Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK Kecskemét 203 0
Sorszám Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Véleményező Helyzetelemezés szakasz és általános megállapítások Vélemény Tervezői válasz / Belügyminisztérium /2 Belügyminisztérium /3 Belügyminisztérium /4 Belügyminisztérium. A 2..d) fejezet részletesen foglalkozik az OTrT törvényben és a BKMTrT-ben foglaltakkal, azonban a jobb áttekinthetőség érdekében javasoljuk a két dokumentum vizsgálatának szétválasztását, valamint annak bemutatását, hogy a tervi hierarchiából következően az egyes dokumentumok és azokon belül a tervi elemek hogyan épülnek egymásra. Kérjük a fejezet utolsó mondatának pontosítását, miszerint a térségi szerkezetre vonatkozó ajánlásokat nem a BKMTrT, hanem a 90/20. (XI. 25.) Kgy. határozat tartalmazza. 2. A 2.2.i) fejezethez az alábbi észrevételeket tesszük: a) Kérjük a A területfejlesztést és területrendezést alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 996. évi XXI. törvény valamint az 254/202 (VII.9.) Kormányhatározat határozza meg. szövegrész pontosítását az alábbiak figyelembe vételével: a területrendezés jogi alapját a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 996. évi XXI. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 28/2009. (X.6.) Korm. rendelet, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII..) Korm. rendelet adja. A területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 254/202 (VII.9.) Korm. határozat a területrendezést nem érinti. b) Az alábbi szövegrész nem helytálló, ezért kérjük annak elhagyását: Az országos szintű tervezést az Országos Területrendezési Terv, a térségi szintű tervezést a megyei területrendezési terv határozza meg. c) Javasoljuk a fejezet településrendezésre vonatkozó szövegrész első mondatának pontosítását az alábbiak szerint: A településrendezési terv készítésének alapja az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. Tv.(röviden: Étv.) illetve, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/997. (XII.20.) Kormányrendelet (röviden: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 34/202. (XI. 8.) Korm. rendelet A javaslatot elfogadtuk. A javaslatot elfogadtuk. A javaslatot elfogadtuk A javaslatot elfogadtuk.
/5 Belügyminisztérium 2/ Emberi a 2/2 Emberi a 2/3 Emberi a 3. A 66. oldalon a Jogszabályi háttér alcímet követő első pontot az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani: A 20. évi CXCVIII. törvénnyel módosított Tterületfejlesztésről és a területrendezéséről szóló 996. évi XXI. törvény szabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatait. Egyúttal kérjük, hogy a dokumentum további teljes terjedelmében a jogszabályokra történő hivatkozásoknál ne a módosító jogszabály száma szerepeljen, hanem az eredeti jogszabályra történjen hivatkozás a módosítás idejének megjelölésével.. Az Njtv.. () bekezdés értelmében a korábbi nemzeti és etnikai kisebbség fogalmat a nemzetiség fogalom váltja fel, továbbá a 59. () bekezdése értelmében a kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzatra módosult.. A tervezet ennek ellenére helyenként használja a kisebbség, etnikai kisebbség fogalmat is (például 2. oldal /Tartalom /.2. pont, továbbá az 57., 66-67., 64., 69. oldal). A 66. oldalon szereplő népszámlálási adatok elemzését pontosítani javaslom azzal, hogy melyik évre, időszakra vonatkozik, továbbá kiegészíteni a legfrissebb adatokkal. Javaslom továbbá ezen adatok összehasonlítását a 200-es adatokkal. A tervezetnek kizárólag ez a része tartalmaz adatokat a hazai nemzetiségekről, azonban rendkívül szűkszavúan. A nemzetiségi önkormányzati rendszert illetően kizárólag a 0.- oldal tartalmaz adatokat. (Itt kérem az Országos Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnevezését Országos Horvát Önkormányzatra pontosítani.) Javaslom a tervezet érdemi kiegészítését a megye valamennyi nemzetisége, nemzetiségi önkormányzata adataival. 2. A dokumentum 4. oldalán megemlítésre kerül, hogy természetes, geológiai eredetű ivóvíz-minőségi problémák (arzén, mangán, vas) is megfigyelhetők, továbbá, hogy a felszíni vizek minősége a tisztítás nélküli, vagy kellően meg nem tisztított szennyvizek miatt romlik, valamint, hogy a jelentős mezőgazdasági termelés miatti permetezőszer használat, szerves- és műtrágya-felhasználás is problémákat okozhat., azonban az ivóvízminőség javító operatív programok és az ivóvízminőség védelme érdekében szükséges lépések - véleményem szerint - kevésbé hangsúlyosak a dokumentumokban. Kiemelendő továbbá, hogy a jelenleg elfogadott klímaváltozási előrejelzések értelmében a terület aszályosodása fokozódni fog, ez további kihívást jelent a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása terén, mivel a vízhozam csökkenése miatt kevésbé megbízható minőségű kutak üzembe helyezése is szükséges lehet. 3. Az.2. ae) Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők című fejezet, Levegő című rész (5.-7. oldal) alábbiakban idézett részeinek a következők szerinti pontosítását javaslom: A javaslatot elfogadtuk. A javaslatot elfogadtuk. A statisztikai adatok véglegesítése az operatív programozáshoz, valamint az EK rendeletek végső elfogadásához kötődik a tervezési módszertanunkban, tekintettel arra, hogy az adatsorokat egyes fókuszterületeken az eredmények és hatások mérésére kívánjuk felhasználni. Vízellátás helyzetének leírására a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv az ivóvízminőség követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 20/200. (X.25.) Kormány rendelet 9. (2) bekezdése által a megye 202. évi ivóvízminőség helyzetről készült tájékoztatóját tekintjük kiinduló alapnak. A javaslatokat elfogadtuk 2
