Európai Parlament 2014-2019 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2016/2024(BUD) 14.6.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság részére a 2017. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról (2016/2024(BUD)) A vélemény előadója: Jerzy Buzek AD\1098395.doc PE582.093v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PA_NonLeg PE582.093v02-00 2/6 AD\1098395.doc
JAVASLATOK Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat: 1. úgy véli, hogy a 2017-es uniós költségvetésnek olyan kezdeményezésekre kell összpontosítania, amelyek hozzájárulnak a tudásalapú, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez az egész Unióban, valamint a munkahelyteremtéshez és az energetikai átálláshoz, és ösztönzést jelentenek az innovációhoz kapcsolódó jövőbeli kiadásokhoz és beruházásokhoz; 2. hangsúlyozza, hogy a 2014 2020-as többéves pénzügyi keretben rögzített kötelezettségvállalásoknak teljes mértékben meg kell felelni; emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2017-es uniós költségvetésről szóló döntések során tartsák szem előtt a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti elkerülhetetlen kapcsolatot; rámutat továbbá, hogy az uniós költségvetést úgy kell módosítani, hogy figyelembe lehessen venni az új prioritásokat is; úgy véli, hogy a már elfogadott programok és kezdeményezések sérelme nélkül kell választ adnia a változásokra és a jelenlegi fejleményekre; 3. hangsúlyozza, hogy az olyan többéves programok, mint a COSME, a CEF és a Horizont 2000 az EU fenntarthatóságához és globális versenyképességéhez, valamint az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítéséhez szükséges beruházások; 4. emiatt sajnálja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap jelentős negatív hatást gyakorol a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozási szintjére; rendkívül aggasztja, hogy a Horizont 2020 hiányos finanszírozása hozzájárult ahhoz, hogy a 7. keretprogram 20 22%-os sikerességi rátája a Horizont 2020 keretében 13 14%-ra csökkent, ami veszélyezteti az Európai Kutatási Térség létrehozását; hangsúlyozza álláspontját, hogy a 2017-es költségvetésben a lehető legnagyobb mértékben vissza kell állítani a Horizont 2020 költségvetési sorait, hogy teljesíteni lehessen az EU 2020-as kutatás-fejlesztési és innovációs célkitűzéseit; 5. hangsúlyozza a CEF eredeti előirányzata visszaállításának fontosságát egyrészt az energiaszektorban az uniós belső energiapiac létrehozása és a villamosenergia-hálózatok összekapcsolási arányára irányuló cél elérése érdekében végzett közös érdekű projektek (PCI) kiteljesítése érdekében, illetve a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiával kapcsolatos uniós energiapolitikai célok elérése tekintetében, másrészt pedig a távközlési szektorban a digitális unió létrehozása érdekében; 6. emlékeztet, hogy a támogatások és a kölcsönök nem ugyanolyan típusú tevékenységeket finanszíroznak, és hogy e különböző fajta eszközök eltérő kedvezményezetteket és projekteket támogatnak; mély aggodalmának ad hangot az uniós programok támogatásfinanszírozásának jövője miatt; hangsúlyozza a támogatásfinanszírozás folytatásának jelentőségét számos vezető uniós kutatási, innovációs, infrastrukturális és kkv-program, az együttműködésen alapuló kutatások, és különösen a tudományos intézmények által folytatott kutatások tekintetében; hangsúlyozza, hogy a jövőben fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt a támogatások és a finanszírozási eszközök között, különösen amikor az egyetemi kutatás költségvetéseit számos tagállamban csökkentik; úgy véli, e tendencia hozzájárul az európai kutatási alap gyengüléséhez, ami aztán AD\1098395.doc 3/6 PE582.093v02-00
jelentősen csökkenti az Európai Unió jövőbeli innovációs potenciálját; 7. ismét megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretprogram igen fontos szerepet játszhat annak elősegítésében, hogy az EU csökkentse függőségét a kritikus világűrbeli technológiák terén; emlékeztet, hogy a Horizont 2020 világűrre vonatkozó része az Ipari vezető szerep elnevezésű prioritáshoz, és ezen belül a Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén különös célkitűzéshez tartozik; ennélfogva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Horizont 2020 keretprogramot Európa űrtechnológiai bázisának és űriparági képességeinek elősegítésére kellene alkalmazni; 8. a kkv-eszközök jelentős bővítésére szólít fel, hogy a Bizottság eleget tehessen legalább a Horizont 2020 keretében az Európai Parlamenttel megtárgyalt költségvetési jogi kötelezettségvállalásainak; kéri a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 keretében egyetlen költségvetési sor létrehozása révén javítsa a költségvetési felügyeletet és ellenőrzést és biztosítsa végrehajtásának ténylegesen alulról építkező megközelítését; 9. elismeri, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadása óta új politikai prioritások születtek az éghajlatváltozással, a forráshatékonysággal és az energiabiztonsággal összefüggő sürgős igények kezelése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek a kezdeményezések a jelenlegi többéves uniós programok hatékony koordinálásától függenek, és emlékezteti a Bizottságot az ezen új prioritások finanszírozására vállalt kötelezettségére; támogatja ezért, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagot (CEP), a COP21 uniós kötelezettségvállalásokat és a 2030-as célkitűzéseket, az energiauniót és a digitális uniót olyan kiemelt prioritásokként kezeljék, amelyekre a hatékony működés érdekében elegendő forrást kell biztosítani; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az új körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag előirányzatai vonatkozásában pontosan határozza meg annak kedvezményezettjeit, feltételeit, mechanizmusait és időkeretét; emlékeztet a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag jelentőségére, amely az EU gazdaságának átalakulását és az erőforrások fenntartható használatát lehetővé tevő eszköz; 10. hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani az európai vezető űrprogramok (Galileo, EGNOS és Kopernikusz) teljes megvalósítását és infrastruktúrájuk működtetését, valamint a downstream és upstream GNSS-alkalmazások, és a Horizont 2020 és az európai GNSSprogramok költségvetésén belüli Föld-megfigyelési tevékenységek támogatását; 11. emlékeztet az uniós ügynökségek fontos szerepére az uniós jogszabályok végrehajtásában és ellenőrzésében; kéri, hogy tekintettel a számos ügynökség számára a múlt évben javasolt új feladatokra bocsássanak rendelkezésükre megfelelő forrásokat és személyzetet, hogy el tudják végezni azokat; 12. