10-es tétel Munkahelyén kiépítettek egy 12 gépes egyenrangú hálózatot. Az Ön feladata a hálózat tesztelése. Készítsen egy tesztelési feladattervet! A teszteredményeket hogyan dokumentálja? Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Első lépésként megvizsgáljuk a hálózat felépítését. Egyenrangú hálózat esetén a felépítés egyszerű, legtöbbször a számítógépek egy switch-hez kapcsolódnak, és azon keresztül létesítenek kapcsolatot egymással. Switch - "kapcsoló" általában hálózatok tekintetében beszélünk erről a fogalomról, ahol csillag topológiájú hálózat van (mint például a csavart érpárból megvalósított Ethernet). A fizikai rétegbeli feladatokat ellátó hubokkal szemben az Ethernet switch-ek adatkapcsolati rétegben megvalósított funkciókra is támaszkodnak. A MAC címek vizsgálatával képesek közvetlenül a célnak megfelelő portra továbbítani az adott keretet. Portok között tehát nem fordul elő ütközés (mindegyikük külön ütközési tartományt alkot), ebből adódóan azok saját sávszélességgel gazdálkodhatnak, nem kell megosztaniuk azt a többiekkel. A broadcast és multicast kereteket természetesen a switchek is floodolják az összes többi portjukra. Egy switch képes full-duplex működésre is, míg egy hub csak half-duplex kapcsolatokat tud kezelni. Különbség még, hogy a switchek egy ASIC (Application- Specific Integrated Circuit) nevű hardver elem segítségével jelentős sebességeket érhetnek el, míg a HUB nem más mint jelmásoló, ismétlő. A fontos funkciók közé tartozik még a hálózati hurkok elkerülésének megoldása (lásd STP), illetve a VLAN-ok kezelése. Fontos, hogy a számítógépek egy hálózatban legyenek, egy esetlegesen becsatlakoztatott router esetén pedig ellenőrizni kell a megfelelő eléréseket a gépek között. A router más routerekhez és a helyi hálózatok gépeit összekapcsoló switchekhez kapcsolódik, és minden beérkező adatcsomagról eldönti az ún. útválasztási táblázat segítségével, melyik irányba küldje tovább. Az OSI modellben a router a hálózati rétegben helyezkedik el. A routerek útvonaldöntéseket hoznak a hálózati réteg címei alapján. Minden interface-ük egy külön egységet alkot az alhálózat és a hálózati maszk segítségével. A routerek közötti információcsere többféle protokollal történhet: TCP/IP routing: EIGRP,OSPF,RIP,PIM,ISIS Novell routing: Novell RIP, EIGRP,NLSP. MAC cím: (Media Access Control address) Ez a 48 bites cím a hálózati csatolók saját címe. Gyárilag beégetett, de az eszközök legnagyobb többségénél módosítható. Másik használatos elnevezés: fizikai cím. Csak az adott alhálózaton belül van jelentősége. A kábelezést illetően meg kell említenünk, hogy ha igényes munkát végzünk, próbáljuk meg a kábeleket elrejteni, melynek nem csak esztétikai előnye van, hanem magát a rendszert is védhetjük az esetleges külső hatásoktól. Minden, a hálózat kiépítése során felhasznált eszközről, szerszámról, a kábelek típusáról, hosszáról, és egyéb adatairól előnyös részletes listát vezetnünk. Egy egyszerű teszt során kideríthető, hogy mindegyik gép látja-e a másikat. Használhatunk valamilyen erre a célra készült programot, vagy mezei megoldásként a Windows beépített DOS promptját alkalmazva, manuálisan megpingelhetjük az elérni kívánt számítógépet. Ha valamelyik gépnél hibát észlelünk, annak több lehetséges oka is lehet. Az egyik, az egyszerűbb megoldással kecsegtető, ha csak a hálózati kábel sérült meg, melynek cseréjével gyorsan megoldhatjuk a problémát. Ha komolyabb a gond, érdemes először a hálózati eszközök vizsgálata, a kapcsoló vagy forgalomirányító csatlakozásainak ellenőrzése, azok fizikai állapotának megvizsgálása. Attól nem kell tartanunk, hogy az áram megrázna minket, mivel az UTP kábelek nem feszültségingadozásokkal továbbítják az adatokat.
