Hálózati alapismeretek
|
|
- Máté Halász
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hálózati alapismeretek 8. Kapcsolás az Ethernet hálózatokban
2 1. 2. Ütközési és szórási tartományok
3 Második rétegbeli hídtechnika Ha egy Ethernet szegmenst bővítünk => => az átviteli közeg kihasználtsága egyre nő. Az Ethernet megosztott átviteli közegű Ha több csomópontot adunk a hálózathoz => => nagyobb lesz az átviteli közeg terhelése. => Megnő az ütközések előfordulásának valószínűsége is Megoldás: a nagyméretű szegmensek kisebb részekre, kisebb méretű ütközési tartományokra osztása A hidak táblázatot készítenek a MAC-címekről és a hozzájuk tartozó portokról, majd ennek alapján végzik a keretek továbbítását és eldobását.
4 Második rétegbeli hídtechnika Hidak OSI modell második rétegbeli eleme Az Ethernet egyszerre csak egy csomópont számra enged adatküldést Szegmens bővítése újabb csomópontokkal -> nagyobb leterheltség, ütközések valószínűsége megnő A hidak kisebb részekre így kisebb méretű ütközési tartományokra - osztják az Ethernet szegmenseket üres MAC címekről és hozzájuk tartozó portokról táblázatot készít
5 Második rétegbeli kapcsolás Híd (bridge) A hidak általában 2 porttal rendelkeznek => az ütközési tartományokat két részre tudják felosztani A felosztás, a MAC-címekre alapul. A hidak az ütközési tartományok felosztására alkalmasak. A logikai, vagy szórási tartományokra semmilyen hatással nincsenek. A hidak alkalmasak az ütközési tartományok méretének csökkentésére, de a szórási tartományokra nincsenek kihatással. Kapcsoló (switch) Gyors működésű többportos híd Amennyi port, annyi ütközési tartomány A kapcsolók dinamikusan töltik fel és tartják karban tartalom szerint címezhető memóriatáblájukat (content-addressable memory, CAM), amelyben az egyes portok működéséhez szükséges MAC-információk tárolása történik.
6 CCNA 1. Második rétegbeli kapcsolás
7 A kapcsolók működése Mikroszegmensek Ha a kapcsoló egy portjához csak egy csomópontot kapcsolunk Két csomópontos szegmens Csavart érpáras kábeleknél a kétirányú átvitel két külön érpáron történik A jelek mindkét érpáron egyszerre is utazhatnak Egyidejű, kétirányú kommunikáció duplex üzemmód Nem alakul ki torlódás Sávszélesség (elvileg) megduplázódik Ütközési tartomány lényegében nincs
8 A kapcsolók működése CAM (tartalom szerint címezhető memóriatábla - (content-addressable memory, CAM) A CAM olyan memória, amely a hagyományos memóriákhoz képest fordítottan működik adathoz címet ad kimenetként. Kereső algoritmus futtatása nélkül is meg tudják találni az adott MACcímhez tartozó portot. Adatot betáplálva a hozzá tartozó címet adja kimenetként A kapcsoló keresőalgoritmus nélkül is (CAM révén) meg tudja találni a MAC-címhez tartozó portot ASIC (alkalmazásspecifikus integrált áramkör) Speciális feladat ellátására készülnek Szoftveres műveleteket hardveresen is el lehet végezni => => kapcsolók gyorsulása =>Csökken a szoftveres folyamatok miatti késleltetés
9 A késleltetés és okai A késleltetés az az időtartam, amely azon két időpillanat között telik el, hogy a keret megkezdi elhagyni a forráskészüléket és első bitje eléri a célkészüléket. A késleltetés okai: Az átviteli közeg késleltetése (a jelek véges sebességgel haladnak) Az áramköri késleltetések (az elektronikus készülékek feldolgozási ideje) A szoftveres késleltetések (a kapcsoláshoz és a protokollok megvalósításához szükséges szoftverek által meghozott döntések) A keretek tartalma és a keretkapcsolási döntések helye további késleltetések forrása lehet.
