Sejtanyagcsere, metabolikus



Hasonló dokumentumok
jobb a sejtszintű acs!!

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Glikolízis. Csala Miklós

Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Mire költi a szervezet energiáját?

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

A glükóz reszintézise.

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

09. A citromsav ciklus

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Szöveti oxigenizáció mérésének újabb módszerei

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

LIPID ANYAGCSERE (2011)

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

Szignalizáció - jelátvitel

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

A mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus július

Anyag és energiaforgalom

CzB Élettan: a sejt

Vércukorszint szabályozás

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

A szénhidrátok lebomlása

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A koenzim Q10 fél évszázados története

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe

A sepsis pathophysiologiája. Dr. Fülesdi Béla DEOEC AITT

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Energia források a vázizomban

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

glutamát felszabadulás gluthation mennyisége

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

Az energiatermelõ folyamatok evolúciója

Tudományos információk a klinikai táplálás tárgykörébõl

Stroke-ot követő akut szak emelt fehérje igénye. Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest

AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék


Szabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc

Szénhidrátanyagcsere. net

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök.

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

Sav-bázis háztartás. Debrecen, Ökrös Ilona. B-A-Z Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Gyulladásos folyamatok szabályoz polifenolokkal. Pécsi Tudományegyetem

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga

Átírás:

Sejtanyagcsere, metabolikus stresszválasz és s szabadgyökök Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

Az A alkoholizmus, fiziológi giás s sejtműködés mint probléma Feltételei: - ép sejtmorfológia, subcellularis szinten is - ép sejtfunkció - energetikai sufficiencia - szubsztrát táplálás - oxigén szöveti oxigenizáció A sejt fiziológiás működésének alapja az oxidatív foszforiláció A szervezetet ért külső behatás minden szinten megváltoztatja a fiziológiás sejtfunkció feltételeit.

A tápanyagok t bejutása a sejtbe (glukóz) - a glukóz kismolekulájú anyag ( C 6 H 12 O 6 ) - a transzmembrán transzport formái glukóz-transzporterek (Glut-1-4) - inzulin-dependens - inzulin-independens transzport (facilitált diffúzió) Mindkét forma a G-proteinhez (GTP-függő transzmembrán-fehérje) kötötten

Glukóz-transzporterek

Az aerob glikolízis lépései I. szakasz: glikolízis, cytosolban 2 ATP II. szakasz: III. szakasz: citromsav-ciklus, citrátkör, Krebs- Szentgyörgyi ciklus - cytosol, vacuolák 2 ATP terminális oxidáció - mitochondrium külső és belső felszíne I-II. szakasz mérlege: 4 ATP + 24 H + 6 CO 2 III. szakasz mérlege: 34 ATP + víz

A széndhidr ndhidrát-metabolizmus lépései

Glikolízis és s a pentóz-foszf foszfát ciklus ATP hexokinase ADP Glukóz G-6-P pentóz NADP + F-6-P foszfát ciklus ATP fruktokinase ADP F-1,6-diP dihydroxiaceton-p Gliceraldehid-3-P NAD + NADH 1,3-bifoszfát ADP ATP 3-PG 2-PG H2 O NADPH glutathion ADP PEP piruvát kináz CO 2 NADH NAD + ATP piruvát laktát

A citrátk tkör kapcsolódásai sai glukóz aminosavak zsírsavak (hexózok) glukóz aminosavak malát oxálacetát piruvát NADH acetil-coa citrát izocitrát zsírsavak fumarát CO 2 FADH 2 FAD szukcinát α-ketoglutarát aminosavak aminosavak szukcinil-coa CO 2 porfirin

A citrátk tkör gócpontjai Acetil-CoA: piruvát (aminosavak, glukóz) zsírsavak közös belépési pontja α-ketoglutarát: egyes aminosavak be- és kilépése Oxálecetsav: glukóz egyes, glukoplasztikus aminosavak belépése

Az aerob glikolízis lépései I. szakasz: glikolízis, cytosolban II. szakasz: citromsav-ciklus, citrátkör, Krebs- Szentgyörgyi ciklus - cytosol, vacuolák III. szakasz: terminális oxidáció - mitochondrium külső és belső felszíne I-II. szakasz mérlege: 4 ATP + 24 H + 6 CO 2 III. szakasz mérlege: 34 ATP + víz

