Szám: 09/3/460-7/2014./HN.KIR.HAT. Tárgy: Az ECOCARGO Kft tűzvédelmi bírságolási ügye H A T Á R O Z A T Az ECOCARGO Környezetvédelmi, Gépjárműkereskedelmi és Szállítmányozási Kft-t (székhelye: 3245 Recsk, Ércbánya ipartelep 023/25 hrsz.; cégjegyzékszám: 10-09-027940) (a továbbiakban: ügyfél) a Polgár, külterület 0256/1 hrsz-ú ingatlan (továbbiakban: gumitároló telep) területén 2014. június 25-én megtartott tűzvédelmi átfogó ellenőrzéssel kapcsolatban az alábbiakra kötelezem: 1. A gumitároló telep területén lévő oltóvíz tározó medence karbantartásáról, felülvizsgálatáról gondoskodjon, és az azt igazoló dokumentumot hatóságom részére mutassa be, 2. a gumitároló telepen lévő gumiabroncsokból álló tárolási egységeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakítsák ki, 3. a tárolási egységek közötti térrészt száraz aljnövényzettől mentesen tartsák. Határidő: 1. A határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül. 2. A határozat kézhezvételétől számított folyamatosan. 3. A határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Valamint, a tűzvédelmi ellenőrzésen tapasztaltak miatt, 700.000 - azaz hétszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A határozat jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeznek és a fellebbezési határidő letelik, illetve a fellebbezés lehetőségéről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát (09/3/460-7/2014./HN.KIR.HAT.) és a bírságfizetésre kötelezett nevét. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított kettő hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójához címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, 28.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. I N D O K O L Á S A Hajdúnánás Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: kirendeltség) 2014. június 25-én tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott a 4090 Polgár, külterület 0256/1 hrsz. alatt lévő gumitároló telep területén. Az ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet 09/3/460-1/2014./HN.KIR.HAT. számú, 2014. május 31-én kelt irattal értesítettük, melyet 2014. június 03-án vették kézhez. Az ellenőrzésen az.. meghatalmazásával rendelkező.. vett részt. Az ellenőrzésen az alábbiak kerültek megállapításra: - Az oltóvíztározó medence felülvizsgálata, karbantartása nem történt meg, az tűzoltógépjárművel nem közelíthető meg, feltöltése nem történt meg, a szigetelése szakadozott. - A gumiabroncsokból kialakított tárolási egységek nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, az a 2013. november 25-én történt bejárás óta nem változott. - A tárolási egységek és a kerítés között az 1 méter távolság nem mindenhol biztosított. - A telep területe, illetve a kerítésen kívüli területek száraz aljnövényzettel borítottak. A megállapításokkal kapcsolatban az ügyfél... az alábbi nyilatkozatot tette: Az ECOCARGO Kft, mint bérlő még jelenleg, azonban a céget engedélyekkel, gumikészlettel Sigumreco Kft (Polgár, Hajdú u. 40.) vásárolja meg. A feltárt hiányosságok miatt 09/3/460-3/2014/HN.KIR.HAT. számú, 2014. július 08-án kelt végzésemben tájékoztattam az ügyfelet, hogy az ellenőrzésen tapasztalt szabálytalanságok miatt hivatalból hatósági eljárást indítottam. A végzést az ügyfél meghatalmazottja 2014. július 10-én vette kézhez, azonban nem élt iratbetekintési jogával. Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: 1. Az ügyfél a 4090 Polgár, külterület 0256/1 hrsz. alatti 35 000 m 2 alapterületű ingatlan területén gumitárolási tevékenységet folytat. A telephely területének kb. felén 1-3 méter magasan történik a gumi tárolása. 2. A tároló telepen a szilárd éghető anyagok tárolása során a tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területére, illetve az azok között tartandó tűztávolságokra vonatkozó előírások nem kerültek betartásra. A tárolási egységek között található többek között 4473 m 2 alapterületű, melyet a szomszédos egységtől 3 méteres tűztávolság választ el, illetve a tárolási egységek egyike sem elégíti ki a jogszabályban meghatározott tárolási egység méretének 10 x 10 m-es előírásait. 3. A tárolási egységek és a kerítés között az 1 m távolság nincs tartva. 4. A helyszín oltóvízellátását 1 darab nyitott tüzivíztározó medence biztosítja, melynek felülvizsgálatáról, karbantartásáról dokumentációval nem rendelkeznek, a képviselő nyilatkozata szerint az nem történt meg. A medence szigetelése, felszívó vezetékei sérültek.
