A te het séggondozás nemzetközi horizontja, II. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, II.

A te het séggondozás nemzetközi horizontja, II. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, II.

Géniusz Könyvek A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja, hogy széles körű, átfogó segítséget és eligazítást adjon a tehetséggondozás ügyében tevékenykedő szakembereknek és segítőknek. A SOROZAT KÖTETEI 1. M. Nádasi Mária: Adaptív nevelés és oktatás 2. Revákné Markóczi Ibolya Futóné Monori Edit Balogh László: Tehetségfejlesztés a biológiatudományban 3. Vancsuráné Sárközi Angéla: Drámapedagógia a tehetséggondozásban (2. kiadás) 4. Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése 5. Czimer Györgyi Balogh László: Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése 6. M. Nádasi Mária: A projektoktatás elmélete és gyakorlata 7. Balogh László Mező Ferenc: Tehetségpontok létrehozása, akkreditációja 8. Orosz Róbert: A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai 9. Turmezeyné Heller Erika: A zenei tehetség felismerése és fejlesztése 10. Kirsch Éva Dudics Pál Balogh László: A tehetséggondozás lehetőségei fizikából 11. Mező Ferenc Kiss Papp Csilla Subicz István: Képzőművész tehetségek gondozása 12. Gyarmathy Éva: Hátrányban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek 13. Bohdaneczkyné Schág Judit Balogh László: Tehetséggondozás a közoktatásban a kémiatudományban 14. Inántsy-Pap Judit Orosz Róbert Pék Győző Nagy Tamás: Tehetség és személyiségfejlesztés 15. Kovács Gábor Balogh László: A matematikai tehetség fejlesztése 16. Csernoch Mária Balogh László: Algoritmusok és táblázatkezelés Tehetséggondozás a közoktatásban az informatika területén 17. Gordon Győri János (szerk.): A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I. 18. Gordon Győri János (ed.): International Horizons in Talent Support, I. 19. Bodnár Gabriella Takács Ildikó Balogh Ákos: Tehetségmenedzsment a felsőoktatásban 20. Ba logh Lász ló Me ző Fe renc Kor mos Dé nes: Fo ga lom tár a te het ség pon tok szá má ra 21. Polonkai Mária (szerk.): Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban 22. Mönks, F. J. Ypenburg, I. H.: Ha tehetséges a gyerek 23. Papp né Gyu lai Ka ta lin Pakurár Mik lós né: A deb re ce ni pél da 24. Dá vid Im re: Jó szó val ok tasd 25. F. Gagné: A te het ség fej lesz tés nem zet kö zi ho ri zont ja az esély egyen lő ség szem szö gé ből 26. Demeter József (szerk): A Kárpát-medencei tehetséggondozás jó gyakorlatai

A te het séggondozás nemzetközi horizontja, II. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, II. Szerkesztette: Gordon Győri János Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2012

Készült az A Budapesti Európai Tehetségközpont működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása című (NTP-EU-M-12) kódszámú pályázat keretében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelő által meghirdetett pályázat a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének terhére valósul meg. A szakmai tartalomért a szerzők felelősek. Cseh Anna, Fuszek Csilla, Frank Andrea, Gordon Győri János, Hornyák Balázs, Mohammed Jamalallail, Nagy Tamás, Nguyen Van Tuan Pham Xuan Hinh Do Tien Dat, Péter-Szarka Szilvia, 2012 ISSN 2062-5936 Felelős kiadó: Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítô Szervezetek Szövetség elnöke Felelős szerkesztő: Polyánszky Piroska Borítóterv: Kállai-Nagy Krisztina Nyomdai előkészítés: Jet Set Tipográfiai Műhely A nyomdai munkálatokat a D-Plus végezte Felelős vezető: Németh László Printed in Hungary

Tar Ta lom ELŐSZÓ (Fuszek Csilla)... 13 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI KÖZPONT A KIVÁLÓSÁGÉRT AZ OKTATÁSBAN (Fuszek Csilla)... 15 1. Bevezető... 15 2. Az alapítás... 17 3. A Kiválóság Központ tehetséggondozó programjai... 20 3.1. A programok anyagi háttere... 20 3.2. A CEE felépítése, személyi feltételek... 21 3.3. A STEM-től a STEAM-ig az RSI nyári program... 21 3.3.1. A kiválasztás... 22 3.3.2. Hat hét a Massachusettsi Műszaki Egyetemen... 23 3.3.3. A program felépítése... 24 3.3.4. A kiválóság jegyében... 27 4. A CEE további programjai... 28 4.1. Amerikai Biológiai Olimpia... 28 4.2. Tanári Gazdagító Program... 29 5. Összefoglalás: a diákoktól a tanárokig... 31 Irodalom... 32 MYCAMP: MILLENNIUM IFJSÁGI TÁBOR FIATAL KUTATÓKNAK FINNORSZÁGBAN (Hornyák Balázs)... 33 I. Bevezető... 33 1. A tábor fogalma, a táboroztatás nemzetközi gyakorlata... 33 2. Finnország oktatási eredményei és a tehetséggondozás formái... 34 3. A táboroztatás tradíciói Finnországban... 34 II. Millennium Ifjúsági Tábor... 36 1. A tábor megszületése, szervezői... 36 1.1. A tábor célja... 36 1.2. Résztvevők és kiválasztás... 37 1.2.1. A tábor résztvevői körében készült kutatás eredményei... 38 1.3. A tábor költségei... 38

