BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK A belügyi rendészeti ismeretek emelt és középszinten letehető írásbeli és szóbeli vizsga. A vizsga célja A kétszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit, - meg tudja-e egymástól különböztetni a rendészeti szerveket, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire, - képes-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani, - ismeri-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit, - képes-e elméleti ismereteit kiegészíteni a mindennapi életből vett példákkal, - elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel szituációs feladatokban fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, - megtalálja-e a gyakorlati jellegű feladatok helyes megoldási módját, képes-e a megoldás logikus végigvezetésére, - ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket, - ismeri-e az eszközök célszerű használatát, - képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni, - teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége - előadásmódja a szakmai elvárásoknak megfelelően határozott, meggyőző-e. A belügyi rendészeti ismeretek tantárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a vizsgázó általános rendészeti ismereteiről ad számot. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett a tantárgyi ismeretek mélyebb összefüggéseit, az egyes anyagrészek közötti kapcsolatok felismerését, és ezen ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző komplex feladatok megoldása során. Az emelt szint magában foglalja a középszint követelményeit is. 1. A rendészet alapjai 1.1. A rendészet, rendészeti szervek A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalma A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelmének, az államhatár rendje védelmének fogalma I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A vizsgázó legyen tisztában a rend, a közrend (belső rend) és a határrend fogalmával. Ismerje fel az egyes fogalmak közötti kapcsolatot. Ismertesse a biztonság, a nemzetbiztonság, közbiztonság fogalmát. Mutassa be az egyes fogalmak egyedi és közös jellemzőit. Határozza meg a rendvédelem, a közrend, a közbiztonság védelmének és az államhatár rendje védelmének fogalmát. Értse az egyes fogalmak közötti összefüggéseket. Ábrázolja az egyes fogalmak kapcsolatát ábrák segítségével. Ábrázolja az egyes fogalmak kapcsolatát ábrák segítségével. Ismertesse a társadalom védelmi rendszerének elemeit és funkcióit.
A katasztrófavédelem és a polgári védelem fogalma A rendészet szervei 1.2. Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei Ismerje a katasztrófavédelem és a polgári védelem fogalmát. Hasonlítsa össze az egyes fogalmak azonosságait és különbözőségeit. Minisztériumi hovatartozásuk szerint csoportosítva sorolja fel az egyes rendészeti szerveket. Legyen képes a rendészeti szerveket a Magyar Köztársaság államszervei között elhelyezni. Néhány szóban jellemezze az egyes rendészeti szerveket. Mondjon gyakorlati példákat az egyes rendészeti szervek tevékenységére. Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (1949. évi XX. tv. az Alkotmányról; 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről; 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról; 1993. évi CX. tv. a honvédelemről; 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófavédelemről; 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről; 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról). Legyen tisztában az egyes jogszabályok jelentőségével, kapcsolatával. Magyarázza el, miért kell a rendészeti szervek működését jogszabályi szinten meghatározni. Ismertesse az egyes rendészeti szervek rendeltetését. Ismertesse és bizonyítsa az egyes rendészeti szervek sajátos jogállását, mutasson rá a jogállásbeli azonosságokra és különbségekre. Szervenként csoportosítva ismertesse az egyes szervek főbb feladatait. Ismertesse a rendészeti szervek szervezeti felépítését központi, területi és helyi szinten, emelje ki sajátosságaikat. Állományviszonyuk szerint csoportosítva sorolja fel a rendészeti szervek erőit. Rendeltetésük szerint csoportosítva ismertesse a rendőrség és a katasztrófavédelmi szervek főbb eszközeit. Következtessen és mondjon példát az egyes eszközök felhasználási lehetőségeire. Határozza meg az egyes jogszabályok hatályát. Ismertesse az egyes jogszabályok átfogó tartalmát. Magyarázza el, hogy miért fontos a rendészeti szervek jogállását meghatározó normák törvényi szintű szabályozása. Fejtse ki az egyes rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai közötti összefüggéseket. Ismerje fel a valóságban, képen vagy ábrán az egyes eszközöket. Emelje ki az egyes szervek technikai eszközeiben meglévő különbségeket. Sorolja fel a kárelhárítás és a katasztrófavédelmi feladatok egyes speciális eszközeit.
