ÖSSZEFOGLALÓ. a katasztrófavédelmi szervek 2005. évi veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenységéről

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1) 469-4109, Fax: (06-1) 469-4377 ÖSSZEFOGLALÓ a katasztrófavédelmi szervek 2005. évi veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenységéről 2006. február

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ... 3 II. A VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰVEK ÚTVONALÁNAK KIJELÖLÉSE... 3 III. A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE... 5 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 9 V. A ZÖLDKOMMANDÓS AKCIÓSOROZAT... 9 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE... 11 JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSA... 11 ÖNÁLLÓ ELLENŐRZÉSI ÉS SZANKCIONÁLÁSI JOGKÖR... 11 ILLETÉKES HATÓSÁGI FELADATKÖR BALESETI JELENTÉSEKNÉL... 12 VII. BM OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁS ÉS KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE... 12 BELSŐ SZABÁLYOZÓK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA, MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA... 12 A SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG KOORDINÁLÁSA... 13 VIII. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS... 14 KIKÉPZÉS... 14 TOVÁBBKÉPZÉS... 14 PHAST TANFOLYAM... 14 NEMZETKÖZI KONFERENCIA... 14 IX. VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK 2005. ÉVBEN... 15 A BEKÖVETKEZETT ESEMÉNYEK ELEMZÉSE... 15 A VESZÉLYES ANYAGOK ELŐFORDULÁSA... 17 A BEAVATKOZÁSNÁL KÖZREMŰKÖDŐ TÁRSSZERVEK TEVÉKENYSÉGE... 18 A VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK TAPASZTALATAI... 18 X. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK... 19 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 15/2006. SZ. BM OKF FŐIG. INT. VÉGREHAJTÁSÁRÓL... 22 2.SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN... 23 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 24 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ADR TANFOLYAMOT VÉGZETTEK SZÁMA MEGYÉNKÉNTI ELOSZLÁSBAN... 27 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK 2005. ÉVBEN... 28 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: VESZÉLYES ANYAGGAL KAPCSOLATOSAN 2005. ÉVBEN BEKÖVETKEZETT NAGYOBB BALESETEK... 29 7. SZÁMÚ MELLÉKLET: A VESZÉLYES ANYAGOK ELŐFORDULÁSA 2005. ÉVBEN... 31

3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival egyre inkább preferálttá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt, szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően a BM OKF is kiemelt figyelmet fordít erre a területre. Ezt tükrözi az elmúlt időszakban elvégzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység. Jelen összefoglaló a 2005. január 2005. december közötti időszakra vonatkozóan - a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, valamint az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelölésével kapcsolatos feladatokról szóló 15/2005. számú BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató intézkedés 1 (a továbbiakban: Intézkedés) 9), 20) és 27) pontjában meghatározottak teljesítését szolgálja. A jelentési kötelezettségen túl az anyag kiegészítésre került a veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozások tapasztalataival is, melyeket a Veszélyhelyzet Kezelési Főigazgatóhelyettesi Szervezet Főosztály szolgáltatott. II. A VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰVEK ÚTVONALÁNAK KIJELÖLÉSE Az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztályra érkezett adatok alapján az útvonal kijelölés véleményezésében az ügyeleti szolgálatok az I. né-ben 61, a II. né-ben 97, a III. nében 110, a IV. negyedévben 418, összességében 686 alkalommal vettek részt. Az útvonal kijelölésre került szállítások megyei eloszlását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az adatok az útvonal kijelölésre kötelezett szállítások száma tekintetében kismértékű emelkedést mutatnak az előző évhez képest (669 eset). Az útvonalkijelölések száma 800 700 600 500 db 400 300 200 100 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. IV. né. 19 101 257 74 418 III. né 12 73 126 79 110 II. né 0 107 172 241 97 I. né. 0 89 151 275 61 1 Az Intézkedés az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről szóló, a 95/2001.(VI. 15.) Korm. rendelettel módosított 122/1989.(XII. 5.) MT rendelet, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I.11.) Korm. rendelet végrehajtására lett kiadva.

4 Az emelkedés a Termofarm Kft. 2. félévben megindított autógáz szállításainak köszönhető (330 db szállítás, piros vonallal jelölve), e nélkül nagymértékű csökkenés következett volna be a 2004. évi tendenciának megfelelően, amikor is az Európai Unióhoz történt csatlakozás következtében a határforgalom ellenőrzésének hiányában 60%-kal csökkent az útvonal kijelölések száma. Az év azonos időszakát tekintve azonban megállapítható, hogy a tendencia emelkedő, az ellenőrzések következtében több magyarországi szállító jelenti be szállításait. A belföldi szállítás volumene tehát emelkedett, csökkenés a nemzetközi viszonylatokban érzékelhető, de nem számottevő. A jogszabály hatálya alá tartozó veszélyes anyagok szállításának döntő része magyarországi létesítmények közötti szállítás (81%). Nemzetközi veszélyes áru szállítás tekintetében, a nagyobb része a külföldre irányuló szállítás (15%), kisebb része a külföldről magyarországi létesítménybe irányuló (4%), tranzit szállítást összesen csak 2 alkalommal jelentettek. Útvonalkijelölés 2004. Útvonalkijelölés 2005. import 4% export 16% tranzit 2% export 15% import 4% tranzit 0% m agyarországi 79% magyarországi 81% A megyék által beküldött jelentések 10%-ban (66 eset) tartalmaznak megyén belüli szállítás esetére vonatkozó véleményezést, ez 60%-kal kisebb az előző év adatánál. A 2005. évben mintegy 5460 tonna különösen veszélyes áru szállítására került sor Magyarország útjain, míg 2004. évben 10848 tonna volt, így nagymértékű csökkenés tapasztalható. A legnagyobb mennyiségben szállított anyagnak az egyes CH gázkeverékek és a kénsav, a legveszélyesebbnek pedig a klór és a hidrogén-fluorid tekinthető. Az útvonalkijelöléssel kapcsolatosan felmerült tapasztalatok azt igazolják, hogy a jelenleg hatályos rendeletekben foglalt szabályozás a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, habár az útvonalkijelölés szempontrendszere elviekben jónak tekinthető, a gyakorlatban nehéz az érvényesítésük. Az útvonalkijelölések számának alakulása egyrészt tulajdonítható annak, hogy az ellenőrzések száma nem megfelelő, és az alkalmazott szankciók sem bírnak visszatartó hatással, másrészt a bejelentők jogkövető magatartása hiányzik. A biztonsági jelentések és biztonsági elemzések alapján, illetve a bejelentő cégek profilja alapján feltételezhető, hogy az útvonalkijelöléses szállítmányok száma jóval meghaladja a jelenlegit. A felmerült problémák megoldásnak egyik módja a jelenlegi szabályozás módosítása lehetne, a másik pedig a telephelyi ellenőrzések keretében történő célellenőrzések tartása. A jogkövető magatartás csak fokozott ellenőrzésekkel, és szigorú szankcionálással kényszeríthető ki. Ezért szükséges a potenciális szállítók körének feltérképezése, (Seveso-s üzemek, CH szállítók, vízművek stb), majd célorientált ellenőrzése.