10 Kapcsolási módok Keretek kapcsolása a célportra a kívánt késleltetés és megbízhatóság figyelembevételével történik. Közvetlen kapcsolás - (Cut-through) MAC-cím megérkezése után azonnal elkezdi a keret továbbítását Ekkor a legkisebb a kapcsolási veszteség De nem lehet hibaellenőrzést végezni Szimmetrikus kapcsolás: a forrás és a célport azonos sebességen működik Tárol és továbbít kapcsolás (Store and forward) A teljes keretet veszi, újraszámítja a keretellenőrző összeget (FCS), és ha a keret hibás akkor a kapcsoló eldobja Aszimmetrikus kapcsolás: a forrás és a célport nem azonos sebességen működik Töredékmentes kapcsolás (Fragment free) A kapcsoló elolvassa a keret első 64 bájtját, amibe a keret fejrésze is beletartozik, majd még az adatmező és az ellenőrző összeg beérkezése előtt megkezdi a továbbítást. Ellenőrizhető a címek és az LLC protokollinformációk helyessége.
11 Feszítőfa protokoll (STP-spanning tree) Ha több kapcsolót egyszerű hierarchikus fába rendezünk, akkor kapcsolási hurkok nem alakulnak ki. Azonban a kapcsolt hálózatokat sokszor úgy tervezik, hogy a megbízhatóság növelése és a hibatűrés fokozása érdekében redundáns útvonalakat is biztosítsanak. A redundáns útvonalak jó szolgálatot tehetnek, ám kialakításuk kellemetlen mellékhatásokkal is jár, mint például a kapcsolási hurkok létrejötte. Kapcsolási hurkok tervezett módon és véletlenül is kialakulhatnak, miattuk szórási viharok keletkezhetnek, amelyek könnyedén megbéníthatják a hálózatot. Az feszítőfa protokoll (spanning tree protocol, STP) a kapcsolók hurokmentes működését biztosító szabványos protokoll.
12 CCNA 1. Feszítőfa protokoll (STP-spanning tree)
13 Feszítőfa protokoll (STP-spanning tree) Kapcsolási hurkok Hálózatok megbízhatósága és hibatűrés fokozására redundáns útvonalak kialakítása -> kapcsolási hurkok kialakulása (tervezett vagy véletlen) -> szórási viharok a hálózat megbénulását okozhatják STP protokoll Szabványos irányító protokoll Irányítási hurkok kialakulásának elkerülésére Az STP segítségével hurokmentes logikai topológia hozható létre, ilyenkor az alternatív útvonalak szükség esetén használatba vehetők. BPDU híd protokoll-adategységek Minden STP-t futtató kapcsoló úgynevezett híd protokoll-adategységeket (Bridge Protocol Data Units, BPDU) küld ki portjain, létezéséről ezekkel értesíti a többi kapcsolót. Az információk alapján a kapcsolók egy gyökérponti hidat választanak. A kapcsolók a feszítőfa algoritmus (spanning-tree algorithm, STA) segítségével oldják meg a leállt és a redundáns útvonalak miatt jelentkező problémákat.
14 CCNA 1. Portok állapotátmenetei STP állapotok Inicializálás Lezárás Figyelés Letiltás Tanulás Továbbítás
15 1. 2. Ütközési és szórási tartományok
16 Megosztott közegű környezetek Megosztott átviteli közegű környezet Több állomás osztozik ugyanazon az átviteli közegen Például: több PC csatlakozik ugyanhoz a vezetékhez vagy optikai szálhoz Kiterjesztett osztott közegű környezet A megosztott átviteli közegű környezet különleges típusa Hálózati készülék segítségével kiterjeszthető a környezetet Több hozzáférés, nagyobb átviteli távolság biztosítása Pont-pont hálózati környezet Leginkább otthoni használatra jellemző, a telefonos hálózatokban széles körben elterjedt Megosztott hálózati környezet, amelyben mindössze két készülék csatlakozik egymáshoz (PC modem internetszolgáltató)
17 Ütközési tartományok Ütközési tartományok Azok az összefüggő fizikai hálózati szakaszok amelyeken ütközések történhetnek Hatékonyság romlása Ütközések csak megosztott átviteli közegű környezetben történnek. Az ütközési tartományok kialakítását az átviteli közeg szegmenseit összekapcsoló készülékek típusa határozza meg. Négyismétlős szabály Ethernet hálózatokra A hálózat bármely két számítógépe között legfeljebb 4 ismétlő lehet A jelterjedési időknek megadott határokon belül kell maradniuk Kései ütközés: Ha a négyismétlős szabályt megszegjük, a hálózat túllépi a késleltetésre vonatkozó felső határértéket. Kései ütközésről akkor beszélünk, ha az ütközés a keret első 64 bájtjának továbbítása után történik. A kései ütközést elszenvedő keretek az úgynevezett fogyasztási késleletetést növelik.
