- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-1 ORSZÁGJELENTÉS

Átírás

1 EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése WORKSTREAM-1 ORSZÁGJELENTÉS Magyarország Irányelvek, intézményes és jogi analízis Szerző: Csapó Zsuzsanna, PhD. Egyetemi adjunktus Hautzinger Zoltán, PhD. Egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Co-funded by 1

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS: ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A MAGYARORSZÁGI EMBERKERESKEDELEMRŐL Kiinduló-? Cél-? Tranzitország? Statisztika Nemzetközi szerződések HAZAI GYERMEKKERESKEDELMI JOGSZABÁLYOK ÉS A GYERMEKKORÚ ÁLDOZATOK JOGAINAK VÉDELME ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI Alkotmány Büntető anyagi és eljárási jog Egyéb jogszabályok Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Segítségnyújtás, védelem, orvosi ellátás Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Kárenyhítés Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Hazatérés Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Reintegráció Büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási szankciók INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK Az emberkereskedelem elleni harcért felelős kormányzati intézmények Civilszervezetek és kutatási területek IRÁNYELVEK ÉS PROGRAMOK Irányelvek Megelőző kezdeményezések Ismeretterjesztő kezdeményezések Adatvédelmi kezdeményezések A fogadási körülmények javítását célzó kezdeményezések Reintegrációs kezdeményezések ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK AZ EMBERKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEK CÍMEI, HIVATKOZÁSOK... I FOGALOMJEGYZÉK... III RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... IV 1. melléklet... V 2. melléklet... IX 3. melléklet... XI 2

3 1. BEVEZETÉS: ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A MAGYARORSZÁGI EMBERKERESKEDELEMRŐL 1.1. Kiinduló-? Cél-? Tranzitország? Magyarország a szexuális kizsákmányolás tekintetében kiinduló- és tranzitország. A főbb célországok, ahol a magyar áldozatokat kizsákmányolják: Ausztria, Belgium, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Hollandia, az Egyesült Királyság és az USA. A főbb kiinduló országok, ahonnan áldozatokat Magyarországra és egyéb nyugat-európai országokba küldenek: Bulgária, Románia, Ukrajna és Vietnam. Figyelemre méltók azonban az alábbi tanulmányok és jelentések megállapításai is: Magyarország kiinduló-, tranzit és célország is a szexuális célú emberkereskedelem alanyává tett nők és lányok számára, és kiinduló ország kényszermunka alanyává tett férfiak számára. Magyarországról származó nőket Hollandiában, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Írországban, Belgiumban, Görögországban és az Egyesült Államokban kényszerítik prostitúcióra. Kelet-Magyarországról származó nőket Budapesten és Magyarországnak az osztrák határhoz közeli részein kényszerítenek prostitúcióra. A magyarországi árvaházakban felnövő roma nők és lányok különösen veszélyeztetettek belföldi szexuális célú emberkereskedelem tekintetében. Magyarországról származó férfiakat és nőket az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Kanadában és az Egyesült Államokban, valamint Magyarországon belül is kényszerítenek kényszermunkára. Szlovákiából, Romániából, Moldovából, Lengyelországból, Ukrajnából és Kínából származó nőket Magyarországon keresztül szállítanak Hollandiába, az Egyesült Királyságba, Dániába, Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Svájcba, Franciaországba és az Egyesült Arab Emirátusokba, ahol ezután prostitúcióra kényszerítik őket; ezen áldozatok között lehetnek olyanok, akiket már Magyarországon is kizsákmányolnak a célországba érkezés előtt. Román nőket és gyerekek Magyarországon válnak szexuális célú emberkereskedelem tárgyává. Nyugat-Európából Budapestre utaznak férfiak felnőtt szexuális turizmus céljából, amelynek során sor kerülhet az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolására. Az emberkereskedelem Magyarországról származó áldozatai között aránytalanul sok a roma. 1 Magyarország elsősorban tranzitország az Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából, Romániából Nyugat- Európába és az Egyesült Államokba irányuló prostitúciós célú emberkereskedelem tekintetében. Hazánk emellett kiinduló országként is jelen van, főként az Ausztriába, Németországba, valamint más nyugat-európai országokba irányuló, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem vonatkozásában. Ezeken túlmenően pedig célország Ukrajna, Moldávia, Románia és Oroszország viszonylatában.. 2 Magyarország elsősorban tranzit- és kisebb mértékben kiinduló- és célországa nők és lányok Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából, Moldáviából, Lengyelországból, a Balkánról és Kínából kiinduló, üzletszerű szexuális kizsákmányolásra irányuló kereskedelmének. Bár az áldozatok egy részét Magyarországon zsákmányolják ki, 1 Trafficking in Persons Report Hungary (Emberkereskedelmi jelentés Magyarország) Az USA Külügyminisztériuma, Emberkereskedelmet megfigyelő és emberkereskedelem-ellenes hivatal. 2 A Kormány 1018/2008. (III. 26.) Korm. határozata az emberkereskedelem elleni, közötti nemzeti stratégiáról 3

