Energiahatékonyság javítás és munkahelyteremtés Bencsik János Klíma és Energiaügyért felelős Államtitkár 2011. március 24.
A jelenlegi helyzetünk 1. 2
Energiahatékonyság és munkahelyteremtés - eszköz és cél A hazai energiahatékonyság helyzete A hazai munkaerőpiac helyzete Kapcsolódási pont
A jelenlegi helyzetünk KWh/m 2 2.2 The energy inefficiency of Hungarian buildings Fig. 2-2: Households specific energy consumption (kwh m-2 year-1) scaled to EU average climate. Hungary vs. CEE Member States. Average 2000-2007 ECF, CEU: Employment Impacts of a Large-Scale Deep Building Energy Retrofit Programme in Hungary
A jelenlegi helyzetünk 2.
Hazai energetikai helyzetkép 100% 90% 80% hőenergia felhasználás Hő ellátás százaléka 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1990 2007 Villamos energia Tűzifa Távhő Szén Olaj Földgáz
Dekarbonizációs potenciál erőművek -5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000 3 szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor ipar energiafogyasztás ipar technológia közlekedés közúti közlekedés vasút, hajózás Közlekedés mezőgazdaság energiafogyasztás mezőgazdaság technológia 2007 2050 lakosság energiafogyasztás hulladék egyéb fogyasztók energiafelhasználás Épületek energia technológia (fugitív) LULUCF
Helyzetkép a lakóépület szektorról Erős 62%-os - energia importfüggőség Az összes energia közel 40 %-át épületeinkben használjuk fel 2/3-át fűtés-hűtésre Épületeink a legnagyobb CO 2 kibocsátók Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a korszerűsítésre szorul Az állomány 1/5-e lakótelepi, közel 820 ezer iparosított technológiával épült F vagy gyengébb energetikai besorolású Az 1992 előtt épült családi házak állapota sem jobb Jelenleg a megújulók részaránya a teljes energiatermelésben ~7%
Helyzetkép a munkanélküliségről A munkanélküliségi ráta 11% fölé emelkedett (474 ezer munkanélküli) Forrás: KSH
Helyzetkép a gazdasági mutatókról 2010-ben az előzetes adatok szerint 1,2%-os növekedés volt tapasztalható Forrás: KSH
Az energiahatékonyság és foglalkoztatás kapcsolata 2. 11
Zöld ipar A zöldipar kibővülése, ösztönzése új munkahelyek létesülését segítheti elő Környezet technológiák Zöldipar Megújuló és alternatív energiák Energiahatékonyság
Energiahatékonysági programok Foglalkoztatási potenciál A tervezett két évtizedes épületenergetikai program 70 90 ezer új munkahelyet eredményezhet 60-70% építőipar 30-40% kapcsolódó ágazatok (beszállító, energetikai audit, tervezés) Stabil megrendeléssel bíró építőipari kis- és középvállalkozások Megújuló és alternatív energiák 70 90 ezer új munkahely Erdő- és mezőgazdasági megrendelések (biomassza) Szolár-rendszerek, hőszivattyúk, tüzeléstechnikai berendezések gyártása, installálása Magasan képzett munkaerő (K+F+I, rendszer karbantartó mérnök) Új munkahelyek, új stabilan kereső csoportok (elkölthető jövedelem) másodlagos kereslet növekedés
Kibocsátás csökkentési célértékek hatása A potsdami Klímakutató Intézet tanulmánya A kibocsátás csökkentése, foglalkoztatás bővülése és gazdasági növekedés egymást erősítő célok 20%-os kibocsátás csökkentési célhoz képest a 30%-os cél hatékonyabban mozdítja elő a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést Forrás: European Climate Forum - A New Growth Path for Europe
Az NCST és a Kormány gazdaságpolitikája I. 1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában 80 90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambiciózusabb megújuló hányad
