MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság elfogadta a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keretet (QFR) (1, amely első ízben foglalja magában mind a magánszektort, mind a közszektort. A QRF felhívja a szociális partnereket, hogy releváns akciókeretek szintjén tárgyaljanak a változásokra és a szerkezetátalakításra felkészülésről. 2., Ez a Megállapodás az Európai Bizottságnak az üggyel foglalkozásra vonatkozó felhívásának tesz eleget. 3., Az SDC CGA 2014-2015-ös munkaprogramjában azt a célt tűzte maga elé, hogy megvizsgálja a tájékoztatással és a konzultációval kapcsolatos jogokat a szociális párbeszéd - különösen szerkezetváltási időkben való - javításának szem előtt tartásával. Első lépésként az SDC CGA 2 szociális partnerei (2014-ben) a változásokra és a szerkezetátalakításra való jobb felkészülés érdekében az emberi erőforrásmenedzsmentre (HRM) vonatkozó politikai irányelvekben állapodtak meg, beleértve azt az ajánlást is, hogy a szakszervezetekkel közösen határozzák meg a szociális párbeszéd kereteit annak érdekében, hogy időben megkezdődhessen a szociális párbeszéd a munkaszervezetben, a foglalkoztatási és munkajogi jogviszonyokban tervezett mindennemű változtatás végrehajtása előtt, közben és után. 111 A továbbiakban az angol rövidítés szerint OFR 2 SDC CGA - Központi Közigazgatás Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság 1
4., 2015 júniusában az SDC CGA reagált az Európai Bizottság konzultációjára a munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval foglalkozó uniós irányelvek konszolidálására. Ebben a válaszában az SDC CGA jelezte, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 155. cikke értelmében jogerős Megállapodásról kezdett tárgyalásokat egy, a munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos keretről, amely figyelembe veszi a központi igazgatás specifikumait. 5., Jelen Megállapodás célja, hogy meghatározza a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó minimumstandardokat, amelyek a munkavállalókat a szakszervezeteket is magukban foglaló képviseleteiken keresztül a központi igazgatásban megilletik. 6., A Bizottság úgy tartja, hogy A közszolgálati dolgozók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció alapvető fontosságú a minőségi szociális párbeszédhez; az erős nemzeti szociális párbeszéd elősegíti a jó munkakörülményeket, lehetővé teszi a minőségi közszolgálatot és a változtatásmenedzsmentet bármilyen gazdasági időkben; az ilyen párbeszéd erősíti a bizalmat és a jó munkaügyi kapcsolatokat, és a szociális párbeszéd célja a munkahelyek védelme is (elbocsátás mint ultima ratio), továbbá javítja a foglalkoztatást (például: szakképzés). Mindezen okoknál fogva a Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy minden egyes közszolgálati dolgozó élvezze a tájékoztatási és konzultációs jogokat. A nemzeti jogban a közszolgálati munkavállalók bizonyos kategóriáira vonatkozó kivételeknek kellően indokoltaknak kell lenniük. A Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a kivételeket e Megállapodás céljának szem előtt tartásával, és azokat új kivételek esetén is vegyék figyelembe. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy segítsék elő a dolgozók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció minimumstandardjainak kidolgozását a helyi és regionális önkormányzatoknál. 7., A szociális párbeszéd az európai szociális modell egyik alapja. Ezt mutatja az a tény is, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke például kimondja, hogy az európai építmény célja a szociális párbeszéd elősegítése a munkáltatók és a munkavállalók között. 2
8., Ez a cél tükrözi azt az európai szemléletet is, hogy találni kell egy megfelelő szintű játékteret a munkaügyek szabályozására azon az alapon, hogy a munkavállalóknak legyen beleszólásuk a munkaszervezet/munkaszervezés megváltoztatásába. A hatékony párbeszéd létfontosságú a gazdasági növekedés, a minőségi munkaügyi kapcsolatok, a munka és a közszolgáltatások minősége és hatékonysága szempontjából. 1. Cikkely: Célok és alapelvek 9., Jelen Megállapodás célja egy általános keret megalkotása, amely közös minimumstandardokat állít fel a közszolgálati munkavállalók szakszervezeteik útján gyakorolt tájékoztatási és konzultációs jogaira a központi igazgatásban. Az itt meghatározott standardok nem akadályozzák kedvezőbb nemzeti jog alkalmazását a közszolgálati munkavállalók tájékoztatási és konzultációs jogait illetően, a tárgyaláshoz való jogot is beleértve. Ezek a standardok nem szolgáltatnak valós alapot a közszolgálati tisztviselők védelmének általános szintje meggyengítésére a jelen Megállapodás tárgyát képező területen. 10., Ezért itt kikötjük, hogy az egyes tagállamok nemzeti jogával és munkaügyi kapcsolatok gyakorlatával összhangban a tájékoztatás és a konzultáció gyakorlati rendjét releváns szinten kell meghatározni és végrehajtani. 11., A tájékoztatás és a konzultáció gyakorlati megvalósítása során a munkáltatók és a munkavállalók képviselői a kölcsönös bizalom és tisztelet szellemében járjanak el, megfelelően tekintetbe véve a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket és figyelemmel a központi közigazgatás közérdeket szolgáló missziójára az állampolgárok javára és a munkavállalók érdekében. 2. Cikkely: Különös rendelkezések 12., A nemzeti jog egyes rendelkezései alapján a jelen megállapodás intézkedései nem alkalmazandók a nemzetbiztonsági felelősséggel felruházott tisztviselőkre, nevezetesen a nemzetbiztonságra, a közrendre és az igazságszolgáltatásra. 3