4 többségüket továbbviszik Ausztriába, Szlovéniába, Németországba, Spanyolországba, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba, a skandináv országokba, az Egyesült Királyságba, Japánba és Mexikóba. 3 Magyarokat főként Ausztrián keresztül az Egyesült Királyságba, Dániába, Németországba, Hollandiába, Ausztriába, Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba, Írországba és az USA-ba visznek az emberkereskedelem során. Az emberkereskedelem áldozatává váló külföldiek általában Romániából, Moldáviából, Bulgáriából, Oroszországból, Ukrajnából származnak. Vagy Magyarországon maradnak, vagy átkerülnek Nyugat-Európába vagy az USA-ba. (...) Magyarországot Közép- és Délkelet-Ázsiából érkező férfiak számára is használják tranzitországként, akiket Nyugat-Európába visznek kényszermunka célú kizsákmányolásra. 4 Magyarország különleges geo-stratégiai pozíciójának eredménye különös veszélyeztetettség különböző bűncselekmények tekintetében, például embercsempészet és -kereskedelem. Emberkereskedelem tekintetében Magyarország elsődlegesen tranzitország, és kis mértékben kiinduló- és célország is. (...) Tekintettel földrajzi helyzetére az Európai Unió határán és a többi közép- és kelet-európai országnál kedvezőbb általános gazdasági helyzetére, Magyarország az emberkereskedelem áldozatai számára kiinduló-, tranzit- és célországként is funkcionál. Magyar nők és lányok nyugat-európai célállomásokra, többek között Franciaországba, Németországba és Olaszországba kerülnek az emberkereskedelem következtében. (...) Néhányuknak nyári munkát ígérnek pincérnőként, de aztán általában hamis iratokkal utaztatják és prostitúcióra kényszerítik őket. Mivel Magyarország az egyik legtöbbet használt, Európába vezető emberkereskedelmi útvonalon fekszik, fontos tranzitországnak számít. Ez az a terület, ahol az Ukrajnából és Romániából Nyugat-Európába vezető útvonalak összeérnek. Ki kell emelni, hogy Magyarország az egyik legfőbb tranzitországnak számít. Itt az emberkereskedelem bűncselekményét nehéz azonosítani és felderíteni, mivel a kizsákmányolási fázis itt még nem kezdődik meg. Az a célországok jellemző tulajdonsága. Főként Romániából, Ukrajnából és Moldáviából származó nőket és lányokat visznek Magyarországon keresztül szexuális kizsákmányolás céljára Ausztriába, Németországba, Spanyolországba, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba és Svájcba. 5 Már most jelezzük, hogy a jelen jelentésben található valamennyi megállapítás és eredmény kizárólag saját kutatómunkán, kormányzati intézmények nem hivatalos megkeresésein és nyilvános statisztikai adatokon alapszik Statisztika A magyarországi gyermekkereskedelem statisztikai adatait lásd a 2. mellékletben ( emberkereskedelmi statisztika gyermekek ). Összefoglalásként elmondható, hogy a hivatalos bűnözési statisztika szerint 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben csak évi 3-4 gyermekkorút vettek nyilvántartásba emberkereskedelem áldozataként, legtöbbjüket szexuális kizsákmányolás sértettjeként. 3 A magyar nagykövetség által leadott jegyzék. Magyarország kommentjei az Egyesült Királyság parlamentjének az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos kérésére 4 Az európai civil szervezetek kutató munkája az emberkereskedelemről, kizsákmányolásról és rabszolgaságról (E-Notes), Jelentés Magyarországról, írta Agnes Rahel De Coll, Magyar Baptista Szeretetszolgálat, Budapest 5 Awareness-Raising of Judicial Authorities Concerning Trafficking in Human Beings (A hatóságok figyelmének felhívása az emberkereskedelem tekintetében), Országjelentés, Magyarország, Kutató: Prof. Fehér Lenke 4

