Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2011. II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Szolnok, 2011. május
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy milyen atipikus foglalkozási formákat alkalmaznak, és hány főt foglalkoztatnak ilyen módon. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2010. IV. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. IV. negyedévben a 294,9 ezer fős 15-74 éves népességből 157,9 ezren voltak gazdaságilag aktívak, amely az előző év azonos időszakánál 2,0 százalékkal volt nagyobb. Az aktivitási arány egy év alatt 1,6 százalékponttal javult, a negyedik negyedévben 53,5%-ot tett ki. Ez a régiós adatnál 0,9 százalékponttal kedvezőbb volt, az országos átlagtól azonban 2,0 százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése szerint 2010. IV. negyedévében a megyében élő népességből 141,0 ezer főt foglalkoztattak, számuk 1,7 ezer fővel nőtt 2009. hasonló időszakához képest. Arányuk 1,1 százalékpontos javulás után 47,8%-nak felelt meg, ami az országos átlagnál 1,7 százalékponttal gyengébb, a régiósat viszont 2,8 százalékponttal meghaladta. A KSH felmérése szerinti munkanélkülinek 16,9 ezer fő számított. Számuk egy év alatt 9,0%-kal emelkedett, 9,7%-os arányuk így 0,7 százalékponttal romlott, 10,7%-ra. KSH negyedéves munkaerőfelmérése alapján 2009. IV. n.év 2010. IV. n.év 2010. évi változás 2009- hez képest Foglalkoztatottak (1000 fő) 139,3 141,0 1,7 ezer fő 1,2% Munkanélküliek (1000 fő) 15,5 16,9 1,4 ezer fő 9,0% Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 154,8 157,9 3,1 ezer fő 2,0% Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 143,6 137,0-6,6 ezer fő -4,6% Aktivitási arány (%) 51,9 53,5 1,6 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 10,0 10,7 0,7 %-pont Foglalkoztatási ráta (%) 46,7 47,8 1,1 %-pont A 4 fő feletti foglalkoztatók 2010. IV. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagosan 74,1 ezer főt alkalmaztak, 4,0%-kal többet, mint 2009. hasonló időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (35,4%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (13,3%); az oktatás (10,4%); a kereskedelem, javítás - 2 -
(9,7%), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (8,9%) területén dolgozott. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 153,9 ezer forintot, amely 0,3%-kal alacsonyabb, mint 2009. IV. negyedévében volt. Hét gazdasági ágban csökkentek a keresetek: leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-16,4%), az ingatlanügyletek (-13,9%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-11,6%) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-10,1%) területén. A keresetek az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+19,9%) és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (+10,1%) ágakban nőttek leginkább. A nyilvántartott álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2011. I. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. első negyedévében átlagosan 34 502 fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző év azonos időszakához képest 8,4 százalékkal (2 685 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Kunhegyes (+19,5%) és Karcag (+15,7%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol nem volt tapasztalható, bár Mezőtúron lényegében nem változott az állástalanok száma (+0,6%), és Jászberény térségében is két százalék alatti ütemben emelkedett. A férfiak aránya 2011. első negyedévében is magasabb volt, mint a nőké. 18 680 fős létszámuk 54,1%-os arányt jelentett, bár egy év alatt a nőknél kisebb mértékben emelkedett (+953 fő, +5,4%). A 15 281 nő 12,3%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában regisztrált szám, arányuk így 45,9%-ra emelkedett. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 15 614 fős átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 45,3%-ot jelentett. Szakmunkásképzőt és szakiskolát 30,7% végzett, míg szakközépiskolai és technikumi végzettséggel 12,9% keresett állást. Gimnáziumi érettségivel az álláskeresők 8 százaléka rendelkezett, a diplomások aránya pedig 3,4% volt. Az álláskeresőkön belüli megoszlást nézve leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők arányemelkedése volt megfigyelhető egy év alatt (+2,1 százalékpont), míg a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteké hasonló mértékben csökkent, köszönhetően annak, hogy a többi csoporttal ellentétben az ő létszámuk lényegében nem változott. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, 86,9%-a azaz 29 997 fő fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,5%-ponttal alacsonyabb a 2010. azonos időszakában mértnél annak ellenére, hogy az eltelt idő alatt a létszám 7,9%-kal (2 203 fővel) nőtt. A növekedés mértéke a vizsgált időszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében volt intenzívebb (+12,0%), a mérsékeltebb létszámemelkedés (+482 fő) mellett, így az álláskeresőkön belüli arányuk 12,6%-ról 13,1%-ra emelkedett. Az első negyedév során a nyilvántartásba került álláskeresők összesített száma meghaladta a 13 ezer főt, ami mintegy negyedével több, mint az előző év első negyedévében. Minden kirendeltségen emelkedés volt tapasztalható, a legkisebb mértékű (+7,9%-os) Mezőtúr körzetében. Az első alkalommal nyilvántartásba kerülő 649 fő 16%-kal, 126 fővel volt kevesebb a 2010. első negyedévi adatnál. Az összes belépő alig 5 százalékát adó létszám minden - 3 -
kirendeltségen csökkenést mutatott, legkisebb mértékben Kunhegyes (-2,2%), legnagyobb mértékben Mezőtúr (-39%) térségében. 2011 első három hónapjának átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresők kétharmada (22 762 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 2,6 százalékponttal magasabb, mint az előző évben. Az ellátottak átlagos létszáma ez idő alatt 11,7%-kal (2 382 fővel) emelkedett. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele A második negyedéves felmérés alkalmával a kirendeltségi munkatársak 394 munkáltatót kerestek meg, és 345 kérdőívet kaptak vissza (amiből 342 volt értékelhető). A visszaérkezési arány 87,6 százalék, ami megegyezik az előző negyedéves hányaddal. A résztvevő 342 vállalat 0,7 százalékát jelenti a megyében regisztrált 50 267 vállalatnak (KSH, 2010. december 31-i adat), ez a korábbi felmérésekhez hasonló arány. A válaszadók többsége, 57,9%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt, míg közepes méretűnek 36,5%-uk számított. Méret szerint kategorizálva 5,6% tartozott a nagyvállalatok közé. Szolnoki A válaszadók száma vállalati méret szerint Karcagi Mezőtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro 11 8 3 3 0 1 10 5 41 Kis 44 20 22 16 16 20 9 10 157 Közép 30 22 13 19 12 12 8 9 125 Nagy 9 5 1 1 0 1 1 1 19 Összesen 94 55 39 39 28 34 28 25 342 (%) Mikro 11,7 14,5 7,7 7,7 0,0 2,9 35,7 20,0 12,0 Kis 46,8 36,4 56,4 41,0 57,1 58,8 32,1 40,0 45,9 Közép 31,9 40,0 33,3 48,7 42,9 35,3 28,6 36,0 36,5 Nagy 9,6 9,1 2,6 2,6 0,0 2,9 3,6 4,0 5,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 2011. év II. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. A válaszolók legnagyobb hányada a feldolgozóiparba tartozott (28,7%). A 98 cégből 24 fémalapanyag, fémfeldolgozással, 19 élelmiszer, ital, dohánytermék-feldolgozással, 13 textil, ruházat, bőrfeldolgozással és 11 fafeldolgozással, papírtermék gyártással foglalkozott. A - 4 -
