A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2013. FÉLÉVES KONTROLLING JELENTÉSE Készítette: Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató Tárgyalta: A BME Vezetői Értekezlete 2013. szeptember 9-én www.kontrolling.bme.hu BUDAPEST, 2013.SZEPTEMBER 7.
TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA... 5 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK... 7 III.1. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉS, LIKVIDITÁS... 7 III.2. IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK, MEGELŐLEGEZÉSEK... 10 III.3. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI)... 12 III.4. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA... 14 III.5. BELSŐ TARTOZÁSOK... 16 III.6. A KARI TAKARÉKSZÁMLA RENDSZER... 17 IV. SAJÁT BEVÉTELEK... 17 IV.1. RÉSZLETES TERV-TÉNY ADATOK... 17 IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA... 20 V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA... 24 V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA... 24 V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA... 27 VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER 2013. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA... 31
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyetemi vezetők az éves költségvetés alakulásával kapcsolatos első írásos tájékoztatása a rendszerint szeptember elején tárgyalásra kerülő kontrolling jelentés. E jelentés segítségével áttekintjük az egyetemi belső költségvetés márciusi elfogadás óta eltelt időszak történéseit, számot adunk az éves tervek megvalósítását jelentősen befolyásoló eseményekről, pénzmozgásokról, továbbá arról, hogyan zárul majd a 2013. év költségvetése. Várhatóan november második felében megjelenő következő jelentésünkben már nem csak a költségvetés és a gazdálkodás főbb momentumaira koncentrálunk, akkor már az egyetem alaptevékenységei is fókuszba kerülnek. Annak érdekében, hogy az egyes témakörök minden egyetemi polgár számára könnyebben megérthetők legyenek, a kontrolling jelentést az adott témakör alapjait, főbb összefüggéseit magyarázó lábjegyzetekkel is kiegészítjük. A jelentés fordulónapjának kijelölésekor gondban voltunk. Ugyanis az első félév gazdálkodására vonatkozó terv-tény ellenőrzéseket nagymértékben hátráltatták a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer használatából, a személyi ráfordítások MGR-be való feladásából eredő problémák. Ezért a június 30-ai fordulónap helyett megállapításainkat, elemzéseinket döntően augusztus 31-ei fordulónapra vonatkozóan tesszük. Ahol a féléves adat releváns, ott azt használjuk. A legfontosabb megállapításaink: A működési környezettel kapcsolatosan 1. A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi szabályokra építés, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, inkább a rosszul gazdálkodó és/vagy bajba jutott intézmények megsegítése folyik. A költségvetési felügyelet alatt lévő 20 állami felsőoktatási intézmény összesített adósság állománya 2013. június 30-án 21,7 Mrd Ft volt, szemben az egy évvel korábbi 9,5 Mrd Ft-tal. Mindössze két intézménynek nem volt adóssága, köztük a BME-nek. 2. Év közben nem tervezett állami támogatások érkeztek az egyetemre, egyrészt a 2012. évi normatív támogatás elszámolásával kapcsolatban 637 M Ft, amelyből 418 M Ft a központi tartalékokat az azon felüli összeg pedig a hallgatói juttatásokat növelte, másrészt a hallgatói juttatások újratervezésének eredményeképpen 511,5 M Ft. Itt jegyezzük meg, hogy van reális esélye, egy a felsőoktatási intézményeket érintő, év végére időzített zárolásnak, amelyet tartalékaink részben fedezhetnek. 3. A füredi Hotel Uni és vitorláskikötő vagyonkezelői joga mindenféle kártalanítás nélkül elvételre került az egyetemtől. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évet tekintve, mintegy500 M Ft saját bevételtől esett el. 4. A Science Without Borders program keretében 234 brazil hallgató érkezett az egyetemre. A projekt tárgyévben befolyó bevétele árfolyamtól függően ~650 M Ft körül várható. 5. A vizsgált időszakban a gazdálkodás szempontjából lényeges belső rektori utasítások készültek el a hallgatói követeléskezelés, az aktív számlakezelés, a brazil bevételek, a kutatóegyetem témában. 6. A szervezeti egységek gazdálkodását, a rendelkezésre álló keretek követését lényegében ellehetetlenítette a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre való áttérés. 7. A hírek szerint a 2013 októberi létszámstatisztika már automatikusan a Felsőoktatási Információs Rendszerbe feladott adatok alapján fog összeállításra kerülni, ugyanakkor az egyetemen egyelőre nem megoldott, hogy akkorra hogyan fognak bekerülni a rendszerbe az oktatók-kutatók hiányzó adatai.
A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan 8. Az egyetem 2013. június 30-i összesített bankszámlaegyenlege 9,9 Mrd Ft volt, ami szinte pontosan megegyezik a 2012-es év végi egyenleggel. Az egyenleg a II. félévben jelentős mértékben megnövekedett, augusztus utolsó napján 11,6 Mrd Ft volt. 9. Külön támogatás érkezett a PPP konstrukció keretében épült épületek után fizetendő díjak fedezetére (1,1 Mrd Ft), a kutatóegyetemi projekt fedezetére (570 M Ft), a hallgatói juttatások fedezetére (511,5 M Ft), valamint a 2012. évi normatíva elszámolása után (637 M Ft). 10. Lényeges, hogy a tárgyévet érintő egyetemi szintű likviditási problémákra nem kell számítanunk, az egyetem gazdálkodása más hazai felsőoktatási intézményekkel szemben stabil, tartozásaink nincsenek. 11. Mivel az egyetem tavaly szeptember óta nem folytathat értékpapír befektetést, ezért a birtokában lévő értékpapír állomány, a papírok lejáratának megfelelően, folyamatosan csökken. A 2012. év végi 8,4 Mrd Ft-tal szemben a záró állomány 6,4 Mrd Ft lesz. Belső hitelekkel kapcsolatosan 12. Augusztus 31-én nem volt megállapítható az, hogy a rendszerben lévő ideiglenes keretek (242,9 M Ft) közül, melyek szűnnének meg egy csapásra egyes kiadások kutatóegyetemi témaszámra való átterhelésével, és melyek kapcsolódnak az első félév bérfeladásából eredő hibákhoz. 13. Mindösszesen 70+5 M Ft (ÜZO, TIO) összegben voltak technikai keretek augusztus 31-én a szervezeti egységeknél, előbbi esetben a raktári készletek, utóbbi esetben az egyetemi telefonköltségek finanszírozásához kapcsolódóan. 14. A központi megelőlegezések június 30-i állománya 1,481 Mrd Ft volt. Ilyen alacsony féléves értéket legutóbb 2010. márciusban láthattunk. A teljes állományából 410,1 M Ft-nak már lejárt a visszatérítési határideje. Az állomány augusztus végére 2,026 Mrd Ft-ra növekedett, a kutatóegyetemi források megelőlegezésként történő rendelkezésre bocsátása miatt. A megelőlegezéssel kapcsolatos korlátok sem kari, sem összegyetemi szinten nem kerültek veszélybe. A belső tartozásokkal kapcsolatosan 15. Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt támogatási keretet, az egyetem egyik szervezeti egységnek sem tartozik. 16. A KJK-nak 2013. december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását, 4,85 M Ft-ot. 17. A 2012. év végi zárolásból a nem kari oldalra 151,687 M Ft esett. Ebből terv szerint 2013-ban az LTA-ba már átadásra került 17,015 M Ft. A Rektori Kabinet munkatársai körében 2014- ben még 284 E Ft-ot kell rendezni. 18. Az első félévben befolyt saját bevételekre eső rezsit augusztus 31-ig csak a VIK (53,7 M Ft) és az NTI (2,3 M Ft) nem térítette meg. 19. A tavaszi félév kari tantermeinek karok közötti elszámolása folyamatban van. 20. A karok az idegennyelvű képzést (beleértve a brazil képzést is) egymás között számolják el. 21. A 2012/2013. tanév költségtérítéses képzésének elszámolásához szükséges adatok (hallgató x kredit) szeptember közepéig kiküldésre kerülnek a karok részére. 22. A Gazdasági Bizottság döntése alapján az MGR CR-ek keretátvétele folyamatban van, augusztus 31-ig nem adta át a keretet a TIO részére az ÉMK (4,675 M Ft), a KJK (4,513 M Ft), a GTK (8,442 M Ft) és a TTK (4,690 M Ft). A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan 23. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 10%-os (~1,5 Mrd Ft) növekedést prognosztizálunk. A Kollégiumok alrendszer és a Nyelvoktatás alrendszer döntően a brazil képzésnek köszönhetően növeli bevételeit, míg egyes karok esetén 2
