonatkozó jogi szabályozás legújabb módosításait, azaz a Gyermekek védelméről és a Gyámigazgatásról szóló törvény és a Büntető Törvénykönyv emberkereskedelemmel és ezen belül a gyermekkereskedelemmel foglalkozó előírásainak módosításait. A magyar jogszabályok elérhetőek a COMPLEX - Hatályos jogszabályok gyűjteménye adatbázisban (amely az összes, hazánkban hatályban lévő jogszabály gyűjteménye, magyar nyelven), a következő web tárhelyen: net.jogtar.hu 1.1.1.1. Nemzetközi Egyezmények, melyeket Magyarország aláírt és ratifikált: - A Gyermek joga ENSZ Egyezmény (1989) aláírva 1989-ben, ratifikálva 1991-ben; - Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme Európa Tanácsi Egyezmény (1950) 4 aláírva 1990-ben és ratifikálva 1992-ben; - Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény + 8 kiegészítő Jegyzőkönyv, Róma, 1950. november 4., Magyarország aláírta és ratifikálta 1993-ban. Kihirdetve 1993. évi XXX törvénnyel. - Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény 12. Jegyzőkönyve Magyarország aláírta 2000-ben, ratifikálta 2005-ben; - Kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzése Európa Tanácsi Egyezmény Strasbourg, Európa Tanácsban aláírták: 1987. november 26, Európa Tanácsi hatály: 1989. február 1. Magyarország aláírta és ratifikálta 1993-ban; - Nemzetközi Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ Egyezmény (Palermo, 2000); aláírva és ratifikálva 2006-ban; - Emberkereskedelem elleni fellépésről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (2005), aláírva 2007-ben, ratifikálva 2008-ban; - Gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális bántalmazás elleni védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (Lanzarote, 2007), aláírva 2010-ben; 4 1992. noveber 5-én emelkedett jogerőre Magyarországon 5

- Erőszakos bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról szóló Európai Egyezmény; aláírva 2010-ben. 1.1.1.2. EU direktívák és határozatok a közelmúltból 2011-2012-ben az alábbi EU szabályozásokat harmonizálta Magyarország az emberkereskedelem területén: - Az Európa Parlament és a Tanács 2011. április 5-i, 6. sz. EU direktívája az Emberkereskedelem Megelőzéséről és az Áldozatok Védelméről; - A Bizottság 2011. augusztus 10-i határozata Emberkereskedelmi Szakértői Csoport létrehozásáról. 1.1.1.3. Releváns nemzeti szabályozás 5-1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a vonatkozó fejezetek módosítása hatályos 2012 áprilisától); - 1988. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról; - 2005. évi CXXXV. törvény a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről; - 2007. évi II. törvény a harmadik országok állampolgárainak beutazásáról és tartózkodásáról; - 114/2007. (V.24.) Korm. rend. a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásáról és letelepedéséről szóló 2007 évi II. törvény végrehajtásáról; - 25/2007 (V.31.) IRM rendelet a 2007 évi I. törvény és 2007 évi II. törvény végrehajtásáról; - 2007 évi LXXX. törvény a menedékjogról; - 301/2007 (XI.9.) Korm. rend. a menedékjogról szóló 2007 évi LXXX. törvény végrehajtásáról; - 59/2007 (XII.23.) IRM rendelet az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról; - 27/2009 (V.31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól; - 2010. évi CXXXV. törvény az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs módosításáról; 5 A részeleteket az 1-es munkafolyamat (workstream) országjelentésében a Jogi szabályozás című fejezetben találja 6