3. A dokumentum 5. oldalán szereplő szövegrész alábbiak szerinti szerepeltetését javaslom: A levegő ülepedőpor-tartalma ülepedő por terhelése (tervezési irányérték: 6g/m 2 x 30 nap) a csapadékosabb, hidegebb időjárás következtében a fűtési időszakban felére csökken. Indokolás: A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/20.(I. 4.) VM rendelet, az ülepedő porra vonatkozóan tervezési irányértéket tartalmaz, mely 30 napos átlagidő tekintetében 6g/m 2 x 30 nap. 3.2 A dokumentum 6. oldalán szereplő szövegrész alábbiak szerinti szerepeltetését javaslom: A nitrogén-dioxid-szennyezettség a megye 2 mintavételi helyén 5 6%-os mértékben lépi túl a határértéket (az immissziós határérték 85 µg/m3/24 óra). 3.3 A dokumentum 6. oldalán szereplő szövegrész alábbiak szerinti szerepeltetését javaslom: A levegőben mért aeroszol részecskék koncentráció mennyisége meghaladja a higiénés határértékeket (50μg/m 3 /24 óra). 2/4 Emberi a 2/5 Emberi a 2/6 Emberi a 4. A dokumentum 2. oldalán található szövegrész szerint: A felszín alatti vízkészletek további csökkenésének megakadályozására több lehetőség is adódik, [ ], a tisztított szennyvizek visszatáplálása a felszín alatti vizekbe, a területi tározás. Felhívom a figyelmet, hogy vízbiztonsági okok miatt a tisztított vizek felszín alatti vizekbe történő visszatáplálásával közegészségügyi aggályok merülnek fel, a felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázata, az ivóvízbázisok védelme okán. 5. A dokumentum 23. oldalán található szövegrész szerint: az elsőrendű védvonalak töltésmagasítása (a koronaszintek jelentős emelése) és erősítése fontos feladat a jövőben. A töltések megerősítésére azért is szükség van, mert nemcsak az árvízszintek emelkedtek, hanem azok levonulási ideje is megnőtt, így hosszabb ideig tartó terhelést kell a védvonalaknak megtartaniuk. Véleményem szerint nem elegendő csupán a védvonalak töltésének emelése és karbantartása, az árvíz elvezetésére egyéb megoldási alternatíva kidolgozására is szükség lehet (pl. árterek létrehozása), a megoldási lehetőségek a javaslattevő dokumentumban nem kerülnek részletes kifejtésre. 6. Az.2. da) Kulturális adottságok, értékek című fejezete kizárólag a művelődéstörténeti emlékek, hagyományok bemutatását végzi el. Az.2. f) alfejezet szintén A véleményt elfogadjuk, beavatkozást a szükséges hatásvizsgálatok nélkül nem tervezünk, a helyzetelemzés a létező technológia megoldásokról kívánt információt nyújtani. A véleményt elfogadtuk, beavatkozást a szükséges hatástanulmány /a lehetséges változatokat összehasonlító megvalósíthatósági tanulmány nélkül nem tervezünk. A javaslatot elfogadtuk, az operatív tervezés során a beavatkozások 3
2/7 Emberi a nem tartalmaz részletes adatokat, ezért szükségesnek tartom a kulturális intézményrendszer bemutatását, változásának alakulását az alábbi bontás szerint: - közművelődési intézmények (művelődési központok, művelődési házak, közösségi házak, IKSZT-k stb.), - könyvtárak és könyvtári szolgáltató helyek, - muzeális intézmények (beleértve tájházakat is), - művészeti intézmények (koncerttermek, kiállítóhelyek stb.). Ugyancsak javasolt a civil szervezetek által fenntartott intézmények összegző bemutatása is, statisztikai mutatókkal. 7. Javaslom a lakosság egészségi állapotának bemutatását az 57. oldalon kezdődő.2. dc) fejezetben önálló alfejezetként, a Demográfia alfejezet után. megalapozását a javaslatnak megfelelően a megfelelő szakmai-módszertani intézmény bevonásával végezzük. A 28/2009. (X.6.) korm. rendelet. melléklete a tartalmi követelményeket a humán erőforrások bemutatása kapcsán így határozza meg:.2. dc) humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete; 2/8 Emberi a 2/9 Emberi a 8. A dokumentum 75. oldalán található szövegrész szerint: A vízhasználat kiemelt problémája hogy a vezetékes víz helyett öntözési célra legtöbbször engedély nélkül létesített kutak vizét használják, ami jelentősen hozzájárul a Homokhátságon kialakult súlyos vízhiányhoz és a talajvízszint csökkenéséhez. Fontos kiemelni, hogy jelentős közegészségügyi kockázatot jelenthet az engedély nélkül létesített kutak vizének használata akár locsolás útján, illetve a kútvizek esetleges ivóvízként történő fogyasztása esetén. Az ellenőrizetlen minőségű, nem megfelelően védett kutak könnyen elszennyeződhetnek (pl. kezeletlen szennyvizekkel, területen zajló mezőgazdasági munkák során műtrágya vagy pl. peszticid használat miatt). A szennyezések egy része antropogén, más része geológiai eredetű (pl. arzén) lehet. Különösen fontos a lakosság tájékoztatása és a keresztkötések elkerülése azon helyeken, ahol vezetékes ivóvíz is megtalálható a területen. Emellett az illegális kutak létesítése a vízzáró rétegek áttörése révén az ivóvízbázisokat is veszélyezteti. 9. A dokumentum 75. oldal.2. ee) Szennyvízelvezetés, tisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés cím alatti szövegrész szerint: A szennyvízelvezetés- és tisztítás helyzete, kapacitása a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően lassabban, mint az ivóvízhálózat fejlesztése - de fokozatosan javult az elmúlt években. Véleményem szerint a szennyvízkezelés kapcsán a A javaslatot elfogadtuk. Az vízhasználatot, mint több ágazatot átfogó problémát az operatív programozás során a javasolt szempontból is áttekintjük az operatív programozás során. A szennyvízelvezetési és tisztítási programok vállalásainak része a bekötések számának ösztönzése, ezen felül szemléletformálással kívánjuk elősegíteni a 4
fokozatosan kiépülő szennyvízcsatorna gyűjtőrendszerek mentén a lakosság érdekeltté tételével szorgalmazni kell a lakossági bekötések számának növelését. környezet védelmét. Az operatív programban s szemléletformálás eszközeire részletesen kitérünk. 2/ 0 Emberi a 0. A dokumentum 78. oldal.2. eg) Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás című részének alábbiakban idézett részeivel kapcsolatban megjegyzésem, hogy a hulladékelhelyezés és kezelés ezen problémáit a megyében minél előbb meg kell oldani. 2008-ra Bács-Kiskun megyében a települések mindegyikén megszervezésre került a rendszeres hulladékgyűjtés, ugyanakkor a külterületi lakott helyek nagy aránya miatt csak a lakások 78%-a került bevonásra a szolgáltatásba. Az elszállított hulladékmennyiségen belül a lakossági hulladék aránya megduplázódott. A keletkező települési szilárd hulladék gyakorlatilag teljes mennyiségben lerakással kerül ártalmatlanításra. A korszerűtlen, környezetszennyező települési lerakók felszámolásával, rekultivációjával megszűnt a lehetőség a lakossági egyéni hulladékok elhelyezésére, ami az engedély nélküli lerakások számának növekedéséhez vezetett. Az illegális kommunális-hulladék, építési-törmelék stb. lerakók számos településen problémát okoznak. A javaslatot elfogadtuk. A hulladék-elhelyezést és kezelést, mint több ágazatot átfogó problémát az operatív programozás során a javasolt szempontból is áttekintjük az operatív programozás során olyan módon, hogy kezdeményezzük a nem csővégi megoldások bevezetését az innováció ösztönzésén keresztül. 