Kurta Mihály Herman Ottó Múzeum Képtára Közmővelıdési Koncepció Pályázati Anyag



Hasonló dokumentumok
I N T É Z K E D É S I T E R V ig

I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig

Országos Múzeumandragógiai Konferencia

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Kurta Mihály. A Magyar Nyelv Múzeuma

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

Országos Múzeumandragógiai Konferencia Május Széphalom. Elıadások a szekciókban / idıtartam: 10 perc

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete

MÉLYKÚT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 5/2007.(II.14.) rendelete 1 a helyi közmővelıdésrıl.

F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól

E L İ T E R J E S Z T É S

Országos Múzeumandragógiai Konferencia szekcióinak beosztása és programjai Helyszín: Széphalom, A Magyar Nyelv Múzeuma, Május 12.

Salgótarján Megyei Jogú Város. JAVASLAT

ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés november 24-i ülésére

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

ROP Partnerség építés a Balaton régióban BALATON Európa Kulturális Tava

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban között

Korok, Képek, Kamerák címő fotográfiatörténeti állandó kiállítás beszámolója

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e

ALAPÍTÓ OKIRAT. A költségvetési szerv: 1. Neve: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. 2. Idegen neve: - 3. Rövid neve: Bródy Sándor Könyvtár

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Fejér Megye Közgyőlése 30/2003. (XI.27.) K.r.sz. rendelete. (módosította és szövegét egységes szerkezetbe foglalta a 13/2005. (VII.1.) K.r.sz.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

NYDOP-2.1.1/F Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény

regionális politika Mi a régió?

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

A 140/1997 es törvény változásai, és hatása a múzeumok tevékenységére. Matskási István címzetes főigazgató

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Kutatás és kommunikáció

új kulturális színterek kialakításának szükségessége társadalmi igényre városközpont kialakításának szükségszerősége új jogszabályi környezet

Múltba Merített Papír Tiszaföldvár története című időszaki kiállítás és pedagógiai program megvalósítása

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf ) évi tartalmi tevékenységérıl

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban

gfejlesztési si Konferencia

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján

E L İ T E R J E S Z T É S

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (II. 28.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

INEXTEX. textilhagyományainak és örökségének felhasználásával.

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Átírás:

Kurta Mihály Herman Ottó Múzeum Képtára Közmővelıdési Koncepció Pályázati Anyag 1. Általános hatások, várható eredmények. A Herman Ottó Múzeum képtárának megnyitásával Miskolc város, Észak Kelet Magyarország európai hatású intézményt avat, amelynek közösségi, közmővelıdési, gazdasági lényegét és a várható eredményeket az alábbiakban fejtjük ki. 1.1 Paradigmaváltás a Múzeumi kultúraközvetítésben Új tények és elméleti újítások többnyire annak tudatosulásával vagy ahogy Th. Kuhn nevezi anomáliák tudatosulásával kezdıdhetnek, hogy a természet valahogy nem felel meg a paradigma keltette várakozásoknak, amelyek a normál tudományt vezérlik. Külföldi mérések, vizsgálatok és kutatások eredményei bizonyítják : az anomáliák tudatosulásának egyik alapkérdése abban rejlik, hogy az emberek azért nem látogatják a múzeumokat, mert elbátortalanítja ıket az a szentély - szerő miliı, amelyben beavatatlannak, tudatlannak, idegennek érzik magukat a látogatók. A Herman Ottó Múzeum képtára projektjének, forgatókönyvének megalkotásakor értékeltük ezen fontos tudományos felmérési tapasztalatokat, és erre a filozófiai elvre olyan komplex, - és interaktív tervet dolgoztunk ki, amelyben maximálisan figyelembe vettük a látogatói érdeket. Reményeink szerint várható eredmény, hogy a Herman Ottó Múzeum képtára látogatóbarát intézménnyé válik. 1

