Tartalom 1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK... 6 2. A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER.... 7 3. AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN... 8 4. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI I.... 9 5. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI II... 10 6. A TÁRSALGÁSI STÍLUS... 11 7. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) TÉNYEZŐI... 12 8. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) FUNKCIÓI... 13 9. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI I.... 14 10. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI II... 15 11. A SZINKRONIKUS ÉS A DIAKRONIKUS NYELVVIZSGÁLAT... 16 12. A SZÓELEMEK (MORFÉMÁK)... 17 13. A MONDATFAJTÁK I.... 18 14. A MONDATFAJTÁK II... 20 15. A MONDATFAJTÁK III... 21 16. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ... 22 17. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA I.... 23 18. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA II... 25 19. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK I... 26 20. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK II.... 28 21. A SZÓFAJOK RENDSZERE I.... 29 22. A SZÓFAJOK RENDSZERE II... 30 23. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK I... 32 24. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK II.... 33 25. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI I.... 34 26. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI II.... 35 27. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI I.... 36 28. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI II... 37 29. NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA I.... 38 30. NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA II... 39 31. AZ EGYSZERŰ MONDAT... 40 32. AZ ÖSSZETETT MONDAT I... 41 33. AZ ÖSSZETETT MONDAT II.... 42 34. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER I.... 43-2 -
35. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER II... 44 36. A HIVATALOS STÍLUS... 46 37. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI I... 47 38. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI II.... 48 39. A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE I... 49 40. A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE II.... 50 41. A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK I.... 51 42. A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK II.... 52 43. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK I.... 53 44. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK II... 54 45. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK III.... 55 46. A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA I... 56 47. A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA II.... 57 48. A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI I... 58 49. A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI II... 59 50. A SZÓALKOTÁS MÓDJAI I... 60 51. A SZÓALKOTÁS MÓDJAI II.... 61 52. A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI I.... 62 53. A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI II... 63 54. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE I... 64 55. ISMÉTLÉS... 65 56. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE II.... 66 57. ISMÉTLÉS... 67 58. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE III... 68 59. ISMÉTLÉS... 69 60. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI I.... 70 61. ISMÉTLÉS... 71 62. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI II... 72 63. ISMÉTLÉS... 73 64. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI III... 74 65. ISMÉTLÉS... 75 66. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS I. 76 67. ISMÉTLÉS... 77 68. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS II. 78 ÉRVELÉS ÉS CÁFOLÁS... 78-3 -
69. ISMÉTLÉS... 79 70. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS III. 79 71. ISMÉTLÉS... 80 72. A NYELVI JELEK CSOPORTJAI HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA ALAPJÁN... 81 73. ISMÉTLÉS... 82 74. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI I... 83 75. ISMÉTLÉS... 84 76. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI II.... 85 77. ISMÉTLÉS... 86 78. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI III... 87 79. ISMÉTLÉS... 88 80. A TUDOMÁNYOS STÍLUS... 88 81. ISMÉTLÉS... 90 82. A MAGYAR NYELV NYOMTATOTT NYELVEMLÉKEI... 91 83. ISMÉTLÉS... 92 84. NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN I... 93 85. ISMÉTLÉS... 94 86. NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN II.... 95 87. ISMÉTLÉS... 96 88. MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I.... 97 89. ISMÉTLÉS... 98 90. MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II... 99 91. ISMÉTLÉS... 100 92. A BESZÉDHANGOK ÉS JELENTÉS MEGKÜLÖNBÖZTETŐ SZEREPÜK... 101 93. ISMÉTLÉS... 102 94. A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I.... 102 95. ISMÉTLÉS... 103 96. A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II... 104 97. ISMÉTLÉS... 105 98. A NYELVI TISZTELETADÁS, NYELVI UDVARIASSÁG KORUNK NYELVHASZNÁLATÁBAN 106 99. ISMÉTLÉS... 107 100. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK I.... 108 101. ISMÉTLÉS... 109 102. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK II.... 110 103. ISMÉTLÉS... 111 104. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK III... 112-4 -
105. ISMÉTLÉS... 113 106. A MONDAT FOGALMA, A RENDSZERMONDAT ÉS A SZÖVEGMONDAT... 114 107. ISMÉTLÉS... 115 108. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA I.... 115 109. ISMÉTLÉS... 116 110. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA II.. 117 111. ISMÉTLÉS... 118 112. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA III. 119 113. ISMÉTLÉS... 120 114. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA I.... 121 115. ISMÉTLÉS... 122 116. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA II... 123 117. ISMÉTLÉS... 124 118. A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN I... 124 119. ISMÉTLÉS... 126 120. A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN II.... 126-5 -
