MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/2427-6/2012. szám Ügyintéző: Kappel R. :(06-88) 576-642 Jogerős: 2012.12.11. E-mail: robert.kappel@mbfh.hu Tárgy: Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása Cronus Tömegáru Fuvarozó és Szolgáltató Kft. 1153 Budapest Bécsi út 163. I.em. HATÁROZAT H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) Cronus Tömegáru Fuvarozó és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) Kincsesbánya I.(IszkaII.- Felsőkincses)-bauxitbánya védnevű bányatelekre beterjesztett tájrendezési műszaki üzemi terv (továbbiakban MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és jóváhagyja, a következő feltételekkel: 1. A tájrendezési munkák végrehajtásának határideje: 2013. június 30. Az elvégzendő tájrendezési feladatok: a.) Leesés lehetőséget megakadályozó kerítés építése 241 m hosszban b.) A rézsűkre alulról történő feljutást megakadályozó kerítés építése 353 m hosszban c.) Figyelmeztető táblák kihelyezése. d.) Tanösvény kialakítása ( utak, lépcsők kialakítása) 2. A tájrendezési munkák befejezését 30 napon belül be kell jelenteni a Veszprémi Bányakapitányságra. A bejelentéshez mellékelni kell a bánya tájrendezett állapotát tükröző bányatérképet. 3. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az abban szereplő 2 085 020 Ft biztosítéki összeggel elfogadja. 4. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely bankgarancia elfogadja. A Bányavállalkozó az bankgaranciát a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti. 5. Szakhatósági állásfoglalások: Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 21550/2012. ügyszámon az alábbiak szerint: 8200 Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) 576 630 : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) 576 644 e-mail: vbk@mbfh.hu
1.0. A CRONUS Tömegáru Fuvarozó és Szolgáltató Kft. (1105 Budapest, Gergely u. 8. 3/16., KSH száma: 11062024-4941-113-01, KÜJ száma: 100171055) részére Kincsesbánya I. (Iszka II. Felsőkincses) bauxit bányatelek (KTJ száma: 101607776) tájrendezési terve engedélyezéséhez szakhatóságként hozzájárulok. 2.00 A tevékenység fő jellemzői: Az újrahasznosítási cél: tanösvény létesítése, bányászati, geológiai és ökológiai ismeretek nyújtása. 3.00 Szakhatóságként az alábbi előírásokat teszem: 3.01 A tanösvény kialakításához és kapcsolódó létesítményeihez szükséges fa- és cserjeirtásra csak költési időszakon kívül (azaz március 15. és augusztus 15. közötti időszakon kívül) kerülhet sor. 3.02 A tanösvény kialakítását közvetlenül akadályozó fákat tuskózni is szükséges (a gyors sarjadást megelőzendő). 3.03 A csupasz bányafalakat le kell kopogózni. 3.04 A tájékoztató táblákat időjárásnak ellenálló anyagból és kialakítás szerint javasolt elkészíteni. A tájékoztató táblákon feltüntetendő információkkal kapcsolatosan (és akár a táblák kialakításának gyakorlati tapasztalatai érdekében) javasoljuk, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal is (Staudinger István természetvédelmi őr tel.: 06-30-663-4629). 3.05 A területen lévő keskenylevelű ezüstfákat (a költési időszakon kívül) el kell távolítani, és amennyiben tuskózásra nem kerül sor, az újrasarjadás ellen a vágásfelületet le kell kezelni. 3.06 A tanösvény kezdetén parkolásra alkalmas területet kell létrehozni és kijelölni. 3.07 A használaton kívüli, mélyművelésű bányajáratok a denevérek számára kedvelt telelő- és szaporodó helyet jelenthetnek. Javasoljuk ezért, hogy amennyiben a járatok kezdeti szakasza állékonynak bizonyul, vizsgálják meg a denevér élőhely kialakításának lehetőségét. (pl. a lezárás ne legyen teljes szelvényű hanem a denevérek számára átjárható vagy esetlegesen vasajtóval (és rajta denevérnyílással) lezárt, hogy a kutatók az állományfelmérést el tudják végezni. A járat bejárattól távolabbi részén (elég életteret biztosítva) a végleges lezárást természetesen ekkor is cl lehet végezni, amennyiben balesetvédelmi okokból ez feltétlenül szükséges. Ezzel kapcsolatosan szintén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek közreműködését javasoljuk.) 