6 2. A tábor programja és didaktikai módszerei... 39 2.1. A heti program... 39 2.2. Vállalati szerepvállalás... 41 2.3. Gazdagítás... 42 2.4. A projektmunka... 42 2.4.1. A projektmódszer eredete; a módszer jelentősége a tehetséges tanulók fejlesztésében... 43 2.4.2. A választható projekttémák... 43 2.4.3. A projektek ábrázolása, bemutatása... 44 3. Mentorok, segítők... 45 3.1. Mentorok és példaképek a táborban... 45 4. Kortárs kapcsolatok, kapcsolatépítés... 47 III. Összefoglalás... 49 Irodalom... 51 SZABADSÁG ÉS KREATIVITÁS. The Israel Center for Excellence through Education Szervezet programjai (Frank Andrea Gordon Győri János)... 53 I. Az izraeli tehetséggondozás múltja... 53 II. A jelen... 55 1. A tehetségek azonosítása Izraelben... 55 2. Tehetséggondozó programok... 56 3. The Israel Center for Excellence through Education (ICEE)... 58 3.1. A szervezet által működtetett középiskola: az Israel Arts and Science Academy (IASA)... 59 3.2. Excellence 2000 (E2K) program... 65 III. Összefoglalás... 71 Irodalom... 75 TEHETSÉGGONDOZÁS LENGYELORSZÁGBAN, A SWIETOKRZYSKIE RÉGIÓ TANÁRTOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONTJÁNAK PROGRAMJAI (Péter-Szarka Szilvia)... 79 I. Bevezetés... 79 1. Lengyelország gazdasága, társadalma... 79 2. A lengyel oktatási rendszer... 80 3. A PISA-eredmények nyomában... 82 II. Tehetséggondozás Lengyelországban... 84 1. A tehetséggondozás általános jellemzői... 84 2. Jelentős helyi kezdeményezések... 86

A pro jekt ok ta tás el méle te és gya kor la ta 7 3. Jó gyakorlat: a Swietokrzyskie Tanártovábbképző Központ oktatási programjai... 89 3.1. Az SCDN-ről (Swietokrzyskie Centrum Doskonalenia Nauczycieli, Swietokrzyskie In-service Teacher Training Centre) általában... 89 3.2. Projektek... 91 3.2.1. Mint Mozart : a tanári-tanítási hatékonyság fejlesztése, a kreatív tanítás programja... 91 3.2.2. Kezdd el a karriered! Álmaim munkája. Ismerd meg a szakmádat!... 92 3.3. Tanulmányi versenyek... 94 3.4. Tehetséggondozás a tanítási óra folyamatában... 96 III. Összefoglalás... 98 Irodalom... 99 NYÁRI TEHETSÉGGONDOZÓ TÁBOR: A NÉMET DIÁKAKADÉMIA TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA (Gordon Győri János Nagy Tamás)... 101 I. Bevezető... 101 II. A Deutschland Stipendium Németország ösztöndíj... 102 1. Az ösztöndíj alapelvei és fő céljai... 102 2. A program törvényi háttere... 102 3. Az elnyerhető támogatás... 103 4. A támogatásban részesülők kiválasztása, a támogatottak köre... 104 5. A program értékelése... 104 III. A Deutsche SchülerAkademie A Német Diákakadémia... 106 1. Nemzetközi tehetséggondozási előzmények... 106 1.1. A Julian Stanley-féle nyári diákakadémiák kialakulásának története... 106 1.2. A tehetséggondozó tábor munkájába bevont korosztály... 106 1.3. A táborban tevékenykedő oktatók... 107 1.4. A CTY-táborok szokásos napirendje... 107 1.5. Logisztikai kérdések... 108 1.5.1. Költségtérítés... 108 1.5.2. Egészségügyi háttér és közlekedés... 109 1.5.3. A CTY-táborok elterjedtsége... 109 1.6. Nemzetközi hatás... 109 2. Egy európai adaptáció: A Deutsche SchülerAkademie (DSA) A Német Diákakadémia... 110 2.1. A kezdetek... 110