1.3 A rendészeti szervek kialakulása A rendészeti szervek kialakulása Mutassa be röviden a rendészeti szervek rendszerének kialakulását. Emelje ki a rendészeti szervek specializálódásának állomásait. Mutassa be, milyen társadalmi szükségletek vezettek a rendészeti szervek mai rendszerének kialakulásához. Értelmezze a kontinentális és az amerikai típusú rendőrségi modellek különbségeit. 2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei A rendőrség és a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai A rendészeti szervek irányítása és vezetése Legyen tisztában a rendőrség szolgálati tagozódásával (szolgálati ágak, szolgálatok, szakszolgálatok). Ismerje a katasztrófavédelem szakmai tevékenységének területeit. Nevezze meg a szolgálati tagozódás és a szakmai tevékenységi területek jogszabályi alapjait. Szervenként sorolja fel a szolgálati ágakat, és tudjon példákat mondani a szolgálatokra, szakszolgálatokra illetve szakmai tevékenységi területekre. Sorolja fel a rendészeti szervek működésének általános elveit (működés törvényi szabályozása, feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége, intézkedési kötelezettség, titoktartási kötelezettség, fegyverviselési jog, segítségnyújtási kötelezettség, közreműködő igénybevétele, segítség és eszközök igénybevétele a feladatok végrehajtásához, nyilvános szereplés). Legyen tisztában a működési elvek jelentőségével, értse meg ezek gyakorlati hatását. Értse az irányítás és vezetés fogalmát. Fogalmazza meg az irányítás és vezetés jogi alapját. Értse meg a rendészeti szervek irányításának és vezetésének szükségességét. Ismertesse az egyes rendészeti szerveket központi, területi és helyi szinten irányító és vezető szervezeteket és személyeket. Sorolja fel a szolgálati ágakat, szolgálatokat, szakszolgálatokat. Röviden ismertesse tevékenységüket, feladataikat. Mutassa be a működés általános elveinek szervenkénti egyedi és közös jellemzőit. Mondjon példát az egyes működési elvek gyakorlati megvalósulására. Tudja bemutatni az irányítás és vezetés közötti különbségeket. Fogalmazza meg az irányítás és vezetés célját és eszközeit. Ismertesse azon jogszabályi eszközöket, melyek a miniszter és az országos parancsnok rendelkezésére állnak vezetési és irányítási feladataik ellátásához.
2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök A rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk alapvető szabályai 2.3 A katasztrófák felosztása A katasztrófák felosztása Mondjon példákat a miniszter irányítási, illetve az országos parancsnok vezetési tevékenységére. Fogalmazza meg az irányítás és vezetés célját és eszközeit. Felülről lefelé haladva ismertesse az irányítás és vezetés rendszerét. Fogalmazza meg és értelmezze az intézkedések alkalmazásának követelményeit, elveit (jogszerűség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, eredményesség, objektivitás, biztonság), és szabályait. Sorolja fel a tanult rendőri intézkedéseket, ismertesse azok lényegét. Válassza külön a személyei szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket. Magyarázza el - akár példák bemutatásával is - az igazoltatás, ruházat- csomag- és a jármű átvizsgálás, elfogás és előállítás, elővezetés, személy- és tárgykörözés elrendelése, a biztonsági intézkedés és a helyszínbiztosítás jelentőségét. Konkrét jogesetek kapcsán legyen képes a szükséges intézkedések kiválasztására, döntésének megindokolására. Ismertesse a szolgálati fellépés módját. Ismertesse és értelmezze a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeit (jogszerűség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, fokozatosság). Sorolja fel a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközöket. Mondjon példát az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának leggyakoribb eseteire. Sorolja fel, hogy kikkel szemben, és milyen korlátozásokkal alkalmazhatók a kényszerítő eszközök. Konkrét jogesetek kapcsán legyen képes a szükséges kényszerítő eszközök kiválasztására, döntésének megindokolására. Határozza meg a katasztrófa definícióját. Mondjon példát a különböző katasztrófahelyzetekre. Mutassa be az intézkedéseket tartalmazó jogszabályok rendelkezései közötti kapcsolatot (törvény, rendelet). Értelmezze a szolgálati fellépés módja és az intézkedés közötti kapcsolatot. Emelje ki az egyes intézkedések közös, és speciális szabályait. Mondja el, hogy az egyes intézkedések mely alkotmányos állampolgári szabadságjogok korlátozásával járnak. A konkrét jogesetek kapcsán ismertesse az intézkedések fajtáit, határozza meg alkalmazásuk sorrendjét, az intézkedés megkezdése előtt figyelembe veendő körülményeket. Szemléltesse a kényszerítő eszközök együttes alkalmazásának lehetőségeit. Ismerje az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának korlátait (pl. lőfegyverhasználat, útzár alkalmazása). Mondja el, mit kell tennie a rendőrnek a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőzően az alkalmazás elkerülése érdekében. Ismertesse, hogy az egyes kényszerítő eszközök alkalmazására milyen speciális szabályok vonatkoznak. A konkrét jogesetek kapcsán mutassa be, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet sor a kényszerítő eszközök alkalmazására. Csoportosítsa a katasztrófákat eredetük és kiterjedésük szerint.
