Pedagógiai Programja

Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókintézménye 2243 Kistarcsa, Ifjúság tér 3. Pedagógiai Programja 2016. 1

1. A Pedagógiai Program hatálya Jelen Pedagógia Program a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája programja. Ezen Pedagógiai Programot kell alkalmazni a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában, és a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókintézményében. A Pedagógiai Programot a tagintézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta. Az oktatott szakmák tekintetében a hatályos jogforrásokat kell alkalmazni. 2

Bevezetés 2. Bevezető gondolatok A tanulás olyan tevékenység, amelyet két szemszögből láttathatunk. Sokan nyűgnek érzik, alig várják életüknek azt a szakaszát, amelyben befejezhetik ezt a tevékenységet. Szerencsére többen vannak azok, akik egyre inkább szükségét érzik, belső igényük van a tanulásra. Jens Peter Jacobsen szerint Tanulni éppen olyan szép, mint élni. A gondolatot tovább ízlelgetve arra a következtetésre jutunk, hogy mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül a tanulás az élete része; akár szeretjük, akár nem. A látásmódunkon múlik, hogy ezt a tevékenységet pozitívan fogjuk fel, örömmel éljük meg. Iskolánk magáénak vallva Jens Peter Jacobsen gondolatát, mint ars poeticát zászlónkra tűzve hirdetjük a tanulás szépségét, az életünkre és a lelkünkre gyakorolt csodálatos hatását. Célunk, hogy ezt a szépséget minél többen megismerjék; felemeljük azt, aki nehézségekkel küzd; lehetőséget teremteni annak, aki már keresi ezt az érzést, a szellem és a lélek megújulását. 3. Az iskolánk bemutatása Iskolánkat, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája jogelődjét 2003-ban az Ezredfordító Oktatási Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy új lehetőségeket teremtsen a felnőttképzésben, felnőttoktatásban és az érettségi utáni szakmai tanulmányok folytatásában. Az iskola tevékenységét a szakgimnáziumban és a szakközépiskolában a nem tanköteles fiatalok és felnőttek szakmai képzése határozza meg. Az Európai Uniós csatlakozás, a munkaerő mobilabbá válása következtében nem tartható az egy élet egy szakma filozófia. Hisszük, hogy napjainkban létfontosságú az egész életen át tartó tanulás, szükséges akár négy-öt szakma elsajátítása és magas szintű művelése. Iskolánk felvállalja a felnőttek és a nappali tagozatos képzésből kiszorult fiatalok felnőttoktatását esti vagy nappali rendszerű képzésben. Törekszünk arra, hogy szakmai kínálatunk megfeleljen a térség, a régió és az Európai Unió munkaerőpiacának XXI. századi elvárásainak. 3

Bevezetés Iskolánk 2016 augusztusáig alapítványi iskolaként működött, azonban 2016. szeptember 1-étől a Ceglédi Szakképzési Centrum tagintézményeként folytatja tevékenységét. Az intézmény önálló jogállással és gazdálkodással nem rendelkező tagintézmény. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló a 2011. évi CLXXXVII. törvény, és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet előírásai alapján folyik. 4

Bevezetés Az iskolában folyó képzések Oktatási szerkezet (szakmai középfokú oktatás) Szakközépiskola nem érettségire épülő, középfokú iskolai rendszerű szakképzések; esti tagozaton 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés Szakgimnázium érettségire épülő, felső közép és emeltszintű-ráépülés iskolai rendszerű szakképzések, esti tagozaton 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés 5

4. Az iskola működési jellemzői 4.1. Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei Iskolánk, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája legfontosabb alapelve, hogy korszerű, a mindennapi életben is használható ismereteket nyújtson. További alapelveink: Egyenlő feltételek biztosítása valamennyi tanulónknak mind szakmai tekintetben, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Befogadó szemlélet, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Befogadó szemlélet, amely elfogadja a tanulót bármilyen származású, vallású és gondolkodású. Megítélése és értékelése csakis az ismeretszerzési hajlandósága és eredményei alapján történhet. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy valamennyi tanulónkat egyenlő elbánásban részesítsük a tanulmányai során. Nem részesülhet kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 4.2. Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei A nevelési eszköz az a módszer, amellyel mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Mivel tanulóink felnőttek, a nevelés alatt leginkább értékközvetítést, illetve különböző jártasságok kialakítását értjük. Oktató-nevelő munkánk eszközeit és eljárásait úgy választjuk meg, hogy azok segítsék alapvető céljaink, feladataink megvalósítását. Mivel intézményünkben a nevelési-oktatási folyamat a tanulók sajátos tanulási képességeire épül, a tanulók egyéni szükségleteihez igazodik, a folyamat: egyénre szabott legyen, legyen változatos, sokoldalúan megközelített, differenciáláson alapuljon. 6