ezen hatáson túl optimizmusra adhat okot az is, hogy a tervezett időarányos szintnél jóval több bevétel érkezett be az első félévben. Összességében a karok az időarányos szintet 12%- kal haladták meg. A nem kari általános alrendszer esetén a brazil képzésből származó bevételek mellett jelentős hatása van még a mobilitási programokra beérkezett támogatás növekedésének is. 24. Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket. A beérkezett saját bevételek adatait látva csak a Kari alrendszer és a Nyelvoktatási alrendszer esetében várható, hogy a tervezettnél több rezsit fizetnek majd be az LTA-ba. Ezek alapján a karok esetén a terveken felül 55, míg a Nyelvoktatási alrendszer esetén 2,5 M Ft rezsi befizetéssel kalkuláltunk. 25. Amennyiben a 2013. I. félévben saját bevételként könyvelt bevételek alakulását azok jellege szerint összehasonlítjuk a megelőző két év adataival, kitűnik, hogy teljesen átalakult a saját bevételek szerkezete. A pályázati bevételek, az oktatási bevételek és a vállalkozási bevételek dobogós helye és sorrendje nem változott, de a 10%-nál kisebb részesedéssel bíró saját bevételeket tekintve jelentős ingadozások tapasztalhatók. 26. A nem BME-re befolyó, de BME-hez kapcsolódó bevételekkel kapcsolatos részletszabályok vezetői értekezleti vitái még nem zárultak le, de várhatóan e kérdés szabályozása még idén megtörténik. A követelések kezelésével kapcsolatosan 27. Az egyetem követelésállományának 2013. II. negyedévi korrigált adata 1,4 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az előző negyedévi záró állománnyal, viszont 46%-kal nagyobb az egy évvel korábbi értékénél. Ez a növekedés döntően az új kibocsátású vevői számláknak és nem a lejárt állomány növekedésének köszönhető. 28. A 2013. II. negyedévi lejárt követelésállomány lényegben stagnált (2013: 355 M Ft; 2012: 328 M Ft). Most és 2012. II. negyedévében is az éven túli és az egy hónapja lejárt követelések volumene volt a legnagyobb. 29. Az ÉMK, a VIK és a KJK esetében csökkent, a GPK, a VBK és a TTK esetében nőtt, míg az ÉPK és a GTK esetében stagnált a lejárt követelésállomány összege. 30. A hallgatókkal szembeni követelések kezelésének szükségessége 2010 decemberében került a gazdasági dékánhelyettesek elé. Sajnálatos módon csak idén nyáron került kiadásra e kintlévőségek kezelését szabályozó utasítás. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a közel két és fél év alatt több tíz millió forintnyi reálisan behajtható (korábbi) hallgatókkal szemben fennálló követelés évült el, vált behajthatatlanná. 31. A követelésgazdák közül augusztus 31-ig csak a DIK, a GPK az ÉMK és a KJK kezdte el ezen követelések kezelését. 2 hónap alatt 20 M Ft már befolyt (vagy részletfizetési megállapodással rendezett), 10 M Ft stornózott. A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan 32. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege a mai várokozások mellett, további elvonások, zárolások nélkül várhatóan 500 millióval lesz több a tervezett összegnél. Ennek főbb okai: A 2012. évi normatíva elszámolásából nem tervezett módon 417 M Ft érkezett az alapba. A bérkompenzáció összege várhatóan kétszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan közel kétszerese lesz a tervezett 37,8 M Ft-nak Jelenlegi tudásunk alapján nem várható az LTA-ba befizetésre kerülő rezsi csökkenése. 33. Áttekintve az egyes nem kari szervezetek kisköltségvetéseit a központi tartalékokat növelő szabad maradvány mindössze 50 M Ft lesz. 3
34. Előzetes számítások alapján az ÁFA forgalmából keletkező maradványok címén ez év végéig várhatóan 75 M Ft kerülhet átadásra az LTA-ba a tervezett 100 M Ft-tal szemben. 35. A nem kari létesítmény oldalon az árvízvédelemmel összefüggő tételek póttámogatási igényként jelentkeztek (4,929 M Ft). 36. Annak érdekében, hogy az OMIKK kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 5 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Ennek oka egy szabad felhasználású pályázati bevétel kiesése. A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan 37. A GMF Általános alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul. 38. Annak érdekében, hogy az OMIKK kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 5 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. 39. A KTH saját bevételei és azzal párhuzamosan külön kezelt keretei is jelentősen nőttek, a brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek (az ezzel kapcsolatos Rektori Utasítás szerint), a mobilitási pályázatokból befolyó bevételek, továbbá az Oktatási Hivatal által a felvételi eljárásokban való közreműködésért fizetett bevételek növekedése miatt. A KTH év végén várható szabad maradványa ~34 M Ft. 40. A Rektori Kabinet kisköltségvetése közel a terveknek megfelelően alakul. 41. A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul. 42. Az ÜZO kisköltségvetéséről elmondható, hogy: o A saját bevételei - az egyes bevételi sorok kisebb változása mellett - a terveknek megfelelően alakulnak. o A közüzemi és energia kiadások jelenlegi ismereteink szerint - várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. Itt jegyezzük meg, hogy a rezsicsökkentésnek egyetemünkre nincs hatása, az alapvetően a lakosságra vonatkozik. o A bevételi és a kiadási oldalt is érintheti, hogy lejárt a gyermekintézményt bérlő szervezettel kötött támogatási szerződés. Amennyiben az nem kerül meghosszabbításra, az érintheti a bérleti szerződést is, ha igen, akkor a támogatási oldalt. o Az ÜZO év végén várható szabad maradványa ~15 M Ft. 43. A BKO beruházásra, felújításra és karbantartásra a KKK soron a korábbi éveknél jelentősen alacsonyabb összeget 1,343 Mrd Ft-ot, valamint az átadott keretek más alrendszerbe soron, a kari létesítményprogramokhoz való hozzájárulásra 130 M Ft-ot tervezett, tervezhetett. A tervezett kiadásokat az év végén várható tény adatok 42,5 M Ft-tal haladják meg. A többlet forrása a kari hozzájárulás (keret átvétel, keret átadás) eredője, valamint egy biztosítási díj és a Q2-höz kapcsolódó energiakvóta MTA-nak való átadása után befolyt összeg. (A BKO-nál meg kell jegyezni, hogy a korábbi IKMA alapítvány megszűnése miatt, a Bay Zoltán nonprofit Kft-től jelentősebb támogatásra számíthatunk. Ennek jelenleg a végső egyeztetései folynak.) 44. A TIO kisköltségvetéséről elmondható, hogy: o A saját bevételek várhatóan csökkeni fognak, amelynek legfőbb oka, hogy az egyetemen kívüli partnerek több esetben lemondták a TIO által biztosított vezetékes telefonszolgáltatást, ugyanakkor házon belül nőtt a telefonhasználat, ami az egység kiadásait és átvett kereteit is növeli. o Folyamatban van az MGR CR-ekre tervezett 53,950 M Ft átvétele, ami ugyanekkora összeggel növeli az egység KKK soron tervezett kiadásait. o A hostolással kapcsolatos díjszabás rendszerének kidolgozása folyamatban van, várhatóan a IV. negyedévre a Gazdasági Bizottság elé kerülhet az ezzel kapcsolatos javaslat. A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan 45. A kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás összege jelentősen nőtt köszönhetően a 2012. évi normatív támogatás elszámolásának és a 2013. hallgatói juttatások 4