2/ Emberi a. A dokumentum 80. oldalán a 40. ábrához tartozó 2. számú lábjegyzet módosítását javaslom a következők szerint: Egészségügy: háziorvosi praxis, házi gyermekorvosi praxis [ ] A javaslatot elfogadtuk 2/ 2 2/ 3 Emberi a Emberi a 2. A dokumentum 8. oldalán kezdődő Oktatási és egészségügyi intézményellátottság fejezetet javaslom ketté bontani és az egészségügyi intézményellátottságot önálló fejezetben bemutatni. Javaslom, hogy a fejezetben kerüljön bemutatásra az alap- és a szakellátás is. Továbbá az Oktatási és egészségügyi intézményellátottság fejezet első bekezdése kapcsán javaslom annak átgondolását, hogy a prevenciós szolgáltatások mennyiben számítanak speciális szolgáltatásoknak - arra tekintettel, hogy a prevenciós tevékenység részét képezi az alapellátásnak is. 3. A dokumentum 85. oldalán említésre kerül, hogy a bajai Szent Rókus Kórházban egészségfejlesztési iroda (a továbbiakban: EFI) létesül. Tekintettel arra, hogy az EFI-k az egészségügyi ágazat jelentős fejlesztései, ezért javaslom a megyében létesülő többi EFI megjelenítését és bemutatását is a helyzetértékelés folyamán. (Az nfu.hu információi alapján a A 28/2009. (X.6.) korm. rendelet. melléklete a tartalmi követelményeket a humán erőforrások bemutatása kapcsán így határozza meg:.2.f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága); A javaslatot elfogadtuk, a programozás során az adatokat felhasználjuk. 5
megyében összesen 7 EFI létesül) 2/ 4 Emberi a 4. Felhívom a figyelmet, hogy a 85. oldalon szereplő Nemzeti Erőforrás megnevezés helyett az Emberi a a hatályos megnevezés. A javaslatot elfogadtuk 2/ 5 Emberi a 5. A dokumentum 86. oldal Szociális intézményrendszer fejezetre utalva szintén felhívom a figyelmet, hogy az alkoholizmus, az öngyilkosság és a pszichiátriai betegségek megelőzése, hatásainak kezelése nem csupán a szociális intézményrendszer feladata. Abban az egészségügyi ellátórendszer és az egészségfejlesztésért felelős intézmények is jelentős feladattal bírnak. Ennek megfelelően javaslom a helyzetértékelés egészségüggyel foglalkozó fejezetének kiegészítését. A javaslatot elfogadtuk. A tervezés további szakaszában a beavatkozást igénylő problémák kapcsán érintett intézményi kör egészét figyelembe vesszük. 2/ 6 Emberi a 6. A dokumentum 88. oldal, Kereskedelmi, szolgáltató, szabadidő és sport intézmények című alfejezet szerint: Kiemelendő, hogy a megye 0 településén 26 van gyógyfürdő, további 2 településen 27 strand, és Kalocsán, Kiskunfélegyházán, valamint Kecskeméten uszoda, melyeket természetesen nem csupán a turisták, hanem a megyei lakosok is használnak. 26 Dávod, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lakitelek, Nagybaracska, Tiszakécske, 27 Kunfehértó, Akasztó Felhívom a figyelmet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Környezetegészségügyi Intézet rendelkezésére álló, valamint a fent idézett dokumentumban foglalt információk közötti eltérésre: A javaslatot elfogadtuk Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartása szerint, Bács-Kiskun megyében 3 településen van gyógyfürdő: Kalocsa, Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő, Kiskunfélegyháza, Városi Kórház Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy-és Élményfürdő. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Kijelölt természetes fürdőhelyek listája és minősítése című nyilvántartásában szereplő Bács-Kiskun megyei fürdőhelyek: Baja, Kamarás-Duna, Gázgyár-öböli szabad strand Baja, Kamarás-Duna, Posztó-öböli szabad strand Baja, Kamarás-Duna, Vénuszdombi szabad strand Kunfehértó, tófürdő Szelid strand Kiskunmajsai strand Vadkerti tóstrand Kecskeméti Szabadidő Központ (Záportározó tó). 2/ 7 Emberi a 7. Javaslom annak átgondolását, hogy a 96. oldalon a 4. Oktatás- nevelés fejezetben indokolt-e az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megjelenítése az. bekezdésben; tekintettel a fejezet címére és arra, hogy a fejezet A 28/2009. (X.6.) korm. rendelet. melléklete a tartalmi követelményeket a humán erőforrások 6
további részében nem esik szó egészségügyről. bemutatása kapcsán így határozza meg: 2/ 8 Emberi a 8. A dokumentum 80. oldalán a 2.2. cc) Társadalmi szervezetek fejlesztési elképzelései fejezet részeként megjelenítésre kerülnek különböző egészségfejlesztési tevékenységek. Javaslom annak átgondolását, hogy az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendők jelenjenek meg a helyzetelemzés ill. a javaslattevő fázisban is..2.f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága); A javaslatot elfogadtuk, a teendők módszertanunkban az operatív program tervezési fázisban jelennek meg. 2/ 9 2/ 20 Emberi a Emberi a 9. A 2.4. a) SWOT. pontban található SWOT analízis (90. oldal) a megye gyengeségei között említi az egészségügyi infrastruktúrát ("egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételek az oktatási, egészségügyi és szociális területeken"), ugyanakkor a 2.4. b). Lehetséges fejlesztési irányok, lehetséges cselekvési területek részben foglaltak (92. oldal) - amelyek a megye helyzetértékelésén és a SWOT elemzésen alapulnak - sajnálatos módon nem tartalmaznak kifejezett egészségügyi fejlesztési elképzeléseket. A felsorolt fejlesztési irányok ugyan címükben nem nevesítik az egészségügyet, de tartalmukban magukban hordoznak az egészségügyi ágazatban megvalósítható fejlesztési lehetőségeket. Így például a "Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem" cél esetében fontos kiemelni az alap- és járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítását szolgáló intézkedéseket, mint potenciális fejlesztési lehetőségeket. Továbbá az "Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás" EU cél keretében megfontolandó fejlesztési elképzelés lehet a középületek - így pl. a megyei fenntartású rendelőintézetek - energetikai fejlesztése is. Mindezen megfontolásra javasolt fejlesztési elképzelések összhangban állnak az uniós célkitűzésekkel, valamint a Magyarország Partnerségi Megállapodása a 204-2020-as fejlesztési időszakra című tervezetben foglaltakkal. 20. A 2.4. a) SWOT táblázatból a mezőgazdasági fejlesztések feltüntetése hiányzik, ugyanis a dokumentumból kiderül, hogy a megye művelt területei, valamint az agrárgazdaságban dolgozók száma drasztikusan csökkent. (Ugyanakkor a II. Javaslattevő fázis című dokumentumban helyesen megjelenik.) A javaslatot elfogadtuk. Értelmezésünk egyező: A felsorolt fejlesztési irányok ugyan címükben nem nevesítik az egészségügyet, de tartalmukban magukban hordoznak az egészségügyi ágazatban megvalósítható fejlesztési lehetőségeket. A mezőgazdasági fejlesztés értelmezésünk szerint eszköz, ezért épült be a Javaslattevő fázis munkarészbe. 7
