EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám: EBH/641/11/2007. Ügyintéző: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmezőnek az OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy az OTP Bank Nyrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy minden más feltétel vizsgálata nélkül, kizárólag életkorára hivatkozva Kérelmezőt 2007. júniusában, pontosan meg nem állapítható időpontban, on-line hitelkártya igénylés során a hitelkártya szerződés megkötésének lehetőségéből kizárta. A Hatóság elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont OTP Bank Nyrt-t 2.000.000,-Ft, azaz kétmillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett de a Hatóságnál benyújtott keresettel. Az eljárásban 1.428,-Ft azaz ezernégyszázhuszonnyolc forint eljárási költséget állapított meg a Hatóság, amelyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság fenti számú számlájára. I N D O K O L Á S Kérelmező 2007. július 10-én kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz arra hivatkozva, hogy az OTP Bank Nyrt. (a továbbiakban: Bank, illetve eljárás alá vont) megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét. Panaszában előadta, hogy 2007. júniusában a Bank honlapján olvasott akciós ajánlat alapján próbált hitelkártyát igényelni, az ott felkínált on-line igénylőlap kitöltésével. Kérelmét azonban a Bank elutasította arra hivatkozva, hogy elmúlt 70 éves. Kérelmező ugyan e-mailben reklamált a Banknál, de azt a választ kapta, hogy az életkor alapú elutasítás oka egy belső utasítás. Kérelmező a Hatóság felhívására a Bankkal fenti tárgyban folytatott elektronikus levelezésének dokumentációját csatolta. A Kérelmező által csatoltakból megállapítható, hogy Kérelmező on-
line hitelkártya igénylését a rendszer a tényleges születési dátumával (1937.03.02.) egyszerűen nem fogadta. A Bank érdeklődésére válaszul felvilágosította őt, hogy a hitelkártya igénylés felső korhatára 70 év, amit belső ügyviteli utasításuk tartalmaz. Ettől eltérni méltányossági okokból sincs lehetőségük. A Hatóság fentiek alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az OTP Bank Nyrt-vel szemben eljárást indított, és az ügyben 2007. augusztus 15-ére tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont képviselőjét idézte, Kérelmezőt pedig a tárgyalás időpontjáról értesítette. A tárgyaláson a Bankot jogtanácsosa képviselte, míg Kérelmező nem jelent meg. Eljárás alá vont képviselője a tárgyaláson a tényállás felderítésére 15 napos határidőt kért, melyen belül a vállaltaknak megfelelően megküldte írásbeli érdemi nyilatkozatát a panaszra vonatkozóan. A nyilatkozat szerint a 70. életévre vonatkozó korlátozás a Bank hitelkártya engedélyezéssel kapcsolatos gyakorlatában egy kockázatkezelés által indokolt ún. szakmai szabály alkalmazását jelenti, mely az eljárás alá vont álláspontja szerint jogszerű, mert annak a hitelkártya jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az eljárás alá vont kijelentette továbbá, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) foglalt egyenlő bánásmód elvét maradéktalanul tiszteletben tartja, az ebből eredő jogokat valamennyi ügyfelének biztosítja, ám ez álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos lenne. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (Hpt.) foglaltak értelmében a Bank az ügyfelek személyes és gazdasági körülményeiben meglévő azonos eltéréseket minden ügyfél esetében azonos módon értékeli. A Hpt. 77. (1) bekezdése valamennyi pénzügyi intézmény számára kötelezővé teszi a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályzat kidolgozását és alkalmazását a kötelezettségvállalás elbírálása során, valamint azt követően. Eljárás alá vont álláspontja szerint a prudens banki működés alapvető követelménye a hitelezési kockázat értékelése és a kockázatkezelés megfelelő eszközeinek megtalálása. Az emberi életkort eljárás alá vont jelentős kockázati tényezőnek tartja, mivel a hitelnyújtás szempontjából alapvető követelmény, hogy a hitelt annak adósa saját jövedelméből fizesse vissza, fedezetek érvényesítésére csak kivételesen kerüljön sor. Egy bizonyos életkor felett pedig megnő annak kockázata, hogy az adós nem tudja visszafizetni a hitelét. Eljárás alá vont a biztosító intézetek azon gyakorlatára is hivatkozva, hogy a magasabb életkorban jelentkező kockázat ellensúlyozására magasabb összegű biztosítási díjfizetést írnak elő, kijelentette, hogy a magasabb életkor értékelése álláspontja szerint önmagában nem hátrányos megkülönböztetés, csupán egy meglévő kockázati tényező kezelése. Ezt követően az eljárás alá vont a Hatóság azon felhívására, hogy a 70 év feletti ügyfelekkel való hitelkártya szerződés megkötését kizáró üzletszabályzatát, illetve belső utasítását csatolja, az eljárás alá vont pénzintézet úgy nyilatkozott, hogy a banknak nincs sem olyan üzletszabályzata, sem olyan belső utasítása, amely tartalmazná a 70 éven felüli ügyfeleknek a hitelkártya szerződés megkötéséből való kizárását, e vonatkozásban az bank ügyintézője kérelmező részére téves tájékoztatást adott. A sérelmezett eljárás valójában egy egyedi, ún. szakmai szabály alkalmazását jelentette a Bank gyakorlatában, melyet időközben, és az on-line hitelkártya igénylések körében 2007. szeptember 8-i hatállyal megszüntettek. A Hatóság a tényállás tisztázásához további nyilatkozatok beszerzését, illetve bizonyítást nem tartott szükségesnek. A rendelkezésre álló bizonyítékok, a Kérelmező és az eljárás alá vont által előadottak, valamint a csatolt dokumentumok alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével megállapította, hogy a kérelem alapos.
Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A (2) bekezdés szerint az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Hatóság figyelemmel volt a 9/1990. (IV.25.) AB határozatra is, amelyben az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. (1) bekezdését értelmezve kimondta, hogy a megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. A Hatóság figyelembe vette továbbá a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről szóló 9/2006 (XI.7.) számú ajánlása B részének 6. pontját, mely kimondja: A pénzügyi intézmény ügyfele életkorát ne tekintse a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának. Mérlegelje, hogy milyen módon nyújthat hitelt idősebb ügyfelének (pl. további biztosítékok előírása). Jelen esetben megállapítható, hogy eljárás alá vont cselekményeinek következtében azzal, hogy pusztán Kérelmező életkorára hivatkozással tagadta meg a hitelkártya szerződés megkötését Kérelmező emberi méltósághoz való alapvető joga sérült. Az Ebktv. alapján hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha valakit, vagy valamely csoportot ún. védett tulajdonsága (nem, faj, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, családi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, életkor, társadalmi származás stb.) miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése e rendelkezés alól általános kimentési lehetőséget biztosít, amikor kimondja, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. -ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás, vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A Hatóság álláspontja szerint azonban eljárás alá vont jelen ügyben utóbbit nem tudta megfelelően bizonyítani. Az Ebktv. 30. (1) bekezdése rendelkezik az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítéséről az áruk forgalmazása és szolgáltatások igénybevétele területén. E szakasz a) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását. Az Ebktv. 19. (1) és (2) bekezdése szerint a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv-ben felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. Az eljárás alá vont felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Tárgyi ügyben a bizonyítási eljárás során Kérelmező védett tulajdonságának meglétét, azaz életkorát, valamint a hátrányt vagyis a hitelkártya szerződés megkötésének elutasítását, és a kettő közötti okozati összefüggést az eljárás alá vont nem is vitatta. Így a Hatóságnak azt kellett
megvizsgálnia, hogy elfogadható-e eljárás alá vont hivatkozása az általános kimentési okra, azaz tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoknak minősül-e a megkülönböztetésre eljárás alá vont hitelkockázatának mértéke az 70 évesnél idősebb ügyfelek vonatkozásában. Eljárás alá vont kimentésként adta elő, hogy álláspontja szerint az adott, időskorú ügyféllel szembeni jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű megkülönböztetésnek minősül az, hogy a 70 év feletti ügyfeleket pusztán az életkoruk által jelentett kockázat okán kizárták a szolgáltatásból, velük nem kötöttek szerződést. A Hatóság nem tudta elfogadni eljárás alá vont fenti védekezését, mivel kizárólag életkorra tekintettel, az egyéni szempontok mérlegelése nélkül, egyéb feltételeket nem vizsgálva az eljárás alá vont elutasította hitelkártya szerződés megkötésére irányuló kérelmét, amivel teljességgel kizárta kérelmezőt az adott szolgáltatásból. A Hatóság nem vitatja eljárás alá vont jogát ahhoz, hogy a prudens működés és a hitelkockázat csökkentésének érdekeit szem előtt tartva különböző szempontok alapján pontosan megválassza azon ügyfeleket, akikkel szerződést köt. Ugyanakkor nem fogadható el jogszerűnek az általánosító gyakorlat, amely az anyagi hátterét és egyéb feltételeit tekintve különös kockázatot nem jelentő ügyféllel történő szerződéskötést kizárólag életkorára tekintettel tagadja meg. Az időskorú ügyfelek, így Kérelmező emberi méltóságát súlyosan sérti az általánosítás, amely kivétel nélkül kizárja őket olyan szolgáltatásból, amely a velük összehasonlítható helyzetű, ám 70 év alatti személyek számára nyitva áll. A hatóság döntését alátámasztja az időközben megszületett, fentebb hivatkozott PSZÁF állásfoglalás, melyben foglaltaknak megfelelően módosította gyakorlatát a pénzintézet. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a Hatóság azt állapította meg, hogy jelen esetben azok teljes bankszektort érintő preventív, visszatartó hatásának eléréséhez szükséges a pénzbírság kiszabása, valamint a határozat nyilvánosságra hozatala is, ezért az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. c) és d) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A Hatóság a bírság összegének megállapítása során tekintettel volt az Ebktv. 16. (2) bekezdésben meghatározott körülményekre, különös tekintettel a jogsértő Bank 2006. évi nyilvános éves jelentéséből következtetett teljesítőképességére. Ugyanakkor a Hatóság eljárás alá vont javára értékelte a Bank lépését gyakorlata megváltoztatására. Az adott szakmai szabályt már a hatósági eljárás során úgy módosították, hogy a 70 év feletti ügyfelek is köthessenek hitelkártya szerződést, akár on-line ügyintézés útján is. A jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától való eltiltást, mint szankciót a Hatóság fentiek miatt nem is alkalmazta, mert eljárás alá vont a jogsértő gyakorlatát megszüntette. Tekintettel azonban a kérelmezőt ért vitathatatlan és súlyos hátrányra, valamint arra, hogy a diszkriminatív gyakorlat huzamosabb időn keresztül fennállt, a Hatóság nem tekinthetett el a szankció alkalmazásától. A Hatóság határozatát az Ebktv. 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. (3) bekezdése és 109. (2) bekezdése biztosítja. Budapest 2007. november 7. Dr. Demeter Judit Elnök
A határozatot kapják: 1. Kérelmező 2. OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor u. 16. 3. Irattár 4. Gazdasági Iroda 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1) 336-7901, Fax: (1) 336-7445