1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A stílus fogalma: A stílus szó eredeti jelentése: íróeszköz Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől stb.) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A stílus minden esetben válogatás és elrendezés eredménye. A stílusnak vannak objektív és szubjektív tényezői is. Stílusértékről akkor beszélünk, ha egy nyelvi elem a használatban minél több többlettartalommal telítődik meg, eltér az átlagostól, a megszokottól, ha fel kell figyelni rá. A többlettartalom és az alapjelentés együttesen hat. A nyelv és a stílus viszonya: A stílus kifejezésmód, alapja a nyelv eszközkészlete és szabályrendszere. A nyelvi eszközök kiválasztása és azok elrendezése teremti meg a mondanivalónak stílusát. Tehát a stílus választás és elrendezés eredménye. Minden szó jelent valamit, a valóság egy mozzanatára, darabjára vonatkozik. o Alapjelentése a szótárakban szereplő fogalom jelentése. o Mellékjelentései alkalmi beszédhelyzetekben alakulnak ki, azáltal, hogy érzelmi-hangulati többlettel telítődik. o Mindig a pillanatnyi beszédhelyzet határozza meg, hogy éppen melyik jelentése ölt testet. A stílusérték: A szó fogalmi (elsődleges) jelentéséhez társuló érzelmi-hangulati többletet nevezzük stílusértéknek. A stílusérték lehet: o állandósult ( a nyelvi közösségben már közismert), o alkalmi (alkalmilag használt). A szó fogalmi jelentésén kívül a szótárak az állandósult stílusértékre is utalnak, hiszen azok már nyelvi jelenséggé váltak. A stílusrétegek: Minden ember másképp használja a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A társadalmi érintkezés különféle területein más a közlés jellege, a kifejezési mód. Meghatározott helyzetekben tipikusan alkalmazunk bizonyos nyelvi eszközöket. Ezek használatának köre a stílusréteg. Stílusrétegek: o társalgási, o közlési, o közületi, o publicisztikai, o tudományos, szakmai, o szépirodalmi stílus. - 6 -
Milyen stílusértékeket különböztetünk meg? állandósult és alkalmi értékes és értéktelen társalgási és tudományos Helyes válasz: állandósult és alkalmi Egy ember hány stílusrétegben kommunikálhat? Mindig ugyanabban az egyben, egyéniségtől, képzettségtől függ, hogy melyik ez. Bármelyikben, minden helyzetben a szituációt függ a választás Előfordulhat az is, hogy valaki nem használ stílusrétegeket. Helyes válasz: Bármelyikben, minden helyzetben a szituációt függ a választás. 2. A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER. A jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. Bármilyen jelenség lehet jel, ha az valahol jellé válik. Jel tehát csak az lehet, amit a jelet használó csoport egyöntetűen jelként fogad el. Ez többnyire közmegegyezésen alapul (pl. zászló, címer), így jönnek létre a nyelvi jelek is. A nyelvi jel jelölőből (hangsor, betűsor) és jelöltből (fogalom) áll. A jeleket csoportosíthatjuk a jelölt és a jelölő kapcsolata alapján az alábbi csoportokba: o ikon, o szimbólum, o index. A fonémákat (hangokat) nem tekintjük nyelvi jeleknek, mivel nincs önálló jelentésük, csak megkülönböztető szerepük. Nem jelek, de mivel belőlük épül fel a morféma és a lexéma is, ezért jelelemnek nevezzük őket. A legkisebb nyelvi jel a szóelem, idegen szakkifejezéssel morféma. A morfémák a szavak olyan alkotóelemei, amelyek már jelentéssel bírnak. A morfémának két alapvető fajtája van: o tőmorféma o toldalékmorféma. A szavakat nevezhetjük lexémának is. A lexémák és morfémák alkotják a szószerkezetet (szintagmákat), valamint a mondatokat. A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel. Kivételt csak a hangutánzó és hangfestő szavak képeznek, amelyeknél a jelölt és a jelölő között van valamilyen összefüggésen van. - 7 -
A nyelvi jelekhez több jelentést is fűződhet, és egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű szavak). A jelek sokféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz, de az mindig az adott nyelv szabályai szerint történik. Melyik a legkisebb, már önálló jelentéssel bíró nyelvi jel? fonéma morféma szintagma Helyes válasz: morféma Milyen elemekből áll egy nyelvi jel: ikon, szimbólum, index előtag és utótag jelölő és jelölt Helyes válasz: jelölő és jelölt 3. AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN Kettős szerepben használjuk őket: mondat tagolására, betűkkel ki nem fejezhető beszédsajátságok megjelenítésére. Mondatot záró írásjelek: Egyszerű mondatok végén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk. Alárendelő összetett mondatok végére a főmondatnak megfelelő írásjelet teszünk. Ponttal kijelentő, kérdőjellel kérdő, felkiáltójellel felszólító, felkiáltó, óhajtó mondatot zárunk. Tagmondatok közötti írásjelek: Összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el. Pontosvesszővel tagoljuk a többszörösen összetett mondatokat. Lényeges gondolat, fontos magyarázat vagy következtetés előtt kettőspontot alkalmazunk. Mondatrészek közötti írásjelek: Egymásnak mellérendelt azonos szerepű mondatrészek közé vesszőt teszünk (felsorolás) o Kivétel: az és, s, meg, vagy kötőszóval bevezetett mondatrészek Az értelmezőt rendszerint vesszővel, esetleg gondolatjellel különítjük el. - 8 -
Szövegbe ékelődést jelző írásjelek: Közbevetés szándékával beékelt közlést vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük A szó szerinti idézetet idézőjel-pár fogja közre. Milyen írásjelet használunk alárendelő összetett mondatok végén? Az első tagmondatnak megfelelő írásjelet. A főmondatnak megfelelő írásjelet. Az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet, mivel közvetlenül ezt zárja az írásjel. Helyes válasz: A főmondatnak megfelelő írásjelet. Mire nem használhatóak az írásjelek, az alábbiak közül? Mondat tagolására Betűkkel ki nem fejezhető beszédsajátságok megjelenítésére Az olvasó figyelmének fenntartására Helyes válasz: Az olvasó figyelmének fenntartására 4. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI I. Helyesírási alapelvek: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat, szóalakjainkat leírjuk. Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód: Szótöveket, önálló szavakat és toldalékokat rendszerint a művelt köznyelvi kiejtés szerint írjuk. o Nyelvjárási, régies, hibás formákat írásban nem rögzítjük. Gondot okozhatnak a tájnyelvi változatok: o A Dunántúlon a hosszú í, ú, ű hangot röviden ejtik o A Tiszántúlon a rövid magánhangzókat megnyújtják Nyelvtörténeti oka van bizonyos egymás mellett élő alakváltozatok meglétének o Ezek mindegyike használatos és elfogadott o Pl.: fel föl, hova hová, gyerek gyermek, lány leány, vakarózik vakaródzik A betűszók a, e végződése a toldalékok előtt á, é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi: ELTE ELTE-nek, USA az USA-ban Szóelemző (etimologikus) írásmód_ Kiegészíti a kiejtés szerinti helyesírást. Az egyes szóelemeket úgy írjuk le, ahogy egyenként, külön-külön hangzanak. (Szótagolással jöhetünk rá a helyes írásmódra.) Nem vesszük figyelembe a beszéd alkalmi hangváltozásait. Ha az eredeti szóelemek már elhomályosultak, a kiejtés szerinti elv váltja fel. o Pl.: kéz > kesztyű, lélek > lélegzik - 9 -