1.2 Kommunikációelméleti relevancia A kommunikációelmélet a kultúrát olyan rendszernek tartja, melyet közlemények hoznak létre és szabályozzák az emberek közötti kapcsolatokat, amelyeket a múzeumi kultúraközvetítésben interakcióknak nevezünk. Az új állandó kiállításunk a kor színvonalán álló infokommunikációs technológiákat alkalmaz. Interaktív lényegő, mert a közönség szabadon, kötetlen formában, játékos, szórakoztató keretek között szerezhet mély értelmő tartalmakat, olyan metodológiai prezentációban, amelyben a látogató beavatottnak érzi magát, otthonosan mozog és a tudást önnön erejére építve sajátíthatja el. A projektor, az érintıképernyıs számítógépek, touch infó, videó mozi segítségével és használatával. A képtár anyagának internetes hozzáférése alapján, a múzeumi honlap folyamatos feltöltésének révén a családokon túl, elérjük a fiatal korosztályt, azon múzeumi célcsoportot, akik számára életformát jelent a számítógép használata. Terveink szerint a képtár olyan intézménnyé válhat, amely látogatóbarát lényege mellett, interaktív múzeummá fejlıdik. 1.3 Minıségfejlesztési célok teljesítése A kultúraközvetítés, a közgyőjteményi, közmővelıdési szolgáltatások, a tudományos kutatás minısége társadalmi ügy. A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. CXL. Törvény fogalmazza meg: A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevıi; szellemi birtokba vételük minden ember alapvetı joga 2

Fenntartónk fenti törvény alapján elıkészítette a közmővelıdési alágazatra kidolgozandó Minıségirányítási Programot. A Minıségirányítási Program mint koncepció alapelve az, hogy hosszú távra szóljon, elképzeléseket és metodikát fogalmazzon meg, összhangban legyen a megyei közgyőlés stratégiai elképzeléseivel, munkaprogramjával, a megyei önkormányzati hivatal ISO minıségbiztosítási követelményeivel. A fenntartói minıségirányítási stratégia figyelembe vételével, a múzeum minıségfejlesztési tervében súlyozott figyelmet fordítottunk kiállításainkra. A kiállításokat olyan közmővelıdési formának tekintjük, amelyek legspecifikusabban a muzeális jellegő intézményekhez kötıdhetnek. Prioritást biztosít a múzeumok látogatóbarát környezetének kialakítására, az élményt mőélvezetet fokozó installáció kiépítésére, az interaktív bemutatási formákra, a múzeumi szolgáltatások bıvítésére. A minıségfejlesztési célok jelentıs részét 2004 ben teljesíti a múzeumunk, amelynek eredményeként, az Európai Unióhoz történı csatlakozásunk, kulturális betagozódásunk zökkenımentes lehet. Várható hatás és eredmény az lehet, hogy a Herman Ottó Múzeum képtára az európai léptékő megmérettetés kulturális próbáját is kiállhatja. 2. Közösségi hatás és várható eredmény A rendszerváltás éveitıl napjainkig terjedıen a közösségi értékek megítélésével kapcsolatosan látványos társadalmi értékrend- bizonytalanság vált jellemzıvé. A közösségépítés, a közösségfejlesztés, a közösségvezetés, a közösségszolgálat fogalmai devalválódtak, a közösségben rejlı értékeket, értékrendet a rendszerváltás folyamatában nem tudtuk kellı súllyal kezelni, szemantikai értelemben is avittas jelentéstartalomnak tekintettük. Következmény, hogy a múzeumok mint speciális kulturális intézmények az elmúlt évtizedben a rendszerváltás folyamatában jelentıs kihívásokkal találkoztak, új mőködési feltételek jöttek létre. 3

