Jogos védelem A munkáltató gazdasági érdekei Budapest HOA 2011. március 23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens, PhD
Mit köz vetítek? A munkajog a munkáltató jogos gazdasági érdekéről Védelem a munkaviszony fennállása alatt a háttérben rendkívüli felmondások További munkavégzésre irányuló jogviszony vagy munkaviszony létesítése Üzleti és üzemi titkok Védelem a munkaviszony fennállása után A versenytilalmi megállapodás
Jogos gazdasági érdek védelem a munkaviszony fennállása alatt Mt. 3. (5) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A kivétel: a sztrájkjog Jogszabály nem definiálja a jogos gazdasági érdek fogalmát a bíróság gyakorlatára támaszkodunk! A PRECEDENSEK 1. A munkáltatóéval azonos versenytevékenységnek a cégjegyzékben történt megjelölésével megvalósul a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, amely elegendő indokul szolgál a rendkívüli felmondáshoz (BH2008. 342) Nincs jelentősége, hogy a konkurens tevékenységet ténylegesen folytatták-e?!
Üzleti érdekek 2. Üzleti kapcsolat a munkáltató partnerével A munkavállalónak az a magatartása, hogy a vezetői munkakörében megszerzett információkat felhasználva a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos terméket szállított, a rendkívüli felmondást megalapozza [BH2008. 98]. A munkavállaló bizalmi jellegű termelésirányító vezetői munkakörében dolgozik Bt-je a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságnak szállított párnákat, e tényről munkáltatót nem tájékoztatta.
Egy bt. kültagja munkát végzett 3. Bt kültagság munkavégzéssel - A munkavállalónak a munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban való tevékeny közreműködése veszélyezteti gazdasági érdekeit, és alapot ad a rendkívüli felmondásra [BH1996. 666.] Munkavállaló kültagként - a munkáltatóéval részben azonos tevékenységi körű bt-ben tagként tevékenykedett, amely az alperes gazdasági érdekeit veszélyeztette. E munkavégzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és a meghallgatásakor a társasági tagságáról is nemlegesen nyilatkozott. A kétszemélyes bt. közreműködés működésében, üzletpolitikájában, az üzletvitelt befolyásoló döntésekben ehhez a munkáltatónál betöltött munkakörben megszerzett információkat felhasználhatta, azokat, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetve hasznosíthatta. 3
Ha csak tag 4. Társasági tagság munkavégzés nélkül A munkavállalónak a munkáltatóval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban fennálló tagsági viszonya a társaság tevékenységében való személyes közreműködése hiányában nem tekinthető a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető és a rendkívüli felmondást megalapozó helyzetnek [BH1996. 502.]. Munkáltató: munkavállaló elmulasztotta a munkáltatóval részben azonos, illetve hasonló tevékenységet folytató kft.-ben lévő anyagi érdekeltsége bejelentését A kft. társasági szerződése a személyes közreműködésre vonatkozó kötelezettséget nem állapított meg. Ez önmagában az összeférhetetlenséget nem zárja ki, ha a tényleges munkavégzés, személyes közreműködés megállapítható, illetőleg az a társaság működésének feltételeiből szükségképpen következik (pl. a munkavállaló az egyedüli tulajdonos stb.). A felperes munkavállaló személyes közreműködésére nem merült fel.
A cégem a munkáltatómmal áll üzleti kapcsolatban 5. Üzletfél lett a munkáltatóból Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan céget, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával [BH1996. 450.]. Munkavállaló tulajdonosa annak a gt-nek, amelynek munkáltatójával üzleti kapcsolata volt. A munkáltató által fizetett ellenérték bevételt, eredményezett a munkavállalónál mint tulajdonosnál. Bevétele úgy is keletkezett, hogy a végzett munkákat igazolhatta a munkaviszonya keretében a megrendelő nevében Munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztette - munkaviszonyában végzett tevékenysége (pl. számlák igazolása) által lehetősége volt arra, hogy a tulajdonában lévő kft. gazdasági érdekeit képviselhesse. Fontos: A gazdasági érdekek veszélyeztetettségének vagy ennek lehetőségének és nem annak van jelentősége, hogy a konkrét hátrány bekövetkezzen.
Átpasszolt megrendelés a saját cégnek 6. A munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti [BH1996. 64.] A megrendelő a megrendelés ügyében először a munkáltatónál kereste meg munkavállalót, mint illetékes vezetőt Később az írásbeli megrendelést is abban a hiszemben küldte meg a munkavállaló vezetésével működő kft.-nek, hogy az a munkáltató cégen belüli kisvállalkozása, így végül is a munkáltatóhoz kerül a munka. A munkáltatóhoz intézett megrendelést a munkavállaló saját kft.-je részére adta át. Közömbös, hogy a munkavállaló feltételezése a megrendelést munkáltatója nem vállalta volna el. Ezt egyrészt nem a munkavállaló volt hivatva eldönteni, másrészt ez a feltételezés utóbb tévesnek bizonyult.