8 2.2. A Deutsche SchülerAkademie és a Deutsche JuniorAkademien Hasonlóságok és különbségek... 110 2.3. A program alapvető céljai... 111 2.4. A DSA hatóköre... 112 2.5. A DSA által megcélzott életkor... 113 2.6. A DSA tehetségazonosítási alapelvei... 113 2.7. A DSA által lefedett tudásterületek... 113 2.8. A táborokban dolgozó oktatók és más személyek... 115 2.9. A DSA-táborok napirendje; a program intenzitása... 116 2.10. Munkamorál; magatartási problémák... 119 2.11. A táborban végzett munka eredményeinek disszeminációja. 119 2.12. Kreditálás... 120 2.13. Pénzügyi vonatkozások... 120 2.14. A tábor helyszínei... 121 2.15. Lépések a program nemzetköziesítéséért... 121 3. Különbségek a kiinduló modell és a DSA-rendszer között... 123 IV. Összefoglalás... 125 Irodalom... 129 TEHETSÉGGONDOZÁS SZAÚD-ARÁBIÁBAN (Mohammed Jamalallail)... 131 I. Bevezetés: A Szaúd-arábiai Királyság az ország népe... 131 II. A szaúdi oktatási rendszer és tehetséggondozás... 132 III. Speciális oktatási program tehetségeseknek... 134 IV. A tehetséggondozó program tematikus összetétele... 135 V. Záró megjegyzések... 141 Irodalom... 141 MATEMATIAI TEHETSÉGGONDOZÁS A SZINGAPÚRI NATIONAL UNIVERSITY OF SINGAPORE HIGH SCHOOL OF MATH AND SCIENCE-BEN (Gordon Győri János)... 143 I. Oktatás és tehetségnevelés Szingapúrban... 144 1. Oktatási eredményesség... 144 2. Tehetséggondozás... 145 II. Az NUS HSMS... 146 1. Az oktatás szerkezete... 147 2. Az iskola matematikai tehetséggondozó programja... 148 3. A Da Vinci program... 149 4. A kollégiumi év... 150 5. Tudományos publikációk... 150

A pro jekt ok ta tás el méle te és gya kor la ta 9 6. Az Einstein + Program... 151 7. Tudományos mentorok... 151 8. Olimpiai felkészítő programok... 152 9. Az Einstein Club... 152 10. Az alapképzést kiegészítő iskolai foglalkozások... 152 11. A tanulói teljesítmény mérése; a továbbtanulás jellemzői... 153 12. A tehetséges tanulók kiválasztása; a felvételi processzus... 153 13. A tanár diák arány... 154 III. Az iskola tehetséggondozó programjának értékelése... 155 Irodalom... 160 A SZLOVÉN TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM ORSZÁGOS ÉS HELYI EREDMÉNYEI (Cseh Anna)... 161 I. Bevezető... 161 II. Az általános iskolai tehetséggondozást vizsgáló kutatási jelentés összegzése... 163 1. A kutatási eljárás ismertetése... 163 2. A nyilvántartásba vett és azonosított tehetségek jellemzői és különböző szempontok szerinti megoszlása... 163 3. Az Egyéni fejlesztési tervvel kapcsolatos vizsgálati adatok... 164 4. Az Általános iskolai koncepció helyi megvalósítása... 166 III. Szlovén tehetséggondozás a gyakorlatban: jó gyakorlat Domžaléban és Mariborban... 168 1. A Rodicai Általános Iskola... 168 1.1. Munkafeltételek tanárnak, diáknak... 168 1.2. A tehetséggondozás helyi története... 169 1.3. Innovatív tanulási környezet: Az OCD projekt rövid áttekintése... 170 1.4. Rodica részvétele az ILE kutatásban... 171 1.4.1. A részvételre inspiráló tényezők... 171 1.4.2. A gazdagító programok formái és a résztvevők értékelése... 172 1.4.3. Az ILE projekt eredményei a Rodicai Általános Iskolában... 173 1.5. A programmal kapcsolatos nehézségek... 174 1.6. 4. osztályos matematika óra... 175 1.7. Biblioterápiás foglalkozás... 175 2. Prva Gimnazija, Maribor... 177 2.1. Az intézmény rövid bemutatása... 177