A piacgazdaság mechanizmusai megérintették ezt a relatíve zárt tudományos, kulturális szférát is. Elkészítettük a múzeum középtávú üzleti és marketing koncepcióját, amely dokumentumban prognosztizáltuk: A múzeumok a következı években megítélésünk szerint egyre kevésbé engedhetik meg majd, hogy ne alakítsák át jelentıs mértékben mőködési mechanizmusukat, tevékenységük struktúráját és stílusát, hogy ne nyissanak erısebben környezetük felé. Ezen tapasztalatok felhasználásával a múzeumban kellı megfontolással kisebb strukturális átalakításokat hajtottunk végre, korszerősítettük Szervezeti és Mőködési Szabályzatunkat. A strukturális átalakulás, a minıségfejlesztés mellett átfogó programot fogalmaztunk meg a külsı környezet, a közönség felé történı nyitásra. Jellemzı példa, hogy 2003 - ban Munkácsy címő kiállításunk vidéki viszonylatban hatalmas létszámú érdeklıdést hozott: szők két hónap alatt 32.000 fı látogatta meg tárlatunkat. Látván a sikert 2004 ben létrehoztuk a Múzeumi E-mail Posta szolgáltatásunkat. A kezdeményezés nemcsak azért jelentıs, mert demokratikus kereteket biztosít a múzeumbarátok számára, akik közvetlenül beleszólhatnak a múzeumi munkába, hanem azért is, mert tudatos közösségfejlesztést, közösségépítést is szolgál. A kor kihívásainak megfelelıen új közösségszervezési módszerekkel dolgozunk, meggyızıdésünk szerint ugyanis, a múzeumi hálózat nem adhatja föl azon társadalmi funkcióit, amelyek a közösségfejlesztésre, a közösségépítésre irányultak korábban és irányulhatnak napjainkban is. A Herman Ottó Múzeum képtárához (is) kapcsolódó Múzeumi E-mail Posta fórum alkalmas a múzeumot pártoló közösség építésére, a kulturális esélyegyenlıség növelésére, a múzeum közéleti szerepének teljesebbé tételére, a közönségkapcsolatok erısítésére. 2.1 Regionális Múzeumbaráti kör Alapítvány 4

A Regionális Múzeumbaráti kör Alapítvány rendkívül fontos civiltársadalmi szervezıdés a térségben, amellyel együttmőködik intézményünk. Az autonóm szervezıdéső közösség színesíteni, gazdagítani szeretné a muzeális jellegő tevékenységet régiónkban. Tekintélyes tudósok, muzeológusok, múzeumbatárok egyaránt tagjai a szervezetnek, azt szeretnék elérni, hogy a muzeális jellegő tevékenység szélesebb körő társadalmi támogatottságot kapjon, s érvényesüljön egy konstruktív jellegő kontroll az állami irányítású muzeológiához kapcsolódóan. Az alapítvány célja az Észak - Kelet Magyarországi régió muzeális jellegő ügyeinek, közöttük a Herman Ottó Múzeum képtárának segítése, mecénás rendszer mőködtetése. Az alapítvány célja továbbá: a régió tudományos, muzeológiai, mőemlékvédelmi, helytörténeti, kultúraközvetítési feladatainak szolgálata, közérdekő kulturális feladatok ellátása. A Herman Ottó Múzeum képtára számára súlyozottan fontos, hogy a civil társadalommal megfelelı kapcsolatot építsen ki. Az intézmény civil kapcsolatainak fejlesztésétıl remélhetı, hogy még szélesebb körő támogatókra találhat a múzeum, s partnerei segítségével kikerülheti azokat a veszélyeket, ami gátolhatja fejlıdését, szakmai küldetésének teljesítését. A Herman Ottó Múzeum képtára érdekelt abban, hogy együttmőködjön a Regionális Múzeumbaráti Kör Alapítvánnyal, mert segítheti a szakmai munkát, a képtár társadalmi elfogadtatását és megbecsülését. 2.2 Lokális identitás, tájszeretet, régiós együttmőködés Észak Magyarországon Miskolc város polgárai, Borsod Abaúj Zemplén Megye lakói tudják és tájékozottak azzal kapcsolatban, hogy a Petró Győjtemény, a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Képzı és Iparmővészettörténeti mőtárgyai országos, középeurópai hírő győjteményt jelentenek. 5