Az édes otthon 7. A tájékoztatás elmulasztása a versenytárs piacra lépéséről A munkáltató jogos gazdasági érdekének megsértését a munkavállaló megvalósítja, ha mint értékesítési csoportvezető tudomást szerez valamely versenytárs cég piacra lépéséről, ezt azonban a munkáltatójával nem közli, bár a felesége révén a cégben érintett [EBH2009. 2069]. A munkavállaló nem tájékoztatta a munkáltatót - a házastársa a munkáltató tevékenységével azonos feladatok ellátására céget hozott létre, amelynek fióktelepeként a munkavállalóval közös állandó lakcímet jelöltek meg. A munkavállaló együttműködési kötelezettségét ezáltal akkor is megszegte, ha nem nyert bizonyítást, miszerint a felesége vállalkozásában tevékenyen részt vett volna. A munkáltató jogszerűen élhetett a rendkívüli felmondással, mivel adott körülmények mellett - figyelemmel a bizalomvesztésre is - a munkaviszony megszüntetésének indoka jogszerű volt.
Pedig korábban olyan jó dolgozott! 8. Elveszett múlt A munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetése lényeges kötelezettségszegés, ennek súlyát a munkavállaló hosszú munkaviszonya és korábbi megfelelő munkavégzése nem érinti [EBH2004. 1056]. Másodfokú ítélet a rosszból is tanulhatunk! A felperes hosszú munkaviszonyára, addigi kifogástalan munkájára is tekintettel a kötelezettségszegését nem ítélte olyan jelentősnek és lényegesnek, ami a rendkívüli felmondást megalapozta volna.
Ha a konkurens eltérő márkát gyárt 9. A termék azonos jellege a meghatározó A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése megállapítható abban az esetben is, ha a munkavállaló közreműködésével tevékenykedő konkurens cég azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz [EBH1999. 133]. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló (főmérnök úr!) személyes közreműködésével tevékenykedő betéti társaság légszárítók gyártásával foglalkozott. A munkavállaló tevékenysége összeférhetetlen. Ezt a légszárítók típusának eltérése önmagában nem zárja ki, különös tekintettel arra, hogy munkavállaló a munkáltatónál betöltött munkaköréből adódóan rendelkezett mindazon információkkal, amely az azonos tevékenységi körön belül a konkurens betéti társaság javára, a munkáltató gazdasági érdekeivel ellentétesen felhasználható volt, és ezt a felmondási okként megjelölt esetben meg is tehette.
További munkavégzésre irányuló jogviszonyok Mit mond a törvény? Mt 108. Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekébe ütközik. Bejelentés mikor teljesítendő? Mit takar az eltérő megállapodás hiányában? A munkáltató jogos gazdasági érdeke és a kimerítő másodállás/mellékfoglalkozás hogyan is kell munkába állni?
Állapotsérelem 10. Egy rendkívüli felmondás háttere Ha a munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, mindaddig, amíg ennek bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a rendkívüli felmondás közlésére megállapított szubjektív és objektív határidő nem kezdődik el (EBH1999. 148). A felperesek terhére rótt kötelezettségszegés, a versenytevékenység tekintetében a bejelentési kötelezettség elmulasztása folyamatosan fennállt mindaddig, amíg e kötelezettségüknek nem tettek eleget. Minthogy a rendkívüli felmondás időpontjáig ennek nem tettek eleget, tehát folyamatosan fennállt ez a felmondási ok, sem a szubjektív, sem az objektív határidő elmulasztása nem következett be.
Őrizzék a titkot! Mt. 103. (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. -ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.
Az üzleti titok Ptk. 81. Személyhez fűződő jogokat sért, aki többek között - üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtett Üzleti titok lehet: technológiai eljárások, műszaki megoldásokra, gyártási folyamatok, a munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how Nem üzleti titok: a cégnyilvántartásból megismerhető adat
Üzemi titok 11. Illetéktelen személynek átadott megbízási szerződések A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amelyek a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelyek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna [BH2000. 420.]. A munkavállaló az ügyintézésre átadott, harmadik személyeket illető megbízási szerződéseket illetéktelen személynek átadta, és nem akadályozta meg, hogy azokat fénymásolja, illetve a munkáltató székhelyéről kivigye. A megbízási szerződések a díjazásra vonatkozó és a megbízottak személyi adatait tartalmazták. Ezen adatokról illetéktelen személynek a tudomásszerzése mind a munkáltatóra, mind az érintett személyre nézve hátrányos következménnyel járhatott,
Védelem a munkaviszony megszűnte után Mt. 3. (6) A munkaviszony megszűnését követően a munkáltatói jogos gazdasági érdek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók. Munkáltatói optika: kössünk ki kötbért Az ellenérték kifizetésének két jogszerű és egy jogellenes módozata A megszüntetés jogcíme indifferens A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem zárja ki a versenytilalmi megállapodás fennmaradását (BH2010. 20).