Mg. hulladék Munkahelyteremtés: a megújuló energia hasznosítás munkaerőigénye Működtetés és fenntartás létszáma / 100 GWh 100 90 Biomassza 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Kogeneráció Széntüzelésű Komb.cikl. gáz Szolár-termál PV Szél (tengeri) Szél Kis vízerőmű Cseppf. Bioüa. Depónia/biogáz Biomassza gőz Gázosítás Energianövények Erdészeti mellékt. Forrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines Bioenergy Project Development & Biomass Supply
Zöldgazdaság-fejlesztés Zöld gazdaságfejlesztéshez szükséges háttér kiépítése a kormányzat részéről Együttműködő szervezetek: NGM, NFM, NFÜ, NEFMI, Energia Központ, ÉMI 1) Zöld gazdasági adatbázis és online platform 2) Energetikai szaktanácsadói hálózat 3) Energetikai szakképzés 4) Szemléletformáló és tudatosító kampányok
Zöld adatbázis és online platform Zöldgazdaság-fejlesztés A kezdeményezés célja: A zöld gazdaság, a zöld ipar és a környezeti technológiák egészét átfogó adatbázis felépítése, az érdekgazdák és a társadalom információval való ellátása egy honlapon keresztül a térinformatika és a legújabb online megoldások alkalmazásával. Adatbank, ábrabank,térképbank és esettanulmányok. Technológiai, finanszírozási és háttéripari információ egy helyen. Jelentősen hozzájárul a zöld gazdaság kialakításához és a megfelelő befektetői, beruházói környezet megteremtéséhez.
Zöld gazdaságfejlesztés Energetikai szaktanácsadói hálózat kiépítése Együttműködők: NGM, NFM, NFÜ, Energia Központ A kezdeményezés célja: Szakszerű támogatás nyújtása az energiahatékonysági- és megújuló energia beruházásokhoz. Gazdák Lakosság részére Önkormányzatok energetikai tanácsadók és energiaügynökségek: - 10e lakos felett - megyékben vagy - régiókban - kistérségi szinten Olajos Péter www.olajospeter.hu
Zöld gazdaságfejlesztés Szakképzés Együttműködők: NGM, NEFMI A kezdeményezés célja: A megújuló energetika területén ágazati szinten szükséges a munkaerő szakképzése (felnőttképzés/átképzés) -regionális (Kárpát-medencei) integrált módon. A programnak ki kell terjednie az emberi erőforrás fejlesztésre valamint vállalkozásfejlesztési és innovációs szolgáltatások összehangolt fejlesztésére. Többszintű energetikai képzés 2001 óta létezik akkreditált energiagazdálkodási szakirányú továbbképzés az egyetemi oktatás részeként. Egyetemi alapképzés 2011 őszétől - kiemelt szerepet kell kapnia a megújuló energia területének. Szakképzés, szakmunkásképzés elindítása
Zöld közmunkaprogram Az önkormányzatoknak lehetősége nyílik értékteremtő munkahelyek létrehozására Célja a megújuló és alternatív energia előállításához szükséges munkálatok elvégzése Előnyei: helyi munkaerő bevonása helyi környezeti állapot javítása elősegítheti az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát
Stratégia és energetikai programok 3. 22
Az Energiastratégia célrendszere Fő cél: fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése, amely a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működik. Eszközök Vidékfejlesztés Oktatás és foglalkoztatás Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Környezet és természetvédelem Társadalmi és szociális szempontok Gazdaságélénkítés
Az Energiastratégia eszközei Energiatakarékosság és hatékonyság Lakossági és intézményi, vállalkozói, közlekedési energiafelhasználás csökkentése Megújuló erőforrások használata A megújulók részesedésének növelése a primer energia felhasználásban Atomenergia Paksi 1-4. blokkok élettartam növelésének végrehajtása, atomerőműi kapacitások esetleges bővítése Regionális infrastruktúra platform Forrásdiverzifikáció, csúcskapacitások közös kiépítése Kormányzati szerepvállalás és intézményrendszer Állami szerepvállalás erősítése, hitelesség, kiszámíthatóság