10 2.2. A tehetséggondozás integrálása a normál oktatási folyamatba... 178 2.3. A tehetséggondozás formái az iskolában... 178 2.4. Koordinációs teendők a tehetséggondozásban... 180 2.5. Diákvélemények... 180 IV. Összegzés... 181 Köszönetnyilvánítás... 182 Irodalom... 183 TEHETSÉGGONDOZÁS A VIETNAMI OKTATÁSBAN (Nguyen Van Tuan Pham Xuan Hinh Do Tien Dat)... 185 1. Bevezetés... 185 2. Vietnami oktatásügy... 187 2.1. A vietnami oktatási rendszer... 187 2.1.1. Iskola előtti oktatás... 188 2.1.2. Általános oktatás... 188 2.2. Szakoktatás... 189 2.3. Felsőoktatás... 190 2.4.. Napjaink oktatáspolitikája... 191 3. A vietnami tehetséggondozási modell... 193 3.1. A tehetségek kiválasztásának és azonosításának mechanizmusa... 193 3.2. A tehetséges tanulók segítésének módszerei... 194 3.3. A tehetséggondozó oktatás tananyaga... 196 3.3.1. Az általános iskolába, illetve középiskolai alsó tagozatra járó diákok tehetséggondozási tananyaga... 196 3.3.2. A tehetséggondozás tananyaga a középiskola felső tagozatára járó diákok számára... 197 3.4. Tehetséggondozó iskolák tanárainak képzése és támogatása. 199 3.4.1. Tanárképzés a tehetséggondozó iskolák számára... 199 3.4.2. Tehetséggondozó iskolák tanárainak támogatása... 200 3.4.3. Középfokú oktatásfejlesztési program... 200 3.4.4. A nemzetközi szabványoknak megfelelő szakmai készségek fejlesztésére Irányuló képzési program tehetséggondozó középiskolák tanárainak... 200 3.5. Tehetséggondozó oktatási módszerek és szervezeti formák... 201 3.5.1. Oktatási módszerek... 201 3.5.2. Oktatási formák szervezése... 202 3.6. A szaktanári állomány korlátozott rendelkezésre állása... 203

A pro jekt ok ta tás el méle te és gya kor la ta 11 4. Matematikai tehetséggondozás Vietnamban... 204 4.1. A matematikai tehetségek oktatásának kialakítása és fejlesztése... 204 4.2. A matematika tagozatos osztályok oktatási programjai... 204 4.3. A matematikai tehetséggondozó osztályok eredményei... 207 4.4. Tehetséggondozó felső-középiskola, Hanoi Pedagógiai Egyetem. Egy példa a vietnami tehetséggondozási modellre... 207 5. Néhány vietnami tehetséggondozó szervezet... 210 6. A tehetséggondozó középiskolai rendszer fejlesztési projektjei a 2010 2020. közötti időszakban... 212 6.1. Célkitűzések... 212 6.2. Küldetés és megoldások... 213 6.3. Finanszírozás... 213 Irodalom... 213 JÓ GYAKORLATOK A TEHETSÉGGONDOZÁS NEMZETKÖZI VILÁGÁBAN REFLEXIÓK, TANULSÁGOK, KÉRDÉSEK (Gordon Győri János)... 215 1. Iskola és tehetséggondozás... 217 2. A STEM-től a STEAM-ig... 221 3. Ha végre itt a nyár... 222 4. Új területek a tehetségben új kihívások a tehetségnevelés terén... 225 5. A tehetségbarát tér... 227

Előszó A magyar tehetséggondozás történetében összefogva az állami és a civil erőforrásokat európai, és nem túlzás azt állítanunk világszínvonalon is számos kiemelkedő kezdeményezés indult el a közelmúltban. A tehetségpontokból álló országos együttműködő-tehetségsegítő hálózat kialakítása egyedülálló vállalkozás, éppúgy, mint a folyamatosan bővülő, a tehetségsegítés és tehetségfejlesztés elméletét és gyakorlatát számos oldalról körbejáró, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének kiadásában megjelenő könyvsorozat is. Külön témakör a könyvsorozaton belül a tehetségfejlesztés külföldi jó gyakorlatainak egy-egy ország oktatáspolitikai rendszerébe illeszkedően, adott esetben tehetséggondozási stratégiájával összhangban történő bemutatása, miközben a könyv olvasója egy-egy gyakorlatról részletes közelképet kap. Jelen magyar és angol nyelven is megjelenő kötetünk a második ebben a témakörben, szerkezetét és tartalmát tekintve is hasonló az előzőekhez; a tehetségfejlesztés területén nagy hagyományokkal rendelkező országok jó gyakorlatainak bemutatásakor pedig szerves folytatása A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, 1-es kötetben található tanulmányoknak. Jó gyakorlatokról hiteles közelképeket adó kötet tanulmányainak megszületésekor a kutatásnak a hazai elmélyülés mellett elengedhetetlen eleme a külföldi kollégákkal való személyes találkozás, egy-egy adott jó gyakorlat megvalósításába való közvetlen bepillantás. Ahogy a korábbi horizontok kötet, jelen kötetünk sem jöhetett volna létre a külföldi tehetségsegítő kollégák önzetlen segítsége, kutatóink információval való ellátása nélkül. A kilenc jó gyakorlatot bemutató, három kontinenst is a látókörébe vonó könyv létrejöttében közreműködő magyar kutatók és külföldi tehetségsegítők mellett külön ki kell emelnünk, a vietnámi és a szaúdi kollégák értékes hozzájárulását. Tanulmányaik révén ráláthatunk országaiknak a tehetségsegítés terén tett erőfeszítéseire.