A következő nevelési eljárásokat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében: az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az egyéni fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs feladatok teszik teljessé a felnőtt tanulóink egyéni képességéhez igazodó fejlesztési folyamatát, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek fejlesztése; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés fejlesztésével; növeljük a felnőtt tanulóink aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, cselekvésbe ágyazott tanulás, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, projekttémák feldolgozása, szerepjáték stb.). a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő. 4.3. Általános és speciális intézményi célok és feladatok A nevelés-oktatás általános és speciális céljai, feladatai Célunk, hogy növendékeink harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségekké váljanak pozitív tulajdonságokkal, ne alakuljanak ki másodlagos sérülések. Az egyéni képességeiknek megfelelően, az alapkészségek birtokában legyenek képesek a társadalmi beilleszkedésre, önálló életvitelre. Az általános műveltség fejlesztése a tanulási akadályozottság figyelembevételével. Tovább fejleszthető tudás megalapozása, erősítése az egyéni adottságokhoz, esetleges sérülésekhez viszonyítottan. 7

Alapvető tanulási képességek továbbfejlesztése olvasás-írás, matematikai logika, informatikai- kommunikációs és technikai képességek, szociális-életviteli és környezeti képességek, életpálya építési kompetenciák kialakítása egyéni és kiscsoportos formában. Munkatevékenységek, gyakorlati ismeretek elsajátítása mely alkalmassá teszi őket optimális szocializációjukra a társadalomban, segítségével értékteremtő munkát tudnak végezni. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás az egyéni fejlesztések során. (habilitáció) A rendelkezésünkre álló terápiás módszerek, eljárások, eszközök alkalmazása a tartós tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók fejlesztésében. Az állóképesség és erőnlét fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése. Reális önismeret, önelfogadás. Az önálló életvezetési technikák gyakorlása. A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében Önmaga és társai másságának ismerete, megértése, elfogadása, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. Erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal, felnőttekkel szemben, segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben való megmutatkozása. Adottságokhoz mért harmonikus személyiségfejlesztés, amely törekszik képességeik maximumának elérésére. 8

4.4. Esélyegyenlőségi program Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve: Minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, ez alapján a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. Általános szabályok A cél, hogy azonosítsa az iskola hátteréből, a családi háttérből adódó feladatokat, az iskolával való együttműködés módjait, a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit. Az egyenlő bánásmód követelményét az intézmény, az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor köteles megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye Az esélyegyenlőségi,- illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, 9

az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés és az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében a következő feladatok vannak: az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. A fenti feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. Az iskolai háttérből adódó feladatok Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: az oktatásba történő bekapcsolódás segítése, a követelmények teljesítésének támogatása, a mulasztások nyomon követése, a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésének elkerülése, 10

a továbbtanulásra való felkészítés megszervezése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások teljes körű biztosítása, és az oktatással kapcsolatos jutalmazási elvek kidolgozása, nyilvánossá tétele és alkalmazása. Az oktatásba történő bekapcsolódás területén ellátandó feladatok a beiratkozás időpontjának közzététele az iskola bejáratánál jól látható helyen, illetve az iskola weblapján, tájékoztató készítése a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeréről, valamint az önkormányzati, illetve munkáltatói (beiskolázással kapcsolatos) támogatások igénylésének lehetőségéről, beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát, a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e. Követelmények teljesítéséhez tartozó feladatok A pedagógus-továbbképzés tudatos irányítása: az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az iskola megkezdésekor felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik. A pedagógus által készített és alkalmazott dokumentumokon keresztül az iskola jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. A pedagógus feladata, hogy olyan dokumentumokat, programokat állítson össze, olyan módszereket alkalmazzon, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét. A pedagógus feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. Az iskola által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, - több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, - eszközfejlesztési pályázatok útján. 11

Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó feladatok A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, - vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport 12

intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények teljesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, - méltóságát sértő bánásmód során, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó feladatok Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden tanulót tájékoztatni kell: a tanórán kívüli foglalkozások vonatkozásában (korrepetálás), az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozásokvonatkozásában, az iskola helyiségeinek használata tekintetében, tanulóknak lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák, a jutalmazások során a pedagógusoknak, a csoportmentoroknak, illetve az iskolaigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanulókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse, a tanulók, ismerjék az oktatással kapcsolatos jutalmazások lehetőségeket. 13

Családi háttérből adódó feladatok A feladatok meghatározásához vizsgálni kell a a családi háttér összetételét, a családfenntartók foglalkoztatottságát, a család szociális, anyagi helyzetét. A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott tanulónál halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről. A pedagógus feladata az, hogy felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit, felismerje a családi háttérből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról ezt neked tudnod kell", a másik oldalról ha akarnék, sem tudok segíteni"), felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásokat, tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást, gyengébb képességű tanulónál javasolja az egyéni foglakozáson, felkészítésen való részvételt, teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére. Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család szociális helyzetéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: az iskolai kézikönyvtárból, a titkárságon vagy a szaktanártól kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok, a tanár által összeállított tananyagok, segédanyagok közzététele, az iskolában biztosított internet-hozzáférés. Együttműködés az iskolával Az iskolával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatot képeznek: a megfelelői iskolai légkör közös kialakítása, a tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok. Egyeztetés az iskola és fenntartó között: a minőségirányítási programban meghatározott célokkal kapcsolatban, 14

az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök), a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására. Az intézmény kiemelt feladata, hogy biztosítsa a tanulói jogokat valamennyi tanuló számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye, a tanulói kötelezettség teljesítését minden tanulótól megkövetelje, illetve eltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje. Az iskola külső kapcsolatai Az iskola, illetve annak igazgatója szoros kapcsolatot ápol mindazokkal a hivatalos és civil szervezetekkel, amelyek segíthetik az iskola működését, és eleget tesznek a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolattartás elveinek. Az iskolát a külső szervezetek felé minden esetben az iskola igazgatója képviseli, illetve az általa megbízott személy. Lehetséges partnerek: a Ceglédi Szakképzési Centrum többi tagintézménye, alapítványok, egyesületek, alkalmi vagy állandó közösségek, más oktatási és kulturális intézmények, cégek és vállalkozások, bankok, külföldi partnerek, egyéb, a fenti követelményeknek megfelelő szerveződések. A partnerségről és a kapcsolat fenntartásáról minden esetben írásos megállapodást kell kötni, amelyet az iskola igazgatója ír alá szükség esetén - a nevelőtestület és a vezetőség véleményének kikérésével. 15

5. A nevelési program Intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program tartalmazza a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben részt vevő iskolákban - a szakmai programot. Dokumentum Elkészíti és elfogadja Jóváhagyja Pedagógiai program: Nevelési program Szakmai program Nevelőtestület Fenntartó Helyi tanterv A módosított helyi tantervet a nevelőtestület az adott tanév első nevelési értekezletén fogadja el és a központi programhoz csatoltan illesztjük a pedagógiai programunkba. A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az, hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tekintse az iskola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását - és tanulási szándékait kinyilvánítsa. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Más iskolából történő átvétel esetén a felvételnél alkalmazott eljárást kell alkalmazni, kiegészítve a hivatalos áthelyezési papírok ellenőrzésén túl - az eddigi tanulmányok dokumentációjának másolatának bekérésével. A tanulói jogviszony megszűnik a szakközépiskolában és a szakgimnáziumban folyó szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, 16

ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Megszüntethető a tanulói jogviszony továbbá abban az esetben, ha a tanuló: sorozatosan vagy súlyosan megszegi a házirend szabályait; 30 óránál többet hiányzik igazolatlanul. Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha távolmaradását orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással nem tudja alátámasztani; elbocsátás fegyelmi büntetésben részesül; a tanuló írásbeli kérésére, melyet az iskola igazgatójának köteles benyújtani. Az iskolánkban folyó oktatás a törvény előírások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tandíjmentes az első és a második szakképesítés megszerzéséig. A harmadik szakképesítés megszerzéséért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a Ceglédi Szakképzési Centrum főigazgatója állapítja meg. (Mindez csak az állam által támogatott képzésekre, illetve a nem ráépülés-szakképesítékre vonatkozik. 5.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Iskolánk arra törekszik, hogy kifejezésre jutassa egyik legmeghatározóbb szakmai és pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok az itt megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is európaivá váljanak. A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásainak megfelelve fogják kiteljesíteni egy mobilizált munkaerőpiacon. Az integráció ugyanakkor nem jelent aszimilációt. Fontos nevelési alapelvnek tartjuk a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítását, gyakorlását. Nevelési alapelvünk tehát: a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása. 17