újratervezéséből származó összegeknek. A növekményt a KO létesítményfelújítási célokra fordítja. 46. A Kármán és a Schönherz kollégiumok után járó PPP támogatás tényleges értéke (458.390 E Ft) ebben az évben is alacsonyabb a tervezettnél (473,727 M Ft.) 47. A tényleges saját bevételek a Bercsényi és a Martos kollégiumok nyári hasznosítása és a brazil hallgatók nyári elhelyezése miatt várhatóan 45 M Ft-tal meghaladják a tervezettet. II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (NFTV) 2012. január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba azzal, hogy az érdemi rendelkezéseket tartalmazó paragrafusok 2012. szeptember 1-jén válnak hatályossá. Sajnálatos módon, a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos lényegi kiegészítő jogszabályok azóta sem születtek meg, többnyire ad-hoc szabályok szerinti támogatásosztás, a rosszul gazdálkodó és/vagy bajba jutott intézmények megsegítése folyik. 1 A költségvetés készítésekor elmondható volt, hogy a BME más intézményekkel ellentétben csak egy számjegyű támogatáscsökkentésben részesült, így az állami finanszírozást tekintve relatíve kedvezőbb helyzetben van, mint más intézmények. A BME eredeti költségvetési támogatása 12,1537 Mrd Ft, kutatóegyetemi támogatása további 569,886 M Ft volt. Év közben az alábbi nem tervezett állami támogatások érkeztek az egyetemre: A 2012. évi normatív támogatás elszámoláshoz szükséges létszámadatokat a fenntartó ismételten bekérte, miután kiderült, hogy fejezetszinten nincsen meg a szükséges fedezet arra, hogy a 2012 szeptemberében belépett hallgatók létszámát, pontosabban az utánuk járó támogatást 100%-os finanszírozottsági szinten vegyék figyelembe és finanszírozzák. 2 Ezzel a BME nagyon jól járt volna, hiszen 2012-ben, amikor drasztikusan csökkent az új belépők körében a finanszírozottak létszáma, a BME megtartotta támogatott hallgatói számát. Végül a 2012. évi támogatás utólagos elszámolásával 637,052 M Ft érkezett az egyetemre, amelyből 418 M Ft a központi tartalékokat az azon felüli összeg pedig a hallgatói juttatásokat növelte. A fenntartó látva a hallgatói juttatások csökkenése által elért országos hallgatói elégedetlenkedést, lényegében újraterveztette a hallgatói juttatások iránti szükségletet, a 2013. októberi hallgatói létszámokra vonatkozó becslés alapján. A számítás eredményeképpen a BME-nek 572 M Ft póttámogatás járna, amelyből 511,5 M Ft-ot a Kincstár átutalt december 15-i elszámolási kötelezettséggel. Egyelőre nem tudni, hogy a jogcímenként lebontott szükséglet és az egy összegben ideutalt támogatás milyen viszonyban van egymással. Megjegyezzük, hogy 2013 októberre vonatkozó becsült létszámok várhatóan túlbecsülték a tényleges létszámokat, ami később visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után. 1 A költségvetési felügyelet alatt lévő 20 állami felsőoktatási intézmény összesített adósság állománya 2013. június 30- án 21,7 Mrd Ft volt, szemben az egy évvel korábbi 9,5 Mrd Ft-tal. Összesen két intézménynek, a BME-nek és a hozzá hasonló működési modellt követő győri SZE-nek nem volt lejárt tartozása, a többi intézmény 7 M Ft - 6 Mrd Ft közötti lejárt adóssággal rendelkezett. 2 Tudni kell, hogy az intézmény támogatása döntően normatívák és létszámok szorzataként adódik. A tárgyévre járó támogatást a tárgyévet megelőző év októberi létszáma alapján megbecsülik, majd a tárgyév októberi létszáma alapján korrigálják. Ekkor vagy visszafizetési kötelezettsége vagy további támogatásra való jogosultsága keletkezik az intézménynek. Ahhoz, hogy ez a rendszer fenntartható legyen az utólagos elszámolásnál ún. finanszírozottsági szintet definiálnak, amellyel a rendelkezésre álló (a túlfinanszírozott intézményektől visszaszedhető) források függvényében lenormálják az egyes intézményeket megillető támogatást. A 2012 őszén belépett létszámot eredendően 100%-os finanszírozottsági szinten szerették volna figyelembe venni. Később ezt a fenntartó korrigálta. 5
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a nem tervezett források egyelőre tartalékot képezhetnek egy várható zárolás részbeni fedezetére. Zárolással kapcsolatos híresztelések már többször körbejárták a felsőoktatási intézményeket. Államtitkári felkérésre a felsőoktatási intézményeknek az alábbi jogcímeken volt lehetőségük megadni kiegészítő finanszírozással kapcsolatos igényeiket, valamint felsorolni egyes, jogszabályváltozások miatt, kieső forrásaikat, ezekkel is alátámasztandó a gazdálkodási problémáik okát: A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján megtett intézkedések, illetve az intézményi döntés alapján végrehajtott és/vagy tervezett létszámleépítés eredményeként (külön-külön) keletkező, a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kiadástöbblet 2013. valamint 2014. évet terhelő összege. A PPP konstrukcióhoz kapcsolódó, az intézmény rendelkezésére még nem bocsájtott állami hozzájárulás összegét, az azzal összefüggő szállítói tartozás összege. A felsőoktatási intézmények önerőigényéről szóló 1112/2013. (III. 8.) Korm. határozatban meghatározottakon felül az év végéig prognosztizálható EU pályázatok önrész-igénye. A 1103/2013. (III. 7.) Korm. határozat által nevesített Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap terhére megpályázni kívánt összeg. 3 Ezen a soron az egyetem központi informatikai megoldások struktúraváltására igényelt támogatást. 4 Az elmúlt három évben az intézmény saját bevételei részeként az intézménynek juttatott szakképzési hozzájárulás (fejlesztési támogatás), illetve az innovációs járulék összege (mint kieső saját bevétel). Egyelőre nem tudni, hogy a fenti jogcímeken várható-e még további támogatás. A saját bevételekre vonatkozóan két lényeges esemény történt: A füredi Hotel Uni vagyonkezelői joga mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül elvételre került az egyetemtől, és azzal a állam a vitorlássportot kívánja támogatni. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évre vetítve, mintegy nettó 500 M Ft saját bevételtől esett el. A Science Without Borders program keretében 234 brazil hallgató érkezett az egyetemre, akik közül 10 hetes nyári angol nyelvtanfolyamon 160 fő vett részt. A projekt tárgyévben befolyó bevétele árfolyamtól függően ~650 M Ft körül várható, amennyiben a brazil fél szándékának megfelelően előre kifizeti a két féléves képzés teljes díját. A gazdálkodás szempontjából lényeges belső rektori utasítások készültek el: A 10/2013. (VI. 21.) sz. Rektori Utasítás - a hallgatókkal szembeni pénzügyi követelések kezeléséről, megteremtette a szervezett kereteit annak, hogy 280 M Ft-nyi, gazdaságosan behajtható hallgatói eredetű kintlévőséget a követelésgazdák realizálhassanak. A 13/2013. (VII. 18.) sz. Rektori Utasítás - az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználására, az árfolyamkockázat, valamint a hallgatói költségtérítési díjból származó források kamatoztatásának a kereteit rögzíti. A 14/2013. (VIII. 28.) sz. Rektori Utasítás Science Without Borders program keretében a BME-re érkező brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek kezelését rendezi. Folyamatban van a kutatóegyetemi támogatás felhasználására vonatkozó utasítás kiadása. A szervezeti egységek gazdálkodását, a rendelkezésre álló keretek követését lényegében ellehetetlenítette a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre való áttérés. Az MGR-be 3 Megjegyezzük, hogy a Korm. határozat csak utal az Alapra és előírja az EMMI számára a konkrét jogszabályi környezet megalkotását, amely azóta sem született meg. 4 Szerverkonszolidáció, központi szolgáltatási felhő kialakításával; áttérés smart grid rendszerű létesítmény üzemeltetési rendszerre; biztonsági jellegű háttér számítóközpont kialakítása; egyetemi központi gerinchálózat megújítása. 6
