Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés

Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés 2007

Tevékenységi Jelentés

2

Tartalomjegyzék 3 1. Vezérigazgatói köszöntő 4 2. Pénzügyi és mûszaki kulcsmutatók 7 3. Az év legfontosabb eseményei 9 4. Stratégia 10 4.1 Az MVM Csoport jövőképe 12 4.2 A stratégia célrendszere 13 4.3 MVM Csoport fontosabb feladatai 14 5. Vállalatirányítás 18 5.1. A cégcsoport felépítése 20 5.2 Az Igazgatóság tagjai 24 5.3 Az elismert vállalatcsoport tagjai és működése 34 5.4 Az MVM Zrt. szervezeti felépítése 36 5.5 A Felelős Vállalatirányítási Rendszer 37 (Corporate Governance) felépítése 5.6 Kockázatkezelési Rendszer 38 6. Gazdasági környezet és pénzügyi eredmények 40 6.1 Makrogazdasági környezet 42 6.2 Szabályozási környezet 45 6.3 Az európai és a magyar 52 villamosenergia-piac 2007-ben 6.4 Pénzügyi eredmények 66 6.5 A leányvállalatok fő pénzügyi adatai 74 7. Üzletágak 76 7.1 Termelés 78 7.2 Kereskedelem 86 7.3 Átviteli rendszerirányítás 91 7.4 Egyéb tevékenységek 93 8. A társaság jövőképe 96 8.1 A társaság által preferált beruházási területek 98 8.2 Kiemelt megva lósítandó és folyamatban lévő projektek 99

4 Vezérigazgatói köszöntő Tisztelt Olvasó! Ön az MVM Csoport 2007. évi teljesítményét az utókor számára megörökítő, egységes szerkezetű és kivitelű kiadvány-csomag első kötetét tartja kezében. Az idei évben először egy jelentés-együttesben számolunk be a cégcsoport üzleti tevékenységéről, tesszük közzé a csoportszintű pénzügyi jelentést, valamint részletesen ismertetjük a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítéseinket. A 2007. évet értékelő jelentés két kötetbe szerkesztése is az Ön kényelmét szolgálja. Nemcsak a közzé tenni kívánt információk bővültek, hanem olyan mélyreható átalakulások tanúi és letéteményesei lettünk, amelyek bemutatása szétfeszítené a korábban megszokott kereteket. Biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül éppen a 2007-es év az, amelyről a korábbiaknál lényegesen részletesebben, a lezajlott változások mélyrehatóbb elemzésével és eredményeink bővebb bemutatásával adunk számot. Az MVM Csoport 2007-ben olyan döntő változásokat élt át, melyek alapjaiban módosították működését. De a cégcsoport maga is élen járt a változtatásokban, a lezajlott átalakulások éppen a 2007-es évben váltak visszafordíthatatlanná, megalapozva egyben egy minőségileg új növekedési pályát. Néhány példán keresztül szemléltetve mindezt: 2007-ben átalakult a társaságcsoport irányítási rendszere, véglegessé téve a három év óta zajló strukturális változások eredményeit. Ezzel párhuzamosan immár teljessé vált az a csoportszintű gazdálkodási szemlélet és annak sokszínű eszközrendszere, melynek eredményeként az MVM Csoport jövedelmezősége immár az elvárható, az iparági sztenderdeknek megfelelő szint közelébe érkezett. A tartós növekedési pályát azonban elsősorban az alaptevékenységek megerősítése, új projektek indítása és a cégcsoport meglévő erősségeinek maximális kihasználása jelentheti e tekintetben sem szűkölködött a 2007-es év eredményekben.

5 Utólag visszatekintve ugyanakkor 2007 az MVM számára elsősorban a felkészülés, a lehetőségek megteremtésének éveként értékelhető. A cégcsoportnak immár a teljesen nyitott versenypiac körü l - ményei között kell helytállnia, miközben az 1995- ben lezajlott energiaipari privatizáció óta először ismét tulajdonosi szerkezetének lényegi átalakulása vált a közeljövő realitásává. A 2007 óta eltelt és még előttünk álló évek fogják minősíteni azt az utat, amelyet a cégcsoport az elmúlt időszakban megtett, és amelynek során 2007 végére fejlő dési pályájának meggyőződésem szerint új mérföldkövéhez érkezett. Bízom benne, hogy jelen kiadvány hű és tárgyilagos képet nyújt a tisztelt Olvasónak, tükröt tartva elénk mindarról, amit a Magyar Villamos Művek 2007-ben elért, és ahova eljutott. Mártha Imre vezérigazgató A tartós növekedési pályát azonban elsősorban az alaptevékenységek megerősítése, új projektek indítása és a cégcsoport meglévő erősségeinek maximális kihasználása jelentheti e tekintetben sem szűkölködött a 2007-es év eredményekben.

6

2. Pénzügyi és mûszaki kulcsmutatók 7 Kiemelt mutató Mértékegység 2003 2004 2005 2006 2007 Változás 07/ 06 Erőművek beépített teljesítőképessége MW 2,645 2,686 2,586 2,591 2,684 3.60% Termelt villamos energia (bruttó) GWh 11,875 13,477 15,685 15,225 16,572 8.85% Értékesített villamos energia GWh 33,484 32,254 33,291 32,046 35,611 11.13% Vásárolt villamos energia GWh 12,416 11,066 11,119 11,200 11,983 6.99% Értékesített hőmennyiség TJ 2,243 2,650 2,614 2,500 3,296 31.85% Átlagos állományi létszám fő 9,330 7,945 7,569 8,240 8,942 8.52% Értékesítés nettó árbevétele Mrd Ft 416.29 412.10 443.10 502.33 627.80 24.98% EBITDA Mrd Ft 25.69 31.89 29.87 20.86 62.26 198.47% EBIT Mrd Ft -6.09-0.34-1.77-12.26 28.69-334.11% Adózott eredmény Mrd Ft -3.90-0.43-1.09 1.80 36.33 1923.68% Összes eszköz Mrd Ft 448.17 562.55 597.53 672.88 722.67 7.40% Saját tőke Mrd Ft 288.30 389.75 395.44 399.59 434.90 8.84% Bruttó pénzügyi adósság Mrd Ft 90.25 103.49 106.29 117.08 75.66-35.38% Nettó pénzügyi adósság Mrd Ft 86.63 97.15 90.86-47.58-87.87 84.68% Eszközarányos eredmény % -0.87% -0.08% -0.18% 0.27% 5.03% - Sajáttőke-arányos eredmény % -1.35% -0.11% -0.27% 0.45% 8.35% - Nettó adósság / saját tőke - 0.30 0.25 0.23-0.12-0.20 - Nettó adósság / EBITDA - 3.37 3.05 3.04-2.28-1.41 - EBITDA / fizetett kamat - 3.45 3.50 3.86 2.62 11.71 - Beruházások Mrd Ft 29.6 43.8 36.2 85.9 54.6-36.41% n.a n.a. 39.5 42.9 60.3

8

3. Az év legfontosabb eseményei 2007. Január 29-re a TVEL Corporation szakemberei eltá- volították a Paksi Atomerőmű 2. blokk 1-es számú aknájában lévő tisztítótartályból a 2003 áprilisában megsérült fűtőelem teljes mennyiségét. Február 19. és 21. között lezajlott az MVM Zrt.-nél a Magyar Szabványügyi Testület által folytatott külső minőségügyi felülvizsgálat, mely igazolta és megerősítette a vállalat integrált irányítási rendszerének EU normák szerinti működését, a kitűzött minőségi- és környezeti célok teljesülését. Április 20-án a Magyar Villamos Művek megtartotta évzáró rendes közgyűlését, melyen elfogadták a társaság, valamint a társaságcsoport konszolidált, a 2006-os évet lezáró üzleti jelentéseit és éves beszámolóit. Április 23-án ünnepélyes keretek között átadták az MVM projekttársasága, az MVM Észak-Buda Projekt Kft. beruházásában megvalósuló fűtőerőmű I. ütemét a Főtáv Kunigunda utcai telephelyén. Június 1-én ünnepélyes keretek között írták alá azt a dokumentumot, melynek hatályba lépésével az MVM Csoport úgynevezett Elismert Vállalatcsoportként működik. Ennek értelmében a Gazdasági Társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvényben beve zetett jogintézmény révén az anyavállalat egysé ges, hatékony irányítási eszközrendszer bir tokában koordinálja a cégcsoport leányvállala tainak üzleti tevékenységét. Június 4-ével új, csoportszintű, egységes arculati rendszer váltotta fel a társaságcsoport vállalatainál a korábbi heterogén vizuális képet. Június 27-én a BNP Paribas, a Citibank, az ING Wholesale Banking, a KBC Bank és a Magyar Villamos Művek Zrt. képviselői aláírták az anyavállalat bemutatkozó nemzetközi szindikált hitelét, melynek összege 150 millió Euro. Július 12-én aláírták Eszéken a MAVIR ZRt. és a HEP-OPS által közösen megvalósítandó Pécsor szág határ-ernestinovo 400 KV-os távvezetéki összeköttetés létesítési szerződését. Szeptember 20-án megtartották a cégcsoport új, Szentendrei úti székházának bokrétaavató ünnepségét. Október 25-én az MVM Trade ZRt. sikeresen megtartotta a hazai árampiac 2008. évi mûködése szempontjából meghatározó kapacitás árverést. December 11-én átadták Miskolcon az MVM Zrt. tulajdonában lévő projekttársaság, a MIFŰ Kft. által üzemeltett, a több távhőtermelő létesítményt magába foglaló beruházás második üte mét, amely a korábban átadott gázmotoros blokokkal együtt a város jelentősebb táv hőkörze teinek távhőellátását biztosítja. 9

Stratégia 4

12 4.1 Az MVM Csoport jövőképe Az MVM Csoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac domináns, in tegráltan működő résztvevője, Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. Az MVM Csoport az alábbi főbb szerepeket tölti be: Az MVM Csoport stratégiai holdingként és a Cégbíróság által bejegyzett elismert vállalatcsoportként való működése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok működésében a csoportszintű optimum kapjon prioritást, ami lehetővé teszi a csoporton belüli szinergialehetőségek kihasználását (termé szetesen a működésben rejlő szinergiák csopor ton belüli kihasználása a TSO esetében csak korlátozottan, annak függetlenségét maximálisan figyelembe véve érvényesülhet), az erőforrások haté konyabb hasznosítását és ezek eredményeként a jövedelmezőség javítását. Villamosenergia-kereskedő Villamosenergia-termelő Átviteli rendszerirányító (TSO) Az MVM Csoport stratégiájában rögzített jövőképének fontos eleme a tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia piacán: Az MVM Csoport nem csak Magyarorszá gon, hanem a régió országainak villamosenergia-piacain is megjelenik befektetőként, beruházóként. A nemzetközi befektetések elsődleges célja az MVM kereskedelmi, termelői portfoliójának javítása, az MVM piaci pozíciójának erősítése, a tulajdonosi érték növelése, különös figyelemmel a villamos energia-rendszer szabályozásával és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre. A cégcsoportra fontos szerep hárul, ezért jövôképének is szerves eleme, hogy az MVM társaságcsoport az állami felelôsségvállalások érvényesítésének elôsegítôje: Az MVM Csoport piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül jelentős mértékben képes támogatni az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kap csolódó állami feladatok megvalósulását a tulaj donosok erre vonatkozó igénye esetén.

4.2 A stratégia célrendszere A stratégia meghatározza azokat a fő célokat, me lyek elérésével biztosítható a cégcsoport előzőekben vázolt jövőképének megvalósítása. Ezen kiemelt célok öt nagy területre bonthatóak. A stratégiában rögzített nagy célrendszerek további csoportját a piaci célok alkotják. Ide tartozik a cégcsoport meghatározó nagykereskedői szerepének fenntartása a belföldi villamosenergia-kereskedelemben, illetve villamosenergia-keres kedelemi tevékenység folytatása a regionális piacon. A közvetlen fogyasztói értékesítés az MVM Csoport tulajdonosi értékét növelő bővítése. A társaságcsoport piaci céljai közé tartozik továbbá az MVM Csoport termelői portfoliójának jövedelmezőséget növelő, kereskedelmi célú bővítése, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítására és teljesítménynövelésére, szivattyús energiatározós vízerőmű létesítésére, új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítésére, további új 13 Az MVM Csoport stratégiai holdingként és a Cégbíróság által bejegyzett elismert vállalatcsoportként való működése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok működésében a csoportszintű optimum kapjon prioritást. A jogi környezetnek való megfelelés értelmében mind az MVM Csoport egésze, mind az egyes társaságok működése minden tekintetben meg kell, hogy feleljen az EU-s, illetve hazai jogszabályi előírásoknak. Meghatározó stratégiai cél, hogy a cégcsoport megfeleljen az állam tulajdonosi céljainak a stratégia időtávjában. Egyrészről a társaság (társaság csoport) tulajdonosi és piaci értékének növe lése, a tőzsdeképesség elérése révén. Másrészt az MVM Csoport az állami felelősségvállalások (ellátásbiztonság, környezetvédelem, hosszú távú nemzeti energiapolitika) érvényesítésének elősegítésére való alkalmassága által, a pro fitábilitási követel mények és a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása mellett valamint azáltal, hogy az MVM csoport hozzájárul a teljes piacnyitás feltételeinek megteremtéséhez. termelő kapacitások megvásárlására, létesítésére, kiemelten szem előtt tartva a rendszerszabályozás és az optimális rendszerműködés követelményeit. A fentiekhez kapcsolódóan részvétel a műszaki kutatá si-fejlesztési tevékenységben. Ezen kiemelt stra té giai célokhoz sorolandó az MVM Csoport villamosenergia-portfolióját erősítő tulajdonosi részvétel elérése a régió villamosenergia-piacán, melynek érdekében partneri, stratégiai kapcsolatok kiépítése szükséges a villamosenergia-iparágon belül. Természetesen ehhez a célrendszerhez tartozik az átviteli rendszerirányítási funkcióból származó kötelezettségek teljesítése, ide értve a hálózat szükséges mértékű bővítését, illetve korszerűsítését is. Végül ezen célrendszerben kell említeni az MVM Csoport elismertségének növelését, megítélésének javítását az üzleti partnerek, fogyasztók körében.

14 A stratégiában meghatározott törekvések következő csoportja a gazdasági céloké. Rövidtávon ide sorolható az MVM Csoport egyes társaságainak pénzügyi stabilitásának, önfinanszírozó működésének megteremtése, az elmúlt időszakban felhalmozódott pénzügyi terhek rendezése. Középtávon az iparági átlagot elérő csoportszintű jövedelmező ség elérése, hosszú távon pedig ennek megtartása szerepel a cégcsoport terveiben. A kitűzött gazdasági stratégiai célok közé tartozik természetesen továbbá a csoportszintű működési hatékonyság javítása, melynek megvalósítása során rövidtávon azok az elemek kapnak prioritást, amelyek egyidejűleg a társaságcsoport működési költségeit is csökkentik. A célrendszer utolsó nagy területéhez a szervezeti és irányítási célok tartoznak, mint a nagyobb működési hatékonyságot biztosító csoportszintű irányítási és szervezeti struktúra (stratégiai holding) kialakítása, amely az integrált működés révén lehetővé teszi a csoportszintű optimum elé rését, ezáltal az MVM Csoport jövedelmezőségének javítását. Ehhez kapcsolódó további meghatározott célkitűzés, hogy az egyes társaságok működésé ben is a csoportszintű optimum érvényesülése kapjon prioritást. A TSO vonatkozásában az előírt függetlenség maradéktalan biz tosí tása mellett a tulajdonosi érdekeknek a jog szabályok által megen gedett módon történő érvényesítését rögzíti a stratégia. A cégcsoport szervezetét érintő célok között említendő a munkakultúra és a munka vállalók elkötelezettségének javítása, növelése az MVM Csoport céljai iránt. A stratégiában rögzített jövőkép, illetve az ennek elérését szolgáló célrendszerek megvalósítása konkrét feladatokat állított az anyavállat, illetve a cégcsoport valamennyi tagvállalata elé. 4.3 Az MVM Csoport fontosabb feladatai 4.3.1 Az MVM Zrt. tőzsdeképességének megteremtése Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény elfogadását követően az MVM Zrt.-ben a tartós állami tulajdon részaránya 99%-ról 75%+1 szava- z atra csökken, ezáltal lehetővé válhat az MVM Zrt. részvényei 24,87%-ának értékesítése (jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tulajdonában az MVM Zrt. részvények 99,87%-a van). Több befektető részére történő részvény értékesítés esetén a forgalomba hozatal szempontjából a tőzsdei értékesítés a legkedvezőbb, hiszen így a folyamat átlátható, ellenőrizhető, valamint nagyszámú befektető elérését teszi lehetővé. Ez a forgalomba hozatali forma lehetővé teszi továbbá a likvid piacon történő értékesítést, valamint hogy a társaságcsoport üzleti értékének növekedéséből a tulajdonosok közvetlenül részesedhessenek (az emelkedő részvényárfolyamon keresztül), illetve megteremti a későbbi tőzsdei forrásbevonás lehetőségét (részvény-, kötvény-kibocsátásokkal). A fentieknek megfelelően az MVM Csoport stratégiájában a tőzsdeképesség elérésére vonatkozó cél kiemelt hangsúlyt kapott. A tőzsdeképesség a stratégia értelmezésében ennek megfelelően azt jelenti, hogy a cégcsoportnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a társaság üzleti értékének megfelelő, a tőzsdei

15 beveze téskori részvényárfolyam maximalizálá sát, valamint az MVM Csoportnak a bevezetésről határozó tulajdonosi döntés esetén biztosítania kell a tőzsdei bevezetés jogi, adminisztratív feltételeinek való megfelelést. elősegítő jövőkép kialakítása, a részvények értékesítésével kapcsolatos marketingstratégia kidolgozása, a társaságcsoport működését érintő tar talmi és formai követelmények, valamint feltételrendszer meghatározása) elvégzése. Tekintettel arra, hogy egy egységes irányítású, a csoportoptimum elérésére törekvő társaságcsoport értékesebb, mint a csoportot alkotó vállalatok külön-külön, ezért a holdingközpont, az MVM Zrt. tőzsdére vitele eredményezi a legmagasabb részvényértéket. A társaságcsoport magyarországi működésére tekin tettel a tőzsdei bevezetés esetén a Budapesti Értéktőzsdén (a továbbiakban: BÉT ) való jelenlét a minimális cél, ezért a jogi, adminisztratív feltételek meghatározása során a BÉT előírásait kell minimális elvárásként figyelembe venni, de a BÉT mellett a nagyobb nemzetközi tőzsdékre (például Frankfurti, Londoni tőzsde) való bevezetés lehetőségét, előnyeit és hátrányait is meg kell vizsgálni. A részvényértéket alapvetően a jövedelmezőség és a működési kockázatok, valamint a hosszú távú poten ciális növekedési lehetőségek határozzák meg. A bevezetéskori részvényárfolyam maximalizálása érdekében elvégzendő feladatok közé tartozik a csoport működési hatékonyságát és eredményességét már rövid távon növelő intézkedések (például a működési transzparencia, költséghatékonyság javítása), valamint a csoport üzleti értékét, eredményességét, piaci részesedését jelentős mértékben növelő, hosszabb távon realizálódó intézkedések (elsősorban beruházások megvalósítása) megtétele. Továbbá a bevezetéskori részvényárfolyam maximalizálásához szükséges egyéb intézkedések (a részvények eredményes értékesítését A sikeres tőzsdei bevezetéshez szükséges feladatok végrehajtása után a bevezetésről határozó tulajdonosi döntés esetén megvalósítandó további feladatokhoz tartozik a tőzsdére való bevezetés hez szükséges egyéb (jellemzően jogi, adminisztratív) feltételek megteremtése (például az MVM Zrt. működési formájának megváltoztatása nyilvánosan Fontos feladat a cég csoport meghatározó nagykereskedői szerepének fenntartása a belföldi villamos-energia-kereskedelemben, illetve villamosenergia-kereskedelemi tevékenység folytatása a regionális piacon, valamint közvetlen fogyasztói értékesítés az MVM Csoport tulajdonosi értékét növelő bővítése. működő részvénytársasággá), és a tőzsdei be vezetéshez kapcsolódó konkrét tőkepiaci feladatok végrehajtása. Ezen feladatok jelentőségére tekintettel a tőzsdeképesség elérésére irányuló projekt került létrehozásra az MVM Zrt. vezérigazgatójának közvetlen vezetésével.

16 A társaságcsoport tőzsdei bevezetésének sikeressége szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a jövőbeni, illetve már megkezdett beruházások, mert ezek jelentősen javítják a csoport eredmé nyességét, üzleti értékét.

17 4.3.2 Az MVM Csoport működési hatékonyságát és eredményességét már rövid távon is javító intézkedések A részvényértéket elsősorban az alaptevékenységek eredményessége határozza meg, ezért a tőzsdeképesség megteremtésénél kiemelt cél az alaptevékenységek bevételeinek növelése. A működési költségek csökkentése közvetlenül javítja a társaságcsoport jövedelmezőségét. Folytatni kell a megkezdett hatékonyságnövelő feladatok végrehajtását, elsősorban az egyes társaságok belső működési hatékonyságának javítását és a kijelölt szolgáltatások, feladatok csoportszinten közösen, koordináltan történő ellátásának megvalósítását. Az átlátható, transzparens működés erősíti a befektetői bizalmat, az irányítási rendszer hatékony ságának javítása pedig elősegíti a csoportszintű optimumon történő működés megvalósítását, és ezáltal a csoportszintű jöve delmezőség növelését. A működési transzparencia javítása egyrészt je lenti a társaságcsoport belső működési transzparenciájának megteremtését, másrészt a külső működési környezet és feltételek átláthatóságát. A társas ág csoport a belső működési transzparencia növelése érdekében stratégiai célként tűzte ki egy új irányítási rendszer kialakítását: tulajdonosi döntés szü letett arról, hogy az MVM Csoport a vállalati opti mumon működő társaságok csoportjából cso - port optimumon működő stratégiai holdinggá alakuljon, és kialakításra kerüljön az új, csoport szintű működési szemléletmódot támogató makrostruktúra és irányítási rendszer. 4.3.3 Az MVM Csoport üzleti értékét, eredményességét, piaci részesedését jelentős mértékben növelő, hosszabb távon realizálódó intézkedések A társaságcsoport tőzsdei bevezetésének sikeressége szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a jövőbeni, illetve már megkezdett beruházások, mert ezek jelentősen javítják a csoport eredményességét, üzleti értékét. A beruházásoknak és befektetéseknek elsősorban a csoport alaptevékenységeihez (villamosenergia-termelés, -értékesítés) kell kapcsolódniuk, és Magyarország mellett a régió egyéb országaiban is megvalósulhatnak. Tekintettel arra, hogy közép- és hosszú távon csak Magyarországon akár 6000 MW-nyi pótlólagos kapa citás kiépítése válhat szükségessé, a beruházásokon belül kiemelt célkitűzés a termelői portfolió bővítése, erőművi beruházások megvalósítása.