5 III. A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság az illetékes közlekedési felügyeletekkel, a rendőrséggel, illetve a vámhatósággal egyeztetve folyamatosan tervezik és hajtják végre az ellenőrzéseket. 2005-ben a Zöldkommandós ellenőrzések bevezetésének is köszönhetően a meglévő technikai nehézségek ellenére több ellenőrzés tervezésére és végrehajtására került sor. Az igazgatóságok szakemberei 786 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, 17%-kal többször az előző évhez képest, valamint 155 alkalommal hajtottak Végrehajtott közúti ellenőrzések száma végre telephelyi ellenőrzést (4- szeres növekedés). Ellenőrzés 91 alkalommal maradt el a rendőrség 900 786 és a közlekedési felügyeletek 800 674 645 kérésére, az árvízi védekezés illetve 700 kedvezőtlen időjárás, illetve más 600 501 szolgálati elfoglaltság vagy 500 betegszabadság miatt, viszont több 400 alkalommal soron kívüli 300 ellenőrzésre is sor került. A 200 tervezett és végrehajtott 100 ellenőrzések számának 0 2002. 2003. 2004. 2005. megyénkénti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza. Legtöbb közúti ellenőrzést 2005-ben Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében hajtottak végre, a legkevesebbet pedig Csongrád, Békés és Bács-Kiskun, valamint Komárom- Esztergom megyében. Mivel a katasztrófavédelmi igazgatóságok önállóan nem jogosultak ellenőrizni, a tervezett és végrehajtott ellenőrzések számát nagyban befolyásolja az ellenőrzésben együttműködő hatóságok (megyei közlekedési felügyeletek, megyei rendőrkapitányságok) fogadókészsége, illetve gyakorlata. Általában a három hatóság közös, komplex ellenőrzéseket végez havonta 2-4 alkalommal. A téli időszakban a közlekedési felügyelet és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervez, illetve csak telephelyi ellenőrzést hajt végre, ezért ebben az időszakban nehézkes a közúti ellenőrzések számának további növelése. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 120 100 96 80 75 60 40 20 36 23 21 43 17 40 32 60 45 23 28 42 28 38 30 43 33 33 29 0 Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI FTP* alkalom

6 Az összes ellenőrzött gépjárművek száma az előző évhez képest (1501 gj.) mintegy 33%-os emelkedést mutat, részben a zöldkommandós akciósorozatnak is köszönhetően, 2005. I-IV. negyedévében 2001 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink. (Az első negyedévben 269, a második negyedévben 556, a harmadik negyedévben 653, a negyedik negyedévben 523 db.) A végrehajtott ellenőrzések megyénkénti bontását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Ellenőrzött gépjárművek száma (db) 1200 1000 800 600 400 200 0 II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. 2001. 2002. 2003. 2004 2005 Ell. gj. 265 571 597 786 967 774 727 825 1176 2005-ben a legtöbb gépjárművet Nógrád megyében (179 db), a fővárosban (167 db) és Győr- Moson-Sopron (151 db), illetve Tolna (150 db) megyében, a legkevesebbet pedig Csongrád (18 db), Békés (37 db) és Zala (45 db) megyében ellenőriztek. Az ellenőrzések hatékonyságát befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága, stb. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzés gyakoriságának növelésével, illetve helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. Ellenőrzött gépjárművek száma 200 180 179 167 160 darab gj. 160 140 120 100 80 74 74 95 145 151 116 71 137 136 108 95 150 105 60 40 20 37 18 51 47 45 0 Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI FTP*

7 Az alábbi táblázat mutatja az egyes megyék által végzett ellenőrzések, és a rendelkezésre álló személyi feltételek viszonyát. Megye ADR ellenőrök száma Végrehajtott ellenőrzések száma Ellenőrzött gépjárművek száma alkalom alkalom/fő gj gj/fő BARANYA 5 36 7.2 74 14.8 BÁCS KISKUN 5 23 4.6 74 14.8 BÉKÉS 5 21 4.2 37 7.4 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 8 43 5.4 95 11.9 CSONGRÁD 5 17 3.4 18 3.6 FEJÉR 5 40 8.0 145 29.0 GYŐR-MOSON-SOPRON 5 75 15.0 151 30.2 HAJDÚ-BIHAR 12 32 2.7 116 9.7 HEVES 4 60 15.0 71 17.8 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 4 45 11.3 137 34.3 KOMÁROM-ESZTERGOM 4 23 5.8 136 34.0 NÓGRÁD 5 96 19.2 179 35.8 PEST 6 28 4.7 51 8.5 SOMOGY 4 42 10.5 108 27.0 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 7 28 4.0 95 13.6 TOLNA 4 38 9.5 150 37.5 VAS 4 30 7.5 47 11.8 VESZPRÉM 5 43 8.6 105 21.0 ZALA 7 33 4.7 45 6.4 FPVI 24 33 1.4 167 7.0 FTP 3 29 9.7 160 53.3 ÖSSZESEN 131 815 6.2 2161 16.5 Az ellenőrzött 2001 gépjármű közül 434-nél tártak fel szakembereink hiányosságot. Ahogy a mellékelt táblázat mutatja, a magyar szállítók 20%- Hibás szállítások alakulása a, a külföldi szállítók 29%-a nem felelt meg 2003 2004 2005 valamilyen szempontból az előírásoknak. Az magyar szállító 34% 27% 20% elmúlt évhez képest tehát csökkent a tapasztalt külföldi szállító 25% 31% 29% hiányosságok száma mind a belföldi, mind a összes 33% 27% 22% külföldi szállítók körében. A részletesebb elemzések szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2005-ös évben tapasztaltak alapján a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve a külföldi, nem az Európai Unióból származó gépjárműveknél fordult elő. Az ellenőrzésben résztvevők mintegy 21 féle problémából eredően 933 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeznek, s azok száma az előző időszakhoz képest relatíve csökkent (2005.: 0,47 hiba/gjmű 2004.: 0,57 hiba/gjmű). A szabálytalan szállítások számának csökkenése mutathatja a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változását. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több olyan gépjárművel A relatív hibaszám alakulása 0.8 0.6 0.4 0.2 0 2002 2003 2004 2005 hibaszám 0.71 0.68 0.57 0.47 hiba/gjm ű