Melyik helyesírási alapelvre igaz, hogy bizonytalanság esetén szótagolással jöhetünk rá a helyes írásmódra? szóelemző fonetikus magyaros Helyes válasz: szóelemző Igaz-e, hogy a betűszók a, e végződése a toldalékok előtt írásban kiesik, de a kiejtésben megmarad? Igen, igaz! Nem. A betűszók a, e végződése a toldalékok előtt á, é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi. Attól függ, hogy magas- vagy mély hangrendű betűszóhoz kapcsolódik a toldalék. Helyes válasz: Nem. A betűszók a, e végződése a toldalékok előtt á, é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi. 5. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI II. Helyesírási alapelvek: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat, szóalakjainkat leírjuk. Hagyományos (tradicionális) írásmód Csak néhány, korábban kialakult nyelvi jelenségre vonatkozik. Régi családnevekben: o Széchenyi, Kiss (kis), Madách, Eötvös Néhány köznyelvi szóban, ahol a hagyomány megőrizte az eredeti elemeket. o Kapzsi, hágcsó, ósdi, rögtön, mindjárt Ide tartozik a j hang különböző jelölése. o Régen különbözött a kiejtésük, a ly l-esebb volt. Egyszerűsítő írásmód Praktikus okokból lemondunk a szóelemek hiánytalan feltüntetéséről. A többjegyű betűk kettőzésekor csak az első jegyet ismételjük meg o meggy, briddzsel, boccsal, gallyal o Nem érvényes összetett szavak határán. Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk o orr + ra = orra, rossz + szal = rosszal o Nem érvényes családnevek, idegen tulajdonnevek, összetett szavak esetén (pl.: Thomas Mann-nal, Kiss-sel, sakk-kör, itt-tartózkodás), valamint néhány képzőszerű utótag mellett (pl. dzsessz-szerű). - 10 -
Melyik helyesírási alapelvet alkalmazzuk a történelmi családnevek írásakor? egyszerűsítő szóelemző hagyományos Helyes válasz: hagyományos Mi történik főszabályként, ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé? Változtatás nélkül leírjuk a három egyforma betűt, nem történik semmilyen változás. Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk. Minden esetben kötőjellel választjuk el az érintett szavakat. Helyes válasz: Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk. 6. A TÁRSALGÁSI STÍLUS Társalgási stílus: a társas érintkezésben használt kötetlen nyelvi formák összessége. Megjelenhet: élőszóban vagy írásban műfajait is eszerint határozzuk meg o Élőszóban: párbeszéd, egy történet elbeszélése o Írásban: magánlevél, napló, blog, MSN stb. A beszélő és a hallgató viszonya: általában ismerősök, ezért a kommunikációs folyamatot kötetlenség jellemzi. Nyelvi jellemzői: o Erős kapcsolatban van a többi stílusréteggel is, azok stiláris jellemzőiből is vesz át o Megszólal benne a személyiség, az egyéniség, ezért szokatlan nyelvi megoldások és szóújítások is jellemzik o A társalgás kötetlensége mellett kötöttségek is jellemzik: az illem, a hagyományok stb. o A beszélő műveltsége, tudatossága függvényében nagy eltérések lehetnek a társalgási stílus stílusszintjei között. o A szókészlet gazdagsága jellemzi a társalgási stílus felsőbb stílusszintjeit o Gyakoriak a töltelékszavak (pl.:izé, valami, ilyen stb.) o Gyakoriak az ismétlések, a bizalmas stílusminősítésű szavak o Gyakoriak a divatszavak (pl.: király, vágod? stb.) o Mondatszerkesztésében egyaránt megjelennek a hiányos és tagolatlan mondatok éppúgy, mint a többszörösen összetett, bonyolult mondatok is. o A különböző modalitású mondatok és módosítószók megjelenítik a beszélő érzelmeit - 11 -
o Élőszóban fontos szerephez jutnak a nyelv zenei eszközei is, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó ezek meg is változtathatják az üzenet jelentését A társalgási stílust mindenki használja, így az minden más stílusréteggel is kölcsönhatásban van. Milyen formá(k)ban jelenhet meg a társalgási stílus? Csak élőszóban. Csak írásban. Élőszóban és írásban is. Helyes válasz: Élőszóban és írásban is. Melyik megállapítás nem igaz a társalgási stílusra az alábbiak közül? Gyakran alkalmaz divatszavakat. A kommunikációs folyamatot kötetlenség jellemzi. Hivatalos ügyekben folytatott levelezésünk jellemző stílusa. Helyes válasz: Hivatalos ügyekben folytatott levelezésünk jellemző stílusa. 7. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) TÉNYEZŐI Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való használata. A kommunikáció során a beszédpartnerek interakcióban vannak egymással. A közlésfolyamat tényezői: Beszélő: feladó, aki az üzenetet küldi. Hallgató: címzett vagy befogadó, aki a beszélő mondanivalóját hallgatja. (A beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet.) Kód: az a jelrendszer, amelyet a kommunikáció során használunk. Pl.: a nyelv Csatorna: az a közeg, amelyben az üzenet áramlik a hallgató felé. Pl.: a levegő Üzenet: az a mondanivaló, amelyet a beszélő el akar juttatni a hallgatóhoz a kommunikáció során. Beszédhelyzet: az a szituáció, amely a beszélő és a hallgató között a közlésfolyamat során fennáll. Valóság: a beszélő és a hallgató által egyaránt ismert közeg, amelyben a közlésfolyamat lezajlik. - 12 -
Az alábbiak közül melyik nem tartozik a közlésfolyamat tényezői közé? Kód Üzenet Tájékoztatás Helyes válasz: tájékoztatás Megváltozhat-e közlésfolyamat közben a beszélő és a hallgató személye? Változhat, de csak hosszú és legalább háromszereplős kommunikációban. Nem. A közlésfolyamat részvevője vagy beszélő, vagy hallgató, nem váltogathatja szerepét. Igen, a beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet. Helyes válasz: Igen, a beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet. 8. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) FUNKCIÓI Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való használata. A kommunikáció során a beszédpartnerek interakcióban vannak egymással. A közlésfolyamat funkciói: Tájékoztató funkció: a valóságról való ismeretek közlése, átadása. Kifejező funkció: a beszélő érzelmeinek, hangulatának megnyilvánulása. Felhívó funkció: a beszélő valamilyen cselekvésre próbálja rávenni a hallgatót. Kapcsolatfenntartó funkció: a közlésfolyamat folytonosságát biztosítja. Ide tartoznak a köszönések, a társalgást kezdő és fenntartó formulák. Esztétikai funkció: elsősorban művészi, szépirodalmi nyelvhasználat során jut szerephez ez a funkció. Értelmező funkció: a beszélő magáról a nyelvről beszél a nyelv segítségével (nyelvtani ismeretek). A kommunikációs funkciók általában együtt vannak jelen. Hogy melyik funkció kerül előtérbe, az egyszerre függ a kommunikáció céljától, a szöveg típusától és a kommunikációs tényezőktől. - 13 -