A képtárban bemutatott anyag tehát várhatóan közösségfejlesztı erıvel bír, erısíti a lokálpatrióta érzelmeket, hozzájárulhat az azonosságtudat, a tájhaza szeretet, az önbecsülés, az emberi méltóság értékeinek elmélyítéséhez. Európában a demokrácia és a regionalizmus alapvetı értéknek számít. Az Észak Magyarországi régióban mi is hangsúlyozni szeretnénk a regionális értékeket, az összetartozást, a regionális együttmőködésben rejlı lehetıségeket. Az Észak Magyarországi régióban Borsod Abaúj- Zemplén megye és Heves Megye (Tokaj- Eger) egyaránt híres boráról, de jó sansszal pályázhatunk más külföldi régiókkal összefogva európai kulturális projektekre, a kulturális turizmust hirdetı pályázatokra, hiszen mindkét térség gazdag történelmi múlttal, kiemelkedı értékő kulturális örökséggel bír. 2.3 Nemzeti öntudat Európai tudat Az Európai Uniót alapító szerzıdés kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását. Az anyanyelv, a nemzeti kultúra valamennyi tagállam értékeiben, választásaiban jelen van. A Herman Ottó Múzeum képtára, bár nemzeti képzı és iparmővészeti anyagot állít ki, de a magyar festészet mőalkotásai is bizonyítják, hogy európaiságunknak vannak közös alapjai. Ezek közé tartozik közös örökségünk, a görög tudomány és kultúra, a római jog, a keresztény hit. Intézményünk is vallja, hogy ma már a közös európai értékek sorába illeszkedik a demokrácia, a jogállam, az alapvetı emberi jogok tisztelete, a piacgazdaság, az esélyegyenlıség és a szolidaritás. A képtár Észak Magyarország szellemi - kulturális - tudományos központja lehet, s ezzel a szerepkörrel élni szeretnénk, s elérni, hogy európaiságunkat, az európai identitást kibontakoztassuk, s ezt a tudatot elmélyítsük és fejlesszük a hozzánk látogató múzeumbarátok körében. 6

3. Közmővelıdési hatások, várható eredmények A muzeális jellegő intézmények, a múzeumi hálózat, a Herman Ottó Múzeum képtára szempontjából szakszerőbbnek tartjuk a kulturális hatások kiemelését, mivel a kulturológiának, az alkalmazott kultúra tudománynak csak egy szakmai nézıpontú lényege a közmővelıdési alágazat szerepének elemzése. A kultúra más alágazatai, a mővészeti, oktatási, tudomány, sıt napjainkban a tömegkommunikácó mint kulturális alágazatok markánsan érintkeznek a muzeális jellegő tevékenységgel. A kulturális hatások, a várható eredmények elemzése tehát multidiszciplináris gondolkodásmódot igényel. Az alkalmazott kultúra tudományok mellett a mőködés gyakorlatában érvényesíteni kell az interkulturális kommunikáció lényegét, a marketing szemléletet, a PR. formációkat, a humán erıforrások fejlesztésével kapcsolatos menedzsment tudomány eredményeit. Intézményünk kulturális életében a képtár átadása szemléleti változásként is felfogható, hiszen a tudományos kutató, - feltáró, - győjtı, - restauráló és bemutató jellegő szakmai alapfeladatok végzése mellett, igény mutatkozik (közönség és szakmai) új múzeumi jellegő feladatok felvállalására: látványos- attraktív kiállítások rendezésére, exklúzív és látogatóbarát környezet kialakítására. A képtár komplex projektként kíván eleget tenni a társadalmi, - és szakmai elvárásoknak, az új Európai Uniós kihívásoknak. A múzeum az akadálymentes közlekedés kialakításával, a szolgáltató képesség színvonalának emelésével, a múzeumi kávézó, múzeumi bolt, múzeumi mozi, szabadtéri és rekreációs terepek mőködtetésével képes eleget tenni a jelenkori kihívásoknak. 7

