E-jog 2013 8. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása I. Áttekintés: Tartalom: I. A szellemi alkotások joga és a szerzői jog alapkérdései II. A szerző vagyoni jogai III. A szerzői jog korlátai IV. A szomszédos jogok védelme 2
I. A szellemi alkotások joga és s a szerzői i jog alapkérd rdései I. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.1 A szellemi alkotások joga A.) A szellemi alkotások jogviszonyainak megközelítése - Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotások létrehozása és felhasználása során? > három módozata alapjogviszonyok, a létrehozás jogviszonyai, a felhasználás jogviszonyai 4
I. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.1 A szellemi alkotások joga B.) Alapjogviszonyok, a létrehozás jogviszonyai, a felhasználás jogviszonyai - Alapjogviszonyok: a szerzői alkotás, a találmány, a védjegy, az ipari minta, védjegy stb. jogviszonyai azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos jogokat fogják magukban, amelyek útján a szellemi alkotás és az alkotó védelme megvalósul kizárólagos jogi pozíció teremtése: az oltalom kiépítése a tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében valósul meg az abszolút oltalom a törvény (szerzői jog) vagy előzetes hatósági vizsgálat (szabadalom, ipari minta, védjegy) áll be - A létrehozás jogviszonyai: az alapjogviszonyokat megelőzően jönnek lére, az alkotó az új gondolatok létrehozására való ösztönzését szolgálják relatív szerkezetű jogviszonyok, a felek mindegyike aktív magatartásra köteles jellemzően szerződéses eszközök (kutatási szerződés, kiadói szerződés) - A felhasználás jogviszonyai: ugyancsak relatív, szerződéses szerkezetűek és pozitív tartalmúak az alapjogviszonyokra épülnek és a már fennálló jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre juttatását hivatottak biztosítani a felhasználási szerződésekkel nyílik meg az alkotás hasznosításának és a szerző díjazásának lehetősége 5 I. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.2 A szellemi alkotások joga által szabályozott területek A.) A szellemi alkotások jogának fogalma tág értelemben - Az új gondolatokat tartalmazó alkotások, szellemi termékek létrehozásával és felhasználásával kapcsolatos szabályokat tartalmazzák KÉT FŐ TERÜLETE: SZERZŐI JOG - az irodalom, a tudomány és művészet körébe tartozó alkotások létrehozása felhasználása 123 sajátos szabályait foglalja magában - individualitás, az alkotó és műve kapcsolatában a szubjektív elemek dominanciája - homogénebb, egy alapvető törvény által szabályozott IPARJOGVÉDELEM - műszaki-gazdasági természetű szellemi alkotások védelme a szerzői joghoz közelebb áll inkább a vagyoni, mint az alkotóalkotás kapcsolat kerül előtérbe - vállalati- és árujelzők joga - versenyjog - A szellemi alkotások védelmének jogi alapja: Ptk. 2. (1) - az állam védi az állampolgárok személyhez fűződő jogait és törvényes érdekeit - személyiségi jogok védelme (névviselés) - az alkotó tevékenységet végző ember az alkotáshoz fűződő személyes kapcsolatának elismerése, védelemben részesítése, rendelkezési jog biztosítása - A szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak (Ptk. 86. /1/) - szerzői jog: 1999. évi LXXVI. tv. - iparjogvédelem: nagy számú külön jogszabály, ill. a know-how esetében a Ptk. 6
I. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.2 A szellemi alkotások joga B.) A szerzői jogi szabályozás logikájának áttekintése 7 I. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.2 A szellemi alkotások joga C.) Az iparjogvédelmi szabályozás logikájának áttekintése (a szabadalom példáján) 8
I. A szellemi alkotások joga és s a szerzői i jog alapkérd rdései I.3 A szerzői i jogi védelemv A.) A jogvédelem feltételei telei I. - A jogvédelem abszolút feltételei: a gondolat legyen emberileg felfogható, érthető (minimál-követelmény) egyéni és eredeti rögzítettség (itt azonban egyes műfajoknál lehetnek kivételek) 9 I. A szellemi alkotások joga és s a szerzői i jog alapkérd rdései I.3 A szerzői i jogi védelemv A.) A jogvédelem feltételei telei II. - Korlátok: I. NEM SZERZŐI MŰVEK ~ Szjt. 1. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. ~ Szjt. 1. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. II. A VÉDELEMBŐL KIZÁRT ALKOTÁSOK: Szjt. 1. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá ~ a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, ~ a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a ~ jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. 10