A kommunikáció melyik funkciója gondoskodik a közlésfolyamat fenntartásáról? Felhívó funkció Tájékoztató funkció Kapcsolatfenntartó funkció Helyes válasz: kapcsolatfenntartó funkció A közlésfolyamat melyik funkciója gondoskodik a beszélő hangulatának, érzelmeinek kifejezéséről? Tájékoztató funkció Értelmező funkció Kifejező funkció Helyes válasz: kifejező funkció 9. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI I. Nyelvtörténet: A nyelv időbeli változásának tanulmányozása, elsődleges vizsgálati módszere az ún. diakrón vizsgálat. Nyelvemlékek: Olyan írásbeli megnyilatkozások, amelyek egy adott nyelv régebbi állapotát, szókészletét, szabályrendszerét tükrözik. A magyar nyel nyelvemlékekkel dokumentált kora a honfoglalás idején kezdődött. Megkülönböztetünk szórvány nyelvemlékeket és szövegemlékeket. Szórvány nyelvemlék Olyan nyelvemlék, amely valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Megkülönböztetünk külföldi és hazai szórványemlékeket. Az ómagyar korban keletkeztek. (Ez egy nyelvtörténeti kor, ami a honfoglalástól a mohácsi vészig tartott.) A külföldi szórványemlékek az ország területén kívül keletkezett, főleg arab, perzsa, bizánci, görög vagy latin nyelven íródott szövegek, amelyekben előfordulnak magyar szavak. Ilyen például Bíborbanszületett Konstantin császár híres műve: A birodalom kormányzásáról. (Görög nyelvű szöveg, amiben felbukkannak az Álmos, Árpád, Etelköz, Tisza, Maros magyar tulajdonnevek.) A hazai szórványemlékek Magyarország területén keletkezett szövegek. Jellemző nyelvük a latin. Az egyik legismertebb példa a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből. Ennek latin nyelvű szövegében több magyar szó is előfordult. - 14 -
Mikortól állnak rendelkezésünkre nyelvemlékek a magyar nyelv fejlődésének tanulmányozásához? A honfoglalás korától. A mohácsi csata óta. Az Etelközben létrejött vérszerződés megkötése óta. Helyes válasz: A honfoglalás korától. Igaz-e, hogy a hazai szórványemlékek ellentétben a külföldiekkel egytől egyig magyar nyelven íródtak? Igen, hiszen a nevük szerint is hazaiak. Nem. A szórvány nyelvemlék lényege, hogy valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Ez független attól, hogy hol születetett az adott dokumentum. Nem, magyar nyelvű és idegen nyelven írt szövegek egyaránt vannak köztük. Helyes válasz: Nem. A szórvány nyelvemlék lényege, hogy valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Ez független attól, hogy hol születetett az adott dokumentum. 10. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI II. Nyelvtörténet: a nyelv időbeli változásának tanulmányozása, elsődleges vizsgálati módszere az ún. diakrón vizsgálat. Nyelvemlékek: olyan írásbeli megnyilatkozások, amelyek egy adott nyelv régebbi állapotát, szókészletét, szabályrendszerét tükrözik. Szövegemlék A magyar nyelv nyelvemlékekkel dokumentált kora a honfoglalás idején kezdődött. Megkülönböztetünk szórvány nyelvemlékeket és szövegemlékeket. Olyan nyelvemlékek, melyek hosszabb, egybefüggő szövegrészeket, kerek gondolatsorokat tartalmaznak magyar nyelven. Megkülönböztetünk köztük kéziratos- és nyomtatott szövegemlékeket. A kéziratos szövegemlékek értelemszerűen kézzel írott szövegek, amelyek általában kódexekben vagy okleveleken maradtak fenn. A legismertebbek: o Halotti beszéd és könyörgés szövege a Pray-kódexben. (Ez egy XII. századi temetési beszéd.) - 15 -
o Ómagyar Mária siralom a Leuweni-kódexben. (1300 körül keletkezett. Egy latin vers mintájára íródott magyar nyelvű költemény, ami Mária siralmát, panaszát fogalmazza meg Krisztus szenvedése miatt.) Nyomtatott szövegemlékek a könyvnyomtatás feltalálása után keletkeztek, nyomtatásban őrizték meg a szövegeket. o Erre jó példa a Károli Gáspár fordításában napvilágot látott Vizsolyi Biblia (1590). A nyelvemlékek melyik kategóriáiba sorolható be a Vizsolyi Biblia? Szórvány nyelvemlék és nyomtatott szövegemlék. Szövegemlék, azon belül nyomtatott szövegemlék. Hazai nyelvemlék, azon belül kéziratos szövegemlék. Helyes válasz: Szövegemlék, azon belül nyomtatott szövegemlék. Hogyan nevezzük azokat a nyelvemlékeket, amelyek hosszabb, egybefüggő szövegrészeket tartalmaznak magyar nyelven? Szövegemlék Kódex Hazai szórványemlék Helyes válasz: Szövegemlék 11. A SZINKRONIKUS ÉS A DIAKRONIKUS NYELVVIZSGÁLAT Szinkronikus nyelvvizsgálat A nyelv mai állapotát vizsgálja, tehát a jelenkor időszak nyelvállapota a kérdés. Forrásai: o Szótárak, amelyek a magyar nyelv mai állapotát mutatják. (Magyar Értelmező Kéziszótár, Helyesírási Szótár, Szinonima Szótár stb.) o A nyomtatott sajtó, az elektronikus média és az internet. o Kortárs írók, költők, publicisták munkái. o Az élőbeszéd vizsgálata. (pl. a mai magyar szleng) Diakronikus nyelvvizsgálat A magyar nyelv történetét kutatja: azt, hogy a magyar nyelv szókészlete és nyelvtani sajátosságai hogyan változtak az idők folyamán. Forrásai: o Ősmagyar kor: nincsenek írásos emlékek. - 16 -
o Ómagyar kor (honfoglalástól 1526-ig): szórvány nyelvemlékek és szövegemlékek (együttesen nyelvemlékek) segítik a vizsgálatokat. o Középmagyar kor (1526-1772): ebből az időszakból már nyomtatott munkák is maradtak ránk. (pl.: a Vizsolyi Biblia 1590-ből) o Újmagyar kor (1772-től napjainkig): egyre több írott forrás áll a kutatás rendelkezésére. Erre az időszakra esik a nyelvújítási mozgalom, és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé válása Magyarországon (1844-ben). Mikortól hivatalos nyelv Magyarországon a magyar? A kiegyezéstől, 1867-től. 1849 áprilisától, a függetlenség kikiáltásától. 1844-től. Helyes válasz: 1844-től. Az alábbiak közül mi nem a szinkronikus nyelvvizsgálat forrása? Magyar Értelmező Kéziszótár Diáknyelv szleng szókészlete A Vizsolyi Biblia Helyes válasz: A Vizsolyi Biblia 12. A SZÓELEMEK (MORFÉMÁK) Szóelem A nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egysége. Hangokból (fonémákból) épül fel. Két csoportja van: 1. Tőmorfémák 2. Toldalékmorfémák Tőmorféma A szó jelentésének a magját hordozza (szótő) pl.: alma Toldalékmorfémák Önállóan sosem állnak, mindig egy szótőhöz kapcsolódnak. Feladatuk, hogy módosítsák a szótő jelentését. Három csoportra oszthatók: o Rag: Utána már nem állhat más toldalék (szóalakzáró morféma). Pl.: -t tárgyrag; -ban/-ben helyhatározórag - 17 -