2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek A rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll A rendészeti szervek filozófiája A rendőrség által alkalmazott őr- és járőrszolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői Határozza meg az együttműködés fogalmát. Ismerje a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel együttműködő közigazgatási szerveket. Ismertesse az egyes rendészeti szervek együttműködésének jogi alapjait. Sorolja fel és értelmezze az együttműködés elveit, szintjeit és irányait. Jellemezze a rendészeti szervek és az önkormányzatok, a társadalmi szervek, szervezetek, a lakosság együttműködését. Mondjon példát az együttműködés gyakorlati megvalósulására. Értelmezze, mit jelent a rendészeti szervek civil kontrollja, mondjon példát érvényesülésére. Ismerje a magyar rendészeti szervek filozófiáját. Értse a rendészeti filozófia szükségességét. Magyarázza el, hogy mit jelent az őr- és járőrszolgálat. Sorolja fel az őrszolgálatokat. Sorolja fel és jellemezze az egyes szolgálati tevékenységeket. Jellemzői alapján határolja el egymástól a polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységeket. Ismertesse a megelőzési tevékenység lényegét, főbb szabályait, az ebben résztvevő szerveket és feladatrendszerüket. Tudja felsorolni a tűzoltóság szerveinek feladatait a katasztrófavédelmi tevékenységben. Ismerje a tűzoltás és műszaki mentés főbb szabályait, valamint a végrehajtásban résztvevők főbb feladatait. Ismertesse a rendészeti szervek és az önkormányzatok együttműködésének jogszabályban rögzített formáit (véleményezés, javaslat, támogatás). Határozza meg a nyilvánosság szerepét a rendészeti szervek civil együttműködésében. Mutassa be a média szerepét a rendészeti szervek és a civil kontroll oldaláról, példákon keresztül mutasson rá ezek kapcsolatára. Mondjon példát más országok rendészeti szerveinek filozófiájára. Mutassa be az őr- és járőrszolgálat egyes változatait, illusztrálja példákkal alkalmazásukat. Tegyen különbséget a katasztrófavédelem szervezetének háborús helyzetben, illetve békeidőben végzett tevékenysége között. Gyakorlati példákon keresztül mutassa be a tűz-, katasztrófa- és polgári védelem szakmai tevékenységében meglévő átfedéseket.
A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekb en Ismertesse az egyes természeti katasztrófák Sorolja fel az óvóhelyek fajtáit, ismertesse, (árvíz, földrengés, vihar) bekövetkezése hogy milyen tényezőket kell figyelembe esetén végrehajtandó legfontosabb venni kialakításuk során. teendőket. Csoportosítsa az egyéni védőeszközöket, és Mondja el mi a teendő nukleáris ismertesse alkalmazásuk módozatait. veszélyhelyzet vagy katasztrófa során. Mutassa be a biológiai veszélyhelyzetben (járvány, fertőző állatbetegségek) követendő rendszabályokat. 3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége 3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások 3.2. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei Tudja felsorolni és értelmezni a szolgálati viszony létesítésének törvényi feltételeit. Sorolja fel milyen jogállású személyek alkotják a rendészeti szervek állományát. Nevezze meg a rendészeti szerveknél végzett személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenységet meghatározó jogszabályokat. Ismerje a rendészeti szerveknél végzett személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célját. Soroljon fel néhányat a rendészeti szervek hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományú tagjait megillető járandóságok és szociális juttatások köréből. Ismerje, hogy a személyi állomány tagjainak milyen elismerések adhatóak. Sorolja fel és magyarázza el a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjait szolgálati feladataik ellátása során megillető jogokat. Ismertesse szolgálati kötelezettségeiket. Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.) Mutassa be a rendészeti szervek tagjaival szemben támasztott speciális pályaalkalmassági feltételeket. Sorolja fel és értelmezze a személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység fő feladatait. Mondjon példát az egyes feladatok gyakorlati megvalósulására. Mondja el, miből áll az alapilletmény, és az mivel egészülhet ki. Magyarázza el a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjainak rendfokozati és beosztási előmeneteli feltételeit. Magyarázza el a jogok és kötelezettségek egységes érvényesülésének szükségességét.