I. A szellemi alkotások joga és s a szerzői i jog alapkérd rdései I.3 A szerzői i jogi védelemv B.) A jogvédelem feltételei telei - A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta egy személy műve több személy műve (szerzőtársak) ~ az egyes részek nem használhatók fel önállóan (a díj egyenlő arányban oszlik meg) ~ önállóan felhasználhatók (összekapcsolt mű, társszerzők) gyűjteményes mű: a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg (az egyes szerzők jogait azonban nem sértheti) filmalkotás: a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a rendező, és azok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon árulnak hozzá építészeti alkotások, egyéb műszaki teljesítmények: a tervező műszaki alkotás: az épület forgalmi körébe nem tartozó műszaki teljesítmény > a jogvédelem feltétele itt is az egyéni, eredeti jelleg - Név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű: a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra 11 I. A szellemi alkotások joga és s a szerzői i jog alapkérd rdései I.3 A szerzői i jogi védelemv C.) A szerző személyhez fűződő jogai - Személyhez fűződő jogok időben korlátlanok forgalomképtelenek nem lehet lemondani róluk a szerzőt életében illetik meg a védelmi idő leteltéig gyakorlására más személyt jogosulttá tehet a védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése) főszabályként: nem ruházhatók át azokról lemondani nem lehet ~ de örökölhetők ~ a tv.-ben meghatározott esetekben átruházhatók, átszállnak - Az egyes személyhez fűződő jogok a nyilvánosságra hozatal joga a visszavonás joga a név feltűntetésének joga az integritáshoz (a mű egységének védelme) való jog 12
I. A szellemi alkotások joga és s a szerzői i jog alapkérd rdései I.3 A szerzői i jogi védelemv D.) A vagyoni jogai - Vagyoni jogok a szerzőt kizárólagos jog illeti meg a mű bármilyen felhasználására; nem taxatív felsorolással ~ többszörözés ~ terjesztés ~ nyilvános előadás ~ átdolgozás ~ kiállítás - A védelmi idő szerző életében halálától számított 70 éven át a szerző halálát követő első napjától kezdődik egyes esetekben (szerzőtársak, ismeretlen szerző stb.) esetében speciális szabályok a védelmi idő felemelése visszaható hatállyal érvényesül 13 I.. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZ LYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.4 A szellemi alkotások joga által szabályozott területek A.) A magyar törvt rvény hatálya - A törvény hatálya: a szerzői jogi törvény hatálya: a védelem territorialitásához igazodva - elsősorban a Magyarország területén nyilvánosságra hozott művekre terjed ki. A törvény 2. -a e szabályokat a szerzői jogi védelemre állapítja meg. Külföldi szerző művére a törvény védelme akkor terjed ki, ha az először hazánkban jelenik meg, itt jut először nyilvánosságra. ha a mű először külföldön került nyilvánosságra, külföldi szerzőjét csak nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján illeti meg a védelem. a magyar állampolgárságú szerzőt azonban akkor is mindenképpen megilleti a törvény szerinti védelem, ha műve először külföldön került nyilvánosságra. irányadó jog: Abban a kérdésben, hogy a külföldi szerzőt vagy a szerzői jog egyéb külföldi jogosultját megillető védelemre melyik nemzeti jog az irányadó, külföldi elemet tartalmazó tényállásról lévén szó, annak az országnak a nemzetközi magánjoga az irányadó, amelyben a védelmet igénylik, vagyis amelynek területén a szerzői jog léte, védelme és érvényesíthetősége kérdésessé válik. 14
I.. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGI SZABÁLYOZ LYOZÁSÁNAK ALAPJAI I.4 A szellemi alkotások joga által szabályozott területek B.) A polgári törvt rvénykönyv nyv szabályainak mögöttes m jellege - Azokban a kérdésekben, amelyeket az Szjt. nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni a rendelkezés indoka: a szerzői jogi törvény azért nem szabályoz bizonyos kérdéseket - amelyekre tárgyuknál fogva egyébként kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás -, mert azokról a Ptk. már rendelkezik. A Ptk.-t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna. a Ptk. és a szerzői jogi szabályozás kapcsolatát a magánjogi kódex is megerősíti: a Ptk. 86. -ának (1) bekezdése szerint a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A 86. (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a védelmet - a Ptk. rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre egyebek között a szerzői jogi jogszabályok határozzák meg. 15 II. A szerző vagyoni jogai