18 Ütközési tartományok szabály 5 szegmensnyi átviteli közeg 4 ismétlő vagy hub 3 állomások csatlakoztatására használt szegmens 2 állomások nélküli összekapcsoló szegmens 1 nagyméretű ütközési tartomány
19 CCNA 1. Oda-vissza jelterjedési idő számítása Oda-vissza jelterjedési idő számítása (ismétlők késletetései + kábelezési késleltetés + hálózati kártyák késleltetése) * 2 < maximális oda-vissza jelterjedési idő Ahol: 10BASE-T hálózatokban ismétlőnként < 2 mikroszekundum ~ 0.55 mikroszekundum 100 méterenként ~ 1 mikroszekundum kártyánként 10BASE-T technológia, 0.1 mikroszekundumos bitidővel, 512 minimális keretmérettel számolva 51,2 mikroszekundum
20 Szegmentálás Aloha protokoll 1970 University of Hawaii Az Ethernet protokoll erre épül Ütközési tartományok felosztása Az első rétegbeli készülékek kiterjesztik, de nem szabályozzák az ütközési tartományokat. Az első rétegbeli ismétlők, hubok csak a kábelszegmenseket hosszabbítják meg A második rétegbeli készülékek felosztják az ütközési tartományokat (MAC-címek alapján szabályozzák a keretek továbbítását) Az OSI modell második és harmadik rétegbeli készülékek alkalmasak az ütközési tartományok felosztására (hidak, kapcsolók, routerek), az ütközéseket nem továbbítják Minél nagyobb a forgalom annál nagyobb az ütközések valószínűsége Kisebb ütközési tartomány -> kevesebb állomás -> kisebb forgalom Ha az áthidalt szegmensek között nincs túl nagy forgalom akkor az áthidalt hálózatok kiválóan működnek
21 CCNA 1. Szegmentálás
22 Második rétegbeli szórások Összes ütközési tartományra kiterjedő kommunikáció A protokollok az OSI modell szerinti második rétegbeli szórásos és csoportcímzéses keretek segítségével oldják meg. Szórásos keret (broadcast) Egy csomópont a hálózat összes állomásával kapcsolatba akar lépni, akkor szórásos keretet küld ki. Ennek a célcíme : 0xFFFFFFFFFFFF MAC-cím Erre a címre minden hálózati kártyának válaszolnia kell. Szórási sugárzás Szórásos és csoportcímzéses forgalom összegyűlése Az erős szórási sugárzás számottevő teljesítményromlást okoz az állomásokon.
23 Második rétegbeli szórások Szórási vihar A második rétegbeli készülékeknek elárasztással továbbítaniuk kell a szórásos és a csoportcímzéses forgalmat. A hálózat egyes készülékeiről származó szórásos és csoportcímzéses forgalom összegyűlését szórási sugárzásnak nevezzük. Egyes esetekben a szórási sugárzásból származó adatok keringése miatt kialakult teljesítmény csökkenés vagy leállást szórási viharnak nevezzük. Az IP-hálózatokon a szórások három forrásból származhatnak, munkaállomásoktól forgalomirányítóktól a csoportcímzést használó alkalmazásoktól A munkaállomások szórással ARP kérést (címmeghatározó protokoll) küldenek el ha nem ismerik a cél MAC-címét A munkaállomások minden olyan alkalommal, amikor egy az ARP-táblájukban nem szereplő MAC-címet kell megkeresniük, szórással egy ARP- (Address Resolution Protocol, címmeghatározó protokoll) kérést küldenek el.