Röviden az UTP kábelekről: A szó jelentése: árnyékolatlan csavart érpár.külső zavarok ellen védtelen adatátviteli közeg. Leggyakrabban alkalmazott kábeltípus az ethernet hálózatokon. Az UTP kábel számos hálózatokban használt, 4 érpárból álló réz alapú átviteli közeg. Az UTP kábeleknek mind a 8 rézvezetéke szigetelőanyaggal van körbevéve. Emellett a vezetékek párosával össze vannak sodorva, így csökkentve az elektromágneses és rádiófrekvenciás interferencia jeltorzító hatását. Az árnyékolatlan érpárok közötti áthallást úgy csökkentik, hogy az egyes párokat eltérő mértékben sodorják. Maximális átviteli távolsága 100 m. Viszonylagos olcsósága, könnyű telepíthetősége tette rendkívül népszerűvé az évek során. Előnyeként szolgál kis átmérője, mely által kevesebb helyet foglal a kábelcsatornákban. Hátrányaként említhető külső interferencia-források elleni viszonylagos védtelensége, valamint kis átviteli távolsága. A kábel végein RJ-45-ös csatlakozók találhatók, amellyel a hálózati interfészekhez csatlakozik. A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX szabványú átvitel esetén mind a 4 érpár részt vesz az adatátvitelben. Egy vezetéken maximum 125 Mb/s átviteli sebesség érhető el. A nagymennyiségű adat átvitelét ráadásul duplex módon valósítják meg. CAT1 - telefonkábel (hangátvitel, 2 érpár) CAT2 - maximum 4 Mb/s adatátviteli sebesség érhető el vele. CAT3-10 Mb/s az adatátviteli sebessége. Csillag topológiánál alkalmazzák, ethernet hálózatokban (Legacy Ethernet[10MB/s-os] közege). CAT4 - max. 20 Mb/s adatátviteli sebességű. CAT5-100 Mb/s adatátviteli sebességű, csillag topológiánál alkalmazzák, ethernet hálózatokban. CAT5e, CAT6-1000 Mb/s átviteli sebesség. A felsőbb kategóriás kábelek visszafelé kompatibilisek. Nem feltétlenül hardveres problémával kell szembenéznünk, sőt, ez a ritkábbik eset. Ha mindent rendbe találtunk, de a hiba még mindig fennáll, vizsgáljuk meg a számítógép hálózati kártyáját. Fontos a pontos illeszkedés, és kártya sértetlensége. A számítógép hálózati konfigurációját is vizsgáljuk meg, mielőtt valamilyen hálózati eszközön keresnénk a hibát. Ellenőrizzük a számítógép IP címét, az alhálózati maszkot, ha van, akkor az esetleges DNS szerver címét. Ha mindent rendbe találtunk, de a gép még mindig nem képes kapcsolatot létesíteni a hálózat többi elemével, jegyezzük fel a problémát, és vizsgáljuk meg a többi számítógépet, mert lehetséges, hogy a probléma nem a gépben van. Ha hálózati nyomtató is csatlakoztatva van a hálózatba, ellenőrizzük, hogy fel van-e telepítve, és megfelelően van-e konfigurálva. A hálózati eszközök ellenőrzése előtt fontos, hogy a mindenkori konfigurációját elmentsük mielőtt módosítanánk rajta, hogy az esetlegesen elvétett hibák miatt ne kelljen újraprogramozni az eszközt. Lényeges, hogy mindig tudjuk, hogy mit csinálunk, mert a figyelmetlenségek komoly problémákat okozhatnak, melyek orvoslása nehézkes, vagy olykor lehetetlen. Ha az összes problémát megoldottuk, és a hálózat kifogástalanul működik, feltétlen készítenünk kell egy eseménynaplót, melyben feljegyezzük a hálózat eredeti állapotát, majd az általunk végzett változtatásokat az egyes eszközökre, gépekre lebontva. Érdemes teljes leltárat csinálni a hardverekről, hogy egy meghibásodás esetén gyorsan orvosolni tudjuk a problémát. A tesztek eredményeit és dokumentáljuk, így hitelt adva fáradozásunk gyümölcsének, valamint, sosem
tudhatjuk, hogy egy bővítés vagy fejlesztés esetén mikor lesz rá szükség összehasonlítási alapnak. A fizikai réteg tesztelése: Vezetéskes hálózaton az információ átvitele feszültség sorozatok formájában történik. A rézkábeleken az adatjeleket a bináris egynek és nullának megfelelő feszültségszintek ábrázolják. Egy LAN csak akkor működhet megfelelően, ha a vevő készülék képes a bitjelek pontos értelmezésére. Helyes és szabványos kábelezéssel növelhető a LAN-ok megbízhatósága és teljesítménye.. A jelek romlását különféle tényezők okozhatják: csillapítás, illesztetlenségek, zajok, különféle áthallások. A csillapítás az összeköttetésen keresztül továbbított jel amplitúdójának csökkenését jelenti. A csillapítás a kábelszakasz hosszával és a frekvenciával arányosan nő. Éppen ezért a kábelek csillapítását a kábelteszterekkel a specifikációban megadott legnagyobb frekvencián szokták mérni. A csillapítást db-ben adjuk meg, értéke negatív. A képletekben a db az adott hullám energiájában bekövetkező veszteséget vagy nyereséget képviseli db = 10 log 10 (P végső / P ref ) db = 20 log 10 (V végső / V ref ) A P végső a rendeltetési helyre érkezett energia wattban mérve. A P ref az elindított teljesítmény wattban mérve. A V végső a rendeltetési helyre érkezett feszültség voltban mérve. V ref az elindított feszültség voltban mérve.