A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények Az alapvető állampolgári jogok korlátozása 3.3. A környezet-, munka- és egészségvédelem A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai 3.4. A szolgálati érintkezés Rendfokozatok és állománycsoportok Fogalmazza meg a rendészeti szervekkel Vázolja fel a személyi állománnyal szemben kapcsolatos általános társadalmi elvárásokat. megfogalmazott etikai követelményeket. Mondja el saját véleményét, milyen Következtessen a társadalmi, jogi, szakmai elvárásokat támaszt az egyes rendészeti és etikai elvárások összefüggéseire. szervek tagjaival szemben. Példákon keresztül mutassa be, hogy milyen Szerzett ismeretei köréből vett példákon módon öltenek testet az etikai elvárások a keresztül mutassa be a rendészeti szervek rendészeti szervek működését meghatározó tagjai számára követendő, illetve nem jogszabályokban. kívánatos magatartásformákat. Ismertesse a személyi állomány tagjaival szemben támasztott jogi és szakmai követelményeket. Sorolja fel azokat az alkotmányos állampolgári alapjogokat, melyeket a rendészeti szervek tagjai csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem gyakorolhatnak. Nevezze meg a környezet-, munka- és egészségvédelmet meghatározó alapvető jogszabályokat. Következtessen a környezetvédelem jelentőségére a rendészeti szervek tevékenységében. Legyen tisztában a munkavédelem fogalmával, céljával, sorolja fel területeit. Határozza meg az egészségvédelem célját, sorolja fel feladatait. Definiálja az elsősegélynyújtás fogalmát. Sorolja fel és értelmezze az elsősegélynyújtás alapelveit. Ismerje az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés alapvető jellemzőit. Mutassa be az elsősegélynyújtásban felhasználható eszközöket. Ismerje fel az elsősegélynyújtás valóságban, ábrán vagy képen látható eszközeit. Sorolja fel a rendfokozati állománycsoportokat. Csoportosítva sorolja fel a tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti, tábornoki rendfokozatokat. Mondja el, hogy az egyes jogok korlátozására a hivatásos állomány esetében milyen szabályok vonatkoznak. Magyarázza el, hogy mi az oka az egyes jogok korlátozásának. Mondjon példákat a munkavédelem területén a rendészeti szervek által felhasznált eszközökre. Ismertesse mi minősül szolgálati balesetnek, illetve, hogy ennek bekövetkezése esetén milyen teendők vannak. Konkrét esetek leírása alapján ismerje fel a sérülés jellegét, ismertesse az elsősegélynyújtás módját, válassza ki az ehhez szükségeszközöket. Ismerje fel a valóságban, képen vagy ábrán látható rendfokozati jelzéseket.