5 Vállalatirányítás

20 5.1 A cégcsoport felépítése Holdingközpont Magyar Villamos Művek Zrt. Termelés Átvitel, rendszerirányítás Kereskedelem > Paksi Atomerőmû Zrt. > Vértesi Erőmű ZRt. > Tatabányai Erőmű Kft. > MAVIR ZRt. > MVM ADWEST GmbH. > MVM Partner ZRt. > MVM Trade ZRt. > MIFŰ Kft. > MVM GTER Zrt. > MVM Észak-Budai Fûtôerômû Kft. > OVIT ZRt. > MVM ERBE Zrt. Központi szolgáltatások > MVMI Informatika Zrt. VILLKESZ Kft. > MVM Kontó Zrt. Az MVM Zrt. mint anyavállalat által irányított társaságcsoport (MVM Csoport) struktúrája

21 Az MVM Csoporthoz tartozó társaságok és fő feladataik Név Rövid név MVM tulajdoni hányada % Tevékenység Honlap Holdingközpont Magyar Villamos Stratégiai irányítás, vagyonkezelés, MVM Zrt. - Művek Zrt. távközlési szolgáltatások nyújtása www.mvm.hu Rendszerirányítás és villamosenergia-átvitel MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli MAVIR ZRt. 99,99 A villamosenergia-rendszer üzemvitelének irányítása, az átviteli hálózat üzemeltetése www.mavir.hu Rendszerirányító ZRt. és fejlesztése Villamosenergia-termelés és hőszolgáltatás Paksi Atomerőmű Zrt. PA Zrt. 99,99 Villamosenergia- és hőtermelés www.npp.hu Vértesi Erőmű ZRt. VÉ ZRt. 96,59 Villamosenergia- és hőtermelés, szénbányászat www.vert.hu MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. MVM GTER Zrt. 100,00 Az MVM Zrt. tulajdonában lévő szénhidrogén tüzelőanyag-bázisú erőművek üzemeltetése www.gter.hu Tatabánya Erőmű Kft. TE Kft. 99,99 Villamosenergia- és hőtermelés www.tber.hu MVM Észak-Buda Projekt Ingatlan-beruházás Előkészítő és Lebonyolító Kft. MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. Észak-Buda Projekt Kft. 100,00 Erőműberuházás lebonyolítása, üzembe helyezése, majd üzemeltetése MIFŰ Kft. 98,93 Villamosenergia- és hőtermelés - Villamosenergia-kereskedelem MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. MVM Partner ZRt. 100,00 Villamosenergia kis- és nagykereskedelem www.mvmp.hu MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. MVM Trade ZRt. 100,00 Közüzemi nagykereskedelem www.mvmvk.hu MVM-ADWEST Marketing und Handels GmbH További tevékenységek Országos Villamostávvezeték ZRt. MVM-ADWEST GmbH OVIT ZRt. 99,75 MVMI Informatika Zrt. MVMI Zrt. 100,00 MVM KONTÓ Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Központ Zrt. VILLKESZ Villlamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. MVM KONTÓ Zrt. 100,00 VILLKESZ Kft. 100,00 100,00 Versenypiaci villamosenergia- kereskedelem www.mvm-adwest.at Átviteli hálózat vezetékeinek karbantartása és létesítése; távközlési hálózat karbantartása, üzemvitele, felügyelete Teljes körű informatikai szolgáltatások (infrastruktúra, alkalmazási rendszerek üzemeltetése, ügyfélszolgálati és szolgáltatásmenedzsment) nyújtása a csoport társaságai számára Pénzügyi és számviteli szolgáltatások nyújtása a csoport társaságai számára Villamosipari szolgáltatási feladatok; emissziómérés - www.ovit.hu www.mvmi-informatika.hu - www.villkesz.hu MVM ERBE Zrt. 100,00 Energetikai mérnöki szolgáltatások www.erbe.hu Az MVM Zrt. és az általa irányított társaságok együttesen alkotják Magyarország nemzeti villamostársaság-csoportját, az MVM Csoportot. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamos energia-piac meghatározó, integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villamosenergetikájában is.

22 Az MVM Csoport az alábbi főbb szerepeket tölti be: Villamosenergia-kereskedő Az MVM Csoport Magyarország meghatározó villamosenergia-nagykereskedője (MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt.), valamint számottevő részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is (MVM Partner ZRt., MVM Adwest GmbH). Nemzetközi kapcsolatainak és szakmai felkészültségének kihasználásával elősegíti a régióban az egyes villamosenergia-piacok integ rálódását, kiemelten kezelve a hazai érdekeket. Villamosenergia-termelő Az MVM Csoport a Paksi Atomerőmű révén ter me - lőként is meghatározó szerepet tölt be a ma gyar piacon. A termelői portfólió bővítése során a ke reskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozás és az ellátásbiztonság érdekeinek messzemenő figyelembe vétele mellett. Az MVM Csoport aktív szereplő a regionális távhőpiacon is, ahol korszerű technológiák megvalósításával szolgálja az adott régió kedvező árú és környezetkímélő távhőellátását Tatabányán, Miskolcon és Észak- Budán. Átviteli rendszerirányító (TSO) Az átviteli hálózatot is tulajdonló TSO (a MAVIR ZRt.) az MVM Csoport leányvállalataként működik, melynek során az előírt tevékenység-szétválasztási szabályok maradéktalanul érvényesülnek. Az átviteli rendszerirányító társaság feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányítása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szükséges mértékű bővítése is. A tevékenység során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az MVM Csoport további tagjainak munkája teszi teljessé az átviteli tevékenységet, amelynek keretében ellátják a hálózati beruházások létesítését (OVIT ZRt.), illetve a létesítések mérnökszolgálatát (MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.). Vagyonkezelés Az MVM Zrt. mint holdingközpont alapvetően stratégiai irányító, ellenőrző tevékenységet lát el a tulajdonában álló gazdasági szervezetek fölött. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a stratégiai tervezés és döntéshozatal, a társaságcsoport tagjainak és a szervezet egységeinek felügyelete (kontrolling és monitoring), irányítása, valamint a holding központosított pénzgazdálkodási, vagyongazdálkodási és ügyviteli tevékenysége. Ez azonban nem vonatkozik az engedélyhez kötött tevékenységekre (villamosenergia-termelés, rendszerirányítás, villa mosenergia-kereskedelem és átvitel, továbbá a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységek). A MAVIR ZRt. esetében a stratégiai irányítás a működési függetlenség garantálásával a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott ún. Megfelelési Szabályzat előírásai szerint történik.

Távközlési szolgáltatások Az MVM Zrt. a Nemzeti Hírközlési Hatóság által bejegyzett elektronikus hírközlési szolgáltató. A tulajdonában álló távközlési hálózatot az OVIT ZRt.-vel együtt üzemelteti, kiszolgálva a MAVIR ZRt. rendszerirányítási és átviteli célú távközlési igényeit. Távközlési szolgáltatásokat nyújt a társaságcsoport tagjai részére, továbbá nyilvános gerincszolgáltatóként béreltvonali és más, nagy értékű szolgáltatásokat nyújt a távközlési nagykereskedelmi piacon. További tevékenységek A VILLKESZ Kft. fő tevékenysége az erőművek (PA Zrt., VÉ ZRt., MVM Zrt. gázturbinás erőművek) üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák mellett épületfenntartási, gondnokolási munkákat végez és nyomdát is üzemeltet. Az MVM Kontó Zrt. pénzügyi és számviteli, az MVMI Zrt. teljes körű informatikai szolgáltatásokat nyújt az MVM Csoport tagvállalatai számára. Tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia-piacán Az MVM Csoport stratégiai célkitűzése, hogy ne csak Magyarországon, hanem a régió országainak villamosenergia-piacán is megjelenjen befektetőként, beruházóként. A nemzetközi befektetések elsődleges célja az MVM piaci pozíciójának erősítése, a tulajdonosi érték növelése, különös tekintettel a villamosenergia-rendszer szabályozásával és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre. Az állami felelősségvállalások érvényesítésének elősegítője Az MVM Csoport Magyarország integrált, a villamos energia-vertikum valamennyi szegmensében jelen levő nemzeti villamostársaságaként jelentős 23 Az MVM Csoport Magyarország integrált, a villamosenergia-vertikum valamennyi szegmensében jelen levő nemzeti villamostársaságaként jelentős mértékben képes támogatni az állami energetikai szerepvállalást mér tékben képes támogatni az állami energetikai szerepvállalást. Az MVM piaci pozíciója révén, piaci eszközökkel a mindenkori jogszabályi kereteken belül, a vállalatok engedélyesi önállósága mellett aktívan hozzájárul a hosszú távú nemzeti energiapolitikai célkitűzések teljesítéséhez, az ellátás biztonság garantálásához és a villamosenergia-árak kedvező szinten tartásához kapcsolódó állami feladatok megvalósulásához valamennyi magyarországi áramfogyasztó érdekében.

24 5.2 Az Igazgatóság tagjai Lengyel Gyula (elnök) 2004. 12. 23-tól (jelenleg is tag) (2008. 05. 13-tól elnök) Dr. Draskovics Tibor (elnök) 2007. 07. 25-ig Dr. Kocsis István (vezérigazgató) 2008. 05. 31-ig Vásárhelyi István (elnök) 2008. 01. 08-tól 2008. 05. 09-ig Mártha Imre (vezérigazgató) 2008. 06. 01-től

Jendrolovicsné Hegedűs Éva 25 2007. 05. 31-ig Kamarás Zoltán 2008. 05. 10-től Dr. Gordos Péter 2008. 05. 09-től 2008. 06. 02-ig Dr. Karl Imre 2008. 05. 09-ig Kovács József 2008. 01. 07-ig Dr. Baráth Csaba 2007. 05. 31-ig Molnár László 2008. 01. 07-ig Dr. Deák Péter Ferenc 2008. 01. 07-ig Nagy József 2008. 05. 10-től

26 Novák János Tabák Péter 2007. 10. 31-ig Nagy Csaba 2008. 01. 08-tól Dr. Virág Miklós 2008. 01. 07-ig Pál László 2008. 05. 10-től Dr. Voszka Éva 2008. 05. 09-ig Tavaszi Zsolt 2007. 05. 31-ig Wiegand Győző 2007. 05. 31-ig

A Felügyelő Bizottság tagjai 27 Miklós László (elnök) Vargáné Stöckler Ágnes Bakonyi György Prágai Pál Dr. Börcsök Dezső Filip György Gudra Tamás Kovács József 2008. 05. 09-től Dr. Szegedi Gyula 2008. 05. 10-től Dr. Mihályi Péter 2008. 05. 31-ig

28 A menedzsment névsora Mártha Imre kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 2008. 05. 31-ig, 2008. 06. 01-től vezérigazgató Dr. Kocsis István vezérigazgató 2008. 05. 31-ig Kocsis István 1952-ben született Pusztavámon. 1976-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, egyetemi doktori fokozatát (1985) is itt szerezte. 1991-ig a Gépészmérnöki Kar oktatója. A 90-es évek elején az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a hazai ipart felügyelte, az ipar kormányzati szintű válságkezelését irányította. Ezt követően az állami vagyont kezelő szervezetet vezette. A 90-es évek végén az egyik legjelentősebb európai energetikai vállalatcsoportnál, az RWE-nél illetve hazai leányvállalatainál töltött be vezető pozíciókat. 2002-től a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005 januárjától 2008 júniusáig Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportjának vezetője, az MVM Zrt. vezérigazgatója. Gazdasági vezetői megbízatásai mellett számos tudományosszakmai és társadalmi szervezet vezetőségi tagja, illetve elnöke, a BME Gazdasági Tanács elnökhelyettese, az OTP Nyrt. Igazgatóságának tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Tudományos és szakmai konferenciák rendszeres előadója. Paks város 2007-ben díszpolgárává avatta. Mártha Imre 1975-ben született Kisvárdán. 1996- ban szerzett közgazdász diplomát a Cambridge-i Egyetemen. Ezt követően dolgozott az Eurocorp International Finance Rt.-nél, illetve a Westdeutsche Landesbank Investment Rt.-nél, majd az Enron Europe Limited londoni irodájában volt magyarországi képviselő. 2001-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Energetikai és Infrastruktúra igazgatóságán ügyvezető igazgató. 2003 és 2006 között az MVM Rt. kereskedelmi igazgatója, majd 2006. augusztus 1-től kereske delmi vezérigazgató-helyettes és az MVM Trade ZRt. vezérigazgatója. Nevéhez fűződik az MVM Csoport kereskedelmi tevékenységének piackonform, az EU-előírásoknak és az európai versenypiaci gyakorlatnak megfelelő átszervezése, a kereskedelmi üzlet ág nagykereskedelem és a közvetlen fogyasztói értékesítés szakmai felügyelete (MVM Trade, MVM Partner, MVM ADWEST). Az elmúlt évek során vezetésével zajlottak az MVM kapacitásárverései. 2008. június 1-jétől látja el MVM Zrt. vezérigazgatói feladatait.

Dr. Gerse Károly törzskari vezérigazgató-helyettes 29 Gerse Károly 1944. június 22-én született Budapesten. 1967-ben végzett a BME Gépészmérnöki Kar Erőgépész Szak Hőerőgépész ágazatán, doktori címét is itt szerezte 1977-ben, 1986 óta a műszaki tudományok kandidátusa. 1967 és 1972 között az Energiagazdálkodási Intézet műszaki gyakornoka, energiafelügyelője, majd hőtechnikai előadója. 1972 és 1977 között a BME Gépészmérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszék tanársegéde, 1986-ig egyetemi adjunktusa. Ezt követően 1987 és 1992 között a Magyar Villamos Művek Tröszt műszaki tanácsadója, majd az MVM Rt. Erőművi Üzemviteli Osztály vezetőjeként fontos szerepe volt a szabályozási változásokban, a villamosenergia-ipar privatizációjának előkészítésében. 2002-ig a társaság kereskedelmi igazgatójaként a kereskedelmi tevékenységért, az Üzemi Szabályzatért, a szabályozási kérdésekért volt felelős. E pozíciójában jelentősen hozzájárult a villamosenergia-piac liberalizációjához többek között az optimális piaci struktúra, a befagyott költségek és a piaci erőfölény kérdéseinek vizsgálatával. 2003-tól általános vezérigazgató-helyettes. 2006 óta törzskari vezérigazgató-helyetteseként társasági, szabályozási és energiapolitikai kérdésekkel foglalkozik. Dr. Karl Imre stratégiai vezérigazgató-helyettes 1957. május 25-én született Bonyhádon. 1983-ban a Nehézipari Műszaki Egyetemen okleveles gépészmérnöki, 1988-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazdász, majd 2006-ban a Corvinus Egyetemen politológus diplomát szerez. 1990-ig a Péti Nitrogénműveknél anyagellátási vezető, ezt követően 1994-ig vállalkozóként dolgozik. 1996 és 2002 között országgyűlési képviselő, a Gazdasági Bizottság és a Közbeszerzési Bizottság alelnöke, az Európai Uniós Bizottság tagja. 2004-ig a Miniszterelnöki Hivatalban politikai főtanácsadó. 2005 óta az MVM Zrt. stratégiai igazgatója, illetve vezérigazgató-helyettese, feladata az MVM Csoport stratégiájának kidolgozása, illetve részvétel a vállalatcsoport stratégiai irányításában és az üzletfejlesztési ügyek vitele.

30 Kovács József termelési vezérigazgató-helyettes Kovács József 1963. május 2-án született Szolnokon. 1987-ben szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát a gödöllői Szent István Egyetemen. Diplomamunkáját ösztöndíjasként Hollandiában írta. Első munkahelye a Paksi Atomerőmű Vállalat volt. Kezdő mérnökként az üzemviteli területen ismerte meg az atomerőmű teljes működését. Primer köri gépészként, főgépészként, majd blokk ügyeletesként sajátította el a speciális atomerő művi ismereteket. 1994-ben az atomerőmű legmagasabb átfogó mérnöki feladatát végző ügyeletes mérnökké nevezték ki. 10 éves üzem viteli gyakorlat után, 1997- ben lett az atomerőmű reaktorainak biztonságos üzemeltetéséért felelős Reaktor Osztály vezetője. 2003. február 1-től a felső vezetés tagja, az atomerő mű üzemviteli igazgatója. 2005. január 12-től a Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának tagja, január 13-tól a társaság vezérigazgatója. 2006. augusztus 17. óta a Magyar Villamos Művek Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesi pozícióját is betölti. Munkahelyi feladatain túl közel egy évtizede a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértője. Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes 2008. 06. 04-ig Molnár László 1960. január 19-én született Bölcskén. 1983-ban végzett ipari tervező-elemzőként a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd 1990-ben ugyanitt vállalati komplex tervező-elemző, szak közgazda minősítést szerzett. Szakmai pályáját a Paksi Atomerőműnél beosztott közgazdászként kezdte 1983-ban, majd 1985-től a Tervezési és Munkaügyi Osztály vezetője. 1992-től Gazdálkodási és Kontrolling Főosztályt vezeti, majd 2003-tól az erőmű gazdasági vezérigazgató-helyettesi tisztét látja el. 2005 és 2008 között a Magyar Villamos Művek Zrt. Igazgatóságának tagjaként, gazdasági vezérigazgató-helyettesként irányította a központi cash-pool rendszer kialakítását, működtetését, valamint a pénzügy-számvitel és az informatika holdingszintű egybeszervezését, a központi beszerzés kialakítását.

Holló Vilmos 31 vezérigazgatói főtanácsadó Holló Vilmos 1955-ben született Gyöngyösön. 1976-ban végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Karán, majd 1983-ban közgaz dász diplomát szerzett. 1976-tól 1979-ig az ÉMÁSZ-nál kiviteli tervező, később üzemgazdász, majd 1983-tól az ÉMÁSZ gazdasági vezérigazgatóhelyettese. 1987 és 1992 között a Gagarin Hőerőmű gazdasági vezérigazgató-helyettese. 1992-től az MVM Rt. gazdasági igazgató-helyetteseként részt vett az MVM átalakításában, privatizációjának előkészítésében. 1995 és 1999 között az MVM Rt. befektetési, illetve vagyongazdálkodási igazgatója, 1999-től stratégiai igazgató. 2001-től az MVM Zrt. vagyongazdálkodási igazgatójaként feladatai közé tartozott az erőművi, hálózati, beruházási, privatizációs és portfóliókezelési szervezetek irányítása, 2006 óta vezérigazgatói főtanácsadó. 2002-2007 között irányítása mellett létesültek a miskolci és a tatabányai gázmotoros erőmű egységek, az Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőmű és a Miskolci Kombinált Ciklusú Erőmű. 1997-től látta el a Vértesi Erőmű Rt. Igazgatóságának elnöki, majd 2006 óta a Felügyelő Bizottság elnöki tisztségét, amely időszak alatt menedzselte a retrofit programot. 2006 óta a MIFŰ Kft. és az Észak- Budai Fűtőerőmű Kft. egyik ügyvezetője, 2007-től a MVM GTER Zrt. Igazgatóság elnöke. Lehőcz Balázs Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes 2008. 06. 06-tól Lehőcz Balázs Gábor 1976. május 26-án született Buda pesten. 1999-ben szerzett közgazdász diplomát a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 2003- ban a Buda pesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. Korábban dolgozott az ELMŰnél gazdasági szakértőként, később értékesítés kont rolling vezetőként. 2004-ig az ELMŰ ÉMÁSZ Rt.-nél kiemelt fogyasztói értékesítés vezető, majd 2006-ig a Magyar Áramszolgáltató Kft. értékesítési vezetője. 2006 és 2008 között a cégcsoport egyik kereskedelmi leányvállalata, az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. vezérigazgatója, 2008-tól a cég igazgatóságának elnöke. 2008. június 6. óta az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.

32 Somogyi Tamás biztonsági igazgató, 2008. 10. 14-ig 1946-ban született Budapesten. 1964-ben érettségizett a Villamosenergiaipari Technikumban, majd bevonulásig elektrikusként dolgozott az OVIT-nál. 1966-tól hivatásos tiszti szolgálatban dolgozik a Belügyminisztériumban, 1990-ben ezredes, és kinevezik a Terrorelhárítási Szolgálat vezetőjének. 1994-től a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójának első helyettese, dandártábornok. 1995-ben a Köztársasági elnök vezérőrnaggyá nevezi ki. 1995 és 1998 között a Miniszterelnöki Hivatalban helyettes államtitkár. Egyetemi és főiskolai diplomája van, mindkettő summa cum laude minősítéssel. 1984-ben társalgási szintű nyelvvizsgát tesz orosz nyelvből. 1998-ban nyugállományba vonul, 2000-ig a Security Audit Biztonsági Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-ben kerül a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez, mint biztonsági igazgató. Dr. Izsáki Mihály vezető jogtanácsos, jogi és igazgatási osztályvezető 1957-ben született Tatabányán. A Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1984-ben szerzett jogi diplomát. Iparági tevékenységét a Vértesi Erőműben illetve annak jogelődeinél kezdte 1986-ban. 1996- ban lett az MVM Rt. Jogi és Igazgatási Osztályán osztályvezető-helyettese. 1997-től a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda munkatársaként a Társaság jogi képviseletét látta el. 2002-ben visszatért az MVM Rt.-hez. A jogi és igazgatási területet vezeti, ellátja a Társaság vezető jogtanácsosi feladatait is. Részt vett a z MVM Zrt. engedélyesi tevékenységének átalakításában, a kereskedelmi társaságok megalapításában, szakmai irányításával került kialakításra az MVM Csoport mint elismert vállalatcsoport. Tringer Ágoston kommunikációs osztályvezető Tringer Ágoston 1966. június 21-én született Budapesten. 1990-ben szerzett erősáramú villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben PR szaküzemgazdász végzettséget a Külkereskedelmi Főiskolán. 1990 szeptemberében a Magyar Villamos Művek Tröszt Villamos Osztályán kezdi pályáját, majd 1992 óta a PR Iroda, a későbbi Kommunikációs Osztály munkatársa. 2003 októbere óta az osztály vezetője, feladatkörében ellátja az MVM szóvivői feladatait, szervezi a cég sajtókapcsolatait. Az MVM Csoport elismert vállalatcsoporttá alakulását követően az általa irányított szervezet koordinálja a társaságcsoport egészének kommunikációs tevékenységét. A kommunikációs szervezet vezetőjeként felelősségi körébe tartozik a társaság nagy rendezvényeinek megszervezése, az MVM hivatalos és PR-célú kiadványainak elkészítése, a társaság külső (internet) és belső (intranet) online megjelenésének formai és tartalmi működtetésének felügyelete.

33

34 Az új irányítási rendszer nem cél, hanem egy korszerű eszköz a cégcsoport versenyképességének javítása, értékének növelése érdekében. Az átalakulás a teljes piacnyitás idejére egy lényegesen rugal masabban, a piaci kihívásokra gyorsan és hatéko nyan válaszolni képes cégcsoport létrejöttét alapozza meg. 5.3. Az elismert vállalatcsoport tagjai és működése Az MVM 2005 júliusában elfogadott középtávú üzleti stratégiája alapvető célként rögzítette a nemzeti villamostársaság-csoport piaci és tulaj donosi értékének növelését, a cégcsoport jövedelmezőségének javítását. A stratégia ennek egyik elsődleges feltételeként határozta meg, hogy az MVM és leányvállalatai a társasági optimumon működő cégek csoportjából csoportoptimumon működő stratégiai holdinggá alakuljanak át. A cégcsoport vezetése ennek érdekében a tulajdonosi körbe tartozó társaságok irányítási rendszerének átalakításáról döntött. A mintegy másfél évig tartó, az MVM és leányvállalatai

35 szerteágazó tevékenységi körét lényegében teljes mértékben átfogó projekt munkájának eredményeként 2007. június 1-jén ünnepélyes keretek között aláírták az elismert vállalatcsoport létrejöttét tanúsító dokumentumot. Az irányítási rendszer átalakításának jogi keretrendszerét a 2006. július 1-jével hatályba lépett, a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény az új Gt. lehetővé teszi, mely az elismert vállalatcsoport intézményének bevezetésével lehetőséget ad arra, hogy az elkülönült anyavállalat-leányvállalat jellegű viszonyban álló, de üzleti értelemben mégis közös irányítású cégek egységes üzletpolitikai koncepció alapján működhessenek. Ennek során az elismert vállalatcsoport vezető tagja a csoport stratégiai céljainak elérése érdekében egységes eszközrendszer alkalmazásával irányítja a társaságcsoport vállalatait. Az elismert vállalatcsoport tagjai közé az alábbi leányvállalatok tartoznak * : Paksi Atomerőmű Zrt. Országos Villamostávvezeték ZRt. MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt. MVM Partner ZRt. MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. Tatabánya Erőmű Kft. MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. MVM Észak-Buda Fûtôerômû Kft. Vértesi Erőmű ZRt. MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. VILLKESZ Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MVMI Informatika Zrt. MVM Kontó Zrt. * Az Elismert Vállalatcsoport tagjain túl az MVM Zrt.-nek számos más energetikai vállalkozásban is van tulajdonrésze, e fejezetben csak az egységes irányítási rendszer keretében mûködô társaságokat szerepeltetjük. Az elismert vállalatcsoporttá alakulás során létrejöttek az anyavállalat és az irányított társaságok közötti együttműködést szabályozó szerződések, illetve a társaságok vezető testü letei módosították az érintett cégek alapszabályait. A Cégbíróság az elismert vállalatcsoportot Magyar országon elsőként nyilvántartásba vette. Az MVM Csoport új típusú működése azt követően kezdődött, hogy a 12 leányvállalat vezetője és a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója a főtulajdonos ÁPV Zrt. vezérigazgatójának jelenlétében, ünnepélyes keretek között aláírta az elismert társaságcsoport alapdokumentumait hatályba léptető okiratot. Az új irányítási rendszer nem cél, hanem egy korszerű eszköz a cégcsoport versenyképességének javítása, értékének növelése érdekében. Az átalakulás a teljes piacnyitás idejére egy lényegesen rugalmasabban, a piaci kihívásokra gyorsan és hatékonyan válaszolni képes cégcsoport létrejöttét alapozza meg. Az új irányítási rendszer ugyanakkor semmiféle módon nem érinti az egyes leányvállalatok pl. a Paksi Atomerőmű engedélyesi tevékenységét, elsődleges célja a csoportszinten hatékony üzleti működés biztosítása. A magyarországi átviteli rendszerirányító társaság, a MAVIR ZRt. bár tulajdonilag a cégcsoport tagja speciális helyzeténél fogva nem része az elismert vállalatcsoportnak.