Terminális oxidáci ció Lényege: - a H vízzé való oxidálása, O 2 segítségével - energiatermelés (oxidatív foszforiláció) Szükséges: -a NAD + - NADH rendszer (H-szállítás) -Fe 2+ -Fe 3+ rendszer (elektron-transzport) - egyéb coenzim-rendszer - citochrom-abc (elektron transzport) - oxigén Energiatermelés a terminális oxidációban: 34 ATP (és víz)

A fiziológiás anyagcsere - az energetikai szufficiencia - központi szabályozó folyamata az oxido-redukciós rendszer

A biokémiai reakciók k lényege l az oxidáci ció/redukció oxidált forma redukált forma NAD + +e -e NADH NADP + +e NADPH -e FAD + +e FADH -e

A citrátk tkör kapcsolódásai sai glukóz aminosavak zsírsavak (hexózok) glukóz aminosavak malát oxálacetát piruvát NADH acetil-coa citrát izocitrát zsírsavak fumarát CO 2 FADH 2 FAD szukcinát α-ketoglutarát aminosavak aminosavak szukcinil-coa CO 2 porfirin

Az oxido-redukci redukciós (redox)) rendszer feladata - a tápanyagok lebontása és a terminális oxidáció biztosítása - a fiziológiásan képződő szabad gyökök eliminálása (H 2 O 2, O 3+ ) - a posztagressziós szindróma által (citokinek) generált szabad gyökök eliminálása A központi reguláló rendszer a glutathion

Glutathion-képz pzés

A glutathion reguláló szerepe H 2 O 2-2GSH NADP + glutathion glutathion peroxidáz reduktáz 2H 2 O GSSG NADPH sejtdestrukció citrátkör

A zsírok metabolizmusa Zsírok felvétele - triglicerid - cholesterin - foszfolipidek formájában

Trigliceridek glicerin máj, glukóz zsírsavak FFA, energia

Zsírok, zsírsavak Zsírok formái, zsírsavak szerint LCT: 24-32 C-atom MCT: 12-24 C-atom SCT: 8-10 C-atom Transzmembrán transzport hosszú szénláncú zsírsav - carnitin, mint transzmembrán fehérje közepes, rövid C-lánc - carnitin nem szükséges

A zsírok energiatermelése 1. Glicerin: csak glukózon keresztül képződik energia 2. Zsírsav: bontás ß-oxidáción át 2 C-atomonként: 2 ATP 2 H terminális oxidációban 3 ATP (pl.: 16 C-atomos LCT zsírsavaiból: ß-oxidációban 16 ATP x3 48 ATP terminális oxidációban 24 ATP x3 72 ATP összesen: 120 ATP) Tehát: ß-oxidációban energia termelődik, CO 2 felszabadulás nincs, de telítődik a H-transzport-rendszer

Az aminosavak metabolizmusa Az aminosavak cukrok + NH 3! egyes aminosavakat egyes sejtek direkt energiaforrásként használnak glutamin - bélhámsejtek izom-májsejtek immunsejtek arginin - limfociták több aminosavból a máj glukózt képez (glukoplasztikus aminosavak - alanin) más részük fehérjék alapanyaga Az exogen fehérjék aminosavak sorsa: -építőanyag vagy energia

Posztagressziós s szindróma, stressz hatása a sejt energetikai folyamataira Tételezzük fel: - szöveti oxigenizáció rendben - sejtmorfológia ép a patofiziológiai folyamatok már energetikai inszufficienciát okoznak!