Fegyelmi és függőségi viszonyok A szolgálati érintkezés főbb szabályai 3.5. Az alaki magatartás Az alakiság jelentősége A főbb alaki elvárások és követelmények 4. Tereptan 4.1. A tereptan alapjai A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása A térkép fogalma, fajtái, méretaránya Fogalmazza meg a katonai fegyelem Soroljon fel a fegyelmi büntetések közül lényegét. néhányat. Mondja el az elöljáró, a feljebbvaló, az Magyarázza el miért fontos a fegyelem a alárendelt fogalmát. rendészeti szervek működése szempontjából. Ismertesse azok egymáshoz való viszonyát. Ismertesse a megszólítás, köszönés formáit. Ismertesse, milyen eltérések vonatkoznak a Fogalmazza meg a tiszteletadás jelentőségét tiszteletadás szempontjából az egyenruházott és sorolja fel eseteit. és a polgári ruhás állományra. Magyarázza el a jelentések és jelentkezések rendjét. Saját szavaival magyarázza el, mit jelent az alakiság a rendészeti szerveknél. Példákkal támassza alá az alaki magatartás fontosságát. Sorolja fel és értelmezze a főbb alaki elvárásokat és követelményeket. Fogalmazza meg személyi állománnyal szemben az öltözködéssel, megjelenéssel és ápoltsággal kapcsolatos követelményeket. Emelje ki az egyenruhás állományra vonatkozó szabályokat, elvárásokat. Határozza meg a terep fogalmát. Ismertesse a terep fajtáit, azok jellemzőit. Következtessen a terep jelentőségére a rendészeti szervek tevékenységében. Legyen képes a világtájak meghatározására térképen, illetve a valóságban iránytű vagy tájoló segítségével. Definiálja a térkép fogalmát, legyen tisztában a terep és a térkép kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Ismertesse a térképeknél használatos méretarányokat, értse a kicsinyítés mértéke, a méretarány és az arányszám közötti kapcsolatot. Magyarázza el a különböző méretarányú, illetve tartalmú térképek felhasználási lehetőségeit. Mondjon példát a térkép alkalmazására a rendészeti szervek tevékenységével kapcsolatban. Saját szavaival írja le az egyes alaki mozgásmódok végrehajtásának menetét. Ismerje fel képről vagy ábráról az egyes mozgásmódokat. Magyarázza meg az alakiasság, határozottság, fegyelmezettség összefüggését, illetve ezek kapcsolatát a szolgálati fellépés módjával. Emelje ki azokat az intézkedéseket, szolgálati formákat, amelyeknél az alakiságnak fokozott jelentősége van. Legyen képes a világtájak meghatározására a szükségeszközökkel, illetve eszközök nélkül (pl. égitestek alapján). Sorolja fel a térkép fajtáit és azok jellemzőit, emelje ki a katonai térképek sajátosságait.
A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása. 4.2 A terepen történő tájékozódás A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében Az iránytű, a tájoló és a távcső használata Mutassa be a térképi jelek és jelzések Mutasson rá a térkép felhasználási módja és rendszerét. a méretarány, valamint az egyes térképi Rajzolja le a turistatérképeken előforduló jelzések alkalmazása közötti leggyakoribb egyezményes térképi jeleket. összefüggésekre. Ismertesse a térkép tájolásának fogalmát. Ismerje a tájolás mozzanatait. Legyen képes a térkép tájolására iránytűvel, tájolóval vagy a terepen kitűzött világtáj alapján. Sorolja fel a tájolás során előforduló leggyakoribb hibákat. Ismertesse a tájékozódás fogalmát. Következtessen a tájékozódás szerepére az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Mutassa be a tájékozódás hagyományos eszközeit. Ismerje a tájékozódás elősegítésére vonatkozó fontos szabályokat. Fogalmazza meg a térképpel való tájékozódás műveleteit. Magyarázza el a tájékozódási pontok lényegét és jelentőségét. Tudjon tájékozódási pontokat kijelölni. Ismertesse az iránytű rendeltetését, fő részeit. Legyen képes az iránytű vizsgálatára és előkészítésére használat előtt. Mutassa be az iránytűvel végezhető műveleteket. Határozza meg a világtájakat iránytű segítségével. Mondja el a tájoló rendeltetését, fő részeit. Fejtse ki a tájoló vizsgálatának és előkészítésének szabályait használat előtt. Sorolja fel a tájolóval végezhető műveleteket. Határozza meg a világtájakat tájoló segítségével. Ismertesse a távcső rendeltetését és fő részeit. Legyen képes a távcső vizsgálatára és használat előtti előkészítésére. Mutassa be a távcső használatának lehetőségeit. Mondjon példát a tájékozódást elősegítő modern navigációs eszközökre, röviden ismertesse használatuk módját. Határozzon meg álláspontot azonosítással és becsléssel. Jelöljön ki menetvonalat térképen, magyarázza el, hogy ennek során milyen jellemzőket kell figyelembe venni. Ismertesse a tájékozódás sajátosságait különböző körülmények között (tájékozódás éjszaka, erdős-hegyes terepen, nagyobb településeken, télen, térkép nélkül). Végezzen távolság-meghatározást vonásképlet alkalmazásával, távcső segítségével. Mutassa be az iránytű, a tájoló és a távcső használata során előforduló leggyakoribb hibákat.