36 5.4 Az MVM Zrt. szervezeti felépítése 2007. december 31-én Közgyûlés Felügyelô Bizottság Könyvvizsgáló Igazgatóság Igazgatósági Titkárság Biztonsági Igazgató Vezérigazgató Jogi és igazgatási osztály Vezérigazgatói tanácsadók Kommunikációs Osztály Humán Erôforrás Gazdálkodási osztály Belsô Ellenôrzési Osztály Kereskedelmi Vezérigazgatóhelyettes Termelési Vezérigazgatóhelyettes Gazdasági Vezérigazgatóhelyettes Stratégiai Vezérigazgatóhelyettes Törzskari Vezérigazgatóhelyettes Kereskedelmi Koordinációs Osztály Termelési és Karbantartás Koordinációs Osztály Projekt Koordinációs Osztály Stratégiai Osztály Környezetvédelmi Osztály Távközlési Osztály Pénzügyi Osztály Üzletfejlesztési Osztály MInôségügyi Osztály Számviteli Osztály Szervezetfejlesztési Osztály Informatikai Osztály Kontrolling Osztály Elemzô Osztály Vagyongazdálkodási és Portfolió Osztály Beszerzési és Létesítménygazdálkodási Osztály

5.5 A Felelős Vállalatirányítási Rendszer (Corporate Governance) felépítése fizetése, részvények átalakítása, átvál toztatható kötvény kibocsátása, alaptőke felemelése vagy leszállítása) mellett számos egyéb kizárólagos hatáskört állapít meg a Közgyűlés számára. Ezen jogkörök döntően a társaság gazdálkodásának (meghatározott értékhatár feletti befektetés, eszközértékesítés, hitelfelvétel, kezesség- vagy garan ciavállalás) szorosabb tulajdonosi kontrollját hivatottak biztosítani, figyelemmel a jelenleg meghatározó állami tulajdon védelmére is. 37 Igazgatóság Az MVM Zrt. működésének keretfeltételeit, jogi környezetét a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) jelöli ki. Az MVM Zrt. Alapszabálya ennek alapján, ezzel összhangban határozta meg a társasági működés szabályait. Közgyűlés A Közgyűlés a társaság legfőbb szerve, mely a rész vényesek összességéből áll. A részvényesek a jogaikat a közgyűlésen gyakorolják. Az MVM Zrt. kizárólag A sorozatú törzsrészvényeket bocsátott ki, amelyek azonos jogokat biztosítanak a részvényesek számára. A társaság évente egyszer (május 31-ig) tart rendes és szükség szerint rendkívüli közgyűlést. Rendkívüli közgyűlés összehívását az Igazgatóság kezdeményezheti. A részvényesek legalább 5%-ának kérésére az Igazgatóság köteles a közgyűlést összehívni. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket a Gt., illetőleg az MVM Zrt. Alapszabálya rögzíti. A Gt.-ben megállapított kizárólagos hatáskörök (az Alapszabály megállapítása és módosítása, a társaság átalakulása, megszűnése vagy működési formájának megváltoztatása, az igaz gatósági, felü gyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, osztalékelőleg Az Igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság legfeljebb 7 tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, az Igazgatóság elnökét a tagok maguk közül választják. Az Igazgatóság képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, alakítja ki a társaság munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a vezérigazgató felett, és dönt mindazon ügyekben, amelyeket Gt., az MVM Zrt. Alapszabálya, illetve az Igazgatóság Ügyrendje kizárólagos hatáskörébe utal. Ez utóbbi jogkörök hasonlóan a Közgyűlés kizárólagos döntési jogosítványaihoz alapvetően a társaság gazdálkodása feletti ellenőrzést hivatottak biztosítani. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság 6-9 tagból áll, közülük 2-3 tagot az Üzemi Tanács jelöl ki. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja, a Felügyelő Bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A Felügyelő Bizottság köteles továbbá megvizsgálni a társaság legfőbb szerve ülésének napirendjén szereplő valamennyi üzletpolitikai jelentést, a számviteli törvény szerinti éves beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az érintett kérdésben a Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság jelentésének ismeretében hozhat érvényes határozatot.

38 Könyvvizsgáló A Közgyűlés által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénz ügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Az MVM Zrt. munkaszervezetének felépítését, a működés alapvető szabályait a társaság Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. A társaság cégjegyzésére jogosultak az Igazgatóság tagjai, illetve az Igazgatóság által cégjegyzésre felhatalmazott alkalmazottak. Az Igazgatóság elnö ke és a vezérigazgató önállóan, a többi jogosult együttesen jegyzi a céget. Ügyvezetés, munkaszervezet Az MVM Zrt.-nél a vezérigazgató a társaság első számú vezető állású munkavállalója: az igaz gatósági ülések közötti időszakokban ellátja a társaság ügyvezetését, biztosítja a társaság ope ratív vezetését, és gyakorolja a társaság alkalma zottai felett a munkáltatói jogokat. 5.6 Kockázatkezelési Rendszer Az MVM Zrt. az elmúlt 5 évben kialakította a társaságcsoport kockázatkezelési tevékenységének alap - vető kereteit. Elkészült a kockázatkezelés elveit, a tevékenység szervezeti kereteit rögzítő Kockázatkezelési Politika, létrejött a menedzsment szintű koordinációt biztosító Kockázatkezelési Bizott ság. Ezt követően kiadásra kerültek a kocká zat kezelési feladatok ellátására vonatkozó specifikus szabályozások.

39 Az MVM Csoport kockázatkezelési politikájának alapelve, hogy a társaságcsoport egészét vagy jelentős részét érintő kockázatok (pénzügyi kockázatok, partnerkockázatok) kezelése központosítottan, az anyavállalat kijelölt szervezeti egységének irányításával történik. Az egyes üzletágak, társaságok, s zervezeti egységek specifikus kockázatainak (pl. termékár, működési, technológiai és egyéb kocká zatok) kezelése az adott funkcionális terület felelőssége. Egyes kiemelt kockázati területekre vonatkozólag a társaságcsoport az alábbi elvek mentén végzi tevékenységét: Pénzügyi kockázatok: a devizaárfolyam- és kamatkockázatok kezelése központosítottan, az MVM Zrt. treasury területe által történik. A kockázatok mérése társaságcsoport-szintű modell alapján történik, és az esetlegesen szükséges fedezeti ügyletek megkötéséről a társaságcsoport-szintű Az MVM Csoport kockázatkezelési politikájának alapelve, hogy a társaságcsoport egészét vagy jelentős részét érintő kockázatok (pénzügyi kockázatok, partner kocká zatok) kezelése központosítottan, az anyavállalat kijelölt szervezeti egy sé - gének irányításával történik. terjed ki (a termelő és szolgáltató társaságok döntő részben a csoporttagok részére értékesítenek). Az üzleti partnerekkel szemben vállalható maximális hitelkockázati kitettséget (partnerlimit) az MVM határozza meg a partner hitelképessége alapján, és a kereskedelmi társaságok ennek figyelembe vételével határozzák meg az alkalmazandó fizetési feltételeket. Működési kockázatok. A nukleáris alapú villamosenergia-termelést folytató Paksi Atomerőmű Zrt. és a TSO feladatokat ellátó MAVIR ZRt. nagy értékű technológiát üzemeltetve végeznek kiemelt rendelkezésre állást igénylő tevékenységet. Ezen társaságoknál az operatív kockázatok megfelelő kezelése meghatározó szerepet játszik a társaságcsoport egészének eredményes működésében. Erre tekintettel mindkét társaságnál átfogó minőségbiztosítási rendszer biztosítja a technológiai folyamatok szabályozottságát, az előírások teljes körű betartását és ezzel a működési kockázatok minimalizálását. Tekintettel arra, hogy a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében az MVM Zrt. üzleti stratégiájának egyik kulcselemét képezi a tőzsdeképesség megteremtése, a társaságcsoport 2008-ban a kockázatkezelési rendszer átfogó felülvizsgálatát és szükség esetén átdolgozását tervezi annak érdekében, hogy az mindenben megfeleljen az élenjáró iparági gyakorlatnak. kitettségek elemzése alapján születik döntés. Az MVM a koc kázatok fedezésére egyaránt alkalmaz plain vanilla típusú és strukturált derivatív termékeket. Partnerkockázat: az MVM Zrt. által működtetett központosított partnerkockázat-kezelő rendszer a társaságcsoport kereskedelmi leányvállalataira

6 Gazdasági környezet és pénzügyi eredmények

42 6.1 Makrogazdasági környezet A világgazdasági növekedés átrendeződése jelentős hatással volt az energiahordozók iránti keresletre, és azon keresztül áruk alakulására. 6.1.1 A világgazdaság 2007-ben Gazdasági növekedés A világgazdaság egészének növekedési üteme lénye gében változatlan maradt 2007-ben (az IMF becslése szerint a 2006. évi 5,0%-ról 4,9%-ra mérséklődött), ugyanakkor eltolódás következett be a fejlett és a fejlődő országok között. Elsősorban az Egyesült Államok gazdasági növekedése lassult le jelentősen (2,9%-ról 2,2%-ra), ugyanakkor az eurózóna és Japán konjunktúrája bár 2007 közepére egyértelműen elérkeztek konjunktúraciklusuk felszálló ágának végére egyelőre csak kis mértékben sínylette meg az amerikai jelzálogpiacról 2007 nyarától fokozatosan tovagyűrűző válság hatásait. A fejlődő országok, ezen belül is különösen az energia-intenzív növekedéssel jellemezhető úgynevezett BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) az egyébként is igen magas dinamikájukat tovább tudták növelni. Tüzelőanyag-árak A világgazdasági növekedés átrendeződése jelentős hatással volt az energiahordozók iránti keresletre, és azon keresztül áruk alakulására. Az alapvető szerepet betöltő kőolaj kereslete 2007-ben az IEA számításai szerint napi 1,13 millió hordóval emelkedett, amely az OECD országok napi 0,25 millió hordós csökkenése és a nem OECD országok napi

43 1,38 millió hordós növekedése eredőjeként állt össze (ez utóbbin belül Kína egymagában napi 0,33 milliós növekedést produkált). A kínálat ezzel nem tudott lépést tartani: az OPEC tagjai 0,15 millió hordóval, az OPEC-en kívüli termelők napi 0,55 millió hordóval növelték termelésüket; a különbözetet a készletek felhasználása kompenzálta időlegesen. A kereslet dinamikus növekedése a szűk kínálattal párosulva az árak jelentős emelkedését eredményezte. Az Európában referenciának tekinthető Brent olajféleség ára a 2006 év végi 62 dollárról 2007 év végére 98 dollárra emelkedett. A földgáz ára is együtt mozog a kőolaj árával, ugyanakkor csak jelentős késleltetéssel ezért 2007-ben a kontinentális gázárak inkább a 2006-os, és nem a 2007-es kőolajpiaci trendeket tükrözték, ezért az év közepéig csökkenő tendenciát mutattak, és csak ezt követően kezdtek jelentősebben emelkedni. A szénárakat a nagyon erős kínai és indiai kereslet mellett a dél-afrikai és ausztrál szállítási kapacitások szűk keresztmetszete is felfelé hajtotta, az európai szabadpiacon az előző év végi 67 USD/tonnáról 129 USD/tonnára emelkedett az ár 2007 végére. Az emelkedés mértéke így még a kőolaj-áremelkedését is meghaladta. Közrejátszhatott ebben az a tény is, hogy 2007 végére, az első elszámolási időszak végére a CO 2 tanúsítványok piaca a kvóták túlkínálata miatt lényegében összeomlott, az év eleji 6,5 EUR/tonna árról mindössze 2 cent/tonna árra zuhant, ezzel is a CO 2 -igényesebb szénalapú villamosenergia-termelés versenyképességét erősítve. Ugyanakkor az új elszámolási periódus kezdőárai lényegesen magasabbak, mivel a kvóták nem vihetőek át egyik időszakból a másikba. Kamatok A 2007. év első felében az Egyesült Államok és az euró-zóna piaci kamatai egyenletesen emelkedő tendenciát mutattak, amelyek részben a gazdaságok viszonylag stabil növekedésére, részben az emelkedő olajárak jelentette inflációs veszély miatti szigorú monetáris politikára vezethetők vissza. A FED ebben az időszakban végig 5,25%-on tartotta irányadó kamatát, az ECB pedig két alkalommal emelte azt, így az év eleji 3,50%-ról júniusra 4,00%- ra emelkedett. A hosszú lejáratú dollárka matok (10 éves swap ráta) 0,51%-kal, az euró-kamatok pedig 0,72%-kal emelkedtek ebben az időszakban. Az amerikai jelzálogpiaci válság hatására a bankközi pénzpiacon a nyár folyamán kialakult és az év hátralévő részében egyre fokozódó likviditási problémák az amerikai jegybankot a fokozódó inflációs veszély ellenére az irányadó kamat háromszori, összesen 1,00%-os csökkentésére kényszerítették, az ECB pedig kénytelen volt felfüggeszteni a félév során az egyébként várt kamatemeléseket. A piaci kamatok (különösen a hosszú lejáratok) csökkenése azonban minimális mértékű maradt, mivel a bankközi pénzpiac illikviditása, a bankok egymással szembeni bizalmatlansága miatt a pénzpiaci kamatok jelentősen magasabbak voltak, mint a jegybanki referencia-kamatok, illetve az állampapírpiaci hozamok. Devizaárfolyamok Az év során elsősorban az európai gazdaság viszonylag erős fundamentumainak köszönhetően folytatódott az euró felértékelődése a kulcsvalutákkal szemben. Az Európai Unió fizetőeszköze 2007- ben 10%-kal értékelődött fel a dollárral, 9%-kal az angol fonttal, 5%-kal a japán yennel és 3%-kal a svájci frankkal szemben. Az erősödés egyelőre csak bizonyos ágazatokban okozott versenyképességi problémákat, az EU-tagországainak többsége hatékonyságjavulással ellensúlyozni tudta az export ra gyakorolt negatív hatásokat. Ugyanakkor az erős euró jótékony hatással volt az infláció alakulására; jelentős részben ennek köszönhető, hogy az olajár- és élelmiszerár-robbanás csak kismértékben emelte meg az árszínvonalat.

44 6.1.2 A magyar gazdaság folyamatai Gazdasági növekedés A magyar gazdaság 2007. évi folyamataira erőteljesen rányomta bélyegét az előző évi gazdasági kiigazítás hatása. A költségvetés felhalmozási kiadásainak erőteljes visszafogása, az adóemelések miatt visszaeső reálkeresetek egyszeri keresleti sokknak tekinthetők, amelyet azonban megfejelt még a katasztro fális mezőgazdasági termés is. Az év egészét jellemző 1,3%-os növekedési ráta több mint tízéves mélypont, töredéke a megelőző években általánosnak tekinthető 3,9-4,8% közötti növekedési ütemnek. Infláció Az árszínvonal alakulására a kínálati oldalról a 2006. évi kiigazítással összefüggő energiaár-emelések, a világpiaci olajárak és az élelmiszerárak, a kereslet oldaláról pedig az alacsony gazdasági növekedés és a szigorú monetáris politika gyakoroltak hatást. Az éves szinten 8,0%-os drágulást döntően a háztartási energia (24,6%) és az élelmiszerek (11,5%) áremelkedése idézte elő, minden más árufőcsoport esetében a növekedés jóval átlag alatti volt (a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala minimálisan csökkent). Az infláció trendje a márciusi tetőpontról (9,0%) szeptemberig (6,4%) csökkenő tendenciát mutatott, ezt követően azonban az áremel kedés üteme ismét gyorsulásnak indult, és decemberre újra megközelítette az év eleji szintet. Kamatok A Magyar Nemzeti Bank az év során két alka lom mal (júniusban és szeptemberben) csökkentette a jegybanki alapkamatot, mindkét alkalommal 0,25%-kal. Így az előző év végi 8,0%-ról 7,5%-ra mérséklődött az alapkamat, döntően az infláció ezen időszakban megfigyelhető csökkenésének eredményeképpen. Az év során a hosszú lejáratú kamatok is viszonylag stabilak maradtak, a 10 éves referencia államkötvény hozama 6,45% és 7,14% között inga dozott (a minimumot júliusban, a maximumot decemberben érte el). Devizaárfolyamok A forint árfolyama a 2006-ban tapasztalt jelentős volatilitástól eltérően ebben az évben meglehetős stabilitást mutatott. Az árfolyam lényegében egész évben a 245 és 255 HUF/EUR árfolyamsávban mozgott, amelyből legfeljebb néhány napra tört ki. Az árfolyam stabilitása mögött döntően a magas hazai kamatszínvonal állt.

6.2 Szabályozási környezet A villamosenergia-ipart érintő szabályozás terén a 2007. év fontos változásokat hozott mind az európai uniós, mind a magyar szabályozás tekintetében. Az uniós szabályozás alapjait továbbra is a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (Irányelv) határozta meg 2007-ben. A legjelentősebb változást a villamosenergia-iparban kétség kívül a teljes piacnyitás jelentette: az Irányelv rendelkezései 45 Az egyetemes szolgálta tásra meghatározott garanciális feltételeknek elsősorban az a célja, hogy más fogyasztói csoportoktól eltérően a lakossági villamosenergia-fogyasztók törvény által meghatározott védelemben részesüljenek egy liberalizált, válto zé ko nyabb piaci kör nye zetben is. szerint a tagországoknak 2007. július 1-ig lehetővé kellett tenniük a szabad szolgáltatóválasztást minden fo gyasztó számára. Az Irányelv 21. cikkének piacnyitásra vonatkozó rendelkezéseit a Villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) ültette át a magyar jogrendbe, lehetővé téve minden fogyasztó számára, hogy szabadon vásárolhasson villamos energiát a Vet. szerinti engedéllyel rendelkező villamosenergia-kereskedőtől, termelőtől, szervezett villamosenergia-piacról vagy határon keresztül történő beszállítás útján. A szervezett piacon történő

46 villamosenergia-beszerzés 2007-ben még csak elmé leti lehetőséget jelentett, hiszen szervezett piaci engedélyes nem létezett. A teljes piacnyitás ugyan Magyar országon csak 2008. január 1-től valósult meg, azonban a 2007. év az iparági szereplők számára már az új szabályozási környezetre való felkészülés jegyében zajlott. Az új Villamosenergiatörvényt 2007. július 2-án hirdették ki, bizonyos rendel kezései már október 15-től, a törvény nagyobb része pedig 2008. január 1-től lépett hatályba. A Villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet pedig szin tén 2008. január 1-én lépett hatályba. A Villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvén nyel a teljes piacnyitás mellett több jelentősebb változás is életbe lépett, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze. A villamosenergia-ipart érintő szabályozás terén a 2007. év fontos változásokat hozott mind az európai uniós, mind a magyar szabályozás tekintetében. A közüzem megszűnése, az egyetemes szolgáltatás bevezetése A teljes piacnyitással egy időben a törvény megszüntette a 2003. januári részleges piacnyitástól fennálló kettős piaci struktúrát, azaz a közüzemi és a versenypiac párhuzamosságát. A közüzem megszűnése ugyanakkor nem eredményezhette azt, hogy a felhasználóknak az alapvető szolgáltatásokhoz való joga sérüljön. Erre nyújt garanciát az egyetemes szolgáltatás bevezetése. Az egyetemes szolgáltatásra meghatározott garanciális feltételeknek elsősorban az a célja, hogy más fogyasztói csoportoktól eltérően a lakossági villamosenergiafogyasztók törvény által meghatározott védelemben részesüljenek egy liberalizált, változékonyabb piaci környezetben is. A közüzemi szolgáltatás és ezzel együtt a közüzemi nagykereskedelem megszűnésére az MVM Zrt. leányvállalatának, az MVM Trade ZRt.-nek is fel kellett készülnie az év folyamán, tekintettel arra, hogy feladatai közé tartozott a területi közüzemi szolgáltatást végző társaságok villamosenergiaigényeinek kizárólagos kielégítése. A közüzemi nagykereskedelmi tevékenység a jogszabály értelmében 2008. január 1-től megszűnt, kereskedelemi tevékenységet az engedélyes kérelme alapján általános villamosenergia-kereskedelmi tevékenységként lehet ettől az időponttól folytatni.