8 találkoztak, amelyeket korábbi időszakokban már ellenőriztek, és az akkor feltárt hiányosságokat az üzembentartó időközben pótolta. felszerelések 35% A hiányosságok típus szerinti megoszlása egyéb 10% jelölések 20% okmányok 28% szállítás módja 7% Legtöbb hiba a tűzoltó készülékekkel kapcsolatosan fordult elő, a fuvarokmányok, az írásbeli utasítás hiánya vagy nem megfelelő vezetése mellett, de jelentős és kiemelten kezelendő a járművek nem szabályos jelölése, bárcázása, a személyi védőfelszerelések hiánya, érvényességi idejének lejárta, vagy a figyelmeztető jelzőeszköz hiánya, működésképtelensége. A feltárt hiányosságok felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. Általános tapasztalat, hogy a gépjármű üzemeltetője általában szabályszerűen gondoskodik a járművek ADR előírások szerinti felszereléséről, de néhány esetben elmulasztja azok rendszeres ellenőrzését. Ebből adódik a számos szavatossági, üzemképességi probléma, valamint a bárcák, táblák elhanyagoltsága. Az ellenőrzések fokozása következtében folyamatosan emelkedett az ellenőrzött gépjárművek száma. Habár a szabályok betartása területén javulás mutatkozik, a szállítások ellenőrzése során feltárt nagyszámú nem megfelelőség, illetve a statisztikai adatok megbízhatóságának alacsony szintje miatt a megelőzés érdekében szükséges a közúti szállítás további szisztematikus ellenőrzésében való részvétel. Az egyes megyék között tapasztalható nagymértékű különbségeket csökkenteni kell. A cél azonban nem csupán az ellenőrzések számának növelése, hanem legalább azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának, a hatékonyság fokozásának. Az ellenőrzési tevékenység eredményességét azonban nagymértékben befolyásolja a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állása. A személyi feltételek javítása terén ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk jelentős előrelépés történt 2005-ben, a tárgyi feltételek biztosítása az anyagi eszközök rendelkezésre állása esetén lehetséges. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink javaslatára az intézkedéseket (összesen 457db) a szabálytalanságok kijavítására hatáskörüknél fogva a rendőrség, a közlekedési felügyelet vagy a vámhatóság képviselői foganatosították, ami többségében szabálysértési eljárás kezdeményezésében nyilvánult meg. A szabálytalanságok feltárásakor alapvető cél a hibák megszüntetése, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése volt. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 125 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a feltárt hiányosságokra, ha lehetséges volt, elrendelték a hibák helyszínen történő korrigálását. Súlyos illetve halmozott szabálytalanságok esetén helyszíni bírság kiszabására 52 esetben került sor, 128 esetben feljelentés történt. 46 esetben egyéb hatósági intézkedést kezdeményeztünk, 8 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor. 98 esetben írásban hívtuk fel a szállító figyelmét a szabálytalanságok megszüntetésére. Ezen adatsort a 2. számú melléklet tartalmazza.

9 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA Az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti a BM OKF-t is. A BM OKF 2005-ben 63 esetben kapott tájékoztatást mintegy 77000 tonna veszélyes hulladékok határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott tranzit szállítási engedélyek csak a veszélyes hulladék szállítmány által belépésre igénybe vehető határátkelőhelyet jelöli ki, a kilépésre igénybe vehető határátkelőhelyet nem. Habár az engedélyezési dokumentáció tartalmazza a szállítás tervezett útvonalát, azt a hatóság által megküldött határozat nem tartalmazza. A szükséges adatokról egyeztetést kell kezdeményezni a hatósággal, majd a veszélyes hulladékok határon át történő szállítási adatait hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzésben résztvevők részére. V. A ZÖLDKOMMANDÓS AKCIÓSOROZAT Az elmúlt évek során a potenciális veszélyforrások körébe tartozó ipari üzemekben (zalaegerszegi hűtőház, törökbálinti pirotechnikai üzem, dorogi hulladék égetőmű) bekövetkezett jelentős környezeti károkat okozó tűz- és balesetek tapasztalatai rámutattak arra, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen típusú események megelőzésére, javítani kell a beavatkozó szervek és szervezetek együttműködését. A Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezésében, az érintett minisztériumok közreműködésével a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) koordinálásával valamennyi megyére kiterjedő jellegű, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és a környezetet-károsító cselekmények megelőzése érdekében országos akciósorozat indult. Az akciósorozat célja a veszélyes tevékenység hatósági felügyelete ellátásában érintett hatósági és rendvédelmi szervek által a veszélyes anyagot gyártó, feldolgozó, tároló és szállító tevékenységek közös hatósági ellenőrzésének lefolytatása. Az akciósorozat 2005. június és 2006. április között hét alkalommal (egy-egy hónap időtartamban) regionális szervezésben kerül végrehajtásra. Az ellenőrzés kiterjed a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi jogszabályok előírásainak történő megfelelésére (beleértve a hulladékégetőket, a gumiabroncs-tárolókat, az engedélynélküli hulladéklerakókat és autóbontókat); a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére, az erre irányuló felkészülésre, a balesetelhárítás személyi és technikai feltételek meglétére, illetve a hatósági engedélyek meglétére és végrehajtására; a veszélyes áru szállítmányok közúti és telephelyi ellenőrzésére és a környezetvédelmi bűncselekmények felderítésére.