Az új kulturális hatások és a környezet humanizálódása együttesen eredményezheti, hogy a képtár alternatívát jelent a közönség, a látogatók számára, szemben a bevásárló központok konzum - kultúrájával, a televízió kommersz tömegkultúra programjaival. A kulturális élet hatásait elemzı szakemberek véleménye szerint jelzıtőzként értékelhetı, hogy régiónkban a kulturális rendezvények iránt fokozódik az érdeklıdés. Térségünkben kulturális zászlós hajónak tekinthetı a Miskolci Nemzetközi Opera Fesztivál, és a Herman Ottó Múzeum Képtára, amely kulturális eseményeket nemzetközi figyelem is kíséri. Joggal remélhetı, hogy- a kulturális turizmus keretében- e rendezvényeknek gazdaságélénkítı hatása lehet. A legújabb kulturális hatás tehát, megismételten hangsúlyozva az elit, és - magas kultúrának gazdaságélénkítı hatása várható, amelyet mi szakemberek, a rendszerváltás folyamata óta soha nem mertünk leírni, de a mai fejlıdés trendjébıl egyértelmően kiolvasható ez a hatás, ezért is tartjuk rendkívül fontosnak a kiemelt állami, önkormányzati támogatás elnyerését. 3.1 Tudásalapú társadalmunk szolgálata mővészeti, tudományos, közmővelıdési eszközök megvalósításával Tudásalapú társadalmunk dinamikus mőveltségigényének szolgálatára, a közönség információkkal történı ellátására alkalmassá válik képtárunk. Várható eredmény, hogy egy olyan értékközpontú kulturális intézménnyé fejlıdik a kiállítás, amely formálni képes a közönség ízlését, értékközpontú szellemisége révén az elit kultúra iránt érdeklıdı közönség számára is vonzóvá válik. 8

A kiállítás, szolgálhatja - segítheti a tudósok, a kutatók, a történészek, mővészek, értelmiségiek,pedagógusok, andragógusok munkavégzését, de mőélvezetet nyújthat életkori, - és intézményes sajátosságoktól függetlenül minden érdeklıdı számára. 3.2 Life long learning (Élethosszon át tartó tanulás) folyamatainak katalizálása Az élethosszon át tartó tanulás, vagy ahogyan az andragógia tudománya használja, a permanens mővelıdés igénye forradalmi átalakulást jelent a tanulás, mőveltség, tudás szerzés folyamatában. Mérések, vizsgálatok és kutatások bizonyítják, hogy a tanulás, a mővelıdés, a személyiségformálás ma már kizárólagosan nem valósulható meg iskolai keretek között. Muzeális jellegő intézményeink ennek adaptációját felhasználva teremtették meg az iskolán kívüli mővelıdési, tanulási formákat, amelyek az ember öntevékenységére, önmővelésére építı formákat priorizálja. Hangsúlyozzuk a spontánformálódás kereteit, amely metodológiai értelemben, az önkéntességre, az egyén önmővelési akaratára épít/ részletek az 5. fejezetben/ Múzeumi gyakorlatunkban a tanulás folyamatát életen át tartó programnak teküntjük, amely független az életkori és az intézményi sajátosságoktól,születéstıl a halálig tartó folyamat. A képtár exklúzív tematikájával a felnıttek számára/is/ (felnıttnevelés) teremt kötetlen tanulási mővelıdési esélyeket. A képtár átadása szolgálja a kulturális esélyegyenlıség megteremtésének igényét, a kulturális különbségek felszámolását célzó szándékot. 4. Gazdasági hasznosítás, - és várható eredmények 9