3/ Honvédelmi Minisztériu m 4/ Közigazgatási és Igazságügyi 5/ Nemzetgazdasági 6/ Nemzeti Fejlesztési 6/2 Nemzeti Fejlesztési A hatályos OTrT /5. számú melléklete állami repülések céljára szolgáló repülőtérnek minősíti a Repülőbázist, ugyanakkor Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója, a Kecskemét Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megemlíti a kecskeméti katonai repülőtér polgári használatának lehetőségét. Tájékoztatom, hogy a Repülőbázis közös felhasználású katonai és polgári repülőtértként való továbbfejlesztési kezdeményezésével egyetértek, ehhez kapcsolódó javaslatomat a folyamatban lévő OTrT. felülvizsgálati anyagához a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály felé megtettem A szakterületek véleménye alapján a megküldött dokumentum egy magas színvonalú, minden ágazatot felölelő komplex anyagnak bizonyul. Figyelemre méltók a megye gazdasági versenyképessége erősítése érdekében megfogalmazott célkitűzések, különösen a tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztésére, valamint a megye belső kohézióját, makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó javaslatok. Mindezek alapján a vizsgálati anyaggal egyetértünk, fentieken kívül egyéb észrevételt nem teszünk.. A Koncepció korábbi tervezete a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) által értékelésre került, amelynek eredményei beépültek a dokumentumba, így annak tartalmára további észrevételt nem teszek. A területfejlesztési koncepció előzetes jóváhagyása a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a Nemzetgazdasági Miniszter hatásköre, azonban javaslom észrevételeim figyelembevételét. Az elkészült munkaközi egyeztetési dokumentum alapvetően megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 28/2009 (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. számú melléklete. pontjában foglaltaknak. A koncepció célrendszere jól felépített, ugyanakkor az abban szereplő prioritások és beavatkozások nem a koncepció, hanem a területfejlesztési program részei a rendelet előírásai szerint. Fontos lenne ugyanakkor az is, hogy a következő kohéziós időszak uniós tematikus célterületén túl, az azokhoz tartozó, a kohéziós rendelet tervezetekben meghatározott beruházási prioritásokra is figyelemmel legyenek a későbbiekben. A dokumentumban már említett módon, rossz helyen szereplő prioritások és beavatkozások álláspontom szerint sok esetben nem feletethetőek meg azoknak. A közlekedési rész a koncepcióban minimális részt tölt be. A 3. oldalon említésre kerül az OTrT 203-as felülvizsgálata, Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel. A tervezés során a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Iránymutatását, minőségbiztosítási észrevételeit vettük figyelembe (ld. fentebb). Jelen javaslat is jelzi, hogy a területfejlesztési koncepció előzetes jóváhagyása a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a Nemzetgazdasági Miniszter hatásköre. A Nemzetgazdasági Miniszter álláspontját a vélemények előző pontja tartalmazza. A tervezés során stratégiai dokumentumot is készítünk, a javaslatot ehhez figyelembe vesszük, mivel megfontolásra érdemes stratégiai tervezési módszertani útmutatásokat tartalmaz. A javaslatot elfogadtuk, a közlekedéssel kapcsolatos 8
6/3 Nemzeti Fejlesztési de a koncepció nem foglalkozik külön a közúti, vasúti, kerékpáros és a vízi/légi közlekedéssel sem. Megjelenik ugyan egy táblázatban a Duna stratégiához való kapcsolat, de más közlekedési programot, témakört nem tárgyal. A koncepcióhoz egyetlen közlekedéssel kapcsolatos térkép, térképvázlat nem. Kérem, hogy ezt a hiányosságot pótolják. Figyelembe véve az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvényt, az országos gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét tartalmazó 222/20. (VI. 29.) Korm. határozatot, valamint az 004/2007. (I. 30.) Korm. határozattal elfogadott, 2007-203 között megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listáját (KözOP), a következő közúti fejlesztések érintik a megyét: Az 222/20. (VI. 29.) Korm. határozat szerint Bács- Kiskun megyében az alábbi fejlesztések tervezettek: I. programciklusban, 20-206 között: - 52. sz. főút Solt északi elkerülő út II. programciklusban 207-2020 között: - M8 autóút Dunavecse Kecskemét (M5) közötti szakasza - 53. sz. főút Soltvadkert elkerülő út III. programciklusban 202-2024 között: - M9 autóút 53. sz. főút 54. sz. főút között - 53. sz. főút Solt kelet Kiskunhalas elkerülőlánc IV. programciklusban 2025-2027 között: - 5. sz. főút - 5. sz. főút elkerülő lánc Solt kelet Baja dél - Kecskemét (M5) Soltvadkert délnyugat elkerülőlánc Nagytávban, 2027 után: - Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska elkerülők (5. sz. főút) - Solt elkerülő (52. sz. főút) - Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa elkerülők (53. sz. főút) - Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Hajós elkerülők (54. sz. főút) - Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom elkerülők (55. sz. főút) Fontos megjegyezni, hogy a 204-2020-as Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) mintegy 930 milliárd Ft-tal, a jelenlegi Közlekedési Operatív Program térképvázlatot beépítettük. Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslatát 2020-ig, de az a jelenleg ismert keretek között európai uniós forrásból nem támogatható. A vasúti, kerékpáros, vízi, légi közlekedés kereteit a célrendszer képes befogadni. Ld. előző tervezői válasz 9