Nevelési célkitűzéseink megvalósítása nem direkt eszközökkel történik, hiszen tanulóink már felnőttek, személyiségük kifejlődött, a világról alkotott képük már nagyrészt megszilárdult. Ezért tanáraink főként személyes példamutatáson keresztül, értékközvetítéssel segítik tanulóinkat A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva már nem nevelhetőek hagyományos, tekintélyelvű, iskolás módszerekkel, ugyanakkor vannak egészen fiatalok, kiknek személyisége még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőtteket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermek-szülő kapcsolat átértékelődése, pályaválasztás, egzisztencia-teremtés, szenvedélybetegségek stb.). Az csoprtmentorokra, mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, tanácsadó, közvetítő, orientáló segítőre óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fektetünk mind az osztályfőnöki szerepben lévő csoportmentorok kiválasztásánál, mind pedig továbbképzésüknél. 5.2. A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai 5.2.1. Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolai képzésbe bekapcsolódó (nem tanköteles korú) tanulók, akik a nyolc általánost, illetve a 9-10. osztályt elvégezve vagy munkába álltak vagy a munkanélküliek sajnálatos módon igen nagyszámú táborát gyarapították, nálunk lehetőséget kapnak arra, hogy a tananyag szisztematikus és testre szabott elsajátítása után piacképes szakmát kapjanak kézükbe. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeiket, az élethosszig tartó tanulás igényének, és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Ennek megvalósítása érdekében legfontosabb nevelési alapelveink Az intézményben folyó nevelő- oktató munka alapelvei Mottó: Minden felnőttet elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük, amivé válni képes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek. 18

Tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg nevelő -oktató munkánk alapelveit: a felnőttek személyiségét tiszteletben tartjuk, a felnőttek egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, a pontosságot, igényességet és kitartást várunk el tanítványainktól és önmagunktól is, diákjaink előre megismerhetik a követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden diákunk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában. 5.2.2. Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, ezért fontos meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb pedagógiai céljának tartanak. Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudományos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékenységek terén közepes, míg a hétköznapi kultúra terén alacsony szintű tevékenységet folytat. Ezért fő nevelési célként a viselkedéskultúra, etikai normák betartása (üzleti, családi, IT, stb.), pozitív irányultságú, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakítása. Az érettségihez kötött szakképzések azoknak a potenciálisan munkanélküliségre ítélt fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik a középiskola elvégzése után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni, és szakmai végzettség híján csak nagyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. A másik megcélzott réteg a jelenleg munkaviszonyban álló réteg, akiknek munkahelyük megtartásához szükséges a folyamatos továbbtanulás, új szakmák megszerzése. Számukra olyan piacképes közép- illetve emelt szintű képzettséget jelentő szakmákat és 19

készségeket (kommunikáció, nyelvismeret, informatikai ismeretek) kínálunk, melyek révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába állási esélyeiket illetően, valamint lehetőséget biztosít a továbbtanulásra is az arra érdemeseknek. Az emelt szintű szakképzés során különös hangsúlyt fektetünk a képességek/készségek fejlesztésére, többek között a szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (internet), több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás), az informatika adta lehetőségek felhasználása, beépítése a mindennapi életbe, egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére. 5.3. A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei Ezek általánosságban a következők lehetnek: nyelvi (verbális) eszközök nem nyelvi (non verbális) eszközök szociális technikák valamint technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit, szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység; stb. 5.4. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szinteknek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni. A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyanakkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akiket munkanélküliség súlyt, vagy rendezetlen a családi háttere. 20

Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztály/csoportközösség kialakítása, az osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Minden osztálynak közös levelező csoportot hozunk létre, melyen keresztül egymással egyszerűen tarthatják a kapcsolatot, küldhetik a jegyzeteiket vagy konzultálhatnak a feladatokról. Az osztályközösségen túlmenően fontos az évfolyamok, az azonos szakmacsoportba járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak az erősítése is. A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a kisebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősítése révén minden tanulónk bevonására késztet. Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek. A Magyarország állampolgárai lévén tehát erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismerésének igényét. A fentiekben felsorolt közösségfejlesztéssel kapcsolatos elvek az iskoláinkban folyó összes képzési területen és irányban érvényesülnek. Természetesen az egyes képzési formákban a különböző szintek az életkori sajátosságoknak és az adott képzés nyújtotta kereteknek megfelelően más-más hangsúlyt illetve prioritást kapnak. A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája A pedagógusok és a diákok kapcsolatát a nyílt, őszinte és korrekt hozzáállás kell, hogy jellemezze. Ennek csak a kölcsönös tiszteleten alapulhat. A pedagógusnak rendszeresen kell tájékoztatni a tanulókat az elért eredményekről, a javítás, illetve továbblépés lehetőségéről. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat az iskolában folyó eseményekről. A pedagógus a vezetőség utasítása alapján szóban közli a tanulókkal a szakmai vizsgák időpontját. A tartósan hiányzó tanulókat az iskolatitkár levélben vagy telefonon értesíti. A tanulók kérésére korrepetálást, gyakorlást lehet szervezni az iskolavezetés engedélyével. A tanulók az őket tanító pedagógussal állnak napi kapcsolatban. Az oktatásukat és képzésüket érintő bármilyen kérdést elsősorban a pedagógussal beszélnek meg. Amenynyiben a pedagógus nem tud intézkedni, a kérést továbbítja az iskolavezetéshez. 21

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 5.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskoláink tanulói tankötelezettség után, önként vállalják és végzik tanulási tevékenységüket, így a szoros értelemben vett iskolai beilleszkedési zavarok viszonylag ritkák. A megelőzés szemlélete azon felfogásunkat tükrözi, mely szerint - ha a cél egy súlyossági fázis elkerülése -, az előző fázisok valamelyikébe kell beavatkozni ahhoz, hogy a folyamat további előrehaladása meggátolható legyen. Így a megelőzés során iskoláinkban a nevelés központjában nem csak a tananyag, hanem a szilárd belső értékekkel rendelkező, azokat következetesen képviselő pedagógus áll, aki oktatja a tananyagot, oldja a tanuló kríziseit. Vagyis a szocializációs folyamat alapja a pedagógus mintanyújtása, következetessége, szilárd értékrendje. 5.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 5.4.2.1. Tanulásmódszertan Célja: A különböző iskolákból érkező és eltérő képességekkel, munkafegyelemmel, tanulási motiváltsággal rendelkező tanulóknak a tanuláshoz szükséges alapvető készségei fejlesztése. Követelmény: Mutasson a tanuló aktív érdeklődést a tanórán folytatott tanulást segítő tevékenységek iránt. Legyen képes - folyamatos fejlesztés mellett - önállóan is ismeretet szerezni, információt gyűjteni! Az iskolánkba bekerülő tanulók csaknem mindegyikénél tapasztalható a tanulással kapcsolatos kisebb-nagyobb mértékű frusztráció, tanulási kudarcok és sikertelenség, az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz való negatív, elutasító, vagy legalábbis pesszimista attitűd. Ezek tapasztalataink szerint - rendszerint két fő okra vezethetőek vissza: az eddigi negatív iskolai élmények okozta pszichés elutasításra, másrészt a tanulási készségek, tanulásmódszertani technikák nem megfelelő szintű ismeretére illetve alkalmazására. Az általunk ajánlott képzési program legmeghatározóbb sajátos eleme a mindhárom célcsoport számára más és más tematikával kidolgozott felzárkóztató periódus. Ennek lényege, hogy mielőtt az egyes évfolyamok tényleges és intenzív ismeretközlőátadó moduljai elkezdődnének, a képzésben részt vevők olyan általános személyiségfej- 22