Az energetikai folyamatokat befolyásol soló tényezők 1. Katekolaminok (stresszreakció) 2. TNF-α csökkenti az inzulin receptor gén-expresszióját 3. Szabadgyökök - lefoglalják a redox-rendszert 4. Steroidok, GH, glukagon

A katekolaminok támadáspontja többes... A katekolaminok, mint biogén aminok - a sejtmembrán külső felszínéhez kötődnek - rövid életidejűek - vízoldékonyak a tömeghatás elve szerint megváltoztatják a membránreceptorok egyensúlyát fokozott energiatermelés fokozott intracellularis fehérje-destrukció - protein-tirozin-kináz - enzim aktiválás

Membránreceptorok és ligandok G-proteinhez kapcsolt receptorok Inzulin Peptidek, neurotranszmitterek Növekedési Prosztaglandinok faktorok Gyors ioncsatornák Neurotranszmitterek és aminosavak Sejtmembrán Protein tirozin kináz Másodlagos messengerek (pl. camp) Proteinkinázok Ionok Ca + -és Na +- flux Fehérjelebontás Energiatermelés

A membrán n hatások eredője tehát Nincs redox kapacitás a G-protein működéséhez extracellularis hyperglycaemia intracellularis hypoglycaemia (szubsztrát-hiány) - inzulin rezisztencia = antiinzularis hormonstátusz az extracellularis hyperglycemia ellenére a sejtek éheznek

A sejtanyagcsere változv ltozása - nevezéktan Ma úgy gondoljuk, hogy a külső behatások biokémiai lényege a sejt oxido-redukciós folyamatainak zavara oxidatív stressz metabolikus stressz metabolic injury posztagressziós anyagcsereválasz lényege: katabolizmus, hypermetabolizmus

A hyperglycaemia A posztagressziós állapot első metabolikus jele a hyperglikémia. Oka nemcsak a membrán-hatás, hanem csökken a GLUT-4 gén-expressziója is. Kóros és káros - hyperosmolaritás - csökken a membrán fluiditása - a sejt hyperpolarizált (Ca-flux) - osmoticus transzport - folyadék-elektrolit imbalance A sejtmembrán morfológiai és működésbeli változása pl. a PMN leukocyták funkciója gátolt

A sejt energiaforrása glukóz-hi hiány esetén 1. Intracellularis proteolysis aminosavak - intracellularisan közvetlen energiaforrás (glutamin) -megnő a szérum aminosav-szint (glutamin) - a májban a glukoplasztikus aminosavakból glukóz képződik

A sejt energiaforrása glukóz-hi hiány esetén 2. Zsírsavak - az intracellularis zsírsav készlet kevés - a zsír mobilizálása a zsírsejtekből 24-36 órát vesz igénybe - az intracellularis hasznosodás nem teljes telítődik a redox-rendszer -a H + -ion acidifikálja a citoplazmát - ha nincs terminális oxidáció, leáll a rendszer

Mi a teendő? 1. Glukóz - a katekolaminaemiát csökkenteni (pl.: fájdalomcsillapítás) - a SIRS többi tünetét is csökkenteni - inzulin, vagy inzulin + glukóz Van der Berghe - intenzifikált i.v. inzulin bevitel ( 71 E/nap) - a szérum glukóz 6 mmol/l körüli legyen - csökken az infekciók száma - javul a túlélés - a kórképenkénti mortalitás 3-4 %-al csökken ((Intensive Insulin Therapy in Critically III patients NEJM (2001) 345:1359-67.))

Mi a teendő? 2. Aminosav - adjunk - tudomásul kell venni, hogy a sejtek aminosavat energiaforrásként használnak - a glutamin jó energiaforrás, és a glutation működéséhez is szükséges 3. Zsír - adjunk - nem kontraindikált, de a sejtek csak a szabad zsírsavat hasznosítják (máj?)

Amennyiben nem megy a dolog... a sejtmembrán károsodik a lipoprotein-lipid váz töredezik az arachidonsav metabolizmus végtermékei (PG-k, TxA 2 ) további károsodásokat okoznak IC nátrium és kálcium akkumuláció, sejtduzzadás a citosol rigiddé válik, a vízváz összeomlik MMD (mitochondrium membran disease) sejtnecrosis

a legújabb gondolat Bár leáll a légzési lánc, a sejt alvó/hibernált állapotba kerül A következő időszak kérdése lesz: - lehet-e befolyásolni az anyagcserét exogén hormon szubsztitúcióval? (Singer, Lancet 2005.)