augusztus 31-ig feladott személyi jellegű ráfordítások egyrészt az időszakot tekintve hiányosak, mert nem tartalmazzák a július, augusztus havi béreket, másrészt tartalmukat tekintve hiányosak, harmadrészt előfordul, hogy a kifizetéseket más szervezetre könyvelték, negyedrészt előfordul, hogy nem a bérgazdálkodók által rendelkezett összegeket könyvelték. A tényként könyvelt személyi juttatások a szervezeti egységek által nagyon nehezen ellenőrizhetők. A hírek szerint a 2013. októberi létszámstatisztika már automatikusan a Felsőoktatási Információs Rendszerbe feladott adatok alapján fog elkészülni. Sajnálatos módon a FIR a tárolt adatköröket tekintve túlterjeszkedik az egyetemen eddig gyűjtött, tárolt adatokon, így ezek pótlása szükséges. A problémát nehezíti, hogy annak idején mindenféle egyetemi vitát mellőzve a GMF leállt a FIR II. és a Nexon közötti interfész fejlesztésével 5. Ezért az adatszolgáltatást a Nexon-Neptun-FIR II. útvonalon kell megvalósítanunk, most a legnagyobb problémát a Nexon-Neptun adatkapcsolat megteremtése jelenti, amely azért fontos, hogy ne kelljen a Neptunba kézzel adatokat rögzíteni. Nem tudni, hogy hol tart a korábban megkezdett, az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (kollégiumok központosítása) kialakíthatóságával kapcsolatos koncepciók megalkotása, az elképzelések megvalósítása. A 2012. és költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozatban a Kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél elrendelt beszerzési tilalom továbbra is érvényben van. III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK III.1. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉS, LIKVIDITÁS 6 Az egyetem 2013. június 30-i összesített bankszámlaegyenlege 9,9 Mrd Ft 7 volt, ami szinte megegyezik a 2012-es év végi egyenleggel, de 700 M Ft-tal alacsonyabb, mint az előző negyedévi záróegyenleg. 5 A FIR I. és a Nexon közötti interfész közel 20 M Ft-ból készült el, majd a FIR II-re történt verzióváltás után az interfész fejlesztése abbamaradt. 6 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). 7 Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~200 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. Bizonyos számlákon szereplő összegek közvetlenül nem terhelhetők meg, ezért ha a főszámláról elfogy a pénz, akkor valamely számláról fel kell szabadítani a szükséges összeget, és át kell helyezni a főszámlára. A likviditás menedzselése azt jelenti, hogy mindig biztosítjuk az egyetem fizetőképességét. A likvid pénznek ugyanakkor ára van. Kiadásra került az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználásáról szóló 13/2013. (VII.10.) számú Rektori Utasítás, amely megoldásokat nyújt egyes likvid pénzek tartásából származó költségek csökkentésére. 7
DÁTUM 2012.06.30 2012.09.30 2012.12.31 2013.03.31 2013.06.30 2013.08.31 Előirányzat felhasználási keretszámla 780 598 162 891 328 323 717 225 451 1 418 415 516 1 087 691 721 2 477 002 736 Intézményi önköltség és adomány számla 0 0 0 0 0 184 410 001 Fedezetbiztosítási számla 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 Fedezetbiztosítási számla (Schönherz Koll.) 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 Célelszámolási forintszámla 14 250 000 14 244 510 11 228 633 2 631 425 2 348 467 12 224 668 Európai Uniós programok célelszámolási számlák 78 618 061 85 796 365 51 570 105 130 173 078 219 404 505 200 297 228 Intézményi letéti számla 500 000 500 000 500 000 500 000 500 000 500 000 Fedezetkezelői számlák 110 000 000 110 000 000 110 000 000 110 000 000 110 000 000 110 000 000 Devizaszámlák ( kincstár ) 750 354 224 729 914 206 583 404 669 528 904 033 477 766 077 643 008 492 Pénztárak 4 945 855 2 292 900 0 4 921 490 4 305 400 4 847 755 Összesen 1 824 266 302 1 919 076 304 1 558 928 858 2 280 545 542 1 987 016 170 3 717 290 880 Befektetett összeg 10 654 961 884 10 165 483 493 8 363 732 057 8 363 732 057 7 883 737 497 7 883 737 497 Értékpapír számlán lévő, de be nem fektetett összeg 0 0 0 0 0 0 Mindösszesen 12 479 228 186 12 084 559 797 9 922 660 915 10 644 277 599 9 870 753 667 11 601 028 377 1. táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege adott napon 2012-2013. (Ft-ban) Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege a félév óta eltelt időben jelentős mértékben megnövekedett, augusztus utolsó napján 11,6 Mrd Ft volt. A növekedés legfőbb oka, hogy a második félévben az első féléves havi összegeknél magasabb havi támogatásban részesül az egyetem, továbbá voltak egy összegben beérkező póttámogatások is. 8 Támogatás érkezett a PPP konstrukció keretén épült épületek után fizetendő díjak fedezetére (1,1 Mrd Ft), a kutatóegyetemi projekt fedezetére (570 M Ft), a hallgatói juttatások fedezetére (511,5 M Ft) is, valamint a 2012. évi normatíva elszámolása után (637 M Ft). Nem szokásos saját bevételként befolyt a brazil hallgatók nyelvi képzésének a díja is (167 M Ft). Azt megbecsülni, hogy várhatóan hogyan alakul majd a záró pénzkészlet állomány egyelőre nem lehet. Lényeges, hogy globális likviditási gondokra nem kell számítani, az egyetem gazdálkodása más hazai felsőoktatási intézményekkel szemben stabil, tartozásai nincsenek (lásd a II. fejezetben leírtakat). Az alábbi ábra az egyetem előirányzat felhasználási számlájának napi záró egyenlegét mutatja, és bejelölésre kerültek az éves átlagos számlaegyenlegek is 2010-2013 intervallumban. Ahogyan az ábrán látható, a kifutó értékpapír állományok jelentősen megemelték a főszámla egyenlegét. Ez a magasabb szint állandósulhat a jövőben is. Csökkentése a fejezet elején nevesített rektori utasításban foglaltak szerint lehetséges. 8 Az egyetemi a rendelkezésére bocsátott eredeti költségvetési támogatást havi ütemezésben kapja meg a számlájára. Amennyiben év közben, valamilyen póttámogatás érkezik az egyetemre, az a hátralévő hónapokban megnöveli az Államkincstár által havi bontásban rendelkezésre bocsátott források nagyságát. Az elmúlt néhány évet vizsgálva a tendencia jellemzően a következő: Miután az eredeti költségvetési támogatás az előző évihez képest mindig csökken, a szervezetek a költségvetés elfogadásáig, biztonsági okokból nagyon óvatosan költenek. Ugyanakkor a nem kari oldalon olyan tételek kifizetése történik, amelyek nem elodázhatóak. Ilyenek például a PPP díjak, amelyek költségvetési támogatását ebben az évben is 5 hónapon keresztül meg kellett előlegeznie az egyetemnek, mintegy 470 MFt összegben. Később, amikor ezek a tételek befolynak, a számlaegyenlegek szintje megemelkedik. A normatíva elszámolása rendszeresen, míg a hallgatói juttatásokra érkezett póttámogatás, a kutatóegyetemi póttámogatás, a követeléskezelés, vagy az brazil képzési bevételi ebben az évben szintén a II. félévben fejti ki átmeneti egyenlegnövelő hatását. 8