6/4 Nemzeti Fejlesztési 6/5 Nemzeti Fejlesztési 7/ Vidékfejlesztési (KözOP) keretének kevesebb, mint felével tervezhető. A rendelkezésre álló keretek és az igények között a közúti feladatok területén mutatkozik a legnagyobb feszültség. Jelen forráskorlátok között a 20-ben középtávra 2020-ig kormányhatározatban megcélzott fejlesztések (300 MrdFt) finanszírozása bizonytalan (jelenleg nem megoldott), ugyanis az erre az időszakra fordítható keretek összértéke a jelen tervezési helyzetben 360 MrdFt, ezen belül a TEN-T közúti célokra beállított Kohéziós Alap keret 270 MrdFt. Különösen nehéz tehát a helyzet a TEN-T hálózaton kívüli közúti projektigények esetében, ugyanis az IKOP-ban kevesebb, mint 90 Mrd Ft Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keret áll rendelkezésre. A probléma tisztázására várhatóan a Nemzeti Közlekedési Stratégia ősszel esedékes kormányelőterjesztése és tárgyalása során kerülhet sor, ami várhatóan az idézett 222/20. (VI. 29.) Korm. határozat tartalmát is aktualizálni fogja. A közlekedési munkarész vasúti közlekedés fejezettel kapcsolatos észrevételek: A vasúti közlekedésről konkrét fejlesztési javaslatot nem tartalmaz a Területfejlesztési Koncepció. Az átfogó célok között nem, csak a tematikus céloknál jelenik meg a közlekedési infrastruktúra általánosságban megfogalmazott fejlesztési igénye. A továbbiakban az egyes területi funkciók vizsgálatánál kizárólag közúti, és kerékpáros igények szerepelnek. A közlekedési munkarész kerékpáros közlekedés fejezettel kapcsolatos észrevételek: A koncepció leginkább a turizmus fejlesztése terén említi a kerékpárutak fejlesztését. Keveset foglalkoznak a nem motorizált közlekedési formák fejlesztésével, terjesztésével. Különösen a nagyobb települések esetén látom szükségesnek, hogy a célok között szerepeljen a környezetbarát közlekedési formák integrált, hálózatos fejlesztése. A vidéki életminőség javítása és a térség népességmegtartó képességének elősegítése érdekében mind hivatásforgalom, mint turisztikai szempontból fontosnak tartom, hogy a koncepcióban konkrétumok szerepeljenek a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban. A koncepció nem tesz említést az OTrT-ben szereplő országos kerékpárút törzshálózat elemeinek kiépítéséről sem, pedig közülük több is érinti a megyét. A Helyzetelemzés című anyag.2. ab) A termőföldek területnagysága, mennyisége című fejezetében nem értek egyet a megye erdőgazdálkodásával kapcsolatban tett megállapításokkal és javasolom ezek törlését vagy javítását, mivel egyrészt téves kiinduló alapadatokon nyugszanak, Az észrevételt elfogadjuk. A készülő stratégiai dokumentumban a területi funkciókhoz illeszkedő közlekedési igényeket vizsgáljuk, a turizmusfejlesztés keretei között a koncepcióhoz kapcsolódóan az operatív programozási szakaszban benyújtott projektjavaslat alapján meg fog jelenni a sport- és turisztikai célú repülés és infrastruktúrájának fejlesztése. A javasolt célokkal egyetértünk. A koncepció távlatában lehetséges vállalások keretinek meghatározáshoz szükség van a tervezhető források kereteinek ismeretére, hogy a közutak kapcsán megjelent feszültséget ezen a területen ne generáljuk források hiányában. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos munkarészeket a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot követően véglegesítjük a beérkezett 0
másrészt ellentmondanak az anyag 3. oldalán található erdőgazdálkodásra vonatkozó szövegrészeknek is. A fejezet szerzői szerint aggodalomra ad okot és problémát jelent az erdőterületek növekedése. Az itt leírtak szerint a KAP második pillérében nyújtott vidékfejlesztési támogatások földhasználati hatása következtében a mezőgazdasági területekben bekövetkezett egy jelentős közel 64 000 ha-os csökkenés az erdőterületek javára, amely a Nemzeti Erdőtelepítési Programnak és a hozzá kapcsolódó szubvencióknak köszönhető. Ennek következtében a megye termőterülete az elmúlt 9 évben kb. 45 000 ha-ral csökkent, ami a teljes területének kicsit több, mint 5 %-a. Az erdőtelepítések folytatását a továbbiakban - főként a homokhátsági területeken - csak megfelelő tudományos és szakmai kontroll mellett lehet folytatni, mert azok hatása és a telepítések jövője a klímaváltozás, a szárazodás és a vízhiány miatt kétséges (egyéb katasztrófa események, például erdőtüzek esélyét is növelhetik). javaslatok összehangolásának szükséglete miatt. A jogszabály elfogadása következményeképpen szükséges javításra vonatkozó javaslatot elfogadtuk. A hivatkozott adatok és megállapítások tévesek és szakmailag megalapozatlanok, emellett mint már fentebb is hangsúlyoztam - ellentmondanak az anyag 3. oldalán az erdőgazdálkodásra vonatkozó részben foglaltaknak. A mezőgazdasági területek csökkenésénél a helyzetelemzés teljesen figyelmen kívül hagyja azt a sajnálatos tényt, hogy Bács-Kiskun megye talajait több természeti hatás is veszélyezteti. A megye területén kiemelt jelentőségű az aszályhajlam és a szélsőséges időjárási időszakok megerősödése. Az erdők klímavédelmi hatása ezek mérséklésével kapcsolatban nem vitatható. Továbbá a Duna-Tisza köze a szélerózió által egyik legveszélyeztetettebb terület a homok, illetve futóhomok talajok magas aránya miatt, de a szélerózió a kiváló és jó termőképességű csernozjom talajok humuszos rétegét is veszélyezteti. A telepített erdők jelentősen hozzájárulnak ennek mérsékléshez. A megyében hidrogeológiai és éghajlattani okok miatt egyre jelentősebb szerepe van a szikesedésnek is, amelynek a megelőzésében az egyik megoldási lehetőség a jövőben továbbra is az erdőtelepítés marad. A 0. oldalon lévő KSH adatokat tartalmazó táblázat szerint az erdőterület változás 990 és 2009 között 5 700 hektár volt, tehát a 64 000, illetve 45 000 hektáros területcsökkenést nem lehet az erdőterületek javára megállapítani. A Nemzeti Erdőprogram 2006-ban, a KAP 2007-től jelent meg, ezért az elmúlt 9 év változásait nem lehet ezekhez a programokhoz kötni. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a KAP keretében 2007-200 között mindössze 7 284 ha erdőt telepítettek a megyében. A 0. oldalon lévő KSH (2000-2009-es) művelési ág adatai