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő forrást az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára az uniós jogszabályok és különösen a hálózat- és információbiztonsági irányelv által ráruházott újabb feladatok végrehajtásához; aggódik amiatt, hogy a megfelelő források biztosításának hiánya komolyan veszélyezteti az uniós vállalkozások versenyképességét és az EU arra vonatkozó képességét, hogy biztosítsa a valamennyi uniós polgár számára az alapvető digitális szolgáltatásokat nyújtó digitális egységes piac megfelelő működését; felszólít továbbá arra, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a GNSS Ügynökség számára, szem előtt tartva annak a Galileo program kapcsán végzett alapvető feladatait, beleértve a biztonsági tanúsítást is, és kéri a PE582.093v02-00 4/6 AD\1098395.doc
Bizottságot, hogy foglalkozzon a korrekciós együttható kérdésével, amely gátolja az alkalmazottak felvételét és a megfelelően képzett személyzet megtartását; 13. emlékeztet az belső energiapiac létrehozásának fontosságára, hogy az energiaunió mind az öt, egymást kölcsönösen támogató dimenziója az energiabiztonság, az energiaszolgáltatások leállásával szembeni ellenálló-képesség és a fenntartható, elérhető és az uniós célkitűzésekkel összhangban álló környezetbarát energia céljai teljesüljenek; rámutat, hogy megfelelően kell finanszírozni az energiaforrások és az ellátási útvonalak diverzifikálását, beleértve a megújuló energiákat is, valamint az energia- és gázhálózatok összekapcsolását és energiahatékonyság növelését célzó közös érdekű projekteket, összhangban az első az energiahatékonyság elvvel; 14. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését biztosító programok kibővítését; hangsúlyozza ennek kapcsán, hogy külön figyelmet kell fordítani a kockázatfinanszírozásra, ami továbbra is komoly problémát jelent sok kkv számára; 15. ragaszkodik ahhoz, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) megkapjon minden szükséges forrást egyre számosabb feladatai végrehajtásához és az uniós jogalkotó által rábízott feladatai teljesítésének biztosításához, teljes körűen végrehajtva és érvényesítve a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (REMIT) előírásait; aggódik amiatt, hogy ennek elmaradása veszélyeztetné az energiapiacok működését, integritását és átláthatóságát, növelné a piaci visszaélések kockázatát és megakadályozná, hogy az energiafogyasztók és a polgárok teljes mértékben élvezzék a piaci liberalizálás előnyeit; hangsúlyozza, hogy ez súlyos negatív következményekkel járna az uniós intézmények feladatainak ellátásába vetett bizalomra, a fogyasztóknak az Unió energiapiacába vetett bizalmára és a fogyasztók által fizetendő energiaárakra; meggyőződése, hogy ennek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) hatásköreire is vonatkoznia kell; 16. felhívja a figyelmet az ITER program fontosságára, és arra, hogy megfelelő finanszírozással kell támogatni azt és fel kell számolni a kifizetések késedelmeit; ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az ITER finanszírozását annak érdekében, hogy a fúziós energiát hiteles fenntartható energiaforrásként és az energiaszerkezet jövőbeli elemeként lehessen előtérbe helyezni, továbbá ipari szereplőket, kkv-kat és kutatóközpontokat lehessen bevonzani; 17. mielőtt azt az ITER-programokra alkalmaznák, több információt kér arról, hogy az ITERrel kapcsolatos politika terén a gyakorlatban mit jelent Georgieva biztos eredményorientált költségvetés ütemterve; emlékeztet a nemi egyensúlyt biztosító költségvetési tervezés követelményére, és kéri, hogy a következő pénzügyi év költségvetési munkaprogramjában kezeljék hangsúlyosan ezt az elvet; 18. nagyobb szinergiák kialakítására szólít fel a Horizont 2020 és az intelligens specializációs kezdeményezések (RIS3) között, hogy a fenntartható energiára történő átállással, az erőforrás-hatékonysággal és a körkörös gazdasággal kapcsolatos beruházásokra lehessen összpontosítani és jobban ki lehessen használni a kutatás-fejlesztést, valamint támogatni lehessen a regionális gazdasági konvergenciát. AD\1098395.doc 5/6 PE582.093v02-00
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma 14.6.2016 A zárószavazás eredménye +: : 0: 51 9 1 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés) Zigmantas Balčytis, Nicolas Bay, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Christian Ehler, Fredrick Federley, Adam Gierek, András Gyürk, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Jeppe Kofod, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Ernest Maragall, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Michel Reimon, Herbert Reul, Algirdas Saudargas, Sergei Stanishev, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Flavio Zanonato Simona Bonafè, Rosa D Amato, Cornelia Ernst, João Ferreira, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Svetoslav Hristov Malinov, Vladimír Maňka, Luděk Niedermayer, Markus Pieper, Anneleen Van Bossuyt Daniela Aiuto, Reimer Böge, Lara Comi, Jakop Dalunde, Eleonora Evi, Jens Gieseke, Arne Lietz, Axel Voss PE582.093v02-00 6/6 AD\1098395.doc