A kincskeresők feljegyzései
A kincskeresők köszöntése Most egy hazánkban még kevésbé ismert élménygyűjtő és tanító séta előtt állsz. Az útvonal bejárásához nem is kell más, csak egy kis jó hangulat és találékonyság, meg persze két-három óra kimondottan erre a sétára és a kincskereső társakra szánt idő. A Széchenyi fővárosa nevű kincskereső séta Budapest belvárosában, történelmi épületek között kalauzol végig verses formában, mintha csak Széchenyi István maga kalauzolna bennünket végig a helyszíneken. A biztonság kedvéért még egy rajzvázlat is rendelkezésedre áll az útvonal sikeres bejárásához. Az útvonal részei: adott egy kiinduló pont, aztán két útvonalközi bélyegzőpont és egy végpont, ahol bélyegzés és a kincs megkeresése történik. A kincsről: A viszonosság értelmében - a geocaching illemszabályához hasonlóan - itt is egy nálam lévő apróságot berakok és cserébe egy másikat kiveszek a kincsesládából. Lehet ez egy szép kavics, egy szem cukorka vagy más hasonló apróság, aminek te magad is örülnél, ha a ládában várna rád. Bejegyezzük a ládában lévő füzetbe, hogy mi és kis csapatunk mikor tette meg az útvonalat és milyen gondolatokkal, érzésekkel lett gazdagabb az út végigjárása során. Maradandó élményeket kívánnak az útvonalat bejáróknak a séta szövegének megfogalmazói, útvonalának megrajzolói és a szervezők! Élménygyűjtésre fel! Egy ötlet ügyes kezű kézművesek részére: A kinyomtatott, egymásba csúsztatott két kettéhajtott oldalt egymásra hajtva a hajtás oldalán nemzeti színű vékony fonallal pelenkaöltéssel könyvvé alakíthatod. Így igazán reformkori hangulatot adhatsz a kincskereső sétát leíró füzetednek. Még egy kisebb kokárdával is díszítheted, ha úgy gondolod.
Mi az a kincskereső? Ha két szóval jellemeznénk ezt a nemzetközileg is jól ismert módszert, akkor azt mondanám, hogy no-tech geocaching. Akinek idegenül cseng ez a két szó. (megértjük, mert nem magyarul van), annak megsúgjuk, hogy gépi- és informatikai eszközök, valamint műholdas irányítórendszer használata nélküli kincsek után kutató mini expedícióról van itt szó. Még tudományosabban (lehet még?): A kincskeresés olyan kreatív és inspiráló módszer, amely segítségével játékos módon és észrevétlenül ismerik meg, gyerekek és felnőttek, a környezetük természeti és épített örökségét. Nagyszerű szolgálatot tesz a családi, iskolai szabadidő hasznos eltöltését megoldani kívánó szülőknek, nevelőknek. Mire jó és mit kapok ettől a módszertől? A kincskeresés a települést és annak környékét alapos megfigyeléseken keresztül izgalmas és élvezetes módon ismerteti meg a résztvevőkkel. Az útvonalak kialakítására és a szemléletmód átvételéhez a módszer két kitalálójának és fejlesztőjének, Delia Clark és Steven Glazer könyve, illetve annak magyar változata szolgál alapul. Hol tudok meg többet magáról a kincskereső módszerről? http://kincskereso.pisztrangkor.hu/ Itt tudhatsz meg a legtöbbet magáról a kincskeresőről A többi kincskereső útvonalról: Itt éred el a már bejárható hazai útvonalakat az ÖSVÉNYEK menüpontban: http://kincskereso.pisztrangkor.hu/ Ha pedig kedved kerekedik saját útvonalat készíteni, feltétlenül nézz fel erre az oldalra: http://www.natursziget.com/nyiltter/20100420-kincskereso-turak-otthon-es-a-termeszetben A Széchenyi fővárosa kincskereső sétáról: Itt találsz meg minket: közösségként és csoportként a facebook-on valamint követhetsz a twitteren. A legtöbb háttéranyagot és az útvonalat bejárók tapasztalatait pedig a Széchenyi fővárosa kincskereső sétát bejárók közösségében találod meg: szechenyikincskereso.network.hu
Pecsétgyűjtés az állomásokon Az 1. állomás pecsétjének a helye: A pecsét szerepe az, hogy hitelesítse az iratot, oklevelet. A pecsétek ábrái eleinte igen egyszerűek voltak, megkülönböztető jelzésként szolgáltak csupán. Később, a városok, családok jelképeiket címeres pecsétekbe foglalták. Budapest címeres pecsétje, illetve címere így fest: A 2. állomás pecsétjének a helye: A Széchenyi család címere pedig ilyen: A 3. állomás pecsétjének a helye: A mi útvonalpecsétünk egyszerű fajta, csupán jelzésre szolgál. Egyegy pecsét azt jelzi, hogy az iratot magánál hordó kincskeresők felkeresték az állomást és olyan alkalmas időben sikerült odaérkezniük, amikor annak ajtaja nyitva volt, sőt még meg is találták azt, aki a pecsétet kezeli. A pecsét akkor éppen pecsétadásra alkalmas volt, nem száradt be, valamint a pecsét kezelője hajlandó volt megtisztelni a kincskeresőket azzal, hogy pecséttel illette az iratukat.