alapján az erdőterületek által elfoglalt területek nagyságában nemhogy növekedés, hanem kismértékű csökkenés látható. Az erdők telepítése több mint egy évtizede erdészeti hatósági engedélyhez kötött, a megfelelő tudományos és szakmai kontroll biztosított, így ezt indokolatlan az anyagban jövőbeni feladatként meghatározni. A megyében a jelenlegi erdősültség tehát semmilyen problémát nem okoz, sőt további erdőterület-növekedés lenne kívánatos. Megjegyzem, hogy a megyében a védett természeti területek és természeti emlékek egyik legjelentősebb részét is az erdők, illetve a fasorok adják. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás megtörtént, a Helyzetelemzés fejezetben a Kincsem Nemzeti Lovas Program (202) alcímnél (20. oldal) a felsorolásból törölni javasolom az alábbi pontot: A kormány megvizsgálja a szabad terephasználat jogszabályi biztosításának lehetőségét, megtörténik az erdőtörvény szükséges módosítása. 7/2 Vidékfejlesztési Felhívom a figyelmet arra, hogy 203. január -jén hatályba lépett a hulladékról szóló 202. évi CLXXXV. törvény. A Helyzetelemzés című kötet 39. oldalán szerepelnek azok a területfejlesztést közvetlenül érintő jogszabályok, amelyeket a települések fejlesztésekor javasolt figyelembe venni. Az itt felsorolt hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény helyett a jelenleg hatályos törvény feltüntetését tartom szükségesnek. A javaslatot elfogadtuk. 7/3 Vidékfejlesztési A Nemzeti Vidékstratégia 202-2020 egyik stratégiai területe a föld- és birtokpolitika, amely kimondja, hogy a földkészlet szigorúbb védelmével hatékonyabban kell korlátozni a zöldmezős beruházásokat, támogatva a felhagyott iparterületek ipari, lakó- és közösségi funkciókra történő újrahasznosítását (barnamezős politika fejlesztése). Szakterületi célkitűzés továbbá a talajok és a termőföld mennyiségi és minőségi védelme. A Helyzetelemzés című kötet 2. és 0. oldalán az alábbi módosítást javasolom:.2. ab) A termőföldek területnagysága, mennyisége A területnagyság használata elegendő és termőföldek esetében pontosabb kifejezés, mint a mennyiség. Ugyanezen kötet 28. oldalán az alábbi módosítást javasolom: A földprivatizációs (kárpótlási, valamint a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvények) és a szövetkezeti A kiegészítéseket és módosításokat elfogadtuk. 2
törvények hatására Bács-Kiskun megyében is átalakultak a föld-tulajdoni viszonyok. A kiegészítés a pontosítást szolgálja, mivel nem csupán a kárpótlási törvények rendelkeztek a földmagánosításról. A kötet érintőlegesen sem tér ki a hatályos hozadéki (aranykoronás) földminősítés megyei adataira. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás földminősítési adatként a földrészletek aranykorona értékét tartja nyilván. A művelési ágankénti megyei és országos átlagadatok összevetése a helyzetelemzést tovább árnyalná. 7/4 Vidékfejlesztési 7/5 Vidékfejlesztési 7/6 Vidékfejlesztési Javasolom valamennyi megyei területfejlesztési koncepció agrár/vidékfejlesztési program(ok) szempontjából történő egységes kezelését. Javasolom továbbá a LEADER Helyi Akciócsoportok (helyi vidékfejlesztési stratégiák) hangsúlyosabb figyelembe vételét, valamint azok egységes megjelenítését. A Helyzetelemzés című kötet.2 hc) Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések fejezetében (00. oldal) említett, a megyében működő öt akciócsoport közül három nonprofit kft. jogi személyisége egyesületté változott. Ezek pontos megnevezése: Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület és Üde-Kunság Vidékfejlesztési Egyesület. A Kiskunok Vidékéért Egyesület esetében pedig az adatbázisunkban Kiskunfélegyháza helyett Jászszentlászló a központ. Fontosnak tartom a HACS-ok területének térképi megjelenítését annak érdekében, hogy összevethető legyen a járáshatárokkal. Ezek mellett a Bács-Kiskun megyei helyzetkép szélesebb spektrumú megvilágítását segítené egy domborzati, egy talajtípusokat és egy közlekedési infrastruktúrát bemutató térkép beillesztése a dokumentumba. A Helyzetelemzés és a koncepció több helyen is említi a határon átnyúló együttműködések fontosságát. Javasolom ennek részletesebb kifejtését csakúgy, mint a falusi turizmus és a területi kohézió fontosságának, lehetőségeinek bővebb taglalását. A Helyzetelemzés kötet Talajok fejezetében (5. oldal) szereplő alábbi mondattal nem értek egyet: A talaj állapota szempontjából kiemelt kockázati tényezőt jelent a szerves- és műtrágyák alkalmazása is. A szerves- és műtrágyák nélkülözhetetlen növényi tápanyagok, a sikeres növénytermesztés elengedhetetlen alapanyagai. Szakszerű és okszerű - a növények tápanyagigényén és a talaj A javaslatot figyelembe vettük, ugyanakkor a CLLD módszertan alakulásával kívánjuk együtt kezelni, a végső lehatárolások kialakulására mindkét helyi/területi stratégia hatással lesz. A határon átnyúló együttműködések esetében tekintettel kívánunk lenni a jelenleg formálódó határon átnyúló operatív programok tartalmára. A félreérthető megfogalmazást az SKV észrevételeinek megfelelően javítjuk. 3
tápanyag szolgáltató képességén alapuló - trágyázási gyakorlat nem jelent kockázatot sem a talajok, sem a vizek állapotára, ezért az idézett mondat törlését javasolom. Ezt az is indokolja, hogy Magyarországon - így Bács-Kiskun megyében is - az EU-s országokhoz és a korábbi felhasználáshoz képest rendkívül alacsony a szerves- és műtrágyahasználat. Ezért a termésingadozások kiküszöbölése, valamint az elérni kívánt termés nagyságának és minőségének érdekében véleményem szerint ösztönözni kellene a trágyahasználatot. 