5 1.3. Nemzetközi szerződések Magyarország beleegyezését adta, hogy magára kötelezőnek ismeri el majdnem az összes, emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi egyezményt. Magyarország egyedül az (1990- ben elfogadott) Vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt nem írta alá, illetve ratifikálta a mai napig. Hasonlóképpen a releváns európai normák (irányelvek, határozatok és döntések) többségét is a magyar jogrendszer részévé tették. Egyértelműen megállapítható, hogy az emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi és európai követelményeket gyakorlatilag maradéktalanul átültették a magyar jogrendszerbe. A 2011/36/EU sz. irányelv miatt azonban még mindig sok teendő áll Magyarország előtt az emberkereskedelem területén. Figyelemmel az implementáció határidejére (2013. április 6.) az illetékes minisztérium (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) megkezdte a jogharmonizáció előkészítését. Ezen kötelezettség következtében több jogszabály, többek között a Büntető törvénykönyvről és a Büntetőeljárásról szóló törvény módosításra kerül majd. A releváns nemzetközi szerződések és EU-jogszabályok átvételének pontos adatait lásd az 1. mellékletben ( Szerződések és törvényhozás ). * * * Magyarország a bűnözési statisztikákra, mint empirikus alapra építi törvényhozását, politikáit, illetve akcióterveit. Meg kell azonban említeni, hogy ezen bűnözési adatok nem tartják nyilván az emberkereskedelem áldozatait kor, nem, etnikum, nemzetiség, stb. Részletesebb információkért további kutatást kell végezni a helyi bűnüldözési és igazságszolgáltatási szerveknél és bíróságoknál (ügyészség és bíróságok). A magyar politikát tehát az elkövetett és észlelt bűncselekmények befolyásolják és formálják, a nemzetközi standardokkal és az EU prioritásaival együtt. (A statisztikai hivatalok szerepéről további információt a III.1. Kormányzati intézmények fejezet tartalmaz.) 5

6 2. HAZAI GYERMEKKERESKEDELMI JOGSZABÁLYOK ÉS A GYERMEKKORÚ ÁLDOZATOK JOGAINAK VÉDELME ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI 2.1. Alkotmány Magyarország új Alkotmányát 2011-ben fogadták el. Magyarország Alaptörvénye január 1-én lép hatályba. A korábbi Alkotmányt 1949-ben fogadták el és 1989-ben módosították, illetve szövegezték újra január 1-ig marad hatályban. Magyarország régi alkotmányának (1949. évi XX. törvény) a gyermekek jogait érintő releváns rendelkezései a következők: I. FEJEZET Általános rendelkezések 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. XII. FEJEZET Alapvető jogok és kötelességek 66. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az Állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 6

7 Magyarország új alaptörvényének ( Magyarország Alaptörvénye ) a gyermekek jogait érintő rendelkezései a következők: ALAPVETÉS G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.. L) cikk (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. XI. cikk (1)Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. XV. cikk (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét. XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. 6 6 Figyelemre méltó, hogy az új alaptörvény egyik rendelkezése expressis verbis tiltja az emberkereskedelmet! III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. 7

8 Most nézzük a választ a következő kérdésre: Létezik esetjog Magyarországon a gyermekkereskedelemre vonatkozó nemzetközi előírások közvetlen alkalmazhatóságának elvéről? Csak egy olyan döntés létezik, amelyben a magyar Alkotmánybíróság egy kifejezetten emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi megállapodásra hivatkozott. Az 1/2001. (I. 14.) sz. Alkotmánybírósági határozat központi kérdése az volt, hogy a hazai, a prostitúció egyes vonatkozásaira vonatkozó szabályok megfelelnek-e az Emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában New Yorkban, 1950-ben kelt nemzetközi egyezménynek. Nem létezik más olyan AB-határozat, amely emberkereskedelemre, vagy kifejezetten gyermekkereskedelemre vonatkozó nemzetközi előírások közvetlen alkalmazhatóságát tárgyalná. Hozzá kell tenni, hogy a területen a Legfelsőbb Bíróság részéről sincs releváns esetjog. 8