47 Aukciótartási kötelezettség a Vet. 106. szerint Az új Vet. fokozott figyelmet fordít a hatékony verseny kialakulásának elősegítésére, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedők forrásokhoz való hozzáférésében az esélyegyenlőség biztosítására, valamint az egyetemes szolgáltatásra alkalmazandó árképzés méltányosságára és összehasonlíthatóságára vonatkozó követelmények érvényesülésének elősegítésére. Ezen célok elérése érdekében a Vet. a 106. -ban amely szakasz már 2007. október 15-én hatályba lépett kötelezővé tette a termelői engedélyes és a termelői engedélyessel a Vet. hatályba lépését megelőzően kötött hosszú távú kapacitáslekötési megállapodással rendelkező villamosenergiakereskedő részére, hogy a rendelkezésére álló források más típusú értékesítése előtt pályázatot hirdessen az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedők részére. A pályázatot évente legkésőbb október 31-ig a következő naptári évre mint teljesítési időszakra kell meghir detni az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergiakereskedők által a rendelkezésre álló forrásból beszerezni kívánt mennyiségre vonatkozóan. Az MVM Trade ZRt. a szerződéses portfóliójából rendelkezésére álló villamos energia értékesítése céljából az előírt transzparens és diszkriminációmentes módon már 2007 folyamán lebonyolította a törvényben meghatározott árverést. piaci magatartásra helyezi, hanem magára az erőfölényes helyzetre, azaz a hatékony verseny kialakításának lehetőségére. A visszaélések mege lő zése érdekében már maga az erőfölényes hely zet létrejötte is intézkedések sorát vonhatja maga után, mintegy feltételezve, hogy az ilyen helyzet visszaélésekhez vezet. A Magyar Energia Hivatal a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi és a rendszerszintű szolgáltatások piacán is végezhet piacelemzést az erőfölénnyel való visszaélés megelőzése érdekében. JPE szabályok bevezetése A villamosenergia-piaci verseny elősegítése érdekében a szabályozásban újabb, a korábbi szabá lyozásban ismeretlen elemek is megjelentek, amelyek a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre állapítanak meg kötelezettségeket. Ezek az MVM társaságcsoportra is érzékelhető hatást gyakorolhatnak. A klasszikus versenyszabályoktól eltérően a szabályozás a hangsúlyt nem az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező vállaltok által elkövetett visszaélések szankcionálásra és a tisztességes A Vet. 107. (2) bekezdése szerint amennyiben a piacelemzés alapján valamely vizsgált piacon a verseny nem kellően hatékony, a Magyar Energia Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik piaci erőfölényben van. Az erőfölényes helyzetben van az az engedélyes, akinek piaci helyzete lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Vet. támpontokat ad a jelentős piaci erő megállapításához, mint például az engedélyes mérete,

48 piaci részesedése, piacra lépési és növekedési korlátok, az egyik piacon fennálló gazdasági erő átvitele egy másik piacra, stb., azonban a jelentős piaci erő fennállását a Magyar Energia Hivatal állapítja meg határozatában. Az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a MEH a Vet. és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhatja elő. A MEH-nek a jogszabály keretei között jelentős eszközrendszer áll rendelkezésére az erőfölényes helyzet szankcionálására, és ennek módját és mértékét tág keretek között a hatékony verseny kialakításának céljához igazíthatja. A MEH a törvény hatálya alá tartozó piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számá ra a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben többek között átlátható működést biztosító kötelezettségeket (pl. információk, adatok, árak nyilvánosságra hozatala) írhat elő. A nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a MEH átlátható értékesítési kötelezettséget is elrendelhet, mindemellett jóváhagyási jogosultsággal rendelkezik az értékesítés tárgyát képező kapacitás mennyiségére és forrásösszetételére vonatkozóan. A kiskereskedelmi piacokon a MEH előírhatja az engedélyes számára pl. részletes mintaajánlat készítését, megtilthatja az indokolatlanul magas vagy éppen alacsony árak alkalmazását, illetve az árukapcsolást. Megújuló energiaforrások támogatása, kötelező átvételi rendszer bevezetése A hatékony piaci verseny kereteinek kialakítása mellett az uniós politikákkal és célkitűzésekkel összhangban az új szabályozás nagy jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamosenergiatermelés elősegítésének, és ennek megfelelően át is alakítja a megújuló energiaforrások támogatási rendszerét. A megújuló energiaforrás, a hulladék mint energiaforrás és a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elősegítése érdekében a Vet. differenciált, kötelező átvételi rendszert hozott létre. Az új szabályozás az energiaforrásokra, a termelési eljárásokra, a technológiai sajátosságokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejére, a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulásra, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel alakította ki a kötelező átvételi rendszert. A jogalkotó figyelembe vette továbbá, hogy a rendszernek biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot, az energiapolitikai elvekkel való összhangot, a termelők piaci versenyét fenntartva csökkentenie kell a termelt villamos energia ér té kesítése során jelentkező versenyhátrányt. Az adott technológiának a villamosenergia-rend szer

49 működésére gyakorolt hatására is tekintettel van a kötelező átvételi rendszer, így pl. a szélerőművek által termelt villamos energia átvételének szabályait a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembe vételével hatá rozta meg a Vet. és a végrehajtási jogszabály. A Vet. felhatalmazása alapján 2007 végén (XII. 23.) került kihirdetésre a 389/2007. Kormányrendelet, amely a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia és a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvé telének és az átvételi áraknak a részletszabályait határozza meg. A felhatalmazás alapján kiadott 109/2007. (XII. 23.) GKM-rendelet szintén a kötelező átvételi rendszer szabályait részletezi, meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villa- A villamosenergia-ipari szabályozás mindenkori sarkalatos pontját jelentik a rendszerirányításra és az átviteli hálózat tulajdonára, üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések. mos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját. A kapcsoltan termelt villamos energia is kötelező átvétel alá esik a Vet. szerint, felhatalmazása alapján a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módját a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet szabályozza. Átviteli rendszerirányítás Az átviteli rendszerirányító kötelessége, hogy az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására mérlegkört hozzon létre. Az átviteli kötelezettség alá esô villamos energia termelôi pedig kötelesek a létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerint mérlegköri szerződést kötni. A kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételére létrehozott mérlegkört az átviteli rendszerirányítónak kell kiegyenlítenie. A bevezetett rendszerben minden villamosenergia-kereskedő,

50 egyetemes szolgáltató és felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedé lyes köteles a felhasználók részére értékesített villamos energia arányában az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát átvenni, és erre vonatkozóan szerződést kell kötnie az átviteli rendszerirányítóval. A villamosenergia-ipari szabályozás mindenkori sarkalatos pontját jelentik a rendszerirányításra és az átviteli hálózat tulajdonára, üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések. Az új Vet. a korábbi rendszerirányító engedélyesi tevékenység helyett a TSO modellt elfogadva az átviteli rendszerirányító feladatait definiálja. Nemcsak a magyarországi szabályozásban, hanem az Európai Unión belül is eltérő vélemények ütköznek, és különböző modellek látnak napvilágot, és ezek a rendszerirányítás szerepéből adódó függetlenséget különféle garanciákkal próbálják biztosítani. Habár a 2007-ben elfogadott új Villamosenergiatörvény, illetve a végrehajtására szolgáló jogszabályok a 2003/54/EK irányelvnek való megfelelést teljesítik, lehetséges, hogy rövid időn belül a szabályozás újabb változásával kell számolni, hiszen az Európai Bizottság már a 2003/54/EK irányelv módosítására tett konkrét javaslatot. 2007. szeptember 19-én hozták nyilvánosságra az Európai Bizottság által jóváhagyott, és a Parlament, valamint a Tanács elé benyújtott úgynevezett harmadik energiapiaci liberalizációs törvénycsomagot. A szeptemberi harmadik liberalizációs csomagban szerepel a belső villamosenergia-piac szabályairól szóló 2003/54/EK irányelv és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosítása, továbbá egy új rendelet tervezete az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról. A 2003/54/EK Irányelv módosítására vonatkozó javaslat egyik központi eleme az eddigieknél hatékonyabb szétválasztásra vonatkozó szabályozás kidolgozása, és a tulajdonosi szétválasztás ( Ownership Unbundling ) modelljének elsődleges prioritásként kezelése. Ebben a modellben az átviteli hálózat tulajdonosi és a rendszerüzemeltetői pozíciók egy önálló a villamosenergia-termelési és szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásoktól független vállalkozásban egyesülnek. Emellett a független rendszerirányító ( Independent System Operator ) modellje formájában a Bizot tság alternatívát kínál azon tagállamok számára is, amelyekben az Irányelv hatálybalépésének időpontjában az átviteli hálózat a vertikálisan integrált vállalkozás része, és amelyek nem a tulaj donosi szétválasztás jogi megoldását kívánják követni. Ez a modell feljogosítja a vertikálisan integrált vállalkozásokat arra, hogy az átviteli hálózati eszközeik tulajdonjogát megtartsák, természetesen azzal, hogy ebben az esetben a rendszerüzemel tetési tevékenység végzését egy a vertikálisan integ rált vállalkozástól független rendszerüzemeltető végzi.

51 AAC szabályok megváltozása A villamos energia határon keresztül történő szállí tásának szabályai többször is változtak 2007 folyamán. Az erről szóló 182/2002. (VIII. 23.) Kormányrendeletet először a 37/2007. (III. 7.) Kormányrendelet módosította márciusban: e szerint meg szűnt az a lehetőség, hogy az allokáció során előzetesen, kapacitásként (AAC) közüzemi célra lekötött villamos energia szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitást figyelembe lehessen venni. A 313/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2007 novemberében módosította a 37/2007. (III. 7.) Kormány rendeletet, így annak rendelkezései nem lettek alkalmaz hatók a 2007. évre a rendelet hatálybalépésekor már előzetesen lekötött, a magyar szabályozási zónával szomszédos rendszerirányítókkal egyeztetett kapa citásokra vonatkozó jogosultságokra és a hosszú távú villamosenergia-import szerződések 2008. évi teljesítéséhez szükséges határkeresztező átviteli kapacitásokra. Az új Vet. szerint pedig már a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Kormányrendelet is hatályát vesztette 2008. január 1-jével.

52 6.3 Az európai és a magyar villamosenergiapiac 2007-ben 2007 az Európai Közösségben a teljes piacnyitás éve, július 1-től minden fogyasztó kiléphet a versenypiacra. A tényleges piacnyitás az egyes tagállamokban eltérő ütemben történt: volt, ahol már korábban létrejött a teljes liberalizáció, máshol csak a határidő után. Magyarországon is csak az év végére fejeződött be a jogszabályok előkészítése, így a piacnyitásra fél éves késedelemmel kerülhetett sor. A 2007. évet általában a korábbiakhoz képest magas, tovább növekvő árak (1. ábra) jellemezték, annak ellenére, hogyfebruárban nyilvánvalóvá vált: az első emissziós kereskedelmi időszakra (2005-2007) kiosztott széndioxid kvóta mennyiség meg haladhatja a tényleges igényeket, ezért a OTC base/peak ár (Euro/MWh) ő 1. ábra Német főpiaci árak változása 2. ábra A versenypiac és az importszaldó részarányának változása piacnyitás kezdetétől

53 9210 5355 6948 16145 9872 3599 3969 1726 9058 2687 2848 3810 1405-6912 853 1212-3987 127 2938-426 6535 3430 2511-6343 1791 2733 2087 527 731-403 1909 2645 2113 2467 2002 4463 1364-2652 231-2483 809 4297 825 793-2741 -4366 2007. év 961 1685 kvó ta ár a korábbi 10-15 /t értékhez képest 1 /t értékre, illetve ez alá csökkent. Az árszint növekedését elsősorban a világpiaci tüzelőanyag-áremel kedések, az árvárakozások bizonytalansága hazai viszonylatban különösen a földgáz árát illetően és az erőmű létesítések elmaradása magyarázzák. Regionálisan további kedvezőtlen hatások is érvényesültek. Egyrészt folytatódott az erőmű-kapacitások villamosenergia-igényhez viszonyított csökkenése, amelyet regionális szinten különösen a szlovákiai Bohunicei és a bulgáriai Kozloduji Atomerőmű, illetve kisebb szenes erőművek leállítása súlyosbított. 12.térkép Délkelet-európai import-export forgalom A fenyegető forráshiány az egyes országok ellátásbiztonsága érdekében piacidegen megoldásokat kényszeríthet ki, még az EU-tagállamok esetében is. Ennek eredménye például a lengyel vagy bolgár export minimális értékre csökkentése, a villamos energia kivitelt megdrágító adók, tranzitdíjak bevezetése, a hosszú távra nem lekötött import erőműforrások hosszú távú lekötésére irányuló politikai akár kormányzati szintű kezdeményezések. A regionális kereskedelmi forgalmat, országonkénti import-export szaldót az UCTE adatai alapján a 12. térkép mutatja.

54 Az előbbiekben felsorolt folyamatok hatása már 2006 második félévében is megfigyelhető volt: a 2006 szeptemberében még 40%-os hazai versenypiaci hányad 2007 januárjára alig 20%-ra csökkent a feljogosított fogyasztók tömeges közüzemi visszalépése következtében (2. ábra). A visszalépés elsősorban a versenypiaci árakhoz képest alacsony közüzemi árak miatt következett be. Mint a kereskedő engedélyesek beszerzését, értékesítését (a Magyar Energia Hivatal honlapján hozzáférhető nyilvános adatok alapján) összefoglaló következő táblázat (57. old.) és az ez alapján szerkesztett következő oldali (3-4. ábra) két ábra mutatja, a piacnyitás kezdetétől a hazai versenypiac fejlődését. A versenypiac eredeti forrásokból (hazai erő műtől, importból, közüzemi nagykereskedőtől) származó beszerzése 2007-ben mintegy 18 TWh volt, arányaiban már összemérhető a közüzemi nagykereskedő hazai erőművekből történő ~28 TWh beszerzésével. Folyamatosan megfigyelhető az importból szárma zó 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000 Vásárlás (MWh) 10 000 000 5 000 000 0 2004 2005 2006 2007 villamosenergia-kereskedőtől importból közüzemi nagykereskedőtől hazai erômûtôl 3. ábra Versenypiaci kereskedők beszerzése 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 Értékesítés (MWh) 15 000 000 10 000 000 5 000 000 0 2004 2005 2006 2007 más kereskedőknek exportra feljogosított fogyasztóknak 4. ábra Versenypiaci kereskedők értékesítése

55 (Mértékegység: MWh) 2004 2005 2006 2007 Vásárolt villamos energia összesen 1 11 064 929 22 804 455 27 380 421 35 271 934 hazai erőműtől 1 856 226 3 145 288 3 972 292 3 914 019 közüzemi nagykereskedőtől 1 918 906 5 561 215 5 926 034 4 284 153 villamosenergia-kereskedőtől 3 265 848 7 439 543 9 524 653 17 000 042 importból 3 869 758 6 453 296 7 706 584 9 863 898 Értékesített villamos energia összesen 1 11 107 264 22 800 252 27 380 260 35 271 934 feljogosított fogyasztóknak 6 763 206 11 385 411 12 992 766 7 916 184 más kereskedőnek 3 028 330 7 501 071 9 684 330 16 724 789 exportra 784 461 3 383 864 4 026 108 10 246 843 1 Az összesen sorok valószínűsíthetően a kerekítések miatt nem egyeznek meg az egyes tételek összegével. villamos energia mennyiségének növekedése (2007- ben 9,9 TWh) és a kereskedők egymás közötti üzletkötéseinek bővülése (2007-ben mintegy 17 TWh). Összességében a verseny piaci kereskedelem volu mene meghaladta a közüzemi kereskedelem mennyiségét. Részleteiben vizsgálva a versenypiaci folyamatokat két lényeges változás történt 2007-ben: A villamosenergia-export lényegesen nagyobb mértékben növekedett az importnál, összességében a versenypiaci import kisebb volt az exportnál. (5. ábra) Ennek alapvető oka a szomszédos országokban megnövekvő kereslet, az ennek hatására növekvő árak. A megnövekvő kínálati árak elvesztették versenyképességüket a közüzemi árakkal szemben, és a feljogosított fogyasztók jelentős arányban visszatértek a közüzembe. A regionális igények növekedésének hatására az exportár 2007-ben (6. ábra) meghaladta a feljogosított fogyasztóknak értékesített villamos ener gia árát. A kereskedők által importból behozott villamos energia mennyisége mintegy négyszerese volt az MVM által korlátozott átviteli kapacitású határkeresztező vezetéken hosszú távon lekötött 2,4 TWh villamos energia importnak. villamos energia mennyisége. Ez alapvetően a 2007 nyarára kialakult kapacitás-helyzetből adódott, amely miatt a MEH egyetértésével a júniusban megtartani tervezett, II. félévre vonatkozó kapacitásaukciót le kellett mondani. A kapacitáshelyzet alakulását, a szükséges tartalékok hiányát jelzi, hogy folyamatosan nő az olyan időszakok aránya, amikor a rendszerirányító nem tudja az előírt tartalékokat biztosítani (7. ábra), illetve hogy a villamosenergia-piac részleges megnyitása, 2003. január 1. óta 2007. május 21-én másodszor került sor fogyasztói korlátozásra forrásoldali kapa citáshiány miatt, vagy hogy az év végére tartósan 100 MW körüli értékre csökkent a nettó import. (Az első korlátozás 2003. január 13-án hasonlóan forrásoldali okokból, a Mátrai Erőmű szénszállító és adagoló rendszerének elfagyása miatt következett be.) Csökkent a közüzemi nagykereskedőtől beszer zett

56 12 000 000 10 000 000 9 000 000 Import, export (MWh) 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0-2 000 000 import hazai célra reexport 2004 2005 2006 2007 5. ábra Import, reexport alakulása 14 13 12 Vásárlási árak (Ft/kWh) 11 10 9 8 7 6 Vásárolt villamos energia Feljogosított fogyasztónak értékesített Kereskedő Export ár számított 2004 2005 2006 2007 2008 (Az exportár az egyéb, MEH honlapon hozzáférhető árak és mennyiségek alapján került számításra.) 6. ábra Átlagos versenypiaci beszerzési ár, értékesítési árak Tartalékhiányos időszak (%) 2005 2006 2007 I-IX. Le 25 17 12 Fel 14 26 34 Összesen 39 42 46 A lényegesen megváltozott regionális piaci helyzetet jól tükrözi a versenypiaci kereskedők beszerzési árait mutató 8. ábra is. Egyrészt egyértelmű, hogy a villamosenergia-kereskedők egymás közötti üzletkötéseinek ára 2004 és 2007 között csaknem teljes mértékben összhangban volt az import villa mos energia árával. 2004 és 2006 között a kereskedők importból is hozzáférhettek a tevékeny ségükhöz szükséges villamosenergiamennyi séghez, ezért a közüzemi nagykereskedő kapacitásaukcióin az import áraknál olcsóbban vásároltak, hogy az árelőnnyel újabb fogyasztókat tudjanak érdekkörükbe vonni. 2007-re a helyzet megváltozott: a közüzemi nagykereskedő által piacra vitt energia is szükségessé vált a regionális forráshiány mellett megnövekvő kereslet kielégítéséhez, így többet voltak hajlandóak fizetni érte. (Az aukcióra 2006 végén került sor, így az árak az akkori kereskedői

57 Nagykereskedő, viszonteladó Viszonteladó Külkereskedő Importáló Exportáló APT Hungaria Kft. ATEL Energia Kft. Energy Capital Zrt. D-Energia Kft. E.ON Energiaker. Kft. EMFESZ Kft EMIB Rt. Árpád Energia Kft. ETC Hungaria Kft. PCC Energy Kft. Sempra Kft. CEZ Magyarország Kft. System Zrt. EFT Budapest Kft. EZPADA Hungary Kft. RE Magyarország Kft. Rudnap Hungary Kft. MÁSZ Kft. MVM Partner ZRt. árvárakozásokat tükrözik és nem a tényleges 2007. évi kereskedelmi tendenciákat.) A hazai erőműtől vásárolt villamos energia magasabb árát a biztos hozzáférés, a kisebb kockázatok és a határkeresztezési allokációs díjak elmaradása magyarázhatja. Az ábra tartalmaz néhány, a 2008-as év elején az MVM Partner és más kereskedők, erőművek adatai alapján megfigyelt az egész évre nyilvánvalóan nem jellemző árat is. A piaci szereplők 2007. évi tevékenységét a forgalmi adatok alapján áttekintve a következő táblázatban látható érdekes kép alakul ki (a táblázat csak a markánsan minősíthető kereskedőket tartalmazza). Jól megfigyelhető a kereskedők szakosodása : Csak a társaságok kisebb része végez teljes körű, kereskedelmi viszonteladói tevékenységet. Néhány társaság csak külkereskedőként van jelen a hazai piacon, ezek import-export tevékenysége közel azonos volumenű. Néhány társaság jellemzően exporttevékenységet végez, ezek a döntően Magyarországon beszerzett villamos energia-mennyiséget külföldön értékesítik. Két társaság csaknem kizárólag importál, és a behozott villamos energiát más kereskedőknek értékesítik. Két társaság a más kereskedőktől, hazai forrásokból megszerzett villamos energiát közvetlenül fogyasztóknak értékesíti. Mint azt az EUROSTAT 2007. január 1-i háztartási (3500 kw/év) és ipari (500 kw, 2000 MWh/év) villamos ener gia árakra vonatkozó 80/2007. sz. dokumentuma alapján szerkesztett 9. ábra mutatja, a hazai villa mosenergia-árak a korábbi szocialista országokat kivéve általában alacsonyabbak más EU-tagállamok hasonló kategóriájú fogyasztóinak árainál. Más kérdés, hogy a hazai jövedelmek is lényegesen alacsonyabbak az EU-átlagánál, így hazai viszonylatban lényegesen nagyobb mértékű az energiaszegény ség, azaz a lakosság jövedelmének lényegesen nagyobb részét költi az energia beszerzésére, mint más EU-tagállamok állampolgárai. A versenypiaci fogyasztók közüzembe történő töme ges visszatérése arra kényszerítette a közüzemi nagykereskedőt, hogy jelentősen növelje beszerzését és az erőművek kihasználását (következő táblázat, illetve 10-11. ábra). Ezt két fejlesztés is elősegítette: egyrészt a Mátrai Erőmű két blokkjánál üzembe helyezett gázturbinás bővítés, más részt a Paksi Atomerőmű két blokkján már megvalósult teljesítménynövelés (mintegy 100-100 MW többlet). A nyári teljesítményhiány kikénysze rítette a hőszolgáltató blokkok nyílt ciklusú üzemeltetését is.

58 A tényleges tartalék az előírthoz képest 2007. I. IX. 3500 3000 2500 2000 MW 1500 1000 500 0 2007. 01. 01. 2007. 01. 15. 2007. 01. 29. 2007. 02. 12. 2007. 02. 28. 2007. 03. 12. 2007. 03. 26. 2007. 04. 09. 2007. 04. 23. 2007. 05. 07. 2007. 05. 21. 2007. 06. 04. 2007. 06. 18. 2007. 07. 02. 2007. 07. 16. 2007. 07. 30. 2007. 08. 13. 2007. 08. 27. 2007. 09. 10. 2007. 09. 24. 2007. 10. 08. 2007. 10. 22. 2007. 11. 05. 2007. 11. 19. 2007. 12. 03. 2007. 12. 17. 2007. 12. 31. Tartalék előírás Tartalék TIT tény 7. ábra Tartalékok alakulása 20 18 16 14 12 Vásárlási árak (Ft/kWh) 10 8 6 4 2 0 2004 2005 2006 2007 2008 Hazai erőműtől Közüzemi nagykereskedőtől Villamosenergia-kereskedőtől Importból 8. ábra Versenypiaci kereskedők beszerzési árai

59 14 13 12 Ipari villamosenergia-ár ( /100k Wh) 11 10 9 8 7 6 5 4 BG GR MA HR RO HU CZ SL PL ES UK EE LT FI FR LV CY AU be EU SK PT 5 10 15 20 25 IE LU SE de NO NL IT Lakossági villamosenergia-ár ( /100 kwh) 9. ábra Lakossági, ipari villamosenergia-árak, 2007. január 1. A versenypiaci fogyasztók közü zembe történő tömeges visszatérése arra kényszerítette a közüzemi nagykereskedőt, hogy jelentősen növelje beszerzését és az erőmű vek kihasználását.