A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei Ismerje Magyarország fő közlekedési Mondja el, hogy milyen feltételekkel útvonalait és azok számozását. adhatók ki a vonatkozó jogszabályok alapján Mutassa meg térképen a fő közlekedési forgalomban lévő rendszámtáblák. útvonalakat. Ismerje fel, és képről vagy ábráról válassza Sorolja fel a Magyarországon forgalomban ki az európai államok közúti gépjárműveinek lévő rendszámtáblákat. államjelzéseit. Írja le az egyes rendszámtáblák legfontosabb ismertető jegyeit. Válassza ki a meghatározott rendszámtáblafajtát a bemutatott képek, ábrák alapján. 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés 5.1. A jogellenes cselekmények A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok 5.2. Szabálysértési alapismeretek A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók Ismertesse a jogellenesség fogalmát, magyarázza meg a definíció lényeges elemeit. Csoportosítsa a jogellenes cselekményeket társadalomra veszélyességük szerint. A jogellenes cselekmények csoportosításának megfelelően sorolja fel a társadalomra veszélyes emberi magatartásokat leíró legfontosabb szabálysértési és büntető jogszabályokat. (1999. évi LXIX. tv., 218/1999. Korm. rendelet, 1978. évi IV. tv., 1998. évi XIX. tv.) Mutassa be az egyes jogellenes cselekmények jogi szabályozásában meglévő különbségeket. Definiálja a szabálysértés fogalmát, emelje ki és magyarázza meg a definíció kulcsszavait. Sorolja fel a szabálysértés elkövetőit. Fogalmazza meg, mit jelent a felróhatóság. Következtessen az elkövető és a felróhatóság kapcsolatára. A felróhatóság fogalmából vezesse le a felróhatósági akadályok rendszerét. Mondjon példát a felróhatósági akadályokra. Sorolja fel a szabálysértési szankciókat. Mondja el az egyes szabálysértési büntetések és intézkedések lényegét. Definiálja a jogértelmezés fogalmát. Sorolja fel az értelmezés módszereit, röviden ismertesse jelentésüket. Magyarázza el a különbséget a felróhatóságot kizáró és a megszüntető okok között. Csoportosítsa a felróhatósági akadályokat kizáró és megszüntető okok szerint. Emelje ki a szabálysértési és a büntetőjogi normák közötti kapcsolatot. Ismertesse az egyes szankciók alkalmazásának szabályait, a pénzbírság esetében térjen ki a helyszíni bírság kiszabásának szabályaira. Magyarázza el, hogyan változhat az elzárás és a pénzbírság mértéke halmazati szabálysértés esetén.
A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői 5.3. Bűncselekményi alapismeretek A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői Sorolja fel a legfontosabb szabálysértési Definiálja a hatáskör és illetékesség hatóságokat (helyi önkormányzatok, bíróság, fogalmát. rendőrség), azok hatáskörét. Határozza meg, hogy a szabálysértési Saját szavaival magyarázza el, hogy az egyes eljárásban kik lesznek a fő- és ügyekben melyik szabálysértési hatóság mellékszemélyek. köteles az eljárás lefolytatására. Mondja el, hogyan érvényesül a képviselet és Határozza meg az eljárásban résztvevők a védelem a szabálysértési eljárás során. körét, azok jogállását. Ismertesse a szabálysértési eljárás szakaszait. Sorolja fel az eljárás megindításának módozatait. Határolja el egymástól az eljárás megindításának módozatait. Mondjon példát a feljelentésre és a bejelentésre. Mondja el a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjét, ismertesse a főbb eljárási cselekményeket. Jellemezze a szabálysértési kényszerintézkedéseket. Nevezze meg az eljárás befejezésének lehetséges eseteit. Legyen képes példát mondani az egyes szabálysértésekre. Jogszabály alkalmazásával dolgozza fel a rendelkezésére álló jogesetet, állapítsa meg, történt-e szabálysértés, ha igen, állapítsa meg, milyen. Mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek véleménye szerint megalapozzák a minősítése szerinti jogsértést. A Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban: Btk.) leírt fogalmi meghatározásnak megfelelően definiálja a bűncselekményt. Súlyuk szerint csoportosítsa a bűncselekményeket, magyarázza meg a különbségeket. Definiálja az elkövetők fogalmát. Csoportosítsa az elkövetőket a bűncselekmény megvalósításával kapcsolatos szerepük szerint. Mutassa be példákkal az egyes tettesi és részesi magatartások közötti különbségeket. Mondja el, hogy milyen jogi eszközök állnak a szabálysértési hatóság rendelkezésére az eljárásban résztvevők közreműködésének kikényszerítésére. Ismertesse, hogy mely esetekben kerül sor a tárgyalás tartására a szabálysértési eljárás során. Definiálja a jogorvoslat fogalmát, mondja el, milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a szabálysértési eljárásban. Határolja el egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket. A jogesetek megoldása során ismerje fel, és mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek elhatárolják egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket. A bűncselekmény definíciójából emelje ki az egyes kulcsszavakat (társadalomra veszélyesség, szándékosság, gondatlanság, cselekmény), magyarázza meg büntetőjogi jelentésüket. Vezesse le a bűntett büntető törvénykönyvi meghatározásából a vétségek meghatározását. Tegyen különbséget az elkövetői alakzatok és az elkövetési módok között (társtettesség - csoportos elkövetés, bűnszövetség, bűnszervezet) Határolja el a részesi magatartásokat a bűnpártolástól.