10 Az akciósorozatban - a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok koordinálása mellett - a Megyei Rendőr-főkapitányságok, az Autópálya Rendőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezetei, a Közlekedési Felügyeletek, a Műszaki Biztonsági Felügyeletek, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok, a Vám és Pénzügyőrség Regionális Parancsnokságai, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, a Bányakapitányságok és a Határőr Igazgatóságok vesznek részt. 2005. évi ellenőrzések eredményei A 2005. évre ütemezett ellenőrzéssorozat júniusban az Észak-Magyarországi régióban kezdődött, szeptemberben a Közép-Dunántúli régióban, októberben a Közép-Magyarországi régióban folytatódott és november hónapban az Észak-alföldi régióban zárult. Az akciósorozatokban a hatóságok telephelyi és közúti ellenőrzéseket végeztek. A négy régióban lefolytatott összesen 158 db telephelyi ellenőrzés során a feladatellátásban részt vevő hatóságok a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében 333 alkalommal különböző intézkedést (szignalizáció, szabálysértési eljárás, helyszíni bírság, figyelmezetés) foganatosítottak, miszerint 1 ellenőrzésre 2,1 intézkedés jutott. A közúti ellenőrzések keretében leellenőrzött 336 ADR-s gépjárműnél a tapasztalt hiányosságok szankcionálására 115, míg a társhatóságok a közúti közlekedés biztonsága területén végzett ellenőrzések során 4415 közúti gépjárműnél 1217 alkalommal különféle intézkedést szabálysértési eljárás, helyszíni intézkedés, helyszíni bírság kiszabása tettek. Fenti adatok alapján minden ADR-es ellenőrzésre 0,34, míg a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre 0,27 intézkedés jutott. A 2005. évi ellenőrzések összesített adatait az alábbi táblázat és ábra szemlélteti: Telephelyi Közúti ellenőrzések ellenőrzések ADR ellenőrzések Közlekedésbiztonsági ellenőrzések ellenőrzések száma intézkedések szankcionálás ellenőrzések száma intézkedések szankcionálás ellenőrzések száma intézkedések szankcionálás 158 333 336 115 4415 1217 A közös ellenőrzések eredményeként a társhatóságok olyan információkra tettek szert, melyek az egyes hatóságok számára a jogszabályban foglaltak érvényesítésének lehetőségét erősítették. A társszervek demonstratív jelenléte javította az ellenőrzések hatékonyságát. Megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályokat ismerik, az előírásokat többségében betartják, illetve a hatóság felszólítására a hiányosságokat pótolják. Tapasztalatként jelentkezett, hogy az önkéntes jogkövetést segítheti a hasonló típusú ellenőrzések rendszeres végrehajtása. Az együttes hatósági jelenlét jól példázta a hatóságok közti munkamegosztást és a jövőben is kedvező lehetőséget nyújt az együttműködésre, a balesetek és káresemények megelőzésére, de egy esetleges katasztrófahelyzetben is segíti a szakmailag összehangolt, magas színvonalú munka végzését. 2006. januárjában a Dél-Alföldi régió, februárban a Nyugat Dunántúli régió területén folytatódik és márciusban a Dél-Dunántúli régió területén zárul az akciósorozat. A tapasztalatok alapján a zöldkommandós ellenőrzéssorozat folytatása javasolható. A későbbiekben ez beilleszthető a katasztrófavédelmi igazgatóságok által negyedévenkénti rendszerességgel szervezett regionális ellenőrzések folyamatába, ahol a társszervek (HÖR,

11 VPOP) bevonása biztosítja a koncentrált hatósági jelenlétet és a zöldkommandós akciósorozatnál tapasztalt pozitív eredményeket. VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE Jogszabályok változása A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet módosításra került a 2005. 06. 28-án kiadott 46/2005. (VI.28.) GKM rendelettel, mely kihirdetése napján hatályba lépett. Az 1100 oldalas ADR mintegy 700-800 oldalán történt változás. A változások érintik a veszélyes áruk körét, besorolásuk szabályait, a mennyiségi korlátozás szabályait, a csomagolási utasítások tartalmát, a jelölésekre (jármű, küldeménydarab), okmányokra (fuvarokmány, írásbeli utasítás), a berakásra, árukezelésre vonatkozó előírásokat, a járműszemélyzet képzését, stb. A szabályozásban új elemként jelentkezett a 1.10 Közbiztonsági előírások fejezet, melynek célja csökkenteni a veszélyes áruk eltulajdonításának és a velük való visszaélésnek a lehetőségét. A közreműködők számára közbiztonsági követelményeket kell meg határozni, az átmeneti tárolókat, rendezőpályaudvarokat, kikötőket megfelelően kell őrizni, kivilágítani, és az illetéktelenek elől elzárni. Az ellenőrzéseknek a megfelelő közbiztonsági intézkedések ellenőrzésére is ki kell terjedniük. A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk szállításában részt vevő szállítóknak, fuvarozóknak, feladóknak és többi résztvevőnek közbiztonsági tervet kell készítenie. A közbiztonsági tervek készítése és ellenőrzése jelenleg nem megfelelően megoldott, jelenleg a hatóságok csak azok meglétét ellenőrzik, tartalmi elemeit nem. A közúti szállítással kapcsolatos szabálytalanságok szankcionálására kiadták a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005. (VI.23.) GKM rendeletet, melynek további módosítása jelenleg is folyamatban van, a szabálytalanságok tételes felsorolásával kapcsolatosan. Megjegyzendő, hogy a bírságolással kapcsolatos szabályozás kormányrendeleti szinten valósul majd meg. A bírságokból befolyt összeg az eljáró hatóságot illeti meg, mely nagyban segítheti az ellenőrzések finanszírozását, a technikai feltételek biztosítását. Önálló ellenőrzési és szankcionálási jogkör A hatályos jogszabályok alapján a katasztrófavédelmi szervek önállóan nem végezhetnek ellenőrzést, szankcionálási jogkörrel nem rendelkeznek, az intézkedéseket javaslatunkra hatáskörüknél fogva a rendőrség, a közlekedési felügyelet vagy a vámhatóság képviselői teszik meg. Mind a hazai közvélemény, mind pedig az EU egyre fokozottabb figyelemmel kíséri a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal végzett tevékenységeket és azok hatósági felügyeletét. A szállítási szabályok betartatásának egyik hatékony eszköze a rendszeres ellenőrzés, illetve az ellenőrzések számának lehetőség szerinti növelése. Az ellenőrzések számát úgy lehet a legköltségtakarékosabb módon növelni, ha az ellenőrzésben érintett hatóságok nem együtt hajtanak végre minden ellenőrzést, hanem külön külön is. Így a többszörösére nőhet országos szinten a végrehajtott ellenőrzések száma folyamatos hatósági kontrol alatt tartva ezáltal a veszélyes áru szállítmányokat oly módon, hogy egy egy hatóságnak sem kell több ellenőrzést végrehajtania.

