A TÁRSAST RSASÁGI ADÓ, KISVÁLLALATI ADÓ LEGFONTOSABB SZABÁLYAI Összeállította: dr. Németh Nóra NAV szakreferens Főbb témakörök: Jogforrások Adóalanyi kör Korrekciós tételek Veszteség leírása Adókedvezmények Osztalék KIVA 2012. december 3-4. www.kotelezotovabbkepzes.hu
I. A társast rsasági adót érintő jogszabályi változások Jogforrások: Egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény főszabály szerint 2013. január 1-jétől A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
Változások az adóalanyi alanyi körbenk Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény [4. 16/b.] Hatály: 2012. évre is alkalmazható. A kényszertörlés alatt álló adózók kikerülnek a Tao-tv. hatálya alól a kényszertörlési eljárás kezdőnapjával. A Tao-tv. szempontjából a 16. (7) bekezdése alapján a törvény hatálya alóli kikerülés jogutód nélküli megszűnésnek minősül, így a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző napra beszámolót és adóbevallást kell készíteni. A származtatott jogi személyek [Tao- tv. 2. (2) bekezdés g) pontja] önálló adóalanyisága megszűnik, azaz az alapítvány, közalapítvány, köztestület, egyház alapszabályában, alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott egységeinek társasági adókötelezettségeit a jövőben a szervezet teljesíti.
Korrekciós s tételekt telek 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 1.1. Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, előállítása; feltétel: a szerzést, előállítást követő 60 napon belüli bejelentés az adóhatóságnak. Hatály: 2012. évre is alkalmazható. tétel: értékesítés, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetés következtében elszámolt bevételi többlet + feltétel: legalább 1 éves tartási idő + feltétel: a bejelentés adóévét megelőző adóévben a kivezetésből származó eredményre nem alkalmazta az adózó a 7. (1) bekezdésének c) pontját. + tétel: A bármely jogcímen történő kivezetése (kivéve ha átalakulás miatt) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.
Korrekciós s tételekt telek 1.2. Be nem jelentett immateriális jószág tétel [7. (1) bekezdés c) pont - nincs változás]: jogdíjbevételre jogosító be nem jelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó bevételi többletnek az ET-ból az adóév utolsó napján Lekötött tartalékba átvezetett összege. Felhasználás: újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére Felhasználási időszak: a lekötés (először a 2012.) adóévét követő 3 adóév. Szankció: nem az előírtak szerinti felhasználás, illetve fel nem használás esetén lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése A kivezetés során elért veszteségjellegű különbözethez nem kapcsolódik korrekció.
Korrekciós s tételekt telek 2.) Az adózó a K+F közvetlen költségeinek háromszorosával, de legfeljebb 50 millió forinttal csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha az alábbi szervezetek valamelyikével írásban kötött szerződés alapján közösen végez alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést: felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet, az előző pontokban felsoroltak mindegyikébe beleértendő az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezete is.
3.) Alultőkésítés Növeli az adózás előtti eredményt Korrekciós s tételekt telek + a kötelezettség (kapott kölcsön, kivéve banki kölcsön) kamatának és + a kötelezettség (kivéve ha a bankkal szemben áll fenn) alapján a 18. (1) bek. a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része. Kötelezettség az előzőek alkalmazásában [8. (5) bek. a)]: (2013-tól hatályos a módosítás) + a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint + minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. szerint csökkenti (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget) adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével.
Elhatárolt veszteség g leírása 1.) A veszteségleírás megengedett mértéke [17. (2) bek.]: A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Felhasználás: az elhatárolt veszteségeket keletkezésének sorrendjében [17. (3) bek.]. Új 17. (13) bek.: Előzőektől eltérően, ha az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50%-ának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Hatály: 2013. január 1.
