A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. Egy-egy polgári jogi jogviszonyban az adott életviszonyra vonatkozó absztrakt polgári jogi norma a jogviszonyokon keresztül érvényesül. A jogviszonyok mindig csak emberek közötti viszonyok lehetnek, akár szervezetlen (ad hoc), akár szervezett (pl. szerződéses vagy szervezeti) formában jelennek meg. Főbb jellemzői: mindig emberek, illetve közösségeik (emberi szervezetek) közötti viszonyok döntő mértékben vagyoni jellegű, de vannak személyi jellegű viszonyok a benne szereplő felek egyenjogúak, egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak az autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze (néhány kivétellel) a feleket kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik A POLGÁRI JOGVISZONYOK OSZTÁLYOZÁSA Személyi viszonyok a személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyok a személyekhez fűződő jogok védelmének viszonyai (ún. személyiségi jogviszonyok) Vagyoni viszonyok Dologi jogviszonyok Kötelmi jogviszonyok Öröklési jogviszonyok Előbbi kettőt szokás élők közötti, utóbbit halál esetére szóló jogviszonynak is nevezni. A dologi jogviszonyok a vagyonjog statikáját (a létező vagyoni állapotok védelmét), a kötelmi viszonyok a vagyonjog dinamikáját szabályozzák, míg az öröklési jogviszonyok normái az ember halála esetére rendezik el fennálló vagyoni viszonyainak jogi sorsát. A közjog magánjogiasodása, illetőleg a magánjog közjogiasodása folytán megkülönböztetünk ún. komplex jogviszonyokat is (pl. környezetvédelmi jogviszonyok). A polgári jogviszonyokban résztvevő alanyok száma szerint különbség tehető egyszemélyes jogi helyzetek, kétpólusú (dipólusos, bipoláris) és többpólusú jogviszonyok között. Szerkezetük szempontjából: Abszolút szerkezetű jogviszonyok Csak a jogosult személye ismert, név szerint meghatározott, vele szemben mindenki mint kívülálló - kötelezett. A kívülállók kötelezettsége alapvetően negatív tartalmú: kötelesek az adott jogosultságot elismerni, a jogosulti joggyakorlást tűrni és tartózkodni annak bármiféle zavarásától. 1
Az abszolút jogosultság sem jelent azonban korlátlan jogokat: a jogosult is köteles betartani a törvényeket, a polgári jog alapelveit és tiszteletben tartani mások abszolút jogait (ilyen nevesített korlátozást jelentenek pl. a szomszédjogok). Az abszolút szerkezetű jogviszonyok a személyiségi jogok és a dologi jog körében fordulnak elő. Relatív szerkezetű jogviszonyok Mindkét fél név szerint meghatározott, és ezek csupán egymással szemben általában kölcsönösen jogosultak és kötelezettek. A relatív jogviszonyok tartalma tipikusan pozitív, a jogosult tehát valamely tevőleges magatartás tanúsítását követelheti a kötelezettől és fordítva. Az ilyen jogviszony jellemzően a kívülállókra főszabály szerint nem hat ki. Fő területe a kötelmi jog. A két szerkezet szerinti elhatárolás is relatív annyiban, hogy az abszolút jogok megsértése esetén a konkrét jogsértővel szemben relatív jogviszonnyá alakulnak át. Emellett a jogosult autonómiájának bármely célú feladása, azaz a jogalany forgalomba lépése is átváltoztatja az abszolút szerkezetű jogviszonyt. Ugyanakkor a relatív jogviszonyokat is köteles minden kívülálló tiszteletben tartani és tartózkodni az illetéktelen zavarástól. abszolút szerkezetű csak a jogosult személye ismert, meghatározott; vele szemben mindenki kötelezett relatív szerkezetű a felek mindegyike név szerint meghatározott; csak egymással szemben jogosultak és kötelezettek kötelezettség alapvetően negatív: elismerés, joggyakorlás tűrés, zavarástól tartózkodás tipikusan pozitív, tevőleges fő terület személyiségi jog, dologi jog kötelmi jog cél státusjogok, jogi pozíciók biztosítása (statika) felek kibontakozása (dinamika) szabályozás kogens diszpozitív keletkezés elvállalástól függetlenül is ált. elvállalástól függően a kötelezettségek nem a jogosultságok ellentételezései a kötelezettségek a jogosultságokat ellentételezik, azokkal egyenértékűek A POLGÁRI JOGVISZONY ELEMEI 1. A jogviszony alanyai A polgári jogviszony alanyai azok a személyek, akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. ( személyi jog) - természetes személyek - jogi személyek (jogképes, képviselője jár el) - jogi személyiség nélküli jogalanyok (kkt., bt., társasházközösség) 2