feldolgozóiparon kívül még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 46 cége (13,5%), a kereskedelem, gépjárműjavítás 42 munkáltatója (12,3%) és az oktatás 32 szervezete (9,4%) képviselt jelentősebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikro- és kisméretű vállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás szerepelt sokkal nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok fele a feldolgozóiparba, negyede pedig az egészségügy, szociális ellátás kategóriába tartozott. (1. sz. melléklet) Az elemzés készítése idején elérhető legfrissebb (2011. I. negyedévi) KSH-adatok alapján a megyében a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél alkalmazásban állók száma 67 371 fő. A felmérésbe bevont munkáltatóknál ennek a létszámnak közel négytizedét, 26 608 főt foglalkoztattak. A mezőgazdaságban és a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazatában tevékenykedő cégeket az átlagnál nagyobb, 60%-ot is meghaladó arányban sikerült bevonni. Az építőiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyek és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakban ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók létszámát. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a megyében a létszámadatok alapján Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % 2011. 2011. I. negyedév márc. 31. A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 3 741 2 336 62,4 B-E Ipar összesen 25 914 11 914 46,0 E ebből: Feldolgozóipar 23 980 10 558 44,0 F Építőipar 3 025 544 18,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 552 1 694 25,9 H Szállítás, raktározás 2 066 1 005 48,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 403 199 14,2 J Információ, kommunikáció 172 20 11,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 505 207 41,0 L Ingatlanügyletek 359 70 19,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 802 381 47,5 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 792 483 27,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 5 857 476 8,1 P Oktatás 7 688 2 678 34,8 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6 568 4 161 63,4 R-U Művészet, szórakoztatás; Egyéb szolgáltatás; Háztartás munkaadói tevékenysége; Területen kívüli szervezet 926 440 47,5 Összesen: 67 371 26 608 39,5 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis - 5 -
A felmérésben részt vevő cégek alkalmazottainak közel 40%-a, 10 558 fő a feldolgozóiparban dolgozott, ezen belül 3,3 ezren villamos berendezés gyártásával, 2,3 ezren élelmiszer, ital, dohánytermék előállításával foglalkoztak, de jelentős volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás 1,6 ezres és a textília, ruházat és bőrtermékek előállításával foglalkozó 1,2 ezres alkalmazotti létszám is. A feldolgozóipar után a második legjelentősebb ágazat a humán-egészségügyi, szociális ellátás volt a négyezer főt meghaladó állományával, ami a teljes létszám 15,6%-át adta. A foglalkoztatottak mintegy tizedét alkalmazták az oktatás területén, és ettől némileg elmaradó arányt képviselt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazata. (2. sz. melléklet) A második negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ők a teljes létszám kevesebb mint ötödét foglalkoztatták. A foglalkoztatottak 45,5%-a közepes, 37,5%-a pedig nagyméretű vállalkozásnál dolgozott. A következő három hónap várható tendenciái A megyében 2011. június végéig tervezett létszámbővítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevő vállalatoknál foglalkoztatottak száma várhatóan 480 fővel, 1,8%-kal fog emelkedni. Az egyenleg 972 fő felvételéből és 492 fő elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek 12 százaléka, 41 vállalkozás számított csökkenő létszámmal, míg növekedést háromszor annyian, 120-an vártak. A többség, a válaszolók mintegy fele nem tervezett változtatni a nála foglalkoztatottak számán. Valószínűleg a szezon kezdetével magyarázható, hogy az építőipari cégek többsége, hattizede növekedéssel számol, de az átlagnál magasabb a létszámnövelést tervezők aránya a mezőgazdaságban és a humánegészségügyi, szociális ellátás ágazatban is. Az oktatás területén ugyanakkor kétszer annyi válaszadó jelzett leépítési szándékot, mint ahányan felvétellel számoltak. Létszám-kategóriák szerint megjegyzendő, hogy a mikrovállalkozások közül senki nem számolt csökkenéssel. A közepes méretűeken kívül minden csoportban