7/7 Vidékfejlesztési A Helyzetelemzés kötetre vonatkozóan általánosságban elmondható, hogy a megye területfejlesztési potenciáljában kiemelt szerepe van a vizek fenntartható és hatékonyabb használatának, ideértve a felszín alatti vizekkel kitermelhető geotermikus energiát is. Az említett dokumentum ezzel szemben csak nagyon szűkszavúan hivatkozik erre. Ugyanezen kötet 2. oldalán nem tartom a vízhiány elleni védekezés elfogadható megoldásának a tisztított szennyvizek visszatáplálása a felszín alatti vizekbe megfogalmazású javaslatot. A tisztított szennyvizek öntözésre történő és a jogszabályok által előírt hatósági felügyelet mellett történő újrahasznosítását tartom megfelelőnek, amit értelmezhetünk visszatáplálásnak, de a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályi környezetben a közvetett bevezetés fogalmához kapcsolódik jobban és nem az amúgy szigorúan korlátozott felszín alatti vizekbe történő közvetlen bevezetésre utal. Az.2. ag) ponthoz (9. oldal) tartozó értékelés kiegészítésében a Duna-Tisza közi Homokhátság több évtizedes vizsgálati dokumentációjára és az abban megállapítottakra történő utalás erősíthetné a vizek állapotáról szóló szakaszt. A kifogásolt megfogalmazás javításához az SKV eredményét is figyelembe kívánjuk venni. 7/8 Vidékfejlesztési A Helyzetelemzés 76. oldalán, közvetlenül a 7. táblázat felett található a következő mondat, amelynek módosítását javasolom a következők szerint: A megye településeinek jelentős részén vízbiztonságiminőségi szempontból kifogásolt az ivóvíz arzén, mangán és vas tartalma. Javasolom továbbá a fent idézett mondat után beilleszteni az alábbiakat: A Környezet és Energia Operatív Program Ivóvízminőségjavító Programja keretében jelentős mértékű vízminőség-javító beruházások folynak a megyében. A Program befejezése a közeljövőben, 205. I. félévében várható. A koncepció a megye területfejlesztési koncepciójának helyzetértékelő és javaslattételi fázisát mutatja be követve a A kifogásolt mondat javítására vonatkozó javaslatot elfogadtuk. 4
területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük tartalmi szabályairól szóló 28/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.). és 3. sz. mellékletében foglalt követelményeket. A Helyzetelemzés kötetben a természeti adottságok (.2. aa), illetve a táj állapotának leírása (.2. ac) többségében részletes, azonban a szövegrészek egymást követő sorrendje és helye véleményem szerint nem logikus, a táj állapotának, illetve a tájvédelem és természetvédelem aktuális helyzetének bemutatása hiányos. A védett természeti területekre és értékekre vonatkozó adatok hiányosak és pontatlanok, a vonatkozó szakkifejezéseket helyenként pontatlanul használja. Javasolom a Natura 2000 hálózatot önálló alfejezetként szerepeltetni, amelyben minimum felsorolásszinten fontosnak tartom feltüntetni minden Natura 2000 terület nevét és azonosítóját. Javasolom továbbá a vonatkozó jogszabályok között feltüntetni a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvényt. 7/9 Vidékfejlesztési A megyei területfejlesztési koncepció és program hatékonysága érdekében fontosnak tartom minden ágazatot érintően a következő szempontok horizontális integrálását a megye környezetfejlesztési céljaiba: kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezete és karaktere kedvezőtlen irányú változásának lassítása/megállítása természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biológiai és táji sokféleség megőrzése táji örökség (egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek) megőrzése a kedvező tájkaraktert őrző termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítása meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítése működőképes ökológiai rendszerek, zöld infrastruktúrák fennmaradásának és fejlesztésének biztosítása az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése tájidegen inváziós fajok terjedésének visszaszorítása fejlesztések során az ökológiai viszonyoknak megfelelő, honos fajok alkalmazása táj jellegének kedvezőbbé tétele, kedvező adottságok megőrzése közvilágítás korszerűsítése: energiatakarékos és fényszennyezés-mentes technikai megoldások A javaslatban foglaltak megvalósítása szerződéses keretben zajlik. 5
alkalmazásával, ezáltal a fényszennyezés csökkentése zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása ökoturizmus, nemzeti parki turizmus fejlesztése zöldmezős beruházások helyett a barnamezős beruházásokra ösztönzés építmények és létesítmények tájba illesztése tájsebek rehabilitálása, rekultivációja vízfolyások revitalizációja. Felhívom a figyelmet arra, hogy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) 0. -a alapján meg kell vizsgálni szükség van-e Natura hatásbecslési eljárás lefolytatására. 7/ 0 Vidékfejlesztési A Natura Korm. rendelet és a kiadott Bizottsági Útmutató szerint a Natura 2000 hatásbecslés tekintetében a terveket a lehető legtágabban kell értelmezni. Ezért már a koncepció kidolgozása során is, annak részletezettségének mértékében figyelemmel kell lenni a Natura 2000 területekre gyakorolt hatására. A Rend. 9. () bekezdésében meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot a koncepció egyik kötete sem tartalmazza. Ennek közzététele és megismerhetősége véleményem szerint szükséges lenne. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I..) Korm. rendelet a megyei területi tervekre környezeti vizsgálat (a továbbiakban: SKV) készítését írja elő (. melléklet), amelyet a tervezési folyamat részeként kell elkészíteni. Ennek megfelelően a dokumentum további hiányossága, hogy nem készült el hozzá az SKV. Megjegyzem, hogy a Helyzetelemzés kötet 2.. i) A tervezést érintő egyéb jogszabályok fejezete megemlíti az SKV rendeletet. Fentiek alapján álláspontom szerint mihamarabb el kell kezdeni az SKV rendeletnek megfelelő eljárás keretében a koncepció környezeti vizsgálatát. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamatban van a koncepcióra és az operatív programokra együttesen készül el. Ugyanezen kötet 2.. e) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások című fejezetével kapcsolatban az alábbiakat jegyzem meg. A Környezetvédelem alcím alatt javasolom szerepeltetni a megyei környezetvédelmi programot. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) kötelező környezeti tervként (átfogó, területi környezeti terv) szabályozza a megyei környezetvédelmi programot (48/B. és 48/D. ). A Természetvédelem és tájvédelem alcím alatt javasolom szerepeltetni a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program 6