A jogalanyok érdekállása: Többpólusú (pluralisztikus) jogviszonyok: az alanyok egymástól különböző érdekpozíciót foglalnak el. multipoláris jogviszonyok (pl. fuvarozási szerződés, bizomány) dualisztikus (dipólusos) jogviszonyok (két különböző érdekállás: adásvétel, bérlet, kárkötelmek) Egy érdekállású (monisztikus) jogviszonyok (pl. társasági szerződés) Egyidejű többalanyúság: A jogviszony egyazon pólusán egyidőben (egyszerre) többen is szerepelnek. Osztott kötelmi helyzet 334. (1) Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő. Minden kötelezett csak az őt megillető kifogást hozhatja fel a jogosulttal szemben, és minden jogosulttal szemben csak azt a kifogást lehet felhozni, amely személy szerint vele szemben hozható fel. Az egyes kötelezettek, jogosultak által tett egyéb nyilatkozatok hatálya sem terjed ki a többire. (Pl. osztott kötelmi helyzet áll elő kötelezetti oldalon, ha három tulajdonostárstól eladja egyidejűleg az őt illető 1/3-1/3-1/3 tulajdoni részt, mert ekkor bármelyik tulajdonostárstól csak az kérhető számon, hogy a saját tulajdoni hányadát ruházza át) Jogosulti együttesség (3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (a jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését valamennyiük javára. Pl. együttes jogosultság áll fenn az örökösök között a hagyatéki osztály megejtéséig. Amennyiben az örökhagyó hagyatékában pénzkövetelés is szerepel, ennek kötelezettje csak a jogutódok, vagyis az örökösök kezeihez együttesen, tehát az összes jogosult részére egyszerre teljesíthet. A jogosultak egyetemlegessége 335. (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap. 3
(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné válása, továbbá bármelyik félnek olyan jognyilatkozata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele így különösen a felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása mindegyik jogosultra kihat. A külső jogviszonyt a következők jellemzik: - objektív hatályú, tehát minden jogosultra kihat: bármelyik jogosult részbeni vagy teljes kielégítése a követelés érvényesítésére irányuló nyilatkozatok (felszólítás, perindítás stb.) bármelyik fél szerződésszegése - szubjektív hatályúak a kielégítéssel nem járó, a követelés érvényesítését nem jelentő jognyilatkozatok (tartozás elengedése, halasztás, részletfizetés engedélyezése), valamint az egyezség. (3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek. (4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést. 336. A jogosultakat ha jogviszonyukból más nem következik a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg. A jogosultak belső viszonyára az jellemző, hogy a kielégítés olyan arányban történik, amilyen arány az egymás közötti jogviszonyukból következik. Ha a jogviszony erre nézve támpontot nem ad, az arány egyenlő. A jogosulti egyetemlegesség ritka, jogszabály nem is írja elő. Szerződéses körben főleg bizalmi helyzetekben fordul elő. Pl. közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a vételár a tulajdonostársakat a közös tulajdonban lévő ingó vagy ingatlan eladása esetén. Az együttélő házastársak bármelyikének kezéhez lehet teljesíteni az általuk eladott dolog vételárát. A kötelezettek egyetemlegessége Egyetemleges kötelezettség alapulhat szerződésen és jogszabályon, de keletkeztetheti a szolgáltatás jellege is. A kötelezettek oldalán egyetemlegesség áll fenn oszthatatlan szolgáltatás esetén akkor, ha nincs ellenkező megállapodás. Osztható szolgáltatás esetén pedig akkor, ha a jogszabály vagy a felek megállapodása írja elő az egyetemlegességet, vagy pedig az egyetemlegesség a szolgáltatás természetéből következik. 334. (2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető (a kötelezettek egyetemlegessége). 337. (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. 4
Minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a jogosult kielégítést nem kapott. Ehhez képest a jogosult követelheti: az összes kötelezettől az egész szolgáltatás teljesítését bármelyiküktől vagy többjüktől az egész szolgáltatás teljesítését, vagy tetszés szerint felosztva a teljesítést, de ha egyszer valamelyik (vagy több) kötelezettől kielégítést kapott, a kötelezettség megszűnik. A külső viszonyt az jellemzi, hogy minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosultat szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni. Objektív hatályú tény, tehát valamennyi kötelezettre kihat - a jogosult kielégítése - a szerződésszegés (2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek. (3) Minden kötelezett a többieket megillető kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni. (4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll. Szubjektív hatálya van minden más ténynek (pl. halasztás adása, tartozáselengedés, egyezség). Ezek hatálya csak annak jogi helyzetére terjed ki, akire nézve beálltak. 