24 Szórási tartományok A szórási tartomány második rétegbeli készülékekkel összekapcsolt ütközési tartományok csoportja Egy szórási tartomány mindazon ütközési tartományok összessége, amelyek egy adott szórásos keretet feldolgoznak. Beletartozik minden olyan csomópont, amely egy harmadik rétegbeli készülék által határolt hálózati szegmensre csatlakozik. A szórási tartományok kézben tartására a harmadik rétegbeli, a szórásokat nem továbbító készülékek alkalmasak. A második rétegbeli készülékek továbbítják a szórásokat!! A harmadik rétegbeli készülékek tudják lekezelni a szórásokat!!
25 CCNA 1. Szórási tartományok Forgalomirányítók (router-ek) A forgalomirányítók munkájukat az első három rétegben fejtik ki. Rendelkeznek fizikai kapcsolattal és adatokat továbbítanak az átviteli közegen keresztül A forgalomirányítók második rétegbeli beágyazásra is képesek az összes interfészükön és ellátják a második rétegbeli készülékek összes funkcióját Forgalomirányítón keresztüli csomagtovábbításhoz egy második rétegbeli eszköznek el kell távolítani a keretezési információkat. A harmadik rétegbeli továbbítás a cél IP és nem a MAC-cím alapján történik A harmadik rétegbeli működés teszi lehetővé, hogy a forgalomirányítók szegmentálják a szórási tartományokat.
26 Adatáramlás bevezetés Adatáramlás: adatkeretek hálózaton keresztüli terjedése Készülékek Az első rétegbeli készülékek a fizikai átviteli közegen történő továbbításért felelősek (hub, repeater) A második rétegbeliek az ütközési tartományok kézben tartásáért (bridge, switch) A harmadik rétegbeliek pedig a szórási tartományok felosztásáért. (router)
27 Adatáramlás bevezetés Első rétegbeli készülékek (fizikai réteg; ismétők, hubok) Az első rétegbeli készülékek szűrést nem végeznek, vagyis amit kapnak, azt maradéktalanul továbbítják a következő szegmensre. A kereteket egyszerűen újra előállítják és újra időzítik, amivel helyreállítják eredeti minőségüket. Az első rétegbeli készülékek által összekapcsolt szegmensek azonos ütközési és szórási tartományba tartoznak. Második rétegbeli készülékek (adatkapcsolati réteg; hidak, kapcsolók) Csak akkor továbbítják a kereteket ha azoknak forrása és célja nem azonos ütközési tartományba esik Adat cél MAC-címe alapján szűrést végeznek Több ütközési, de egy szórási tartományt hoznak létre Harmadik rétegbeli készülékek (hálózati réteg; forgalomirányítók) A csomagok csak akkor kerülnek továbbításra, ha cél IP-címük a szórási tartományon kívülre esik, és a forgalomirányító ismer olyan csomópontot, amelynek továbbíthatja őket. Adat cél IP-címe alapján szűrést végeznek Az ütközési és a szórási tartomány felosztására is alkalmasak
28 CCNA 1. Adatáramlás a hálózatban
29 Mi az a hálózati szegmens? Szótári definíciója Valaminek az elkülönülő része Adatkommunikáció témakörében Hidakkal, forgalomirányítókkal vagy kapcsolókkal határolt hálózatrész tartomány Busz topológiájú LAN-okban a szegmens egy összefüggő áramkör, amely ismétlőkön keresztül gyakran más szegmensekhez kapcsolódik. A TCP szállítási rétegbeli protokoll-adategysége. A datagram, keret, üzenet és csomag kifejezések is logikailag összetartozó információkat jelentenek az OSI modell különböző rétegeiben és a különböző technológiákban A szegmens kifejezés pontos definiálásához mindig ismernünk kell a használati környezetet