Magyarország hőenergia mixe 100% 90% 80% 70% 10% 9% 11% 20% 5% 9% 37% 60% 50% 40% 30% 70% 65% 2% 61% Megújuló energia Szén Olaj Földgáz 20% 10% 0% 2009 2020 2030
100% 90% A közlekedési szektor energiaforrás megoszlása 4% 2% 9% 4% 17% 80% 70% 17% 60% 50% 40% 94% 87% Bioüzemanyag Villamos energia Olajtermékek 30% 65% 20% 10% 0% 2009 2020 2030
A globális földpiac átalakulása az élelmiszerellátás-biztonsági kérdések tükrében Állami és vállalati földvásárlások 27
Megújuló részarányok A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010 2020 2020 Biomassza 74% - 40,7 PJ Biomassza 50% - 60,97 PJ
AZ NCST és a Kormány gazdaságpolitikája 1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában 80-90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport-függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambiciózusabb megújuló hányad 4. Klímaváltozás: mitigáció és adaptáció A klímaváltozásból és a környezet terheléséből adódó nemzetgazdasági károk mérséklése Stratégia és szerkezetváltás az iparban és a mezőgazdaságban az elmaradt haszon csökkentése Tiszta technológiák általi szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 5. A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése kkv-k abszorpciós és pályázati képességének fejlesztése értékteremtés Hatékonyság és versenyképesség növelés 6. A hazai ipar és agrárium helyzetbe hozása Hőszivattyúk, kazánok, szolár-rendszerek hazai gyártása és installációja Hazai innovációs tevékenység és K+F munka támogatása A mezőgazdaság a biomassza és a bioüzemanyag előállítás legnagyobb beszállítója
Intézkedéscsoportok Támogatási intézkedések, programok: Beruházási támogatások 2011 2014 között 2014 től új, önálló energetikai operatív program indítása EU ETS ből finanszírozott beruházási programok Közvetlen közösségi és egyéb közösségi finanszírozású programokban történő aktívabb részvétel Zöldgazdaság fejlesztés Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése
Intézkedéscsoportok Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők: Zöld finanszírozás (zöld pénzügyi alap és célzott refinanszírozott hitelek) Kutatás fejlesztés a megújuló energiaforrások területén Zöldhő átvételi támogatásának bevezetése Villamos energia kötelező átvételének (KÁT) átalakítása Hőszivattyúkra vonatkozó kedvezmények geo tarifa Második generációs bioüzemanyag bekeverés ösztönzése fenntarthatóság
Intézkedéscsoportok Szabályozási ösztönzők: Fenntartható energiagazdálkodásról szóló új törvény megalkotása Biogáz betáplálás feltételeinek könnyítése jogszabály módosítással Szabályozási, engedélyezési rendszer felülvizsgálata, egyszerűsítése Területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása Kötelező megújuló energiaforrás részarány előírása az épületenergetikai szabályozásban (EU kötelezettség) Zöld közbeszerzés
Új Széchenyi Terv 7 kitörési pont: 1. Egészségipari program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési program 3. Otthonteremtés és lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztési program 5. Tudomány Innováció program 6. Foglalkoztatási program 7. Közlekedés-fejlesztési program
Az energia-szektort érintő ÚSZT konstrukciók Megújuló energia konstrukciók: 29,3 Mrd forint Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint Épületenergetikai fejlesztések a ZBR keretében: 21,5 Mrd forint Zöldgazdasághoz kapcsolódó adatbázisok létrehozása, elektronikus engedélyezési eljárások fejlesztése: 5,4 Mrd Fenntartható életmódot ösztönző kampányok, oktatási segédanyagok: 9,7 Mrd
Köszönöm a figyelmet! 35