12 Az önálló ellenőrzési jogkör megteremtése érdekében törvényi felhatalmazás szükséges, melyet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben és/vagy a Kat. tv-ben kell szabályozni. Ezt követően a konkrét jogkört a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása biztosíthatja. A szankcionálás lehetőségének megteremtéséhez a fenti bírságolási szabályozásba a katasztrófavédelem szerepeltetése szükséges, mely a fentiekben említett törvényi felhatalmazás után lehetséges. Ezzel összefüggésben a közúti szállítás ellenőrzéséhez hasonlóan meg kell teremteni a többi szállítási alágazatban is a katasztrófavédelmi szervek ellenőrzési jogosultságát. Ehhez kapcsolódóan szükséges a személyi feltételeknek a központi és területi szervezeteknél történő felülvizsgálata és szükség szerinti fejlesztése az ellenőrzésben résztvevők más szállítási alágazatokra (vasúti, vízi) történő továbbképzésével. Illetékes Hatósági feladatkör baleseti jelentéseknél Alaprendeltetésénél fogva a katasztrófavédelmi szervek feladat és felelősségi körébe tartozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek kezelése, elhárítása és a tapasztalatainak értékelése. A magyar szabályozás az ADR, a RID és az ADN 1.8.3 szakasza végrehajtásaként a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet alkalmazását írja elő. E rendelet 6. -a szerint a balesetről vagy rendkívüli eseményről a vállalkozás biztonsági tanácsadójának a vizsgálat elvégzését követően jelentést kell készítenie a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szerve részére. Mivel a balesetről mind a beavatkozó szervek által készített jelentések, mind pedig a biztonsági tanácsadó által készített jelentések alapján információkkal a BM OKF rendelkezik, ezért célszerű az ADR, a RID és az ADN 1.8.5. szakaszában szereplő, a balesetek jelentésével összefüggő illetékes hatósági feladatok ellátását a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra telepíteni és ennek megfelelően e rendeletben az egyértelműség érdekében, a balesetek és a baleseti jelentések szempontjából illetékes hatóságként nevesíteni. VII. BM OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁS ÉS KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE Belső szabályozók felülvizsgálata és módosítása, módszertan kidolgozása A szakterület vonatkozásában 2005. elején a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, valamint az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelölésével kapcsolatos feladatokról szóló 15/2005. számú főigazgatói intézkedés és az alkalmazást elősegítő módszertani útmutató kiadása megtörtént, melynek célja az ellenőrzések végrehajtására jelenleg jellemező eltérő gyakorlat helyett az egységes joggyakorlat kialakítása, a gyakorlatban felmerült problémák kiküszöbölése, a tárgyra vonatkozó eddig szabályozatlan kérdések megoldásának rögzítése, az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok esetén alkalmazandó szankcionálás hatékonyságának javítása volt. Az intézkedéssel a megyei igazgatóságok feladatait a korábbi főigazgatói intézkedéshez képest jobban részletező, a feladat ellátását pontosabban körülíró, új elemeket is bevezető belső szabályzó került kiadásra. Ilyen új elem például, a területi szerveknél a veszélyes áru szállítási szakreferensi hálózat kialakítása, mely azt a célt szolgálja, hogy a területi szerveknél a szakmai tevékenység koordinálása egy szakember kezében összpontosuljon. Másik új elem, az évenként legalább egyszer kötelezően megtartandó továbbképzések előírása, melyről a későbbiekben részletesen lesz szó.

13 Fontos elem a több szomszédos megyére kiterjedő egyidejű regionális ellenőrzések bevezetése. Az ellenőrzések tervezése során legalább negyedévente tervezni kell regionális kiterjedésű egy időben több szomszédos megyére, de más útvonalra kiterjedő ellenőrzéseket. A regionális ellenőrzések tervezése során tervezni kell az ellenőrzések elkerülésére lehetőséget adó útvonalak ellenőrzését, illetve a határátlépő helyek egyidejű ellenőrzését. A régiós ellenőrzések koordinálását negyedévenkénti váltással végzik a megyék, megállapodásuk szerint. Az intézkedés szabályozta az ellenőrzések idejének megválasztását, miszerint a hivatali munkarendtől eltérően, a veszélyes áru szállítási szokásokhoz igazodva, a kora reggeli illetve az esti órákra is kell ellenőrzést tervezni. Az intézkedés egységesítette még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos balesetek kivizsgálásának szabályait, az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok szankcionálását, valamint a nyilvántartási rendszert. A 2006. februárban megjelent, és hatályba lépett a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása, mely az EU-ban bevezetett új ellenőrzési jegyzék használatát rendeli el az ellenőrzést végző hatóságok részére. Bevezette továbbá a szabálytalanságok kategorizálását is, mely szintén új elemként jelentkezik az ellenőrzést végzők számára. Ennek megfelelően az ellenőrzések elősegítése érdekében nyomdai úton elő kell állíttatni az új ellenőrzési jegyzéket mely nagymértékben eltér az eddig használttól és el kell rendelni azok használatát. Ehhez kapcsolódóan módosítani kell az ellenőrzési jegyzékhez tartozó de csak belső használatra kiadott kiegészítő adatlapot is, ugyanis a feltárt szabálytalanságokról csak ennek az adatlapnak a kitöltésével lehet érdemi információt gyűjteni. Az ellenőrzési jegyzék módosítását követően, a területi szervek jelentési rendszerének az átalakítását is el kell végezni, hozzá igazítva az egyes táblázatokat a megváltozott jogszabályhoz. Ez a 15/2005. OKF főigazgatói intézkedés módosítását is maga után vonja. A szakterületi tevékenység koordinálása A területi szervezetekkel való hatékony kommunikáció érdekében a BM OKF-en területi referensek (4 fő) kerültek kinevezésre az adott régióban a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladatok koordinálására. A területi felelős kötelességei közé tartozik az adott régió szakmai munkájának felügyelete, kapcsolatot tart a veszélyes áru szállítási szakreferenssel, végzi a havi ellenőrzési tervek, a negyedéves jelentések és veszélyes áru szállítással kapcsolatos balesetek dokumentumainak gyűjtését, feldolgozását, részt vesz a szakterület felügyeleti ellenőrzésén. Ezen kívül az ellenőrzések elősegítése érdekében kiadásra került számos szakmai segédanyag és kiadvány, mint pl. a Segédlet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekhez, a 2005. évi ADR elektronikus és nyomtatott formában, a Módszertani Útmutató, valamint a VERIK kézikönyv. A megyei igazgatóságok rendelkezésére bocsátottuk a Statinfo cd 2005. évi frissítését, mely igazodik az ADR legutolsó változásaihoz.