lesztő tréningben, készségfejlesztő programban részesülnek, amely lehetővé teszi majd számukra a későbbiekben az egyes évfolyamok tananyagának elsajátítását. Szükség esetén ez a folyamat végigkíséri a teljes képzési időszakot. A szakközépiskolai képzésbe jellemzően tanulási kudarccal terheltek jelentkeznek. Számukra feldolgozási lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Szükség esetén felzárkóztatást nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint [Nkt. 52. (7)] szervezzük. Az iskolában előforduló tanulási problémák jellegétől függően a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot a beiratkozást követően a tanév elején mutatkozó igények szerint állítjuk össze. A felzárkóztatás időkeretét, azok óraszámait, a nem kötelező órakeret terhére mindig az aktuális igény függvényében határozzuk meg. A középfokú szakképzés céljaként egyrészt a piacképes munkaerőképzés megerősítését, másrészt a hátrányos helyzetűek szakképzésbe való bekerülését, esélyteremtést, az esélyegyenlőség biztosítását jelöltük meg. 5.4.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei Iskoláinkban valamennyi tanuló részére - szakiránytól függetlenül - az alábbi szociális ellátási formákat biztosítjuk (igény szerint): foglalkozásegészségügyi vizsgálat, egészségügyi szűrések biztosítása, hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása ingyenes tananyag, jegyzet biztosításával. 5.4.4. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése (a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása), az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek stb.), a természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása, 23

egészségvédő és megőrző (kiemelten a drog-és bűnmegelőzési) programokon való részvétel lehetőségeinek kibővítése, a fenntartható fejlődés szemléletének megismertetése, lehetséges megvalósítása, a szakmai képzés egészségügyi vonatkozásainak hangsúlyozása a tanulási folyamat során. 5.4.5. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása Iskolánkban a szakmai ismeretek oktatása mellett fontosnak tartjuk a szakmai tevékenységhez kapcsolódó, valamint az általános elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását. Az adott szakképesítés munka-, tűz- és balesetvédelmi okatásán belül hangsúlyt helyezünk az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire is. A cél az, hogy tanulóink olyan képességekre tegyenek szert, hogy baj esetén bátran és magabiztosan tudjanak segítséget nyújtani. 5.4.6. A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánk elsősorban felnőttek képzését végzik. Fontos, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely tanulóink véleményét képviseli, hiszen koruknál fogva igen megfontoltan és lényegre törően képesek önmagukat képviselni. Az évfolyamonként a tanulóink egy tanulói képviselőt és egy helyettest választanak. Munkarendjüket, helyettesítésük módját és működésüket önmaguk szabályozzák. Alapvető feladatuk a tanulók véleményének továbbítása az iskola vezetése felé. Feladatuk különösen az iskolai dokumentumok, elsősorban a pedagógiai program véleményezése, bírálata. A képviselők - témától függően - részt vehetnek az iskolavezetés értekezletein, ott véleményt nyilváníthatnak a tanulókat érintő oktatási, szociális és jóléti kérdésekben. A tanulói képviselő kezdeményezheti tanulói vagy vezetői értekezlet összehívását egy kérdéskör megvitatására, illetve eldöntésére, ha legalább a tanulók 15%-át érintő intézkedés történik, vagy súlyos törvénysértést tapasztal. Az iskola vezetése és tanári kara köteles döntéseinél a tanulói képviselő véleményét mérlegelni, megfontolni, illetve figyelembe venni. A tanulói önkormányzati képviselőknek lehetőséget kell biztosítani az iskolának az információkhoz való hozzájutáshoz, valamint ehhez a tevékenységéhez igénybe vehetik az iskola infrastruktúráját. 24

5.4.7. Helyi tanterv A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere A számonkérés formái A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A számonkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, valamint az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményéhez. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli és írásbeli számonkérés alapkövetelmény. Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diagnosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés. A tanuló minősítése, osztályozása A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal minősíti. A tantárgyak tömbösített oktatása miatt minden tantárgyból, minden hónapban minimum egy érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelnek a nagydolgozatok érdemjegyei és a belső vizsgák érdemjegyei (két feleletjegyet érnek). A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A tanuló félévi és év végi osztályozása általában szóbeli szöveges értékeléssel párosul, mely segíti a tanulót abban, hogy a szakmai vizsgára történő felkészülés során mely témakörökre fordítson nagyobb figyelmet. A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet. 5.4.8. A számonkérés szabályai A tanulók esetében a számonkérés formáit a következőkben korlátozhatók: Szóbeli vagy írásbeli felelet esetén, amely csak kisebb témakört ölel fel, nincs korlátozás, a tanárnak nem kell előre bejelenteni. Témazáró dolgozat vagy témazáró felelet esetén legalább egy héttel előre kell jelezni a számonkérést. Több témazáró dolgozat vagy felelet esetén-két számonkérés között minimum 3 napnak kell eltelni. 25