Veszteségle gleírás s jogutódn dnál 2.) A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. A módosítás következtében kiválás esetén a fennmaradó adózó vesztesége is korlátozás alá eshet. Mentesített eset továbbá, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül megszűnik, valamint az, ha a jogelőd tevékenysége vagyonkezelésre irányult; ekkor a jogutódnak nem kell a tevékenységi feltételt teljesítenie.
Veszteségle gleírás s cégfelvc gfelvásárlás s esetén Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez a Ptk. szerinti többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra, ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy b1) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyásszerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyásszerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és b2) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.
Jövedelem-(nyereség-)minimum Jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás 1. Adózás előtti eredmény (számviteli törvény szerint) 2. Adóalap (adózás előtti eredmény ± módosító tételek) 3. Jövedelem-(nyereség-)minimum (korrigált összes bevétel 2%-a) Új szabály: Az összes bevételt növelő tétel Taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettséget) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettséget) fennálló kötelezettségét meghaladó összegének 50%-a. Hatály: 2013. január 1. Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelemminimum összegét, akkor az adózó választhat, adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelemminimumot tekinti adóalapnak.
Adókedvezm kedvezmények Fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosít a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon energiahatékonyságot szolgáló beruházás. A szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztésű szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.
Adókedvezm kedvezmények Látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül. Hatály: 2013. január 1. Adókedvezmény igénybevétele [22/C. (2) bek.] Az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint a támogatás éve + 3 adóév adójából feltéve hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Hatály: 2011. július 1-jétől kezdődően alkalmazandó.
Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék Elengedett követelés (fő szabály) Növeli az adózás előtti eredményt az adóévben elengedett követelés, ha a jogosult követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el. Nem csökkenthet, akinek a javára elengedésre kerül a követelés (bevételként adózik). Elengedett osztalékkövetelés (2012-től) Csökkenti az adóalapot a bármely üzleti évben megállapított ki nem fizetett osztalék bármikor történő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege. Nem növeli az adóalapot az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
Innováci ciós s járulj rulék Innovációsjárulékelőleg-feltöltés A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie. A várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell a bevallási, ezzel egyidejűleg a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Hatály: 2012. december 1. Alkalmazás: első ízben a 2012-ben kezdődő adóévi járulékkötelezettségre Bevallás: 1201 Utolsó negyedéves előleg határideje: 2012. december 20.
II. A KISVÁLLALATI ADÓ (JOGFORRÁSOK) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény Hatálybalépés: 2013. január 1. azzal, hogy a bejelentkezésre vonatkozó szabályok már 2012. november 1-jétől hatályosak A kihirdetést követően iménti törvényt módosítja a 2012. évi CLXXVIII. törvény
Adóalany lehet: az egyéni cég, AZ ADÓALANYOK ALANYOK KÖREK A közkereseti társaság (kkt.), a betéti társaság (bt.), a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.), a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda, továbbá a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
AZ ADÓALANYIS ALANYISÁG G LÉTREJL TREJÖTTETTE A bejelentést követő naptári év első napjával Bejelentkezés: az adóévet megelőző év december 1 20. között, kizárólag elektronikus úton, 2013-as adóévre a 12T203KV nyomtatványon Igazolási kérelemnek nincs helye 2013. január 15-ig a bejelentkezés jogkövetkezmények nélkül visszavonható
AZ ÚJONNAN ALAKULÓ ADÓZÓ ADÓALANYIS ALANYISÁGA Év közben újonnan létrejött társaság estén a KIVA-alanyiság a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik (az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik), feltéve hogy a KIVAalanyiságát 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.