- 2011. évi CXI. törvény az Alapvető Jogok Biztosáról; - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámigazgatásról, a 2012. december 8-n elfogadott módosításokkal; - 2012. évi CXCII. törvény egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról; - 316/2012 (XI.13.) Korm. rend. a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról; - 349/2012 (XII.12.) Korm. rend. egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályozásáról és egyes kormányrendeletek módosításáról; - 354/2012 (XII.13.) Korm. határozat Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről; Néhány törvény vonatkozó előírásait az alábbiakban részletezzük. 1.1.1.4. A gyermekek védelméről és a gyámigazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény A Gyermekek védelméről és gyámigazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény összhangban volt a Gyermek joga nemzetközi egyezménnyel már elfogadása óta, ahogyan azt az Alkotmánybíróság 4/1997 évi határozata megállapította. Jelentős változások vannak folyamatban a magyar gyermekvédelmi szakpolitikában, különösen a 12 év alatti kisgyermekek jobb felnevelése és gondozása terén, akiket ettől fogva nevelő családoknál helyeznek el, az intézményben való nevelkedés helyett. A magyar gyermekvédelemben alapvető változásokat hozó törvényi módosításokat 2012. december 8-n fogadták el. A változások fontos részét képezi a gyermekvédelem másodlagos, szakosított intézményrendszerének átalakítása és a 0-12 éves korú gyermekek nevelőszülőkhöz vagy gyámszülőkhöz való elhelyezése (néhány kivételtől eltekintve). A 12 évesnél idősebbek és a speciális esetek (úgy, mint a rokkant, a mentálisan beteg, a viselkedészavaros és pszichiátriai beteg gyerekek) a speciális esetekre szakosodott intézményekben maradnak. Ily módon a külföldi kisgyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése is lehetségessé válik természetesen igen jól körülhatárolt jogi feltételek mellett. A gyermekotthonok túlnyomó többsége eddig a helyi önkormányzatok, kisebb részben a megyei önkormányzatok tulajdonában volt, néhány intézmény volt csak állami (minisztériumi) tulajdonban. Legtöbbjüket 2013. január 1-vel állami tulajdonba helyezik és az ezzel kapcsolatos adminisztratív eljárást 2013. év végéig lefolytatják. 7

Itt említendő bár külön jogszabály (316/2012 (XI.13.) Korm. rendelet) hozta létre - a Szociálisügyi és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. Ez a központi hivatal 2013. január 1- től működik. Egyik legfőbb felelőssége, hogy családi otthonon alapuló gondoskodást biztosítson (a gyermekvédelmi intézetben történő gondozás helyett) azoknak a gyermekeknek, akik az állami gyermekvédelmi rendszerbe kerültek, valamint a kísérő nélküli gyermekek részére, akik menedékért és magyarországi tartózkodási engedélyért folyamodtak, a menekültekre és bevándorlókra vonatkozó nemzeti jogi szabályozás szerint. Másik fő felelőssége a másodlagos szintű, szakosodott gyermekvédelmi intézmények állami tulajdonba vételének adminisztratív lebonyolítása. Az 1997. évi XXXI. törvény módosítása a gyámigazgatási területét is érintette, elsősorban a Gyámhatóság különböző szintű hivatalainak feladatkörét illetően. Az Alapvető Jogok Biztosának helyettese a gyermeki jogok legmagasabb szintű védelmezője. Az ombudsman a gyermek alkotmányos jogainak és érdekeinek legfőbb védelmezője, kivizsgálja az ezen jogokkal történő visszaéléseket és általános érvényű és egyéni intézkedéseket tesz a javításra vonatkozóan. Tevékenységéről évente tájékoztatja az Országgyűlést. A gyermekvédelmi intézetekben élő gyermekek jogi gyámja a továbbiakban nem lehet ugyanaz a személy, mint aki az intézetet (vagy annak részlegét) vezeti, ez esetben új gyámot jelölnek ki. A törvény egyaránt szabályozza a magyar állampolgár és a Magyarországra érkezett és az országban tartózkodó külföldi gyermekek védelmét is, ideértve a kísérő nélküli kiskorúakat, a gyermekkereskedelem áldozatait és a menekült gyerekeket is. Ugyanakkor, előírja azoknak a külföldi kiskorúaknak az ideiglenes és állandó elhelyezését, ellátását, oktatását és reintegrációját, akik menedékjogért folyamodtak Magyarországon. (A Gyermekvédelmi törvényben nem szerepelnek Emberkereskedelem elleni intézkedések, mivel azokat a Büntető Törvénykönyv foglalja magában.) 1.1.1.5. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnözéssel és büntető szankciókkal az 1978 évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről három fejezetben foglalkozik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezeket. (Részletesen lásd a Politikai, intézményi és jogi elemezést a WS-1 Ország-jelentésben és a WS-1 Összehasonlító jelentésben). A XII. fejezet a személyek elleni bűncselekményekkel foglalkozik. A II. cím a személy elleni bűncselekmények, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományok kutatási rendje és az egészségügyi önrendelkezési jog elleni bűncselekményekkel foglalkozik, utóbbiba beleértve az emberi test sejtje, ivarsejtje, embriója, szövete vagy szerve kivételének és 8

átültetésének tilalmát az alany ismeretek birtokában adott beleegyezése, hozzájárulása nélkül (vonatkozó paragrafusok: 173/H..173/I. ). A 173/1. az emberi test tiltott felhasználásával (jogellenes megszerzés, vagyoni haszonszerzés végett) foglalkozik, ami alapesetben 3 évig, üzletszerűen illetve bűnszövetségben elkövetve 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A III cím a szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekményekkel foglalkozik (vonatkozó paragrafusok: 175. és.175/b. ). A Btk. Emberkereskedelemről szóló 175/B. (1) pontja bűncselekménynek nyilvánítja az emberkereskedelmet: Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) pontja előírja, hogy: A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, c) munkavégzés céljából, d) fajtalanság vagy közösülés céljából, e) emberi test tiltott felhasználása céljából, f) bűnszövetségben, vagy g) üzletszerűen követik el. A büntetés nagyon szigorú, ha a bűncselekményt gyermek ellen követik el. Ha az emberkereskedelem alanya 18 év alatti, a büntetési tétel 1-5 év börtönbüntetés, ha 12 év alatti (önvédelemre képtelen), a büntetési tétel a lehető legmagasabb. A Btk. 175/B. (5) pontja előírja, hogy: a büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. A Btk. XIV. fejezet I. cím a Házasság, család és ifjúság elleni bűncselekményekkel foglalkozik (vonatkozó paragrafusok: 193., 194., 195. és197. ), és a II. cím a szexuális erkölcs elleni bűncselekményekkel (vonatkozó paragrafusok: 201., 202., 204., 205., 207., 209.. 210., 210. /A). Az utóbbi paragrafusok az alábbi, gyermek elleni bűncselekményekre vonatkoznak: gyermekkel való szexuális visszaélés, perverzió, pedofília, gyermekkel való visszaélés pornográfia és prostitúció céljára, a prostitúció elősegítése, gyermek kerítése. A Btk. XV. Fejezet Rendészeti bűncselekményekkel foglalkozó II. címében az illegális migrációval kapcsolatos szabálysértésekkel foglalkozik: Belépés és illegális tartózkodás tilalma Magyarországon (vonatkozó paragrafusok: 214., 214. /A); a Harmadik országbeli állampolgárok illegális alkalmazása Magyarországon (vonatkozó paragrafus: 214. /B) és az Embercsempészet (vonatkozó paragrafus: 218. ). A 218. kimondja, hogy 9

Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. 1.1.1.6. A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Számos előírást tartalmaz a gyermekre vonatkozó szabályokról a büntetőeljárásban, úgy, mint jogi gyám kijelölésére a gyermek mellé, vagy a gyermek kihallgatására (meginterjúvolására, kikérdezésére) vonatkozó szabályok, bizonyítás, audio-vizuális eszközök használata, stb. 1.1.1.7. További jogi szabályozás szükségessége Véleményünk szerint a magyar anyagi jog és eljárásjog összhangban van a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, különösen a Transznacionális szervezett bűnözés elleni 2002. évi ENSZ konvencióval és annak Palermói Jegyzőkönyvével, valamint az Európai Unió vonatkozó rendeleteivel és irányelveivel, az emberkereskedelem területén. Habár, meg kellene fontolni az alábbi szükségletek és kötelezettségek jogszabállyal (pl. kormányrendelettel) történő rendezését a Magyarországra érkező és itt tartózkodó kísérő nélküli kiskorúakra, a gyermekkereskedelem áldozataira és a menekült gyermekekre vonatkozóan: o pszichológiai problémáik rehabilitálását, melyeket az áldozattá válás és a csempészúton átélt traumák okoztak, valamint reintegrációjuk követelményeit, beleértve különösen azon kötelezettségüket, hogy részt vegyenek a rendszeres iskolai oktatásban Magyarországon való tartózkodásuk során, tényleges tudásszintjüknek megfelelően; o a lehetséges fertőző és krónikus betegségek gondos diagnosztizálását és kezelését; o reintegrációjuk követelményeit, beleértve különösen azon kötelezettségüket, hogy a 10