14 VIII. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS Kiképzés Ellenőrzési feladatokat csak ADR ügyintézői vizsgával rendelkező személy végezhet. Az ellenőrzést végző állomány korábban 3 féle vizsgával rendelkezett: ADR oktatási bizonyítvány (gépjárművezetői vizsga), ADR ügyintézői végzettség illetve szállítási biztonsági tanácsadó végzettség, de megfelelő szaktudást és ismereteket az ADR ügyintézői és a biztonsági tanácsadói végzettség képvisel. Ezért szükséges volt az ADR gépjárművezetői vizsgával rendelkezők ADR ügyintézői tanfolyamra való beiskolázása. Az ellenőrzések személyi feltételei a területi szerveknél lezajlott szervezeti változások, illetve a fluktuáció következtében romlottak, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, a résztvevő állomány leterheltségének csökkentése, illetve az ellenőrzések fokozása érdekében 2005. áprilisában ADR ügyintézői tanfolyamot szerveztünk, melynek eredményeképpen a tanfolyamon részt vett 35 fő sikeres ADR-ügyintézői vizsgát tett. További 28 fő kiképzése 2006. márciusában megtörténik. A képzések eredményeként az ellenőrzést végző állomány létszáma 50-70%-kal növekedik. A képzésről részletesebb adatokat a 4. számú melléklet tartalmaz. Továbbképzés A veszélyes áru szállítási szakreferensek részére rendszeresen évente továbbképzés megtartására kerül sor. Az első ilyen továbbképzést 2005. november 08-án végrehajtottuk. A továbbképzés célja az volt, hogy közös információcsere, tapasztalatcsere révén a szakreferensek feladatának, valamint ellenőrzési tevékenységük hatékony ellátásához segítséget, útmutatást nyújtson. További célja, hogy az ellenőrzést végzők az egységes jogalkalmazás és a jogszabályváltozásokra való felkészülés érdekében olyan közös megoldásokat találjanak, és szakmailag olyan szintű felkészültségre tegyenek szert, mely által a veszélyes áru szállításának ellenőrzése még hatékonyabbá, eredményesebbé válik. A résztvevők munkacsoportülések keretében 4 témában (ellenőrzés, balesetek bejelentése és kivizsgálása, útvonal-kijelölés, telephelyi ellenőrzés) egyeztették az álláspontokat, megvitatták a felmerült problémákat. A munkacsoport üléseket követően külső együttműködő partnerek bevonásával előadások hangzottak el a jogszabályok 2005. évi változásai, különös tekintettel az ADR 2005-ös változásaira, rakományrögzítés, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek témakörökben. A továbbképzést követően a szakreferensek saját megyéjükben megyén belüli képzések alkalmával továbbadják az itt szerzett tapasztalatokat, felkészítve munkatársaikat a változások minél hatékonyabb követésére. Phast tanfolyam A DNV Phast következményelemző szoftver használatára 2005. október 10-13. négy nap időtartamban megtartásra került a BM OKF-en az alkalmazásában érintett szakértők megyénként 2-2 fő felkészítése és továbbképzése. A szoftver alkalmas a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett balesetek esetén kikerülő veszélyes anyagok terjedésének modellezésére. A továbbképzésen mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyag kiáramlásának (szabadba kerülésének) modellezése, az eredmények értelmezése történt meg. Nemzetközi konferencia a Közép-Európai Kezdeményezés Titkárságának támogatásával 2005. október 23-25-én nemzetközi konferenciát szerveztünk a BM OKF balatonföldvári Hotel Jogar Továbbképző Központban.

15 A rendezvény fő célkitűzése volt a veszélyes anyagok közúti, vasúti és vízi szállításának biztonságára hatással bíró tényezők azonosítása és ismertetése, a hazai és nemzetközi jogszabályok és azok gyakorlati alkalmazásának bemutatásával, valamint a súlyos ipari és szállítási balesetek elleni védekezési tevékenység elemzésével elősegíteni a területen tapasztalható növekvő kihívások eredményes kezelését, a magyar és nemzetközi tapasztalatcserével, előremutató megoldási javaslatokkal hozzájárulni az ipari és szállítási kockázatok csökkentéséhez. Az előadások érintették a közúti, vasúti, vízi szállítás biztonsági kérdéseit, bemutatták a veszélyes áruval foglalkozó telephelyek és a csővezetékes szállítás biztonságának egyes aspektusait, valamint elemezték a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező szállítási balesetek elhárításának gyakorlati tapasztalatait. IX. VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TÖRTÉNT BEAVATKOZÁSOK 2005. ÉVBEN A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozásairól éves jelentést állítottak össze, amelyet a Veszélyhelyzet-kezelési Főigazgató-helyettesi Szervezet összesített. A főbb tapasztalatok az alábbiakban foglalhatók össze: A bekövetkezett események elemzése A 2005 évben a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egységei 412 alkalommal végeztek beavatkozást veszélyes anyag jelenlétében. A bekövetkezett esetek száma magasabb a hasonló időszakra vonatkozó (2004. évi) esetek számához képest (408). A beavatkozások száma az elmúlt négy esztendőhöz képest emelkedő tendenciát mutat. A megyei kimutatást 5. számú melléklet tartalmazza.