338. (1) Az egyetemleges kötelezetteket ha jogviszonyukból más nem következik a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben a követelésnek őket terhelő része erejéig megtérítési követelése támad. (2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült. (3) A jogosultnak teljesítő kötelezettre a jogosultat megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettől megtérítést követelhet. Hivatkozhatnak a kötelezettek arra, hogy a jogosultat kielégítő kötelezett nem hozta fel azokat a kifogásokat, amelyek a követelés érvényesítésének részben vagy egészben útját állták volna. Ha például a követelés minden kötelezettel szemben elévült, és ennek ellenére az egyik kötelezett mégis teljesít, akkor a többitől kielégítést nem követelhet. 344. (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. 275. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. 350. (1) A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. 347. (4) Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelős. 5
683. (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek. Egymást követő többalanyúság: Ilyenkor a jogviszonyokban alanyváltozásról van szó, melynek során a korábbi jogalanyt jogelődnek, a helyébe lépő későbbi jogalanyt jogutódnak nevezzük. Főszabály szerint a jogutódnak ugyanazok a jogai és kötelezettségei, melyek a jogelődé voltak. Egyetemes jogutódlásról (successio universalis) beszélünk minden olyan esetben, amikor a jogelőd vagyona mint egész száll át a jogutód(ok)ra (pl. hagyaték). A teljeskörűség a jogalanyok vagyoni viszonyaira vonatkozik, a személyiségi jogok alanyváltozást nem tűrnek. Különös jogutódlásról (successio singularis) van szó akkor, ha a jogutód csak egyes, meghatározott jogok tekintetében lép a jogelőd helyébe (tulajdonjog átruházása az eladó egész vagyona tekintetében). A jogutódlás beállhat a felek akaratán kívül álló okból és a felek akaratából egyaránt. A törvényes öröklés esetében pl.örökhagyói akaratnyilatkozat nélkül, a törvény erejénél fogva (ipso iure) áll be a jogutódlás. A jogutódlás bekövetkezhet ügyleti úton is. Az ügylet során át lehet ruházni dologi igényt (pl. tulajdonjogot), és ez a klasszikus értelemben vett jogutódlás. Ekkor az utódlás nem adott relatív szerkezetű viszonyban áll be, hanem az abszolút szerkezetű jogviszony jogosultja lesz más személy. A szűkebb értelmű jogutódlás a relatív szerkezetű jogviszonyokban vizsgálandó, vagyis ahol a jogosult vagy a kötelezett személyében, azaz a jogviszony alanyai egyikének pozíciójában áll be alanyváltozás. Amennyiben az alany jogosulti minőségében áll be változás, engedményezésről, ha pedig a kötelezettség alanya változik, tartozásátvállalásról beszélünk. Engedményezés 328. (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). (2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Engedményezni csak követeléseket lehet. Az engedményezés önállósult formájának tekintjük a faktoringszerződést. A faktoringszerződés valamely jövőben esedékessé váló követelés átruházását, megvásárlását jelenti, tehát engedményezésnek fogható fel. Az engedményezés az engedményes és az engedményező szerződésével történik, amelyre vonatkoznak a szerződési jog általános szabályai. A szerződés érvényességéhez az engedményezett követelés kötelezettjének hozzájárulására nincs szükség. A követelés csak fennálló követelés lehet, ha a szerződés megkötésének időpontjában a követelés már nem áll fenn (pl. elévült), a szerződés lehetetlen szerződésnek minősül. A Ptk. az engedményezést nem köti alakszerűséghez. 6