A tanulók kérésére a tanárnak indokolnia kell az értékelést és az érdemjegyet. Vita esetén az iskola igazgatója hallgatja meg a panaszt, és első fokon ő dönt a vita kimeneteléről. A tapasztalatok értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagógusokkal egyénileg megbeszéli. Az általánosítható tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten az igazgató összegezi és értékeli. 5.4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Mivel iskolánk esti képzéssel foglakozik, a tanulóink legtöbbször önként vállalják a család és gyakran munka melletti tanulást. Így az otthoni felkészülést és gyakorlást öntevékenyen, saját teherbíró képességeiknek és időkorlátaiknak megfelelően végzik. Tanáraink szerepe ebben elsősorban a tanácsadás, amely azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél gyorsabban és hatékonyabban elsajátítsák az önálló ismeretszerzés képességét. Ehhez célszerű feladatsorokat és gyakorlatokat állítanak össze tanulóinknak, betartva a fokozatosság elvét, valamint figyelembe véve az egyéni terhelhetőséget. Ha szükséges, korrepetálással és egyéni foglalkozásokkal segíthetik a felkészülést. A sikeres felkészülés érdekében speciális, szakma-specifikus feladatbankot kínálunk. Törekszünk arra, hogy az otthoni felkészülésre fordítandó idő ne haladja meg a napi 1-1,5 órát. 5.4.10. A nevelő-oktató munka mérési rendszere A mérési rendszer célkitűzése folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés, szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével, a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása, önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése, pályaorientáció, pályakorrekció, 26

mivel tanulóink nagykorúak, így a törvényes előírásoknak megfelelően a fizikai állapot mérésére elsősorban a szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat keretében kerül sor. A mérési rendszer alapelvei: Kiszámítható, az érintettek által ismert, elfogadott legyen. A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés formáit, körülményeit, a félévi, év végi minősítés szempontjait. Rendszeres, változatos, igazodjon az életkori sajátosságokhoz. A szaktanár a tanuló tevékenységét 10 óránként legalább egyszer szóban értékeli. Az értékelés személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz. Objektív legyen, tényekre épüljön. Nyílt, őszinte, nyilvános, ugyanakkor emberséges, tapintatos legyen. A szaktanár az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére, a tanulók félévi, év végi értékelését az osztály nyilvánossága előtt végzi, de nem sértve a személyiségi jogokat. Nevelő hatású, adjon ösztönzést a tanulás folytatására, mutassa meg a továbbfejlődés lehetőségét, módját. Az osztályozás nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamatnak szerves része. A tanulók fizikai mérése a felnőttoktatás esti tagozatán nem szervezhető meg, és nem is kötelező, mivel a tantervnek nem része a testnevelés tantárgy. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A tanári munka ellenőrzése mindig az ellenőrzött fél tudtával történhet. Ellenőrzésre jogosult személyek: az igazgató és helyettese az iskolai élet bármely területén. a vezetőtanár a szaktárgyával összefüggő területen a szaktanári munka felett. az osztályfőnök-csoportmentor az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén. Rendszeresen ellenőrzi a késések, a hiányzások, az osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését. Az ellenőrzés módjai a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeletek ellenőrzése, 27

az írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, a szervezett tanulói vélemények megismerése, beszámoltatás szóban és írásban, 5.5. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei Az állami vizsgarendszer alapdokumentumai az 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, valamint. a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. 5.5.1. Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán A felkészülés során a részletes - tantervekben lebontott - követelmények teljesítésének mérése a belső értékelési rendszer alapján történik. Értékelési szempontok: az elméleti órákon átadott ismeretanyag befogadási szintje, az átadott ismeretanyag önálló feldolgozásának képessége, az átadott ismeretanyag alkalmazásának szintje. Értékelési módszerek: befogadás szintje: feleletválasztós ill. egyéb teszt, kérdőív, feleletek; írásbeli és szóbeli beszámolók, feldolgozási képesség a szakirodalom megadott szempontok szerinti értelmezése, feldolgozása; anyaggyűjtés önálló projektekhez, alkalmazási képesség esszé típusú házi dolgozat készítése megadott témából. A tanulók értékelése, az elsajátított ismeretek mérése, a későbbi szakmai vizsga sikeres megtétele érdekében az iskola belső vizsgákat szervez. Ez jelentős motivációs erővel bír, rendszerező félév-, és tanévvégi ismétlésre késztet, valamint alkalmas a vizsgaszituáció tanulására, kipróbálására. A belső vizsga célja, hogy a szakmai vizsgára való felkészülés érdekében a szakma tantárgyai kellő mértékben kerüljenek elsajátításra. A belső vizsgákon elért eredmény érdemjegye együtt értelmezendő a félév során elért többi jeggyel. A vizsga változó módon írásban vagy szóban történik, szakképesítésenként igazodva a szakmai és vizsgaköve- 28