14 Reméljük, hogy a Magyar Géniusz Program külkapcsolati munkabizottságának folytatásaként 2012 tavaszán megalapított Budapesti Európai Tehetségközpont koordinálásában, ugyancsak Dr. Gordon Győri János szerkesztésében megszületett második horizontok kötet az elsőhöz hasonlóan sikeres lesz, és olvasói számára ugyanúgy inspirációt és tanulságot jelent majd. Fuszek Csilla Budapest Európai Tehetségközpont igazgatója

Fuszek Csilla Az Amerikai Egyesült Államokbeli Központ a Kiválóságért az Oktatásban (Center for Excellence in Education) tehetséggondozó programjai 1. Bevezető A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I. kötetben megjelent tanulmányunkban a pár éves múlttal rendelkező, bostoni Nemzeti Technológiai Műveltség Központjának hihetetlen nagy ívű, STEM* oktatásra specializálódott, ám jelenleg is alakuló, fejlődő programjait tekintettük át (Fuszek 2011). Jelen munkánkban egy kisebb volumenű, de az amerikai tehetséggondozó programok között és a STEM oktatás terén egyaránt mintaadó, a korábbi tanulmányban is említett, Központ a Kiválóságért az Oktatásban (Center for Excellence in Education CEE) programjairól, ezek között is elsősorban az ún. Kutató Tudományos Intézet (Research Science Institute RSI) jó gyakorlatként való bemutatásáról lesz szó. A tehetséggondozással kapcsolatos elméleti és gyakorlati kutatások és a megvalósított tehetséggondozó programok tekintetében az Egyesült Államok mindig is a világ élvonalába tartozott. Az országban fél évszázada számos nagy múltú, kiváló tehetséggondozó program és kutatóintézet, tehetséggondozó iskola működik. A nonprofit szektorhoz tartozó Központok közül emelkedik ki programjaival az egyik legrégebbi, gyakorlatilag a megalakulása óta változatlan célokkal, mára már kialakult hagyományokkal rendelkező CEE. Sajnos nem állt módomban a Központ által támogatott programokat a helyszíneken meglátogatni, de többször adódott lehetőségem személyesen találkozni Joann DiGennaro elnök asszonnyal; elbeszélgethettem vele az elmúlt 30 év eredményeiről, nehézségeiről, megismerhettem elhivatott, szakmájában mindig maximalizmusra törekvő, magával ragadó egyéniségét. Bár összefoglaló tanulmány mindeddig nem született a Központban történt munkáról, a személyes találkozók mellett a 2012-ben átalakított honlapon (http://www.cee.org) megtalálható az elmúlt 5 évvel kapcsolatos dokumentáció nagy része, amely számos * STEM: science, technology, engineering, mathematics (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika).

16 Fuszek Csilla információt tartalmaz. A honlapon különösen nagy hasznomra voltak a Centerline hírlevelei, melynek főszerkesztője Maureen Palmer, a nyilvánosságért felelő munkatárs, külön is megküldött számomra leveleivel, illetve szóbeli közléssel is segítette a munkámat. Köszönettel tartozom mindkettőjüknek.