optimistán, létszámnövekedést vártak Arányát tekintve legnagyobb létszámemelkedést a mikrovállalkozások várnak, akik mintegy negyedével növelnék állományukat, míg a kis és a nagyméretű vállalatoknál egyaránt 3 százalék közüli bővülést terveznek. A közepes méretű válaszadóknál gyakorlatilag stagnálni fog a létszám (+18 fő, +0,1%) Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján legnagyobb létszámmozgás (a felvétel és elbocsátás abszolút összege) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjában várható. Körükben a legmagasabb a várható belépők száma is (+378 fő), és a 306 fős pozitív egyenlegük is kimagasló. Jelentős létszámmozgás várható még az ipari, építőipari foglalkozások körében (169 fő felvétel, 117 fő elbocsátás, +52 fős egyenleg), és a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásoknál (195 fő felvétel, 131 fő elbocsátás, +64 fős egyenleg). Három csoportban adtak meg negatív várható egyenleget a megkérdezettek, de ebből a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban tervezett 45 fős létszámcsökkenés számít jelentősnek, a másik két kategóriában a 10 főt sem éri el az egyenlegváltozás. - 6 -
Gazd-i és igazg-i, érdekképv-i vezetők, tv.hozók Felsőfokú képz. önálló alkalmazását igénylő fogl. Egyéb felsőfokú vagy középfokú képz. igénylő fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) fogl. Kereskedelmi és szolgáltatási fogl. Mezőgazd-i és erdőgazd-i fogl. Ipari és építőipari fogl. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) fogl. Jász-Nagykun-Szolnok megye 2011. II. negyedéves A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fő) 400-2 -45 +32-6 +45 +34 +52 +306 +64 300 BELÉPŐ Egyenleg: +480 200 KILÉPŐ 378 100 169 195 0 75 67 13 21 14 40-15 -66-43 -20-22 -6-117 -72-131 -100-200 A kirendeltségek közül Karcagon, Törökszentmiklóson és Mezőtúron lényegében stagnál a létszám (+0,8%, +0,3% és -0,3%). Jelentősebb csökkenés egyedül Kunszentmárton térségében várható, ahol a létszám 68 fős, 5,7%-os csökkenésére számítanak. A többi kirendeltségen növekedés várható június végéig, ami számát és arányát tekintve egyaránt Jászberényben lesz a legjelentősebb (+328 fő, +5,0%). (3., 4. sz. melléklet) Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók szintén pozitív egyenleggel számolnak, bár ennek mértéke valamivel kisebb, mint három hónapra vetítve. Egy év alatt összesen 381 fős, 1,4%-os bővítés várható, ezzel az alkalmazottak száma 26 989 főre nő. Arányát tekintve legnagyobb létszámemelkedést (6,8%-ot) a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységbe tartozó vállalatok adtak meg, létszámában azonban ennél jóval jelentősebb a feldolgozóipar 284 fős pozitív egyenlege, ezen belül a villamos berendezés gyártásával foglalkozó vállalatok 322 fős többlettel számoló létszám-előrejelzése, és a 109 fős leépítés a fémalapanyag és fémfeldolgozásban. A létszámcsökkentést valószínűsítő válaszok közül a legjelentősebb az oktatás 63 fős várható leépítése, de említést érdemel a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítási ágazat 11 fős, 2,3 százalékos negatív egyenlege is. Kirendeltségi bontásban a legnagyobb létszámcsökkenés egy éves viszonylatban is Kunszentmárton térségében várható, ahol 101 fős, 8,4%-os leépítéssel számolnak. A többi kirendeltségen lényegében stagnálásra lehet számítani, a változás aránya a fél százalékot sem - 7 -