1. ábra: Az előirányzat felhasználási keretszámla napi záró egyenlege és annak éves átlaga, 2010-2013. Az egyetem deviza számláinak összevont egyenlege a korábbi időszakokhoz képest jelentősen csökkent. A csökkenésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a szervezeti egységek a szűkösebb forrásokra való tekintettel forintra váltották át az egyes devizaszámlák maradványösszegeit. Ugyanakkor a félév fordulónapját követően a devizaegyenlegek újra nőttek. A 2013-as évre 556,9 M Ft kamat, illetve kamat jellegű bevétel került betervezésre a költségvetésbe. A tervezett összegnek tervezett módon csak 18%-a folyt be június 30-ig. 9 Az egyetem likviditást biztosító főszámla egyenlege, a legközelebbi lejáratig még hátralévő rövid idő (2 hónap), illetve az addig várható kifizetések alapján úgy gondoljuk, hogy a 2013-ra tervezett kamatbevétel realizálható, államkötvény lejárat előtti visszaváltására, és így kamatveszteségre nem számítunk. Értékpapír típus 2012. 2013. 2014. 2012-2014 Diszkontkincstárjegy 410 984 602 23 355 440 0 434 340 042 Kamatozó kincstárjegy 62 820 000 0 0 62 820 000 Államkötvény 150 221 039 533 613 047 392 183 006 1 076 017 092 Összesen 624 025 641 556 968 487 392 183 006 1 573 177 134 2. táblázat: A Likviditás és tartalékalapot növelő hozam állampapír befektetésekből (GMF adatok) Mivel az egyetem tavaly szeptember óta nem folytathat értékpapír befektetést, ezért a birtokában lévő értékpapír állomány, a papírok lejáratának megfelelően, folyamatosan csökken. A 2012. év végi 8,4 Mrd Ft-ról, májusban 7,9 Mrd Ft-ra csökkent az állomány, amelynek záró állománya 6,4 Mrd Ft lesz. 9 A május 29-én lejárt diszkontkincstárjegyen 23,4 MFt hozamot realizáltunk, míg a 2014/C államkötvény 76,7 MFt kamatot fizetett 2013 februárjában. További 339,2 MFt kamatbevétel érkezett be a 2014/D államkötvény augusztusban esedékes kamatfizetéséből, valamint várunk 108,7 MFt-ot a 2013/E államkötvények kamataiból. Ez utóbbi kötvények októberben kifutnak, névértékük 1 449,2 M Ft, így kamatokkal együtt 1 557,9 M Ft kerül majd jóváírásra az egyetem főszámláján. Az államkötvények nettó árfolyamon (felhalmozott kamatok nélkül) kerülnek be és szerepelnek a könyveinkben, lejáratkor viszont a névértékük kerül jóváírásra az elszámolási számlán (főszámla). A két érték különbözetét a papírok értékesítésekor, illetve lejáratakor számoljuk el, árfolyamnyereségként, vagy veszteségként. (Értelemszerűen, ha névérték alatt történt a vásárlás árfolyamnyereséget, ha névérték felett, akkor árfolyamveszteséget realizálunk.) Az 556,9 M Ft hozam, a fent említett összegeken kívül, tartalmaz 9 M Ft ilyen jellegű bevételt is. 9
2. ábra: A BME állampapír-portfoliójának alakulása, 2010-2013. (Mrd Ft-ban) III.2. IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK, MEGELŐLEGEZÉSEK 10 A Költségvetési Szabályzat 66. értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz. Április 11-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 5,9 Mrd Ft, míg az egyéb szervezeti egységek 2,3 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. A költségvetési támogatás kiosztásakor az a döntés született, hogy a kutatóegyetemi támogatás karra jutó összegével megegyező ideiglenes keret (398,870 M Ft) maradhat a karokon és az NTI-n. 11 A kutatóegyetemi támogatás augusztusi előirányzatosítása után megtörtént a források megelőlegezésként való rendelkezésre bocsátása a kutatóegyetemi témaszámon. Amint a teljes támogatás befolyik, a megelőlegezéseket a GMF visszaveszi. Augusztus 31-én nem volt megállapítható az, hogy a rendszerben lévő ideiglenes keretek (242,9 M Ft) közül, melyek szűnnének meg egy csapásra egyes kiadások kutatóegyetemi témaszámra való átterhelésével, és melyek kapcsolódnak az első félév bérfeladásával kapcsolatos hibákhoz. A technikai keretek 2013. augusztus 31-én: Raktári készletek beszerzésére forgótőke (ÜZO) 70 M Ft, Az egyetemi telefonköltségek átmeneti fedezete (TIO) 5 M Ft. 10 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Babinka Pálné és Drescher Angéla (GMF GO). 11 Azzal a megkötéssel, hogy az ideiglenes keretet a kar részére történő rendelkezésre bocsájtásától számított 30 napon belül meg kell szűntetni. Amennyiben ez a határidő letelte után 20 további napon belül sem történik meg, úgy dékáni véleménykikérés mellett rektori/főigazgatói szinten meg kell indítani az adott kar korábbról átnyúló kötelezettségvállalásainak lehetőség szerinti megszüntetését (pl. kereset-kiegészítések visszavonását, munkavégzésre irányuló jogviszonyok felbontását stb.). Nem minden kar kívánt élni az átmenti IK tartás lehetőségével. 10
A központi megelőlegezések 12 2013. június 30-ai állománya 1,481 Mrd Ft volt. Ilyen alacsony értéket legutóbb 2010. márciusban láthattunk. 13 A megelőlegezések teljes állományából 410,1 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. Az összeg a teljes állomány 28%-át jelenti, amelyből 61,7 M Ft a II. negyedév végén volt esedékes. A 2010-2012. évi kutatóegyetemi projekt témaszámának zárásához a karok átadták a szükséges fedezetet (10,772 M Ft) az EIT témaszámára. A kiadások VIK munkatárs általi átvezetése után válik visszavehetővé a témaszámon lévő központi megelőlegezés. 2012.06.30 2012.09.30 2012.12.31 2013.03.31 2013.06.30 ÉMK 58 162 310 58 162 310 76 511 579 75 579 901 30 995 951 GPK 178 790 024 160 824 724 200 332 485 196 410 705 161 385 480 ÉPK 10 890 000 41065340 41 065 340 33 065 340 15 000 224 VBK 209 735 282 208 430 871 208 532 092 210 710 090 231 870 296 VIK 977 187 117 684 947 748 870 425 361 812 817 999 665 883 908 KSK 107 285 941 148 428 355 110 773 972 93 623 289 73 925 233 GTK 145 555 173 103 446 786 94 233 708 82 061 705 84 257 910 TTK 115 041 608 101 971 864 154 309 749 151 826 278 126 674 800 Nukleáris Technikai Intézet 20 077 812 20 077 812 25 103 123 33 703 123 28 016 519 OMIKK 30 122 663 15 000 000 310 000 310 000 310 000 GMF 23 609 540 0 0 0 0 Diákközpont 40 945 809 5 359 309 53 580 132 54 580 132 52 270 132 Egyesült Innovációs és Tudásközpont 1 267 319 501 594 457 359 88 717 512 47 618 309 10 771 737 Összesen megelőlegezés 3 184 722 780 2 142 172 478 1 923 895 053 1 792 306 871 1 481 362 190 3. táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (GMF adatszolgáltatás) Az összes kari megelőlegezés 45,2%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor sem a VIK, sem a többi kar nem érte el a megelőlegezések állományának szabályzatban rögzített maximumát. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 2,5 Mrd Ft), amit az összesített állomány (1,481 Mrd Ft) még nem ért el. 12 A piaci szervezetek esetén a beruházások, fejlesztések döntő részben hitelből kerülnek finanszírozásra. Piaci hitel felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási, fejlesztési programokhoz önerőre van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez (mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetem felé) tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű) futó projektre utal, amely kedvezőtlen folyamat. 13 A megelőlegezések állománya augusztus végére megnövekedett, 2,026 Mrd Ft összeget mutatott. Ez betudható a kutatóegyetemi források megelőlegezésként történő rendelkezésre bocsátásának. 11