(2009-204) mellékleteit képező A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiáját (. melléklet) és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-204-t is. 7/ 7/ 2 Vidékfejlesztési Vidékfejlesztési A Helyzetelemzés kötet 2.. Ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területfejlesztési tervek című fejezete foglalkozik a megyét érintő országos és térségi tervekkel. Ezeket azonban csak felsorolásszinten említi és hiányzik az ezen tervekből a megyére vonatkozó konzekvenciák levonása, így ez nem feleltethető meg a Rend. követelményeinek véleményem szerint. A Helyzetelemzés kötetre vonatkozó észrevételek:. oldal: Kiskunsági Nemzeti Park helyett Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szerepeltetését javasolom. A koncepció előzetes jóváhagyásáért felelős Nemzetgazdasági Miniszter véleménye: A Koncepció korábbi tervezete a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) által értékelésre került, amelynek eredményei beépültek a dokumentumba, így annak tartalmára további észrevételt nem teszek. A javaslatot elfogadtuk. 3. oldal: A védett természeti területek kiterjedése 6.000 hektár. A fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek és az országos jelentőségű védett természeti területek teszik ki, beleértve a törvény erejénél fogva (ex lege) védett szikes tó és lápterületeket. Ez a megfogalmazás véleményem szerint nem helyes, mert az országos jelentőségű védett természeti területek kategóriába beletartozik a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék is. Ez alapján javasolom a bekezdés átfogalmazását. A Kiskunsági Nemzeti Park területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 979-ben bioszférarezervátummá nyilvánította, míg vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és szintén fokozottan védettek. Álláspontom szerint a mondat azt sugallja, hogy a bioszféra rezervátumok és a Ramsari területek fokozottan védettek. Ez azonban nem feltétlenül van így. A törvény erejénél fogva csak a bioszféra rezervátumok magterületei élveznek fokozott védettséget. A Bioszféra rezervátumok kiterjedése 20.386 ha (Bugac, Kiskunsági szikes puszta, Fülöpházi buckavidék, Kiskunsági szikes tavak, Izsáki Kolon-tó). A fenti megfogalmazás helyett a következőt javasolom: A Kiskunsági Bioszféra Rezervátum kiterjedése 22.095 ha. 7
Fontosnak tartom felsorolásszinten feltüntetni minden Natura 2000 terület nevét az országos jelentőségű védett természeti területekhez hasonlóan, amelyek Bács-Kiskun megye területén a következők: Különleges madárvédelmi területek: Alpár-Bokrosi Tisza-ártéri öblözet (HUKN0004)http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser /File/Natura2000/SAC_Celkituzesek/SPA_celkituzesek/HUK N0008.pdf Alsó-Tisza-völgy (HUKN0007) Balástya-Szatymaz környéki homokvidék (HUKN0008) Béda-Karapancsa (HUDD0004) Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN3000) Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN000) Gátéri Fehér-tó (HUKN30002) Gemenc (HUDD0003) Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) Jászkarajenői puszták (HUDI0004) Jászkarajenői puszták (HUDI0004) Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN0002) Közép-Tisza (HUHN0004) Különleges természetmegőrzési és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN2005) Bócsa-bugaci homokpuszta (HUKN20024) Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN3000) Dél-Bácska (HUKN20004) Déli-Homokhátság (HUKN20008) Dél-Őrjeg (HUKN20032) Duna és ártere (HUDI20034) Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN20033) Felső-kiskunsági szikes puszta (HUKN2000) Felső-kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta (HUKN20009) Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) Fülöpházi homokbuckák (HUKN200) Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025) Fülöpszállás-soltszentimre-csengődi lápok (HUKN2003) Gátéri Fehér-tó (HUKN30002) Hajósi-homokpuszta (HUKN2004) Harkai-tó (HUKN20020) Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák (HUKN20035) Imre-hegy-pirtó-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20036) Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) Jánoshalma-kunfehértói erdők (HUKN2008) Kékhegyi-lőtér (HUKN22037) Kiskőrösi turjános (HUKN20022) Matkópusztai ürgés gyep (HUKN2006) Móricgáti lápok (HUKN20026) Nagynyíri-erdő (HUKN20006) 8
Nyárlőrinci-erdő (HUKN20034) Ökördi-erdőteleki-keceli lápok (HUKN2002) Peszéri-erdő (HUKN20002) Péteri-tó (HUKN20027) Pirtói Nagy-tó (HUKN20030) Ráckevei Duna-ág (HUDI20042) Solti ürgés gyep (HUKN20007) Szabadszállási ürgés gyep (HUKN2000) Tass-szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005) Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20023) Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözet (HUKN20028) Tolnai Duna (HUDD20023) 92. oldal: Javasolom a 2.4. b) Lehetséges fejlesztési irányok, lehetséges cselekvési területek című fejezetbe a természet és a táji örökség védelmét, fenntartható fejlesztését és a táji identitás növelésének feladatát megjeleníteni, továbbá a környezeti célrendszerbe integrálni. 8/ Bács-Kiskun Megyei Kormányhiv atal 9/ Központi Statisztikai Hivatal 0/ Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Tájékoztatom, hogy a Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát áttanulmányoztam, azzal egyetértek. Az elemzés megfogalmazásában választékos, de néhány esetben a szöveg finomítását, közérthetőbbé tételét, illetve az adatok közlésének pontosítását javasoljuk. Az elosztó hálózatok fejlesztési igényein túl az átviteli- és szállítói hálózatok szempontjából is fontos a megye területe, melyre véleményünk szerint a koncepció nem fektet kellő hangsúlyt. Tervezői választ nem igényel A javaslatot elfogadtuk, a tervezés további szakaszaiban a hivatkozott és azóta publikált adatokat felhasználjuk. A 204-2020-as időszakban a koncepció helyzetelemző részében foglaltaknak és a javaslattevő fázisnak megfelelően, Bács-Kiskun megyét döntően az energiarendszerek decentralizációjának törekvése jellemzi. Fő célunk az európai Közösség céljaival összhangban az energiahatékonyság növelése, az energiafüggőség és a CO2 kibocsátás csökkentése. Az ellátás bővítése döntően az alacsony fogyasztói sűrűségű területekre irányul kísérleti projektek megvalósításával, melyek a megújuló energia hasznosításának széles spektrumát lefedik. A Nemzeti Energiastratégiához készült 9