éri el. Kivételt képez Tiszafüred, a másfél százalékos létszámemelkedésével, illetve a negyedéves előrejelzéshez hasonlóan a Jászberényi kirendeltségen kiugróan magas, 439 fős (6,6%-os) többletre lehet számítani. (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. Vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy a 2011. II negyedéves tényadat mind az előző negyedévben +3 hónapra, mind az előző évben +12 hónapra előre jelzett létszámadatnál alacsonyabb. A válaszadók létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés 2010. II. negyedévi tény 2011. I. negyedévi tény 2011. II. negyedévi tény 2011. I. n.évben +3 hónapra prognosztizált 2010. II. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám 27 515 27 567 26 608 28 065 27 438 Cégek száma 350 345 342 - - A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés 2011. II. negyedévi létszám 2011. I. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám 2010. II. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám TEÁOR fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 336 8,8 2 615 9,3 2 642 9,6 Bányászat, kőfejtés 178 0,7 180 0,6 182 0,7 Feldolgozóipar 10 558 39,7 10 746 38,3 10 582 38,6 Vill.energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 62 0,2 Vízell.; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull. 1 178 4,4 1 258 4,5 953 3,5 Építőipar 544 2,0 632 2,3 613 2,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 694 6,4 1 835 6,5 1 549 5,6 Szállítás, raktározás 1 005 3,8 883 3,1 1 024 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 199 0,7 215 0,8 282 1,0 Információ, kommunikáció 20 0,1 20 0,1 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 207 0,8 148 0,5 208 0,8 Ingatlanügyletek 70 0,3 65 0,2 92 0,3 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 381 1,4 250 0,9 357 1,3 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 483 1,8 532 1,9 259 0,9 Közig., védelem; kötelező társ.bizt. 476 1,8 1 196 4,3 879 3,2 Oktatás 2 678 10,1 2 876 10,2 3 038 11,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 161 15,6 4 284 15,3 4 289 15,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 324 1,2 216 0,8 284 1,0 Egyéb szolgáltatás 116 0,4 114 0,4 127 0,5 Összesen 26 608 100,0 28 065 100,0 27 438 100,0-8 -
A 2010. II. negyedéves felmérés egy éves előrejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti létszám TEÁOR szerinti megoszlásában kis mértékű emelkedés figyelhető meg a feldolgozóipar (+1,1 százalékpont) területén, ezzel ellentétben némiképp csökkent a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban (-1,4 százalékpont) és az oktatásban (-1,0 százalékpont) foglalkoztatottak aránya. A 2011. januárjában megkeresett munkáltatók negyedéves előrejelzéséhez viszonyítva hasonló tendenciák figyelhetők meg: feldolgozóipar +1,4, közigazgatás -2,5 százalékpont. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. A 2011. második negyedéves megkérdezés során előre jelzett be- és kilépő forgalom a megyében 145 munkakört érint, a legtöbbnél 10 fő alatt várható a mozgás. A be- és kilépők egyenlegének abszolút értéke 18 szakmában meghaladja a 10 főt, ebből többségében, tizenkét szakma esetében 10 főnél nagyobb felvételi többlet keletkezik, míg hat szakmánál 10 főt meghaladó kilépés várható. Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti létszámmozgás várható 3 hónapon belül Szakma megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg (fő) (fő) (fő) Villamosberendezés-összeszerelő 261 0 261 Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs 53-13 40 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 32-3 29 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője 22-1 21 Kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője 21-1 20 Intézményi takarító és kisegítő 24-5 19 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 21-4 17 Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozás 14 0 14 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozás 16-2 14 Szociális segítő 13 0 13 Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző 13 0 13 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 29-16 13 Középiskolai tanár 2-15 -13 Egyszerű ipari foglalkozású 37-51 -14 Lakatos 21-39 -18 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 14-33 -19 Forgácsoló 1-24 -23 Általános iskolai tanár, tanító 0-24 -24 Kimagaslóan nagy felvételt jelöltek meg a válaszadók a villamosberendezés-összeszerelő szakmában (+261 fő), itt leépítés nem is várható. Jelentős felvételi többlet várható még a fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs szakmában, ahol 40 fő többlettel számolnak. A negatív egyenlegű szakmák egyike sem éri el a harminc főt. A legjelentősebb leépítés - 9 -