3.08 Amennyiben a tanösvény kialakításához kapcsolódóan további növénytelepítést is terveznek, azt csak őshonos növényfajok felhasználásával lehet elvégezni. 3.09 A tanösvény kialakítása után a létesítmények karbantartásáról, illetve az ösvény fenntartásáról rendszeresen gondoskodni kell. Ennek érdekében a fenntartó általi, minimum évente egyszeri ellenőrzés mindenképpen szükséges. 4.00 A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 20 000 Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A057 kódszámot is fel kell tüntetni. INDOKOLÁS - 2/5 -
A Bányavállalkozó 2012. augusztus 8-án a Kincsesbánya I (Iszka II Felsőkincses) - bauxit védnevű bányatelek tekintetében tájrendezési MÜT-öt nyújtott be. A MÜT tartalmát tekintve tájrendezési terv. A bánya bezárását a Veszprémi KBF 955-5/1992. számon elfogadta, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. a bányatelek ásványvagyonával elszámolt. A Bányakapitányság a fentiek figyelembe vételével a kérelmet az 1993.évi XLVIII. törvény (Bt.) 36., és 41. -a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 22. -a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem hiányos, mert a bányavállalkozó által adandó biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, valamint a biztosíték módjára vonatkozó ajánlatát a tervhez nem csatolták. A hiányosságok pótlására a Bányakapitányság végzést bocsátott ki. A Bányavállalkozó az előírt hiánypótlást teljesítette, így a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. A teljesítési határidő tekintetében a Bányakapitányság megalapozottnak tartotta a Bányavállalkozó által adott ütemezést így azt a kérelemnek megfelelően állapította meg. 2. Bt. Vhr. 22. (4) pontján alapszik. 3-4. Bt. 41. (7) bekezdés, Vhr. 25. (5)-(8) A Bányakapitányság az 5. pontban érvényesítette a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalását, amely állásfoglalását a következőkkel indokolta: T. Cím hivatkozott számú megkeresésében a CRONUS Kft. részére Kincsesbánya I. bauxit bányatelek tájrendezési tervének jóváhagyásához kérte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalását. A dokumentáció áttanulmányozását követően az alábbiak állapíthatók meg: A Kincsesbánya I. bauxit védnevű bányatelek Kincsesbánya felsőkincsesi lakóterülete mellett helyezkedik el. A kialakításra kerülő tanösvény útvonala kis szakaszon érinti a 16310/2011. ügyszámon kijelölt Rákhegy II. vízbázis hidrogeológiai B védőterületét. A tervezett hasznosítás a vízbázist nem veszélyezteti. A bányatelek kiterjed a Keleti-Bakony (területkód: HUBF20001) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területre, de a tájrendezés keretében jelzett munkálatok a Natura 2000 területen nem, hanem azzal szomszédos területen tervezettek. A bányatelek 1966-ban létesült, a kitermelés több évtizedig folyt mind külszíni fejtésben, mind pedig mélyműveléssel. A termelés már évtizedek óta megszűnt, így a kevésbé meredek területrészeket a növényvilág részben visszafoglalta, rajta spontán módon pionír növényzet jelent meg. Ennek jelentős része nem őshonos növényfaj (p1. akác, keskenylevelű ezüstfa), de jelenleg a meglévő korosabb zöld növényzet fő tömegét adják. Az eredeti tájrendezési terv szerint a meglévő bányagödröt inert hulladékkal töltötték volna fel és a tájba illő felület kialakítása után legelőterületként, vadgazdálkodási területként hasznosították volna. Az inert hulladék lerakásához szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezni, de időközben a gazdasági környezet is megváltozott, így az eredeti tájrendezési tervek szerinti rekultiváció mind műszaki, mind pedig közgazdasági szempontból ellehetetlenült. Mindezeket figyelembe véve olyan újrahasznosítási célt szeretnének ténylegesen megvalósítani, amely a már kialakult élővilágra is tekintettel van és a bányagödör feltöltése nélkül is lehetővé teszi a terület hasznosítását. Ezért a területen a jelentős mértékű tereprendezését nem igénylő tanösvény kialakítása tervezett, amelynek keretében tájékoztató - 3/5 -