A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete A büntethetőségi akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A rendőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői 5.4. Az elkövető és az áldozat * * Az általános vizsgakövetelmények ben a középszintű Ismertesse a tényállás fogalmát. Magyarázza meg az általános törvényi Sorolja fel a tényállások fajtáit. tényállás rendszerének jelentőségét a Mondjon példát a történeti és a törvényi törvényi tényállások elemzése és értelmezése tényállásra. szempontjából. Vázolja fel az általános törvényi tényállás Átfogóan ismertesse az általános törvényi szerkezetét. tényállás rendszerét. Sorolja fel az általános törvényi tényállás Magyarázza el az általános törvényi tényállás szükséges elemeit. egyes elemeinek jelentőségét a bűncselekmények megvalósulása szempontjából. Mondja el, mit nevezünk büntethetőségi akadálynak. Különböztesse meg egymástól a büntethetőséget kizáró és megszüntető okokat. Legyen képes példát mondani a büntethetőségi akadályok mindkét csoportjára. Definiálja a jogos védelem és a végszükség fogalmát, határolja el őket egymástól. Sorolja fel a Btk. szankciórendszerének jellemzőit. Magyarázza el a Btk. szankciórendszerének dualista jellegét. Csoportosítva sorolja fel a büntetéseket és az intézkedéseket. Jelölje meg az egyes főbüntetések kiszabható mértékét. Legyen képes példát mondani az egyes bűncselekményekre. Jogszabály alkalmazásával dolgozza fel a rendelkezésére álló jogesetet, állapítsa meg történt-e bűncselekmény, ha igen állapítsa meg milyen. Mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek véleménye szerint megalapozzák a minősítése szerinti jogsértést. Csoportosítsa a büntethetőséget kizáró okokat aszerint, hogy azok az általános törvényi tényállás mely szükséges elemének meglétét zárják ki (jogellenességet, elkövetővé válást kizáró okok, stb.). Vonjon párhuzamot a szabálysértési eljárás esetében meghatározott felelősséget kizáró, és a büntetőjogban alkalmazott büntethetőséget kizáró okok között. Tegyen különbséget a büntethetőséget megszüntető okok esetében a felelősségre vonást és az eljárás lefolytatását kizáró okok között, mondjon példát az esetleges kivételekre. Példával illusztrálja az olyan kivételt, amikor büntethetőségi akadály fennállása esetén is sor kerül az eljárás lefolytatására. Ismertesse, hogy a modern büntetőjogi felfogásban milyen szerepet játszik a mediáció (jóvátétel), és melyen formái léteznek. Magyarázza meg mit jelent az elterelés jogintézménye, és milyen esetekben alkalmazható. Határolja el egymástól a kettős alakzatú jogsértéseket (szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat). A konkrét történeti tényállásokból emelje ki azokat a tényállási elemeket, melyek elhatárolják a kettős alakzatú jogsértéseket egymástól. Legyen képes történeti tényállás megalkotására a megadott minősítésnek megfelelően. Mondja el, hogy milyen körülmények vezethetnek az elkövetővé váláshoz. Magyarázza el, hogy az elkövetővé válás
5.4. sorszámmal jelzett Nyomozási alapismeretek ebben a táblázatban az 5.6. sorszám alatt található. 