II. A szerző vagyoni jogai II.1 A szellemi alkotások joga által szabályozott területek A.) A polgári törvt rvénykönyv nyv szabályainak mögöttes m jellege - A vagyoni jogok: meghatározott kivétellel nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet az összes szerzői jog, mint egész nem ruházható át, de az egyes műveken fennálló egyes felhasználói jogok igen kivételek: ~ szoftver ~ adattár ~ film ~ együttesen alkotott mű ~ reklámmű ~ munkaviszonyban alkotott mű 17 II. A szerző vagyoni jogai II.1 A szellemi alkotások joga által szabályozott területek B.) A vagyoni jogok alanya - Általában a szerző a vagyoni jogok alanya, de vannak alkotások, ahol a rendelkezési jog biztosítása érdekében vélelmeket állít a tv. együttesen létrehozott mű akinek ~ kezdeményezésére ~ irányítása alatt létrehozták ~ saját nevében nyilvánosságra hozta munkaviszony: az átadással a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg (szerződés rendelkezhet másként) - A szerző vagyoni jogai örökölhetők, a megörökölt szerzői jogok tovább örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet a törvényes öröklés tárgyát képezik róluk végrendeletben (dologi és kötelmi), hagyomány és meghagyás útján is rendelkezni lehet szerződéses végintézkedés tárgyát képezhetik 18
II. A szerző vagyoni jogai II.1 A szellemi alkotások joga által szabályozott területek C.) Szerzői i kizárólagos jogok - A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van: A MŰ (műpéldány) anyagi formában nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására minden egyes felhasználás engedélyezésére > az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető - A felhasználási módok a tv szerint: többszörözés, terjesztés nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság elé való továbbközvetítése átdolgozás, kiállítás 19 II. A szerző vagyoni jogai II.2 A díjazd jazás s kérdk rdése - A szerzőt díjazás illeti meg: vagyoni jogai átruházása és a felhasználás engedélyezése esetén a munkáltató a szerző által rendelkezésére bocsátott jogot másra átruházza a felhasználásra adott engedély fejében kapott díjazásnak főszabályként a felhasználáshoz kapcsolódó bevételekkel kell arányban állnia a díj nem jelent kockázatmegosztást (de a szerződésben rendelkezhetnek erről) és főszabályként veszteség esetén is jár a díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazás különleges esetei: mechanikai jogdíjak, üres kazetta jogdíj, reprográfiai díj a bevétel fogalma: az ellenérték (szerzői díj) törvényes alapját képezi, kiterjed a felhasználáshoz kapott szponzori és egyéb támogatásra is - Meghatározott esetekben a szerzőt akkor is megfelelő díjazás illeti meg, ha a felhasználás engedélyezése kizárólagos joga lenne (Szjt. 16. /5/). nem áll fenn technikai lehetőség a felhasználási engedély adására a szerzői jog kizárólag a díjigény formájában jelentkezik > a törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát 20
II. A szerző vagyoni jogai II.3 TöbbszT bbszörözés és s nyilvánoss nossághoz való közvetítés A.) TöbbszT bbszörözés - Minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges rögzítést jelent > már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető - Többszörözés különösen: nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés céljára való rögzítés a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában előállítása az építészeti alkotások tervben rögzített kivitelezése és utánépítése - A többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni > kivétel: a hangfelvétel-előállító 21 II. A szerző vagyoni jogai II.3 TöbbszT bbszörözés és s nyilvánoss nossághoz való közvetítés B.) A műm nyilvánoss nossághoz való közvetítése - Sugárzás: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével a felhasználás: a vétel lehetővé tétele a sugárzott műsort a műsorsugárzó szervezet állítja össze - Műholdas sugárzás: ha az így sugárzott műsor a nyilvánosság számára közvetlenül fogható (FöldműholdFöld, megszakítatlan közvetítés) - Kódolt sugárzás: a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, ha a műsorhordozó jelet az erre megállapodással feljogosított közvetítő szervezet a nyilvánosság számára vételre alkalmassá teszi (dekódolja) - Ismételt sugárzás: az ezt lehetővé tevő rögzítésben a szerző külön engedélye szükséges, a szerzőnek minden egyes ismétlés után díj jár - Vezetékes nyilvánossághoz közvetítés: a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell - On demand hozzáférhetővé tétel: a szerző kizárólagos joga, hogy művét (másként, mint sugárzással vagy vezeték útján) a nyilvánosság hoz közvetítse, s erre másnak engedélyt 22