táblák, a közlekedés biztonságát szolgáló, javító lépcsők, korlátok, kerítések és padok, pihenők elhelyezésére kerülne sor. A területre főként Felsőkincses lakóterületéről és a lakóterület, illetve a tervezési terület között lévő 8203. sz. közútról lehet rálátni. Növényzet nélküli csupasz felszínek is vannak, de ezek sem horizontális, sem pedig vertikális szempontból nem olyan nagy kiterjedésűek, hogy messziről látható, zavaró tájsebként jelenjenek meg. A terület tárgyi eljáráshoz benyújtott tervdokumentáció szerinti újrahasznosítása ugyan nem eredményezi az eredeti terepviszonyok helyreállítását, de az előzőekre és a már kialakult növényzetre tekintettel táj- és természetvédelmi szempontból is elfogadható. A felhagyott bányák területén kialakított tanösvényekre számos példa van a Felügyelőség illetékességi területén is (p1. Gánt, Csabrendek - Nyirád melletti Darvas-tó lefejtett bauxitlencse, stb.). A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 43. (1) bekezdése szerint a védett állatfajok egyedének zavarása,: károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása tilos. Ezért a fák és cserjék szükséges mértékű eltávolítása során a védett madárfajok költési időszakára Figyelemmel kell lenni. A Tvt. 5. (1) bekezdése alapján minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 7. (2) bekezdésének f) pontja szerint a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. A Tvt. 8. (4) bekezdése szerint tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. A keskenylevelű ezüstfát és az akácot a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet melléklete a Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket veszélyeztető fásszárú inváziós, illetve termőhely-idegen növényfajok közé sorolja. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete, ezen fajokat szintén az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok között ismerteti. A Natura 2000 terület közvetlen szomszédságában az intenzíven terjedő, idegenhonos, nagy egyedszámú fa- és cserjefajok a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokat és élőhelyeket veszélyeztethetik, ezért visszaszorításuk, illetve terjedésük megakadályozása mindenképpen indokolt. Erre tekintettel a területen lévő keskenylevelű ezüstfák eltávolítása szükséges. Tekintettel arra, hogy az akác terjedése kevésbé intenzív és jelenleg a terület fás szárú növényállományának fő tömegét adja, teljes mértékű eltávolítása ebben a fázisban nem kizárólagosan pozitív hatással járna. Az élőhely természetszerű átalakítására e tekintetben a későbbiekben kerülhet sor amennyiben ez spontán módon nem valósul meg. Fentiek alapján a bányaterület melléklet tervdokumentáció szerint tájrendezése az előírások betartása mellett a táj- és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. november 14. A szakhatósági állásfoglalás ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése értelmében önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. - 4/5 -
A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. (1)- (2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. (1) bekezdés e) pontja, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.20.) Kormányrendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV fejezet 3 pontja es a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. (továbbiakban: Ket.) 21. (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A szakhatósági állásfoglalásom hatósági nyilvántartásba vételéről a 7/2000.(V.l8.) KöM rendelet szerint intézkedtem. A Bt. 43. (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. Veszprém, 2012. november 20. dr Káldi Zoltán bányakapitány Kapják: (tértivevénnyel) 1. Címzett 2. Kdt. Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár 3. MBFH (jogerősítés után elektronikus úton) - 5/5 -