ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-4034-2/2011. Hiv. szám: Tárgy: Sarród, Előadó: Dr. Kokas Edit Melléklet: Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft.- Sarród I. kavicsbánya környezetvédelmi engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft. (9435 Sarród, Fő u. 63.) részére, a Sarród I. kavics-bányatelek megnevezésű (Ürményi dűlői kavicsbánya üzem) 22 ha 6875 m 2 területű, a Sarród 0293/3, 0293/2, 0246, 0245, 0244/6 hrsz.-ú ingatlanokon lévő bányatelken 10 000 m 3 /év kitermelési kapacitásról 60 000 m 3 /év kitermelési kapacitásra történő bővítésére az alábbi feltételekkel: környezetvédelmi engedélyt ad, II. 1. Környezetvédelmi előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: 1. A keletkező veszélyes hulladékokat közvetlenül a keletkezés helyén - munkahelyi gyűjtőhelyen- kell gyűjteni, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, legfeljebb 1 évig. 2. A keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, megfelelő kezelésükről gondoskodni kell. 3. A keletkező hulladék csak annak kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező személynek vagy gazdálkodó szervezetnek adható át további kezelésre. 4. A létesítmény üzemelése során a Kft. folyamatosan köteles az alábbi zajkibocsátási határértéket betartani: 5. A legközelebbi Sarród-Nyárliget, Béke u. lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m távolságban L TH nappal ( 0-22 óráig) = 50 dba, 1. A létesítmény üzemi és szállítási tevékenységből származó környezeti zajkibocsátását, valamint a legközelebbi lakóépületek zajterhelését a területre megengedett határértékek teljesülésével tárgyév december 31-ig méréssel kell dokumentálni. 2. A bányaüzem működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz, nyári időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. Törekedni kell a meglévő növényzet megtartására. 3. A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani.
2 4. A bánya területén gép-és járműjavítás nem történhet. 5. A letakarított fedőréteget a bányászat során folyamatosan a rekultivációhoz fel kell használni. 6. A tereprendezés során - sporthorgász és jóléti tó létrehozása - a területet tájba illő növényzettel kell betelepíteni. 7. A bánya működése és utóhasznosítása során a földtani közeg, felszín alatti víz nem szennyeződhet. 8. A bányatóba szerves anyag tartalmú meddő nem tölthető vissza. 9. A bányatóba felszíni eredetű szennyezés nem kerülhet 10. A bányató vízminőségét évente egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízminta vizsgálatával ellenőrizni kell. A vizsgálatot az alábbi komponenskörre kell el elvégezni: vízhőmérséklet, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI p, oldott oxigén, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, vas-, mangán-, hidrokarbonát-, ammónium-, nitrit-, nitrát-, szulfát-, klorid-ion, és TPH tartalom. 11. A mérési eredményeket minden év szeptember 30-ig be kell küldeni a Felügyelőségre. 12. A bánya rekultivációját a kitermeléssel párhuzamosan kell végezni. Meg kell akadályozni a bánya területén az illegális hulladéklerakást és szennyvízleürítést. 13. Környezetszennyezéssel járó havária eseményt a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg jelenteni kell a felügyelőségnek. 2. Szakhatósági állásfoglalások: Magyar Geológiai Szolgálat 328/7/2005. számú állásfoglalása: a hatástanulmányt elfogadom, az engedély kiadásához hozzájárulásomat megadom. Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat 4294-1/2005. számú állásfoglalása: A környezetvédelmi teljesítményértékelést talajvédelmi szempontból elfogadom. ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete 1924-2/2005. számú állásfoglalása: Az előzetes környezeti hatástanulmány tartalmi vonatkozásai tekintetében közegészségügyi érdeket sértő megállapítással nem találkoztam. a Sarródi Kavicstermelő kft. Sarród I. Kavics kavicsbánya kapacitásbővítés környezetvédelmi engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok. III. Az engedély a határozat jogerőre emelkedését követően határozatlan ideig hatályos. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 10.000.- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS A környezetvédelmi hatóság a H-30 330/1996/I. számú, határozatlan ideig hatályos környezetvédelmi engedélyben a Sarród I. megnevezésű bányatelken külszíni bányászati tevékenységet engedélyezett 10 000 m 3 /év kitermelési kapacitással. A Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft. a bányatelek kitermelési kapacitásának emelése érdekében a bányatelek bővítését tervezi, melynek következtében a kapacitás 60 000 m 3 /év mennyiségre nőne.