30 CCNA 1. Mi az a hálózati szegmens?
31 CCNA 1. Mi az a hálózati szegmens?
32 Köszönöm a figyelmet!
Tartalom. Kapcsolók. Második rétegbeli kapcsolás. Második rétegbeli hídtechnika. Második rétegbeli hídtechnika
Tartalom Kapcsolók 1 Második rétegbeli kapcsolás A kapcsolók működése VLAN és a trönkölés mikroszegmentálás duplex-félduplex üzemmód CAM (Content-addressable memory) alkalmazásspecifikus integrált áramkörök
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg 1
Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el
RészletesebbenKapcsolás alapjai, haladó forgalomirányítás
1 Kapcsolás alapjai, haladó forgalomirányítás 4. A kapcsolás elmélete 1. Ismerkedés az Ethernet / 802.3 LAN-nal 2. Ismerkedés a LAN-kapcsolással 3. A kapcsoló működése Az Ethernet / 802.3 LAN kialakulása
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
Részletesebben7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol
A Cisco kapcsolás Networking alapjai és Academy haladó szintű Program forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol Mártha Péter
RészletesebbenHálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?
Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 90 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenAddress Resolution Protocol (ARP)
Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy
RészletesebbenForgalomirányítás (Routing)
Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok
Számítógépes Hálózatok 6. Előadás: Adatkapcsolati réteg IV. & Hálózati réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring
RészletesebbenHálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont
Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,
Részletesebben2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?
1. Melyek a VPN hálózatok típusai? a. Távoli b. Internetes c. Intranetes d. Elosztási e. Hozzáférési f. Központi 2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1.
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 7. gyakorlat Feszítőfa protokoll (STP) Zelei Dániel, Bordé Sándor S z e g e
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenLokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés
Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül
Részletesebben2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g
RészletesebbenTartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése
Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második
Részletesebben2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat OSI modell, Ethernet alapok Bordé Sándor S z e g e d i T u d o
RészletesebbenFelhő alapú hálózatok (VITMMA02) Hálózati megoldások a felhőben
Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Hálózati megoldások a felhőben Dr. Maliosz Markosz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenÚjdonságok Nexus Platformon
Újdonságok Nexus Platformon Balla Attila balla.attila@synergon.hu CCIE #7264 Napirend Nexus 7000 architektúra STP kiküszöbölése Layer2 Multipathing MAC Pinning MultiChassis EtherChannel FabricPath Nexus
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Adatkapcsolati
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 3. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Adatkapcsolati réteg Közeghozzáférés (Media Access Control) Ethernet (10BASE-2/10BASE-T) Fizikai címzés Ethernet
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2012 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 7. gyakorlat Feszítőfa protokoll Zelei Dániel S z e g e d i T u d o m á n y
RészletesebbenAz Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek
Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenTartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése
Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második
RészletesebbenSzámítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció.
Számítógép-hálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható cél érdekében történő (hardveres és szoftveres) összekapcsolása. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése.
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenProgramozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet
2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző
Részletesebben3. Kapcsolás vállalati hálózatokban
3. Kapcsolás vállalati hálózatokban Tartalom 3.1 A vállalati szintű kapcsolási folyamatok megismerése 3.2 A kapcsolási hurkok kialakulásának megelőzése 3.3 VLAN-ok konfigurálása 3.4 A trönkölés és a VLAN-ok
RészletesebbenSzámítógép hálózatok
Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított
Részletesebbenaz egyik helyes választ megjelölte, és egyéb hibás választ nem jelölt.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
Részletesebben(Ethernet) Készítette: Schubert Tamás. LAN kapcsolás /1
LAN kapcsolás (Ethernet) Készítette: (BMF) LAN kapcsolás /1 LAN kapcsolás Tartalom Fogalmak Kapcsoló szimbólumok Ethernet kapcsolók Mikro-szegmensek, virtuális összeköttetések Szimmetrikus, aszimmetrikus
RészletesebbenTartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe
Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenSzámítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.
Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a
RészletesebbenEthernet hálózatok. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Ethernet hálózatok Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Történeti áttekintés Fizikai közegek és csatlakozók Kódolás
Részletesebben1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?
1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép a. 1. kép b. 2. kép c. 3. kép d. 4. kép 2. Hálózati adatátvitel során milyen tényezők okoznak
RészletesebbenLAN tervezés. Összeállította: Balogh Zoltán. 2007. február 27. Második, javított kiadás
LAN tervezés Összeállította: Balogh Zoltán 2007. február 27. Második, javított kiadás A LAN-tervezés célkitűzései Egy LAN megtervezésének első lépése a tervezési célkitűzések lefektetése és dokumentálása.