Versenytilalom és tisztességtelen piaci magatartás A versenytilalmi szabályokat a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény fogalmazza meg. Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, illetve jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. A törvény az üzleti titok védelme szempontjából a munkaviszonyt bizalmi viszonynak minősíti, amelynek keretében a munkavállaló a munkáltató tevékenységét befolyásoló alapvető információk birtokába jut, tehát ezek védelme nemcsak a munkaviszony fennállása alatt, hanem azt követően is szükséges lehet. Ezt a célt szolgálja a versenytilalmi megállapodás.
Előre kell meggondolni a megkötést A munkáltató későn ébred A versenytilalmi megállapodással összefüggő kockázat nem teszi lehetővé, hogy - a mentesítése érdekében - bármelyik fél utólag hivatkozzon a megállapodás megkötésénél számba venni elmulasztott körülményre [BH2001. 339]. A munkavállaló kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaviszonyának megszüntetésétől számított egy évig nem folytat a munkáltató tevékenységi körébe eső vagy ahhoz hasonló tevékenységet. Munkaviszonya a próbaidő elteltét követően nem sokkal közölt felmondása alapján megszűnt. Ekkor a munkáltató felmentette az elhelyezkedési tilalom alól azzal, hogy ilyen módon hat havi átlagkeresetét nem áll módjában kifizetni.
A megállapodás tartalma: a korlátozás módja, ellenértéke Bejelentési kötelezettség a szerződő félről Megállapodás alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekei veszélyeztetésétől való tartózkodásra irányuló kötelezettség úgy is előírható, hogy a munkavállalót előzetes bejelentési kötelezettség terheli egy újabb jogviszonyában vele szerződő félről. [BH2005. 31]. Ellenérték és a tilalom hatálya A megállapodás érvényességi feltétele a munkavállaló magatartásának korlátozásához képest megfelelő ellenérték, továbbá a versenytilalom tisztességes, a munkavállaló megélhetését, a szabad piaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása. A tilalom nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem az információk védelmét, a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését, hanem az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti [BH2001. 84].
Mennyi az annyi? Az ellenérték összege Az Mt. nem rendezi. A bírói gyakorlat - az ellenértéket általában a munkaviszony megszűnésekori éves bruttó átlagkereset felében határozza meg annyi évre, ahány évre a versenytilalom szól. Lehetséges az ellenérték havi összegekben való teljesítése, ennek azonban az előbbiek figyelembevételével is megfelelő mértékűnek kell lennie.
Elállási jog A felek a versenytilalmi megállapodásban az elállás jogát kiköthetik. Az elállásra vonatkozóan a felmondás szabályai nem alkalmazhatók [EBH2006. 1532]. A versenytilalmi megállapodásban a felek elállási jogot köthetnek ki [Ptk. 320. (1) bekezdés], ezt azonban a munkáltató csak a munkavállaló teljesítésének megkezdése előtt gyakorolhatja A Ptk. 320. -ának (1) bekezdése értelmében az elállás a másik félhez intézett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést az eredeti állapot helyreállításával felbontja. Következésképpen az elállásnak minősülő jognyilatkozatra nem alkalmazhatók a Ptk. 321. -ának (1) bekezdésében meghatározott felmondás szabályai, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ha a versenytilalmi megállapodás elállás folytán nem hatályosul, az elszámolási kötelezettséggel felvett díjelőleg visszakövetelése nem jogellenes [EBH2005. 1334
A munkaszerződésben foglalt tilalmi megállapodás és a megállapodás módosítása A munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás fennmarad, ha a felek kizárólag a munkaviszony megszüntetéséről állapodtak meg [EBH2001. 559]. A felek a munkaszerződésben rendelkeztek a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követő két évre terhelő versenytilalomról. Ez a körülmény nem érinti a versenytilalmi kötelezettség tekintetében a megállapodásnak a munkaszerződésre vonatkozó munkajogi szabályoktól eltérő jellegét [Mt. 3. (4) bekezdés]. Következésképpen, ha a felek a munkaszerződést megállapodással megszüntetik, ennek hatálya erre irányuló kifejezett rendelkezés nélkül a munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodásra nem terjed ki. EBH2001. 457 A felek a munkaviszony megszűnését követő időre szóló versenytilalmi megállapodásukat módosíthatják. Ekkor a megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek elbírálásánál a módosított megállapodás az irányadó
Köszönöm, hogy velem reggeliztek! További jó étvágyat! Most jön az audit! dr.p.horvath.istvan@gmail.com