o Jel: Olyan toldalékfajta, amely után a szó még felvehet további toldalékot. Pl.: -k többes szám jele; -é birtokjel; -éi birtoktöbbesítő jel o Képző: Közvetlenül a szótő után áll, és megváltoztatja a szó jelentését. Pl.: - ság/-ség gyűjtőnévképző; -i melléknévképző A toldalékok egy-, két- vagy háromalakúak lehetnek: o Egyalakú: pl.: -t tárgyrag o Kétalakú: pl.: -ban/-ben toldalék o Háromalakú: -hoz/-hez/-höz toldalék Melyik toldalék típust nevezzük szóalakzáró morfémának? rag jel képző Helyes válasz: rag Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a toldalékmorfémákra? Feladatuk, hogy módosítsák a szótő jelentését. Mindig egy szótőhöz kapcsolódnak. Éppúgy önálló jelentéssel bírnak és önállóan használhatók, mint a tőmorfémák. Helyes válasz: Éppúgy önálló jelentéssel bírnak és önállóan használhatók, mint a tőmorfémák. 13. A MONDATFAJTÁK I. Modalitás alapján megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat. A modalitás a beszélőnek a mondanivalóhoz való viszonyát jelenti. Kijelentő mondat: A kijelentő mondatban ismeretközlés, tapasztalatközlés történik. Rendszerint nincs erős érzelmi töltése. Formai szempontból kijelentő módú állítmány jellemzi. Az állítmány lehet igei vagy névszói, esetenként előfordul benne feltételes módú igei állítmány is. Ez a feltételes kijelentés. (pl.: Szeretnék adni neked valamit.) A kijelentő mondat mindennél jellemzőbb tulajdonsága az egyenletes hanglejtés. Ennek a jellemző intonációnak írásbeli jele (mondatvégi írásjele) a pont. - 18 -
Kérdő mondat A beszélő a kérdő mondattal azt fejezi ki, hogy valamit szeretne megtudni a hallgatótól. Két fajtája az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés Az eldöntendő kérdés: o A beszélő azt jelzi, hogy a kérdezett dologról van valamilyen feltevése, de bizonytalan benne. A hallgatótól várja ennek megerősítését vagy elvetését. o Általában a beszélő számára kétséges információ adja a hangsúlyos mondatrészt. (pl.: Ti mindannyian voltatok már Párizsban?) o A kérdőszó nélküli eldöntendő kérdéseket jellegzetes emelkedő eső intonációja különbözteti meg a kijelentéstől. o Az eldöntendő kérdésre igenlő vagy nemleges feleletet adhatunk. A kiegészítendő kérdés: o A kiegészítendő kérdéssel a beszélő arra utal, hogy tudása hiányos és a hallgatótól várja ismeretei kiegészítését. o Formailag a hiányzó ismeretre kérdő névmás vagy névmási határozószó kérdez, ami ezért a mondat elején helyezkedik el. o A kérdőszó mondatbeli szerepét tekintve lehet alany, állítmány, tárgy stb. (Pl.: Ki volt ott? Mikor kezdődik az előadás?) o A hiányos szerkezetű mondatokban a kiegészítendő kérdésre gyakran csak a kérdezett mondatrész a válasz. (Pl.: Ki volt ott? Péter és Kati.) Mindkét kérdő típus állítmánya lehet kijelentő módú (Miért nem szóltál az edzőnek?), felszólító módú (Elküldjek valakit ebédért?), valamint feltételes módú is (Elárulnád, hogy mit kerestél ott?). A kérdő intonáció írásbeli jelölője a kérdőjel. Milyen a kijelentő mondat jellemző intonációja? Egyenletes hanglejtés jellemzi. Jellegzetes emelkedő-eső-emelkedő intonáció jellemzi a kijelentő mondatot. Intonációja változó, de mindig nagyobb hangerő, erős érzelmi megnyilvánulások jellemzik. Helyes válasz: Egyenletes hanglejtés jellemzi. - 19 -
Mi a különbség az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés között? Az eldöntendőre nem vár választ a beszélő, csak a kiegészítendőre. Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő saját feltevése megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól, míg kiegészítendő kérdése esetében hiányos ismereteinek kiegészítését várja. A kiegészítendő kérdésre csak egy újabb kérdéssel lehet válaszolni. Helyes válasz: Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő saját feltevése megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól, míg kiegészítendő kérdése esetében hiányos ismereteinek kiegészítését várja. 14. A MONDATFAJTÁK II. Modalitás alapján megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat. A modalitás a beszélőnek a mondanivalóhoz való viszonyát jelenti. Felkiáltó mondat Felkiáltó mondatban a beszélő azzal a szándékkel fejez ki valamilyen érzelmet, indulatot, hogy a hallgatóban is hasonló érzéseket keltsen. Főként beszélt nyelvi mondattípus, de gyakran használja a szépirodalmi stílus és a publicisztika is. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangerő és hullámzóbb hanglejtés jellemzi, mint a kijelentő mondatot. Az intonációra írásban a felkiáltójel utal. Felszólító mondat A felszólító mondat tartalmilag felhívó jellegű. A beszélő célja, hogy kifejezze akaratát. Ennek megfelelően többnyire indulatszót, módosítószót tartalmaz (pl.: Jaj, ne legyél olyan bátortalan!). Az érzelemkifejezés intenzitásától függően megkülönböztetünk parancsot, kérést, tanácsot, buzdítást stb. (pl.: Csináld meg, ha nem akarod elveszíteni az állásod! parancs; Gyere, most megmutatom, hogyan kell használni! kérés; Menj inkább szakorvoshoz! tanács.) A felszólító mondat igei állítmánya mindig felszólító módú. Az erős érzelmek miatt intonációja változó, általában nagyobb hangerő kíséri. Az érzelemkifejezés írásbeli jele ennél a mondattípusnál is a felkiáltójel. - 20 -
Óhajtó mondat Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, és az a célja, hogy a hallgató ezt tudomásul vegye, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. A beszélő és hallgató viszonya szempontjából az óhajtó mondat a felkiáltó mondathoz áll közel. Mivel érzelmet fejez ki, gyakran tartalmaz indulatszót, óhajtást jelző határozószót. Állítmánya feltételes módú. (pl. Bár tudnánk, mikorra lesz kész!) Az óhajtó mondat intonációja hasonlóan a felkiáltó és felszólító mondatokéhoz a benne kifejeződő érzelem fokának megfelelően változik. Írásban felkiáltójellel jelöljük. Az óhajtó mondat szórendjére jellemző, hogy az állítmány különösen, ha a bár, bárcsak szavakkal kezdjük a mondatot a mondat elején áll. Ha tiltószó szerepel az ilyen típusú mondatban, az az állítmány elé kerül. Pl.: Bárcsak ne menne el Olaszországba! Az alábbiak közül melyik a felkiáltó mondat formai jellemzője? Többnyire sok információt tartalmazó, többszörösen összetett mondatfajta. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Csak élőszóban használjuk, mert írásban nem jelölhető a felkiáltó modalitás Helyes válasz: Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Milyen szándékot fejez ki az óhajtó mondat? Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. A beszélő célja, hogy kifejezze akaratát és cselekvésre ösztönözze hallgatóját. Fő célja az ismeretközlés vagy tapasztalatközlés. Helyes válasz: Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. 15. A MONDATFAJTÁK III. Logikai minőségük szerint: a mondatok lehetnek állítók vagy tagadók. Az állító mondatot egy eldöntendő kérdésre adott igenlő válaszként foghatjuk fel. (Pl.: Igen. A munkahelyemen leszek egész nap.) A tagadó mondat ennek megfelelően pedig a nemleges válasz. (Pl.: Nem, nem utazom a csapattal a franciaországi edzőtáborba.) - 21 -