2013.06.30. Építőmérnöki Kar 9% Gépészmérnöki Kar 33% Építészmérnöki Kar 5% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 62% Villamosmérnöki és Informatikai Kar 52% Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 19% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (TK-val, NYI-vel) 10% Természettudományi Kar (NTI-vel) 33% 4. táblázat: A karok által igényelhető megelőlegezések maximumának elért szintje III.3. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) 14 Ha sommásan szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy sajnálatos módon az MGR-ből bizonyossággal nem állapítható meg az, hogy egy szervezeti egységnek mennyi szabadon felhasználható pénze volt 2013. augusztus 31-én. 15 Az alábbi táblázat részben tény adatokat, részben számított adatokat tartalmaz, részben pedig hiányos. A központi tartalékoknak az év végén várható alakulását a következő fejezetben részletezzük. 14 A gazdálkodó egységek keretei részben kötelezettségvállalással terheltek, részben kötelezettségvállalással nem terheltek. Ezek összegére úgy tekintünk, mint a szervezeti egység döntése alapján költhető összegekre. A kereteket megelőlegezések (belső hitelek) terhelik. A megelőlegezések (és egyéb technikai keretek) feletti keret maradvány az, amelynek összegét a szervezeti egységek az egyetem bankszámlaegyenlegének terhére jogosan kérhetik. A keretek egy része szerződésileg kötött felhasználású (például pályázati előfinanszírozás, célzott alapítványi támogatás, hallgatói ösztöndíj, kollégiumi támogatás stb.), egy része (például a költségvetési támogatási maradványok, a költségtérítési díjak, a vállalkozói tevékenység bevétele stb.) pedig tipikusan a szabad belső maradványhoz tartozik. Ahhoz, hogy az egyes karok egyes költségvetési intézkedésekre hozott reagáló képessége pontosan látható legyen, az adott karon belül szükséges a keretmaradványok aprólékos áttekintése, szegmentálása. 15 Miután a február-május időszakra vonatkozó bérek nem kerültek feladásra június 30-ig a rendszerben, így nem volt értelme a féléves adatok ismertetésének. 12
Szervezet Szabad keret Kötváll IK TK Megelőlegezés Maradvány IK, TK és megelőlegezés nélkül Szabad keret IK, TK és megelőlegezés nélkül Kollégiumok Osztály 1. 580 902 982 213089402 6762 500 0 0 787229 884 574140482 (019+073+115+167+216+266+320+412) 2. Diákközpont (352) 1558 628 351 82204557 5045 182 0 52 270 132 1583517 594 1501313037 3. Hallgatói alrendszer összesen (1+2) 2139 531 333 295293959 11807 682 0 52 270 132 2370747 478 2075453519 4. Építőmérnöki Kar (01) 560 257 147 320093927 7980 423 0 86 144 009 786226 642 466132715 5. Gépészmérnöki Kar (02) 895 334 795 410951483 13376 368 0 212 761 354 1080148 556 669197073 6. Építészmérnöki Kar (03) 459 505 364 333335087 33151 040 0 54 262 542 705426 869 372091782 7. Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) 1043 818 511 291799612 22781 057 0 265 588 196 1047248 870 755449258 8. Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) 3 207 720 223 912 136 495 56 384 412 0 881 071 229 3 182 401 077 2 270 264 582 9. Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) 636 563 951 293 143 613 41 173 051 0 114 921 342 773 613 171 480 469 558 10. Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) 1 962 836 588 463 956 126 22 229 397 0 122 523 165 2 282 040 152 1 818 084 026 11. Természettudományi Kar (08) 659 140 533 391 149 030 17 390 582 0 189 717 507 843 181 474 452 032 444 12. Egyesült Innovációs és Tudásközpont (09) 10 771 737 10 0 0 10 771 737 10 0 13. Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) 7361 556 72155 0 0 0 7433 711 7361556 14. Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) 5159 729 0 0 0 0 5159 729 5159729 15. Doktoranduszi ösztöndíj (felosztásra vár a karok között) 146 566 241 0 0 0 0 146566 241 146566241 16. Kari alrendszer összesen (4+ +15) 9595 036 375 3416637538 214466 330 0 1937 761 081 10859446 502 7442808964 17. Nukleáris technika alrendszer összesen 37) 318 832 039 112 807 170 13 620 541 0 35 985 369 382 033 299 269 226 129 18. Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) 167 026 250 119509306 7711 0 0 286527 845 167018539 19. Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) 89 302 721 28897464 738 249 0 0 117461 936 88564472 20. Rektori Kabinet (11) 87 276 543 43009613 0 0 0 130286 156 87276543 21. Belső Ellenőrzési Csoport (38) 7866 732 8167658 0 0 0 16034 390 7866732 22. Központi Tanulmányi Hivatal (21) 310 220 434 94770546 232 204 0 0 404758 776 309988230 23. BME-OMIKK (13) 192 151 044 141013039 0 0 0 333164 083 192151044 24. GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) 15 834 012 8177819 0 0 0 24011 831 15834012 25. GMF Jogi Osztály (409, 413, 445) 38 352 228 21640698 3 0 0 59992 923 38352225 26. GMF Gazdasági Osztály (402) 76 720 915 120555907 0 0 0 197276 822 76720915 27. GMF Munkaügyi Osztály (444) 32 487 745 39485045 23 528 0 0 71949 262 32464217 28. Nem kari alrendszer (általános) (20+ +27) 762 593 926 476820325 255 735 0 0 1239158 516 762338191 29. GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) 475 355 683 567242349 0 0 0 1042598 032 475355683 30. GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) 159 914 622 66959594 1278 276 5000000 0 220595 940 153636346 31. GMF Üzemeltetési Osztály (406) 1208 007 038 188483778 725 720 70000000 0 1325765 096 1137281318 32. Nem kari alrendszer (létesítmény) (29+ +31) 1843 277 343 822685721 2003 996 75000000 0 2588959 068 1766273347 33. MINDÖSSZESEN 14 915 599 987 5272651483 242900 244 75000000 2026 016 582 17844334 644 12571683161 5. táblázat: Maradványok 2013. augusztus 31-én (GMF adatszolgáltatás és egyéni számítás) A fenti táblázatot az előző évhez képest módosítanunk kellett, ugyanis a júliusban és augusztusban kifizetett juttatások még nem kerültek feladásra az MGR-be. Ezért a maradványt (szabad keret + kötváll - megelőlegezések) és a szabad kereteket (kötváll nélkül) is tartalmazza a táblázat. Ugyanakkor a kötelezettségvállalási adat sem tartalmazza a július, augusztus havi hóközi béreket. Alapvetően hiányoznak a szervezeti egységeket terhelő tételek közül az első féléves bérkifizetéshez kapcsolódó egyes tételek: hóközi tételek, hibalistára futott tételek, béren kívüli juttatások járulékai, a táppénz 1/3-a. Tovább nehezíti az adatok áttekintését, hogy számos tételt rossz gazdálkodó egységhez könyveltek, az első féléves bérek tisztítása még folyamatban van. Reményt adhat a munkához, hogy a GMF rendelkezésére áll a KIR számfejtési adatait tartalmazó kimutatás, így a felkönyvelt és a kifizetett adatok összehasonlíthatók. Úgy tűnik, hogy a KIR-számfejtéskor érvényesítették az 55 év felettiek SZOCHO-kedvezményét, ami miatt kb. 72 MFt-tal kevesebb járulék lett elszámolva és a témaszámokra feladva. Ugyanakkor a kedvezmény miatti megtakarítást be kellett fizetni a Kincstárhoz, ami 72 M Ft értékben meg is történt főigazgatói utalványozás alapján. Ezeket az összegeket még a témaszámokra kell terhelni. A jelentés készítésének pillanatában folyamatban voltak a 2012. évi normatíva elszámolásával kapcsolatos keretmozgások. Ezeket számított értéken vettük figyelembe. Ahogyan látható például a 15. sorban, jelentős tételek kerülnének a kari témaszámokra doktoranduszi ösztöndíj jogcímen. Külön nehezítette a helyzetet, hogy augusztusban nem csak a 2012. évi normatíva elszámolásával kapcsolatos támogatás érkezett be az egyetem számlájára, hanem a fenntartói újratervezés eredményeképpen 511,5 M Ft-ot kaptunk ellátottak pénzbeli juttatása (ösztöndíjakra, kollégiumi normatíva, lakhatási támogatás stb.) jogcímen. Sajnálatos, hogy az igényelt és tételesen levezett 572,155 M Ft helyett kevesebb érkezetett be, de ami még sajnálatosabb, hogy mindenféle 13