60 2004 2005 2006 2007 Értékesítés összesen (GWh) 29692,3 29310,3 28213,6 32480,2 Közüzemi értékesítés (GWh) 27144,1 22216,8 21252,1 26662,0 Versenypiaci értékesítés (GWh) 2548,2 7093,5 6961,5 5818,2 Beszerzés hazai erőműből (GWh) 25397,4 25146,8 24311,1 27638,8 Beszerzés importból (GWh) 3149 3916,2 3646,7 4829,1 Beszerzési ár (Ft/kWh) 11,46 12,41 14,3 14,16 Értékesítési ár (Ft/kWh) 10,59 10,89 12,23 14,26 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 Értékesítés (GWh) 10 000 5000 0 2004 2005 2006 2007 Értékesítés összesen Közüzemi értékesítés Beszerzés hazai erômûbôl Beszerzés importból 10. ábra Az MVM Trade nagykereskedelmi tevékenysége Az erômûvek évi kihasználása a BT-re Duna F Tizsa II. Kelenföld Erômû átlag Csepel Oroszlán Mátra Debrecen Paks 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 11. ábra Az erőművek kihasználásának alakulása (forrás: dr. Stróbl Alajos)

61 E mellett a fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében versenypiaci importra is kényszerült, ezért az importbeszerzése 2007-ben összességében meghaladta a korábbi időszakokét. Az előző táblázatban jól megfigyelhető, hogy a hatósági árszabályozás következtében az átlagos értékesítési ár 2007-et kivéve lényegesen elmaradt az átlagos beszerzési áraktól. A 2007. évi beszerzési árcsökkenést alapvetően a termelői hatósági árszabályozás rendelkezésre állási díjcsökkenést eredményező visszaállítása, illetve az atomerőmű kihasználásának növekedése eredményezte. denképpen szükséges volt legalább a felkínált mennyiség áttekinthető értékesítése. A regionális kapacitáshiányt, illet ve a piaci szereplők 2008. évre vetített várakozásait mutatta, hogy a zsinórtermékre mintegy 1605 MW, a csúcstermékre pedig mintegy 450 MW igény jelentkezett, 23 ajánlattevő több mint 480 ajánlatot adott. A nagy kereslet miatt mind a zsinór-, mind a csúcstermék esetében a maximális mennyiség, a +20 MW is értékesítésre került. A 2007 októberében a Vet. 106. előírásainak teljesítésére tartott aukción az alábbi táblázatban látható termékek kerültek értékesítésre 2007-tel összefüggésben említést kell tenni még két, már a 2008. évre vonatkozó aukcióról: A 2007. júliusi, úgynevezett szivárvány tende ren az MVM Trade 2008 teljes évére, és 2008. I-IV. negyedévekre hirdetett meg zsinór ter méket összesen max. 100 20 MW teljesítménnyel, és ugyanezen időszakokra csúcsterméket össze sen max. 50 20 MW teljesítménynyel. Az aukció időpontjában teljes mértékben ismeretlen volt a várható piacszabályozás, alig kezdődtek meg a hosszú távú szerződések jövőjével kapcsolatos tárgyalások, ugyanakkor időszerű volt számos kereskedő, fogyasztó lejáró szerződésének megújítása, amelyhez min- Az árak melyek lényegesen magasabbak voltak a közüzemi nagykereskedelemben megszokott értékeknél megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy az egyes termékeknél kialakult, az előbbi táblázatban összefoglalóan bemutatott árak az egész 2008. évre vonatkoznak, az eladó oldalán jelentkező költségnövekedések (tüzelőanyag-áremelkedés, díj talan széndioxid-kvóta csökkenése, a kvótaárak piaci változása) a vevőket nem érintik. Az aukció eredményét befolyásolta, hogy az államigazgatás a hazai ellátásbiztonság érdekében a villamos energia kivitelét a rendszerhasználati díjakra vonatkozó 57/2002. (XII. 29.) GKM-rendelet átmeneti módosításával megdrágította. Szekció Termék Meghirdetett mennyiség Aukciós ár (Ft/kWh; /MWh) 1. Zsinórtermék I. (hétfő-vasárnap, 0:00 24:00h) 800 MW 16,55; 65 115% pro ráta leosztás 2. Zsinórtermék II. (munkanapokon, 0:00 24:00h) 100 MW 20,40; 81 3. Csúcstermék I. (munkanapokon, 06:00 22:00 h) 50 MW 25,98; 103 4. Csúcstermék II. (munkaszüneti napokon, 06:00 22:00 h) 50 MW 11,00; 44 5. Csúcstermék III. (munkanapokon, 08:00 20:00 h) 50 MW 26,25; 104 Pro ráta leosztás 6. Kapacitáshasználati jog - a termék energiadíja: 20,50 HUF/kWh 50 MW 2000 (eft/mw, év) 10. ábra Az MVM Trade nagykereskedelmi tevékenysége

62 Piaci környezet 2007-ben a fő hangsúly az európai energiapolitika megalapozásán volt. A 2006. október végén nyilvánosságra került Stern Jelentés alapján egyértelművé vált, hogy az energiaellátás jelenlegi módja nem tekinthető fenntarthatónak, a változatlan folytatás a földi öko-rendszer teljes felborulásával, jelentős hőmérséklet emelkedéssel jár. A folyamat megállítására, majd visszafordítására egyetlen lehetőség van: az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásának drasztikus csökkentése. Az energiaszektorra vonatkozó csomag stratégiai energetikai áttekintést, a megújuló energiaforrásokra, fosszilis tüzelőanyagokra, új energiatechnológiákra, atomerőművekre vonatkozó részleteket, valamint az előnyben részesítendő hálózatfejlesztések tervét is tartalmazta.

63 Az EU Bizottság 2007. január 10-én az előbbiek figye lembevételével nyilvánosságra hozott, európai energiapolitikára vonatkozó javaslata teljes körű, nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett az éves széndioxid-kibocsátás csökkentésére (2020-ig 30, 2050-ig 50%-kal). Arra az esetre, ha nem jönne létre egy ilyen nemzetközi megállapodás, az Európai Unió egyoldalú kötelezettségvállalá sát indítványozza 20%-os kibocsátás-csökkentésre. Az EU Bizottság dokumentuma a kibocsátás mérséklése mellett javasolta továbbá az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelését 2020-ig, 20-20%-kal. Az energiaszektorra vonatkozó csomag stratégiai energetikai áttekintést, a megújuló energiaforrásokra, fosszilis tüzelőanyagokra, új energiatechnológiákra, atomerőművekre vonatkozó részleteket, valamint az előnyben részesítendő hálózatfejlesztések tervét is tartalmazta. A Bizottság javaslata alapján a Tanács március 8-9-én elfogadta az energiahatékonyság, a CO 2 - kibocsátás, a megújuló energiaforrások felhasználási aránya tekintetében egyaránt 20-20% javulást előirányzó csomagot azzal, hogy az egyes tagországok közötti teher megosztásáról további előkészítő munkát követően kell dönteni. A Zöld Csomagnak is nevezett kezdeményezés része az energiahatékonyság mellett a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, az emissziókereskedelmi rendszer továbbfejlesztése, a karbon leválasztási és tárolási technológiák üzemi léptékű megvalósítására vonatkozó kutatómunka folytatása, az erőműbeli alkalmazás kísérleti megvalósítása, valamint a környezetbarát technikák fejlesztéséhez nyújtható állami támogatás szabályainak kialakítása. Az első kereskedési időszak kvótafeleslegéről szóló vélekedésekkel közel egy időben nyilvánosságra kerültek azok a határozatok, amelyekben a Bizottság több tagállam közöttük Magyarország második (2008 2013 közötti) időszakra vonatkozó kvótakiosztási tervét elutasította, lényegesen csökkentve a kereskedési rendszer hatálya alá tartozó iparágak részére díjtalanul kiosztható kvótamennyiség nagy ságát. A magyar kormány a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (NKT-2) amelyben 30,733 Mt CO 2 egyenérték nagyságú éves átlagos mennyiség jóváhagyására tett javaslatot 2007. január 8-án juttatta el Brüsszelbe. A Bizottság 2007. április 16-án a dokumentumban igényelt kibocsátási egység keretet a gazdasági teljesítmény és a hatékonyság növekedésének fi gye lembevételével az egységes módszertan felhasználásával végzett számítások alapján elutasította, 26,909 Mt CO 2 egyenértékre csökkentve a megengedhető teljes átlagos éves mennyiséget. A Bizottság elégedetlen a piacnyitás előrehaladásával, ezért a szeptember végén nyilvánosságra hozott Harmadik Energia Törvény csomag a reguláció további módosítását javasolja.

64 Hálózatfejlesztés A 2007. év legfontosabb hálózatépítési feladata a Békéscsaba-Nagyvárad magyar-román 400 kv-os távvezeték kivitelezése volt, amely lehetővé teszi a 2008. I. félévi üzembe helyezést. Az átviteli hálózat folyamatos fejlesztése érdekében a 2007. évben került aláírásra egy új magyar-horvát 400 kv-os összeköttetés (Pécs-Ernestinovo) létesítési szerződése is, amelynek eredményeként 2010-ben üzembe kerülhet a távvezeték. Ez Pécs térség szükséges ellátásbiztonságának megvalósítása mellett kedvező a Paksi Atomerőmű teljesítményének kiszállításában is. Nagy erővel folyt a belső ellátásbiztonság szinten tartásához szükséges Szombathely- Hévíz 400 kv-os összeköttetés engedélyeztetése, a Martonvásár-Bicske-Győr 400 kv-os kapcsolat előkészítése és az új Gönyűi Erőmű hálózati kapcsolatának tervezése is. A munkák előrehaladását természetesen lassítja a helyi tulajdonosok, önkormányzatok vélt vagy valós indokokon alapuló ellenállása, azonban megfelelő kommunikációs programmal, célszerű kommunikációs eszközök megválasztásával, ésszerű érvelő munkával sikeresen megoldható a feladat. A 2008. évi egyeztetések, jogalkotás folyamán dől majd el, hogy az előbbiekből mi épül be az uniós jogrendbe, a napi gyakorlatba.

65

66 6.4 Pénzügyi eredmények A társaságcsoportot 2007. december 31-én, a tulajdoni jogokat tekintve 1 anya-, 22 leány-, 1 közös vezetésű, 5 társult és 7 egyéb részesedési viszonyú vállalkozás azaz összesen 36 társaság alkotta. A 2006. évi 16 vállalkozáshoz viszonyítva a 2007. évben a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások köre öt társasággal (MVM Észak-Buda Projekt Kft., Atomix Kft., Hotel Vértes Kft., Hotel Aranyhíd Kft., Bánhida Erőmű Kft.) bővült, így az anyavállalaton kívül 20 leányvállalatot foglal magába. A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalkozások: Kereskedelmi üzletág MVM Trade ZRt.: villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez; MVM Partner ZRt.: villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez; MVM Adwest GmbH: ausztriai bejegyzésű, bécsi székhelyű társaság, az MVM Zrt. első külföldi befek tetése, elsősorban villamosenergiakereskedelemmel foglalkozik. Termelési üzletág Paksi Atomerőmű Zrt.: villamosenergia-termelést végez nukleáris üzemanyagból; Atomix Kft.: a Paksi Atomerőmű Zrt. leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. területén végez szolgáltatásokat; Vértesi Erőmű ZRt.: villamosenergia-termelő és kereskedő, szénbányászati tevékenységet folytat; Hotel Vértes Kft.: fő tevékenysége az üdültetés, a Vértesi Erőmű Zrt. leányvállalata; Hotel Aranyhíd Panoráma Kft.: fő tevékenysége az üdültetés, a Vértesi Erőmű Zrt. leányvállalata; Bánhida Erőmű Kft.: tevékenysége a villamosenergia-termelés, ami jelenleg szünetel, a Vértesi Erőmű ZRt. leányvállalata; GTER Kft.: tevékenysége az MVM Zrt. tulaj donú gyorsindítású tartalék gázturbinás erő művek kezelése, üzemeltetése; Tatabánya Erőmű Kft.: Tatabánya hőellátása, illetve kapcsolt tevékenységként villamosenergiaelőállítás a feladata; MIFŰ Kft.: Miskolc város távhőellátását biztosítja; MVM Észak-Buda Projekt Kft.: gázturbinás kogenerációs fűtőerőmű létesítése és üze meltetése. TSO üzletág MAVIR ZRt.: az átviteli hálózatot működteti és rendszerirányítási tevékenységet folytat. Szolgáltatási üzletág OVIT ZRt.: hálózati létesítmények kivitelezője; MVM ERBE Zrt.: energetikai létesítmények tervezését, beruházások bonyolítását végzi; VILLKESZ Kft.: főleg létesítmények üzemeltetésével, őrzésével, karbantartásával foglalkozik; Energo-Merkur Kft.: elsősorban villamos szerelvények, kábelek kereskedelmét végzi; MVMI Informatika Zrt.: a társaságcsoport tagjainak informatikai szolgáltatást nyújt; MVM Kontó Zrt.: a társaságcsoport tagjainak számviteli és pénzügyi szolgáltatásokat nyújt.

A konszolidációba társultként bevont vállalkozások: Leányvállalkozás: Niker d.o.o. Kereskedelmi Kft.: Horvátországban bejegyzett üdültetéssel foglalkozó leányvállalat; HUPX Magyar Szervezett Villamosenergiapiac Zrt.: projekttársaságként kezdte meg az áramtőzsde létrehozását, az engedély megszerzését követően ennek működtetése lesz a feladata. Közös vezetésű vállalkozás: EKS Service Kft.: döntően távvezeték-korrózióvédelemmel foglalkozó társaság. Társult vállalkozások: a Dunamenti Erőmű Zrt.: szénhidrogén-felhaszná láson alapuló villamosenergia-termelést vég - ző vállalkozás, amelyben az MVM Zrt.-nek mértékadó befolyása van; a Mátrai Erőmű ZRt.: alapvetően villamosenergiatermelést és ehhez kapcsolódó szénbányászati tevékenységet folytató vállakozás, amelyben az MVM Zrt.-nek mértékadó befolyása van; az ER-EF Erőmű Kft.: gépek, szállítóeszközök nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás; Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht.: üdültetéssel foglalkozó vállalkozás; MM Energy Corporate Finance Beratungs GmbH: bécsi székhelyű pénzügyi tanácsadással foglalkozó társaság. A Niker D.o.o. Kereskedelmi Kft. a társaság méretére tekintettel és az adatszolgáltatás nehézségeit figyelembe véve kapott mentességet a teljes körű bevonás alól, a HUPX Zrt. esetében a mentesség oka, hogy még nem kezdte meg a tevékenységét. 67 Az MVM Csoport kiemelt mutatói (HAS, konszolidált) Mértékegység 2004 2005 2006 2007 Index 2007/2006 (%) Értékesítés nettó árbevétele millió Ft 412,101 443,098 502,333 627,800 125.0 Üzemi ráfordítások millió Ft 435,427 483,653 592,332 676,388 114.2 EBITDA millió Ft 31,892 29,874 20,860 62,260 298.5 EBIT millió Ft (335) (1,774) (12,256) 28,693 - Adózott eredmény millió Ft (434) (1,086) 1,795 36,325 2,023.7 Egy részvényre jutó adózott eredmény (EPS) Ft (17) (43) 72 1,451 2,023.7 Saját tőke millió Ft 389,751 395,444 399,588 434,904 108.8 Eszközök összesen millió Ft 562,550 597,532 672,875 722,665 107.4 Befektetett eszközök aránya % 78.80% 76.38% 70.54% 69.00% 97.8 Saját tőke arányos nyereség (ROE)* % -0.11% -0.27% 0.45% 8.35% 1,859.3 Eszközarányos eredmény (ROA)* % -0.08% -0.18% 0.27% 5.03% 1,884.3 Árbevétel arányos nyereség (ROS)* % -0.11% -0.25% 0.36% 5.79% 1,619.2 Tőkeáttételi mutató % 26.94% 27.87% 31.98% 26.53% 83.0 Működési cash flow millió Ft 40,044 36,954 62,100 134,047 215.9 Beruházások műszaki teljesítése millió Ft n.a. 39,513 42,942 60,322 140.5 Átlagos állományi létszám fő 7,945 7,569 8,240 8,942 108.5 * Megjegyzés: adózott eredménnyel számolva

68 Az MVM Csoport eredményének alakulása EBITDA és adózott eredmény alakulása (Mrd Ft) -100 0 100 200 300 400 500 600 700 2006 502,3 20,9 1.8 2007 627,8 62.3 36,3 Értékesítés nettó árbevétele EBITDA Adózott eredmény Az MVM Csoport konszolidált eredmény kimutatásának főbb adatai (millió Ft) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Index 2007/2006 (%) A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye (33,716) (6,086) (335) (1,774) (12,256) 28,693 234,1 B. Pénzügyi műveleti eredmény 1,050 2,828 267 30 (1,383) 2,962 214.2 C. Szokásos vállalkozási eredmény (32,666) (3,258) (68) (1,744) (13,639) 31,655 232,1 D. Rendkívüli eredmény (993) (337) (161) 190 14,964 10,219 68.3 E. Adózás előtti eredmény (33,659) (3,595) (229) (1,554) 1,325 41,874 3,160.3 F. Adózott eredmény (33,694) (3,898) (434) (1,086) 1,795 36,325 2,023.7 G. Mérleg szerinti eredmény (32,144) (3,827) (3,678) 1,031 1,824 35,449 1,943.5 A társaságcsoport tárgyévi gazdasági helyzetének alakulása a bázisidőszakkal az alábbi főbb tényezők hatásának figyelembe vételével hasonlítható össze: A 2006. évben megvalósult jelentős szervezeti és tevékenységi változások a TSO létrehozásával a Hálózati Igazgatóság tevékenységének integrálása a MAVIR ZRt.-be, a villamos energia közüzemi nagykereskedelmi tevékenység áthelyezése az MVM Trade Villamose nergia Kereskedelmi ZRt.-be jelentős hatással vol- tak mind a halmozott eredménykimutatás alapján az egyedileg elért adózás előtti eredmény (112 511 M Ft) alakulására, mind pedig a konszo lidációs módosító tételekre. A TSO létrehozásával kapcsolatos apporton és értékesítésen elért eredmény a közbenső eredmény kiszűrésével 96 993 M Ft összegben visszavételre került, azaz csökkentette a társaságcsoport egyedileg elért adózás előtti eredményét (a 2006. évben a konszolidált adózás előtti eredmény 1 325 M Ft).

A tárgyévben a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások köre öt társasággal (MVM Észak-Buda Projekt Kft., Atomix Kft., Hotel Vértes Kft., Hotel Aranyhíd Kft., Bánhida Erőmű Kft.) bővült, melyek egyedileg elért adózás előtti eredménye a társaságcsoport ezen belül is a termelési divízió halmozott eredménykimutatásának adózás előtti eredményét együttesen 612 M Ft-tal csökkentette, melyből jelentős a Bánhida Erőmű Kft. 481 M Ft-os vesztesége. A társaságcsoport a 2007-es üzleti évet 41 874 M Ft adózás előtti eredménnyel zárta. A bázisidőszakhoz viszonyítva a konszolidációs szinten elért adózás előtti eredmény 40 549 M Ft-os növekedését főként a társaságok egyedileg elért eredményességének jelentős javulása befolyásolta, mely elsősorban az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének növekedésében MVM Trade ZRt.: +16 485 M Ft, MVM Zrt.: +6 609 M Ft, Paksi Atomerőmű Zrt.: +5 396 M Ft mutatkozik meg. Az értékesítés nettó árbevételének bázisévhez viszonyított 125 467 M Ft-os növekedése főként a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez, az átviteli tevékenységhez és a rendszerirányítás és rendszerszintű szolgáltatások értékesítésének 109 610 M Ft-os növekedéséhez kapcsolódik, mely a társaságcsoport értékesítési nettó árbevételének 94,67%-át teszi ki. Az erőművek (termelési divízió) által termelt villamosenergiaértékesítés árbevétele 85%-ban a társaságcsoporton belül realizálódik. Az értékesítés nettó árbevételén belül az export értékesítés 4 876 M Ft-os növekedése is a fenti tevékenységekhez kapcsolódik, ezen belül jelentős az MVM Adwest GmbH export értékesítésének 4 404 M Ft-os növekedése. A jelentős eredménynövekedés a következő tényezőknek köszönhető: Megvalósult a csoport jövedelmezőségének javulása, döntő részben a villamosenergia-kereskedelem javuló jövedelmezőségének köszönhe tő- en, amely egyrészt a közüzemi nagykereskedelmi értékesítési árak 2007. februári, 9%-os emelésének, másrészt a 2006. év végén kihirdetett erőművi hatósági árak vásárlási költségre gyako rolt kedvező hatásának az eredménye. A csoport eredményjavulásának másik fontos eleme a költséghatékonyság javítása, mely egyrészt a humánerőforrás hatékonyságnövelési program végrehajtásának folytatásával, másrészt a beruházási programoknak a finanszírozási helyzet javítása érdekében végzett felülvizsgálatával valósult meg a társaságoknál. A jogszabályok szerinti elismert vállalatcsoportként való működés és ezzel párhuzamo san az egyes társaságok működésében a csoportszintű optimum érvényesülésének prioritása megvalósult. A csoport társaságainak pénzügyi stabilitása, az önfinanszírozó működés megteremtése a társaságok döntő részénél megvalósult. A társaság (társaságcsoport) tulajdonosi és piaci értéke növekedett, a tőzsdeképesség elérése érdekében tett intézkedések a 2007. évben megkezdődtek. A Paksi Atomerőmű Zrt. folytatta a teljesítménynövelési feladatok végrehajtását és az üzemidő-hosszabbítás előkészítését. Az anyavállalat csoporton kívüli részesedéseiből a Mátrai Erőmű ZRt.-től 1 914 M Ft, a Dunamenti Erőmű Zrt.-től 3 589 M Ft osztalékbevételt realizált. 69 A csoport társaságainak pénzügyi stabilitása, az önfinanszírozó működés megteremtése a társaságok döntő részénél megvalósult.

70 Az MVM Csoport humán erőforrás politikája A következő táblázat a társaságcsoport 2007. évi humán adatait üzletáganként összesítve mutatja be: Létszám: Összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma Holding központ Kereskedelmi üzletág Termelési üzletág 2007. TSO üzletág Szolgáltatási üzletág Társaságcsoport konszolidált fő 144 80 5,740 641 2,337 8,942 Aktív foglalkoztatottak zárólétszáma fő 140 80 5,498 605 2,290 8,613 Teljes munkaidős létszám bértömege M Ft 1,279 623 23,398 3,283 7,385 35,968 Személyi jellegű összes ráfordítás M Ft 2,590 1,115 41,661 6,680 12,351 63,829 A társaságcsoport a 2007. év során stratégiájának megfelelően jelentős létszámracionalizálást hajtott végre, melynek következtében 8387 fős nyitó létszáma az újonnan bevont társaságok nél kül év végére 6,3%-kal, 7856 főre csökkent. Az újon nan bevont társaságok 757 fővel növelték az MVM Csoport 2007. évi záró létszámát, mely így 8613 fő lett. A társaságcsoport személyi jellegű ráfordításainak 2007. évi összege az újonnan konszolidációba vont társaságokkal együtt 63 828 M Ft, mely a humánpolitikai intézkedések várható, indokolt többletköltségei (3 078 M Ft) nélkül 60 750 M Ft-ot tesz ki. Összességében megállapítható, hogy a társaságcsoport vezetésének humánpolitikai területen tett jelentős erőfeszítései eredményeként a személyi jellegű ráfordítások az indokolt többletköltségek nélkül számítva kedvezően alakultak. A keresetfejlesztés tekintetében teljesült az ágazati bérmegállapodás. Ennek mértéke minden társaságnál 7,5%-on került megállapításra. A bérmegállapodásban rögzített 6,5%-ot meghaladó in flá cióból adódó többlet bérfejlesztést a társaságok többsége kigazdálkodta. A személyi jellegű ráfordítások összességében 8 039 M Ft-tal növekedtek (14,41%) a bázisévhez képest, mely egyrészt a társaságcsoportban elfogadott átlagos bérfejlesztésből (7,5%), másrészt a konszolidációba teljes körűen bevont társaságok körének bővüléséből adódik (+2 880 M Ft), ebből az Atomix Kft. személyi jellegű ráfordításainak értéke 2 434 M Ft.