Mindegyik mondatfajtának van tagadó változata. A tagadó felszólító mondatot tiltómondatnak nevezzük. (pl.: Ne menj olyan gyorsan!) Formai szempontból a tagadás ismertetőjele a tagadószó: nem, ne, sem, se. A tagadószó jelenléte azonban nem feltételez minden esetben tagadó mondatot. - Csak akkor, ha a tagadó- vagy tiltószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. (Pl.: Nem az a vízszerelő jön, aki tavaly.) - Nem tagadó viszont a következő mondat: Péter a nem magas lányokhoz vonzódik. Tagadás kifejezői lehetnek még a tagadó értelmű névmások (senki, semmilyen), a tagadó értelmű határozószók (sehol, semmikor), valamint a létige tagadó formája (nincs, nincsenek, sincs, sincsenek). Minden esetben tagadónak nevezhető-e a mondat, ha tagadószó szerepel benne? Igen, a tagadószó jelenléte a tagadó logikai minőség egyértelmű bizonyítéka. Nem. Csak akkor, ha a tagadószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. Nem, mert nincs minden mondatfajtának tagadó változata. Helyes válasz: Nem. Csak akkor, ha a tagadószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. Hogyan nevezzük a tagadó felszólító mondatot? Nincs ilyen, egy mondat vagy tagadó, vagy felszólító. Felkiáltó mondat. Tiltó mondat. Helyes válasz: Tiltó mondat. 16. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A tömegkommunikáció az egyik legnagyobb kultúraközvetítő eszköz. Sokféle kapcsolata van a kultúrával és a nyelvvel. Az emberi információszerzés fő forrása, összeköti az egymástól távoli kultúrákat, eseményeket. Tömegkommunikáció során az információ mindenképpen torzul. Az ábrázolni kívánt valóságot a technikai eszközök (pl. kamera képminősége), a kommunikátor látásmódja (pl. az alkalmazott képkivágás) manipulálja. A címzetthez eljutó információ a valóság szelektált és szerkesztett változata. A tömegkommunikáció tulajdonságai egyirányú közvetett - 22 -
felülről lefelé ható (egy központtól sok befogadóhoz) széles befogadó réteghez szól résztvevői egymástól térben és időben elkülönülnek aszimmetrikus (a címzett és a kommunikátor nem egyenrangúak) Médium (többes szám: média; nincs olyan kifejezés, hogy médiák) közvetítő közeg, ma a tömegkommunikáció eszközeit jelöli. Fajtái: írott (hagyományos) és elektronikus. A tömegkommunikációs üzenet mindig aktuális (időszerű, fontos), publikus (a nyilvánosság számára jelentős), periodikus (meghatározó időszakaszonként jelentkező) Melyik megállapítás nem igaz a tömegkommunikációra az alábbiak közül? Tömegkommunikáció során az információ mindenképpen torzul. A tömegkommunikáció résztvevői mindig egyenrangúak. A címzetthez eljutó információ a valóság szelektált és szerkesztett változata. Helyes válasz: A tömegkommunikáció résztvevői mindig egyenrangúak. Az alábbiak közül melyik kifejezés nem egy médium fajtát jelöl? írott elektronikus interaktív Helyes válasz: interaktív 17. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA I. A tömegkommunikációs üzenet mindig a valóság valamilyen mértékben torzított (manipulált) formáját közvetíti. Ennek tudatában kell a média üzeneteit a befogadónak dekódolnia, megértenie. Manipulációs, illetve torzító eszközök Technikai jellegű o Technikai torzítók: pl.: mikrofon, felvétel szituációja megváltoztatja a beszédmódot) o Rögzítés: kiemel és kimerevít egy szeletet a változó valóságból o Redukció: a felvétel csak képet és hangot rögzít, pl. szagot, hőt nem - 23 -
o Zavar: pl.: rádiónál sáváthallás, tv szemcséssége stb. - Montázs: két különböző kép összekapcsolása egy harmadik jelentést eredményez. Szubjektív jellegű o Szelekció: a kommunikátor valóságérzékelése, válogatása meghatározó a valóság elemeinek kiemelésében. o Izoláció: az információ egyes részeit kiragadják összefüggéseikből. o Redukció: a kommunikátor szeletív valóságérzékelése miatt a valóságnak egy egyszerűsített olvasatát adja. o Jelentéstulajdonítási kényszer: a címzett minden látott dolognak jelentést tulajdonít, így pl. ha elhelyeznek egy árulkodó jelet egy gyanús személy mellett, a gyanú erősödik anélkül, hogy verbálisan utalnának rá. o Verbális torzulás: idegen szavak, nehezen érthető beszéd. o Nonverbális torzulás: ismeretlen nem nyelvi jelek, szimbólumok használata. o Szemkontaktus: a hírolvasó látszólag a szemünkbe néz, ami őszinteséget sugároz, miközben valójában a kamerát nézi. Melyik nem szubjektív jellegű manipulációs eszköz a tömegkommunikációban? szelekció verbális torzulás montázs Helyes válasz: montázs Igaz-e, hogy a tömegkommunikáció mindig torzítja valamennyire a valóságot? Nem igaz. Van lehetősége a valóság torzítására, de a kommunikátortól függ, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A hallgató felkészültségétől függ, hogy be lehet-e csapni torzításokkal. Igen, igaz. A befogadónak mindig ennek tudatában kell a média üzeneteit dekódolnia, megértenie. Helyes válasz: Igen, igaz. A befogadónak mindig ennek tudatában kell a média üzeneteit dekódolnia, megértenie. - 24 -
18. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA II. A tömegkommunikációs üzenet mindig a valóság valamilyen mértékben torzított (manipulált) formáját közvetíti. Ennek tudatában kell a média üzeneteit a befogadónak dekódolnia, megértenie. Kompenzációs eszközök Technikai jellegű kompenzációs eszközök o Rögzítés: a rögzített valóság megmarad az utókor számára. o Díszlet: az azonos díszlettel dolgozó műsorok a nézővel való kapcsolat erősítését szolgálják. o Műsorszignál: hasonló a szerepe, mint a díszleté, akkor hatásos, ha mindig felcsendül a kedvelt műsor kezdetekor. Szubjektív jellegű kompenzációs eszközök o Rendezés: a torzulások kompenzálására szolgál, az üzenet kifejezőbbé tehető általa. o Vágás: a valóságból kiragadott elemeknek az összefüggés illúzióját adja. o Áttűnés, úsztatás: a két kép között mélyebb összefüggést feltételez, mint az éles vágás. o A kommunikátor személyének elfogadtatása. A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra és a nyelvre A modern társadalom az absztrakt gondolkodást erősíti, mivel a számítógéppel való kommunikáció is absztrakt gondolkodást igényel. Mégis gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. A tömegkommunikáció funkciója az információszerzés, a szórakoztatás és gyakran az unaloműzés. Az internet megjelenésével a nyelv is átalakult: idegen szavak jelentek meg és a netes kommunikáció fejlődésével egyre gyakoribbá váltak a rövidítések, a nonverbális jelek helyettesítésére pedig hangulatjeleket alkalmazunk. Melyik nem technikai jellegű kompenzációs eszköz az alábbiak közül? Rögzítés Szignál A kommunikátor személyének elfogadtatása. Helyes válasz: A kommunikátor személyének elfogadtatása - 25 -
Milyen a konkrét és az absztrakt funkciók ideális aránya a kiegyensúlyozott gondolkodásban? A konkrét funkció túlsúlya szükséges a tömegkommunikáció torzító hatásainak kiküszöbölése érdekében. Az absztrakt funkció túlsúlya szükséges a tömegkommunikáció révén megszerzett információtömeg feldolgozásához és rendszerezéséhez. Gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. Helyes válasz: Gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. 19. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK I. A nyelvek nem egységes, homogén rendszerek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A belső nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Mindenki által ismert típusa a köznyelv, amely területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat. A nyelvet jellemzi a vízszintes és függőleges tagolódás. A köz- és irodalmi nyelv van fölül, ez alatt vannak a területi (vízszintes, horizontális) és a társadalmi (függőleges, vertikális) változatok. A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak. A magyar nyelvjárások között nincs akkora különbség, hogy ez nehezítené a kommunikációt. A magyar nyelvjárások főleg hangtanukban térnek el egymástól. A nyelvjárási szavaknak a köznyelvi megfelelőjüktől való eltérésük alapján több típusuk van. o Alaki tájszók: csak hangalakjukban térnek el, pl.: csalán ~ csollán. o Valódi tájszók: köznyelvi dolgot, fogalmat egyedi hangsorral jelölik, pl.: szőlőfürt ~ biling; burgonya ~ pityóka; számadó juhász ~ pakulár, sárgarépa ~ murok. o Jelentésbeli tájszók: köznyelvi szavak eltérő jelentésben való használata, pl.: medence fateknő, apró himlő, kanyaró. A legfontosabb nyelvjárástípusok A nyugati nyelvjárási régió Ide tartózik Vas és Zala megye, valamint a szomszédos megyék határai. Főbb sajátosságai: o Hangtanára jellemző zárt e használata. o A nyitódó kettőshangzók az ó, ő, é helyett. o Rövid i, u, ü ejtés sok helyen (tiz, husz, tüz). o A főnévi igenév képzőjét nyi alakban használják (sietnyi). - 26 -
A dunántúli nyelvjárási régió Sokban hasonlít a nyugati nyelvjáráshoz, a Dunántúl területén jellemző. Főbb sajátosságai: o Van zárt e hangjuk. o Főnévi igenév képzője nyi, -nya. o Eltérés, hogy nincs kettőshangzójuk. A déli nyelvjárási régió Érdekessége a régiónak, hogy a Duna kettéosztja, így több sajátos eltérése is van. Főbb sajátosságai: o Legfőbb a jellegzetes ö-zés a zárt e helyett (löhet,verök). o A v tövű igék Somogyban: lűn, hín, a Duna-Tisza közén: híl vagy lű, hí. o Az ly-os szavak már többségükben j-ző formájúak, az l + j kapcsolat pedig jj hangértékű. Pl.: gója, fojó, tanujjon, bejjebb. Milyen típusú tagozódás nem jellemző a nyelvre? körkörös vízszintes függőleges Helyes válasz: körkörös Melyik nyelvjárási régió sajátossága, hogy kettéosztja a Duna? A mezőségi nyelvjárási régió A déli nyelvjárási régió A nyugati nyelvjárási régió Helyes válasz: A déli nyelvjárási régió - 27 -
20. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK II. A nyelvek nem egységes, homogén rendszerek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A legfontosabbat nyelvjárástípusok (folytatás): A tiszai nyelvjárási régió Elhelyezkedése: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes területei. Főbb sajátosságai: o Zárt e használata. o Az ő, ó, é hangok helyén záródó kettőshangzók (jou, lőü). o Erős ízés (felesíg, víres). o A t végű igék hosszabb és rövidebb ejtése (sütöttem-süttem). A palóc nyelvjárási régió Nagy területen található, ezért három részt szoktak megkülönböztetni: nyugatit, keletit és délit. Főbb sajátosságai: o Köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. o Gyakran ejtenek ü helyett i hangot (kilső). o Gyakran ejtenek az ö helyett zárt e-t (csepp, veder). o A t végű igék rövid alakját használják (süttem, nyittam). o A val/ -vel rag nem hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz (szekérvel). Az északkeleti nyelvjárási régió Ide számítjuk Zemplén és Szabolcs megyét. Főbb sajátossága: o Az ó, ő, é helyén záródó ou, öü, ei-t ejtenek. A mezőségi nyelvjárási régió Erdély területét foglalja magába Kolozsvár központtal. Főbb sajátosságai: o Legjellemzőbb vonása, hogy o helyett a-t ejtenek (bagár, malam) o Elbeszélő múlt használata, ami a régies vonást őrzi beszédükben pl.: mene, jövék. o Jellemzők még az elemismétléses formák: esztet, nekije, itten. o Helyenként erős í-zés figyelhető meg. o Egyes területeken jellemző a zárt e használata (Kalotaszegen). A székely és a csángó nyelvjárási régió Főbb sajátosságai: o A többi nyelvjárási régiótól eltérően itt több i fonéma helyett ü-t ejtenek (csürke, süker, küsded). o Egyes mássalhangzók a szó végén megnyúlnak (kékk, sóss, télönn). o Az elbeszélő múlt és a régmúlt még ma is él (mondottam volt). - 28 -
A nyelvjárás a nyelv tagolódása. társadalmi földrajzi vertikális Helyes válasz: földrajzi Hogy nevezzük azokat a nyelvjárási szavakat, amelyek köznyelvi szavak eltérő jelentésben való használatán alapulnak? alaki tájszók valódi tájszók jelentésbeli tájszók Helyes válasz: jelentésbeli tájszók 21. A SZÓFAJOK RENDSZERE I. Igék Cselekvő igék: dolgozik Műveltető igék: festet Szenvedő igék: íródik Tárgyas igék - lehetnek alanyi és tárgyas ragozásúak: néz valamit, olvas egy könyvet Tárgyatlan igék - csak alanyi ragozásúak lehetnek: öltözködik, születik Névszók Főnév o Köznév: rádió, lakosság, bor o Tulajdonnév: Vörösmarty Mihály, MTA Melléknév - minőséget, tulajdonságot kifejező szavak, fokozhatók: jó, rosszabb Számnév o Határozott számnév Tőszámnév: tíz, hatvan Sorszámnév: első, második Törtszámnév: huszad o Határozatlan számnév: sok, több Névmások Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők, ön, önök - 29 -