5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői 5.6. Nyomozási alapismeretek A büntetőeljárás elvei A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek Saját szavaival mondja el, mit értünk büntetőeljárás alatt. Sorolja fel a büntetőeljárási törvényben (továbbiakban: Be) meghatározott alapvető rendelkezéseket. Ismertesse, mit jelent az ártatlanság vélelme, a védelem, a jogorvoslati jogosultság, a tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelésének elve. Csoportosítsa a büntetőügyekben eljáró hatóságokat az eljárásban betöltött szerepük szerint. Sorolja fel a tanult nyomozó hatóságokat. Határozza meg az eljárásban résztvevő személyek körét. Ismertesse az egyes eljáró hatóságok (nyomozó hatóság tagja, ügyész, bíró), és résztvevők (sértett, tanú, terhelt, védő) szerepét a büntetőeljárás során. Emelje ki a tanú és a terhelt főbb eljárási jogosultságait. folyamata hogyan függ a személyiség fejlődésétől. Határozza meg a viktimológia fogalmát, helyezze el a bűnügyi tudományok rendszerében. Ismertesse, milyen körülmények játszhatnak szerepet a sértetté válásban. Sorolja fel, milyen jogi lehetőségek vannak a sértettek részére biztosított állami kárenyhítés során. Ismertesse a személy elleni, a közlekedési, a házasság-, család-, ifjúság-, nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai jellemzőit. Mondjon példákat a modern bűnözési jelenségekre, ezen belül a nagyvárosi bűnözés formáira. Magyarázza el a szervezett bűnözés jellemzőit, mutassa be a bűnszervezetek működését. Mutassa be a szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolatát, magyarázza el, hogy a terrorcselekmény miért számít köztörvényes bűncselekménynek. Magyarázza el a Be. alapvető rendelkezéseiben megfogalmazott elvek jelentését, jelentőségét. Fogalmazza meg a büntetőjog és a büntetőeljárás-jog kapcsolatát. Ismertesse az ügyész nyomozásban betöltött szerepét, jogait, kötelességeit. Magyarázza el a nyomozási bíró feladatait. Határozza meg a védelem feladatait, ismertesse, hogy ki lehet védő. Mutasson rá a terhelt és a tanú jogi helyzetében meglévő különbségekre. Mondja el, mit jelent a képviselet, és milyen formái vannak a büntetőeljárásban.
A büntetőeljárás szakaszai A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások, módszerek Sorolja fel a büntetőeljárás szakaszait. Határozza meg a nyomozás kriminalisztikai Definiálja a nyomozás fogalmát. meghatározását. Ismertesse az egyes eljárási szakaszok Mondja el, hogy milyen jogorvoslati legfontosabb elemeit. lehetőségek vannak a büntetőeljárás egyes Mondja el hogyan érvényesül a jogorvoslat a szakaszaiban. büntetőeljárásban. Határozza meg a krimináltechnika szerepét Tegyen különbséget a személyek, valamint a a nyomozásban. tárgyak Ismertesse a krimináltechnika területeit és azonosításának metódusa legfontosabb feladatait. közt. Magyarázza el a kriminalisztikai azonosítás Ismertesse az egyedi személyazonosítást jelentőségét. lehetővé tévő nyomok fajtáit, Ismertesse a nyom fogalmát, a nyomok kriminalisztikai jelentőségét. csoportosítását. Mondja el, mikor kerülhet sor szakértő Példákon keresztül mutassa be az egyszerűbb bevonására a büntetőeljárásban, és milyen nyomrögzítési technikákat. módon kell a szakvéleményt előterjeszteni. Válassza ki a nyomrögzítéshez használatos eszközöket, magyarázza el használatukat. Sorolja fel a Be-ben megnevezett fontosabb nyomozási cselekményeket (kihallgatás, helyszíni kihallgatás, szemle, felismerésre bemutatás, bizonyítási kísérlet, kutatás, lefoglalás), és ismertesse ezek lényegét. Magyarázza el az adatgyűjtés jelentőségét. Ismertesse a kihallgatás közös szabályait, az abszolút és relatív vallomástételi akadályokat. Saját szavaival magyarázza el a szemle és a helyszíni kihallgatás közötti különbséget. Sorolja fel a terhelttel szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket. Határozza meg a krimináltaktika és metodika fogalmát. Mondja el, hogy milyen körülményekre kell figyelemmel lenni az egyes bizonyítási cselekmények lefolytatása során.