AZ ADÓALANYIS ALANYISÁG G KELETKEZÉSE Feltételek: 1) az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt (ld. KSH tájékoztató 2009. január 1.); 2) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele/eva alapja várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint arányos részét); 3) az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot; 4) az adózónak az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; 5) nem eltérő üzleti éves adózóról van szó (vagyis az üzleti év mérlegfordulónapja csak december 31. lehet); 6) az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot. Kapcsolt vállalkozások: össze kell adniuk a bevételt és a létszámot (az utolsó beszámoló alapján)
AZ ADÓ ALAPJA A) ADÓALAP 2013 = Pénzeszközök* a 2013-as mérlegben Pénzeszközök* a 2012-es mérlegben ± Pénzforgalmi szemléletű eredmény ± Korrekciós tételek ± KORRIGÁLT PÉNZFORGALMI SZEMLÉLETŰ EREDMÉNY + B) Azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez, azaz a SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Személyi jellegű ráfordításként a minimálbér [Tbj-tv. 4. s) 2. pont] 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. * készpénz, elektronikus pénz, csekkek, bankbetétek Adóalap: A) + B), De legalább B)
Speciális rendelkezések a pénzforgalmi p szemlélet letű eredmény vonatkozásában Bevételi nyilvántartást vezető evaalanynak a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy- vagy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a (4) (14) bekezdés szerinti tételekkel. Ügyvédi irodáknál nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
Személyi jellegű kifizetések Személyi jellegű ráfordításnak minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben Tbj-tv. 4. k) pont szerinti járulékalapot Személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj-tv. 4. s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozó azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbjtv. szerinti járulékfizetési kötelezettsége.
KORREKCIÓS S TÉTELEK T TELEK I. A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti: hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott kölcsön törlesztésekor növelő tételként elszámolt összeg arányos része, tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a vásárlásakor növelő tételként elszámolt összeg arányos része, jegyzett tőke emelése, osztalék és osztalékelőleg megszerzése kapcsán a tárgyévben befolyt pénzeszköz A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli: hitel vagy kölcsön törlesztésekor a felvételekor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, hitel vagy kölcsön nyújtása, tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, tőkekivonás (pl. jegyzett tőke leszállítása), osztalék és osztalékelőleg fizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés
Korrekciós s tételek t telek II. Adóalap védelmét szolgáló tételek (tao-hoz hasonló) Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) meghatározott ellenérték (ügyleti érték) nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy köteles módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mintha független vállalkozással kötött volna szerződést, feltéve hogy az adóévben a szerződés alapján teljesítés történt.
VESZTESÉGELHAT GELHATÁROLÁS Főszabály: ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, akkor ezzel az összeggel a következő 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét Speciális szabály: az elhatárolt veszteség terhére teljes mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel (ha a korábban elhatárolt veszteség erre fedezetet ad). Függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.
AZ ADÓ MÉRTÉKE A kisvállalati adó mértéke az adóalap 16%-a Megfizetése kiváltja a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás megfizetését és bevallását. Nem váltja ki az áfát, továbbá az osztalék után fizetendő szja- és eho-kötelezettséget sem.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az adó bevallása, befizetése évenként kell megállapítani és bevallani (13KIVA), határideje a tárgyévet követő év május 31. az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig Előlegfizetés A. havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, ha az adófizetési kötelezettség a megelőző adóévben várhatóan az 1 millió forintot elérte az adóalanyiság első évében: akinek a megelőző adóévben a bevétele a 100 millió forintot meghaladta B. Egyéb esetben negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
AZ ADÓEL ELŐLEGLEG 1) a pénzeszközöknek az adott hónapban/negyedévben realizált változása (±), 2) a hónapban/negyedévben az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+), 3) a hónapban/negyedévben megfizetett KIVA szerinti adó, adóelőleg (+) 4) a hónapban/negyedévben kifizetett osztalék, osztalékelőleg (+) 5) Opcionálisan a korrekciós tételek (±) = adóelőleg alap, mely nem lehet kevesebb a 2) pontnál (adóelőlegminimum) Az adóelőleg mértéke: 16% veszteségelhatárolás az előlegnél ha 1) + 3) + 4) [esetleg +5)] negatív jogosult azt a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban az 1) (a realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény) csökkentéseként figyelembe venni (de legfeljebb a járulékalapot képező jövedelmet meghaladó részt).