Zajnak számít minden olyan elektromos energia, amely az átviteli kábelen megjelenve megnehezíti a vevő számára az adó által küldött jelek értelmezését. A TIA/EIA-568-B minősítés eléréséhez a kábeleket többféle típusú zaj szempontjából is tesztelni kell. Az áthallás az adott vezetéken továbbított jelek másik közeli vezetékre való átjutását jelenti. Ha egy vezetéken megváltozik a feszültség, elektromágneses energia keletkezik. Ez az energia úgy sugárzik szét a vezetékből, mint a rádiójelek az adóból. A más közeli vezetékek antennaként viselkedve veszik a szétsugárzó energiát, amely interferál a rajtuk továbbított jelekkel. Áthallást nemcsak szomszédos vezetékek, de különálló, közel elhelyezett kábelek is okozhatnak. A másik kábelből származó áthallást idegen áthallásnak nevezzük. A nagyobb átviteli frekvenciákon az áthallás nagyobb jeltorzulást okoz. Árnyékolt kábel :STP Árnyékolatlan kábel:
UTP Az áthallás ellenőrzése négy különböző teszttel történik. A kábelteszterek a NEXT értékét úgy ellenőrzik, hogy tesztjelet bocsátanak az egyik érpárra, majd mérik az áthallásjelek amplitúdóját a többi érpárban. A decibelben kifejezett NEXT értéket a tesztjel és a kábel azonos végén mért áthallásjelek amplitúdójának különbsége alapján számítjuk. Ne feledjük, a kábelteszter által kijelzett számérték negatív, vagyis minél nagyobb abszolút értékű számot látunk, annál kisebb a NEXT az érpáron. A Ping egy egyszerű program, amellyel ellenőrizni lehet egy adott IP-cím meglétét és elérhetőségét. A ping rövidítés, a Packet Internet Groper vagy a Packet Inter-Network Groper szószerkezetet jelöli. A név kitalálásakor egyébként egy, a tengeralattjárókon használt szakkifejezésre gondoltak: ugyanígy hívják a víz alatti tárgyakról visszaverődő hangradarimpulzust. A ping parancs úgy működik, hogy speciális IP (Internetprotokoll) csomagokat küld a kijelölt célnak. A csomagok neve ICMP (Internet Control Message Protocol) visszhangkérés datagram. Minden elküldött csomag válasz iránti kérés. A ping parancs kiadása után megjelenő szöveg tartalmazza a sikerességi arányt, valamint azt, hogy mennyi a célállomásig az oda-vissza jelterjedési idő. Ebből az információból megállapítható, hogy van-e összeköttetés a célállomással. A ping parancs segítségével ellenőrizhető, hogy működik-e a hálózati kártya adó és vevő funkciója, hogy helyes-e a TCP/IP konfigurációja, és hogy létezik-e hálózati összeköttetés. A következő típusú ping parancsok adhatók ki: -ping 127.0.0.1 Ez a ping egy sajátos fajtája, belső visszahurkolásos teszt a neve. Célja a TCP/IP hálózati konfiguráció ellenőrzése. -pingegy. állomás IP-címe Egy másik számítógép pingelésével ellenőrizhető a helyi állomás TCP/IP címkonfigurációja, valamint az állomással fennálló összeköttetés -ping.az alapértelmezett átjáró IP-címe Az alapértelmezett átjáró pingelése jelzi, hogy elérhető-e a helyi hálózatot a többi hálózathoz csatlakoztató forgalomirányító. -ping távoli célállomás IP-címe Egy távoli célállomás pingelésével megállapítható, hogy létesíthető-e összeköttetés azzal az állomással.
Hálózatfigyelés szoftverrel: Wireshark:ez egy sniffer program aminek a segítségével szemmel tudjuk követni a hálózaton történő adatáramlást.