rendszeres iskolai oktatásban részt vegyenek Magyarországon való tartózkodásuk során, a tényleges tudásszintjüknek megfelelően. 1.1.2. Intézményi keret Magyarországon nincs teljes körűen létrehozott, kizárólag a gyermekkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott speciális intézményi, jogi és politikai keret. Ezzel a problémakörrel az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégia foglalkozik - az emberkereskedelem részeként. A kísérő nélküli kiskorúak jogainak védelmével éppúgy, mint a róluk való gondoskodással, rehabilitációval és reintegrációval a nemzeti gyermekvédelmi rendszer felelős intézményei (bizonyos civil szervezetekkel közösen) és gyámjai foglalkoznak. Komplex segítséget nyújtanak azoknak a gyerekeknek, akik a gyermekkereskedelem áldozatai, úgy a magyar áldozatoknak, akiket külföldre csempésztek, mint a külföldi gyermekeknek, akiket Magyarországra csempésztek. (Az ismert adatok szerint az elmúlt 2-3 évben elenyészően kevés volt az emberkereskedelem gyermek-áldozatainak száma.) - Emberi Erőforrások Minisztériuma 6 A minisztérium 2012 júniusától a következő Államtitkárságokat foglalja magában: Szociális, Ifjúsági, Családügyi Államtitkárság, Munkaügyi Államtitkárság, Egészségügyi Államtitkárság, Oktatási Államtitkárság, Kulturális Államtitkárság, Roma kisebbséggel foglalkozó Államtitkárság, Egyházügyi Államtitkárság, és Sportügyi Államtitkárság. A Gyermekvédelmi Főosztály a Szociális, Ifjúság és Családügyi államtitkársághoz tartozik. Szakmai irányítása alá tartoznak az elsődleges gyermekvédelmi intézmények, valamint a másodlagos, bentlakásos, szakosított gyermekvédelmi intézetek és a speciális gyermekvédelmi intézetek. - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 7, 2013. január 1-én kezdte meg működését, az EMMI alá tartozó önálló költségvetési intézményként. - Külügyminisztérium, Magyarország külföldi konzulátusai - Belügyminisztérium 8 - Határrendőrség (a korábbi Határőrségből és Rendőrségből szervezték át, 2007-ben) - Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 6 7 8 2012. júniusától a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve EMMI. 2013. január 1-vel alakult meg. 2002-2010 között az Igazságügyi Minisztérium volt a felső szerv bűnüldözési ügyekben. 11

- Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) - Legfőbb Ügyész Hivatala - A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (melynek hivatalai a megyei és fővárosi kormányhivatalokban működnek). - Fővárosi Bíróság, Budapest - Gyámügyi Hivatal, Budapest V. - Civil szervezetek (NGO-k), melyek a gyermekkereskedelem áldozatainak speciális igényeire reagálva segítséget nyújtanak e gyermekek mentális és tanulási problémáiban, menedéket nyújtanak számukra, adminisztratív, jogi és a megfelelő időben munkahelyszerzésben is támogatást biztosítanak. 2011-12-ben mindössze 3-4 olyan civil szervezet volt hazánkban, mely a gyermekkereskedelem áldozatainak közvetlenül és ténylegesen segítséget nyújtott. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) 9 A BÁH fontos szerepet játszik az Emberkereskedelem áldozatainak védelmezésében, a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007 (V. 24.) Korm. rendelet alapján. Károlyi István Gyermekközpont, Fót, Kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona 2010 év közepétől a kísérő nélküli kiskorúakat a fóti Gyermekközpont kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonában helyezik el, felváltva ezzel a korábban a bicskei menekülteket befogadó állomáson történt elhelyezést, ahol a kísérő nélküli gyermekeket felnőttekkel és családokkal azonos feltételek közé helyezték, szabadságukat korlátozva. A fóti Intézetben sem biztonsági őrség, sem rendőrség nincsen, kapuja nyitva áll. Áldozatsegítési rendszer Az áldozatsegítési rendszer egy 2006-ben aláírt keretegyezmény szerint segítséget nyújt a magyar állampolgároknak, akiket külföldi hatóságok találtak meg és a külföldi állampolgároknak, akiket Magyarországra csempésztek. Ez a rendszer különleges fontosságot 9 Lásd bővebben a BÁH-ról a 3. fejezetben 12

tulajdonít az áldozatok hazajuttatásában a konzuli segítségnyújtásnak és az Interpolnak. Az egyezmény hangsúlyozza a civil szervezetek (NGO-k) szerepét az áldozatsegítési rendszerben. (L. bővebben az Értékelési fejezetben.) Érdemes megemlíteni egy SWOT elemzés eredményeit, amelyet pár éve a 2008-2012. évi Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia keretében végeztek. Ez kimutatta, hogy az áldozatok azonosítása alacsony hatékonyságú, ami a magyar áldozatvédelmi rendszer egyik gyengesége. 1.1.3. Intézkedések a gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és az áldozatok reintegrációja érdekében A gyermekek érdekeinek védelme A Gyermek Joga ENSZ konvenciót Magyarország 1989-ben írta alá és 1991-ben ratifikálta. A gyermek érdekét védelmezik Magyarországon, ami az Alaptörvényen (Alkotmány) és a Gyermekvédelemről és Gyámigazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényen alapul. A gyermek legjobb érdeke meghatározást azért nem lehetett a magyar jogalkotásban kodifikálni, mivel a legjobb egy szubjektív kifejezés. A magyar jogalkotásban ezért a gyermek érdekét kodifikálták, amikor a Gyermek Joga ENSZ egyezményt ratifikálták. A kísérő nélküli kiskorúak azok a személyek, akik 18 év alattiak és szülők, vagy felnőtt rokon nélkül utaznak külföldre (esetünkben Magyarországra vagy más EU tagállamokba). Ebbe a kategóriába sorolhatók a gyermekkereskedelem áldozatai (angolul: Child Victims of Trafficking, rövidítve CVoTs ), a menekült gyermekek és azok a kísérő nélküli gyermekek, akik munkát keresve valamelyik EU tagállamban, illegális úton lépnek be az EU területére, vagy gyermekkereskedelem alanyai (beleértve azokat a kiskorúakat is, akik 16-18 év közöttiek és hazájukban (pl. Afganisztánban) már nagykorúnak számítanak, de Magyarországon és a többi EU tagállamban is jogi értelemben még gyermekeknek minősülnek. Amikor az illegális belépés során elkapják őket, a zöldhatáron átlépve (akár útlevéllel, akár a nélkül), a kísérő nélküli kiskorúak rendszerint menedékért folyamodnak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, és eddig még mindig megkapták a menedéket és a tartózkodási engedélyt Magyarországon, amit célországnak jelöltek meg. Habár, új trend alakult ki 2011-2012-ben, egyre nagyobb arányban hagyják el igen hamar Magyarországot másik EU tagállamba, leggyakrabban Észak- vagy Nyugat-Európába utazván (habár tartózkodási engedélyük nem érvényes az ország határain túl), ahol jobban fizetett álláshoz juthatnak és sokuknak már a rokonaik is ott élnek. 13

A gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását az Országos Kríziskezelő Központ és Információs Szolgálat (telefon segélyvonal: +36 80 20 55 20) segíti. Néhány éve működik és az Emberi Erőforrás Minisztérium irányítása alá tartozik, a jogelőd minisztérium hozta létre. A nemzeti kríziskezelő segélyvonal szűri az Emberkereskedelem áldozatait és megteszi az első lépéseket, hogy a további szerencsétlenségtől megóvja őket. A Határrendőrség van az emberkereskedelem gyermek és felnőtt áldozatai azonosításának első vonalában, amikor elkapják az Unió külső határán át történő illegális belépés alkalmával és kikérdezik őket. Az emberkereskedelem áldozatainak jobb azonosítására egy