általános iskolai tanárok, tanítók körében várható (-24 fő), de hasonló létszámú forgácsoló elbocsátására is számítani lehet. Atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú negyedévenként változó tartalmú kérdésnél ezúttal arról kérdeztük az adatszolgáltatókat, hogy milyen atipikus foglalkoztatási formákat használnak, és azok milyen dolgozói létszámot érintenek. A felsorolt lehetőségek közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett. A két legnépszerűbb eszköz (a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően) a részmunkaidős foglalkoztatás és a határozott idejű szerződések alkalmazása volt. A válaszadóknál alkalmazottak teljes létszámának mintegy 5-6%-át foglalkoztatták ilyen keretek között. Jász-Nagykun- Mikro Kis Közép Nagy Megnevezés Szolnok megye Fő % fő % fő % fő % fő % Részmunkaidős foglalkoztatás 26 11,3 362 8,4 967 8,0 270 2,7 1 625 6,1 Távmunka 0 0,0 3 0,1 36 0,3 1 0,0 40 0,2 Bedolgozói munkaviszony 0 0,0 0 0,0 11 0,1 0 0,0 11 0,0 Alkalmi, vagy szezonális (egyszerűsített) foglalkoztatás 61 26,4 156 3,6 51 0,4 0 0,0 268 1,0 Határozott idejű szerződés 13 5,6 244 5,7 797 6,6 339 3,4 1 393 5,2 Munkaerő-kölcsönzés 2 0,9 33 0,8 126 1,0 176 1,8 337 1,3 Megbízási szerződés 1 0,4 134 3,1 77 0,6 97 1,0 309 1,2 Alkalmazásban állók száma (2011. márc. 31.) 231 100,0 4 294 100,0 12 114 100,0 9 969 100,0 26 608 100,0 Vállalati méret szerint vizsgálva a nagyvállalatok körében kevésbé gyakori volt az atipikus foglalkozások használata, a munkaerő-kölcsönzés kivételével minden eszközben az átlagtól elmaradó volt az alkalmazottak aránya. A hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő munkaviszonyokat inkább a mikro- és kisvállalkozások preferálták. A mikrovállalkozások körében az egyszerűsített foglalkoztatás kifejezetten népszerű, az alkalmazottak több mint negyedét így foglalkoztatták, de a részmunkaidőben alkalmazott 11,3 százalék is jóval nagyobb a megyei átlagnál. A közepes méretű válaszadóknál volt legmagasabb a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya. A megye álláskínálatának bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. első negyedévében összesen 7 902 álláshelyet jelentettek be a munkáltatók. Ez a szám jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest, 2 766-tal, több mint 50 százalékkal meghaladta azt. A bejelentések 23 százaléka irányult piaci, nem támogatott álláshelyre, ami összesen 1 819 állást jelentett. Ezek száma 515-tel, mintegy 40 százalékkal nőtt egy év alatt. - 10 -
Megnevezés 2011. I. negyedévben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek Száma Változás az előző év azonos időszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma Aránya az össz. bejelentésből Db db % db % Szolnoki Kirendeltség 2 164 807 59,5 371 17,1 Jászberényi Kirendeltség 1 046 338 47,7 598 57,2 Karcagi Kirendeltség 1 054 518 96,6 73 6,9 Mezőtúri Kirendeltség 597 292 95,7 121 20,3 Tiszafüredi Kirendeltség 588 85 16,9 97 16,5 Törökszentmiklósi Kirendeltség 851 252 42,1 238 28,0 Kunszentmártoni Kirendeltség 644 389 152,5 259 40,2 Kunhegyesi Kirendeltség 958 85 9,7 62 6,5 Jász-Nagykun-Szolnok megye 7 902 2 766 53,9 1 819 23,0 A megye kirendeltségei közül mindenhol jelentősen emelkedett az állásbejelentések száma, legnagyobb mértékben Kunszentmárton körzetében, ahol több mint két és félszeresére nőtt. Tiszafüreden 16,9%-os, Kunhegyesen 9,7%-os volt az emelkedés, Karcagon és Mezőtúron mintegy megduplázódott, a többi kirendeltségen pedig megközelítőleg a felével emelkedett a bejelentések száma 2010. első negyedévéhez viszonyítva. Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerőigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Csoportos létszámleépítések Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintően az első negyedévben három cég jelentett be csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést. A leépítések összesen 64 főt érintettek, többségében (45 fő) Kunszentmárton térségében, és fémszerkezet gyártása iparágban. Szolnok, 2011. május 31. Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ - 11 -