9 2.2. Büntető anyagi és eljárási jog A Büntető törvénykönyv (büntető anyagi jog) releváns rendelkezései: Magyarországon a Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény követező rendelkezése az emberkereskedelmet bünteti rendeli: Emberkereskedelem 175/B. (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tekintsük át a súlyosító körülményeket is: (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére; b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére; c) munkavégzés céljából; d) fajtalanság vagy közösülés céljából; e) emberi test tiltott felhasználása céljából; f) bűnszövetségben; vagy g) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére; vagy b) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból: 1) erőszakkal vagy fenyegetéssel; 2) megtévesztéssel; 3) a sértett sanyargatásával követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában, vagy a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy sérelmére, a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, illetve a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon; vagy b) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (5) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére: a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból; b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon; vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (6) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 9

10 A Büntető törvénykönyv egyéb kapcsolódó bűncselekményeket is meghatároz, például: - Emberrablás (175/A. ) értelmében: Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el; - Embercsempészés (218. ) értelmében: Aki államhatárnak más által engedély nélkül, meg nem engedett módon történő átlépéséhez vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, bűntettet követ el; - Személyi szabadság megsértése (175. ) értelmében: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el. Érdemes itt megjegyezni, hogy a 175. (2) szerint Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el. A büntetésnek továbbá súlyosabbnak kell lennie, illetve súlyosabb, ha a bűntettet tizennyolcadik életévét be nem töltött, vagy védekezésre képtelen személy sérelmére követik el (a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni). A fenti és alábbi paragrafusok teljes szövegét lásd az I. mellékletben. ( Az emberkereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok szövege ) A magyar Büntető törvénykönyv tartalmaz további, az emberkereskedelemhez kapcsolódó rendelkezéseket, ideértve az emberkereskedelemhez kapcsolódó kizsákmányolás különböző formáit. A gyermekkereskedelemhez kapcsolódó ilyen további bűncselekmények a következők: PROSTITUÁLTAK ÉS MÁSOK KIZSÁKMÁNYOLÁSA, SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁS - Tiltott pornográf felvétellel visszaélés (204. ) - Üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. ) - Kitartottság (206. ) - Kerítés (207. ) - Megrontás (201., 202., 202/A. ) - Erőszakos közösülés (197. ) - Szemérem elleni erőszak (198. ) 10

11 Ezen kapcsolódó, mások szexuális kizsákmányolásához kapcsolódó bűncselekmények a 206. (kitartottság) kivételével minden esetben figyelembe veszik (vagy tényállási elemként vagy súlyosbító körülményként), hogy a sértett betöltötte-e tizennyolcadik, tizennegyedik vagy tizenkettedik életévét. Fontos itt hangsúlyozni, hogy a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény következő szakaszai - Tiltott kéjelgés (1999. évi LXIX. törvény, 143. ) - Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény, 144. ) - Szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma (1999. évi LXIX. törvény, 145. ) előírják, hogy az elkövető elzárással (143. ) vagy pénzbírsággal ( ) sújtható, ha 1) a szexuális szolgáltatásokra vonatkozó korlátozást vagy tilalmat sért meg, 2) vagy mást védett övezeten belül szexuális szolgáltatás ellenszolgáltatásért való nyújtására hív fel, vagy ilyen felhívást elfogad, 3) aki szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közreműködik. Ezen rendelkezéseket sok, a prostitúcióra kényszerítettek és szexuálisan kizsákmányoltak védelmét célzó civil szervezet bírálta. KÉNYSZERMUNKA ÉS -SZOLGÁLTATÁSOK - Kiskorú veszélyeztetése (195. ) értelmében: büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. Lásd továbbá ebben az összefüggésben a már idézett t (személyi szabadság megsértése: és a sértettet munkavégzésre kényszeríti ) és 175/B. -t (emberkereskedelem: ha a bűncselekményt munkavégzés céljából követik el ). RABSZOLGASÁG, SZOLGASÁG Lásd a 175. (személyi szabadság megsértése). 11