16 Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások megyei igazgatóságok szerint 2005. évben Beavatkozások száma 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Igazgatóságok Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala FTP + FPVI Repülőtéri KVI A jelentett 412 eseményből 153-nál az ügyeletes veszélyhelyzeti felderítő csoportok is dolgoztak. A baleseteknél feladatuk elsősorban ellenőrző mérések elvégzése, ismeretlen anyagok azonosítása volt. Az események jellegét tekintve csökkent a szállítás közben közúton bekövetkezett beavatkozások száma a tavalyi 92 alkalomról 80-ra. A szállítási balesetek statisztikája hasonló a 2003.év számadataihoz. Az esetek többségében a sérült gépjármű üzemanyagtartálya, illetve rakománya sérült. A veszélyes anyagként nyilvántartott rakományok kármentesítésénél a szállítmányt feladó cégek közreműködése egyre gyakoribb jelenség. A veszélyes anyagok szállítási dokumentumai és UN-szám szerinti azonosítójuk megfelelő volt, a mentést minden esetben segítették. Előfordulás 2002. 2003. 2004. 2005. Eset % Eset % Eset % Eset % Háztartás 142 48 123 35 153 38 130 31,5 Ipar 53 18 62 17 42 10 34 8,3 Mezőgazdaság 6 2 7 2 10 2 7 1,7 Szállítás 58 20 79 22 92 23 80 19,5 Egyéb 34 12 85 24 111 27 161 39 Összesen 293 100 356 100 408 100 412 100 A háztartásokban bekövetkezett balesetek száma csökkent (153-ről 130-ra). Az esetek döntő többségében a földgáz és a propán-bután gázszivárgások, robbanások voltak leginkább jellemzőek. Megnőtt a 11,5 kg-os palackok által okozott lakástüzek száma. Az esetek zömében a szakszerűtlen használat volt a jellemző, illetve az emberi figyelmetlenség. Propán-bután gázpalack okozta háztartási baleset 107 esetben történt, ez az összes háztartási balesetek 82 %-át teszi ki. Szándékosságot 10 esetben állapítottak meg. Az ipari balesetek száma néhány évek csökkenő értéket mutat. A Fővárosban és környékén elérte a 7 db esetszámot. A baleseti okok a technológiai fegyelem be nem tartására vezethetők

17 vissza. Gyakori az, hogy a beavatkozói állomány a 11,5 kg-os PB palackok mellett szénmonoxid, acetilén és oxigén-palackokat is találnak ugyanazon a kárhelyen. A szállítás során bekövetkezett balesetek túlnyomóan a közúti fuvarozás során fordultak elő (73 eset, 91 %), a vasúti fuvarozás során előforduló káresetek az összes szállítási esetszám 9 %-át teszik ki, amely 7 eseményt jelent. Az összesített kimutatások egyéb kategóriájába kerültek a kórház, irodaház, fürdők által bejelentett veszélyes anyagok jelenlétérére utaló észrevételek, a közintézmények működése során bekövetkezett balesetek, illetve a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság beavatkozásai (hidraulika olaj és kerozin kiömlése, kifolyása). A főbb események rövid leírása az 6. számú mellékletben található. Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások helyszínei 2005. évben Egyéb 39% Háztartás 32% Szállítás 19% Ipar 8% Mezőgazdaság 2% A veszélyes anyagok előfordulása 2005. évben 36-féle veszélyes anyaggal találkoztak a beavatkozók, ez a szám kevesebb, mint amennyi előfordult a 2004. évben (48). A részletes adatokat az 7. számú melléklet tartalmazza. A kimutatásban kiugróan magas a propán-bután gáz okozta balesetek száma, 107 alkalom. Az esetek 26 %-át a gázpalackokkal kapcsolatos balesetek teszik ki. A propán-bután jelenléte csökkent a tavalyi esetszámokhoz képest (122), Második helyen 58 esettel, 14 %-ban, földgáz jelenlétében bekövetkezett balesetek állnak, melyek okozója legtöbb esetben gépi földmunka figyelmetlen végrehajtása, tehergépjármű által okozott gázcsonk sérülés volt, Harmadik helyen 44 esettel, (10,6 %), a kerozin elfolyása tette szükségessé a beavatkozást a Ferihegyi Repülőtér területén, illetve egy esetben a Ferihegyi Repülőtérre tartó tartálykocsi balesete miatt kellett a fővárosi tűzoltóknak kerozin jelenlétében műszaki mentést végrehajtaniuk.

18 A beavatkozásnál közreműködő társszervek tevékenysége Fsz Alkalom Közreműködő társszervek 1. Rendőrség 110 2. Mentőszolgálat 73 3. Gázszolgáltatók 40 4. Elektromos Művek 21 5. MÁV Rt. 12 6. Közút kezelő Kht. 8 7. Műszaki Biztonsági Felügyelet 6 8. Polgári Védelem 6 9. MOL-TRANS Kft. 4 10. Vám- és Pénzügyőrség 2 11. GYSEV Vegyi Elhárító Csoport 2 12. ÁNTSZ 2 13. E-On Rt. 2 14. Terravéd Kft. 1 15. FKFV 1 16. Autópálya Felügyelet 1 A beavatkozók munkáját legtöbbször, 110 esetben (26 %) a rendőrség segítette, feladatuk elsősorban a veszélyeztetett terület lezárása, valamint nyugodt körülmények biztosítása volt. A mentőknek 73 esetben (18 %) kellett kivonulniuk civil személyek baleset közbeni sérülése, elhalálozása végett. A földgáz és propán-bután gázpalackokkal történt balesetek nagy számából adódóan, 40 esetben (10 %) a gázszolgáltatók működtek együtt a beavatkozókkal, illetve maguk is beavatkozók voltak. Az Elektromos Művek Rt. 21 esetben nyújtott segítséget a baleseteknél. A mentési munkálatokat 12 alkalommal a MÁV Rt., 4 esetben a Közútkezelő Kht. szakemberei is segítették. A balesetek során tűzoltó és polgári védelmi szakember nem, a polgári lakosság köréből 80 fő sérült meg és 12 fő polgári lakos halt meg. A lakossági sérülések elsősorban a propán-bután palackok robbanása, illetve közúti balesetek miatt következtek be. Az elhalálozások tűz és közúti balesetek folyományai voltak. A veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások tapasztalatai A 2005. évben a veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozásokról elmondható, hogy az előző évi azonos időszakhoz képest, az esetszámok növekedtek minden vizsgált (háztartás, szállítás, ipar, mezőgazdaság, egyéb) területen. A háztartási tüzeknél általában propán-bután palackot veszélyeztető hatásával kellett számolni. A másodsorban leggyakoribb balesetkiváltó ok a Ferihegyi Repülőtér területén történt beavatkozásokat leszámítva a közlekedési balesetek következtében elfolyt üzemanyag semlegesítése érdekében történt beavatkozás. Harmadsorban leggyakoribb balesetkiváltó ok a földgáz vezetékek munkagéppel, tehergépjárművel való megsértéséből adódott. Rendkívül veszélyes anyaggal a beavatkozók 14 alkalommal találkoztak. Megfelelő szaktudásuk és felkészültségük révén a balesetekre gyorsan és szakszerűen reagáltak.