3 A tevékenység bővítése következtében megnövelt kapacitás a korábbi engedélyben meghatározott mértéket több, mint 25%-kal meghaladja, ez a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet (R.) 2. (1) bekezdés bg) pontja értelmében jelentős módosításnak minősül. A tevékenység jelentős módosítása a fenti jogszabályi hely, valamint a R. B fejezetének 140. sora értelmében előzetes környezeti hatástanulmány készítését tette szükségessé. A hatóság a hozzá benyújtott hatásvizsgálati dokumentációból a következőket állapította meg: A tervezett bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A tervezett bányászati tevékenység: letakarítás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), rakodás, szállítás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A bánya évi 200 munkanapot üzemel, így a tervezett termelés mellett 20 évig működik. A fedőanyag letakarítását homlokrakodóval végzik. A humuszos talajréteget és a fedőanyagot egymástól elkülönítetten deponálják. A haszonanyag felső 80 cm-ét száraz technológiával, homlokrakodó géppel jövesztik. A talajszint alól vonóvedres kotrógéppel termelik ki a kavicsot. A kotrási mélység 6,5-7 méter. A haszonanyag a szükséges vízleadást követően a mobil osztályozóra kerül vagy osztályozás nélkül elszállítják. Felhagyás: A kitermelést követően a kb. 7 méteres bányatavat horgásztóként kívánják hasznosítani. A kitermelést követően 32 o -os rézsűt alakítanak ki. A tópart 10 %-án sekélyebb rézsűt alakítanak ki a természetes növényzet megtelepedésének elősegítésére. Tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: Osztályozás: A mobil osztályozó berendezés rostálással több frakcióra választja szét a haszonanyagot, melyet külön értékesítenek. Szállítás: A termelvény szállítása a bánya szemcsés burkolatú bekötőútján keresztül a 8531.sz. összekötő úton Fertőd irányába történik a Fertőd-Pamhagen határátkelő felé. A napi fuvarmennyiség 10-ről 60-ra nő. Ivóvízellátás. szennyvízgyűjtés, hulladékkezelés: A dolgozók ivóvízellátását ballonos vízzel biztosítják. A keletkező kommunális szennyvizet konténeres WC használatával zárt szennyvízgyűjtőbe gyűjtik. A keletkező szilárd kommunális hulladékot zárt edényzetben gyűjtik. A kommunális szennyvizet és hulladékot szükség szerint engedéllyel rendelkező szennyvíztisztítóba és hulladéklerakóra szállítják. Gépek üzemanyag töltése, karbantartása: Az üzemanyagtöltést tartályos üzemanyag szállító járműről tervezik megoldani. A munkagépek javítását, karbantartását a bányatelken kívüli telephelyen végzik. Havária: Rendkívüli eseményt a talaj, talajvíz szennyeződése, jelentős rézsűcsúszás jelenthet. A bányában dolgozó gépek dérülésekor üzemanyag, kenőanyag kerülhet a talajra vagy bányató vizébe. A tevékenység környezeti hatásai az alábbiak: Levegőtisztaság-védelem: A megnövelt termelés miatt a bányatelek közvetlen környezetében a porterhelés, a szállítójárművek, munkagépek által kibocsátott kipufogógáz mennyisége nő. Zaj-és rezgésvédelem: A megnövekedő kitermelés miatt nő a munkagépek miatti zajhatás, azonban az a legközelebbi védendő lakóépületnél nem haladja meg a területre megengedett zajterhelési határértékeket. A bánya üzemelése miatti közúti közlekedésnek nincs érdemben számszerűsíthető zajterhelést növelő hatása.
