Víz és Egészség Jegyzőkönyv - egy nemzetközi jogi egyezmény Dr. Kádár Mihály
Mi ez? Az 1999- ben Londonban 36 európai ország egészségügyi és környezetvédelmi minisztere által aláírt Víz és Egészség Jegyzőkönyv az ENSZ EGB európai környezei tárgyú nemzetközi jogi szerződéseinek (MEA) egyike, a Határokat Átlépő Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelmére és Használatára vonatkozó, Helsinkben 1992. március 17- én aláírt Egyezmény leányegyezménye
Mi a célja Cél: 1. cikk országonként, valamint a határok fölö: és nemzetközi összefüggésben egyaránt elősegítse az egyéni és kollekav emberi egészség és jólét védelmét a fenntartható fejlődés keretén belül, a vízgazdálkodás fejlesztése - ideértve a vízi ökoszisztémák (életközösségek) védelmét - és a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése útján. Ráció: Az ügy melle[ nemzei elköteleze\ség kodifikálása A kormányzai és nem kormányzai szervezetek, valamint hosszabb távon minden érdekelt fél bevonása a fent jelze\ célkitűzés megvalósításába a jogi és intézményi rendszer koordinációja és a tájékoztatás útján Nemzetközi együ\működés és segítségnyújtás
Víz és Egészség Jegyzőkönyv (VEJ) - rövid történet Előkészítés kezdetei 1996 Ünnepélyes aláírás 1999 A Magyar Köztársaság Országgyűlésének raifikációja 2001 Hivatalos életbelépés 2005 aug. 4 Jogszabályi kihirdetése: 253/2005 (X.5.) Korm. r. A Részes Felek 1. Találkozója: 2007. január 17-19.
A Jegyzőkönyv fő jellemzői 1. Kötelező érvényű jogszabály a mai napon 26 európai országban. Ebből: 16 EU tagállam 8 EECCA- SEE ország 2 EFTA tagállam 2. Közös alapelvek: Elővigyázatosság Szennyező fizet Szomszédos országokkal szembeni felelősség Fenntartható és integrált vízgazdálkodás Szociális szolidaritás (egyenlő hozzájutási esélyek) Szubszidiaritás és helyi érdekek figyelembe vétele Tájékoztatás, tudatosság és közösségi részvétel 3. Közös köteleze\ségek Célok és határidők megállapítása Végrehajtás rendszeres értékelése és publikációja Jelentés benyújtása a Itkárságnak
A Jegyzőkönyv fő jellemzői (2) 4. Nemzetközi együ\működés Közös és koordinált nemzetközi akciók Az országhatárokat átlépő vizekkel kapcsolatos együ\működés 5. A végrehajtás felülvizsgálata nem konfrontációs, nem bírósági, hanem konzultaov jellegű 6. Formális szervezet Legfőbb döntéshozó: Részes Felek Találkozója (elnök és két alelnök) Adminisztraov koordináció: Bureau SzakpoliIkai irányítás: Víz és Egészség Munkacsoport Titkárság: ENSZ EGB és WHO/Euro 7. Elektronikus és nyomtato\ útmutatók, kiadványok hasznosítása Ld: vagy: http://www.unece.org/env/water/whmop2_documents.html http://www.euro.who.int/watsan
Magyar részvétel Előzmények: Magyarország kezdetektől kiemelt szereplő A Konvenció ala[ Víz és Egészség Munkacsoport vezetése Több előkészítő ülés rendezése és előkészítő programok finanszírozása A VEJ szervezet felállása óta: Bureau tagság, elnökhelye\esi funkció Részvétel különböző feladatcsoportokban (Indikátorok és Jelentés, Rendkívüli Időjárás)
Hazai végrehajtás Felelős: az egészségügyért és a környezetvédelemért- vízügyért felelős minisztérium Irányító szervezet: 1.2007 2010. Víz és Egészség Szakbizo\ság a Népegészségügyi Tárcaközi Bizo\ság felügyelete ala\ 2. 2010 óta Víz és Egészség Szakértő Csoport Ügyrend, vezetőség (elnök: OKI Főigazgatója; Itkár OKI Vízhigiénés o. vezetője) Működési források: elkülöníte\ büdzsé nélkül Résztvevők: egészségügyért, környezetvédelemért, vízügyért, közszolgáltatásokért, stb. felelős minisztériumok, érdekelt szakmai és társadalmi szervezetek (pl.:mavíz, MASZESZ, Magyar Fürdőszövetség)
Célok és céldátumok A 6. cikk (2) pontjai által megjelölt témacsoportokban 3 évvel a VEJ hatályba lépését követően (2008 aug. 4.) el kelle\ készíteni a célkitűzéseket és meg kelle\ jelölni a céldátumokat A Részes Felek Értekezletein aktualizált célokat illik előterjeszteni A hazai célkitűzések egy része az uniós köteleze\ségekből és/vagy a fejlesztési- felzárkóztatási programokból levezethető Saját kezdeményezések (pl. medencés fürdők szakmai irányítása, vízbiztonsági tervezés promóciója, humán vízhasználatokkal összefüggő információtechnológiai infrastruktúra fejlesztése)