Az oxidatív v stressz A redox rendszer nem tudja a fiziológiás vagy excesszív mennyiségű szabad gyököt eliminálni - reaktív oxigén species (ROS) (fiz. 2%) - reaktív nitrogen (RNS) - reaktív vas (RIS) (egészségesben ritka)

A szabad gyökök Fiziológiásan is nagy tömegben képződnek, az oxigén metabolizmusa, ill. az anyagcsere során Mire kell nekünk az oxigén? - a proton eliminálására - a hidrogén anyagcseréje proton és elektron formájában zajlik - a mitoch-ba a H protonja és elektronja külön-külön lép be - a protonok direkt úton, protonpumpa segítségével - az elektronokat előbb a flavonoidok, majd az ubiquinon, citochrom, és a Fe 2+ -Fe 3+ rendszer transzportálja az energia az elektron-transzport során képződik - 34 ATP (és víz) a H + felesleges, azt eliminálni kell - ha nem megy, a H + cc. nő, ph csökken acidosis

ROS - igen reaktív OH O 2 - a legveszélyesebb - direkte oxidálja a zsírokat, a fehérjéket, a DNS-t - fagocitáló sejtek membránjában megtalálható (így persze a baktériumokra is a leghatékonyabb) - superoxid anion - gyenge oxidáns, de NO - al peroxinitit keletkezik - (membrán lipid-peroxidációja) H 2 O 2 - gyenge, de ha fémion van a közelben, OH - képződik

RNS - reaktiv nitrogen species N 2 O, NO, NO 2 NO: nitrogen-oxid-synthetase (NOS) segítségével cnos - constitutive inos - induceble képződés argininből rövid életű, nem erős oxidáns

A szabad gyökök Elhelyezkedés: i.c. és e.c. Ne feledjük: - a szabad gyökök nem feltétlenül kártékonyak! szabályozó szerep NO fiziológiás sejtpusztulás külső hatások elhárítása bakterial - killing - és hát persze az öregedésben is szerepük van

Hypoxia és hyperoxia A hypoxiáról többet/sokat tudunk, a hyperoxiáról keveset Hypoxiában nincs H + -elimináció! (acidosis) A sejt hypoxia okai: 1. a szöveti oxigénellátás zavara (hypoxaemiás hypoxia) 2. a sejtek oxigénfelvevő képessége zavart (cytopathiás hypoxia) 3. Oxigén van, felhasználás nincs dysoxia (MMD) Minden esetben sejtduzzadás, oxidatív stressz, sejtnecrosis

Hypoxia és hyperoxia Ischaemia/reperfúzió: - hypoxiát követő reperfúzió - legalább annyira veszélyes OXIDATÍV STRESSZ

Hyperoxia Az oxigénr nről l keveset tudunk bár r tudjuk, hogy aktív-,, sőt s agresszív v elem (3 szabad töltt ltése van, állandóan elektront akar felvenni ) - a szabad gyökök k képzk pződése fokozott oxidatív v stressz Barth,, CCM, 2008: meddig jój az oxigén, és s mikortól l káros? k - intenzíves betegeken ma már m r ritka a szöveti hypoxia 100% oxigén n folyamatosan rontja a túléléstt levegő folyamatosan - jobb a túlélést 100% oxigén n 3 napig, majd levegő legjobb túlélést (50% felett már m rossz a tüdőnek) t

Excesszív ROS terhelés s okai tehát posztagressziós állapotban - ischaemia/reperfusio - aktivált immunsejtek által termelt ROS (PMN-leukocyták, macrophagok) - lélegeztetés - magas FiO2 fokozza - önmagában is ciklikus sejtnyújtás (növekszik a mitochondrium - stressz) - vas-mobilizáció (kritikusan súlyos állapotban mindig!)