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása
Hálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu
Részletesebben6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.
6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area
RészletesebbenBánfalvy Zoltán, ABB Kft., MEE Vándorgyűlés, Budapest, Ethernet-hálózatok redundanciája IEC és IEC 62439
Bánfalvy Zoltán, ABB Kft., MEE Vándorgyűlés, Budapest, 2012.09.06. Ethernet-hálózatok redundanciája IEC 61850 és IEC 62439 Tartalom Rövid összefoglaló az IEC 61850 és IEC 62439 szabványokról Elérhető megoldások
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 6. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6 Kocsis Gergely 2018.04.11. Hálózati konfiguráció $ ifconfig Kapcsoló nélkül kiíratja a csomópont aktuális hálózati interfész beállításait. Kapcsolókkal alkalmas
RészletesebbenCisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)
Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll
RészletesebbenRohonczy János: Hálózatok
Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai
RészletesebbenA kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással
A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha
RészletesebbenCCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április)
CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április) Ez egy előzetes áttekintés a még fejlesztés alatt álló új Cisco CCNA Exploration tananyagról. Az első és második szemeszter anyagának angol nyelvű változata
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
Részletesebben4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?
4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2008
Számítógépes Hálózatok 2008 7. datkapcsolati réteg, MC korlátozott verseny, WLN, Ethernet; LN-ok összekapcsolása 1 MC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7 Kocsis Gergely 2017.05.08. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenFORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA
FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenSzámítógép hálózatok Alternatív valóság Kovács Ákos
Számítógép hálózatok Alternatív valóság Kovács Ákos 10+ Tb/s 6,4 Tb/s 1,6 Tb/s 1 Tb/s Hálózatok 800 Gb/s 100 Gb/s 2010 40 Gb/s 2010 400 Gb/s 2017? 200 Gb/s 2018-2020? 50 Gb/s 2018-2020? 25 Gb/s 2016? A
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai
Autóipari beágyazott rendszerek A kommunikáció alapjai 1 Alapfogalmak Hálózati kommunikáció Vezérlőegységek közötti információ továbbítás Csomópontok Kommunikációs csatornákon keresztül Terepbuszok (cluster)
RészletesebbenA kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 5. Kapcsolók
A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 5. Kapcsolók 1 1. LAN tervezés 2. LAN kapcsolók 2 Célkitűzések Funkcionalitás (functionality) Működés megfelelő sebességgel és megbízhatósággal A
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység
Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06
RészletesebbenKapcsolás vállalati hálózatokban. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
Kapcsolás vállalati hálózatokban Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Vállalati szintű kapcsolási folyamatok Kapcsolás és a hálózat szegmentálása Azzal együtt, hogy a kapcsolók
Részletesebben7. Tétel. Projekt ütemezése. Erőforrás tervezés
7. Tétel Projekt ütemezése Henry Gantt a XX. század elején publikálta dolgozatát az ütemezési problémákról. Az ő munkája alapján kifejlesztett eszközt Gantt-diagramnak vagy sávos ütemtervnek nevezzük.
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)
A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e
RészletesebbenAz alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?
ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2012
Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing 1 Az Ethernet példája Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard
Részletesebben8. Virtuális LAN-ok. A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. Kapcsolás alapjai, haladó forgalomirányítás
A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 8. Virtuális LAN-ok 1. VLAN fogalmak 2. VLAN konfigurálás 3. VLAN hibaelhárítás VLAN bevezetés Jellemzők VLAN használatával eszközök és felhasználók
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 2. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Alapfogalmak Referenciamodellek Fizikai réteg Knoppix Live Linux bevezető Áttekintés Alapfogalmak Számítógép-hálózat:
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013 (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenRouting IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el
Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - 1. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - Kocsis Gergely 26.4.8. Számítógéphálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható célért történő összekapcsolása Erőforrásmegosztás
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenIII. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés
Részletesebbenrouting packet forwarding node routerek routing table
Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati
Részletesebben