19 A veszélyes anyagok jelenlétében történt beavatkozások alakulása 1993-2005. között 500 400 300 200 248 332 293 356 408 412 100 0 1993 51 55 48 70 82 116 122 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 X. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. A tapasztalatok alapján a zöldkommandós ellenőrzéssorozat folytatása javasolható, beillesztve a katasztrófavédelmi igazgatóságok által negyedévenkénti rendszerességgel szervezett regionális ellenőrzések folyamatába, ahol a társszervek (HÖR, VPOP) bevonása biztosítja a koncentrált hatósági jelenlétet és a zöldkommandós akciósorozatnál tapasztalt pozitív eredményeket. 2. Fontos feladat a katasztrófavédelmi szervek részére az önálló ellenőrzési jogkör és ebből következőleg önálló szankcionálási jogkör telepítése, mivel a mai szabályozás értelmében a katasztrófavédelem területi szervei az ellenőrzésekben közreműködő hatóságként szerepelnek és korlátozottan élhetnek szankcióval. Az önálló ellenőrzési jogkör megteremtése érdekében törvényi felhatalmazás szükséges, melyet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben és/vagy a Kat. tv-ben lehet szabályozni. Ezt követően a konkrét jogkört a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása biztosíthatja. Megjegyzendő, hogy a bírságolásból befolyó összeg felhasználható a személyi és tárgyi feltételek biztosításához. 3. A közúti szállítás ellenőrzéséhez hasonlóan meg kell teremteni a többi szállítási alágazatban is a katasztrófavédelmi szervek ellenőrzési jogosultságát. Ehhez kapcsolódóan szükséges a személyi feltételeknek a központi és területi szervezeteknél történő felülvizsgálata és szükség szerinti fejlesztése az ellenőrzésben résztvevők más szállítási alágazatokra (vasúti, vízi) történő továbbképzésével. 4. A BM OKF területi szervei által végrehajtott ellenőrzések mutatói között tapasztalható nagymértékű különbségeket csökkenteni kell. A cél azonban nem csupán az ellenőrzések számának növelése, hanem legalább azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának, a hatékonyság fokozásának. 5. Az ellenőrzések hatékonyságát, illetve a tervezett önálló ellenőrzések lebonyolítását nagymértékben befolyásolják a személyi, informatikai, technikai feltételek megléte, biztosítása (ilyen lehet például új ellenőrök kiképzése, szolgálati gépjármű és többlet km futásteljesítmény biztosítás, digitális fényképezőgép, ruházat). Szükséges ezen feltételeket

20 felmérni, és biztosításukra ütemtervet készíteni. A feltételek biztosítását nagyban segítheti a szabálytalanságok szankcionálásából esetlegesen befolyó összeg. 6. Az útvonal-kijelöléssel kapcsolatosan felmerült tapasztalatok azt igazolják, hogy a jelenleg hatályos rendeletekben foglalt szabályozás a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, feltételezhetően a bejelentők jogkövető magatartása hiányzik. A biztonsági jelentések és biztonsági elemzések alapján, illetve a bejelentő cégek profilja alapján feltételezhető, hogy az útvonal-kijelöléses szállítmányok száma jóval meghaladja a jelenlegit. A jogkövető magatartás csak fokozott ellenőrzésekkel, és szigorú szankcionálással kényszeríthető ki, ezért szükséges a potenciális szállítók körének feltérképezése, (Seveso-s üzemek, CH szállítók, vízművek stb), majd célorientált ellenőrzése. Meg kell vizsgálni egyéb szabályozási eszközök bevezetésének lehetőségét is. 7. A jogi szabályozás változásának következtében hatályba lépett új ellenőrzési jegyzék. Ennek megfelelően nyomdai úton elő kell állíttatni az új ellenőrzési jegyzéket mely nagymértékben eltér az eddig használttól és el kell rendelni azok használatát. Ehhez kapcsolódóan módosítani kell az ellenőrzési jegyzékhez tartozó de csak belső használatra kiadott kiegészítő adatlapot is, ugyanis a feltárt szabálytalanságokról csak ennek az adatlapnak a kitöltésével lehet érdemi információt gyűjteni. 8. Az ellenőrzési jegyzék módosítását követően, a területi szervek jelentési rendszerének az átalakítását is el kell végezni, hozzá igazítva az egyes táblázatokat a megváltozott jogszabályhoz. Ez a 15/2005. OKF főigazgatói intézkedés módosítását is maga után vonja. 9. A 15/2005. OKF főigazgatói intézkedés különös figyelmet fordít a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatára és ennek a kötelezettségnek a végrehajtását megköveteli a területi szervektől. A balesetek kivizsgálása is speciális ismereteket igényel, ennek érdekében azokat a munkatársakat, akik a balesetek kivizsgálásában részt vesznek, külön speciális továbbképzésben kell részesíteni. 10. További feladat, hogy a veszélyes áru szállítási szakreferensek részére a jelentési rendszerrel kapcsolatos egyértelmű feladat végrehajtás és az adatszolgáltatási rendszer használatának megkönnyítése, begyakoroltatása érdekében külön továbbképzést tartsunk, megkönnyítve ezáltal mind a jelentést készítő szakreferensek, mind pedig a jelentéseket (adatokat) feldolgozók munkáját. 11. A veszélyes hulladékok határon át történő szállításának engedélyezési dokumentációja tartalmazza a szállítás tervezett útvonalát (és egyéb információkat), a hatóság által megküldött határozat azonban nem. A szükséges adatokról egyeztetést kell kezdeményezni a hatósággal (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség), majd a veszélyes hulladékok határon át történő szállítási adatait hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzésben résztvevők részére. 12. Megállapítható, hogy a katasztrófavédelem, a hivatásos tűzoltóság, a veszélyhelyzeti felderítő csoportok és a társzervek szakemberei összehangolt együttműködése következtében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események rövid idő alatt lokalizálásra kerültek, a lakosság és az élő környezet közvetlen veszélyeztetése nélkül. Napjainkban egyre több energiahordozót, alapanyagot, félkész- és készterméket állítanak elő, forgalmaznak, szállítanak, illetve tárolnak. Ez potenciális veszélyt rejt a lakosságra vagy a környezetre nézve, különösen akkor, ha a technológiai folyamatok során nem