Intracellularis történések Az egyik legfontosabb kutatási irány: az i.c. redox státusz változásainak hatása a gén - expresszióra a ROS aktivál egyes transcriptios faktorokat -NF-κB, AP-1 (activated protein-1 transcriptios faktor) NF- κb az endotel-sejtekben gyulladásos reakcióra aktiválódó gyorsválasz transcriptor végeredmény: endothel-dysfunctio (ICM:2007:33:364-367)

Egyéb, oxidatív v stresszt generáló tényezők kritikusan súlyos s állapotban - hyperglycaemia a glukóz toxikus molekula! - csökkenti az enzimatikus antioxidánsokat - generálja a ROS-szintézist - csökken a non-enzimatikus antioxidánsok szintje, és hetekig alacsony marad, még a stressz után is!! - C, E vitamin, glutathion

Antioxidánsok nsok Felosztás, az ismert teljesség igénye nélkül: - i.c., membrán, e.c. - konstitucionális, indukálható - emzimatikus és nem-enzimatikus - primer és szekunder Sőt - el kell különíteni a pro-oxidánsokat az antioxidánsoktól!

Mi törtt rténik oxidatív v stressz esetén - a sejtben? 1. Bekapcsolnak az enzimatikus antioxidánsok - citochrom oxydase-ok - szuperoxid-dizmutázok (SOD - metallo-proteinek) nagytömegű, fontos, minden aerob szövetben Cu-Zn - SOD Mn - SOD a citoplazmában O 2 *+ O 2 *+ H + H 2 O 2 + O 2 a mitochondriumban A legjobb enzim, mely véd az oxidatív stressztől, és melynek működéséhez a C és E vitamin kell

A glutathion reguláló szerepe H 2 O 2-2GSH NADP + glutathion glutathion peroxidáz reduktáz 2H 2 O GSSG NADPH sejtdestrukció citrátkör

Mi törtt rténik oxidatív v stressz esetén - a sejtben? - katalázok máj, vese, vér alakos elemeiben nagytömegben 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 - peroxidázok 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 vvt, thr, PMN-leukocyta peroxidase többféle van, fontos a glutation-peroxidáz! Selenium!

Mi törtt rténik oxidatív v stressz esetén 2. Bekapcsolnak a nem-enzimatikus antioxidánsok - albumin, bilirubin -A-vitamin - ubikinon, uratok

Szabad gyökök és klinikum ami nagyon valószínű: - az ischaemiás prekondicionálás lényege, hogy antioxidánst állít elő a sejt Szepszisben - alacsony az E-vitamin, a szelén-szint, a lipidperoxidáció fokozott jeleivel - szeptikus sokkban a glutathion szint gyorsan csökken, ill. alacsony a GSH-szint (Huet et al CCM 2007) - a glutathion szintjét a glutamin határozza meg (Flaering ICM: 2005: 31:1072) - a glutathion-szintézishez selenium és glutamin fontos

Antioxidánsok nsok adjuk vagy ne adjuk? Annak ellenére, hogy elhunytakban az antioxidánsok szintje alacsony, nincs egyértelmű válasz a glutamin morbiditást/mortalitást csökkentő hatásában több mint valószínű, hogy szerepet játszik a glutathionképzés elősegítése az albumin bár fontos antioxidáns - ilyen irányú szerepe szepszisben vitatott és nem bizonyított a selenium adására növekszik az evidencia SIC study 2007. (Angstwurm et al.) - a 28 napos mortalitás 10,3%-al csökken, ns. (CCM,2004. 32:755-9) - egy jelenleg folyó multicentrikus vizsgálat 2010-ben fog lezárulni, az interim analízis biztató

Antioxidánsok nsok adjuk vagy ne adjuk? vitaminok : egyelőre nincs evidencia arra, hogy i.c. is hatnak (Motoyama CCM 2003: 31:1048-1052) (Laplace ICM 2005: 31:1174-1180) - valószínűleg a multimodalis megközelítés fog beválni keverékek alkalmazásával javul a mortalitás, ns. ( Heyland, 2007. jan. ) szabadgyök-csapdák - C-vitamin, mannisol - klinikai javulást nem hoztak, feltehetően csak EC hatnak.

Mit tehetünk az oxidatív v stressz, a katabolizmus csökkent kkentése érdekében? 1. Az alapfolyamat, katekolaminaemia mérséklése - szedáció - fájdalomcsillapítás -műtét - sokktalanítás stb. 2. Szöveti oxigenizáció biztosítása - volumen - keringés - oxigén 3. Szubsztrát biztosítása inzulin-normoglycaemia