III. A szerzői i jog korlátai III. A szerzői i jog korlátai III.1 A korlátok rendszere - A szerzői jog a szerző részére a személyhez fűződ és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat biztosít > e jogokat jogszabály korlátozhatja tényleges gazdasági monopóliumok létrejöttének megakadályozása a szerzői jogok kizárólagosságát célszerű oldani a felhasználás össztársadalmi érdekek indokolják - Alapvető korlátok a vagyoni jogok körében: a szerzői jog területi jellege időbeni korlátozottsága közös jogkezelés: megvonja a szerzőtől művei felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát a kizárólagos jog a díjigényre szorítása törvényi engedély munkaviszonyban alkotott mű jogkimerülés: a terjesztési jog korlátozása szabad felhasználás 24
III. A szerzői i jog korlátai III.2 A szabad felhasználás A.) Lényege,cL nyege,célhoz kötöttsk ttsége - Lényege: a már nyilvánosságra hozott művek elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló, az Szjt.-ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatok, ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőt díjazás sem illeti meg > a szabad felhasználás mindig díjtalan - Meghatározott cél (nem taxatív) iskolai célú felhasználás tömegtájékoztatás tudományos és ismeretterjesztési célú felhasználás fogyatékos személyek igényeinek kielégítése bizonyítás céljára való felhasználás bíróságok és más hatóságok előtt > nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználás: közvetlenül nem irányulhat 25 III. A szerzői i jog korlátai III.2 A szabad felhasználás B.) Általános szabályok - Általános szabályok: nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására nem érintheti hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekét kizárólag a tisztességes gyakorlat határán belül valósulhat meg kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mértékben társadalmilag elismert célhoz igazodó mértékben a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjedően értelmezni > s kört nem lehet analógiákkal, egyedi kivételekkel, méltányosság alapján bővíteni 26
III. A szerzői i jog korlátai III.2 A szabad felhasználás C.) Korlátok - A szabad felhasználás joga nem terjed ki meghatározott felhasználási módokra nyilvánossághoz való közvetítés sugárzással, vagy másként sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság felé továbbközvetítés átdolgozás - Magáncélú másolatkészítés körében nem szabad felhasználás, ha a másolatot építészeti műről, műszaki létesítményről, szoftverről, számítógépes eszközökkel működtetett adattárról készítik, ill. a mű nyilvános előadásának kép-és hanghordozóra való rögzítéséről van szó 27 III. A szerzői i jog korlátai III.2 A szabad felhasználás D.) További megkötések - További megkötések: tilos, ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot teljes könyv, folyóirat egésze magáncéllal csak kézzel, írógéppel másolható oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató előadás felhasználásához, beszédek kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges díszlet, jelmez céljaira készült művek televíziós műsorszolgáltatáshoz való felhasználáshoz a szerző engedélye, neve feltüntetése haszonkölcsönbe adni nem lehet: szoftver, számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár 28
III. A szerzői i jog korlátai III.3 Időbeni megkötötts ttség A védelmi idő elteltével a vagyoni jogok többé nem érvényesíthetők. 29 IV. A szomszédjogi védelemv
IV. A szomszédjogi védelemv IV.1 Áttekintés A SZOMSZÉDOS JOGOK ALAPJÁN A VÉDELEM ARRA VONATKOZIK 31 IV. A szomszédos jogi védelemv IV.1 Előad adóművészek 32
IV. A szomszédos jogi védelem v IV.2 Hangfelvétel tel-előállítók Különleges előírások: előadás hangfelvétele esetén az ELŐADÓMŰVÉSZNEK IS HOZZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES A FELHASZNÁLÁSÉRT DÍJAZÁS JÁR, A SZERZŐK ÉS ELŐADÓMŰVÉSZEK DÍJIÉNYÜKET KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK ÚTJÁN ÉRVÉNYESÍTHETIK a hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe és bérbe adásához A SZERZŐI HOZZÁJÁRLÁSON KÍVÜL A HANGFELVÉTEL ELŐÁLLÍTÓJÁNAK 33 IV. A szomszédos jogi védelem v IV.3 RádiR dió- és s televízi zió-szervezetek 34