3. Cikkely: Fogalmi meghatározások 13., Jelen megállapodás és rendelkezései végrehajtása céljából az alábbi fogalmi meghatározások érvényesek: 14., Központi igazgatáson a kormány fennhatósága alatt működő igazgatást értjük szövetségi, központi, nemzeti és/vagy ennek megfelelő szinten. 15., A nemzeti jog azokat a törvényeket, jogszabályokat és a kollektív szerződéseket is magukban foglaló gyakorlatokat jelenti, amelyek az egyes tagállamokban a munkaügyi kapcsolatokra vonatkoznak és a közszolgálati munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való jogát érintik. 16., A közszolgálati munkavállaló a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselőket és szerződéses munkavállalókat jelenti. 17., A közszolgálat munkavállalók képviselete a szakszervezeti képviselet, illetve amennyiben a nemzeti jog és/vagy a munkaügyi gyakorlat úgy rendelkezik, más munkavállalói képviseleti szerveket is jelenthet. 18., A tájékoztatás adatok átadása munkáltató által a munkavállalói képviseletnek annak érdekében, hogy megismerhessék és tanulmányozhassák a tárgyban forgó ügyet. Az információt olyan időben, módon és olyan tartalommal kell szolgáltatni, hogy a munkavállalói képviselet képes legyen részletesen elemezni a javasolt intézkedések lehetséges hatásait. 19., A konzultáció véleménycserét és párbeszéd kialakítását jelenti a munkavállalók képviselete és a munkáltató között. A konzultációt olyan időben, módon és tartalommal kell megszervezni, hogy a munkavállalói képviselet képes legyen véleményét kifejteni és így megpróbálhassa befolyásolni a kormány által javasolt intézkedéseket a konzultáció tárgyában átadott információk alapján. 4. Cikkely: Hatály 20., Kivéve, ha a szociális partnerek nemzeti jog alapján együtt határozzák meg a konzultáció és információ témáit, a megállapodás az alábbi területekre terjed ki: munkavédelem; 4
munkaidő, valamint a munka és a magánélet egyensúlya; a munkaszervezet és a szolgáltatások megváltoztatására vonatkozó döntések foglalkoztatást érintő következményei, amikor munkahelyek vannak veszélyben. 21., Az alábbi kérdésekre vonatkozó tájékoztatási és konzultációs jogokat a nemzeti jog és szociális párbeszéd gyakorlata szerint gyakorolják: bérezési irányelvek; munkavállalók képzése; nők és férfiak egyenlő bánásmódja és antidiszkriminációs intézkedések; a közszolgálati munkavállalókra vonatkozó speciális szociális védelem. 5. Cikkely: Gyakorlati intézkedések 22., A fenti cikkelyben említett területeken megvalósított tájékoztatás és konzultáció azon javasolt intézkedéseket érinti, amelyek megváltoztatják a közszolgálati munkavállalók helyzetét. 6. Cikkely: Titoktartás és közrend 23., A nemzeti jog előírhatja a közszolgálati munkavállalók képviselőinek titoktartási kötelezettségét, amikor az információt kifejezetten titkosított formában adták át nekik, és ha az ilyen információ veszélyezteti az állam érdekeit. Speciális esetekben és objektív kritériumok alapján, amelyeket a nemzeti jogban fektettek le, a munkáltató eltekinthet a tájékoztatástól, illetve a konzultációtól, amikor kivételes körülmények súlyosan veszélyeztetnék a közszolgálat működését, illetve ha a nemzetbiztonság és a közrend érdekében szükségesek. 7. Cikkely: A munkavállalói érdekképviseletek védelme 24., A tájékoztatás és a konzultáció gyakorlati rendjének megvalósítása érdekében a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállalók érdekképviseletei ebbéli funkciójuk gyakorlása közben megfelelő védelemben részesüljenek és 5
garantálja, hogy rájuk rótt kötelezettségeiknek megfelelően eleget tehessenek. 8. Cikkely: Követés 25., A jelen Megállapodás a Központi Közigazgatás Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság által legalább kétévente végrehajtandó monitoring tárgya, különös tekintettel a 2. és 6. cikkelyben foglaltak végrehajtására. 9. Cikkely: Eljárás 26., A jelen megállapodásban rögzített gyakorlati megvalósítás rendje a nemzeti jognak megfelelő adminisztratív vagy jogi felülvizsgálat tárgya lehet. Brüsszel, 2015. december 21. Az EUPAE nevében: Marylise LEBRANCHU Francia decentralizációs és A TUNED nevében: Britta LEJON TUNED szóvívő közszolgálati miniszter Az EPSU főtitkára A CESI főtitkára 6