telményben előírtakhoz.. Az írásban történő beszámoló tantárgytól függően teszt vagy önálló dolgozat. A belső vizsgák időpontja a tantárgy vagy modul lezárását követő hét. Szorgalom címén a tanulók munkához való viszonyát értékeljük. A magatartás megítélésénél a tanulónak az emberekhez (társaihoz, pedagógusokhoz, szülőkhöz és más felnőttekhez) és tárgyakhoz (iskolaépülethez, taneszközökhöz, berendezésekhez, környezetükhöz) való viszonyát értjük. Értékelési szempont még a beszámolók, iskolai és házi dolgozatok minősége. Javító és pótló vizsgákat augusztus utolsó hetében tartunk. A szakmai vizsga bizottsága négy főből áll, melyek közül egyet az iskola delegál. Javító és pótló szakmai vizsgákat minden évben februárban és októberben szervezünk. Szakmai vizsgák esetében a központivizsgarészek időpontját a szakképzésért felelős minisztérium jelöli ki. 5.5.2. A továbblépés feltételei Iskolánkban valamennyi képzés során a tanulók az alábbi feltételekkel léphetnek magasabb osztályba: Valamennyi záró érdemjegye legalább elégséges. A szaktanár és a Pedagógiai program által előírt feltételeket teljesítette valamennyi felmérés tekintetében. Hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban és a Pedagógia programban meghatározott, megengedett mértéket. A szakmai programban meghatározott modulok által előírt követelményeket teljesítette. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltételeit a szakmai és vizsgakövetelmény (szvk) tartalmazza. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltétele az adott szakmai képzés záró évfolyamának elvégzése, illetve az szvk-ban előírt egyéb követelmények, pl. portfólió vagy szakdolgozat leadása. 29

5.6. A képzés tárgyi feltételei 1 5.6.1. Az iskola épülete Az iskolánk nem rendelkeznek saját épülettel. A működéshez szükséges helyiségeket a gyömrői székhelyiskola a KLIK és a Ceglédi Szakképzési Centrum közös vagyonhasználatában lévő - Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény épülete biztosítja. Az intézmény fiókintézménében folyó képzések Kistarcsán a KLIK és a Ceglédi Szakképzési Centrum közös vagyonhasználatában lévő - Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében folynak. A biztosított infrastruktúra oktatás céljára szóló igénybevétele a Nemzeti köznevelési tv. által meghatározott működési rend szerint, a vagyonhasználati szerződésben meghatározott időszakon belül kizárólagos használattal, előzetes egyeztetést követően történik. 5.6.2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke Az oktatás-nevelés 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel meghatározott tárgyi feltételrendszere jegyzéket az iskola leltára tartalmazza, melyet a pedagógiai programhoz mellékletként csatolunk. A Gyömrőn helyiség került kialakításra az eladó, a szociális gondozó és ápoló, az élelmiszer-, és vegyiáru- és gyógynövény-eladó, a gyakorló ápoló szakmák gyakorlati részképzéshez szükséges eszközökkel. 5.6.3. Tankönyvellátás rendje Iskolánkban csak szakképző osztályok vannak, ezért a tankönyvellátást saját beszállítói háttérrel oldjuk meg. Ennek oka: Iskolánkban csak nagykorú, többnyire saját keresettel rendelkező tanulók járnak. Továbbá közismereti tárgyak oktatása nem folyik. Ezért iskolánknak a képzési és szervezeti sajátosságokból adódóan, az igényeknek megfelelően kell kiválasztania az alkalmas tankönyveket. A szaktanárok betartva a tankönyvkiválasztás elveit a tanév befejezésig leadják a következő évre igényelt tankönyv listát. Az iskola vezetősége adott év augusztus 1-jéig megrendeli az igényelt tankönyveket, illetve gondoskodik a tanárok által készített jegyzetek sokszorosításáról. 1 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet iránymutatásai alapján került meghatározásra. 30