5. A tüzivíztározó medence a gumitároló telepről tűzoltógépjárművel nem közelíthető meg a felnőtt aljnövényzet, valamint az ott lévő építési törmelékek miatt. 6. A telep, raktározástól mentes területei száraz aljnövényzettel borítottak. Az eljárás során megállapított hiányosságokkal az alábbiakat sértették meg: 1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (továbbiakban OTSZ) 456. szerint ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolási egységeinek tűzszakasz-méreteit és egymás közötti tűztávolságát a 20. melléklet 1. táblázata szerint kell meghatározni. A B C D E 1 A tűzszakasz A tűzszakaszok egymás közötti tűztávolságai (m), ha a szomszédos tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya 2 tűzveszélyességi alapterülete, C D E osztály m2 3 C 1 500 16 14 12 4 D 2 000 14 12 10 5 E 10 000 12 10 6 Valamint az OTSZ 457. (1) bekezdése alapján szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a 20. melléklet 2. táblázata szerint kell meghatározni. A B C D E 1 Az építmény tűzállósági A tárolási egység méretei fokozata 2 A tárolt anyag megnevezése (m) (szélesség x I II. III. IV V. 3 hosszúság x magasság) Az építménytől való távolság méterben 1 4 Éghető C D alapanyag félkész és készáru 10x10x5 20 30 40 2. Az OTSZ 457. (2) bekezdése szerint az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani. 3. Az OTSZ 33. alapján a tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. 4. Az OTSZ 33. bekezdése szerint a tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. 5. Az OTSZ 453. alapján a tűztávolsággal érintett térrészben szolgáltató, ipari, mezőgazdasági és tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1) bekezdése alapján a tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., 12 16. a), 17 18., 20 24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A bírság összegének megállapításakor enyhítő körülményt nem vettem figyelembe, mivel az ügyféllel szemben hatóságomnál második alkalommal kerül sor tűzvédelmi bírság kiszabására. Súlyosbító körülményként értékeltem, hogy a 2013. november 25-én megtartott tűzvédelmi ellenőrzés után kiadott kötelezésben foglaltakat csak részben hajtották végre. Továbbá olyan nagy mennyiségben és területen tárolnak éghető anyagot, hogy egy esetlegesen kialakuló tűz oltása nagy erőket igényelne és veszélyt jelentene a közelében működő vállalkozásokra, a környezetre, illetve a közelben lévő Polgár város lakosságának testi épségére. A bírság összegét a következők alapján állapítottam meg: 1. A Korm. rendelet 1. melléklet 40. pontja alapján egyéb tűzvédelmi jogszabályban bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, azonban mivel a tárolt anyagok között a minimális tűztávolságokat sem tartják, azok szinte egybefüggően kerülnek tárolásra, így egy esetlegesen tűz továbbterjedését nem lehet megakadályozni, melyek miatt a bírság kiszabása mellett döntöttem. 2. A Korm. rendelet 1. melléklet 40. pontja alapján egyéb tűzvédelmi jogszabályban bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, azonban mivel a tárolt anyagok közvetlenül a kerítés mellett kerülnek elhelyezésre, így egy esetlegesen keletkező tűz továbbterjedését a szomszédos területekre nem lehetne megakadályozni, melyek miatt a bírság kiszabása mellett döntöttem. 3. A Korm. rendelet 1. melléklet 20. pontja alapján jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya - kerül kiszabásra a tűzvédelmi bírság. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 40.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke, jelen esetben 500.000 Ft, azaz ötszázezer forintban határozom meg. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján kötelező. Az összeg meghatározásánál figyelembe vettem, hogy a telephely közelében egyéb oltóvíz szerzési lehetőség nem található. 4. A Korm. rendelet 1. melléklet 40. pontja alapján egyéb tűzvédelmi jogszabályban bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, azonban mivel a tűzivíztározó medence a telephely irányából megközelíthetetlen, csak a külső
szívócsonk használható tűzoltógépjárművel, ez az oltása hatékonyságát rontaná és idejét jelentősen megnövelné. 5. A Korm. rendelet 1. melléklet 40. pontja alapján egyéb tűzvédelmi jogszabályban bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, azonban a tárolási egységek közötti tűztávolságok a száraz aljnövényzet miatt nem biztosított, így egy esetlegesen keletkező tűz továbbterjedését a tűztávolság nem akadályozná meg, így a bírság kiszabása mellett döntöttem. A fentiek alapján 700.000 Ft,- azaz hétszázezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján a tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A rendelkezésre álló adatok alapján pontosan nem megállapítható, hogy a jogsértés mióta áll fenn, a hatóság 2014. június 25-én szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. (3) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél a 09/3/460-3/2014/HN.KIR.HAT. számú iraton értesítve lett a bírságolási eljárás megindításáról, mely iratot 2014. július 10-én kézhez vett. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján az Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. -a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. Hajdúnánás, 2014. július 21.