Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03.
Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
Ökológiai megközelítés
Mérsékeltövi-életközösség szempontú, természetes erdő fogalom (Dr. Varga Béla) Élő és élettelen elemek bonyolult, nyílt rendszere Önszervező, öngyógyító, önszabályozó képességgel rendelkezik Faji, szerkezeti és genetikai diverzitás Természetes szelekció FOLYAMATOS ERDŐBORÍTOTTSÁG
AZ ERDEI ÖKOSZISZTÉMÁK ISMÉRVEI: - MAGASSÁGI NÖVEKEDÉS - ENERGIAHASZNOSÍTÁS - SZERVESANYAG-TÁROLÁS - HOSSZÚ ÉLETTARTAM - KONKURENCIA-KÉPESSÉG - VESZÉLYEZTETETTSÉG - MEGÚJULÓ-KÉPESSÉG
Az erdők funkciói A lefolyás gátlása( parti sáv) a legértékesebb élőhelyek A lefolyás gátlása( parti sáv) Partvédelem az elhabolás és az erózió ellen A töltés védelme a hullámzás és jég ellen új szemléletű erdőgazdálkodás esetén ( folyamatos erdőborítottságot biztosító) Kifejezetten támogatott A vízgyűjtőterületen a talajra jutó csapadék mennyiségének, valamint gyorsaságának szabályozása
Paradicsomi állapot A folyót puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik. A hullámtéri erdőknek két jellemző típusa: a gyakoribb fűz-nyár puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a magas hátakon található tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Mindkét erdőtípus gazdag cserjeszintjében olyan őshonos, az ember gazdálkodási igényei miatt visszaszorult állományú fajok fordulnak.(kmnpig a Körösökről) A fentiek minden vízfolyásra igazak, legfeljebb a fajok egy kissé eltérőek!
A nagyvízi meder sematikus ábrázolása A hullámtéri véderdő sáv elhelyezkedése és szerkezete (Pankotai-Rácz 1975) in Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 9., Sík-, hegy- és dombvidéki vízrendezés Dr. Gribovszki Zoltán (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem
Tág hálózat Monokultúra Egykorúság Egyszintűség ÜLTETVÉNY Rövid ciklusok (<25év) A ciklushoz képest hosszú fátlan állapot Nem önmegújuló! Rendezett (Jól fésült)
Vágásos erdő Egynél több faj (2-3) Egykorúság Egyszintűség Hosszabb ciklusok (>25 év) Rövidebb idejű fátlan állapot Képes lehet önmegújulásra Nagyjából rendezett
Őserdő /Folyamatos erdőképet biztosító erdőgazdálkodás Nagyon sok faj Több korúság ( Csemetétől a holt fáig) Nagyon sok szint/ Többszintűség Nem ciklusos, illetve a ciklusok térben és időben korlátozottak Nincs fátlan állapot, illetve csak kis területen Rendetlenség Annyira hozzászoktunk a természetellenes képhez, hogy a természetes már visszatetszik. Roth Gyula
Lehet rendelni! Milyen funkcióhoz, milyen erdő az optimális? Melyik erdőtípus az, amelyik egyszerre a legtöbb funkciónak meg tud felelni? Jól megfogalmazott igények Jogszabályi háttér! Köszönöm, hogy együtt lehettünk!