2. Az alapítás A Központ a Kiválóságért az Oktatásban (Center for Excellence in Education CEE) a Virginia államban található McLean-beli székhelyen működő természettudományos tehetséggondozásra specializálódott, mind a mai napig adományokból önmagát fenntartó, nonprofit szervezet. A Kutató Tudományos Intézet programja miatt mára már nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is ismertté és elismertté vált. Bár a CEE 1983-as alapításakor még közel nem jelentett sem Amerikában, sem Európa országaiban a maihoz hasonló gondot a természettudományos tehetségek hiánya, de akkor, az 1970-es, 1980-as években az amerikai tanulók teljesítménye matematikából és természettudományból a leggyengébbek közé tartozott (Csapó 2007). Nem véletlen tehát, hogy a szervezet létrehozói, a néhai Hyman G. Rickover admirális és a CEE-nek mind a mai napig lelkes elnök asszonya Joann DiGennaro már 1983-ban is a fiatal természettudományos tehetségek pályájának támogatásában látták az Egyesült Államok és a világ fejlődésének zálogát. A nukleáris haditengerészet atyjaként emlegetett H. G. Rickover admirális a Kiválóság Központ alapításakor már 83 esztendős volt, de az oktatáshoz fűződő szenvedélyes elméleti és gyakorlati kapcsolata már több évtizedes múltra tekintett vissza. 1957-ben elhangzott mondatai ma sem vesztettek aktualitásukból: Az a véleményem, épp ideje lenne átgondolnunk utódaink iránti felelősségünket, akik előbb utóbb kifogynak a fosszilis energiából. A legnagyobb felelősségünk nekünk szülőknek, állampolgároknak, hogy Amerika fiataljai számára a lehető legjobb oktatást biztosítsuk. A legjobb tanárokra van szükségünk, elegendő tanárra, hogy felkészítse a fiatalokat egy, a jelenünknél mérhetetlenül komplexebb jövőre, ahol mindennél nagyobb szükség lesz magasan képzett, kompetens szakemberekre, nőkre és férfiakra egyaránt. (Rickover 1960). Mint ahogy nem vesztett aktualitásából, sőt a 21. sz. elején újabb értelmet nyert az általa alapított szervezetnek az 1983-ban meghatározott bár mai szóhasználattal ugyan már kicsit másképp hangzó alapvetően két célt kitűző miszsziója sem: Középiskolás és egyetemi hallgatók tehetségtámogatása a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) terén, hogy kiváló

18 Fuszek Csilla és meghatározó életpályát járhassanak be; a globális közösség vezetői közötti együttműködés elősegítése. (CEE honlap 2012) A CEE alapítása tulajdonképpen Rickovernek egy egyetemi előadásért felajánlott 250 dolláros adományával kezdődött, amit hamarosan követett a mind a mai napig tartó, a CEE alapprogramját jelentő, az MIT-vel közösen szponzorált, középiskolások számára kialakított nyári tehetséggondozó program a Kutató Tudományos Intézet (Research Science Institute RSI). A hivatalos megnyitóra 1983. február 28-án Rickover admirális születésnapjának a hetében került sor példátlan körülmények között, hiszen három amerikai elnök: Nixon, Ford és Carter is beleegyezett, hogy az alakuló Központ kuratóriumának tiszteletbeli tagja legyen. Ez volt az egyetlen olyan kuratórium, és ennek a mai napig szimbolikus és oktatástörténeti jelentősége is van, hogy a 3 elnök, megmutatva elkötelezettségét, közösen állt ki a természettudományos oktatás fontossága mellett (Centerline 2009 Fall). Ricover admirális 1986-ban történt halála után alapító társa, a fiatal jogász asszony Joann DiGennaro lett a CEE lelke; személyes elhivatottsága, évtizedek óta együtt dolgozó csapata az évek során kialakította, fenntartotta az RSI programot, majd az elmúlt 10 évben több újabb kezdeményezéssel és számos nemzetközi együttműködéssel egészítette ki a CEE munkáját. Joann DiGennaro aszszonyt az egész világon a STEM oktatás egyik élharcosaként ismerik, akit idén júniusban a US News and STEM Connector honlapon a STEM oktatás terén legnagyobb eredményeket elérő amerikai 100 nő közé választottak, elismerve ezzel a hazájában és világszerte létrehozott kezdeményezéseit. DiGennaro nemzetközi sikerei egyrészt szorosan összefüggnek a CEE RSI programjának különböző, az amerikaitól lényegesen eltérő kultúrájú országokban történt adaptációival, amelyek közül a kínai, az indiai és az alig egy éve indult szaúdi programok a legkiemelkedőbbek. Talán mindezek közül is a legfigyelemreméltóbb a szaúdi program, mert ez az első olyan lehetőség a Szaúdi Királyságban, ahol középiskolás fiúk és lányok tanulhatnak együtt a természettudományos tárgyakat. Másrészt a CEE RSI programjába bevont külföldi országokkal való együttműködésben teljesedik ki az elnök asszony munkája. A CEE és DiGennaro nemzetközi kapcsolatainak volumenét mi sem fémjelzi jobban, mint az, hogy az elmúlt 30 év során a CEE elnökeként, a Központ nemzetközi kapcsolataiért és tehetséges matematikus és természettudós diákok csereprogramjaiért egyszemélyi felelősként 51 különböző országgal tárgyalt a STEM oktatási programokkal kapcsolatban. Az 1984-ben alapított RSI programjához a feltételek megteremtését ami akár a stemconnector blog cikkéből, akár a vele való személyes interjúim során kiderült mindig is az a szenvedély vezérelte, hogy mind a középiskolás diákoknak, mind a tanároknak élményt adó és olyan inspiráló oktatási programokhoz