megbontás nélkül, december 15-i elszámolási kötelezettség mellett. Az összeget a tervezett összegre arányosítva, annak bontása szerint könyveltük a táblázatban a HDÖK-DIK, a KO és Kari alrendszer 15. sorára. III.4. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe a következő évi költségvetés tervezésekor: a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás alrendszer maradványa a zárt alrendszeren belül kerül felhasználásra; a költségcenterként működő nem kari alrendszerek 16, valamint a Likviditási és tartalékalap 17 (LTA) maradványa, mint központi általános tartalék használható fel. Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) terv 2013.08.31 várható Likviditási és tartalékalap az év elején 540 343 540 343 540 343 Saját bevétel 853768 878786 1453479 Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb) 1052127 807157 1116861 Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés 100000 30000 75000 Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés 3279 3279 3279 -Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból -2033523-1997891 -2002891 Likviditási és tartalékalap az év végén 515 994 261 674 1 186 071 6. táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (adatok E Ft-ban) Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) (takarékszámla nélkül) terv 2013. 08.31. várható Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) 853768 878786 1453479 - Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele 150000 75000 150000 - Befektetési tevékenység bevétele 555968 100031 556968 - Ingatlanértékesítések bevétele 0 0 0 - Egyéb LTA-ba kerülő bevételek 147800 703755 746511 = Bérkompenzáció 100 000 242 835 242 835 = Laborműszer pályázat önerő 37 800 37 800 70 556 = Függő bevétel 10 000 0 10 000 = Függő kiadás 0 0 0 = 2012. évi normatíva elszámolás 0 417 699 417 699 = nyelvi kurzusok 0 4 390 4 390 = WECO travel 0 297 297 = PÉP 0 734 734 7. táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (adatok E Ft-ban) Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a LTA év végi záró egyenlege várhatóan kétszerese lesz a tervezett összegnek. Ennek főbb okai: 16 A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. 17 A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára. 2013-ban az egyetem állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 12,724 Mrd Ft. Ahhoz a költségvetésben kiosztott 14,757 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen az LTA terhére év közben 2,034 Mrd Ft-nyi keret kerül kiosztásra. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és egyéb keretátadások. 14
A 2012. évi normatíva elszámolásából nem tervezett módon 417 M Ft érkezett az alapba. A bérkompenzáció összege várhatóan kétszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. Itt rendszerint év végén korrigálják az év elején az egyetem rendelkezésére bocsájtott összeget. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan közel kétszerese lesz a tervezettnek. Az LTA szintjének alakulása egyelőre kedvező képet mutat, ugyanakkor tudomásunk szerint küszöbön áll egy a felsőoktatási intézményeket is érintő zárolás. Amennyiben ez bekövetkezik az egyetem elsődlegesen a központi tartalékokat fogja felhasználni a zárolások teljesítéséhez. A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba történő befizetésekre, a féléves adatok ismeretében csak nyers becslések adhatók. A saját bevételekről szóló későbbi fejezetben részletesen elemezzük a rezsiköteles bevételek várható alakulását. Itt csupán megjegyezzük, hogy jelenlegi tudásunk alapján csak kis mértékű növekedése várható az LTA-ba befizetésre kerülő általános költségekhez való hozzájárulásnak. Rezsi befizetések az LTA-ba terv 2013. 08.31. várható Hallgatói alrendszer 12 000 6 515 12 000 Kari alrendszer 726 321 532 054 781 321 Nukleáris technika alrendszer 13 600 9 685 13 600 Nyelvoktatás alrendszer 13 177 9 820 15 677 Testnevelés és sport alrendszer 5 864 5 716 5 864 Nem kari általános alrendszer 13 052 7 054 13 052 Nem kari létesítmény alrendszer 55 834 21 706 55 834 Rezsi befizetések összesen 839 849 592 550 897 349 8. táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (adatok E Ft-ban) A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. Itt döntően, már a költségvetésben nevesített tartozások rendezéséről van szó. Ezek a 2012. évi különeljárási és vizsgaismétlési díj rendezése, a központi pályázatok utáni rezsi tartozás rendezése, a létesítmény tartozás rendezése, vagy éppen a hallgatóknál a létesítményköltségek rendezése. Egyéb befizetések az LTA-ba terv 2013. 08.31. várható Hallgatói alrendszer 87 377 93 044 93 044 Kari alrendszer 97 366 94 367 99 217 Nukleáris technika alrendszer 10 181 10 181 10 181 Nyelvoktatás alrendszer 0 0 0 Testnevelés és sport alrendszer 0 0 0 Nem kari általános alrendszer 15 871 15 587 15 587 Nem kari létesítmény alrendszer 1 484 1 428 1 484 Egyéb befizetések összesen 212 279 214 607 219 513 9. táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (adatok E Ft-ban) A tartozások rendezésével függ össze a Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás változása is. A kisköltségvetéssel rendelkező nem kari egységek munkatársainak feladatellátását könnyíti, hogy augusztus 31-ig minden szervezet megkapta a költségvetési támogatást (erre tavaly csak a III. negyedév végével került sor). Az ÉMK, a TTK és az NTI a költségvetési támogatásának csökkentésével kívánta rendezni a tartozásait, amely csökkentette a költségvetés LTA-ból való finanszírozásának szükségletét 40,561 M Ft-tal. Ugyanakkor a nem kari 15
létesítmény oldalon az árvízvédelemmel összefüggő tételek póttámogatási igényként jelentkeztek (4,929 M Ft 18 ). Az OMIKK kisköltségvetésének áttekintése után elmondható, hogy annak érdekében, hogy az egység kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 5 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Ennek oka egy szabad felhasználású pályázati bevétel kiesése. Előzetes számítások alapján az ÁFA forgalmából keletkező maradványok címén ez év végéig várhatóan 75 M Ft kerülhet átadásra az LTA-ba a tervezett 100 M Ft-tal szemben. Pontosabb számot csak a arányosítással visszaigényelhető ÁFA elszámolásakor lehet mondani, amelyet jelentősen befolyásol a folyó évi beruházások mértéke. Áttekintve az egyes nem kari szervezetek kisköltségvetéseit a központi tartalékokat növelő szabad maradvány 48 M Ft, az alábbiak szerint: KTH ~34 M Ft, ÜZO ~12,6 M Ft. III.5. BELSŐ TARTOZÁSOK A belső tartozásokat a 2012. III. negyedéves jelentésben foglaltuk először össze. Azért tartottuk ezt szükségesnek, mert az akkori zárolások korábban nem látott házon belüli körbetartozáshoz vezettek. A belső elszámolásokról az alábbiak mondhatók el: Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési támogatási keretet, az egyetem egyik szervezeti egységnek sem tartozik. 19 Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karok 1,9 M Ft-ot a TTK-nak átadtak. A 2012. év végi zárolásból a nem kari oldalra 151,687 M Ft esett. Ebből terv szerint 2013-ban az LTA-ba már átadásra került 17,015 M Ft. A Rektori Kabinet munkatársai körében 2014- ben még 284 E Ft-ot kell rendezni. A KJK-nak 2013. december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását, 4,85 M Ft-ot. A tavaszi félév kari tantermeinek karok közötti elszámolása folyamatban van. Az elszámolás ellenőrzésének első határideje szeptember 8. 20 Megjegyezzük, hogy a központi tantermek tavaszi félévi foglalásainak szokásos újraszámítását elvégeztük, az újraszámolt adatsorokat a költségvetés zárásakor jövő tavasszal fogjuk használni. Az első félév bérfeladása után kiderült, hogy a KIR-számfejtéskor érvényesítették az 55 év felettiek szocho-kedvezményét, ami miatt kb. 72 MFt-tal kevesebb szocho lett elszámolva és a témaszámokra feladva. Ugyanakkor a kedvezmény miatti megtakarítást be kellett fizetni a Kincstárhoz, ami 72 M Ft értékben meg is történt főigazgatói utalványozás alapján. Ezeket az összegeket a témaszámokra kell terhelni. A karok az idegennyelvű képzést (beleértve a brazil képzést is) egymás között számolják el. Az első félévben befolyt saját bevételek után augusztus 31-ig csak az NTI (2,3 M Ft) és a VIK (53,7 M Ft) nem térítette meg a rezsit. 18 ÜZO 1,177 M Ft, BKO 3,334 M Ft, TIO 0,419 M Ft. 19 Ez azért lényeges, mert a támogatás kiosztásakor 935,617 M Ft-ot az LTA egyszeri csökkentésével tudtunk a szervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá 1,057 Mrd Ft-ot pedig a LTA ütemezett, évközi csökkentésével (az LTAba befolyó rezsi és egyéb bevételek alapján) tervezetünk kiosztani. A keretek kiosztását az tette lehetővé, hogy az LTAba befolyt egy nem tervezett jelentősebb tétel a 2012. évi normatív elszámolás eredményeként, továbbá a bérkompenzáció beérkezett összege is jelentősen felülmúlta a tervezettet. 20 A beérkezett jelzések korrekciója után, szeptember 9-én egy hetes határidővel az elszámolás újra kiküldésre kerül. 16
