Tematika Tantárgy neve: Mindenki társadalma mindenki iskolája Kreditszáma: 2 A tantárgy célja: A tanóra típusa és (heti) óraszáma: szeminárium, 3 óra (2 óra/hét + 10 óra intézménylátogatás/félév) A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyakorlati jegy A tantárgy koncepciója a tanár számára kiemelkedő társas közegből, az iskolából indul ki, a pedagógus tágabb és a szűkebb társadalmi közegben (nevelési-oktatási intézmény) betöltött helyére, szerepére, feladataira fókuszál. A leendő tanárt képessé tenni arra, hogy olyan nevelési és tanulási környezetet tudjon és akarjon kialakítani, mely a diákok származástól, szociális háttértől, függetlenül minden tanulóra egyénileg figyel, A tanárjelölt ismerje és fogadja el a mindenki számára pedagógiai esélyeket kínáló iskola filozófiáját, amely jelenti: a nyitottság elfogadását, a minimalizált a szelekció támogatását; a személyre szabott tanulásszervezést, az együttnevelés szemléletének elfogadását és megvalósítását, az egymástól tanulás gyakorlatát, a fejlesztő értékelés alkalmazását, érzékenységet minden kultúrára, a demokratikus működést, melyben az iskola minden szereplője aktív cselekvők és döntéshozó. A kurzus célja, hogy a hallgatót képessé tegye arra, hogy felismerje az iskola szerepének és funkciójának időbeli változását, különböző értelmezési és értékelési lehetőségeit. A kurzus végére a hallgató legyen képes a pedagógiai jelenségek problémaközpontú megközelítésére, melynek során a hallgató nem csak leírásokat, hanem a jelenségeket történeti képződményként szemlélve értelmezéseket gyárt. A kurzus támogatja a tanárjelöltet nevelői képességeinek a kibontakozásában, a szakmailag minél inkább megalapozott pedagógiai elképzelések kialakítást, tervezését, követését és reflektálását. A TANTÁRGY KERETÉBEN FELDOLGOZANDÓ TÉMAKÖRÖK: Értékek, értékpluralizmus az iskolai világban A szelekció, komprehenzivitás, differenciálás, kooperáció, integráció, inklúzió megjelenése az iskolai életben A pedagógus nevelői szerepe a nevelés eszközei és határai. Az osztályfőnök mint közösségformáló. Az osztályfőnök feladatai. Az osztályfőnöki óra. Szociális kompetenciák fejlesztése módszerek, adaptivitás, egyéni bánásmód, személyre szabott nevelés A tanulók iskolai sikerességének és sikertelenségének okai és következményei (ld. szocializációs jellemzők, iskoláztatási körülmények, szegregáció, lemorzsolódás). A pedagógus lehetőségei és korlátai a nevelésben (lehetséges módszerek, jó gyakorlatok) Kategóriákkal és azok nélkül. Előítéletek az iskolában. A rejtett tanterv szerepe és a Pygmalion hatás pedagógiai vonatkozásai. Közösségfejlesztés az iskolában és az iskolán kívül A tudatos, szakmai megfigyelés módszere és kipróbálása az intézménylátogatás keretein belül Legalább 2x5 óra intézménylátogatás. A FEJLESZTENDŐ FŐBB KOMPETENCIATERÜLETEK: Ismeret 2. Kompetencia Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. 7. Kompetencia Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Készség/képesség 1. Kompetencia Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni. 2. Kompetencia Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.
7. Kompetencia Attitűdök Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően. 2. Kompetencia Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel. 7. Kompetencia A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. 8. Kompetencia Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban. KÖVETELMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS: A Mindenki társadalma mindenki iskolája kurzus (TANO-209) teljesítéséhez a fejlesztendő kompetenciákhoz választott, több feladat elvégzése szükséges. Az egyes feladatokat a meghatározott ütemezéssel kell leadnia, hogy az esetleges javításokra és korrigálásokra is legyen elegendő idő. A gyakorlatok alkalmával minden feladatról részletesen beszélünk, a feladatmegoldás lépéseit rögzítjük, elkészítjük az esetleges segédanyagokat. A szeminárium teljesítésének feltétele az órákon való aktív munkán túl a vállalt feladatok elkészítése. KURZUSNAPTÁR Határidők SZEPTEMBER 12. Óramegbeszélés: követelmények, ismerkedés 19. Egyéni fejlődési utak, tanári kompetenciák 26. Iskola a társadalomban OKTÓBER 3. Értékek, sokszínűség és iskola Féléves céljaim, vállalt feladatok 10. Lehetőségek az iskolában. Szelektív és komprehenzív iskola 17. Az iskola belső világa: pedagógiai program, házirend 1. feladat 24. Közösségek az iskolában: az osztályfőnök 31. Őszi szünet NOVEMBER 7. Kategóriák, rejtett tanterv, előítéletek az iskolában 2. feladat 14. Kooperáció, a szociális kompetencia fejlesztése 21. Adaptivitás, az adaptív iskola 28. Integráció, inklúzió 3. feladat DECEMBER 5. Osztott naplók áttekintése, reflexiók Társértékelés 12. Reflexió, értékelés A félévi gyakorlati jegy, az egyes feladatokra kapott értékelés alapján alakul ki. Bármely feladat hiánya esetén azonban nem lehet gyakorlati jegyet szerezni. A feladat eredményes elvégzéséhez segítséget az órai megbeszélések és konzultációs alkalmak jelentenek. Jó munkát!