új jogszabályt adtak ki: 354/2012 (XII.13.) Korm. rend. az Emberkereskedelem áldozatainak azonosítási rendszeréről. A gyám A gyám felügyel a magyar és a külföldi gyermek érdekeire és jogaira. A gyám nyújt segédkezet a külföldi gyermekeknek a Bevándorlási Hivatalhoz való folyamodványban, részt vesz a meghallgatásaikon és a bírósági tárgyalásaikon, és elkíséri őket az igazságügyi orvostani vizsgálatra. A gyermekvédelmi rendszerben a gyámnak van joga a gyermek lakhatási körülményeit, oktatását és egészségügyi ellátását ellenőrizni. A magyar tartózkodási engedélyre vonatkozó tárgyaláson a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felelős tisztviselői, a gyermek, a gyám és a gyermekvédelmi hatóság együtt határozzák meg, mi a jobb a gyermeknek: repatriálni, vagy Magyarországon maradni, vagy egy harmadik országba menni, ahol a gyermek családtagjai élnek és várnak rá. A fóti Károlyi István Gyermekközpontban élő, kísérő nélküli kiskorúak jogi gyámja 2012 végéig a kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonának vezetője volt. 2013. január 1-i hatállyal egy új gyámot kell kijelölni, ahogyan azt az 1997. évi XXXI. törvénynek a gyámmal foglalkozó, releváns módosításai előírják. Az Alapvető Emberi Jogok Biztosa (Ombudsman), illetve a helyettese a Gyermek Joga védelméért felelős legmagasabb szintű entitás Magyarországon. Menedékház A menedékházat az emberkereskedelem áldozatai számára a Magyar Kormány alakította ki 2010 elején. Azonban ezt a menedéket bezárták 2010 májusában és a kormánynak helyette egy másik menedéket kellett finanszíroznia az emberkereskedelem áldozatai számára 10 10 USA Külügyminisztériumának 2011 évi jelentése az Emberkereskedelem helyzetéről. 14

2011-ben az előző helyett egy másik menedékhelyet nyitottak meg, ahol 6 lakás áll rendelkezésre az emberkereskedelem áldozatai számára 6 hetes átmeneti időszakra (melyet ismételten meg lehet hosszabbítani.) (Továbbiakat L. az Értékelési fejezetben). 1.1.4. Politika, stratégia és koordináció Az Emberkereskedelemről (THB) szóló Nemzeti Stratégiát előkészítése után a 2008-2012 évekre szóló Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégiáról szóló 1018/2008 (III. 26.) Kormányrendelet fogadta el, összhangban a nemzetközi ajánlásokkal. A stratégia 2008. április 10-n lépett életbe. Elrendelték a koordinációs mechanizmus működésének elkezdését és első feladata az Akcióterv elkészítése és végrehajtásának 11 megkezdése volt. Sajnos, a kérdés megoldatlanul maradt, a stratégia időtartamának lejártáig, azaz 2012 végéig. Habár, a stratégia alapján sok fejlemény történt Magyarországon, különösen 2012-ben a jogalkotást illetően (a Büntető Törvénykönyv és a Gyermekvédelmi Törvény módosításai és a vonatkozó kormányrendeletek), új struktúrák és intézmények létrehozása, a gyermek áldozatok gondozásának és reintegrációjának javítása, valamint konferenciák tartása és a szakemberek képzése. A 2010 tavaszán lezajlott Parlamenti választások után az új Kormány átcsoportosította a bűnüldözési és rendészeti feladatokat, beleértve a bevándorlási ügyeket/kérdéseket is. Mindezek a feladatok visszakerültek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból a Belügyminisztériumba. Az emberkereskedelem elleni ügyek jelenlegi koordinátora, Dr. Berta Krisztina asszony, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. Ő jelenleg nemzeti rapporteurként is tevékenykedik Az új, Emberkereskedelem elleni Koordinációs Mechanizmus első értekezletét 12 Dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára hívta össze (a vezetése előtti időszakban az emberkereskedelem elleni koordinációs értekezletek hosszas szünetelése után). 11 Szexuális bűncselekmények és Emberkereskedelem az Európai Unióban, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium weboldalán tettek közzé 2004-ben. 12 2010. áprilisában tartották a Parlamenti választásokat Magyarországon, májusban megalakult az új Kormány. Az emberkereskedelemre vonatkozó megújult politika, új koordinációs szerv (BM helyettes államtitkárság) és új koordinációs mechanizmus jött létre, az első értekezletre 2011. novemberében került sor. 15