Birtokos névmás: enyém, tied, övé Visszaható névmás: magam, magad Kölcsönös névmás: egymás Mutató névmás: ez, az (főnévi); ilyen (melléknévi); ennyi (számnévi). Kérdő névmás: ki, mi, milyen, mennyi, mekkora, melyik Vonatkozó névmás: aki, ami, amilyen Határozatlan névmás: valaki, valami, egyik Általános névmás: minden, mindegyik, akárki, bárki Állapítsa meg a huszadik névszó szófaját! Számnév, azon belül határozatlan tőszámnév. Számnév, azon belül határozott sorszámnév. Határozószó. Helyes válasz: Számnév, azon belül határozott sorszámnév. Állapítsa meg az önmaga névszó szófaját! Melléknév Mutató névmás Visszaható névmás Helyes válasz: Visszaható névmás 22. A SZÓFAJOK RENDSZERE II. Igenevek Főnévi igenév: az ige -ni képzős alakja pl.: írni Melléknévi igenév o folyamatos melléknévi igenév: az ige -ó/-ő képzős alakja pl.: álmodó o befejezett melléknévi igenév: az ige -t /-tt képzős alakja pl.: megírt o beálló melléknévi igenév: az ige -andó/-endő képzős alakja pl.:megoldandó Határozói igenév: az ige -va/-ve, -ván/-vén képzős alakja pl.: sietve Határozószók A cselekvés, történés, létezés körülményeit fejezik ki pl.: kint, most, itt, ott, rólad Viszonyszók Névelő - 30 -
o határozott névelő: a, az o határozatlan névelő: egy Névutó - A névutó névszók után álló szó, pl.: előtt, elől, között, mögött Kötőszó: Szavakat, tagmondatokat vagy mondatokat köt össze pl.: ha, hogy, mert, és, de, vagy Igekötő: Az igéhez, igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz járuló szócska pl.: be, le, össze Segédige: A főige viszonyjelentéseit fejezi ki pl.: fog, volna Módosítószó: A mondanivalót árnyaló szó pl.: sem, talán, bizony, esetleg, vajon Mondatszók Indulatszók: Érzelmet, akaratot fejeznek ki pl.: Jaj! Hajrá! Hess! Sicc! Felelő- és kérdőszók pl.: Igen. Nem. Persze. Esetleg. Dehogy. Nos? Tényleg? Melyik nem viszonyszó az alábbiak közül? között vajon ott Helyes válasz: ott (Ez egy határozószó.) Határozza meg az elvégzendő szó szófaját! beálló melléknévi igenév módhatározó határozói igenév Helyes válasz: beálló melléknévi igenév - 31 -
23. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK I. Szóképek Két fogalom, jelenség társításán alapul, névátvitel, amelyben a fogalmak azonosításával új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom keletkezik. Fajtái: Metafora: Két elem kapcsolódik össze/azonosítódik fogalmi sík és képi sík. o Teljes metafora: A lelkem ódon, babonás vár. (Ady) o Egyszerű metafora: Léckatonáim sorban állnak már. (Babits) Szinesztézia: Különböző érzékelési területekről vett fogalmak társítása egy képben: nehéz szag, édes anyanyelv Metonímia: Névátvitel - fogalmi érintkezésen alapul: időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezés, ok-okozati kapcsolat, rész-egész viszonya: Tisztelt Ház! o Altípusa: szinekdoché: Rész és egész felcserélése:adynál a Hortobágy = egész Magyarország. Szimbólum: Egész gondolatsort, érzelmeket, sejtelmes hangulatokat kiváltó kép. Allegória: Elvont fogalmat társít érzéki képpel, gondolati fogalmat személyesít meg. Melyik nem szókép az alábbiak közül? szinesztézia inverzió metonímia Helyes válasz: inverzió Melyik szóképre igaz, hogy: különböző érzékelési területekről vett fogalmak társítása egy képben? szinekdoché szinesztézia szimbólum Helyes válasz: színesztézia - 32 -
24. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK II. Alakzatok Szövegátalakító eljárások, hatáskeltő eszközök összefoglaló neve, a szöveg kifejezőerejének növeléséért alkalmazzuk. Fajtái: Hangalakzatok: o Rím (pl.: ragrím, asszonánc, páros rím, bokorrím, ölelkező rím) o Alliteráció: A versben egymást követő szavak első hangzója azonos. o Figura etymologica: Azonos tövű szavak ismétlésén alapuló szóalakzat. Egyéb alakzatok: o Megszemélyesítés: Élőként mutat be tárgyi, természeti, elvont fogalmakat. o Hasonlat: Két fogalom párhuzamba állítása egy közös vonás kiemelésével. A mint vagy akár kötőszók vagy a ként toldalék segítik a felismerését. o Inverzió: A mondat szórendjének megváltoztatása. Alkalmazásának célja: a mondanivaló kiemelése. pl.: büszke magyar vagyok én. o Körülírás: A fogalmat nem nevezzük meg, más szavakkal fejezzük ki. pl. virágnyílás (tavasz) o Eufemizmus: Tapintatból enyhítő, szépítő megfogalmazás. pl.: jobb létre szenderült o Ismétlés o Halmozás o Felsorolás o Párhuzam o Ellentét oxymoron: Egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmak összekapcsolása. pl.: jeges tűz paradoxon: Magasabb szinten feloldódó ellentét. pl.: Koldus-szegény királyi gazdagon o Fokozás o Túlzás Melyik nem hangalakzat az alábbiak közül? figura etymologica alliteráció oxymoron Helyes válasz: oxymoron Mi a neve annak a stílusalakzatnak, aminek célja a mondanivaló kiemelése a mondat szórendjének megváltoztatásával? - 33 -
inverzió ismétlés eufemizmus Helyes válasz: inverzió 25. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI I. A szöveg Az ember szövegekkel kommunikál, minden szöveg közöl valamit, tehát teljes, kerek üzenet. A szövegösszetartó erő Idegen szóval: kohézió; jelentése: a szöveg elemeinek összekapcsoltsága. A szövegeket elsősorban a jelentés tartja össze, emellett nagyon fontos a nyelvtani kapcsolóelemek szerepe is. Jelentésbeli kapcsolóelemek A globális kohézió alkotóelemei: a szöveg egészére kiterjedő tartalmi-jelentésbeli kapcsolatot határoznak meg. Írott szövegek esetében legszembetűnőbb mutatója a cím. Fajtái: o Ismétlés. A szó szerinti ismétlés tükrözhet szókincshiányt, de lehet stilisztikai oka is. Az ismétlés további formái: párhuzam, ellentét. o Rokonértelműség. A rokon értelmű szavak alkalmasak az ismétlődés funkciójának ellátására, mert alakjuk különböző, de jelentésük csak árnyalatilag tér el egymástól. o Felsorolás. A rész-egész alá- és fölérendeltségi viszonyán alapul. o Felosztás. Hasonlít a felsoroláshoz, de fogalmi felbontást is tartalmaz. o Nemfogalom fajfogalom: A nemfogalom tárgyak, személyek, fogalmak olyan osztályának elnevezésére szolgál, amelynek tagjai külön-külön is rendelkeznek valamilyen elnevezéssel, a fajfogalommal. o Logikai-tartalmi elrendeződés: A mondatok egymás utáni kapcsolatában figyelhető meg szerkesztett szövegekben: pl.: ok-okozat, általános-konkrét. Melyik kapcsolóelem nem rokon az ismétléssel az alábbiak közül? párhuzam rokonértelműség - 34 -