Az MVM Csoport vagyoni helyzete 71 Az MVM Csoport konszolidált mérlegének főbb adatai (millió Ft) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Index 2007/2006 (%) A. Befektetett eszközök 268,482 329,197 443,276 456,375 474,626 498,648 105.1 B. Forgóeszközök 102,616 100,385 98,633 110,699 164,665 220,698 134.0 C. Aktív időbeli elhatárolás 21,156 18,590 20,641 30,458 33,584 3,319 9.9 Eszközök összesen 392,254 448,172 562,550 597,532 672,875 722,665 107.4 D. Saját tőke 237,879 288,296 389,751 395,444 399,588 434,904 108.8 E. Céltartalékok 11,006 11,828 12,989 10,859 20,343 41,910 206.0 F. Kötelezettségek 132,679 135,200 151,560 166,549 215,154 191,719 89.1 G. Passzív időbeli elhatárolások 10,690 12,848 8,250 24,680 37,790 54,132 143.2 Források összesen 392,254 448,172 562,550 597,532 672,875 722,665 107.4 Az MVM Csoport eszközállománya (Mrd Ft) 2007 498,6 220,7 3,3 2006 474,6 474,6 33,6 Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idôbeli elhatárolások Az MVM Csoport konszolidált eszközállománya 49 790 M Ft-tal (7,4%), 722 665 M Ft-ra nőtt a bázis évhez viszonyítva. Ezen belül a befektetett eszközök állománya 24 022 M Ft-tal (5,1%) növekedett. A legnagyobb volumenű a tárgyi eszközök értéke, melynek nettó értéke 6,34%-kal, az előző évi 431 996 M Ft-ról 459 377 M Ft-ra nőtt. A legnagyobb részt továbbra is a Paksi Atomerőmű Zrt. ingatlanjai, műszaki berendezései, valamint a MAVIR ZRt. átviteli tevékenységet kiszolgáló eszközei, valamint az ezekre elszámolt értékhelyesbítés teszik ki. A változásból a tárgyévi új beruházás (beszerzés, létesítés) értéke +54 637 M Ft-ot, az új társaságok bevonása +10 197 M Ft-ot, a tárgyi eszközök utáni elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege -29 673 M Ft-ot indokol.

72 Az elismert vállalatcsoport kialakításához szükséges szerkezetátalakítás során több eszközmozgással járó tranzakció (apport, értékesítés) történt, melyek eredményre és eszközökre gyakorolt hatása a konszolidáció során kiszűrésre került. Az MVM Csoport kialakítása során történt főbb változások: MVMI Zrt.-nek, mely a társaságcsoporton belül végez informatikai szolgáltatást, értékesítésre kerültek a szolgáltatást igénybe vevő társaságok szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközei; az MVM Zrt. a tulajdonában lévő erőművi eszközöket a MIFŰ Kft.-be apportálta; a VILLKESZ Kft. részére apportálásra került MVM Zrt. tulajdonú budaörsi ingatlan, amely a Kft. irattárának elhelyezésére és nyomdai tevékenységének végzésére szolgál. Tárgyévben teljes körűen bevonásra került öt társaság, melyek eddig társult vállalkozásként, a befektetett pénzügyi eszközök között szere peltek. Teljes körû kiszûrésük a tárgyévben a teljes körű kiszűrésük a befektetett pénz ügyi eszközök csökkenését eredményezte: MVM Észak-Buda Projekt Kft. Atomix Kft. Bánhida Erőmű Kft. Hotel Vértes Kft. Hotel Aranyhíd Panoráma Kft. A forgóeszközök állománya 56 033 M Ft-tal (34,0%) növekedett. A pénzeszközállomány az előző évi 47 696 M Ft-ról 87 945 M Ft-ra nőtt (84,4%-kal), mely alapvetően MVM Zrt.-nél jelentkező szindikált hitelkeret lehívásából, a MAVIR ZRt.-nél a KÁP ráfordításokat meghaladó bevételtöbbletből, valamint az elkülönített számlán rendelkezésre álló év végén ki nem fizetett pénzeszközöből adódik. A követelések állománya 51,5%-kal, az előző évi 51 864 M Ft-ról 78 546 M Ft-ra nőtt, a készletek 11,7%-kal: az előző évi 65 029 M Ft-ról 53 958 M Ft-ra csökkentek. Az aktív időbeli elhatárolások állománya jelentős, 90,1%-os csökkenést mutatnak a bázishoz viszonyítva, melyet az ÁKD, illetve az átállási bevételelhatárolások megszűnése okozott. A társaságcsoport saját tőkéje a bázishoz viszonyítva 8,8%-kal, 35 316 M Ft-tal növeke dett. Ez a változás a tárgyévi eredményből és az eszközök piaci értékeléséből adódik. A céltartalékok értéke a bázis 20 343 M Ft-járól 41 910 M Ft-ra emelkedett, döntően a kollektív szerződés szerinti és környezetvédelmi kötelezettségek, rendszerszintű tartalékteljesítmények beszerzési költségeinek változása, a hosszú távú alapítványi támogatás, valamint az erőművekkel kap csolatos számlaviták fedezetére. Az MVM Csoport forrásösszetétele (Mrd Ft) 2007 434,9 41,9 191,7 54,1 2006 474,6 20,3 215,2 37,8 Saját tôke Kötelezettségek Céltartalékok Passzív idôbeli elhatárolások

73 A tárgyévben a kötelezettségek 23 435 M Ft-tal csökkentek, döntően a hitelállomány törlesztéséből adódóan. A passzív időbeli elhatárolások állománya jelentős, 43,2%-os növekedést mutat a bázishoz viszonyítva, nagyrészt a MAVIR ZRt. KÁP bevétel elhatárolásaival összefüggésben. Az operatív cash-flow a 2007. évben 134 047 M Fttal növelte a pénzeszközállományt az előző évhez képest 71 947 M Ft-tal kedvezőbb, döntően a maga sabb operatív tevékenységből realizált eredmény következtében. Befektetési tevékenységre 44 727 M Ft-ot, 8 567 M Ft-tal többet költött a társaságcsoport, finanszírozási tevékenység során 49 071 M Ft pénzeszköz áramlott ki a külső hitelállomány törlesztése miatt. A tárgyévben a kötelezettségek 23 435 M Ft-tal csökkentek, döntően a hitelállomány törlesztéséből adódóan. Az MVM Csoport konszolidált cash flow kimutatásá nak főbb adatai (millió Ft) 2006 2007 Változás 2007-2006 MŰKÖDÉSI CASH-FLOW 62,100 134,047 71,947 BEFEKTETÉSI CASH-FLOW (36,160) (44,727) (8,567) FINANSZÍROZÁSI CASH-FLOW 6,317 (49,071) (55,388) PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA 32,257 40,249 7,992

74 6.5 A leányvállalatok fő pénzügyi adatai Értékesítés nettó árbevétele Üzemi ráfordítások EBITDA Az MVM Társaságcsoport teljes körű konszolidációjába bevont tagvállalatok 2007 Index 2007 Index 2007 Index 2007/2006 2007/2006 2007/2006 millió Ft % millió Ft % millió Ft % Magyar Villamos Művek Zrt. 14,336 6.4 14,910 5.3 5,501 - MVM Trade ZRt. 494,209 285.9 480,284 274.4 14,489 - MVM Partner ZRt. 30,276 62.0 27,755 58.8 2,530 146.4 MVM-Adwest HGmbH 15,309 154.2 15,299 152.7 20 - Paksi Atomerőmű Zrt. 133,489 118.8 129,830 115.5 23,878 127.4 Atomix Kft. 3,374 72.1 3,362 72.4 63 81.0 Vértesi Erőmű ZRt. 21,719 139.0 43,979 108.2 (7,589) - Bánhida Erőmű Kft. 1 129.5 475 629.6 (467) - Hotel Aranyhíd Kft. 241 106.7 237 110.2 33 80.1 Hotel Vértes Kft. 275 99.7 285 104.8 19 56.9 GTER Kft. 10,687 110.7 10,504 111.2 200 90.7 Tatabánya Erőmű Kft. 7,401 104.8 7,801 93.2 91 46.3 MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. 5,446 148.6 5,354 151.3 126 95.9 MVM Észak-Buda Projekt Kft. 3,140-4,392 3,875.4 292 - MAVIR ZRt. 92,232 114.2 130,522 109.5 25,110 109.6 Országos Villamostávvezeték ZRt. 34,850 127.0 33,862 118.0 997 101.1 ERBE ENERGETIKA Kft. 4,224 199.4 4,180 203.3 101 84.9 VILLKESZ Kft. 4,221 173.9 4,368 178.0 (23) - MVM KONTÓ Zrt. 945 187.9 776 151.3 186 442.9 MVMI Informatikai Zrt. 3,985 411.2 4,005 421.3 895 1,643.2 Energo-Merkur Kft. 502 142.2 442 131.5 66 287.0

75 Az MVM Társaságcsoport teljes körű konszolidációjába bevont tagvállalatok Magyar Villamos Művek Zrt. Értékcsökkenés Adózott eredmény Saját tőke Eszközök összesen Beruházások műszaki teljesítése Átlagos állományi létszám 2007 Index 2007 Index 2007 Index 2007 Index 2007 Index 2007 Index millió Ft 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 % millió Ft % millió Ft % millió Ft % millió Ft % fő % 4,233 87.8 33,502 33.2 361,285 110.0 456,105 118.8 2,441 93.9 144 56.5 MVM Trade ZRt. 168 236.3 11,377-10,100 130.4 67,388 133.9 53 264.4 57 106.7 MVM Partner ZRt. 7 641.6 2,092 156.5 996 100.0 6,808 85.4 44-16 94.1 MVM-Adwest HGmbH 10 69.8 3-613 100.3 1,958 101.1 5-7 100.0 Paksi Atomerőmű Zrt. 13,994 98.2 7,753 277.4 129,597 103.1 175,865 105.0 13,975 107.2 2,511 94.8 Atomix Kft. 31 97.7 12 98.0 194 106.7 650 103.9 36-674 - Vértesi Erőmű ZRt. 3,592 106.8 (3,302) - 9,649 74.5 37,628 81.4 3,164 91.9 2,262 90.8 Bánhida Erőmű Kft. 1 61.8 (481) - 1,489 75.6 2,215 107.2 1-0 - Hotel Aranyhíd Kft. 27 100.2 0 0.0 432 99.9 685 95.5 14-38 - Hotel Vértes Kft. 27 100.6 1 14.0 527 100.1 900 99.7 4-44 - MVM GTER Kft. 8 84.3 178 100.9 147 100.1 1,917 117.4 11 59.8 57 102.7 Tatabánya Erőmű Kft. 469 101.7 128 21.5 3,695 100.0 8,453 90.7 173 105.4 111 98.2 MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. MVM Észak-Buda Projekt Kft. 20 1,552.8 78 60.2 5,428 244.9 18,151 283.1 11,225 235.2 18 257.1 249 844.7 (147) - 3,528 170.0 15,493 168.5 6,406-25 - MAVIR ZRt. 14,033 105.9 8,800 114.6 219,859 100.6 351,445 103.7 22,812 116.1 641 92.9 Országos Villamostávvezeték ZRt. ERBE ENERGETIKA Kft. 529 102.3 216 71.0 5,705 100.0 15,840 81.2 530 83.6 1,221 113.2 44 99.9 35 66.1 401 99.9 2,162 255.6 44 132.9 277 146.6 VILLKESZ Kft. 58 104.8 (103) - 647 239.7 1,697 226.2 86 117.3 607 125.2 MVM KONTÓ Zrt. 3 300.0 160 395.8 100 100.0 394 134.5 8 400.0 107 144.1 MVMI Informatikai Zrt. 833 2,324.3 16 328.9 4,904 2,694.4 6,382 597.1 898 302.5 118 178.8 Energo-Merkur Kft. 3 88.2 51 364.3 68 100.1 162 124.6 4 143.3 7 87.5

Üzletágak 7

78 7.1 Termelés A hazai piaci környezet Az elmúlt évtizedben a magyar energiapolitika a tüzelőanyag ellátás tekintetében a három lábon állás (nukleáris, szén, szénhidrogén) koncepcióját követte. A diverzifikáció célja, hogy amennyiben az egyes erőművi technológiák pénzügyi és műszaki kockázatai külön-külön jelentősen megváltoznának, akkor is kicsi annak a valószínűsége, hogy ezek egyszerre jelentkezzenek. A Társaságcsoport halmozott eredménykimutatása (2007. év értékek M Ft-ban) Jele Mérlegtételek Megnevezése Holding központ A Társaságcsoportba teljes körűen bevont anyaés leányvállalkozások konszolidálásra előkészített mérlegei divíziók szerint összevontan A rendszerváltás óta alapvetően szénhidrogén tüzelésű és részben megújuló energiaforrásokra alapozó erőművek létesültek, míg komoly mértékű selejtezések történtek a széntüzelésű erőművek között. Figyelembe véve a technológiai jellegzetességeket és a szén-dioxid kereskedelemmel kap- Kereskedelmi divízió Szolgáltatási divízió TSO Termelési divízió Halmozott összesen A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 374,793 925 10,062 280,789 178,117 844,686 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 722 843 4,063 2,404 5,442 13,474 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 27,446 71 5,933 278,364 167,867 479,681 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 346,625 11 66 21 4,808 351,531 B. FORGÓESZKÖZÖK 79,786 73,401 16,340 66,648 72,823 308,998 I. KÉSZLETEK 21 0 952 45 52,939 53,957 II. KÖVETELÉSEK 41,438 72,792 15,295 20,309 17,218 167,052 III. ÉRTÉKPAPÍROK 44 0 0 0 0 44 IV. IV. PÉNZESZKÖZÖK 38,283 609 93 46,294 2,666 87,945 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1,526 1,828 235 4,009 11,017 18,615 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 456,105 76,154 26,637 351,446 261,957 1,172,299 D. SAJÁT TŐKE 361,285 11,709 11,825 219,859 154,687 759,365 I. JEGYZETT TŐKE 200,316 10,676 10,124 141,303 160,462 522,881 II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE 0 0 0 0 0 0 III. TŐKETARTALÉK 31,257 0 131 0 3,472 34,860 IV. EREDMÉNYTARTALÉK 94,332 (1,324) 1,512 483 (9,473) 85,530 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 284 0 161 15 231 691 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 2,596 0 0 78,058 0 80,654 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 32,500 2,357 (103) 0 (5) 34,749 E. CÉLTARTALÉKOK 10,107 8,389 555 1,445 21,487 41,983 F. KÖTELEZETTSÉGEK 82,813 42,541 13,996 80,175 83,692 303,217 I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 0 0 0 0 0 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 41,263 0 197 16,468 39,817 97,745 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 41,550 42,541 13,799 63,707 43,875 205,472 G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1,900 13,515 261 49,967 2,091 67,734 FORRÁSOK ÖSSZESEN 456,105 76,154 26,637 351,446 261,957 1,172,299

79 A villamosenergia-termelés megoszlása a felhasznált energiahordozók szerint Szénbôl összesen: 18,4% Fûtô olajból: 1,5% Földgázból: 37,9% Atomenergiából: 36,8% Összes megújúló és hulladék energiából: 5,4% Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2007. évi statisztikai adatai, MVM Zrt. A villamosenergia-termelés megoszlása energiahordozók szerint Megnevezés 1990 2005 2006 2007 GWh % GWh % GWh % GWh % Energetikai barnaszénből 4.607 16,8 1.327 3,7 1.229 3,4 762 1,9 Lignitből 2.605 9,5 5.132 14,4 5.460 15,2 6.042 15,2 Feketeszén féltermékből 942 3,4 517 1,4 340 0,9 546 1,4 Szénből összesen 8.154 29,7 6.977 19,5 7.029 19,6 7.350 18,43 Fűtőolajból 914 3,4 466 1,3 534 1,5 589 1,5 Földgázból 4.486 16,3 12.337 34,5 12.978 36,2 15.116 37,9 Szénhidrogénből összesen 5.400 19,7 12.803 35,8 13.512 37,7 15.705 39,38 Fosszilis energiahordozókból 13.554 49,4 19.780 55,3 20.541 57,3 23.055 57,81 Szélenergiából 0 0 10 0,0 43 0,1 110 0,3 Vízenergiából 178 0,6 208 0,6 186 0,5 210 0,5 Biomasszából 0 0 1.612 4,5 1.215 3,4 1.488 3,7 Egyéb megújuló forrásból + hulladékból 0 0 0.8 0,8 413 1,2 340 0,9 Atomenergiából 13.731 50,0 13.834 38,7 13.461 37,5 14.677 36,8 Összesen 27.463 100,0 35.744 100,0 35.859 100,0 39.880 100 Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2007. évi statisztikai adatai, MVM Zrt. csolatos követelményeket, elég valószínűnek tűnik, hogy ellenkező irányú állami beavatkozás nélkül belátható időn belül elsôsorban kombinált ciklusú szénhidrogén tüzelésű nagyerőművek épülnek az országban. Az MVM Csoport termelési portfólióját 2007-ben hat termelői engedéllyel rendelkező társaság: a Paksi Atomerőmű Zrt., a Vértesi Erőmű Zrt., a GTER Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető és Karbantartó Kft., a Tatabánya Erőmű Kft., a MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. és az MVM Észak-Buda Fűtőerőmű Kft. alkotta. Az MVM Csoport az ország villamosenergia-szükségletének alapellátását az atomerőmű által biztosította, míg a szekunder tartalék gázturbinákkal (GTER) üzemzavari tartalékként állt rendelkezésre. 2007-ben folytatódott a Vértesi Erőmű ZRt. gazdaságtalan mélyművelésű szénbányászatának fokozatos visszafejlesztése, valamint az Oroszlányi Erőmű kazánjainak vegyes tüzelésre (megújuló

80 energia felhasználására) való átalakítása. A csoport nagy hatásfokú, kapcsolt villamosenergia- és hőtermelő egységei (Miskolc, Tatabánya, Észak- Buda) jelentős szerepet játszanak a hőszolgáltatási piacon. A termelési üzletág legjelentősebb képviselője az ország legnagyobb és a villamosenergia-szükségletek közel 40%-át biztosító Paksi Atomerőmű Zrt., amely működésével meghatározó módon járul hozzá a piaci pozíció fenntartásához, az ellátásbiztonsághoz és az MVM Csoport piaci értékének növeléséhez. Az MVM fő célkitűzése 2007-ben is a portfoliójában lévő termelő berendezések gazdaságos és biztonságos üzemeltetése, azok fejlesztése, és az igények növekedése miatt szükséges új verseny képes termelőkapacitások létesítése volt. 7.1.1 A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. évi tevékenysége Termelés, villamos energia értékesítés A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007-ben a hazai villamosenergia-termelés 36,8%-át adta. Az erőmű 1 910 MW beépített kapacitásával 14 676,9 GWh energiát termelt. Az erőmű alaperőműként, megbízhatóan áll rendelkezésre. A hazai piacon a legalacsonyabb egységáron (Ft/kWh) értékesíti a megtermelt villamos energiát, miáltal nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességéhez és a villamosenergia-ellátás biztosításához. Az értékesített villamos energia mennyisége 13 828,3 GWh volt. Az atomerőmű a légszennyező anyagok tekintetében a hagyományos erőművekhez képest sokkal kisebb mértékben terheli a környezetet (II. kötet), és jelentős szerepe van az alacsonyabb szintű üvegházhatású gáz kibocsátásban. Gazdálkodásának főbb jellemzői A 2007. évben az érékesítés nettó árbevétele 133,5 milliárd Ft, ebből a villamosenergia-árbevétel 130,4 milliárd Ft-ot tett ki. (Az értékesített villamos energia egységára 9,43 Ft/kWh volt.) Az egyéb tevékenységébôl származó árbevétele 3,0 milliárd Ft volt, amelynek 29,3%-át az átviteli tevékenységért kapott árbevétel tette ki. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 45,0 milliárd Ft, amelynek 41,5%-a anyagköltség. Az anyagköltségen belül 55,9%-ot a nukleáris üzemanyag, 22,4%-ot a vízkészlet-használati díj képvisel. A személyi jellegű ráfordítások értéke 26,2 milliárd Ft. A társaság adózás előtti eredménye 8,1 milliárd Ft, amely 5,3 milliárd Ft-tal meghaladja a 2006. évit, wa 7,7 Mrd Ft adózott eredményéből 3,8 Mrd Ft jóváha gyott osztalékot az anyavállalatnak fizetett ki. Eszközvagyon A társaság mérlegfőösszege 175,9 milliárd Ft. A mérlegfőösszegen belül a befektetett eszközök aránya 63,3%, a forgóeszközöké 31,5%. A társaság eszközvagyonának döntő részét - a nukleáris alapú villamosenergia-termelésből adódóan - a négy atomerőművi blokk üzemi épületei és a beépített termelő technológiai berendezések (reaktor és a kiszolgáló primerköri rendszerek, a turbinák és a környező szekunderköri berendezések, valamint a megtermelt villamos energia szolgáltatás átalakító és átviteli elemei) alkotják. A forgóeszköz állomány, főként a villamosenergia-termeléshez felhasznált nukleáris üzemanyag üzemi és tartalék készletéből áll, kisebb hányadát az üzemvitelhez és a karbantartáshoz szükséges anyag-ellátás képezi. Fejlesztések A 2007. évi tényleges teljesítés 14,0 milliárd Ft, az éves aktiválás 11,5 milliárd Ft volt. Saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységre 0,6 milliárd Ft-ot fordított a társaság. A nukleáris biztonság fenntartását, az árelőny megtartását biztosító rendelkezésre állást és a működés fejlesztését célzó beruházási tevékenység projektjei közül stratégiai

81 jelentősége miatt kiemelkedőek az üzemidő-hoszszabbítás előkészítése és a teljesítménynövelés megvalósítása érdekében végrehajtott feladatok. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése A Paksi Atomerőmű vezetése 2002-ben indított kiemelt projektet a blokkok üzemidejének a tervezett 30 éven túl további 20 évvel történő meghosszabbítására. A projekt a tervek szerint 2010-ben fejeződik be. A műszaki megalapozó munka 80%- ban elkészült, kiemelt cél a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megvalósítására előirányzott program 2008. év végéig történő előkészítése. A környezetvédelmi hatóság elfogadta az üzemidő-hosz szabbítás környezeti hatás tanulmányát és kiadta az erőművi blokkok üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására a jogerős környezetvédelmi engedélyt. A teljesítménynövelés megvalósítása A Paksi Atomerőmű blokkjai teljesítményének 108%- ra történő növelésére irányuló komplex projekt során végrehajtják a termelő-technológiai berendezések A Paksi Atomerőmű vezetése 2002-ben indított kiemelt projektet a blokkok üzemidejének a tervezett 30 éven túl további 20 évvel történő meghosszabbítására. A projekt a tervek szerint 2010-ben fejeződik be. szükséges mértékű átalakítását, a módosított üzemeltetésre vonatkozó műszaki intézkedéseket, és bevezetik a megnövelt teljesítmény-szinthez alkalmas új típusú üzemanyag kazetták alkalmazását. A projekt 2002-ben indult és 2011-ig tart. Az 1. blokkon 2006-ban, a 4. blokkon 2007-ben már megvalósított teljesítménynövelést követően 108%-os stabil üzem folyik. A 2. és 3. blokkon a teljesítménynövelési munkák 2009-ben fejeződnek be. 7.1.2 A Vértesi Erőmű ZRt. 2007. évi tevékenysége A Vértesi Erőmű ZRt. jelenleg egy termelői engedélylyel működő erőművel rendelkezik. Ez az Oroszlányi Erőmű, amelynek beépített kapacitása 240 MW. A Bánhidai Erőművet 2005-ben tulajdonosi döntésre leállították. Az Oroszlányi Erőművet a Márkushegyi Bányaüzemben kitermelt tüzelőanyaggal működtetik. Az Oroszlányi Erőműben termelt villamos energiát a társaság 90%-ban a versenypiacon önállóan értékesíti. A társaság gazdálkodásának eredményességét tovább javítja a megújuló energiaforrásból termelt, kötelező átvétel alá eső villamos energia értékesítéséből származó bevétel. Gazdálkodásának főbb jellemzői Oroszlányi Erőmű MWh Termelt villamos energia 1 473 885 Kiadott villamos energia 1 285 523 Értékesített villamos energia 1 362 314 Kötelező átvétel (biomasszából termelt villamos energia értékesítés) 128 849 Versenypiaci értékesítés 1 232 283 Az Oroszlányi Erőmű 2007. éves termelési tervét 96,6%-ra, kereskedelmi tervét 98,8%-ra teljesítette. Az elmaradást az előző évekhez ké pest kiugró számú üzemzavar magyarázza: a 2007. év során 83 db leállással járó üzemzavar volt, mintegy 4 016 óra kiesést okozott.