Mindenki Iskolája Feladattár http://www.eltereader.hu/media/2014/12/anet_vegleges_navi.pdf Válasszon a fenti linken elérhető Mindenki Iskolája Feladattárból 3 feladatot a következők szerint. 1. Kötelezően elvégzendő feladat: Osztott napló (blokkzáró feladat) A társadalmi és társas viszonyok blokk tartalmához kapcsolódó irodalom feldolgozása több részre osztott napló segítségével. A hallgató az oktató ajánlására, vagy támogatásával válasszon a blokk témáihoz kötődő egy tanulmányt, pedagógiai vagy pszichológiai írást. A napló segítségével fogalmazza meg: az írás főbb tartalmi elemei és az olvasottak kapcsolódási pontjait a tantárgyblokk pedagógiai és pszichológiai témáihoz (első oszlop), reflexiók, amelyek állhatnak ismeretek és problémák, kérdések, továbbgondolások, kiegészítések, kételyek, gyakorlati példák, megerősítő, vagy ellentmondó tapasztalatok megfogalmazásából (második oszlop), a tanári kompetenciák szempontjából megfogalmazható tanulságok a hallgató számára (harmadik oszlop). A reflexió terjedelme nincs megkötve, de jellemzően 2 oldal. A blokkzáró feladat a reflexió szempontjából: A háromfelé osztott napló az olvasott szakirodalom s az azokhoz kötődő ismeretek, élmények, reflexiók összekapcsolását, valamint a tanári kompetenciák nézőpontjából történő átgondolását segíti elő. Segíti továbbá annak megértését, hogy milyen szerepet kaphat a szakirodalom a személyes reflexióban. A reflexió e formája kapcsolatot mutat a reflektív gondolkodás tartalmi szintjével (lásd technikai, kezdő szint Taggart Wilson, 2005). A blokkzáró értékelése (javaslat): Az elkészített naplót a szemináriumok egyikére (jellemzően a félév 12-14. hetében) előzetes áttekintésre a hallgatók megküldik egymásnak, s ezek a naplók az óra keretében közös megbeszélés tárgyát képezik. Az értékelt hallgatónak lehetősége van ez alapján naplója módosítására, s ha szükséges az oktatóval történő konzultációra. Ez a módosított blokkzáró dokumentum kerül az értékelési portfólióba. Javasolt szempontok a reflexió értékeléséhez: a szakirodalom főbb csomópontjai értelmezésének szakszerűsége a reflexiókban megfogalmazott személyes észrevételek, reflexiók kidolgozottsága, indoklása a reflexiók kapcsolata a fő szöveggel a személyes szakmai fejlődés összekapcsolása a reflexiókkal Figyelem! A pontos hivatkozások nélküli, szakirodalmi alapokat nélkülöző munkák nem fogadhatóak el a feladat teljesítéseként. 2. Terepmunkához választható feladatok: ~ Osztályfőnöki interjú ~ Órakezdés órazárás (rituálék) ~ Sokszínű narratívák ~ Tanár úr kérem ~ Mozgástérkép ~ A tanár értékelő szavai és gesztusai A megfigyelési feladatokhoz minden megfigyelt tanóráról megfigyelési jegyzőkönyvet kell csatolni. Az interjúk esetén az interjú kérdések vázlatát, illetve az interjú során rögzített válaszokat is csatolni kell vázlatos formában. A tapasztalatok elemzésének elvárt hossza: min. 3 oldal (max. 1,5 sorköz, 12-es betűméret). Minden munkának legalább 2 szakirodalmi forrást is tartalmaznia kell.
3. Szabadon választható feladat: ~ Házirend elemzés ~ Diákönkormányzat működése ~ Pedagógiai programelemzés ~ Fogalomtáram ~ Osztályfőnöki tematikus terv ~ Tanórán kívüli szabadidős tevékenység tervezése A dolgozatok elvárt hossza: min. 3 oldal (max. 1,5 sorköz, 12-es betűméret). Minden munkának legalább 2 szakirodalmi forrás is tartalmaznia kell. Reflektív feladatok: ~ Társértékelés: Készítsen fejlesztő szemléletű, szöveges értékelést egyik társának valamelyik feladatáról (kb. 1/2 oldal) Ajánlott irodalom: Lénárd Sándor - Rapos Nóra (2006): Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez 3., OKI, Budapest (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany&kod=magtar-iv)
A TANÁRI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA, AZ ELSAJÁTÍTANDÓ TANÁRI KOMPETENCIÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását; 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre; 3. A pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni; 4. A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit, és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani; 5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére; 6. A tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információskommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására; 7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; 8. A szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel és társszervezetekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; 9. A szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.
VÁLLALÁSAIM N ÉV: Kompetenciák, tanulási eredmények a féléves munka során VÁLASZTOTT FELADAT TUDÁS KÉPESSÉG / KÉSZSÉG NÉZETEK / ÉRTÉKEK TANÁRI KOMPETENCIA
1. A félév során vállalt feladataim és határidők 1. A tanuló személyiségfejlesztése 2. A tanulói csoportok közösségek alakulásának fejlesztése 3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása 4. A pedagógiai folyamat tervezése 5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása 6. A pedagógia folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, az értékelés változatos eszközeinek alkalmazása 7. Szakmai együttműködés és kommunikáció 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 2. 3. Osztott napló X 4. Társértékelés X X X