A 2010-2012. évi kutatóegyetemi projekt témaszámának zárásához a karok átadták a szükséges fedezetet (10,772 M Ft) az EIT témaszámára. A kiadások VIK munkatárs által történő átvezetése után válik visszavehetővé a témaszámon lévő központi megelőlegezés. A Gazdasági Bizottság döntése alapján az MGR alapinfrastruktúra üzemeltetésre a karok és a HÖK-DIK 40 M Ft-nyi keretet adott át a GMF TIO számára. Az MGR CR-ek keretátvétele folyamatban van, augusztus 31-ig nem adta át a keretet az ÉMK (4,675 M Ft), KJK (4,513 M Ft), GTK (8,442 M Ft) és a TTK (4,690 M Ft). A 2012/2013. tanév költségtérítéses képzésének elszámolásához szükséges adatok (hallgató x kredit) már március végén rendelkezésre álltak, de ennek elszámolásra mindezidáig nem került sor. Az adatok szeptember közepéig kiküldésre kerülnek a karok részére. III.6. A KARI TAKARÉKSZÁMLA RENDSZER A tárgyévi költségvetés elfogadásával egy időben a zárójelben található összegek egyes szervezeti egységek általi befizetésével az ÉMK (80 M Ft), ÉPK (20 M Ft) és a GTK (160 M Ft) létrehozta a kari takarékszámla rendszert, amelynek keretében az ÉPK egyes szervezeti egységei 40 M Ft belső finanszírozást igényeltek. IV. SAJÁT BEVÉTELEK IV.1. RÉSZLETES TERV-TÉNY ADATOK Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett 21 adatok féléves alakulása és éves előrebecslése látható. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 10%-os (~1,5 Mrd Ft) növekedést prognosztizálunk. A KO és a Nyelvoktatás alrendszer döntően a brazil képzésnek köszönhetően növeli bevételeit, míg egyes karok esetében ezen hatáson túl optimizmusra adhat okot az is, hogy a tervezett időarányos szintnél jóval több bevétel érkezett be az első félévben. Összességében a karok az időarányos szintet 12%-kal haladták meg. A nem kari általános alrendszer esetén a brazil képzésből származó bevételek mellett jelentős hatása van még a mobilitási programokra beérkezett támogatás növekedésének is. A LTA saját bevételeinek jelentős növekedéséről a Központi tartalékok alakulása című fejezetben szóltunk. A 2013. évben saját bevételként könyvelt bevételek közül mindössze 34,8 M Ft volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt. Itt is megjegyezzük, hogy egyelőre nem történt még meg a korábban befolyt, ám azóta is függő bevételként nyilvántartott tételeknek a LTA-ba történő átadása. 21 A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat tartalmazzák, hanem minden a költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját bevételeként került megtervezésre a Q épület PPP állami támogatása, vagy LTA saját bevételeként a szintén póttámogatásként érkező bérkompenzáció összege. 17
Saját bevétel pénzforgalmi szemléletben (EFt) 2012. tény 2013. terv 2013. módosított terv* 2013.06.30 2013. várható Hallgatói alrendszer saját bevétele (nettó) 770 318 1 007 260 1 007 260 467 414 1 051 309 Kollégiumok Osztály 572 734 585 760 585 760 298 305 629 809 Diákközpont 197 584 421 500 421 500 169 108 421 500 Kari alrendszer saját bevétele (nettó) 11 503 117 8 329 016 8 269 930 4 683 689 8 899 855 Nukleáris technika alrendszer saját bevétele (nettó) 316 952 170 000 170 000 110 073 170 000 Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele (nettó) 207 643 164 718 164 718 100 376 200 000 Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele (nettó) 65 910 73 302 73 302 47 992 73 302 Nem kari általános alrendszer saját bevétele (nettó) 350 607 324 742 386 898 140 841 441 253 Nem kari létesítmény alrendszer saját bevétele (nettó) 1 942 186 1 325 516 1 325 516 449 509 1 358 102 Egyéb bevételek (+ ÁFA) 1 486 495 1 370 000 1 370 000 685 000 1 370 000 ÁFA bevétel 1 347 563 1 250 000 1 250 000 625 000 1 250 000 OEP bevétel (táppénz) 138 932 120 000 120 000 60 000 120 000 Likviditási és Tartalékalap saját bevétele (nettó) 1 451 543 853 768 853 768 460 055 1 452 479 Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele 322 775 150 000 150 000 75 000 150 000 Befektetési tevékenység bevétele 624 026 555 968 555 968 100 031 555 968 Ingatlanértékesítések bevétele 0 0 0 0 0 Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel 504 742 147 800 147 800 285 024 746 511 Saját bevétel összesen 18 094 771 13 618 322 13 621 392 7 144 949 15 016 300 * A KTH esetében a brazil képzés miatt lett módosítva 258,845 M Ft-ról 321,001 M Ft-ra a saját bevétel, egyes karok esetében pedig a kari költségvetések keretében módosultak a saját bevételek. 10. táblázat: Saját bevételek alakulása (adatok E Ft-ban) Saját bevétel (EFt) 2012 tény 2013. terv 2013. terv kari tanács után 2013.06.30 2013. várható Építőmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 690 980 823 290 853 290 360 816 900 000 Gépészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 979 945 727 088 727 088 437 804 800 000 Építészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 671 714 365 510 383 744 247 659 480 000 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 855 170 780 361 780 361 371 108 820 000 Villamosmérnöki és Informatikai Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 3 316 391 2 465 096 2 465 096 1 176 800 2 530 000 Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 031 800 678 395 531 849 519 777 650 000 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 726 572 1 405 317 1 405 317 839 408 1 500 000 Természettudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 594 965 316 974 356 200 156 898 360 000 Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság 11 184 10 000 10 000 6 322 10 000 Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 0 0 0 0 0 Egyetemi központi pályázatok 1 624 396 756 985 756 985 567 095 849 855 Kutatóegyetemi pályázat (40391-230) 1 327 349 56 989 56 989 56 274 56 274 Tehetséggondozás pályázat (42418-229) 188 029 300 572 300 572 202 927 300 572 Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) 0 399 424 399 424 214 310 399 424 Tudástranszfer pályázat (37539-228) 109 019 0 0 93 585 93 585 Kari alrendszer saját bevétele összesen 11 503 117 8 329 016 8 269 930 4 683 689 8 899 855 11. táblázat: A karok saját bevételének alakulása (adatok E Ft-ban) Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket: A beérkezett saját bevételek adatait látva csak a Kari alrendszer és a Nyelvoktatási alrendszer esetében várható, hogy a tervezettnél több rezsit fizetnek majd be az LTA-ba. A várhatóan beérkező rezsi becslésekor az alábbiakat kell figyelembe venni: o A 2013-ra betervezett rezsi részben a 2012. IV. negyedévben befolyt és részben a 2013. I-III. negyedévben beérkező saját bevételek után kerül befizetésre. o o A saját bevételek jellemzően 1-2%-a rezsimentes. Nem szabad számolni a központi pályázati bevételek költségvetésben már rendezett rezsijével. 18