A Mechanizmus tagjai felelős kormányzati hivatalok, beleértve a nyomozati, bűnüldözési és gyermekvédelmi szerveket, valamint civil szervezeteket. Megjegyezzük, hogy Magyarországon nincsen nemzeti munkacsoport, sem a felnőtt-, sem a gyermekkereskedelmi ügyekben. A második értekezletet 2012. június 6-n tartották. A meghívott civil szervezetek száma növekedett, azaz a bizottság tagjainak éppen a fele NGO-t képvisel, habár a bizottsági résztvevők közül nem mindenki folytat aktív tevékenységet az emberkereskedelem és/vagy a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatban. 16

1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről 13 Nehéz pontos képet nyerni a gyermekkereskedelem helyzetéről általában, mivel valójában lehetetlen publikált, megbízható statisztikai adatokat találni a Magyarországról befelé és kifelé irányuló gyermekkereskedelemről. Az emberkereskedelemről néhány számadatot lehet találni néhány nemzetközi jelentésben és tanulmányban, de a gyermekkereskedelem áldozatairól szóló statisztika nem igazán érhető el. Mivel az általunk felkeresett intézményekben az interjú készítés során való személyes találkozások alkalmával egyetlen konkrét gyermekkereskedelmi áldozat sem volt, sőt, publikált, érvényes és megbízható adatok sem találhatóak ilyen esetekről, igencsak nehéz bizonyítékon alapuló felmérést és értékelést nyújtani. Ami a kísérő nélkül utazó kiskorúakat illeti, megismerhettük a fóti Károlyi István Gyermekközpont adatait. 2010 második felében és 2011 első negyedévében összesen 153 személyt fogadtak Fóton. 2012 áprilisában, amikor az interjút készítettük, számuk összesen csak 63 fő volt, közülük 60 férfi érkezett Afganisztánból, Iránból, Palesztinából és Vietnamból + 3 nő Szomáliából. Becsült életkoruk 15-35 év közötti volt. Legtöbbjüket a 16-24 éves korcsoportba sorolták, 1 fő 15 éves volt, de jó néhánynak a becsült életkora 24-35 év közé esett. A gyermekkereskedelemről publikus, a felnőttek adataitól elkülönített statisztika nem áll rendelkezésre. A Magyarországra befelé és kifelé irányuló emberkereskedelemről szóló statisztika sem hozzáférhető, de a civil szervezeteket sem kérték eddig adatszolgáltatásra. Részletes elemzést készítettünk a gyermekkereskedelemről szóló statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatban, ebben a tanulmányban speciális magyar prioritásként kezelve ezt. Lásd a 3. fejezetben: Elemzés és értékelés, 3.3. Alfejezet, A statisztikai adatgyűjtés, mint a nemzeti THB politika készítés alapja, lásd 3.3.1-3.3.12. pontok. 13 Bővebben lásd a 3. fejezetben. 17

2. MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Az adatgyűjtést e jelentés céljára a következőképpen végeztük: i) A vonatkozó jogszabályok összegyűjtése. ii) Adatok keresése minden rendelkezésre álló és hozzáférhető dokumentumban: szakcikkekben, nyilatkozatokban, kutatási tanulmányokban, interjúkban, elektronikus hírlevelekben, web-tárhelyeken, különösen a minisztériumok, a nemzeti és nemzetközi szervezetek és intézmények, illetve a civil szervezetek és a Pécsi Tudományegyetem honlapjain, stb. iii) Nincsen könyvtár vagy könyvtári részleg, illetve szakbibliográfia a migráció és az ember- és gyermekkereskedelem kérdéseiről Magyarországon. iv) Az ezen a területen dolgozó intézmények meglátogatása, interjúk készítése az ARECHIVIC projekt WS2 Kvalitatív és Kvantitatív Módszertan alapján. (Mindegyik interjú minimum 150 percig tartott. Néhány intézményt ismételten is meglátogattunk. Ezen erőfeszítések ellenére, az irányelvek kérdéseinek legtöbbjét nem lehetett megfelelően megválaszolni. (L. a részletes magyarázatot.) v) A fent leírt módon nyert információk analízise és szintézise. A statisztikai adatok