Az Egyesült Államokbeli Központ a Kiválóságért az Oktatásban 19 való hozzáférést teremtsen meg, mely a résztvevőit egy életen át eljegyzi a STEM tudományterületeivel. Célja olyan oktatási közeget létrehozni és fenntartani, amelyben a STEM oktatás a kreativitás fejlesztésével jár együtt, mert mi is lehet annál hihetetlenebb élmény mondja DiGennaro, ha tehetségeket hozzásegítjük valami új megszületéséhez, egy igazi Heuréka élményhez (Stemconnector blog 2012; DiGennaro 2012).

3. A Kiválóság Központ tehetséggondozó programjai A Központnak alapvetően három nagy tehetségtámogató tehetséggondozó programja van; közös céljuk az, hogy a tudomány és a technológia terén hozzájáruljanak az Egyesült Államok versenyképességének megtartásához. A diákprogramokban résztvevőknek olyan életre szóló indíttatást akar adni, hogy feltalálókká, tudósokká, alkotó emberekké, a 21. sz. vezető egyéniségeivé váljanak. A tanári programok elindításának nem titkolt célja pedig az volt, hogy a STEM tárgyak oktatásának élményszerűvé tételéhez megfelelő elméleti és módszertani tudást adjon át olyan tehetséges tanároknak, akik számára ez különböző okoknál fogva nem lenne elérhető (CEE honlap 2012; DiGennaro 2012). A CEE-nek a legrégebbi, legnagyobb múlttal és hagyományokkal rendelkező programja a már korábban említett, először 1984-ben megszervezett Kutató Tudományos Intézet (Research Science Institute RSI). A nagyon magas színvonalú, a kiválóságot minden szinten szem előtt tartó középiskolai nyári gazdagító program felépítése és eredményei egyedülállóak a világ tehetséggondozó palettáján. 20 évvel később a CEE programjai közül az RSI-t szintén a középiskolás korosztály számára szervezett, mára a tudományterületen vezető szerepet játszó Amerikai Biológiai Olimpia (USA Biology Olympiad USABO) követte. Utolsó programjuk az idén útjára indult Tanári Gazdagító Program (Teacher Enrichment Program /TEP/). Az újabb és újabb programok kidolgozását a gyakorlatban meglévő igény inspirálta. Jelen tanulmányban részletesen az RSI program kerül bemutatásra, a másik két programot csak alapjaiban érintjük. 3.1. A programok anyagi háttere A CEE történetének és az elnök asszonynak egyik legnagyobb büszkesége, hogy mindhárom program az RSI, az USABO és a TEP is ingyenes a résztvevők számára. A Központban az elnök munkájának egyik legnehezebb, legtöbb időt lefoglaló része, hogy elkötelezett szponzorok megtalálásán keresztül megteremtse az anyagi feltételeket ahhoz, hogy a komoly költségekkel járó programokra a jelentkezőkből minden anyagi megfontolás nélkül lehessen válogatni. A közel 80

