Jelek JEL: információs értékkel bír Csatorna: Az információ eljuttatásához szükséges közeg, ami a jeleket továbbítja a vevőhöz, Jelek típusai 1. érzékszervekkel felfogható o vizuális (látható) jelek 1D, 2D, 3D: képszerű (fotó, rajz) stilizált (térkép, piktogram) szimbolikus (karakterek) virtuális tárgyak (hologram) o audiojelek (hang) o tapintható jelek (Braille-írás) 2. technikai berendezésekkel érzékelhető o analóg jelek: fizikai mennyiségek, pl. hang, fény, hőmérséklet (továbbításkor torzul) o digitális jelek: számjegyekkel pl. binárisan rögzített jelek pl.ascii kód ASCII-kódrendszer: 1 karakter = 1 bájt 1 kód jelölhet: - 1 betűt, számot, írásjelet - vezérlő karakterek pl. - egyéb jelek Analóg-digitális jelátalakítás = Kódolás= az információ átalakítása jelekké. Dekódolás = a jelek információtartalmának visszaalakítása. Feladat: Indítsd el a Jegyzettömböt (vagy Word programot)! Alt + számok a numerikus billentyűzeten! TESZT: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-7-evfolyam/2/adatatvitelkommunikacio-informacios-csatorna/adatatvitel-kommunikacio-informacios-csatornatesztgyujtemeny Példa kódolásra: az ASCII kódtábla http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-7-evfolyam/binariskodok-adatmennyiseg/az-ascii-kodtabla Konvertálás Hogyan lesznek a számítógép billentyűzetén begépelt betűkből, számokból eltárolt jelek?a magyar nyelvben használt betűink, írásjeleink, számjegyeink, s egyéb speciális jeleink száma körülbelül százegynéhány. Tekintetbe véve az egyéb megkívánt jeleket is, csak a magyar nyelvre gondolva használnunk kell egy-egy nyolc bites csoportot egy ilyen betű, írásjel vagy szám tárolására. Létrehoztak tehát egy olyan hozzárendelési szabályt, ami a nyolc bit különböző állapotához rendeli hozzá a különböző karaktereket. Minden egyes bitsorozat egyegy karaktert jelképez. Természetesen célszerű volt ezt a hozzárendelési szabályt nemzetközileg is elfogadottá és egységessé tenni. Ezért hozták létre az 1960-as években az alap, 128 karaktert kódoló ASCII kódrendszert, majd ezt a nyolcadik bit ellenőrző szerepének
elhagyásával 256-ra bővült. A kiterjesztett ASCII kód kiosztása egyedi, összesen 256-féle jelet különböztetett meg, de még így sem lehetett helye benne minden nemzet minden speciális betűjének. Így a kiterjesztett ASCII kód még nem tartalmazta a teljes magyar betűkészletet sem. Kimaradt belőle például az ő és ű betű, mint speciális magyar írásjelek, persze mint kis- és nagybetűs alakban is. Ezen hiányosság pótlására az 1980-as években több egyedi megoldás is született, mint például a CWI kódrendszer, de a Microsoft sem fejlesztett egységesen: a magyar betűket a 852-es kódtábla tartalmazta a DOS alatt, míg a Windows használók számára már a 1250-es kódlap tette mindezt. A kialakulóban lévő káoszt csak egységes és nemzeti érdekek és elképzelések felett álló szabályozással lehetett megoldani: az unikódnak elnevezett új kódrendszer 16 bites lett, így a több mint 65 ezer jel egységes kódolásának köszönhetően bárki, bármilyen nyelven, egyértelmű kódolással tud szöveget írni.
ASCII Karakter vizsgálata Ha létrehoztunk egy szabályt, amely segítségével karaktereket kódolhatunk, ezen bitcsoportok felhasználásával a szavak leírása is megoldható. Mivel a betűk leírásához betűnként kódrendszertől függő számú bit szükséges, célszerű a rendelkezésre álló bitjeinket ilyen jelkód csoportokba szervezni. Ezeket a jelkódcsoportokat nevezték el byte -nak (ejtsd: bájt).
Mivel az alap-ascii kódtábla és utódjaik nem csak egy nyelvhez tartozó betűket tartalmaznak, ezért célszerűbb rájuk egy átfogóbb fogalmat alkalmazni. Így tehát ezeket a bármilyen nyelvhez tartozó jeleket összefoglaló néven elnevezhetjük karakternek. Ha egy 25-betűből, 5 szóközből és 2 írásjelből álló mondatot szeretnénk tárolni, akkor mindezt összeadva a mondat 32 karaktert tartalmaz, tehát 32 byte kell a taroláshoz, ami megfelel hagyományos kódolást használva 32-szer 8, azaz, 256 bitnek, de ha unikódot használunk, akkor a tárolandó bitszám éppen a duplája lesz. Egy számítógépben azonban nem csupán egy mondatot kell tárolnunk és feldolgozunk, hanem annál jóval nagyobb mennyiségű adatot. Így a számítógépeknek rendelkezniük kell egy olyan részegységgel, ahol a feldolgozandó adatokat raktározni tudja. Ezt nevezik operatív vagy belső, vagy egyszerűen csak memóriának. A számítógép memóriájának méretét az határozza meg, hogy hány byte-nyi adat tárolására alkalmas. A karakter lehet egy szám, egy betű, egy írásjel vagy egy vezérlőjel, amely kódrenszertől függően egy vagy két byte-on tárolható. Mértékegységek Ellentétben a megszokott szorzóértékkel a számítástechnikában 1 kilobyte (kbyte) nem 1000 byte, hanem 1024 byte, s ugyanígy az 1 megabyte (Mbyte) sem 1000, hanem 1024 kilobyte. Ez természetesen alaposan indokolt, hiszen a számítógép kettes számrendszerében az 1000 nem egy kerek"' szám, ellentétben az 1024-gyel, ami pontosan a kettő tízedik hatványa, így a kialakítás és használat szempontjából jóval praktikusabb. A számítástechnikában használják még a gigabájtot (Gbyte) is, amely a megabyte 1024 szerese, illetve esetenként a terabájtot (1 Tbyte=1024 Gbyte). A hagyományosan használt, tízes számrendszerre épülő prefixek használata mellett éppen ezért lett gond az informatikához jobban illő bináris prefixek használata. A megoldást a mérnökök világszervezete viszonylag gyorsan megalkotta: a decimális és bináris prefixek között egyértelmű különbséget tett. Géphasználóként belegondolva: a mi érdekünkben! Informatikában használt jelölés átváltás 1 Bájt = 8 bit Byte = magyarul bájt, rövidítése B, az adattárolás alapegysége. 1 KBájt (kilo) = 1024 Bájt 1 MBájt (mega) = 1024 KBájt 1 GBájt (giga) = 1024 MBájt 1 TBájt (tera) = 1024 GBájt 1 PBájt (peta) = 1024 TBájt 1 EBájt (exa) = 1024 PBájt