A Jegyzőkönyv és az EU acquis komplementaritása PoliGkai jelleg Európai Unió Víz és Egészség Jegyzőkönyv Jogszabályi rendelkezések Nemzetek fele[ NemzeI Végrehajtási eszközök Bírósági Konzultaov VerIkális poliikai eszközrendszer Horizontális poliikai eszközrendszer Fejlesztési támogatás Jogi előírások & extenzív infrastruktúra Környezetegészségügyi Akcióterv NEHAP) EU- n belül jelentős mértékű Kifelé: EUWI Célok kijelölése és felülvizsgálata A VEJ elsődleges eszköztára Project Facilitációs Mechanizmus Hajtóerő Óriási Szerényebb Rugalmasság Szerényebb Alapértelmeze\
Példák a szinergia lehetőségekre Ivóvíz Alapelv: álljon jó minőségű ivóvíz mindenki rendelkezésére EU ágazai napirend: minőségi normaovák, monitoring követelmények, korrekciós intézkedések, derogációk és pénzügyi támogatás Jegyzőkönyv hatékonyan előmozdíthatja a hozzájutási esélyegyenlőséget, a fenntarthatóságot, a vízbiztonsági tervezést, a víz eredetű betegségek surveillance- át, a kis vízellátó rendszerek fejlesztését és a közösség bevonását
További példák Szanitáció: Települési szennyvíziszotási irányelv + kis települések; szolgálatás színvonala, esélyegyenlőség Felszíni vizek: fürdővíz irányelv és kereirányelv vízgazdálkodási agenda + víz eredetű betegségek surveillance- a, prioritási sorrend a célkitűzések mentén Talajvízek: kereirányelv integrált vízkészlet gazdálkodás + sérülékeny ivóvizek és termálvizek védelme, informált támogatáskihelyezés Gazdaságfejlesztési projektek környezei hatásai: EIA és SEA irányelvek + speciális (pl. közegészségügyi) megfontolások jobb integrálása
A Jegyzőkönyv mint fő előmozdító Medencés fürdők irányítása A megfelelő ivóvízhez jutás terülei lefede\sége és esélyegyenlősége Vízbiztonsági tervezés promóciója A megfelelő szanitáció kistelepülési elérési lehetősége és esélyegyenlősége Vízzel terjedő betegségek visszaszorítása
A medencés fürdők ügye Az EU keretében nincs napirenden Közegészségügyi kérdések kezelése Jogalkotási és végrehajtási kezdeményezések szaktervező engedélyezési/regisztrációs rendszer építési és gépészei tervek előzetes engedélyezése anyagok és technológiák engedélyezése terhelési, vízcsere és vízminőségi előírások Üzem- és vízbiztonság (eü. kockázatkezelés)
A Jegyzőkönyv megközelítései és eszköztára Célok és határidők kitűzése és a célok rendszeres felülvizsgálata Prioritások meghatározása Interszektorális koordináció A szakpoliikák és a közvélemény ázogó tájékoztatása A közösség bevonása a döntésbe
Ivóvíz és szanitáció elérési esély A terület megfelelő ismeretének hiánya pótlása szerepelt a kezdei célok közö\ Jellemzően egészségügyi kockázat irányú megközelítés dominanciája Szociális védelmi intézményrendszer létezése és fejlődése Értékelőlap: esély a továbblépésre
Jegyzőkönyv végrehajtása - hazai erősségek Interszektorális koordináció, jó munkakapcsolatok egyeztetési készség Á\ekintési képesség Prioritások felállítása Nyomonkövetési mechanizmus Fokozatos haladás Igazodás az igényekhez és lehetőségekhez
Jegyzőkönyv végrehajtása hazai nehézségek a Jegyzőkönyv gyakorlai képviseletének alacsony helye a hatalmi/tekintély struktúrában csekély emberi erőforrás elláto\ság önálló pénzügyi források hiánya
Jegyzőkönyv végrehajtása lehetőségek az előrelépésre A Jegyzőkönyv formális és ténybeli elismerésének növelése a közigazgatásban és a civil szférában A Jegyzőkönyv szempontrendszerének használata referenciaként különböző szinteken a formális egyeztetések során Az érinte\ témakörökben érdekelt felek informális egyeztetései a Jegyzőkönyv elvei és követelményei mentén személyzei és pénzügyi források biztosítása a Szakbizo\ság részére
Köszönöm a figyelmet!