Az állandó képtár a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság vezér terméke. A gazdasági haszon és a várható eredmény döntıen az intézmény marketing stratégiájától függ. Az állami, önkormányzati finanszírozás évrıl évre szőkül, a nemzeti pályázati források nem nyújtanak kellı biztonságot a szakmai tudományos közmővelıdési munka színvonalemelkedéséhez. Intézményünknek tehát több irányban keresnie kell a pótlólagos pénzek bevonásának módszereit. A külföldi példák számtalan forrásfeltáró, forrásszerzı metodikát ismernek, amelyeket adaptálni szeretnénk. A forrásfeltáró munka sikeressége nagyban függ a tulajdonosi szándéktól, akarattól, stratégiai elhatározásaitól. A totális áttörés szervezeti strukturális funkcionális átalakítást kíván meg az intézménytıl, olyan átalakítást, amely az Európai Uniós elvárásoknak is megfelel. Tapasztalataink felhasználásával javíthatjuk költségvetési mérlegünket, gazdasági eredményességünket. 4.1 Forrásteremtés vállalkozások, szponzorszervezések, alapítványi támogatások felhasználásával. A képtár megépítésével egyidejőleg lehetıség nyílik múzeumi vendéglátás biztosítására, múzeumi ajándékbolt megnyitására, amelynek révén múzeumi mőtárgy másolatokat, a múzeumi klasszifikáció során feltárt mőtárgy dublungokat, a másodlagos mőtárgyakat értékesíthetjük. Szeretnénk a múzeumi kiadványokat és egyéb ajándéktárgyakat forgalmazni, ezért építészeti terveinkben olyan logisztikai és infrastrukturális fejlesztéseket fogalmaztunk meg, amelynek révén 10

alkalmassá válik intézményünk saját bevételeinek fokozására, illetıleg további egyéb források feltárására. Szponzorkutatás módszerével szeretnénk elérni, hogy a mőtárgyaknak legyenek eszmei tulajdonosai, olyan múzeumpártoló szponzorokra gondoltunk, akik egy egy mőtárgy restaurálását, egyéb költségeit önkéntes alapon finanszíroznak. 4.2 Forrásteremtés, termek, eszközök bérbeadásából Mőködési tapasztalataink azt mutatják, hogy a bérbeadást, a pótlólagos pénzek bevonásának módszerét, rendkívül körültekintıen kell gyakorolni, és különösen igényes megrendelık számára lehetséges biztosítani. A képtár és komplex múzeumi környezetének kialakítása révén emelkedik szolgáltatóképességünk színvonala, amelynek révén további bevételi forrásokra számíthatunk. A termek, eszközök, esetenként kompetencia (szakmai hozzáértés) bérbeadása nemcsak az üzleti megfontolások része, hanem a kapcsolatok építésének módja, a társadalmi - közéleti aktivitásunk kifejezıdésének mértéke is lehet. 4.3 A múzeumi szolgáltatások ára A múzeumlátogatói igények, elvárások növekedése jellemzı régiónkban, s a sokoldalú tevékenységő múzeumi szervezet szeretne megfelelni ezen újkori kihívásoknak. Az intézmény, és maga a képtár is keresi azokat a kitörési pontokat, amelyeknek révén feloldhatja azt az ellentmondást, amely által eleget tehet a társadalmi elvárásoknak, megnyerheti a társadalmi támogatottságot, szolgálhatja az esélyegyenlıségi törekvéseket, de ugyanakkor szolgáltatásait (kiadvány, kiállítás, tudományos mő, rendezvény, program) vállalkozási áron értékesíti. 11

Külsı segítség nélkül dilemmáinkat képtelenek vagyunk feloldani, s csak szimplifikáló választ adhatunk. 1./ A muzeális jellegő intézményrendszer társadalmi súlyának megfelelı államiönkormányzati támogatásban részesül (számításunk szerint ez a mérték a mai támogatásnak dupláját jelenti!). 2./ A muzeális jellegő intézményrendszer árúnak tekinti a kultúrát, s piaci áron értékesíti bizonyos szolgáltatásait, de szeretnénk elkerülni ezt a döntést, mert a múzeum, így társadalmi küldetését nem teljesítheti, (a magánmúzeumok egyébként is piacorientáltak Magyarországon). Kurta Mihály Múzeumandragógus 12