12 SZERVELTÁVOLÍTÁS - Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (173/H. ) értelmében: aki átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetátültetést a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez, bűntettet követ el; - Emberi test tiltott felhasználása (173/I. ) értelmében: aki emberi szervet, szövetet jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el. Megjegyzendő továbbá, hogy a Büntető törvénykönyv fent idézett 175/B. -a (emberkereskedelem) kimondja, hogy súlyosító körülmény, ha a bűncselekményt emberi test tiltott felhasználása céljából követik el. KOLDULÁS - Kiskorú veszélyeztetése (195. ) ezen fent említett szakasz egy másik albekezdése értelmében: büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik; - Gyermekkel koldulás (1999. évi LXIX. törvény, 146. ) a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény értelmében továbbá: aki gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, pénzbírsággal sújtható. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet szerint aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, szintén pénzbírsággal sújtható. JOGELLENES ÖRÖKBE FOGADÁS - Családi állás megváltoztatása (193. ) értelmében: Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el; - Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása (194. ) a következő szakasz értelmében továbbá: Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétséget követ el. És végül a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény szigorúan körülbástyázza a gyermek örökbefogadásának intézményét. A 49. például kimondja, hogy az örökbefogadás nem megengedett, ha (többek között) ha akár a felek, akár az eljárásban 12

13 egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. Külföldre történő örökbefogadás megfelelő intézkedések mellett megengedhető. A Büntető eljárásról szóló törvény releváns rendelkezései (büntető eljárásjog): A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény több rendelkezést is tartalmaz a büntetőeljárásban részt vevő gyermek állásáról, így például gyám kinevezéséről, gyermek kihallgatásáról, bírósági bizonyításáról, hang- és képrögzítő eszköz használatáról, stb. A releváns szakaszok a következők: - Soron kívüli eljárás (64/A. ) értelmében: a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt, más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él; - Az idézéssel szembeni mulasztás következményei (69. ) értelmében: ha az idézett kiskorú nem jelenik meg, és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott költség megtérítésére határozattal kötelezhető; - A tanú kihallgatása (86. ) értelmében: a tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell; A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál a tanú törvényes képviselője és gondozója jelen lehet; ha azonban a tanú és a törvényes képviselő vagy a gondozó között érdekellentét van, ezt a jogot a gyámhatóság gyakorolja; - A szembesítés (124. ) értelmében: a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni (ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szembesítéssel lehet tisztázni), ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet; - A hatósági tanú (183. ) értelmében: az ügyész és a nyomozó hatóság például a szemle, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, ha az érintett személy tizennegyedik életévét még nem töltötte be, hivatalból (azaz nem az érintett kérelmére!) hatósági tanút alkalmazhat (a hatósági tanú igazolja annak a nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt, és ezzel védi a kiskorú érdekeit); - A nyomozási bíró feladata (207. ) értelmében: A nyomozási bíró (a vádirat benyújtása előtt ez a bíró látja el az elsőfokú bíróság feladatait) a vádirat benyújtása előtt az ügyész 13