rendszeres gyűjtése és bemutatása ezen a szakterületen még alulfejlett, úgy Magyarországon, mint sok másik országban. A különböző adatgyűjtési módszerek összehasonlítása meghaladná e projekt kereteit és időkorlátait, ezért nem tudunk e kérdések részleteibe belemenni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal publikálta statisztikáit, de ez nem foglalta magában az adatok bontását életkor, nemi hovatartozás és a Magyarországra való érkezés fajtája szerint. A bűnüldözési adatgyűjtés foglalkozik a szervezett bűnözési adatokkal is, ideértve az emberkereskedelmet, de ez nem nyilvános és nem hozzáférhető kutatók és a segítő szakma számára sem. Az akadémiai típusú kutatások nem igazán foglalkoznak emberkereskedelemmel vagy gyermekkereskedelemmel. Van néhány magyar tanulmány, mint például azok a PhD disszertációk, melyek a határral kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, és ezek érintik az emberkereskedelem problémakörét is, de nem fedik le a gyermekkereskedelem problémáját. Ezek a tanulmányok túl sok idejétmúlt adatot használnak, és rég-volt helyzeteket írnak le, melyek még Magyarország Schengeni Egyezményhez való csatlakozása előtt történtek. 18

A nemzetközi szervezetek adatgyűjtése különböző struktúrájú és eltérő klasszifikációkon alapul és a számukra küldött jelentések minősége nagymértékben eltér egymástól. A nemzetközi adatbázisok, jelentések vagy évkönyvek nem használnak érvényes, megbízható és összehasonlítható adatokat Magyarországra vonatkozóan. Adataik forrásait gyakran helytelenül vagy egyáltalán nem jelzik. Azért nem voltunk képesek ezen anyagokat az országjelentés elkészítésében felhasználni, mert az bennünket is és a nemzetközi projektcsapatot is félreértésekhez és hamis konklúziók levonásához vezetné. Ezen a szakterületen, a Magyarországon megvalósult nemzetközi vagy országon belüli projektek és különösen ezek eredményei nem hozzáférhetőek, így azokból sem lehet tájékozódni. A szociális segítségnyújtás vagy egészségügyi ellátás területén dolgozó civil szervezeteket eddig nem kérték még fel arra, hogy jelentsenek statisztikai adatokat klienseikről vagy az általuk végzett tevékenységekről a tárgyban felelős minisztériumnak vagy a Központi Statisztikai Hivatalnak. Magyarországon nincs könyvtár vagy könyvtári részleg és nincsenek hírlevelek vagy újságok, melyeket az emberkereskedelem problémáira specializálódtak volna. A fenti tények mutatják, hogy miért olyan nehéz a gyermekkereskedelem helyzetéről mélyreható, bizonyítékon alapuló értelmezést nyújtanunk. Van egy weboldal, www.migrinfo.hu ahol egy alap információkészlet rendelkezésre áll a migrációval kapcsolatos tárgyakban. Nagyon hasznos kezdeményezés és a közvélemény tájékoztatásra alkalmas is, ellenben nem alkalmas a migránsok közvetlen tájékoztatására, mivel legtöbbjük nem ért magyarul. Nem elégséges egy ilyen jelentés céljaira sem, mivel nem tartalmaz speciális információt az emberkereskedelem tárgyában. A Belügyminisztérium weboldalán www.bm.hu valamennyi információ rendelkezésre áll a Helyettes Államtitkárság tevékenységeiről a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus területén. Ez a weboldal rövid információt nyújt a koordinációról, stratégiáról és az illetékes intézményekről. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal weboldala bemutat migrációval kapcsolatos statisztikákat is (http://www.bmbah.hu/statisztikak.php), de sajnos ahogyan a jelentésünk elemzési fejezetében ezt elmagyarázzuk ezek szintén nem használhatóak e jelentésünk céljára. Részletesebb információt az ismételt kérések ellenére sem bocsátottak rendelkezésünkre. A korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium régi weboldala www.szmm.gov.hu még mindig elérhető és tartalmaz némi információt emberkereskedelmi kérdésekben a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozóan; ui. abban az időben még ők voltak e terület koordinátorai. 19