Nem lehet engedményezni: a dologi jogi igényeket (nem követelések!) a jogosult személyéhez kötött követeléseket (pl. tartási, gondozási jellegű követelés) amelyeket jogszabály kizár (pl. elővásárlási jog) Engedményezhetők a naturális obligatiók és az elévült követelések is. (3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. (4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett. Ha a kötelezett ettől eltér, kiteszi magát a kétszeri teljesítés veszélyének, de a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelheti, amit teljesített. Az engedményezésről célszerű meggyőződni, igazolást kérni. Ha az engedményezésről a kötelezettet nem értesítik, az engedményezés vele szemben nem hatályos, ebben az esetben csak az eredeti jogosultnak teljesíthet. 329. (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. (2) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja. (3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. 330. (1) Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig kezesként felel, kivéve ha a) a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre; b) felelősségét egyébként kizárta. (2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. 331. Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a korábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő. Törvényi engedmény pl.: 558. (1) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. 7
Tartozásátvállalás 332. (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Sem a tartozásátvállalás, sem az erre vonatkozó hitelezői hozzájárulás nincs alakszerűségekhez kötve. A régi és az új kötelezett szerződése érvényes szerződés, de hatályosulásához a jogosult hozzájárulására van szükség. Ennek hiányában is teljesítenie kell az átvállalónak az érvényes szerződés alapján az általa vállalt kötelezettségeket. (2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. A jogosult határidő nélkül, saját maga jogosult eldönteni, hogy a tartozásátvállalást elfogadja e (jognyilatkozatát nem lehet ítélettel pótolni), jogosult feltételt szabni stb. Akkor válik hatályossá a tartozásátvállalás, ha a jogosult ahhoz hozzájárul. (3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik. 333. Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A POLGÁRI JOGVISZONY TÁRGYA A polgári jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. A szerződéses polgári jogviszonyok közvetlen tárgya az a szolgáltatás, amit a jogosult a kötelezettől követelhet, s amit a kötelezett a jogosultnak teljesíteni tartozik. A közvetett tárgya pedig tipikus esetben az a rendes vagy rendhagyó dolog, amelyre a közvetlen tárgyat jelentő emberi magatartás irányul. Közvetett tárgya a polgári jog vagyonjogi részterületét képező jogviszonyoknak van. A jogviszony közvetlen tárgya Tevőleges magatartás A kötelezettől valamilyen tevékenység kifejtését követeli meg. 8
Ez megnyilvánulhat adásban, vagyis a dolog vagy jog átruházásában (dare), mint pl. ingatlan adásvételi szerződés esetében, ahol az eladó kötelezettsége a dolog átadása és tulajdonjogának átruházása, míg a vevő a vételárat jelentő pénz tulajdonjogának átruházására vállal kötelezettséget. A tevőleges magatartások másik csoportja, amikor a kötelezett valamilyen tevékenység kifejtésére vállalkozik (mint pl. a megbízási vagy vállalkozási szerződés esetében a szolgáltatás facere jellegű). Ide sorolhatók a praestare tartalmú szolgáltatások, amikor a kötelezetti magatartás helytállásban, tartós rendelkezésre állásban, és az azt követő tevésben vagy adásban realizálódik (pl. vagyonbiztosítási szerződés). Nemleges magatartás Ide tartoznak az abszolút szerkezetű jogviszonyok (tulajdonjogviszony, személyhez fűződő jogok stb.). Ebben az esetben a jogosulttal szemben mindenki tartózkodásra, tűrésre köteles. A kötelezetti magatartás tisztán negatív jellegű: mindenki köteles tiszteletben tartani meghatározott személy jogait. Nemleges a kötelezetti magatartás a szerződéses jogviszonyokban a non facere típusú szolgáltatások körében is. Ide soroljuk a használati kötelmeket (bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön stb.), amikor a bérbe-, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe adó tűrni köteles az adott dolog használatát. A jogviszony közvetett tárgya A/17 A vagyonjogi jogviszony közvetett tárgya az a dolog, amelyre az emberi magatartás (a jogviszony közvetlen tárgya) irányul. Jogi értelemben dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. A tulajdonjog szabályit megfelelően alkalmazni kell a pénzre, értékpapírra, továbbá a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is (ún. rendhagyó dolgok). Soha nem lehet a jogviszony tárgya az élő ember. A JOGVISZONY TARTALMA A polgári jogi viszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető jogosultságok (alanyi jogok), illetve az őket terhelő kötelezettségek együttese alkotja. I. Az alanyi jogok 1. Az alanyi jog és az igény Az alanyi jogok és a feleket terhelő kötelezettségek egymástól nem választhatók el, és bizonyos értelemben kiegyenlítik egymást. Különösen így van ez a relatív szerkezetű visszterhes jogviszonyokban. Az alanyi jog az ember vagy ember alkotta szervezet jogilag elismert magatartási lehetősége. Ilyen értelemben az alanyi jog tehát jogosultság, amely a jogalanyokat a jogrend alapján megilleti, és amely a tárgyi jog alapján védelmet élvez. 9