14 indítványára kihallgatja a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná; továbbá: a kiskorú tanú gondozója és törvényes képviselője a tanúnak vagy kivételes esetben a gyanúsítottnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását is indítványozhatja; - Bizonyítási cselekmény elvégzése ülésen (213. ) értelmében: a nyomozási bírón, a jegyzőkönyvvezetőn és - ha szükséges - a tolmácson kívül az ügyész és a tanú érdekében eljáró ügyvéd, valamint a tanú törvényes képviselője és gondozója lehet jelen (a tanú kihallgatásáról a gyanúsítottat és a védőt utólag kell értesíteni azzal, hogy a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet az ügyésznél megtekinthetik); - A tárgyalás nyilvánossága (237. ) értelmében: bár bíróság tárgyalása nyilvános, tárgyaláson hallgatóként a tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja; továbbá: a bíróság hivatalból vagy indítványra 7 az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás); - Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján (244/A-C. ) értelmében: 1) a tanács elnöke (hivatalból vagy kérelemre, azaz a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára) zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el a tizennegyedik életévét be nem töltött tanúnak; 2) az így kihallgatott gyermek tanút egy elkülönített helyiségben, egy úgynevezett tanúszobában kell elhelyezni; a törvényes képviselő vagy gondozó itt jelen lehet; 3) az így kihallgatott gyermekhez kizárólag a tanács elnöke intézhet kérdéseket, a tanács tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő, valamint a sértettek kérdések feltevését indítványozhatják; továbbá, szembesítés esetét kivéve, a tanúszobában tartózkodó gyermek tanú kizárólag a tanács elnökét láthatja és hallhatja a közvetítő készüléken keresztül; - Az idézés és értesítés (280. ) értelmében: ha a tanú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és a nyomozás során a bíróság kihallgatta, a tárgyalásra nem idézhető, azonban ha az ilyen tanú a tárgyalás időpontjában a tizennegyedik életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető; végül a tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság tanúként nem hallgatott ki, de tanúkénti kihallgatása szükségessé vált, kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján kell kihallgatni; - A tanú kihallgatása (294. ) értelmében: különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki; azonban ha a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró kihallgatta, mivel megalapozottan feltehető volt, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná, a tanú csak akkor hallgatható ki, ha a tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét betöltötte, és a tárgyaláson történő kihallgatása különösen indokolt; - Bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíró útján (304. ) értelmében: a vádlott és a védő értesítését mellőzni lehet a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatására vonatkozó bizonyítás felvételéről. 7 az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára 14

15 Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól a 22. -ban kimondja (az azonos tárgyú 17/2003. (VII. 1.) PM IM együttes rendelet 8 hasonló szabályokat tartalmaz): - A tizennegyedik életévét meg nem haladott személy tanúkénti kihallgatását megelőzően be kell szerezni a bizonyítékokat, amelyek elkerülhetővé teszik a gyermekkorú kihallgatását; - Ha a gyermekkorú tanú kihallgatása elengedhetetlen, azt a nyomozó szervnek olyan tagja végezze, aki ilyen irányú felkészültséggel rendelkezik; a gyermekkorú kihallgatását továbbá lehetőleg a tanú életkori sajátosságainak megfelelő környezetben kell elvégezni; - Ha megalapozottan feltehető, hogy a gyermekkorú tárgyaláson történő kihallgatása fejlődését károsan befolyásolná, a nyomozási bíró általi kihallgatását kell kezdeményezni. A Büntetőeljárási törvény alábbi rendelkezéseit továbbá fel lehet használni az (emberrablást vagy egyéb bűncselekményt érintő) eljárásban részt vevő gyermekek védelmére: - Különösen védett tanú (97. ) az eljárás részeként a gyermektanút az általános feltételek szerint különösen védett tanúnak lehet nyilvánítani; - A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme (98. ) a gyermek sértett, a gyermek tanú és a gyermek terhelt személyi védelmet kaphat. Végül: a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvény különös szabályokat állapít meg a tanúvédelmi programmal kapcsolatban. A törvény tartalmának összefoglalása: A rendőrség megállapodást köthet a különös jelentőségű bűncselekmény eljárásában közreműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel, ha a) az a különös jelentőségű bűncselekmény lényeges körülményével, bűnszervezet összetételével és tevékenységével, a bűnszervezet által elkövetni tervezett vagy elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban tett vagy tesz tanúvallomást; b) tanúvallomása a nyomozást és tényállást bizonyítását, az elkövető azonosítását vagy felelősségre vonását segíti vagy segítheti, és alaposan feltehető, hogy a bizonyíték máshogy nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán szerezhető be c) ha személy elleni erőszakos bűncselekményt vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy ilyen elkövetését helyezték kilátásba a tanúnak a büntetőeljárásban történő részvétele vagy jogainak érvényesítése, illetve kötelességeinek teljesítése akadályozására vagy ellehetetlenítésére, és d) a fenyegetett személy vagy érintett fél biztonsága személyi védelemmel nem biztosítható, és ezért különleges óvintézkedések megtétele szükséges. 8 A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól 15