4 Vízvédelem: A bányatelek szomszédságában lévő 2 db bányatóval közvetlen kapcsolatban van a bánya, vízszintjük, vízminőségük hasonló. A kitermelés alatt és azt követően a fellépő anyaghiány és a párolgási viszonyok megváltozása miatt a vízháztartás módosul a közvetlen környezetben. Természet-és tájvédelem: A kialakuló 20 hektáros bányató állandó vizes élőhelyet biztosít a bánya bezárását követően a terület állat- és növényfajainak. A bányában a kitermelés miatt tartós anyaghiány alakul ki, a talaj, földtani közeg véglegesen megszűnik. A Sarród I. kavicsbánya terv szerinti üzemeltetése ( kapacitás bővítése) természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem károsít. Az érintett terület nem védett, védelemre nem tervezett. Hulladékgazdálkodás: Havária esetén az alábbi veszélyes hulladékok keletkezhetnek: EWC 130208* Egyéb motor-, hajtómű és kenőolajok hulladékai EWC 150202* Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, abszorbensek EWC 150110* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék EWC 170503* Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Az eljáró hatóság a benyújtott dokumentációkkal a /R/ 8. (1) bekezdése alapján megkereste az érintett szakhatóságokat, amelyek közül - a Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-Magyarországi Területi Hivatala 328/2005. számú, - az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete 1924-2/2005. számú, - a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 4294-1/2005. számú, állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. A környezetvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalások beérkeztét követően a /R/ 7. (1) bekezdésének a) pontja alapján a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetményt megküldte a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat, így Sarród Önkormányzatának Jegyzője részére, hogy a hirdetményt 30 napon belül közszemlére tegyék, illetve a helyben szokásos módon tegyék hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A megkeresett önkormányzat részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság ugyanakkor a /R/ 7. (1) b) pontja alapján a közérthető összefoglaló mellékelésével megkereste a telepítési hellyel szomszédos települési önkormányzatok úgymint Hegykő, Fertőhomok, Fertőszéplak jegyzőit, hogy tíz napon belül jelezzék a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. A telepítési hellyel szomszédos települési önkormányzatok közül Hegykő-Fertőhomok körjegyzője jelezte a települések érintettségét, részére a kérelem, az előzetes tanulmány, valamint a hirdetmény megküldésre került. Az előzetes környezeti hatástanulmányhoz Hegykő-Fertőhomok Körjegyzősége 1746-4/2005. számú beadványában tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a települések lakossága részéről észrevétel nem érkezett, azonban az érintett Önkormányzatok aggodalmukat fejezték ki a forgalom jelentős megnövekedése miatt, mely az eddiginél is jobban fogja terhelni a túlterhelt 8518-as számú közutat. Beadványában kérte a Felügyelőséget, hogy kösse ki a 8518-as számú közút kizárólagosan célforgalomként történő használatát. A hatóság megkereste a Győr-Moson-Sopron megyei Közlekedési Felügyeletet, mely GY/ÚT/S/A/485/1/2006. számon az alábbi nyilatkozatot tette.
5 amennyiben a Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft. a tárgyi kavicsbánya üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek, szállítások során a vonatkozó jogszabályokat, előírásokat betartja úgy a tevékenység nem jelent túlzott környezeti terhelést az érintett településekre és az úthálózatra nézve. A mellékelt előzetes környezeti tanulmány és a 2004. évi forgalmi adatok összevetése után megállapítottuk, hogy a forgalmi többletterhelés a benyújtott terv szerint a bánya tervezett teljes mértékű üzemeltetése esetében sem jelent 5-10%-nál nagyobb forgalomnagyság emelkedést. Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban ez mutathat időnként kiugró értéket is, mivel a szállítások nem egyenletes eloszlásban jelentkeznek az utakon, ugyanis nem menetrendszerű ez a tevékenység. Ezzel kapcsolatban viszont azt kell rögzíteni, hogy a környezeti tanulmány 2.b.b.pontja szerint a bányát folyamatosan, 200 munkanap/év termelési idővel 8 óra munkaidőben, nappali világosság, mellett tervezik üzemeltetni. Ez pedig azt jelenti, hogy munkaidőben fognak történni a szállítások, így a zajterhelés, mely a tanulmány szerint belül van az előírások szabta nappali határértékeken, zajvédelmi szempontból elfogadható. Az előzetes környezeti tanulmány alapján megállapítható, hogy a szállításokat végző tehergépjárművek az állami közutakat használják, melyeknek fenntartása állami feladat, így az önkormányzatok számára ebből a szempontból nem jelent többlet kiadást a kavicsbánya kapacitásának bővítése Véleményünk szerint külön előírásokra és intézkedésekre közlekedési szakmai szempontból nincs szükség. A Felügyelőség a tervezett tevékenység országhatárhoz való közelsége miatt tájékoztatás céljából megküldte a hatástanulmányt az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottságnak. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3801/2005. számú megkeresésében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a bánya rekultivációs tervével az Osztrák-Magyar határvízi Bizottság egyetértett. Fentiek miatt a környezetvédelmi hatóság a R.9. -a, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 70. (2) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkező részbe foglalt döntést hozta, és a környezetvédelmi engedély kiadása mellett döntött. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak, a bejelentő nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét a 164/2003.(X.18.) számú Korm. rendelet határozza meg. A zajkibocsátási határértékeket a 8/2002. (II.22.) KöM-EüM sz. rendelet 1. számú melléklete, valamint a 13-111:85. számú szabvány határozza meg. A zajkibocsátási változásokban bekövetkező változások bejelentését a 12/1983. (V.12.)MT rendelet 13. -a írja elő. Az elvezetett csapadékvíz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó, betartandó határértékeket a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV.tv. 62. -a biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV. cím 2. pontja állapítja meg. Győr, 2011. február 23. Németh Zoltán s.k. igazgató