1. sz. melléklet A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 10 24,4 21 13,4 15 12,0 0 0,0 46 13,5 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,8 0 0,0 1 0,3 Feldolgozóipar 8 19,5 41 26,1 39 31,2 10 52,6 98 28,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 5 3,2 6 4,8 2 10,5 13 3,8 Építőipar 5 12,2 13 8,3 2 1,6 0 0,0 20 5,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8 19,5 24 15,3 10 8,0 0 0,0 42 12,3 Szállítás, raktározás 2 4,9 6 3,8 3 2,4 1 5,3 12 3,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 2,4 11 7,0 0 0,0 0 0,0 12 3,5 Információ, kommunikáció 1 2,4 1 0,6 0 0,0 0 0,0 2 0,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 3 2,4 0 0,0 3 0,9 Ingatlanügyletek 1 2,4 2 1,3 0 0,0 0 0,0 3 0,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 7,3 5 3,2 2 1,6 0 0,0 10 2,9 1 2,4 4 2,5 4 3,2 0 0,0 9 2,6 0 0,0 3 1,9 5 4,0 0 0,0 8 2,3 Oktatás 0 0,0 6 3,8 25 20,0 1 5,3 32 9,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 6 3,8 8 6,4 5 26,3 19 5,6 0 0,0 5 3,2 2 1,6 0 0,0 7 2,0 Egyéb szolgáltatás 1 2,4 4 2,5 0 0,0 0 0,0 5 1,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 41 100,0 157 100,0 125 100,0 19 100,0 342 100,0-12 -
2. sz. melléklet A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 58 25,1 663 15,4 1 615 13,3 0 0,0 2 336 8,8 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 178 1,5 0 0,0 178 0,7 Feldolgozóipar 41 17,7 1 109 25,8 4 001 33,0 5 407 54,2 10 558 39,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 158 3,7 487 4,0 533 5,3 1 178 4,4 Építőipar 25 10,8 391 9,1 128 1,1 0 0,0 544 2,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 53 22,9 517 12,0 1 124 9,3 0 0,0 1 694 6,4 Szállítás, raktározás 8 3,5 180 4,2 208 1,7 609 6,1 1 005 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 1,7 195 4,5 0 0,0 0 0,0 199 0,7 Információ, kommunikáció 4 1,7 16 0,4 0 0,0 0 0,0 20 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 207 1,7 0 0,0 207 0,8 Ingatlanügyletek 7 3,0 63 1,5 0 0,0 0 0,0 70 0,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 20 8,7 151 3,5 210 1,7 0 0,0 381 1,4 6 2,6 104 2,4 373 3,1 0 0,0 483 1,8 0 0,0 123 2,9 353 2,9 0 0,0 476 1,8 Oktatás 0 0,0 182 4,2 2 239 18,5 257 2,6 2 678 10,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 189 4,4 809 6,7 3 163 31,7 4 161 15,6 0 0,0 142 3,3 182 1,5 0 0,0 324 1,2 Egyéb szolgáltatás 5 2,2 111 2,6 0 0,0 0 0,0 116 0,4 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 231 100,0 4 294 100,0 12 114 100,0 9 969 100,0 26 608 100,0-13 -
3. sz. melléklet A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezőtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható létszám változása Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (fő) (fő) (%) (fő) (%) 8 805 8 930 8 837 125 1,4 32 0,4 6 608 6 936 7 047 328 5,0 439 6,6 2 354 2 373 2 342 19 0,8-12 -0,5 2 517 2 510 2 530-7 -0,3 13 0,5 1 501 1 527 1 523 26 1,7 22 1,5 2 180 2 187 2 173 7 0,3-7 -0,3 1 198 1 130 1 097-68 -5,7-101 -8,4 1 445 1 495 1 440 50 3,5-5 -0,3 26 608 27 088 26 989 480 1,8 381 1,4-14 -
HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 5. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta - 15 -
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel a NFSZ eszköztárában. Az I. negyedéves NMF adatfelvétel időszaka 2011. április 1-27. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - 16 -
- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: www.ksh.hu) 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: 1991. évi IV. törvény) - 17 -