16 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Mi a gyermekkereskedelem jogi meghatározása a magyar büntetőjog szerint? Ha nincs jogi meghatározás, írja le a cselekmény tényállási elemeit (a pontos elkövetési magatartást), amely az ön országának büntetőjoga szerint gyermekkereskedelemként büntetendő. A magyar jogrendszerben nincs külön meghatározás a gyermekkereskedelemre. Az évi IV. törvény (Büntető törvénykönyv) az emberkereskedelmet általánosságban tiltja. Ha azt gyermekkorú sérelmére követik el, ez súlyosító körülménynek minősül. 175/B. (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el; 9 Mi a gyermek meghatározása a magyar büntetőjogban? Az évi IV. törvény a kiskorú kifejezést alkalmazza: Magyarországon a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (12. ) szerint Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. A Büntető törvénykönyv gyermekkor kifejezése csak a büntethetőség kérdésével kapcsolatosan releváns: 22. A büntethetőséget kizáró okok: a büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor; 23. A gyermekkor: Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. Mi a sértett meghatározása a magyar büntetőjogban? A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény szerint: 51. (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. 9 A szöveg egészét fent idéztük. 16

17 A szándékolt vagy megvalósult kizsákmányolásba történő beleegyezés milyen mértékben határozza meg, hogy a beleegyező az önök jogrendszerében emberkereskedelem sértettjének minősül-e? A szándékolt vagy megvalósult kizsákmányolásba történő beleegyezés jogrendszerünkben irreleváns abból a szempontból, hogy a beleegyező emberkereskedelem sértettjének minősíthető-e. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság egy határozatában megállapította: Az emberkereskedelem esetében (...) az emberi szabadság, méltóság és önrendelkezési jog szenved sérelmet. Ezek az emberi léthez elválaszthatatlanul hozzátartozó olyan alapjogok, amelyekről az élethez való joghoz hasonlóan érvényesen nem lehet lemondani, ezért az emberkereskedelem a passzív alany beleegyezése esetén is jogellenes magatartás. A bűnösség ténye szempontjából a sértett beleegyezésének nincs jelentősége. 10 A sértett beleegyezése egyébként enyhítő körülményként vehető figyelembe. Az emberkereskedelem alábbi formái közül melyeket ismeri a magyar jogrendszer? belföldi; határon átnyúló; szervezett bűnözéshez kapcsolódó; szervezett bűnözéshez nem kapcsolódó; A magyar jogrendszer az emberkereskedelem valamennyi említett formáját ismeri. Magyarország a közelmúltban módosította-e az emberkereskedelem elleni törvényeit, vagy tervez-e ilyen módosítást? Az emberkereskedelem külön tényállása 1999-ben került bele a Büntető törvénykönyvbe ben egy új módosítás lépett hatályba az emberkereskedelem meghatározásának harmonizálására a nemzetközi és európai jogszabályokkal, pl. az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Konvenciójával és annak Palermói Jegyzőkönyvével ben a 175/B. (5) bekezdése került módosításra. Súlyosbították azon elkövető büntetését, aki az emberkereskedelmet tizenkettedik életévét be nem töltött személy ellen tiltott pornográf felvétel készítése, fajtalanság vagy közösülés vagy munkavégzés céljából követi el (tizenöttől húsz évig terjedő szabadságvesztés) Fehér Lenke (szerkesztő): Kézikönyv az emberkereskedelemről, II. kötet, Közigazgatás és bíróság, IOM, Budapest, TAMPEP Projekt, Végső jelentés, szeptember/2002. február 1. kötet, 190. o E-Notes jelentés, op. cit. 17