82 Bányászati tevékenység Márkushegyi Bányaüzem Mértékegység 2007. év Széntermelés t 1 397 006 Éves termelés GJ 15 812 592 kj/kg 11 319 Villamos energia értékesítés 20 727,2 Hőenergia értékesítés 446,8 Szénértékesítés 49,0 Másodlagos tevékenység (szén nélkül) 486,1 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 21 709,1 Összes bevétel 32 799,0 t 2 321 Saját felhasználás GJ 35 515 kj/kg 15 302 t 1 394 685 Nettó termelés GJ 15 777 077 kj/kg 11 312 Összes kiadás 43 980,0 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye -11 181,0 Szokásos vállalkozási eredmény -12 880,0 Rendkívüli eredmény 9 578,0 Mérleg szerinti eredmény -3 302,0 A Márkushegyi Bányaüzem a 2007. év folyamán 29 200 t nyersszenet és 1, 37 millió t nyerspalát termelt. Ez az üzleti terv szerinti mennyiséget kb. 150 ezer tonnával haladta meg. Az üzletági árbevételek (hő- és villamos energia) összességében 1 035,3 millió Ft-tal haladták meg a tervezett értéket. A versenypiaci villamos energiát a tervezetthez képest átlagosan 1,22 Ft/kWh-val magasabb áron sikerült értékesíteni. Hőszolgáltatás Oroszlányi Erőmű Mértékegység 2007. év Kiadott hő TJ 336,55 Fejlesztés A legjelentősebb fejlesztés 2007 évben az Orosz lányi Erőmű 2. sz. kazánjának vegyes tüze - lé s re való átállítása volt. Az összességében mint egy 1,3 milliárd Ft-os beruházás 2008-ban fejező dött be. Ezzel az erőmű két fluidágyas, vegyes tüzelésű kazánnal (blokkal) rendelkezik, amelyekben a szén mellett biomassza tüzelése is lehetséges. Értékesített hő TJ 328,47 Fajlagos hőfelhasználás kj/kj 1,15 Tüzelőhő-felhasználás TJ 387,03 A hőszolgáltatás a társaság és az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. között meglévő hosszú távú hőértékesítési keretszerződések alapján történik, Oroszlány város és Bokod település fűtési és használati melegvízigényének ellátására. Kereskedelmi tevékenység A társaság 2007-ben megszerezte a villamos energia kereskedelmi engedélyt is, amelynek birtokában novembertől önálló mérlegkört működtetett. Az engedély alapján lehetőség nyílt villamos energia vásárlására is, amellyel a kiegyenlítő energia igénybevételi szintjét lehetett csökkenteni. 7.1.3 Az MVM GTER Gáztur binás Erőmű Zrt. (MVM GTER Zrt.) 2007. évi tevékenysége Az 1999-ben alapított GTER Kft. feladata az MVM Zrt. tulajdonú három összességében 410 MWe névleges teljesítőképességű nyíltciklusú üzemzavari (szekunder tartalék) gázturbinás telephely (Lőrinci, Litér, Sajószöged) üzemeltetése. A gázturbinák igénybevételére a villamos energia rendszer zavara esetén kizárólag a rendszerirányító MAVIR ZRt. jogosult, s a termelt villamos energiát is a rendszerirányító vásárolja meg.

83 A GTER Kft. 2007. decembere óta zártkörű rész- vény társaságként működik. Az MVM GTER Zrt. rendelkezésre állási díjból szárm a- zó árbevétele 2007. évben 10,7 milliárd Ft, adózás előtti eredménye 193 M Ft volt. Fejlesztések A társaság a működéséhez szükséges beszerzéseken túlmenően a gázturbinás erőművek szin ten tartó beruházásainak lebonyolításában köz re működőként vett részt. 7.1.4 A MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. 2007. évi tevékenysége A társaság fő tevékenységi körében kapcsolt villamos- és hőenergiát állít elő. A kapcsoltan termelt Árbevételi adatok (ezer Ft) Hőtermelés 859 365 Villamosenergia-termelés 4 183 036 Pénzügyi műv., Egyéb bev.-ráf. 8 626 Egyéb üzletág 405 010 Összesen 5 456 037 Adózás előtti eredmény 86 420 A MIFŰ Kft 2007-ben 11,2 milliárd Ft értékű bővítő beruházást valósított meg. villamos energiát az ÉMÁSZ Nyrt., az előállított hőt pedig a MIHŐ Kft. veszi át. Vállalkozási tevékenységét 3 termelési egységben végzi (a Tatár utcai telephelyen 5 db, egyenként 4 MWe teljesítményű gázmotorral, Diósgyőrben 1 db 4 MWe és Bulgárföldön 1 db 1 MWe teljesítményű gázmotorral, amelyeket gyakorlatilag egész évben bérelt a tulajdonos MVM Zrt-től. Termelési adatok kiadott villamos energia (MWh) 189 071 kiadott hőenergia (GJ) 834 306

84 2007. évi fejlesztések A MIFŰ Kft. 2007-ben 11,2 milliárd Ft értékű bővítő beruházást valósított meg. A miskolci Tatár utcai telephelyhez tartozó hőkörzet teljeskörű ellátása érdekében a Hold utcai telephelyen megvalósított kombinált ciklusú erőmű (KCE) 2007. december 1-jén kezdte meg kereskedelmi üzemét. Az erőmű 39,8 MWe kapacitású. A KCE beruházás aktivált értéke 12 279,6 millió Ft. A KCE létesítményhez kapcsoló egyéb fejlesztések értéke 20,5 millió Ft. Az MVM Zrt.-től 2007. december 1-től apportált gázmotoros erőműrész 3 265,1 millió Ft. Beruházások, befektetések alakulása 2007-ben a fejlesztési szükségleteket a társaság saját fejlesztési keretéből finanszírozta, amelynek forrását az elszámolt amortizáció fedezte. A tárgy évben és az azt megelőző évben megvalósult beruházási felújítási munkák az alábbi célkitűzéseket szolgálták: 7.1.5 A Tatabánya Erőmű Kft. 2007. évi tevékenysége A tatabányai fűtőerőmű a hőszolgáltatással kapcsoltan termelt villamos energiát az ÉDÁSZ, a hőenergiát a Komárom megyei Távhőszolgáltató (KOMTÁVHŐ) felé értékesíti, biztosítva ezzel Tatabánya város hőellátását. ezer Ft Üzembiztonság javítása 3 151 969 Pótlás - beszerzés 959 564 Hatékonyság növelése 3 282 157 Szűk keresztmetszetek csökkentése 7 668 Értékesítés nettó árbevétele 7 401 358 Összesen 160 411 A fűtőerőmű fő berendezései 3 db, egyenként 60 MWe teljesítményű gázmotor, 4 db 53 t/h teljesítőképességű középnyomású gőzkazán földgáz-fűtőolaj tüzeléssel, és 3 db ellennyomású gőzturbina 14,6 14,6, illetve 2,5 MWe teljesítménnyel. Árbevételek (ezer Ft) Villamos energia értékesítés árbevétele 4 111 533 Gázmotoros erőmű 3 151 969 Hagyományos erőmű 959 564 Hőenergia értékesítés árbevétele 3 282 157 Egyéb tevékenység árbevétele 7 668 Értékesítés nettó árbevétele 7 401 358 Adózás előtti eredmény 160 411

7.1.6 Az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. 2007. évi tevékenysége 85 Az MVM Észak-Buda Projekt Ingatlan-beruházás Előkészítő és Lebonyolító Korlátolt Felelősségű Társaság 2006. január 25-én jött létre, 3 millió Ft törzstőkével. Alapítója és 100%-os tulajdonosa a Magyar Villamos Művek Zrt. A Kft. törzstőkéje 3,703 millió Ft, amely teljes egészében készpénzből áll. A Kft. feladata a FŐTÁV Zrt.-vel kötött szerződésben rögzített Észak-Budai Gázturbinás Kogenerációs Fűtőerőmű (49,98 MWe és 74 MWth) megépítése, a beruházás projektfinanszírozásban történő lebonyolítása, majd az erőmű üzemeltetése. A társaság a termelt villamos energiát az ELMŰ Nyrt., a hőenergiát a FŐTÁV Zrt. felé értékesíti. A kombinált ciklusú erőmű (KCE) 2007. december 1-jén kezdte meg kereskedelmi üzemét. Az erőmű 39,8 MWe kapacitású. Az alaptevékenység árbevétele (millió Ft) Hőértékesítés 1 286 Villamosenergia-értékesítés/átvitel 1 849 Fejlesztések Pótlás - beszerzés 3 135 Hatékonyság növelése -148 2007-ben a fő feladat a 3.sz. blokk üzembe helyezésével a teljeskörű kereskedelmi üzem megkezdése volt. millió Ft Beruházás műszaki teljesítése 2007. december 31-ig 14 320 2008 évre áthúzódó költség 1080

86 7.2 Kereskedelem A hazai piaci környezet A 2007. év végéig hatályos szabályozás alapján kialakult hazai villamosenergia-piacot három szegmens jellemezte: a közüzem, a versenypiac és a kötelező átvétel. Ezek a részpiacok lényegesen eltérő feltételek és árak mellett működtek. 2007-ben az országos fogyasztás 77%-a a közüzemen keresztül valósult meg. A közüzemi szolgáltatók kizárólagos joga és kötelezettsége volt a közüzemi fogyasztók ellátása szabályozott árak és áralkalmazás mellett. A közüzemi szolgáltatók az ehhez szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőtől szerezték be. Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát az elosztói engedélyesek szintén a közüzemi nagykereskedőtől vásárolták meg. A hazai versenypiaci kereskedelem két jól elhatárolható szegmense a nagykereskedelmi és a fogyasztói piac. A nagykereskedelmi piacon a termelők és a kereskedők közötti, illetve kereskedők egymás A Társaságcsoport halmozott eredménykimutatása (2007. év értékek M Ft-ban) Eredménykimutatás tételeinek A Társaságcsoportba teljes körűen bevont anyaés leányvállalkozások konszolidálásra előkészített eredménykimutatásai divíziók szerint összevontan Jele Megnevezése Holding központ Kereskedelmi divízió Szolgáltatási divízió TSO Termelési divízió összesen I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 14,336 539,794 48,728 92,232 185,772 880,862 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 0 0 (735) 0 3,220 2,485 III. EGYÉB BEVÉTELEK 1,842 398 392 49,367 15,457 67,456 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 5,342 516,236 32,254 57,729 82,317 693,878 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 2,590 1,115 12,352 6,680 41,660 64,397 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 4,233 185 1,470 14,033 18,417 38,338 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 2,745 5,803 1,557 52,080 63,826 126,011 A. ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 1,268 16,853 752 11,077 (1,771) 28,179 VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 34,291 1,992 100 1,917 506 38,806 IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 3,548 1,246 371 2,472 4,301 11,938 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE 30,743 746 (271) (555) (3,795) 26,868 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 32,011 17,599 481 10,522 (5,566) 55,047 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 1,641 0 0 32 10,228 11,901 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 33,652 17,599 481 10,554 4,662 66,948 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 150 4,127 106 1,754 441 6,578 F. ADÓZOTT EREDMÉNY 33,502 13,472 375 8,800 4,221 60,370 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 0 0 0 0 0 0 23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés 1,002 11,115 478 8,800 4,226 25,621 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 32,500 2,357 (103) 0 (5) 34,749

A Társaságcsoport halmozott eredménykimutatása (2007. év értékek M Ft-ban) 87 Jele Mérlegtételek Megnevezése Holding központ A Társaságcsoportba teljes körűen bevont anyaés leányvállalkozások konszolidálásra előkészített mérlegei divíziók szerint összevontan Kereskedelmi divízió Szolgáltatási divízió TSO Termelési divízió Halmozott összesen A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 374,793 925 10,062 280,789 178,117 844,686 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 722 843 4,063 2,404 5,442 13,474 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 27,446 71 5,933 278,364 167,867 479,681 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 346,625 11 66 21 4,808 351,531 B. FORGÓESZKÖZÖK 79,786 73,401 16,340 66,648 72,823 308,998 I. KÉSZLETEK 21 0 952 45 52,939 53,957 II. KÖVETELÉSEK 41,438 72,792 15,295 20,309 17,218 167,052 III. ÉRTÉKPAPÍROK 44 0 0 0 0 44 IV. IV. PÉNZESZKÖZÖK 38,283 609 93 46,294 2,666 87,945 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1,526 1,828 235 4,009 11,017 18,615 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 456,105 76,154 26,637 351,446 261,957 1,172,299 D. SAJÁT TŐKE 361,285 11,709 11,825 219,859 154,687 759,365 I. JEGYZETT TŐKE 200,316 10,676 10,124 141,303 160,462 522,881 II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE 0 0 0 0 0 0 III. TŐKETARTALÉK 31,257 0 131 0 3,472 34,860 IV. EREDMÉNYTARTALÉK 94,332 (1,324) 1,512 483 (9,473) 85,530 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 284 0 161 15 231 691 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 2,596 0 0 78,058 0 80,654 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 32,500 2,357 (103) 0 (5) 34,749 E. CÉLTARTALÉKOK 10,107 8,389 555 1,445 21,487 41,983 F. KÖTELEZETTSÉGEK 82,813 42,541 13,996 80,175 83,692 303,217 I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 0 0 0 0 0 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 41,263 0 197 16,468 39,817 97,745 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 41,550 42,541 13,799 63,707 43,875 205,472 G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1,900 13,515 261 49,967 2,091 67,734 FORRÁSOK ÖSSZESEN 456,105 76,154 26,637 351,446 261,957 1,172,299 közötti villamosenergia-kereskedelmét értjük. A fo gyasztói piachoz a kereskedők és a versenypiaci szegmensben feljogosított fogyasztók közötti kereskedelem tartozik. A versenypiacon a villamos energia kereskedelme piaci áron és bilaterális szerződéseken keresztül történik. A rendszerirányító igényeit fedező rendszerszintű szolgáltatások és az átviteli hálózati veszteséget (2007-ben 485 GWh) fedező villamos energia beszerzése is a versenypiaci szegmensbe sorolható. A versenypiaci árak növekedése miatt a 2007. év folyamán számos, korábban a versenypiacról vételező fogyasztó vissza tért a számára kedvezőbb közüzembe. A kötelező átvételről szóló, 2007. év végéig hatályos rendelet alá tartozó villamos energia értékesítése továbbra is a hatósági árszabályozás körébe tartozott. A megállapított hatósági árak a piaci árnál maga sabbak voltak. A kötelező átvétel körébe tartozó villamos energiát a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató volt köteles átvenni attól függően, hogy a termelő az átviteli vagy az elosztó hálózathoz csatlakozik. A kötelező átvétel körébe egyrészt a megújuló primer energiahordozókból termelt, másrészt a jó hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés során előállított villamos energia tartozik.

88 Az MVM Csoport Az MVM Csoport kereskedelmi divízióját az MVM Zrt. három leányvállalata, az MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt. (továbbiakban: MVM Trade ZRt.), az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. (továbbiakban: MVM Partner ZRt.), valamint az MVM-ADWEST Marketing und Handels Gesellschaft m.b.h. (továbbiakban: MVM-ADWEST GmbH) alkotja. teség pótlására szükséges villamos energiát szintén hatóságilag szabályozott áron az MVM Trade ZRt.-től szerezték be. Az átviteli rendszerirányító engedélyes, a MAVIR ZRt. a rendszer kiegyensúlyozásához és a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges villamos energia és kapacitás egy részét jogszabályban előírt pályáztatás keretében az MVM Trade ZRt.-től szerezte be. Az MVM Trade ZRt. a közüzemi igények kielégítését követően a versenypiacon az alábbi három for mában értékesítette megmaradt kapacitásait: (i) a Magyar Energia Hivatal által felügyelt kapaci- A közüzemi szolgáltatók kizárólagos joga és kötelezettsége volt a közüzemi fogyasztók ellátása szabályozott árak és áralkalmazás mellett. A közüzemi szolgáltatók az ehhez szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőtől szerezték be. MVM Trade ZRt. Az MVM Trade ZRt. 2007-ben a magyar villamosenergia-piacon mint közüzemi nagykereskedelmi engedélyes tevékenykedett. Ebben a minőségében joga és kötelessége volt a közüzemi szolgáltatók által megjelenített villamosenergia-igény ellátása. A 2007-ben rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések jelentették, melyek részben hazai villamosenergia-termelői engedélyesekkel, részben határon túli beszerzési forrásokkal kerültek megkötésre. Ezen túlmenően az átvételi kötelezettség alá tartozó források biztosították, hogy az MVM Trade ZRt. a jogszabályban foglalt ellá tási kötelezettségeinek megfeleljen. 2007. év végéig az MVM Trade ZRt. a villamos energiát a közüzemi szolgáltatók felé adásvételi szerződéseken keresztül, hatóságilag szabályozott áron értékesítette. A közüzemi szolgáltatókkal koráb ban egy társaságba tartozó hálózati elosztó társaságok a hálózatukon keletkező hálózati vesz- Az MVM Trade ZRt. főbb kereskedelmi adatai, 2007 (MWh) Összes beszerzett villamos energia 32 681 700 Hazai erőműtől vásárolt 27 638 821 Ebből - Kapcsoltan termelt 3 185 324 - Megújuló energiával termelt 623 852 Import 4 829 148 Összes értékesített villamos energia 32 480 177 Közüzemi szolgáltatóknak értékesített 26 662 021 Villamosenergia-kereskedőknek értékesített 5 092 286 Egyéb értékesített 725 870 (Ft/kWh) Összes beszerzett villamos energia átlagára 14,47 Összes értékesített villamos energia átlagára 15,11

89 tásaukciókon, (ii) az anonim elektronikus kereskedelmet lehetővé tevő Piactéren és (iii) az esetileg kibocsátott villamosenergia-értékesítési tendereken keresztül. Ezek az eszközök transzparens és diszkriminációmentes értékesítést biztosítottak a versenypiaci szereplőknek. Az MVM Trade ZRt. 2007-ben összesen 32,5 TWh villamos energia értékesítése mellett 11,4 Mrd Ft adózott eredményt ért el, melyből az anyavállalat részére 9,02 Mrd Ft osztalékot fizetett, így mérleg szerinti eredménye 2,36 Mrd forint volt. MVM Partner ZRt. Az MVM Csoport versenypiaci villamosenergiakereskedő leányvállalata az MVM Partner ZRt., melynek kereskedelmi tevékenysége kiterjed a hazai, vala mint határparitásokon a nemzetközi piacokra. értékesítés) 7,63%, a feljogosított fogyasztóknak történő értékesítés piacán 8,55%-os volt. 2007-ben az MVM Partner ZRt. fő versenypiaci beszerzési forrásai a hazai erőművek, a közüzemi nagykereskedő, valamint az import voltak. A villa mos energiát legnagyobb arányban más villa mosenergia-kereskedőknek, továbbá hazai fel jogosított fogy asz tóknak és külföldi partnerek nek értékesítette. Az MVM Partner ZRt. piaci része sedése a nagykereskedelem piacán (egyéb kereskedőknek történő Az MVM Partner ZRt. főbb kereskedelmi adatai, 2007 (MWh) Összes beszerzett villamos energia 2 218 007 Hazai erőműtől 1 111 811 Közüzemi nagykereskedőtől 313 806 Villamosenergia-kereskedőtől 637 388 Import 136 196 Összes értékesített villamos energia 2 218 007 Feljogosított fogyasztóknak 603 747 Villamosenergia-kereskedőknek 1 429 266 Export 121 387 2007-ben az MVM Partner ZRt. összes versenypiaci villamosenergia-értékesítése meghaladta a 2,2 TWh-t, így 2,09 Mrd forint adózott eredményt ért el, melyet osztalék formájában az anyavállalatnak fizetett ki. MVM-ADWEST GmbH Az MVM Csoport társaságai közül az osztrák bejegyzésű MVM-ADWEST GmbH elsősorban a nemzetközi villamosenergia-kereskedelemben vesz részt. Egyrészt keretszerződések alapján, ún. trading jellegű ügyleteket köt, másrészt az osztrák, cseh, német és szlovák piacokon valósít meg üzleteket. A vállalat jelen van a német és az osztrák áramtőzsdén, valamint számos más brókerplatformon is kereskedik. 2007-ben az MVM-ADWEST GmbH éves forgalma meghaladta az 1,3 TWh-t, adózott eredménye pedig a 2,6 M forintot.

90 A kereskedelmi divízió eredménykimutatása, 2007 (millió Ft, kerekített értékek) A kereskedelmi divízió mérlege, 2007 Eszközök (millió Ft) Jel Megnevezés MVM Trade ZRt. MVM Partner ZRt. Jel Megnevezés MVM Trade ZRt. MVM Partner ZRt. MVM-ADWEST GmbH MVM-ADWEST GmbH Divízió konszolidált I. Értékesítés nettó árbevétele 494 209 30 276 15 309 530 716 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 0 0 0 0 III. Egyéb bevételek 397 1 0 397 IV. Anyagjellegű ráfordítások 473 819 27 267 15 150 507 162 V. Személyi jellegű ráfordítások 695 281 139 1 111 VI. Értékcsökkenési leírás 168 7 10 185 VII. Egyéb ráfordítások 5 603 200 0 5 802 A. Üzemi, üzleti tev. eredménye 14 321 2 522 10 16 853 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 1 663 323 6 1 992 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 970 263 13 1 245 B. Pénzügyi műveletek eredménye 693 60-7 746 C. Szokásos vállalkozási eredmény 15 014 2 582 3 17 599 X. Rendkívüli bevételek 0 0 0 0 XI. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0 D. Rendkívüli eredmény 0 0 0 0 E. Adózás előtti eredmény 15 014 2 582 3 17 599 XII. Adófizetési kötelezettség 3 637 490 0 4 128 F. Adózott eredmény 11 377 2 092 3 13 472 G. Mérleg szerinti eredmény 2 357 0 0 2 357 Divízió konszolidált A. Befektetett eszközök 862 50 13 924 I. Immateriális javak 806 37 0 843 II. Tárgyi eszközök 55 3 13 70 III. Befektetett pénzügyi eszközök 1 10 0 11 B. Forgóeszközök 64 777 6 681 1 943 72 438 I. Készletek 0 0 0 0 II. Követelések 64 775 6 679 1 338 718 289 III. Értékpapírok 0 0 0 0 IV. Pénzeszközök 2 2 605 609 C. Aktív időbeli elhatárolások 1 749 77 2 1 782 Eszközök összesen 67 388 6 808 1 958 75 144 A kereskedelmi divízió mérlege, 2007 Források (millió Ft) Jel Megnevezés MVM Trade ZRt. MVM Partner ZRt. MVM-ADWEST GmbH Divízió konszolidált D. Saját tőke 10 100 996 613 11 709 I. Jegyzett tőke 10 100 500 76 10 676 II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 0 0 0 III. Tőketartalék 0 0 0 0 IV. Eredménytartalék -2 357 496 537-1 324 V. Lekötött tartalék 0 0 0 0 VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0 VII. Mérleg szerinti eredmény 2 357 0 0 2357 E. Céltartalékok 8 382 0 7 8 390 F. Kötelezettségek 35 484 5726 1 331 41 534 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 0,0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 0 0,0 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 35 484 5 726 1 331 41 534 G. Passzív időbeli elhatárolások 13 422 86 7 13 511 Források összesen 67 388 6 808 1 958 75 144

7.3 Átviteli rendszerirányítás A MAVIR ZRt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévő villamoshálózatot és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket, hogy ezzel folyamatosan biztosítsa a zavar mentes hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén megfelel az áramkereskedelem növekvő igényeinek, valamint annak a követelménynek, hogy az átviteli hálózat az európai villamosenergia-rendszer jelentős infrastrukturális tényezője legyen; rendelkeznie kell a villamosenergia-rendszer szabá lyozásához szükséges tartalékokkal, diszponál a ha tár keresztező távvezetékek, hálózati kapacitások felett. 91 A társaság gazdasági helyzete a 2007. évben az előző évhez viszonyítva nem változott. Az adózás előtti eredmény 10 554 M Ft, mely a bázis időszakhoz viszonyítva 35,6%-kal növekedett. Az adózás előtti eredmény bázisévhez viszonyított 2 770 M Ft-os növekedését az alábbi tényezők befolyásolták: Magyarországon a nagyfeszültségű villamos energia szállítása egyetlen közös átviteli vezetékhálózaton történik, mely az MVM társaságcsoport tulajdonában van. A rendsze rirányító az átviteli hálózatot igénybe vevő többi gazdasági szereplőtől függetlenül működik, függetlenségét jogszabály írja elő. A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a MAVIR ZRt. a villamosenergia-rendszer többi résztvevőjétől független szervezetként felel a biztonságos energia ellátásért és a villamos-energia piacon a versenysem legesség érvényesüléséért. A MAVIR ZRt. mint villamosenergia-átviteli engedélyes a hazai erőművek által termelt, valamint az importforrásokból származó villamos energiát a 3 595 km nyomvonal-hosszúságú nagyfeszültségű hálózatán juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végző szolgáltatókhoz. A jogszabályok szerint a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férnek hozzá az átviteli hálózathoz. A társaság tárgyévben összesen 143 687 M Ft bevételt realizált, amely 13 711 M Ft-tal (10,55%) több, mint a bázisévben. Az értékesítés nettó árbevétele a bázisidőszakhoz viszonyítva 11 465 M Ft-tal (14,2%) nőtt. A változás egyrészt az átviteli tevékenységhez kapcsolódó bevételek alacsonyabb mértékű növekedésének (13,3%), másrészt a rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő bevételek nagyobb arányú növekedésének (18,4%) a hatása. Ez utóbbit a 2007. évi árak és a villamosenergia-forgalom együtte sen befolyásolta. A ráfordítások értéke a 2007. évben 133 133 M Ft, mely 10 941 M Ft-tal (9,0%) nőtt a bázishoz viszonyítva. Az üzemi költségként elszámolt tételek összességében 13,0%-kal, azaz 9 037 M Ft-tal növekedtek a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ezt egyrészt a rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő villamosenergia-beszerzési költségek és ráfordítások anyagköltség, ELÁBÉ, eladott (közvetített) szolgáltatások növekedése, másrészt a magas eszközigényű átviteli tevékenységhez kapcsolódó fenntartási, üzemeltetési költségek bérleti díjak, karbantartási költségek, informatikai szolgáltatás ellenértéke emelkedése okozta.