Azt az állapotot, amikor az alanyi jog valamiféle sérelmet szenvedett bírói úton, állami eszközzel kikényszeríthető, igénynek nevezzük. Az igényérvényesítés lehetséges magatartás a jogosult részéről, akaratelhatározásán múlik. Kivételesen vannak olyan helyzetek, amikor az igényérvényesítés kötelező jellegét jogszabály előírja. 318. (2) A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. 2. Igény nélküli helyzetek Nem minden alanyi jog kapja meg a bírói úton érvényesíthetőségben rejlő állami támogatást. i. Naturalis obligatio A/4 A jogosult alanyi joga fennáll, s az önkéntes teljesítés lehetősége ekkor is adott, - az így teljesített szolgáltatás nem is követelhető vissza jogalap nélküli gazdagodás címén -, önkéntes teljesítés hiányában a jogosult az alanyi joga kikényszerítéséhez nem kap állami segítséget. ii. Az elévülés 324. (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti. (3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza. A kamat főköveteléstől függő mellékövetelés. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el [Vht. 57. (1)], amelyet a végrehajtási eljárás során ugyancsak nem lehet hivatalból figyelembe venni csak akkor, ha az alapul szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. 325. (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. (2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülés lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévült követelés az időmúlás miatt, kifogás hatására elveszíti igény jellegét. A fennálló alanyi jogot nem szünteti meg, de annak állami kényszereszközökkel való érvényesítését nem teszi lehetővé. Az elévülés intézménye lényegében egy megdönthetetlen vélelem: az idő múlása arra enged következtetni, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő érdeke lecsökkent. 10
Az alanyi jog fennmaradását bizonyítják az alábbi tények: - a követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza [270. (3)] - az elévült követelést a jogosult beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be [297. (2)] - a követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza [324. (3)] Nem évülnek el: a tulajdoni igények, amely alapján határidő nélkül megindítható a tulajdonjogot megállapító, a tulajdon tárgyának használatára, birtoklására, védelmére vonatkozó per, az ingatlan-nyilvántartás kiigazgatását célzó per a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti igény öröklésen alapuló igények közül a dologi jellegű igények a szerződéskötési helyzet visszaállításával összefüggő követelés Ha a dolog, amelyre a tulajdoni igényt alapozzák nincs meg, a dolgi igényt kötelmi jellegű igény váltja fel, amelyre a rendes elévülés szabályai vonatkoznak. Az elévülési idő ötéves főszabálya alóli kivételek: - kellékszavatosság esetén a szavatossági jogok hathónapos elévülési jellegű határideje [308. (1)] - állat szolgáltatására irányuló szerződés esetén a szavatossági jog elévülési ideje 60 nap [308. (2)] - fogyasztói szerződés esetén a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit [308. (4)] - használt dologra kötött fogyasztói szerződés esetén legalább egy éves elévülési határidőben kell a feleknek megállapodni [308. (4)] - három év alatt évül el a kártérítési igény, ha a kárt fokozott veszéllyel járó tevékenység körében okozták [345. (4)] - bűncselekménnyel okozott kár esetén a kártérítés iránti igény öt év alatt sem évül el, ha az adott bűncselekmény büntethetőségének ideje ennél hosszabb, a követelés elévülése azonos a büntethetőség elévülési idejével [360. (4)] - egy év alatt évülnek el a fuvarozással kapcsolatos és a szállítmányozási szerződésből eredő igények [504. (3), 520. (3)] 326. (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. [Elévülés nyugvása] (2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. GKT 49/1973. szám Ha a szállító a termék minőségét tanúsította és a termék a tanúsított tulajdonságok tekintetében utóbb hibásnak bizonyul, a szavatossági igény, valamint az ezzel összefüggő kártérítési követelés elévülésével kapcsolatban az elévülés nyugvására vonatkozó szabályok alkalmazásának van helye. 11