18 Kimondja-e a magyar emberkereskedelem-ellenes szabályozás azt, hogy az a személy, aki a gyermeket megszerzi prostitúció számára, emberkereskedelemért büntetendő? (Azt szeretnénk megállapítani, hogy az emberkereskedelmi jogszabályokat használják-e azon elkövetők ellen, akiket egyébként kiskorú megrontásával vagy gyermek prostitúciójának kizsákmányolásával vagy kerítéssel/kitartottsággal vádolnának.) A magyar jogszabályok kimondják, hogy aki gyermeket prostitúcióra megszerez akkor büntethető emberkereskedelemért, ha az adott személy a gyermeket eladja, megvásárolja, ellenszolgáltatásként átadja vagy átveszi vagy más személyért elcseréli, úgyszintén ha ennek érdekében gyermeket toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez. Ilyen esetben az elkövető több rendbeli elkövetésért büntetendő. Például emberkereskedelemért és kiskorú veszélyeztetéséért. Egyébként, ha a fent említett cselekmények nem irányadóak, az elkövető emberkereskedelemért nem, csak kiskorú veszélyeztetéséért, üzletszerű kéjelgés elősegítéséért, kitartottságért, kerítésért, stb. büntethető. Pontosabban: ezen bűncselekmények minősített eseteiért, mivel a sértettek tizennyolc éven aluliak. Kimondják-e a magyar emberkereskedelmi jogszabályok kifejezetten, hogy a 18 év alatti gyermek kizsákmányolási célú toborzása (vagy szállítása, utaztatása, elszállásolása vagy ezt követő fogadása) akkor is emberkereskedelmet valósít meg, ha a gyermeket nem vetik alá olyan kényszernek, amely a felnőttek eseteire jellemző? Igen, kimondja. Lásd a 175/B. (1) bekezdését, amely az emberkereskedelem alapesetét fogalmazza meg: Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el... A (3) bekezdés szerint súlyosító körülmény, ha: a cselekményt erőszakkal vagy fenyegetéssel, vagy a sértett sanyargatásával követik el. Megemlíti-e a magyar emberkereskedelem-ellenes szabályozás a kényszermunkát vagy - szolgáltatást, rabszolgatartást vagy ahhoz hasonló tevékenységet vagy szolgaságot olyan célként, amely érdekében gyermekek kereskedelem tárgyává válhatnak (vagy a törvényhozás csak a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelemre fókuszál)? A magyar emberkereskedelem-ellenes jogszabályok nem csak a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelemre fókuszálnak. Említésre kerülnek a kizsákmányolás egyéb releváns formái is: úgy mint kényszermunka vagy -szolgáltatás és szervek eltávolítása. 18

19 A magyar emberkereskedelem-ellenes jogszabályok a gyermekkereskedelem esetleges céljaként megemlíti-e a kizsákmányolás egyéb formáit, és ha igen, miket (pl. (a) koldulási célú kizsákmányolás, (b) illegális tevékenységek, mint pl. lopás vagy zsebtolvajlás, (c) szociális segéllyel kapcsolatos csalás (gyermek országba bevitele azzal a kifejezett céllal, hogy jogosulatlan szociális kifizetésben részesüljenek), d) házimunka, e) egyéb)? Lásd a fenti választ. A magyar emberkereskedelem-ellenes jogszabályok nem említik az emberkereskedelem cselekményének részeként a kizsákmányolás ezen egyéb fajtáit (koldulás, lopás, zsebtolvajlás, segéllyel kapcsolatos csalás, illegális örökbefogadás). Ezen esetekben a bíróság halmazatban állapítja meg a cselekményeket. A halmazat azt jelenti, hogy ugyanaz a személy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és ezek egy eljárásban kerülnek elbírálásra. Fontos hangsúlyozni, hogy a Büntető törvénykönyv 19. és 20. szerint elkövetőnek minősül a tettes és a közvetett tettes is. 13 Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. A magyar belső jog szerint csak a sértett kezdeményezheti a jogi procedúrát, vagy azt hivatalból is megindítják (pl. ügyészség részéről)? A Büntető eljárásról szóló évi XIX. törvény szerint: 6. (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Azaz a magyar belső jog szerint az emberkereskedelem büntetéséért az ügyészség eljárást indít. Csak bizonyos (kevésbé súlyos) bűncselekmények esetén például testi sértés, magánlaksértés, levéltitok megsértése, becsületsértés, rágalmazás és kegyeletsértés esetén képviseli a vádat a sértett vagy magánvádló. Ezen túlmenően a törvény kimondja, hogy: 53. (1) A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, c) az ügyész a vádat elejtette, d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. 13 Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes, részesek a felbujtó és a bűnsegéd. 19

20 Kérjük, adja meg az emberkereskedelem áldozatának magyar belső jog szerinti meghatározását is, tartalmazza azt akár a büntetőjog, akár külön emberkereskedelmi jogszabály/törvény vagy bármely egyéb emberkereskedelmi jogszabály! Emberkereskedelem sértettje az a fél, akinek jogát vagy jogos érdekét a Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 175/B. -ában foglalt bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Összefoglalásul: véleményünk szerint Magyarország büntető anyagi és eljárási joga túlnyomórészt megfelel az aláírt és ratifikált nemzetközi szerződésekben és az Európai Unió normáiban lefektetett követelményeknek. 20