Az Egyesült Államokbeli Központ a Kiválóságért az Oktatásban 21 honlapon található nagy szponzor között találunk egyetemeket, mint az MIT, Purdue, nagyvállalatokat, mint az IBM és a Microsoft, de magánalapítványokat és magányszemélyeket egyaránt, illetve állami szerveket, minisztériumokat. A kisebb magántámogatók száma évente a több száz főt is eléri, minden évben a CEE őszi hírlevelében megtalálható az adományozók listája. E mellett a honlapon a donáció számtalan formájára lehetőséget teremtenek mind az amerikai törvények, mind meglévő, kis és nagy adományokat befogadó és a CEE-hez a pénzt eljuttató különböző szervezetek. DiGennaro véleménye szerint hosszú távon az Egyesült Államokban a közoktatásban dolgozók számára is természetessé kellene válnia a szponzorok keresésének, ezáltal a vállalati és az oktatási szféra jobban közelíthetne egymáshoz (DiGennaro 2012; CEE honlap 2012; Centerline 2008 2012). 3.2. A CEE felépítése, személyi feltételek A szervezet 30 tagú kuratóriumának tagjai egyrészt a szponzorokhoz kötődnek, másrészt a programok tartalmi elemeihez, harmadrészt az oktatáspolitikához; többek között így találjuk meg a tagok között a Dranow Alapítvány elnökét, Mr. Mel Chaskint, a Vanguard Research, Inc. elnök-vezérigazgatóját, illetve a Harvard vagy az MIT professzora mellett a libanoni parlament tagját, Bahia El Hariri urat is. A három egykori amerikai elnökből (akik közül kettő már nem él) mind a mai napig a kuratórium tiszteletbeli tagja maradt Jimmy Carter, akinek ismert a haditengerészethez való kötődése is. Nem véletlen az sem, hogy az első kuratórium tagjai között szerepelt Julian Cecil Stanley tehetséggondozással foglalkozó világhírű pszichológus is, a gyorsítás módszertanának szószólója, akinek a munkássága személyesen is inspirálta DiGennaro asszony életpályáját. A CEE csapata szorosan 14 főből áll, élükön DiGennaro elnök asszonnyal, de ez a szám a programok megvalósításának idején, különösen az RSI nyári hetei alatt, szükség szerint ideiglenesen 35 fölé is emelkedhet. Egy-egy programnak mindig külön szakmai igazgatója van, aki nem tartozik az állandó csapatba. 3.3. A STEM-től a STEAM-ig az RSI nyári program Az 1984-ben kialakított nyári gazdagító tábor lényege egy mondatban összefoglalva: intenzív, 6 hetes bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. A szakmai program kialakítása az 1984-es kezdetektől fogva mindig közösen történik a híres Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT Massachusetts Institute of Technology).

22 Fuszek Csilla A programba felvett diákok számtalanan tudományterületen a rákkutatástól az alkalmazott matematikáig kipróbálhatják magukat; közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a Boston környéki vezető tudományos laboratóriumokban. Tudományos, állami és üzleti szférában működő kutató csapatok meghívására részt vehetnek tudományos projektekben, és lehetőséget kapnak arra, hogy ötleteikkel hozzájáruljanak a projektekhez. A tábor szakmai tartalma így komoly mértékben függ az adott évben folyó tudományos projektektől. 3.3.1. A kiválasztás A CEE honlapján meghirdetett regisztrációs lapon történő jelentkezést mintegy fél évvel a programnak az adott évben való indítása előtt lezárják. A jelentkezőket sokféle szempont szerint választják ki, de elsősorban az iskolai teljesítmény és a vezetői képességek kombinációjára kíváncsiak a döntéshozók. A jelentkező diákok iskolai vagy állampolgársági hátterétől függően háromféle kiválasztási rendszer alapján történik a programba való bekerülés. A legtöbb diák az amerikai állampolgárságú vagy amerikai állandó lakós vízummal való jelentkezők a CEE által szervezett döntési mechanizmuson, közvetlenül a CEE-hez pályázva kerülhet be a táborba (1. csoport). Más típusú, gyakorlatilag az előzővel azonos tartalmú jelentkezés biztosít a CEE az ún. DoDEA diákok számára, akik gyakorlatilag a Védelmi Minisztérium Amerikában és külföldi katonai támaszpontokon létesített iskoláiban tanulnak (2. csoport) (DoDEA iskolák 2012). Megint más rendszer érvényes a programba jelentkező nemzetközi diákokra (3. csoport). Mindhárom rendszerben előírás azonban, hogy végzős, közvetlenül az érettségi évében tanuló diákok már nem jelentkezhetnek. A CEE-hez közvetlenül való jelentkezésnek (1. csoport) nem feltétele az iskola ajánlása, de minden a CEE SRI programjára jelentkező diákot két olyan tanárnak kell ajánlania, akik tisztában vannak a diák elért teljesítményével, iskolai előmenetelével; a tanári ajánlások mellé csatolni kell a középiskolai eredményeket igazoló dokumentumok másolatát (a bizonyítványt). Emellett a jelentkezőnek ajánlott az Egyesült Államokban letehető sztenderdizált teljesítményteszteken (pl.: PS AT, SAT, ACT, AP, PSAT) elért eredményeit is beküldeni. A pályázóknak különösen az ún. PSAT teszten való részvétel ajánlott, amely más, hasonló az Államokban meghirdetett nemzeti ösztöndíjpályázatok is előfeltétele. A PSAT teszt 3 a kritikus olvasás, a matematika és az íráskészség területén vizsgálja a diákok teljesítményét. A 240-es felső pontszerzési lehetőségből minimum 220 elérése ajánlott az esélyes jelentkezéshez, ami a gyakorlatban mindhárom területen 98-99%-kos teljesítményt jelez. (PSAT tesztek értékelése 2012). Ennél alacsonyabb eredményekkel való bekerüléshez a diáknak már bi-