BH2004. 237. A teljesítéstől számított hat hónapos elévülési jellegű szavatossági határidő a jogvesztő határidőn belül a hiba felismeréséig nyugszik, és attól számítva három hónap áll rendelkezésre az igény bíróság előtti érvényesítésére. A három hónapos határidő nem elévülési jellegű, nem szakítható meg, tehát nem kezdődik újra [Ptk. 308. (1) és (2) bek., 326. (2) bek.]. BH1991. 324. Ha a megbízott a szavatossági igényt késedelmesen érvényesítette, a megbízó ebből származó kártérítési követelése a megbízottal szemben az igényérvényesítés lehetőségének megszűnésével esedékessé válik. A megbízó a megbízott elévülési kifogásával szemben nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy ő (a megbízó) az általa elvégeztetett javítási munkák díját milyen időpontban fizette ki [Ptk. 324. (1) bek., 325. (1) bek., 326. (1) bek., 360. (1) bek.]. BH1994. 682. A késedelmi kötbér iránti követelését érvényesítő fél nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a teljesítési határidő elmulasztásáról csak a beszerzett szakértői véleményből szerzett tudomást, s ezért addig, amíg a szakértői véleményt nem vette kézhez, kötbérkövetelésének elévülése nyugodott [Ptk. 326. (2) bek.]. 327. (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása ideértve az egyezséget is, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A kötelezett értesítése az engedményezésről megszakítja az elévülést [329. (2)] (2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. GKT 72/1973. szám A követelés elévülésének megszakításához elegendő, ha a felszólítás olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a kötelezett a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudja. A hiányos tartalmú felszólítás is megszakítja az elévülést, ha abból a követelést azonosítani lehet. A tartozás szóbeli elismerése is megszakítja az elévülést. Az elévülés kifogás formájában hatályosul. 3. A váromány, mint függő jogi helyzet A függő jogi helyzet egy hiányos tényállást jelent, amely a tényállás kiegészítéséig még nem hozza létre a célzott joghatást, ám az érintettek nem tehetnek semmi olyat, amely ezalatt a másik fél jogait csorbítaná, vagy meghiúsítja (pl. ajánlati kötöttség vagy a feltétel szabályai). A leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzetet, mely az alanyra vonatkozóan a későbbi jogszerzés reményét hordozza, várománynak nevezzük. A várományosnak tehát sem igénye, sem igény nélküli jogosultsága nincs még, de van alapja abban reménykedni, hogy ilyenekkel rendelkezni fog. A váromány tehát önmagában még nem alanyi jog, de azzá 12
válhat. Bizonyos körülmények kizárhatják, de ellenérdekű személyek magatartása egyoldalúan nem akadályozhatja meg a jogszerzést. II. A kötelezettségek A kötelezettségek nem magatartási lehetőségek, hanem a tárgyi jog által előírt, a jogalanyok által követendő és tanúsítandó, meg nem kerülhető magatartások. Az abszolút szerkezetű jogviszonyokban kötelezettségei nem csak a kötelezetteknek, de a jogviszony jogosultjainak is vannak. Így pl. a tulajdonosnak kell viselnie azt a kárt, amely másra nem hárítható át. A kötelmi jogviszonyoknál a visszterhes szerződésekben szolgáltatási kötelezettség áll szemben valamely más, lényegében egyenértékű szolgáltatással, és fordítva. A károkozó általában köteles az általa okozott kárt megtéríteni, ám ugyanakkor a károsult is köteles a kárt megelőzni, ill. a már bekövetkezett kárt enyhíteni. III. Az alakító jogok Polgári jogviszonyban főszabály szerint egyoldalú nyilatkozattal senki sem róhat kötelezettséget más személyre. Vannak azonban olyan rendhagyó helyzetek, amikor a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja vagy megszüntetni oly módon, hogy a másik félre nézve keletkeztet kötelezettséget, vagy szüntet meg jogosultságot. Az ilyen egyoldalú nyilatkozatokat alakító jognak (hatalmasságnak) nevezzük. a) Kifogások (ellenjogok) i. Jogszüntető kifogás A jogszüntető hatású kifogás magát az alanyi jogot fogja likvidálni. Ilyen pl. a jogügylet kifogásként való érvénytelenségre alapozó megtámadása, a szavatossági kifogás, a beszámítási kifogás ii. Igényérvényesítést kizáró kifogások Ezen kifogások az alanyi jogot nem szüntetik meg, azonban megvonják az állami kényszerrel érvényesíthetőséget, azaz kizárják igényállapotát. Pl. elévülési kifogás, sortartás kifogása b) Egyoldalú jogosultság Pl. elállás, felmondás, elvitel joga, visszatartás joga, választás joga, visszautasítás joga 13