92 A MAVIR ZRt.-nél a beruházásokra a korábban elindított fejlesztési programok (beruházások, rekon strukciók) és a jóváhagyott tervelőirányzatok szerint került sor. A társaság 2007. évi beruházásainak értéke 22 812 M Ft. A társaság a 2007. évben is folytatta az átviteli hálózati fejlesztési tevékenységét, amelynek alapvető célja, hogy a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Hálózatfejlesztési tervben előírtak és egyéb fejlesztések megvalósításával biztosítsa az ellátásbiztonság szinten tartását. Jelentősebb beruházási munkák a következők: A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a MAVIR ZRt. a villamosenergiarendszer többi résztvevőjétől független szervezetként felel a biztonságos energiaellátásért és a villamos-energia piacon a versenysemlegesség érvényesüléséért. Pótló beruházások (14 025 M Ft): Alállomás-felújítások, rekonstrukciók Távvezeték-rekonstrukciók Transzformátor-felújítások Egyéb pótló beruházások Bővítő beruházások (8 787 M Ft): Békéscsaba-Országhatár 400 kv-os összeköttetés projekt MEP TRP (Technológiai rendszerek projekt) bővítés Göd-Zugló 220 kv összeköttetés helyreállítása, rekonstrukciója Győr-Szombathely projekt Pécs-Ernestinovo 400kV-os összeköttetés projekt ÜBT beszerzés Debrecen alállomásbővítés Általános informatikai fejlesztések Egyéb bővítő beruházások összesen Idegen megbízás alapján átvett forrásból megvalósuló beruházások Az üzembe helyezések (aktiválások) értéke 18 232 M Ft volt. Az átviteli engedélyesi tevékenységet tartósan közvetlenül szolgáló telkek, épületek, távvezetékek és alállomások berendezéseit a mérlegben piaci érté ken értékeljük, ez alapján mérlegkészítéskor 78 014 M Ft értékhelyesbítés elszámolására került sor.

7.4 Egyéb tevékenységek A tulaj donában álló távközlési hálózatot az OVIT ZRt.-vel együtt üzemelteti, kiszolgálva a MAVIR ZRt. rendszerirányítási és átviteli célú távköz lési igényeit. Távközlési szolgáltatásokat nyújt a társaság csoport tagjai részére, továbbá nyil vános gerincszolgáltatóként béreltvonali és más, nagy értékű szolgál tatásokat nyújt a távközlési nagy kereskedelmi piacon. 93 Szekunder tartalék erőművek bérbeadása, ingatlanhasznosítás A Társaság a tulajdonában lévő szekunder tarta lék erőműveit bérbe adja leányvállalatának, az MVM GTER Zrt.-nek; továbbá bevétele származik még ingatlan (irodaház, egyéb) bérbeadásából. MVM Holdingközpont Vagyonkezelés Az MVM Zrt. mint holdingközpont alapvetően stratégiai irányító, ellenőrző tevékenységet lát el a tulajdonában álló gazdasági szervezetek fölött. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a stratégiai tervezés és döntéshozatal, a társaságcsoport tagjainak és a szervezet egységeinek felügyelete (kontrolling és monitoring), irányítása, valamint a holding központosított pénzgazdálkodási, vagyongazdálkodási és ügyviteli tevékenysége. Ez azonban nem vonatkozik az engedélyhez kötött tevékenysé - gek re (villamosenergia-termelés, rendszerirányítás, villa mosenergia-kereskedelem és átvitel, továbbá nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységek). A MAVIR ZRt. esetében a stratégiai irányítás a működési függetlenség garantálásával a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott ún. Megfelelési Szabályzat előírásai szerint történik. Távközlési szolgáltatások Az MVM Zrt. a Nemzeti Hírközlési Hatóság által bejegyzett elektronikus hírközlési szolgáltató. A Társaság gazdasági helyzete a 2006. évben bekövetkezett szervezeti és tevékenységi változások miatt a Hálózati Igazgatóság tevékenységének integrálása a MAVIR ZRt.-be, a Távközlési és Hálózatfelügyeleti Osztály tevékenységének OVIT ZRt. által történt átvétele, továbbá jelentős változás, hogy a villamos energia közüzemi nagykereskedelmi tevékenység átkerült az MVM Trade ZRt.-be az előző időszakkal korlátozottan hasonlítható össze. A társaság a 2007-es üzleti évet 33 652 M Ft adózás előtti eredménnyel zárta. Az eredmény alakulását a következő tényezők befolyásolták: Az értékesítés nettó árbevétele 14 336 M Ft-ra alakult, 93,6%-kal alacsonyabban a bázisévnél. A csökkenés a 2006. évhez viszonyítva a villamos energia tevékenység kiszervezésének a következménye. A 2007. évi értékesítés nettó árbevétele az erőművi eszközök bérbeadásából és a híradástechnikai, távközlési hálózathoz kapcsolódó szolgáltatások díjbevételéből adódik. Az egyéb bevételek csökkenését elsősorban a bázisévben kiemelkedő, a MAVIR ZRt.-nek értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök (-45 494 M Ft) bevételei befolyásolták, valamint hogy a tárgyévben nem volt céltartalék felhasználás (-1 189 M Ft). Az egyéb bevételek értéke 2007 év végén 1 842 M Ft-ra alakult.

94 A pénzügyi műveletek eredménye a 2006. évhez képest 14 891 M Ft-tal növekedett, főképp a leányvállalatoktól kapott osztalékok növekedése miatt. Az anyagjellegű ráfordítások 5 342 M Ft-ra alakul tak, 97,6%-kal alacsonyabban a bázisévnél. A drasztikus csökkenés oka a 2006-ban az MVM Trade ZRt.-nek átadott villamosenergia-kereskedelmi tevékenység miatt kieső villamos energia beszerzési ára. A személyi jellegű ráfordítások összességében 710 M Ft-tal csökkentek (21,52%) a bázisévhez képest. Az egyéb ráfordítások a bázis időszakhoz képest 44 110 M Ft-tal csökkentek, főképp az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értékének a változása (-38 612 M Ft) miatt, mely a TSO kialakítással, a szolgáltatási tevékenységek kiszervezésével, valamint apportba adással magyarázható. A pénzügyi műveletek eredménye a 2006. évhez képest 14 891 M Ft-tal növekedett, főképp a leányvállalatoktól kapott osztalékok növekedése miatt. A rendkívüli eredményt döntően a társaságcsoporton belüli tevékenység átszervezések miatt történt eszközmozgások (apport) alakították. A bázisévhez viszonyított jelentős csökkenés (-98,2%) a TSO eszközök MAVIR ZRt.-be történő apportjával magyaráz ható. Az MVM ZRt. 2007. évre megfogalmazott fejlesztési céljait teljesítette. Folytatódtak a távközlés területén megkezdett (MAVIR ZRt. által igényelt, ill. üzleti célú) fejlesztések, a csoportszinten egységes számítástechnikai háttér kialakításának beruházásai (SAPfejlesztés, ORACLE HR-rendszer bevezetés), továbbá befejeződtek a projektfinanszírozásban megvalósuló Miskolci Kombinált Ciklusú Erőmű és az Észak-Budai Fűtőerőmű létesítésének munkálatai. Az MVM Zrt. 2007. évi fejlesztéseinek tényleges teljesítése 4 040 M Ft (amelyből a beruházások értéke 2 440 M Ft, a befektetések értéke 1 600 M Ft) a beruházások tényleges aktiválása 1 838 M Ft volt. A befejezetlen beruházások december 31-i állománya 814 M Ft. Az MVM Zrt. eszközein képződő amortizáció a fejlesztésekre teljes mértékben fedezetet nyújtott. A következő táblázat az MVM Zrt. 2007. évi fejlesztési tevékenységét mutatja be összefoglalva. Projektkategória Számlázott műszaki teljesítés Tényleges aktiválás Erőművi beruházások 16 21 Távközlés 1,476 1,138 Informatika 501 493 Épületek, egyéb létesítmények, beszerzések 421 178 Biztonságvédelmi beruházások 26 8 Beruházás összesen: 2,440 1,838 Befektetések 1,600 - Mindösszesen: 4,040 1,838 (értékek M Ft-ban)

Szolgáltatási üzletág 95 A bázisévhez viszonyított összehasonlítás az üzletágra vetítve nem célszerű, mivel a 2006. évben a MAVIR ZRt. is az üzletág részét képezte. A 2007. évben a szolgáltatási üzletág konszolidált adózás előtti eredménye 481 M Ft. Beruházásainak műszaki teljesítése együttesen a 6 társaságra 1 570 M Ft, befektetéseik nem voltak. Az OVIT ZRt. az átviteli hálózat egységeit alkotó távvezetékek és transzformátorállomások létesítését, felújítását, karbantartását végzi, valamint vállalkozik más erőművi és ipartelepi tevékenységre, villamoslétesítmények üzemeltetésére és nehézberendezések szállítására. A társaság alapvető törekvése, hogy tevékenységével az egységes villamosenergia-rendszer biztonságos működését szolgálja, és piaci magatartásával kiegyensúlyozott gazdálkodást valósítson meg. A társaság adózás előtti eredménye a 2007. évben 243 M Ft, melynek bázisidőszakhoz mért csökkenése 20,67%. A társaság gazdasági helyzetét befolyásolta a 2006. év közben bekövetkezett szervezeti változás MOL DUFI üzemeltetési és karbantartási tevékenységének átvétele, Távközlési Hálózatfelügyeleti Osztály átvétele MVM Zrt.-től, valamint a Paksi Atomerőmű Zrt. és az Atomix Kft.- től való villamos- és irányítástechnikai karbantartási tevékenység átvétele 2007. év egészét érintő hatása, illetve a terven felüli megrendelések teljesítéséhez szükséges alvállalkozói igény növekedése. Az eredményre ható változások közül meg kell említeni a függő kötelezettségekre képzett céltartalék hatását, mely az adózás előtti eredményt lényegesen csökkentette. A céltartalék képzés előtti adózás előtti eredménye 550 MFt, céltartalék képzés utáni 243 MFt. Mérnökszolgálat, karbantartás Az ERBE ENERGETIKA Kft. fő profilja alapvetően az energiatermelő, szállító és szolgáltató létesítmények beruházásainak előkészítését, megvalósítását biztosító komplex mérnöki szolgáltatás. A társaság üzleti tevékenységének középpontjában 2007-ben is az MVM Zrt. és irányított társaságai, valamint az ország különböző erőművi beruházásai, fejlesztései álltak. Adózás előtti eredménye a bázishoz képest 11,09%- kal nőtt, így az adózás előtti eredmény 65 M Ft. A VILLKESZ Kft. fő tevékenysége az erőművek (PA Zrt., VÉ ZRt., MVM Zrt. gázturbinás erőművek) üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák mellett épületfenntartási, gondnokolási, őrzési munkákat végez a cég, valamint nyomdát is üzemeltet. A társaság adózás előtti eredménye 2007-ben a bázishoz képest 137 M Ft-tal csökkent, így az adózás előtti eredmény -103 M Ft. Informatikai, számviteli és egyéb tevékenységek Az MVM Kontó Zrt. pénzügyi és számviteli, az MVMI Informatika Zrt. teljes körű informatikai szolgáltatásokat nyújt az MVM Csoport tagvállalatai számára. Mindkét társaság 2006-ban induló cég volt, így a bázis időszak nem egy teljes üzleti évnek felel meg, ezért a két időszak nem hasonlítható össze. Az MVM Kontó Zrt. a 2007-es évet 194 M Ft, az MVMI Informatika Zrt. 19 M Ft adózás előtti eredménnyel zárta. A több mint 10 éve alakult Energo-Merkur Kft. elsősorban villamos szerelvények, kábelek nagyés kiskereskedelmét végzi. A társaság gazdasági hely zete a 2007. évben jelentősen javult (főképp az értékesítés nettó árbevételének növekedése következtében), az adózás előtti eredmény a bázishoz képest 297,1%-kal változott, így az adózás előtti eredmény 63 M Ft.

8 A társaság jövőképe

98 8.1 A társaság által preferált beruházási területek Összhangban a társaság középtávú stratégiájával, az MVM előnyben részesíti és keresi azokat a befektetési és beruházási területeket, amelyek képesek hozzájárulni a meghatározó hazai villamosenergianagykereskedői szerep fenntartásához és a regionális szintű kereskedelmi tevékenység kiterjesztéséhez. Preferáltak továbbá a jó jövedelmezőségű erőmű beruházások, mint például a kapcsoltenergiatermelő erőművek, vagy perspektivikusan a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek. Ilyen területek a nukleáris villamosenergia-termelői pozíció fenntartása és javítása, valamint új termelőkapacitások létesítése, lekötése, megvásárlása különös figyelemmel a rendszerszabályozás és az optimális rendszerműködés követelményeire. A fenti stratégiai célt szolgálja a hazai és külföldi áramszolgáltató és kereskedő társaságokban való részesedésszerzés is. Preferáltak továbbá a jó jövedelmezőségű erőmű beruházások, mint például a kapcsoltenergiatermelő erőművek, vagy perspektivikusan a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek. Különleges prioritást élvez az átviteli rendszerüzemeltetésből származó kötelezettségek folyamatos, magas színvonalú teljesíthetőségének biztosítása a MAVIR-on keresztül, ezért megkülönböztetett tulajdonosi figyelmet szenteltünk az átviteli hálózat szükséges mértékű bővítésének és korszerűsítésének.

8.2 Kiemelt megva lósítandó és folyamatban lévő projektek Részesedést szereztünk az ELMŰ Zrt-ben. A 2008 januárjában lezárult tranzakció keretében az MVM megszerezte Magyarország vezető áramszolgáltató társaságának 10,53%-os részvénycsomagját. A megszerzett részesedé nem jár menedzsmentjogokkal (a társaság mene dzs - ment jogaival továbbra is az RWE-EnBW konzorcium rendelkezik), ugyanakkor stratégiai nyitást jelent az MVM számára a kisfogyasztók ellátásának irányába. Az MVM és az RWE-EnBW konzorcium 1995 óta társtulajdonos a Mátrai Erőműben is. 99 A fenti prioritásoknak megfelelően a 2007. gazdasági évben: Az MVM Közgyűlése jóváhagyta a többségi (51%) tulajdonosi részesedés MVM általi megszerzését a vásárosnaményi, 137 millió euró beruházási költségű, 236 MWe-os kombinált ciklusú gázturbinás erőművet megvalósító társaságban. A tranzakció pénzügyi zárására 2008 márciusában került sor. A létesítési munkák 2008 elejétől ütemesen folynak, terveink szerint az erőmű 2010-ben kezdi meg a kereskedelmi üzemet. Az erőműlétesítés beleillik az MVM termelői portfóliójának diverzifikálásába, az eddig túlnyomóan nukleáris alapú energiatermelés mellett a CCGT-technológiájú erőmű jelentősen javítja a portfólió rugalmasságát. Tovább folytatódott a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási és teljesítménynövelési programja, amelynek célja a termelőegységek élettartamának 20 évvel történő meghosszabbítása, teljesítményük 500-500 (összesen 2000) MW-ra megnövelése mellett. Ennek keretében: Az üzemidő-hosszabbítás előkészítő engedélyezési és műszaki feladatainak többsége befejeződött, illetve egy részük végrehajtása az érvényes ütemtervnek megfelelően folyamatban van. A következő legfontosabb feladat az üzemidő-hosszabbítási program összeállítása és 2008. decemberi benyújtása. A teljesítménynövelési projekt ütemterve szerint a 4. és 1. blokk teljesítménynövelése megtörtént, ezután 2008-ban a 2. és részben a 3. blokkon kerül megvalósításra.

100 Folytatódtak az Észak-Budai Erőmű létesítési munkái. Áprilisban megkezdte üzemét a 9,88 MWe-os és a 17 MWth-os gázturbina, valamint a hozzá kapcsolódó kiegészítő és póttüzeléssel rendelkező 30MWth teljesítményű forró vizes hőhasznosító kazán, augusztusban pedig egy az előbbivel azonos kiépítésű blokk. A 30,2 MWe-os és 39 MWth-os gázturbinából és a 39 MWth-os forró vizes hőhasznosító kazánból álló egység 2007. december 29-én kezdte meg kereskedelmi üzemét. Ez az egység rendelkezik by-pass vezetékkel, így villamosenergia-termelése a hő igénytől függetleníthető. Az erőmű rendel kezésre álló kapacitásának nyári időszaki kihasz nálhatósága érdekében jelenleg tervezzük a két 9,88 MWe teljesítményű gázturbinához by-pass vezeték kiépítését. A VÉ Zrt.-nél folytatódott a korábban megkezdett részleges biomassza- és hulladéktüzelés feltételeinek megteremtésére irányuló fejlesztési program. Ennek keretében megkezdődött, és 2008-ban lezárul a 2. számú kazán hibridfluid tüzelésre történő átállítása. A további biomassza és hulladék energetikai felhasználásának növelését lehetővé tevő cirkulációsfluid tüzelésre épülő hatásfoknövelő fejlesztési program folytatásának előkészítése továbbra is napirenden van. Vizsgáltuk kisteljesítményű tisztán biomassza tüzelésű erőművek megvalósíthatóságát. Habár a vizsgálatok még nem zárultak le, az megállapítható, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben az ilyen erőművek megvalósításáról szóló beruházási döntések meghozatala jelentős nehézségekbe ütközik. álló lehetőségek között szerepelnek egyaránt lignittüzelésű és széntüzelésű kondenzációs, valamint gázturbinás kombinált ciklusú és kapcsoltan termelő erőművek. A folyamatban lévő vizsgálatok pozitív eredményei esetén ezen erőművek üzembe helyezésére jellemzően 2013 után kerülhet sor. Az MVM érzékelve a hazai villamosenergia-rendszer szabályozási nehézségeit vizsgálatokat indított hazai szivattyúsenergia-tározó erőmű megvalósíthatóságáról. A vizsgálatok jelen szaka szában látható, hogy egy ilyen létesítmény hazai megvalósítása amennyiben a gazdaságosság feltételei teljesíthetőek csak széleskörű, valószínűleg nehezen megteremthető szakmai és társadalmi konszenzus esetén lehetséges. A vizsgálatok és a konszenzuskeresés az előttünk álló időszakban folytatódtak. Az utóbbi évek fejlesztési programjának ered - ményeként az UCTE-ben is korszerűnek számító hálózati elemek ellátásbiztonságot és ellátásminőséget növelő beruházására került sor. Ennek a programnak a 2008-ban befejeződő eleme a Békéscsaba-Országhatár (Nagyvárad) 400 kv-os távvezeték (2008). A program folytatásaként jelenleg előkészítés alatt áll a MEH közcélúvá minősítéssel ren del kező Sz ombathely második irányú alá tá masz tását bizto sító Szombathely-Hévíz Partnerkapcsolatok keretében belekezdtünk több és többfajta nagyerőmű (400MWe beépített teljesítményt meghaladó) megvalósíthatóságának vizsgálatába. A vizsgálatok alatt

101 400 kv-os (2009) és a Pécs-Ernestinovo 400 kv-os távvezeték létesítése (2010), a szükséges alállomási bővítések kel egyetemben. Szintén élôkészítés alatt van a Martonvásár-Bicske 220 kv-os és DHE-Oroszlány-Győr 220 kv-os távvezetékek 400 kv-os feszültségszintre történő átépítése (2012), valamint az Albertirsa-Martonvásár 400 kv-os távvezeték II. rendszerének meg építése (2012). A 2008 januárjában lezárult tranzakció keretében az MVM megszerezte Magyarország vezető áramszolgáltató társaságának 10,53%-os részvénycsomagját. A fenti jelentős fejlesztések mellett folytatódik az a 90-es évek közepén megkezdett felújítási program, amely azt célozza meg, hogy 2010- re megtörtén jen az átviteli hálózati elemek technológiai re kon strukciója. Ennek keretében az átviteli hálózat számos alállomásában már nagyrészt megvalósult a távkezelést lehetővé tevő primer és szekunder rekonstrukció. A fel újítási program folytatásaként 2008-ban befejeződik Göd, Sajószöged, Felsőzsolca és Sajóivánka alállomások teljes technológiai re kon strukciója és tervezésre kerül az alállomások távkezelése. Legkésőbb 2010-ben, de lehetőség szerint 2009-ben folytatódik Deb re - cen és Duna újváros alállomások teljes technoló giai rekonstrukciója és távkezelésbe vonása. Ezzel Albertirsa alállomás 750 kv-os rekonstrukciója kivételével amelyre vonatkozó döntés ebben az évben várható 2010-ig lebonyolódik az alállomás-rekons trukciós program. A távvezetékeken megtörtént a kiemelt fontos ságú keresztezésekben a törésveszélyes porcelán hosszúrúd (HR) szigetelők cseréje, és 2010 végéig minden távvezetéken megvalósul a HR-szigetelők cseréje korszerű, szakadásmentes üveg vagy kompozit szigetelőre. A feszültségmentesítés jobb kihasználása érdekében a szigetelőcserékkel párhuzamosan megtörténik az acélszerkezetek korrózióvédelme.